Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
K T AZ AJTÓK ÉS ABLAKOK NAGYÜZEMÉBEN A lakásprogramot szolgálja az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat bajai gyáregysége hhSBH Egy gyors számvetés után nyomban kiderült az Épüietasztalos-ipari és Faipari Vállalat bajai gyáregységénél, hogy naponta több mint száz lakáshoz elegendő ajtót és ablakot készítenek. A Duna-parti város üzeme ezzel a fontos tevékenységgel járul hozzá ahhoz a nagyszabású programhoz, hogy belátható időn belül minden család önálló otthonhoz jusson az országban. A minőség javítására számos termelési újítást és ésszerűsítést valósítottak meg saját erejükből, különféle módon kiképezték a szükséges szakmunkásgárdát, s végül, az ösztönző eszközök leghatásosabb felhasználásával mozgósítják a dolgozókat a közös feladat végrehajtására. Az idáig vezető út fontosabb szakaszait a gyáregység fejlődési mérföldkövei jelzik. Az első tervszerű évet az 1949-es esztendő hozta meg, az államosítás után. Az üzem teljes egészében a háború utáni újjáépítés céljaira termelt, a faipari berendezéseket a munkásszállások építésénél használták fel. Ezeknek a cikkeknek az előállításakor ugyanúgy, mint az öltözőszekrények készítésénél — elsősorban a kézi munka és a nehéz fizikai igénybevétel volt a jellemző. Majd, a Mohácsi Épületasztalos-ipari Vállalattal történt egyesülést követően — amikor a Dunaújvárosi Építőipari Tröszt látta el a felügyeletet —, illetve az . igazgatási átszervezés után, tíz éve az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat nagy családjába tartoznak. Rövidesen számottevő beruházásra került sor, amely 1967-ben fejeződött be. Lényegében kialakultak azok a részlegek, amelyek — állandóan korszerűsödve — ma is dolgoznak. A bővítés eredményeképpen több mint tízszeresére ugrott a termelési érték, s további foglalkoztatási lehetőségek teremtődtek. A termékösszetétel fokozatosan az ajtók és ablakok gyártására tolódott át. Az idén már az utóbbi termék vált uralkodóvá. Jelenleg is — körülbelül 40—60 százalékos részarányban — a lakossági igények, illetve az építőipar lakásépítési szükségleteinek a kielégítésére szállítanak. Kezdeményezések — helyi erőből A végbement 22 millió forintos beruházás a folyamatos, nagyüzemi termelés alapvető feltételeit teremtette meg. Az úgynevezett extenzív szakasz lezárűlá’sáv'al a vállalat és a gyáregység vezetősége a hatékonyabb munkát, az eszközök jobb kihasználását tűzte ki célul. A változást az 1969-es esztendő második fele hozta meg, amikor átálltak a kétműszakos termelésre. A soron következő, mielőbbi megoldást sürgető gondot a hozzáértő szakmunkások hiánya jelentette. Még három éve is mindössze 14 százalékot tett ki a szakképzett dolgozók aránya. .Csupán az intézményes formák kihasználása kevésnek bizonyult, bár jelenleg is harminc ipari tanulót nevelnek, akiknek a számára tanműhelyt alakítotak ki. A felnőtt dolgozók részvételével „házi tanfolyamot” indítottak, ami beváltotta a reményeket. Az elméleti ismeretek átadására a klubszoba szolgált osztálytermül, a különböző műhelyrészekben pedig a termelés egyes mozzanatait — végeredményben az egész folyamatot — sajátították el. Két év leforgása alatt a szakképzett munkások aránya 10 százalékkal javult meg. Ma már elmondhatják (a bajai gyárban, hogy csökkenő létszám mellett egyre nagyobb értéket állítanak elő. Eközben a termelés technikai és technológiai feltételei ugyancsak modernizálódtak, az igényeknek megfelelően. Itt dolgozik az ország legkorszerűbb szárítóüzeme, amely évente 20—25 ezer köbméternyi fa nedvességtartalmát szorítja le az előírt 16 százalék alá. Az ötven méter hosszú, négy csatornás alagútszárító kísérleti próbái három évvel ezelőtt kezdődtek el, mígnem a helyi kezdeményezést teljes siker koronázta. A berendezés, elsőrendű szerepéből adódóan, a végtermék minőségét javítja meg. A szárazabb alapanyagból készülő ajtók és ablakok ugyanis nem vetemednek meg a későbbiek során. Az egyébként vetemedésre hajlamos fadarabokat ily módon még a feldolgozás megkezdése előtt észreveszik. Ugyanakkor meg lehet követelni a technológiai fegyelmet, a méretpontosságot és -állandóságot, a jó felületi minőséget. A termelés számára egész éven át — az időjárás változékonyságától függetlenül — kiválóan előkészített alapanyag áll rendelkezésre. A bajai konstrukciót a nagyvállalat más helyein szintén meghonosítják. A reklamációk számának csökkentéséhez vezetett az a módszer is, amelyet a szabászatban alkalmaznak. Az egyes műveleti helyeket folyamatosan szállító görgősorral kapcsolták össze, amelyen az alkatrészek anyaga halad. Ez a technológiai korszerűsítés lehetővé tette, hogy a különböző feladatokat elvégző szakmunkások szinte minden egyes alkotóelemet külön megvizsgáljanak, s a szükséges javításokat még nyers állapotban elvégezzék. Jelentősen csökkent a nehéz fizikai munka aránya, a dolgozók a jó minőség elérésére összpontosíthatják figyelmüket, utólagos korrekciókra, javításokra nincs ok. Még az idén hozzálátnak ahhoz, hogy a gépi megmunkálásban ugyancsak kamatoztassák a szabászatnál jól bevált folyamatos gyártás előnyeit. Elsősorban az ablaktokok készítésénél törekszenek arra, hogy teljesen gépesítsék a 8—10 műveletből álló gyártási szakaszt, s az ember dolga csupán a felügyelet és az ellenőrzés marad, a berendezések beállításán kívül. Lényegében igen gazdaságosan, a meglevő eszközök modernizálásával, az anyagtovábbító és átadó szerkezetek átalakításával sikerült előbbre lépni. A nagyobb horderejű újítások és az apróbb ésszerűsítések láncolata szép eredményt hozott, ami elsősorban az áru minőségének javulásában és a nehéz fizikai munka háttérbe szorulásával mérhető. A további feladatok már a felületkezelés és a raktározás feltételeinek korszerűsítésében jelentkeznek. 125 milliós érték Az anyavállalaton belül a bajai üzem a legrégibb gyárak közé tartozik, ahol elsőnek ment végbe a rekonstrukció. Az össztermelési értéknek pontosan 7,4 százaléka származik innen. A nyílászáró szerkezeteket előállító hét testvérgyáregység között a 3. helyen állnak az idei 125 millió forintos bevétellel a nagyság szerinti rangsorban, míg az eszközállomány aránya majdnem itt a legalacsonyabb. A bajai gyáregység a rugalmas üzemek közé tartozik, viszonylag könnyen alkalmazkodik a változó piaci igényekhez, könnyen áll át egy-egy újdonságra. Tavaly nem kevesebb, mint 240 féle terméket szállítottak a megrendelőknek. A választék a családi házaktól egészen a házgyári lakások ablak-, ajtó- és loggiafal-típusaiig terjed. Az idén az ablakok készítése került előtérbe, amelyekből 85 ezret adnak át a felhasználóknak. A méreteket tekintve ugyancsak széles a skála. A négy ablakcsaládot tekintve, a 60x60 centiméteresektől a 180x180 centiméteresekig ível a kínálat. Az úgynevezett méretegységesített ablakok például ötféle alaptípusban készülnek a nyílásmód szerint (oldalt nyíló, bukó, emelkedő, középen felnyíló, forgó). Ezek akár egyenként elhelyezhetők, de az építészeti igényeknek megfelelően mind vízszintesen, mind függőlegesen össze is építhetők, amivel változatos forma és szerepkör alakítható ki. A tokszerkezetek tervezésénél figyelembe vették a különböző — panelos, blokkos, falazott — építési módok esetében képezhető falnyílásokat, illetve kávákat. Az ablakszárnyak üvegeinek egymástól való távolsága lehetővé teszi az árnyékoló redőnyök — 35 milliméteres Reluxa vagy rugó nélküli roletta — elhelyezését a két üveg között. Az alaptípusú, illetve összeépített ablakszerkezetek felhasználási előnyeihez tartozik, hogy gördülő fa-, illetve műanyagredőnyökkel is felszerelhetők. , Jóval kisebb mennyiségben ugyan, de a korszerű házgyári panelos és blokkos építkezésekhez is hozzájárulnak a bajaiak — az egyesített szerkezetű, utólag szerelhető ablakok és loggiafalak szállításával. Ezeket a mondern építészeti követelményeknek megfelelően alakították ki, a nagy üvegfelületek világossá, napfényessé teszik a lakást. Az alaptípusok a legmegfelelőbb variációkra adnak módot. Az átállás éve Az idei esztendő hirtelen fordulatot hozott a gyártmányösszetételben, amelyet csaknem teljes egészében a különféle ablakok tesznek ki. A pártalapszervezet a szakszervezettel, a KISZ-szel és a gazdasági vezetéssel közösen elemezte a tavalyi helyzetet, valamint az új terv követelményeit, hogy meghatározzák a gyár és az egyes műhelyek feladatait az elképzelések valóra váltására. Nagyon fontos volt, hogy magasabb színvonalra emeljék az üzem- és munkaszervezést. Az átállással járó gondok több hiányosságra figyelmeztettek. Ezek fokozatos eltűnését jelzi, hogy míg az első hat hónapban átlagosan 1 millió 300 ezer forintos nyereséggel dolgoztak, júliustól az elért tiszta jövedelem összege csaknem megkétszereződött. A munka összhangját jól szolgálták a párt- és a társadalmi szervek, a brigádok és az igazgató, főmérnök rendszeres megbeszélései, kölcsönös tájékoztatói, ami az állandó kapcsolattartásban fejeződik ki. Célratörőbbekké váltak a termelési tanácskozások, szélesedett az üzemi demokrácia. Igen sokat jelent az a segítség, amelyet a törzsgárdatagok adnak a véleménynyilvánítással, a felhalmozódott tapasztalatok feltárásával. A vállalathoz hű és jó munkát végző dolgozók január 1-től további anyagi elismerésben részesülnek az erkölcsi megbecsülés mellett. Érzékelhető fejlődést mutat a brigádmozgalom. Kialakultak az „ütőképesebb”, a korábbinál kisebb munkacsoportok, amelyek példás tetteket mutathatnak fel. A termelési felajánlások teljesítésén túl a közösségi gondolkodás kialakulását bizonyítja, hogy állami gondozott, árva gyerekeket és idős nyugdíjas embereket egyaránt támogatnak. Innen indult ki a városi uszoda felépítésének ötlete is, amihez minden hónapban a fizetésükből járulnak hozzá. A szocialista munkaverseny mozgalma előbbre jutott az eddigihez képest, és jelentős mértékben segítette hozzá a gyáregységet az elért eredményekhez. Alapvető célként a termelékenység, a munka hatékonyságának fokozását határozták meg. Ehhez megerősödtek az új, kisebb brigádok, emelkedett a műhelyek vezetési színvonala, gyarapodott a szakmai tudás ... Nagy húzóerőt jelentett egy érdekes módszer, amelyet a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg legigazságosabb felosztása érdekében alkalmaznak a „kinek-kinek munkája és érdemei szerint” elve alapján. Az egyes brigádok tagjai, a műhelyek dolgozói egymást minősítik a megadott szempontok szerint. Maximálisan öt-öt pontot lehet összegyűjteni az elvégzett munka mennyisége és minősége; a műhely gondjaival való azonosulás; a munkafegyelem; a példamutató, közösségi magatartás, valamint a szakmai ismeretek és a felkészültség alapján. A minősítés teljesen nyilvánosan zajlik a főművezető irányításával, akinek egyébként — a felsőbb szintű vezetőkkel együtt joga van a felülbírálatra, módosításra. A vélemények valós, csak esetleg észre nem vett értékekre hívják fel a figyelmet, s már eddig is azt eredményezték, hogy a teljesítményükhöz méltó béremeléshez jutottak például a nők és a fiatalok, akiknek az előrehaladását sokszor előítéletek akadályozták. Az egyes szempontokat természetesen megfoghatóbb, kiegészítő kérdésekkel teszik nyilvánvalóvá. Eddig két ízben vizsgázott meglepően jó. tárgyilagos eredménnyel a módszer. Az idén további korrekciókat, finomításokat hajtottak rajta végre, a törzsgárdatagságot például külön összegekkel ismerik el. A kialakult véleménvt mindenki által hozzáférhetően közszemlére teszik. Ilyen, demokratikus, az érdemeket felszínre hozó és kifejezésre juttató rendszer alapján talál gazdára januártól havi 30 ezer forintot kitevő fizetésemelés. A legtöbbet — a tervektől végrehajtásában betöltött szerepüknél fogva — a teljesítménybérben dolgozó munkások kapják, akikét a tmksok követnek. Javuló élet- és munkakörülmények Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat bajai gyáregységében dolgozó emberek bére az idén nyolc százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Ezzel az 5 éves terv első három esztendejében öszszesen 11,5 százalékkal emelkedtek a nominálbérek. A személyi jövedelem még gyorsabb tempóban gyarapodott, amibe számottevően belejátszott a nyereségrészesedés és a célprémiumok öszszege. Az életkörülmények javulását vizsgálva a pártalapszervezet reprezentatív felmérést végzett, háromszáztíz dolgozót kérdeztek meg a „komfortérzetükről”. A legjellemzőbb adatok szerint az idén már 180 családban működik televíziókészülék a tavalyi 143-mal szemben. A hűtőszekrény-tulajdonosok száma 91-ről 140-re ugrott, s újabb öt család vásárolt személygépkocsit. A tényszerű felsorolás tulajdonképpen a munka egészének végső eredményét tükrözi. Az életszínvonal fokozatos emelkedéséről vallanak a számok. Ezen a szociális fejlődésen túl kimutatható a közérzet alakulásában az emberek nagy részének egymáshoz, a vezetőkhöz való viszonya, valamint a gyárral való törődése és felelősségérzete a termelésért. A városrész igényeit is figyelembe véve, egy személyben körzeti és üzemi orvos rendel a gyár központi épületében. Az egészségügyi követelményeknek megfelelően jelentősen javultak a munkahelyi körülmények az utóbbi időben. A nagycsaládosok támogatására tavaly 35 ezer forintot fordítottak. Továbbra is az a törekvés érvényesül, hogy elsősorban a kisebb jövedelmű fizikai dolgozók keresete emelkedjen erőteljesebben. A sort még tovább lehetne folytatni például a 100 személyre tálaló, korszerű ebédlővel. A kitűzött terv teljesítésével és a termelékenység fokozásával az ÉPFA bajai gyáregysége a jövőben is arra törekszik, hogy egyaránt megfeleljen a népgazdaság lakásépítési programjának és az itt dolgozó emberek igényeinek, (x) • Targoncák segítségével mozgatják, rakják a Szovjetunióból érkezett alapanyagot a munkások • A meleglevegős alagútból csillék szállítják vább a száraz fát a feldolgozás helyeire. • A görgősoron érkező fát úgynevezett ingafűrészekkel vágják méretre a „szabászok” • Gépi megmunkálással formálódnak az ablakok alkatrészei ) \ kéziműhelyben a rámákat állítják össze nagy sorozatban i Befejező műveletként az ablaktokok és a lése látható a képen szárnyrészek összeszere• A termékek merítéses eljárással kapják meg az alapmázbevonatot, ami jobb minőséget ad a korábbi, szórásos módszernél )
