Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1973. november 6. • összehajtogatva, szállításra készen sorakoznak a 7.6 méter munkaszélességű tárcsás boronák a gyáregység udvarán. A CPS-kukorica termesztési rendszer tárcsáit gyártják Megkétszereződött a termelés a MEZŐGÉP solti üzemében Megjelent a Szemle A napokban elhagyta a nyomdái az MTESZ Bács-Kiskun megyed Szervezetének időszakos kiadványa, a Műszaki és Agrártudományi Szemle 4. száma. A széles területet átfogó és gazdag tartalom vezérfonalát az idei műszaki hetek program- sorozata alkotja. A fontosabb eseményeket híradások villantják fel. A nagyobb, elemző írások pedig az időszerű és lényegi kérdésekhez kapcsolódnak. Nálunk is indokolttá vált, hogy állandóan napirenden szerepeljen a környezetvédelem témája. A tudományos-technikai forradalom kibontakozásával egyiik legfontosabb kérdéssé vált, hogy semlegesítsük .azokat az ártalmakat, amelyek a rohamos fejlődést kísérik. Budapesti példát idézve, a fővárosban például évente 800 millió forint korróziós és mező- gazdasági kárt okoz a szennyezett levegő. De Kecskeméten is állandó ütközési pontot jelent a fluorgáz a LAMPART Zománcipari Művek helyi gyára és a szomszédos városrész között, A környezetvédelem közgazda- sági összefüggéseinek néhány elvi kérdését dr. Körösi József kandidátus, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanára elemzi, s elgondolkoztató következtetésekre jut. Környezeten a bioszférának azt a x’észét érti, amely az embert körülveszi, életét és létét befolyásolja. A környezetvédelem így- szélesebb területet ölel fel, mint az üzemeken belüli munkavédelem. De ki fizesse meg a szükséges ráfordításokat? A tanulmány egyik sarkalatos megállapítása így hangzik: ,,A környezet szeny- nyeződés közvetve, vagy közvetlenül összefügg a termelés folyamatával.” Azí eddigi utólagos! bírságolások helyett megelőző, a védekezésre eleve ösztönző rendszerre hívja fel a figyelmet. Szerinte a termelőnek és a fogyasztónak egvaráht, arányosan meg kellene fizetnie a környezetszeny- nyező tevékenységet. Az ilyen „adó" és „járulék” összegével aztán a helyi gondokat legjobban ismerő üzemek és tanácsok gazdálkodhatnának. Dr. Faludi Gábor egy mindeddig érintetlen területhez nyúl. A Budapesti Műszaki Egyetem bajai vízgazdálkodási főiskolai karának tanszékvezető tanára a jnérnöketika több kérdéseinek „kitűzésére” vállalkozik. Miután használható forrásmunkákat mindeddig nem eredményezett a szakirodalom, a személyes anyaggyűjtés, beszélgetések alapján dolgozza lel a lémát. Nagyon időszerű dolog felvázolni a műszaki életpályának, ennek a felelősségteljes munkának az erkölcsi térképét. A szerző olyan jelenségekkel néz szembe, mint az alkotás igényét háttérbe szorító fogyasztói szemlélet, a saját kényelem és biztonság előtérbe állítása, a találmányi és újítási ügyek lelkiismereti problémái ... Testvérmegyénk életéről szóló beszámolót publikál a szemlében .4. I. Mihajlenko, közgazdász kutató, aki a műszaki tudományos egyesületek szerepét ismerteti a krími terület iparában és mezőgazdaságában. A leírás érdekes összevetési alkalmakra ad módot. Kiderül, hogy ezen a területen is van mit tanulni egymástól. A ránk váró tennivalókra emlékeztet Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese, aki azokat a korántsem vigasztaló tapasztalatokat elemzi, amelyeket egy, 270 vállalatnál és intézménynél végzett felmérésből szűrtek le. Az MTESZ számítástechnikai bizottsága a gépi adatfeldolgozás jelenlegi helyzetére volt kíváncsi. Emellett vállalóra fogták a továbbfejlesztési elképzeléseket. Bács-Kiskunban a számítástechnika még viszonylag alacsony színvonalon áll, mindössze néhány kis teljesítményű elektronikus gép dolgozik Kecskeméten. A témához kapcsolódik Lovas Béta, a műszaki főiskola tanára, aki megállapítja cikkében: „Az országban elkészített programok jellegüket tekintve kivétel nélkül alkalmazhatók lennenek hasonló megyei problémák megoldására.” A vállalatoknak már jó előre fel kell készülniük az elkerülhetetlen lépésekre, ha nem akarnak lemaradni a változó kővel élményektől. A kiadvány írásai mindvégig jó értelemben vett „megyeiek”. A tárgyválasztást az itteni gondok határozzák meg, vagy legalábbis érvényesek Bács-Kiskun helyzetére. Baja város fejlődését, muzeális térképeit dr. Sólymos Ede és dr. Babos Károly mutatja be. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú gyáregységében szerzett tapasztalatok alapján Pallagi Sándor veti fel a műszaki ellenőrzés korszerűsíG. Boda Katalin: „'Engem is jókedvre derítenek”. 0 Gömöri Ferenc: „Díjnyertes borokat adunk”. 0 Pólyák Zoltán: vagyunk”. .Fiatalok 0 Csereklyei Sándor: „Nekem a légkör tetszik’ 0 Heródek János: „Jó itt szakácskodni”. 0 Dakó Irénke: „Változatos az életünk”. Egy év alatt megkétszerezte a termelését a MEZŐGÉP solti gyára. Az egykori gépállomás udvarán felállított műhelycsarnokokban tavaly harmincmillió forint értékű vasipari terméket, mező- gazdasági gépet, alkatrészt készítettek a forgácsolók, a lakatosok és a szerelők.' Az idén már hatvanmilliót termelnek. A gyáregység néhány munkagépe máris nélkülözhetetlenné vált a mező- gazdasági nagyüzemekben. A Solton gyártott PSz—1 típusú pneumatikus szőlőnyitót országszerte kitűnő eredménnyel alkalmazzák a szőlőtermesztő gazdaságok. A termék használati értékére jellemző, hogy az AG ROMAS—73. budapesti kiállításán aranyéremmel tüntették ki. Ker- tai János gyáregységvezető elmondotta, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság CPS vállalatának a megrendelésére az idén 200 darab amerikai rendszerű tárcsás boronát készítenek a solti üzemben. A gyártáshoz sikerült az amerikai szabványnak megfelelő minőségi acélanyagot beszerezni. A három és fél tonna súlyú tárcsa nehéz talajon is kitűnően bevált. A kísérleti példánnyal több mint négyezer hektárt műveltek meg műszaki hiba nélkül. Naponta két tárcsás borona készül el az üzemben, amely évente félezer ilyen munkaeszköz előállítására képes. A CPS kukoricatermesztési rendszer további térhódításával várhatóan megnövekszik a kereslet e nagy teljesítményű talajművelő eszköz iránt. Gyártásával a solti üzem jelentős részt vállalt a hazai takar- mánytermésztés korszerűsítésének szerteágazó feladataiból. Csupán ez az egyetlen gyártmány harmincmillió forintot tesz ki a gyáregység egy esztendei termelési értékéből. K. A. Fél éve sincs még, hogy megnyitották a lajosmizsei tanyacsárdát. Ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy sokak kedvenc szórakozóhelyévé váljék ez a kívül-belül szép, ízlésesen „felöltöztetett” csárda. A Helvéciái Állami Gazdaság a létrehozója és fenntartója. Külön érdekessége, tiogy ezen a munkahelyen kizárólag fiatalok dolgoznak. Az átlagos életkor huszonhat év. Gömöri Ferenc vezető. El- montíjá egyáltalán nem véletlen, hogy ilyen fiatal a „gárda”: kezdett»"! így akarták. Azt gondolták, hogy ezáltal jobban megismerhetik egymást, közelebb kerülnek egymáshoz. Ott-:m-fózko- dásunk idején meggyőződtünk róla, hogy ez mennyire sikerült nekik máris. Nem hiszem, hogy sok olyan munkahely akadna, ahol ilyen vidám, felszabadult a légkör, ahol ennyi igazán tréfás- kedvű ember dolgozik együtt, mint náluk. Ha meggondoljuk, hogy a vendégek kikapcsolódni. 0 Tóth Józseí: „A kulturált étkezés a fontos!” 0 Hídacélbó) alakítják a CPS-rendszerü tárcsa ge- rendázatát a sugáríurógépen Karsai Gyula és Kovács Pál, a solti üzem dolgozói. 0 Orosz Julianna, a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetője gépalkatrészeket forgácsol. (Tóth Sándor felvételei) A VENDÉGEK ÖRÖMÉRE tését és gazdaságossági kérdéseit. Szűkebb kört érintő szakmai publikációként pedig dr. Kristóf Árpád ismerteti a szénsavtartalom gyors meghatározására szolgáló módszert. Végül a VEGY- ÉPSZER tiszakécskei üzeméről és a kecskeméti fürdőkádgyár termékeiről kap tájékoztatást az olvasó. A Bács-Kiskun megyei műszaki és agrárértelmiség szemléje az eddiginél gazdagabb terjedelemben látott napvilágot. Még örvendetesebb, hogy ugyanez vonatkozik a tartalomra is. Halász Ferenc felüdülni, kellemesen pihenni jönnek el ide, akkor látszik ennek a jelentősége. A főszakács, Tóth József ezt mondja: — Nincs rosszabb, ha a vendégnek nem ízlik valami. És hozzáteszi még: fő céljuk olyan ízeket létrehozni, melyek az otthon illúzióját adják.-— Mit főz legszívesebben? — ‘Magyaros ételeket. Pólyák Zoltán és Csereklyei Sándor felszolgáló, s Dakó Irén- ke meg G. Boda Katalin a pult mögött áll. őket kérdezem, milyenek a vendégek? — Általában kedvesek. Feltűnő, milyen nyugodt a légkör itt. Türehnesek az emberek. Talán a környezet teszi. A csendes, kedves tanyavilág. Jó, hogy mellettünk van a tanyamúzeum; először általában azt nézik végig a vendégek, különösen, akik először járnak itt. Azt gondoljuk, hat rájuk az a meghitt, elgondolkoztató környezet. — Igyekeznek kedvükbe járni, ugye? — Megtesszük, ami tőlünk telik. — Van sok törzsvendégük? — Ma már igen. Elég sokan kijárnak rendszeresen Kecskemétről, Lajosmizséről is, mivel a két helyiség között van a csárdánk. Gömöri Ferenctől, a vezetőtől megtudtuk, hogy nagy a választék ételekben. Mindig kapható rántott máj, velő, gombás- és halételek, valamint birkapörkölt és disznótoros vacsora is. — És a borok? — Díjnyertes helvéciai borokat adunk; Jó érzés látni, hogy ízlik a közönségnek. — Sokan megfordulnak itt? — Naponta három-, négyszázan. Gyakran külföldiek is. Olaszok, finnek, amerikaiak és szovjet vendégek jártak itt a napokban. S nézze csak; az ott egy német csoport; remekül érzik magukat. Nézem a vendégkönyvüket. Elismerő és biztató bejegyzéseket látok. íme, néhány név az aláírók közül: Nyers Rezső, Romány Pál, Jancsó Miklós. A humorista ősz Ferenc szellemes mondata így hangzik: „Majd ha minden tanya ilyen lesz. elmegyünk egy tanyára”. Végül néhány szubjektív mondat: mostanában nagyon gyakran hallani jogos kritikai megjegyzéseket, amikor vendéglátó- iparunkról esik szó. Sajnos, sokkal több panasz is elhangozhatna indokoltan, mint amennyi" elhangzik. Éppen ezért kell örömmel üdvözölnünk a Helvéciái Állami Gazdaság kezdeményezését, hogy egy rövid idő alatt népszerűvé vált, tartalmas múzeum mellé a környezethez méltó, íz0 A tanj acsárda épülete, a traktorszoborral. (Kovács János felvétele.) léses szórakozóhelyet épített. Azoknak igazi örömére akik nehéz munkájuk után szeretnek meghitt csendben, tiszta, szép környezetben elidőzni, barátian elbeszélgetni, kulturáltan szórakozni. Varga Mihály
