Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. november 14. IZOTÓPOS SZÍVVIZSGÁLAT A szívbántalmak okainak pon­tos felismerése elsőrendű célja a szivgyógyászatndk. Jóllehet az utóbbi évtizedek egyik kiemel­kedő jelentőségű vizsgálati mód­szere, a szívkatéterezés, ma már sok mindenre fényt derít, mégsem egészen veszélytelen és megter­helések nélküli az eljárás, Az orvoskutatók által újabban ki­dolgozott új vizsgálati módszert viszont sokkal kíméletesebbnek és könnyebben keresztülvihetőnek ítélik meg a szakemberek. A vizsgálat során indium 113 izo­tópot juttatnak a vérbe, és egy erre a célra szerkesztett készü­lék segítségével követik az ér­rendszerben, a szívben megtett útját. E módon az orvos könnyen meg tudja állapítani a szívbil­lentyű, vagy a szívizom megbe­tegedését, sőt az esetleges elvál­tozások pontos helyét is. A mé­rések mindössze három percig tartanak, a mérési görbék kiér­tékelése pedig további 20' per­cet vesz igénybe. Közkedvelt versenyek a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szabad idejének hasz­nos eltöltését célozzák az egyre népszerűbb szakmai, politi­kai versenyek. A KISZ megyei bizottsága a nyáron másod­szor rendezte meg a mezőgazdaság egyes szakágaiban a já­rási, illetve a megyei vetélkedőt. Az eredményekről, a ver­senyek tapasztalatairól, js a további feladatokról Móri László­val, a KISZ megyei bizottságának munkatársával beszélget­tünk. Az ifjúsági vezető elmondta: a járási versenyeket és a megyei döntőket csakúgy mint tavaly, az idén is három szakterületen (szántás, növényvédelem, szállí­tás) rendezték meg. A növény­védő mérnökök, szaktechnikusok versenye után került sor a von­tatóvezetők, a növényvédő beta­nított munkások vetélkedőjére, amelyet nemzetközileg elfogadott szabályok szerint megtartott szántóverseny követett. — A megyei döntőkön a járá­si versenyeken legöobb ered­ményt elérő fiatalok vettek részt — mondta Móri László. — A já­rási vetélkedőkre négyszázötven fiatal mezőgadzasági szakember, illetve betanított munkás küldte el nevezését, örvendetes, hogy az állami gazdaságok mellett sok termelőszövetkezet is elküldte a fiatalokat a vetélkedőkre. Külö­nösen a bajai, kiskunhalasi és a kecskeméti járásban megtartott versenyek voltak magas színvo­nalúak. A • kecskeméti járásban a szakmai, politikai vetélkedőn kívül az erőgéphiba-elhárílók versenyét is meghirdették. Ter­vük szerint novemberben az ál­lattenyésztésben dolgozó mérnö­kök, technikusok szakmai, szel­lemi vetélkedőjét is megrendezik majd. A tapasztalatok szerint az ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezetek vezetői, idősebb, tapasz­taltabb szakemberei jól felké­szítették a fiatalokat. A tiszaal- pári Tiszatáj Termelőszövetkezet vezetői például azt is lehetővé tették a fiataloknak, hogy a ver­seny kezdete előtt két nappal a helyszínen, a hartai földeken gyakoroljanak. A versenyek lebonyolításában nagy segítséget nyújtottak a gaz­daságok, vállalatok, intézmények, különösen a Bács-K'iskun megyei AGROKER Vállalat, az Izsáki és a Kiskunsalasi Állami Gazdaság, a hartai Lenin Termelőszövetke­zet, a Bács-Kiskun megyei Nö­vényvédő Állomás, .valamint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, amely csaknem 30 ezer forint anyagi segítséget is adott. A KISZ megyed végrehajtó bi­zottsága nemrég megtárgyalta a mezőgazdaságban dolgozó fiata- talok szakmai, politikai verse­nyével kapcsolatos további ten­nivalókat — folytatta. — Esze­rint a jövőben a" növényvédő mérnökök versenyét a megyei nö­vényvédő állomással közösen két. évenként rendezzük meg. Bizo­nyára színvonalasabb vontatóve­zetői versenyeket tarthatunk, ugyanis ezeket á megyei rendőr­főkapitányság közlekedésrendé­szeti alosztályával közösen bo­nyolítjuk majd le. A szántóver­senyek megrendezéséhez pedig az Állami Gazdaságok Megyei Fő­osztálya segítségét kérjük. Újdonságként tervezik, hogy a versenyekre a jövőben a kör­nyező megyék fiataljait is meg­hívják. T. L. Épül Varsó legnagyobb sugárútja • 1974 júliusában, a Lengyel Népköztársaság harmincadik évforduló­ján Varsóban átadják rendeltetésének a Lazienkowska vagy más néven a Híd sugárutat („Trasa Mostowa”), a lengyel főváros je­lenleg legnagyobb közlekedési létesítményét, amely többek között új Visztula-híd, 340 m hosszú alagút, kb. 1370 m viadukt, 1700 in viaduktrcndszerú csatlakozó úttest, 4 km támfal építését teszi szükségessé. A képen az épülő sugárút madártávlatból: Dél-Varsó egyik közlekedési csomópontja a Saska Kepa negyedben. (Foto CAF — P. A. Interpress) AZ UJ JOGSZABÁLYOKRÓL A több szintes paneles lakó­épületekben, a gázrobbanás-ve­szély megelőzéséről szói az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 22/1973. sz. együttes rendelete. A rendelet kimondja, hogy valamennyi több szintes paneles szerkezetű lakó- épületbefl, a vezetékes gázzal mű­ködő olyan gázfogyasztó készülé­keket, amelyeknek égésbiztosítója nincs, folyamatosan, de legkésőbb 1975. december hó 31-ig égés­biztosítóval kell ellátni, illetve ki kell cserélni. A paneles lakó­épületekben palackos propán-bu- tángáz alkalmazása tilos. Ahol vezetékes gázellátás nincs, ugyan­csak a fenti időpontig meg kell gzűfftetni a pb-gáz alkalmazá­sát, illetőleg az eredeti terv sze­rint elektromos energiával mű­ködő fogyasztóberendezést kell felszerelni. A gázbiztonság megvalósításá­val kapcsolatban így felmerülő költségek az állami tulajdonban levő lakások esetén az állami költségvetést, az állampolgárok tulajdonában álló lakások esetén a tulajdonost terheli. Az OTP a tulajdonosok részére a felmerülő költségek erejéig — kérelemre — kölcsönt nyújt. Olyan esetben, amikor a lakásépítés, vagy vá­sárlás OTP-kölcsönnel történt, a számlával igazolt költségek ösz- szegével az eredeti feltételek sze­rinti kölcsöntartozást növelik. Kölcsöntartozással nem terhelt lakások esetén a tulajdonos ré­szére az igazolt költségek ere­jéig 5 éves törlesztési idővel évi 6 százalékos kamatozással nyújt­ható a kölcsön. Egyes munkaügyi rendelkezések kiegészítése A munkaügyi miniszter 9/1973 számú rendeletével, több vonat­kozásban kiegészítette a munka- viszonnyal kapcsolatos egyes kér­désekről szóló 5/1967 számú MüM rendeletet. A kiegészítés a sorka­tonai szolgálatot teljesített dol­gozók kedvezményeivel foglal­kozik. Így a rendeletben írt fel­tételek elérése esetén, a leszere­lést követő évben a bevonulás előtti munkahelyen tovább fog­lalkoztatott dolgozót az ott írt megkülönböztetés szerint hat, il­letve hattól tizenkét munkana­pig terjedő rendkívüli szabadság­ban kell részesíteni. A sorkato­nai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahelyen to­vább foglalkoztatott dolgozó munkabérét, a vele azonos, vagy hasonló munkakörben bekövetke­zett bérrendezésekre (bérfejlesz­tésekre) figyelemmel kell megál­lapítani. Figyelembe kell venni a sorkatonai Szolgálat során szer­zett munkakörének megfelelő — szakképzettségét, illetőleg szak­mai gyakorlatot. Ezen felül a dolgozó képzettség megszerzésére, vagy képesítés el­nyerésére irányuló tanulmányi­szerződés megkötésénél — azonos feltételek esetén — á sorkatonai szolgálatot teljesített személyeket a leszerelést követően 3 évig előnyben kell részesíteni. A le­szerelést követő 2 éven belül pe­dig a munkakör ellátásához, vagy magasabb munkaköri besorolás­hoz szükséges szakinai vizsgáinak megkönnyítése érdekében a sor­katonai szolgálatot teljesítő dol­gozók kérelmére az egyébként járó kedvezményeken túlmenő­en, 30 napot meg nem haladó fi­zetés nélküli szabadságot kell biztosítani. A dolgozók lakásépítésének tá­mogatásáról szóló 26/1971. PM— ÉVM—MüM. számú együttes ren­delet azzal egészül ki, hogy a leszerelést követően 2 éven be­lül, előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is (27/1973 PM—ÉVM —MüM. számú rendelet, megje­lent a Magyar Közlöny 58. szá­mában:). Törvény a statisztikáról A staisztikáról készített 1973. évi V. törvény kimondja, hogy az állami, a szövetkezeti szerv, a társadalmi és más szervezet, valamint a magánszemély köte­les az állami statisztika egységes rendszerének körében elrendelt adatszolgáltatást a meghatározott módon, határidőben és a való­ságnak megfelelően teljesíteni. Magánszemélyt statisztikai adat­szolgáltatásra csak törvény, tör­vényerejű rendelet, miniszterta­nácsi rendelet és a Miniszterta­nács felhatalmazása alapján a Központi Statisztikai Hivatal el­nöke kötelezhet. Magánszemély, személyi, családi és más körülményeire vonatkozó egyedi statisztikai adatot csak statiszti­kai célra szabad felhasználni. önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés esetében az adatszolgáltatás nem kötelező — az adatszolgáltatás önkéntességére az adatgyűjtő szerv köteles a figyelmet felhív­ni — ha azonban a felkért szerv, szervezet, vagy magánszemély az adatszolgáltatást önként teljesíti, a valóságnak megfelelő adatot kell szolgáltatnia. A művelődésügyi miniszter 4/ 1973 számú rendeletével módosí­totta a nappali tagozaton iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről szóló 7/1972. számú rendeletét. A mó­dosítás szerint a középfokú ok­tatási intézmények tanulói közül gimnáziumi, szakközépiskolai, il­letve technikumi tanulóval csak abban az esetben köthető szerző­dés, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1300 fo­rintot nem haladja meg. A szer­ződéskötésnél figyelembe kell venni az illető tanulmányi mun­káját és magatartását. Az építőipari dolgozók szálláson történő elhelyezése Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 24/1973. számú ren­deletében — a Magyar Közlöny 70. számában jelent meg — a rendelet hatálya alá tartozó mun­káltatók körét határozza meg. A rendelet szerint a munkáltató köteles a változó munkahelyre alkalmazott építőipari dolgozó­nak szálláson történő elhelye­zéséről gondoskodni, ha az a me­netrend szerinti közforgalmú köz­lekedési eszközzel, vagy a mun­káltató által szervezett csopor­tos szállítással naponta a lakó­helyéről a munkahelyére bejárni nem tud, vagy bejárás esetén lakóhelyétől átlagban napi 14 óránál többet töltene távol. A szállás biztosítására a munkál­tatónak kell szerződést kötni, a bért, ugyancsak a munkáltató­nak kell a bérbeadó részére fi­zetni. A rendelet a dolgozó ál­tal fizetendő szállástérítési díj elszámolásának módját is sza­bályozza. A munkáltató csak olyan mun­kavállaló részére biztosíthat mun­kásszállást, akinek bejelentett ál­landó lakcíme van. Ennek hiá­nyában is elhelyezhető munkás- szálláson az a dolgozó, akinél ezt különös méltánylást igénylő körülmények indokolttá teszik. Például ha a szabadságvesztésből történő szabadulás után első íz­ben létesít munkaviszonyt a dol­gozó. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész ÉRELMESZESEDÉS ÉVEZREDEKKEL EZELŐTT - ÉS MA Külföldre jó, nekünk nem? Régi igazság, hogy a szép elhatározások, a nagy dolgok megvalósítása ap­róságokon is múlik. Éppen ezek a kicsinek tűnő té­nyek keltik azonban az elégedettség érzését, vagy — ellenkező esetben — dühítik fel az embert. Összességükben a minden­napi közérzetet határoz­zák meg. * A párt Központi Bizott­sága nőpolitikái irányelvei az élet mind szélesebb te­rületén éreztetik jótékony hatásukat. Csupán a ke­reskedelmet ragadva ki a sűrűből, fokozatosan köny- nyebbé válik a háztartási munka. Az ötéves terv so­rán 25 millió forintos for­galomnövekedéshez jön­nek létre a feltételek Báes- Kiskunban. Az elmúlt há­rom évben a megye vala­mennyi jelentősebb üzeme helyet adott kisebb bol­toknak. büféknek, ame­lyek a bevásárlás fáradal­mait csökkentik, A kon­zervgyárak, hűtőházak, szövetkezetek, sütőipari vállalatok mélyhűtött új­donságok, félkész-, illetve, konyhakész, és más áruk termelését honosították meg. Bővül a választék, ami azzal a szolgáltatással párosul, hogy mindezeket előrendelés leadásával is meg lehet vásárolni. Az örömbe időnként azonban vegyül egy adag üröm is, ami éppen az imént dicsért kereskede­lem nehézkességére utal. A példa Kalocsáról való. A sütőipari vállalat ismét bebizonyította az új irán­ti fogékonyságát azzal, hogy több hónapos kísérlet után, kanadai minta alap­ján elkezdte gyártani a tojással dúsított, ízesített paprikás zsemlemorzsát. A termék érdekessége, hogy a nylontasakba egy­szerűen bele kell helyezni a bevizesített hússzeletet, s az egészet összerázva máris elintéztetett a paní­rozás művelete, kezdődhet a sütés. Az árut bemutat­ták az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron ahol ér­deklődést váltott ki, reklá­mozták a rádióban és tele­vízióban, hirdetéseket adtak fel. Mégis csupán félsikert hozott a befektetés, ameny- nyií-cn az export megin­dult Kanadába. Dániába, és Svédországba, a hazai üzle­tekből viszont rendszerint hiányzik az újdonság. - A boltokban az eddigi, hagyo­mányos zsemlemorzsát ta­lálja a vásárló, amivel nem lesz gyorsabb az otthoni munka. A vállalat akár korlátlan keresletet is ki tudna elé­gíteni. Sorra kapják a le­veleket. amelvekbcn a fel­adó azt kérdezi, hogy hol vásárolhatja meg a terme­ket. Jobb híján küldenek a címére egy csomagot, és közük, hogy az árusítás a kereskedelem dolga lenne. A teljes sikerből hiányzó részt a forgalmazóknak kellene letenni az asztalra. A kisebb élelmiszerboltok nem is kaptak a morzsából, a nagyobb ABC-áruházak pedig belenyugodtak abba, hogy az idén egyszer volt, most viszont nincs. A ke­reskedők számos eszközt vethetnének be. hogy fel­keltsék az érdeklődést. Pél­dául legyen belőle állan­dóan a pultokon, az eladók ajánlják a vevőknek, hív­ják fel a figyelmet az elő­nyeire, akár szóban vagy feliratokon ... Nem lenne szabad sül­lyesztőbe engedni azt. ami létezik és hasznos dolog. Ha a külföldi háziasszonyok­nak jó. nálunk vajon miért nem az? Tenni is keli érte, hogv ne fordulhasson elő ilyen eset: van. de még- sines. Halász Ferenc A század elején Rufer angol kutató boncolt először 3000 éves múmiákat, s meglepődve tapasz­talta, hogy már az akkori embe­rek körében is voltak, akik ér­elmeszesedésben szenvedtek. A balzsamozás során felületesen eltávolított érmaradványaikon az érelmeszesedésre jellemző el­változásokat fedezett fel. Pedig a régi egyiptomiak ná­lunk sokkal egészségesebben él­tek : nem ismerték a dohányt, nem ittak alkoholt és lényege­sen több növényi táplálékot fo­gyasztottak mint mi — mondot­ta dr. Gerő Sándor professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 3-as számú belgyógyá­szati klinikájának igazgatója Miskolczi Péternek, az MTI mun­katársának. — Ma már tudjuk, hogy az érelmeszesedést a legtöbb beteg­ség előidézheti, ha maradandó elváltozást okoz az érfalak sejt­jeiben. Még a legegyszerűbb in­fluenza Vagy az állandó idegfe­szültség, a stressz is. Ezért mondjuk azt, hogy nincs a vilá­gon olyan ember, akinek az ér­rendszerében ne fordulnának elő meszesedéses elváltozások. — Ezek a tünetek a fiatal korban igen ritkák. A férfiaknál .az 50—55 éves kor a legkritiku­sabb időszak. A születéstől szá­mítva általában ennyi idő alatt vezetnek súlyosabb szív- és ér­rendszeri meszesedéshez — főleg szívinfarktushoz — a legkülön­bözőbb betegségek szövődmé­nyei. S rendszerint ebben a korban válik a férfiak szerveze­te a legkevésbé ellenállóvá a környezettel szemben. Nőknél ez a betegség ritka: 40—45 éves korig ugyanis — egyelőre nem tudjuk miért — védettek a szív- infarktussal szemben. — Többnyire ismerjük az oko­kat, amelyek az infarktus kelet­kezésében közrejátszanak; tudjuk, hogy a magas vérnyomás, az elhí­zás, a cukorbaj, u túlzott kávefo- gyasztás, a dohányzás, valamint a rendszeres fizikai megterhelés hiánya egytől egyig növeli az infarktus veszélyét. Ezeket ki lehet küszöbölni, gyógyszerekkel befolyásolhatjuk a vérnyomást, mindenki leszokhat a dohány­zásról és más izgató élvezeti sze­rek túlzott fogyasztásáról, min­denkinek módjában áll többet mozogni, sportolni, és ésszerűen táplálkozni. Azt azonban a leg­többen figyelmen kívül hagy­ják, hogy az érelmeszesedés ki­alakulásában — így a szívin­farktus keletkezésében is — döntő szerepe van az emberek közérzetének. Pontosabban an­nak, hogyan érzi magát az em­ber a munkahelyén és otthon, a családja körében, s milyen konf­liktusokkal jár ez a „kényszerű” együttélés. — Véleményem szerint a szo­ciálpszichológusok és a pedagó­gusok feladata lenne, hogy meg­tanítsák az embereket arra, mi­ként lehet elkerülni az idegfe­szültségnek ezeket a káros hatá­sait. S ebből kiindulva az orvos- tudománynak is többet kellene tanulnia a szociál-pszichológia eredményeiből éppúgy, mint ko­rábban a biokémia és a patoló­gia kutatási eredményeiből. Ad­dig azonban — a lehető leg­egészségesebb életmódra való tö­rekvés mellett — a legfontosabb a betegség korai felismerése, és az azonnali orvosi beavatkozás. Ezért minden középkorú va?v annál idősebb férfi sürgősen forduljon orvoshoz, ha mellka­sában kellemetlen fájdalmakat érez — mondotta Gerő Sándor professzor. (MTI) Fürdőkád — betegeknek A Geurtsen B.V. holland vál­lalat olyan fürdőkádat hozott forgalomba, amely megkönnyíti a betegek fürdetését a kórházak­ban. Különleges berendezés se­gítségével szabályozni lehet (5.0— 100 centiméter) a fürdőkád föld­től számított magasságát. A leg­alsó helyzetben a beteg könnyen „beléphet” a fürdőkádba, mely­nek magasságát később az ápoló­nő a fürdetés szempontjából leg­kényelmesebb módon szabályoz­za. /

Next

/
Thumbnails
Contents