Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
1073. december 2. ® PETŐFI NÉPE • 3 Melléktermékből 5000 vagon fehérjedús takarmány Öt megye hatvankét üzemének társulása B4cs-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú, Szolnok megye 55 mezőgazdasági szövetkezete és 7 állami gazdasága a közelmúltban írta alá az alapító okmányokat. Takarmánytermelő társulás jött létre a Szolnoki Cukorgyárban. A szakemberek előtt ismert, hogy a cukorrépa feldolgozása közben hatalmas tömegű melléktermék, répaszelet és melasz keletkezik. Ez az értékes hulladék eddig jórészt veszendőbe ment, noha megfelelő recept felhasználásával magas tápértékű takarmány készíthető belőle. Olyan, amelyik előmozdítja a tejtermelést, a hízóállatok súlygyarapodását. A Szolnoki Cukorgyár és az öt megye állattenyésztő gazdaságainak összefogásával takarmánygyár épül Szolnokon, a melléktermékek felhasználására. A társulás hazánk legnagyobb ilyen jellegű üzemét létesíti 48,2 millió forintos költséggel. Az érdekelt gazdaságok 100 000 forintos részjegyet vásároltak, így 13,1 millióval járulnak hozzá a kivitelezéshez. A cukorgyár, mint a legfőbb alapanyag-szállító, 12,6 millióval növelte a pénzforrást, az állam pedig 22,5 millió forint támogatást folyósított. A takarmánygyár építése tulajdonképpen megkezdődött, ugyanis a jelenleg működő, naponta 15 vagon répaszeletet szárító üzem tartozéka Tesz a gyárnak. Ezt egészíti ki egy újabb, ugyanekkora teljesítményű szárító, továbbá a takar mánykeverő és egyéb részleg. Az állatállomány fejlesztésénél minden nap, minden hét számít, ezért a beruházási szerződés alapján meggyorsítják a kivitelezést. Az a cél, hogy 1974 végére elkészüljön és 1975'ben már termelhessen a társulás takarmányüzeme. Milyen lesz a gyár teljesítőképessége? Jelentős. Évente 5000 vagon magas fehérjetartalmú koncentrátumot állít elő melaszból, szárított répaszeletből, illetve karbamidból. Az úgynevezett urebetin takarmánytáp előállítására szövetkezett gazdaságok jó befektetést csinálnak. A közgazdászok kiszámították, hogy az egész beruházás öt esztendő alatt megtérül. A magas tápértékű takarmány több hús és tej formájában gyorsan kamatozik. A társult gazdaságok nemcsak arra gondoltak, hogy takarmánytápot gyártsanak. A most folyó szerződéskötés hlkalmával növelik a cukorrépa termőterületét, hogy alapanyag is legyen elegendő a gyártáshoz. Az 1973-as esztendőhöz képest, jövőre csaknem 50 százalékkal nagyobb területen vetnek cukorrépát. A répatermesztés bővítése nem időszakos. A társulásban részt vevő 62 gazdaság öt évre határozta meg a répa-vetésterületet. E. S. t Benzinkorlátozás Lengyelországban Lengyelországban december elsejével életbe lépett a gépkocsiüzemanyag- és sebességkorlátozó kormányrendelet. A rendelet kimondja, hogy a korlátozás nem okozhat fennakadást a közlekedésben és a teherforgalomban. Az üzemanyag-korlátozás a magángépkocsikra nem vonatkozik. A rendelet értelmében kivonják a forgalomból a szolgálati személyautók 10 százalékát. Az így felszabaduló több mint 1500 gépkocsivezető elhelyezéséről a közlekedési minisztérium gondoskodik. A forgalomban részt vevő szolgálati személyautók rendelkezésére bocsátott üzemanyagmennyiséget egyharmadával csökkentették. December 1-től vasár- és ünnepnapon semmiféle közületi személygépkocsi, másfél tonnásnál kisebb teherautó és 15 főnél kevesebb utas szállítására alkalmas autóbusz nem közlekedhet. Korlátozták a gépkocsik sebességét is. A személyautók óránként maximálisan 80, a teherautók 70 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A rendelkezés visszavonásig érvényes. Ötlethónap a Baromfifeldolgozó Vállalatnál November 15-től - december 15-ig újítási hónapot tartanak a Kecskeméti Baromfifeldolgozó .Vállalatnál. Az automatizált baromfihúsgyárban — amelynek évi 1,6 milliárd forint a termelési feladata — 96 újító tevékenykedik rendszeresen. Többségük — 70 százalékuk — szocialistabrigád-tag, s a termelésben közvetlenül résztvevő munkás. A mozgalomnak női tagjai is vannak, legutóbb például két asszony újítását fogadták el. Az idén eddig 45 ötletet, észszerűsítést, javaslatot nyújtottak be a dolgozók a termelékenység fokozására, a munkahelyi környezet javítására. A már korábban elfogadott újítások — tavaly 48-at alkalmaztak —,, amelyek 1,2 millió forinttal növelték a vállalati eredményt, s szogálták a balesetvédelmet. A jelenleg minősítés alatt levő találmányok gyakorlati bevezetésével további félmillió forint értékű eredményjavulással számolnak a vállalat irányítói. Annak ellenére, hogy az ország legkorszerűbb baromfihúsgyára a kecskeméti, még mindig sok az aprólékos, manuális munka. A termelés Európa-szintű tartása sürgeti a műszaki fejlesz^ tést, a termelés-korszerűsítést. A vállalatnál, ahol többnyire magyar gyártmányú, zömében Kecskeméten készült gépeket üzemeltetnek, továbbra is szükség van a munkás-leleményességre, az ésszerű szellemi ötletek felhasználására. Ezt a célt szolgálja az újítási hónap is, s ez idő alatt minden elfogadható javaslatot, találmányelgondolást 200—500 forintig díjaznak. Célprémiumot tűztek ki a zúzafeldolgozás automatizálására, a baromfizsigerelés részleges gépesítésére, s az áruk praktikus, tetszetős csomagolásának továbbfejlesztésére. • Kiskunhalas környékéről még most is érkeznek a cukorrépa, szállítmányok a gyárba. Képünkön a mélykúti Üj Élet Tsz tárolóján töltik a vasúti vagonokat. (Tóth Sándor felvétele.) Az esztendő mérlege Vékony hótakaró lepte be a szőlősorokat. Téli pihenőre tértek a tőkék. A munka, az élet azonban nem áll meg. A Kunbajai Állami Gazdaság irodáiban az évi számvetést készítik. Sommázzák az idei esztendő mérlegét a kommunisták is. Az állami gazdaságban két éve alakult meg a csúcsvezetőség és az addigi egy alapszervezet négyre tagolódott. — Másszóval, szakosítottuk a pártszervezetet is — magyarázza Papp Sándor, a csúcsvezetőség titkára. — A szőlészek két alapszervezetet alkotnak. Az egyikhez csatlakoztak a vadőrök ugyanis a gazdaságnak 36 ezer hektár vadrezervátuma van. Külön alapszervezetbe tömörültek a műhelyek és a raktárak, külön a pince, a palackozó munkásai és a tehergépkocsi-vezetők. Papp Sándor egyébként a gazdaság alapítótagja, 1949 óta dolgozik itt. 1961 óta párttitkár, előtte két évig vezetőségi tag volt. Az 1971-ben megalakult csúcsvezetőségnek is titkárává választották. A kizárólag szőlészettel és borászattal foglalkozó gazdaság 1612 hektár termő ültetvénnyel rendelkezik. Az idei termésük meghaladja a 90 mázsa hektáronkénti átlagot. Jó kapcsolatot alakítottak ki a környező termelőszövetkezetekkel. Feldolgozzák termésüket, palackozzák boraikat. Évente 60 ezer hektoliter finom ital kerül üvegekbe. Exportra szállítanak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Mintegy 30 ezer hektoliter folyó bor kerül Nyugat- Európába minden esztendőben Kunbajáról. Ismerik az itteni borokat a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában, Svédországban, Hollandiában. A gazdaság többszörös élüzem és kiváló vállalat. A jó eredmények eléréséért sokat tettek a pártalapszervezetek. A kommunisták általában példamutatók a munkában, kezdeményezők a szocialista versenyben, az újításokban, a korszerű termelési módszerek elterjesztésében. Az egyik alapszervezet taggyűlésén magam is részt vettem. A párttagok hat községből gyülekeztek, a gazdaság járművein érkeztek. Dancsa Dezső, az alapszervezet titkára kerek, jól szerkesztett beszámolóban vont mérleget az esztendei munkáról. Az üzemegység, amelynek ő a vezetője, jó eredményt ért el. Hétszáznyolcvan hektár szőlőterületen átlagosan 102,2 mázsa termést szüreteltek, ezzel 110,4 százalékra teljesítették tervüket. A taggyűlést őszinte légkör jellemezte. Az eredmények mellett bátran szóltak a hibákról, a gondokról, a vezetés egyes mulasztásairól. Lisica István, a kooperációs csoport vezetője is azt hangoztatta, hogy az ilyen demokratikus légkörben nagyobb az alkotókedv, jobbak az eredmények. Látják az emberek: van értelme annak, hogy felszólaljanak, észrevételeket, javaslatokat tegyenek a taggyűléseken. A vezetőség igyekszik ezt figyelembe venni és intézkedéseket tenni. Szollár Júlia raktáros többek: között arról beszélt, hogy a gazdálkodás színvonalának emelése növekvő követelményeket állít nemcsak a vezető szakemberek, hanem a gazdaság minden dolgozója elé. Helyes, hogy a vezetőség törődik a továbbképzéssel. A gazdaságban a szakmunkásképzést is megszervezték. Egy kétéves tanfolyam a szőlőben dolgozók számára már befejeződött, és az idén is indítanak újakat a környező termelőszövetkezetekkel összefogva. Többen szóvátették, hogy a téli melegedőkben nincs pad és asztal. Mások az ivóvízellátás jobb megszervezését, az üzemi étkeztetés bővítését sürgették. Hangoztatták: a jó munkahelyi közérzethez, a még jobb eredmények eléréséhez szükséges, hogy ezekkel a témákkal is hatékonyabban foglalkozzon a pártvezetőség. A fiatalok is előadták panaszukat. A kunbajai pinceklubba az állami gazdaság KlSZ-szervezetének tagjait nem engedik be, pedig anyagi hozzájárulással, társadalmi munkával a gazdaság fiataljai, öregjei egyaránt segítettek a klub létrehozásában. Ez a taggyűlés az évi mérleg megvonása során újabb feladatokat adott a vezetőségnek. Még annyit: két fiatal párttaggal is erősödött az alapszervezet, akiknek ez alkalommal adták át ünnepélyesen a tagkönyvet. Az egyik Petrekanics Mária, akinek az egyik ajánlója aKISZ- szervezet volt, a másik Módra Ferenc vadőr. K. S. • A gazdaság palackozó gépsora. • A Szollár lányok otthonukban. A kép bal szélén Júlia, aki a taggyűlésen a tanulás jelentőségéről szólt. • A laboratóriumban állandóan ellenőrzik a borok minőségét. NAPKÖZBEN A hangnem két változata Nem névtelen és nem is minden alap nélküli, keserű levél az, amelynek néhány sora most nyomdafestéket kap. „A feleségem sírva panaszolta, hogy a segédművezető ordítozott vele. Azt követelte, hogy a megszabott normán felül sokkal többet teljesítsen. Ez viszont a minőség és a gép romlására menne. A főnöke durván rászólt, aminek az volt az értelme: majd én a maga háta mögé állok, és akkor meg fogja csinálni. Szabad-e ilyen idegállapotban egy veszélyes tépőgép mellett dolgozni? Azt hiszem, hogy nem ez a legjobb módszer a teljesítmény növelésére. A sértő hangnem rontja az egész brigád munkalégkörét.” Az idézet nagyon forró témát, a középszintű vezetés stílusát érinti. Alig-alig lehet úgy szólni róla, hogy az igazság sehol se szenvedjen csorbát. Ide is illik, amit Mikszáth Kálmán jegyzett meg az Országgyűlési karcolatok egyik darabjában a múlt század végén: „Nehéz okosnak lenni.” Egyoldalúan, csupán „alulról”, a gép és a szerszám mellől nézve nagyon egyszerű lenne a dolog. A munkás" tudja, hogy mit kell tennie. Ne játssza meg magát előtte a közvetlen vezető, aki nemrég egy sorban dolgozott vele. Annyira rosszhiszemű ugyanis senki se Tehet, hogy föltételezze: valaki azért megy be az üzembe, hogy akadályozza a termelést. A másik oldal érvelése szintén sarkalatos lényen nyugszik: amiért felelősséggel tartozom, ott rendnek kell lennie, bármi áron. A kétféle szempont állandóan érintkezik egymás, sál, és olykor szikrázó kisülés támad. Az egyik üzemben például családos asszony mondja el a bánatát, akinek a teljesítményével egyébként elégedettek a vállalatnál. A fiatal technikus, aki a fia lehetne, úgy beszél vele — kurtán, utasítóan —, mintha a cselédje lenne. A világ minden kincséért sem tenné hozzá a megszólításhoz, hogy kartárs, elvtárs, vagy néni, de még azt sem, hogy maga. A szomszéd részlegben a brigádvezető szekíroz. za, leordítja a munkatársát. Mindkét esetben kijelentették a nők, ha így megy tovább, akkor inkább ők mennek. Bizony, nem lehet mindig jó kedve az embernek. Néha kifogjuk, hogy egymás után jönnek a családi bajok, sürget a kölcsön törlesztése, a házépítésből sok ezer forint adósság maradt vissza. Ilyenkoi könnyen sérül az önérzet, a lányoknál, asszonyoknál eltörik a mécses. A vezető viszont azt kérdezheti: mit csináljak, ha egyszer utasítanom kell, és az idő nem engedi meg a hosszú magyarázkodást? De mégis, ha egy művezető, segédművezető vagy bárki más, nem tud másként fegyelmet tartani, csak úgy, hogy a régi hadsereg őrmesterének képzeli magát, vagy kibírhatatlanul üvöltözik, kiabál, mint az egyszeri bakter, az már inkább a kudarc beismerése. Ugyanúgy, mint az iskolákban. Legtöbbször gyanús, ha valamelyik nevelő hangját a másik osztályban is hallani. A jó tanár nem szorul arra, hogy ordítozással, illetve a méltóságérzet megsértésével szerezzen érvényt a tekintélyének, hiszen annyi más, hatásosabb eszközzel gazdálkodhat. Ha a közvetlen munkahelyi vezetőktől a pedagógia finomságai nem is kérhetők számon, de az emberismeret és a kölcsönös tiszteletadás annál inkább. A művezetők, segédművezetők, a hibás gépeket javító szerelők kezében olyan hatalom van, amely a tevékenységi körükből adódik. Legtöbben a munkások közül váltak ki, miután elvégezték a kötelező tanfolyamot. Nemrég még teljesen közösek voltak a tervek és a célok, ugyanazzal a hanghordozással beszéltek, ugyanaz fájt és lelkesített. És már elfelejtették volna néhányan, hogy bárkinek támadhat rossz napja, amikor az ember arra is reagál, amit máskor talán föl sem venne? Akad, akinél csöndes, szép szóval lehet eredményt elérni, másoknál az használ, ha fölemelik a hangot. A határozott, olykor erélyes — de a másik iránti tiszteletet mindenkor megadó — stílus még sohasem mondott csődöt. És attól sem kerül táppénzre senki, ha ráadásként megindokolja, hogy miért kell éppen ezt és ezt elvégezni. Az alap mindenkor az: ha elvárom, hogy hozzám tisztességes hangon szóljanak a beosztottjaim, én sem maradhatok adósuk. És fordítva is igaz. A közmondás szerint „amilyen a jónap, olyan a fogadjisten”, vagyis úgy viselkedünk másokkal, ahogy azok velünk. Van természetesen ennek a kérdésnek egy másik oldala is. Nagyon sokszor indokolatlanul elnézőek a vezetők, amikor pedig érdemes lenne a fegyelmezés egy-egy eszközéhez nyúlni. Magyarán mondva, valakit el kellene kapni, mert többszöri noszogatásra sem változtatott a magatartásán. A többiek mindebből azt a tanulságot vonják le, hogy itt bármit lehet csinálni, a büntetés elmarad. A vállalatok , ilyenkor inkább megszabadulni igyekeznek áz illetőtől, ahelyett, hogy a fegyelmi valamelyik formáját alkalmaznák. Az idézett levél a Bajai Finomposztóból érkezett, ahol mostanában érthető okai vannak az átlagosnál idegesebb hangulatnak. Csaknem 200 millió forint értékű rekonstrukció megy végbe, új gépeket Költöztetnek a helyükre, miközben a termelésnek haladnia kell. A Duna-parti nagyvállalat nincs egyedül az ilyenfajta gondjaival. Itt viszont már cselekedtek, határozott az üzemi pártbizottság. Az állásfoglalás szerint megkövetelik, hogy a vezetők — irányítsanak bármilyen szintről — minden helyzetben megadják az emberi tiszteletet és méltóságot á beosztottaknak. Amennyiben vétséget tapasztalnak ez ellen, fegyelmi eljárást kezdeményeznek. A jó léc tehát jó sövényt tart — a közös érdeket szolgáló rendet, csak a közösen vállalt fegyelem tarthatja fenn. Halász Ferene
