Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

1973. november 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Hajós 250. születésnapját ünnepli A születésnap csak annak ün­nep, akinek van mit ünnepelnie. Annak öröm. akit az idő múlása nem elmulasztott kötelességekre figyelmeztet. A hajósiak nem szí­vesen dicsekednek, de egy biztos: nyugodt lélekkel, elégedetten ün­nepelhetik nagyközségük 250. szü­letésnapját. Ünnepük is: a ren­dezvények sorát jubileumi ifjúsá­gi est nyitotta meg csütörtökön este. s ettől kezdve tíz napon át gazdag program várja a művelő­dési házban a község apraját- nagyját. A műsorból természe­tesen nem marad ki a Hajósi Szö­vetkezetek Nemzetiségi Együttese és az úttörők tánccsoportja sem — az ő előadásukban szombaton délelőtt gyönyörködhettek a ven­dégek, este pedig a jubiláló Bu­dapest köszöntötte a jubiláló Ha­jóst, vagyis a Budapesti Irodalmi Színpad vendégjátékának tapsol­hattak. A vasárnap úttörővetélkedövel kezdődött es zenes ifjúsági esttel eA véget s ezen a Habselyem és Kötöttárugyár kecskeméti gyáregysége tartott divatbemutatót. A művelődési ház előcsarnokában fotokialhUs szí mlélteti az ember és a munka kapcsolatát, a klubban Pe* *8 K 1- lár István miskei népi faragó és a hajósi batikszakkor mutatja be legszebb alkotásait. . . ____. H osszú lenne felsorolni a tíznapos eseménysorozat valamennyi ren­dezvényét a szervezők mindenesetre gondoskodtak arról, hogy min­denki jól érezze magát. Mór csak azért is. mert az itt lakok igen ér­tékes születésnapi ajándékkal gondoskodtak arról, hogy az ünnep elmúltával is maradjon hervadhatatlan emléke az évfordulónak. Dr. Perényi Béla tanácselnök úgy kalauzol végig a szemlátomást fejlődő, szépülő, gyarapodó Hajóson, mint egy lelkes idegenvezető, nem titkolva, hogy a változásban jelentős része volt — és lesz ezután is — az itt élők buzgó segítségének, társadalmi összefogásának. Épült is olyan óvoda Hajóson, hogy a fővárosban is megirigyelhetnék. Az új óvodában 50 apróságot tudnak elhelyezni, s ezzel lehetővé vált, hogy a községben minden gyereket óvodába vihessenek a szülei. Örömmel mutatták a vadonatúj, kívül mutatós, belül vakítóan tiszta korszerű egészségügyi kombinátot, amelyben a fogorvosi, körzeti or­vosi betegellátáson túl — a várandós kismamák gondozása, ellenőr­zése, s a kicsik rendszeres orvosi felügyelete is helyet kapott. Az új óvodát és az egészségügyi létesítményt szombaton adták át. ünnepé­lyesen a község lakóinak. Az eddig elért eredményektől felbátorodva máris új mozgalmat in­dítottak: „Minden hónapban két órát az általános iskola építéséhez” — felkiáltással. Azt kérik a hajósiaktól, hogy havonta 2 órára eső járandóságukat, a havi keresetük 1—2 százalékát ajánlják fel és fizes­sék be a tanács fejlesztési alap számlájára, hogy az így összegyűlt pénzből és egyéb keretekből felépülhessen a 6 tantermes iskola, torna­terem, egy 300 személyes konyha, valamint étterem a következő évek­ben. Miután Hajóson tényleg szép hagyományai vannak a közös erő­vel történő községfejlesztésnek — így készüli egyebek között a műve­lődési ház, sportpálya, járda és vízmű építése — most is bíznak ab­ban a község vezetői, hogy a kezdeményezés megértésre, visszhangra talál. Jól számították, mert a javaslatra máris befutottak az első je­lentkezők. A költségvetési üzem, az ÁFÉSZ, a József Attila Tsz-ből a. gépműhely minden dolgozója és még jó néhány tag felajánlotta tá­mogatását az általános iskola építéséhez. Más dolgozók is jelentkez­tek, s eddig átlagosan 35 forintot ajánlottak fel fejenként a nemes cél érdekében. Az is az önkéntes társadalmi munkások szorgalmát dicséri, hogy két hét alatt jubileumi emlékparkot varázsoltak a piac helyén. No­vember 10-én. szombaton avatják a parkot és az ott elhelyezett em­lékművet. Az utóbbi körül —., mivel jelkép és nem valamilyen figurát ábrázol —, máris összecsaptak a viták. — Tudják, mit jelképez ez a kő? — kérdezte tőlünk egy idős bácsika. — Mit? — Hát a fiatalságot! • Ezt a szép, új óvodát sokan elfogadnák! (Foto: Majorosi Attila.) • Az egész­ségügyi kom­binát új szár­nya ... 0 ... és az el­ső vendégek. Ezek a gye­rekek már korszerű kö­rülmények ■között ismer­kednek a „doktor bá­csival”, ami persze nem jelenti azt, hogy jobb kedvvel vár­nak a vizs­gálatra!. — É,s miért? — Mert faragatlan! — neveti el magát az öreg és vele nevetnek a többiek is, de a hangjukban azért nincs semmi bántó él. Szoktatják a szemüket, magukat a még szokatlan, modern formához, amelyre tábla kerül, a következő felirattal: „Tisztelet mindazoknak, akik az elmúlt negyedévezredben községün­kért fáradoztak!” V. Zs. Az UNIVER szövetkezet jubileuma • Bordós Lajos igazgatósági elnök a szövetkezet eredményeiről beszél. Vasárnap, kora reggel ünnep­lőbe öltözött fiatalok, kucsmás férfiak, és fejkendős nénik igye­keztek a kecskeméti Cifrapalo­tába. A szakszervezeti székház­ban rendezte meg az UNIVER Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet rendkívüli, ünnepi köz­gyűlését. Megalakulásuk negyed- százados évfordulóját kívánták méltóképpen megünnepelni. A küldötteket kilenc órára hív­ták össze. Sokan már jóval előbb a helyszínen voltak, ahol meg­nézhették azt az ízléses kiállí­tást, amelyen az UNIVER sok­oldalú és sokszínű életét igye­keztek szemléletesen bemutatni. A zsúfolásig megtelt teremben Rózsa János veterán — aki hu­szonöt évvel ezelőtt elnöke volt az alakuló közgyűlésnek — ked­ves szavakkal üdvözölte az egy­begyűlteket. A nagy tapssal fogadott be­széd után Bárkai Istvánná, He- tényegyháza község tanácselnöke vette át a szót, aki az ünnepi közgyűlés elnöki tisztét töltötte be. Meghatottan emlékezett azok szorgos igyekezetére, akik ne­gyedszázadon át dolgoztak a szö­vetkezetben, s ma is itt ülnek az ünnepségen. Bor dós Lajos, az UNIVER igaz­gatóságának elnöke tartott ez­után ünnepi megemlékezést. Elő­adásában hangsúlyozta, hogy mi­lyen fontos szérepet tölt be a szövetkezetük Kecskeméten, és környékén a lakosság szolgála­tában. Az ipari üzemek, keres­kedelmi, s különböző szolgálta­tási egységek körének állandó bővítésével igyekeznek működési területükön az emberek egyre fejlődő igényeit kielégíteni. A küldöttgyűlés kedvesen fo­gadott vendége volt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ elnöke. Felszólalásá­ban az UNIVER sokrétű tevé­kenységét hangsúlyozta, s többek között azt mondta: „Jó, hogy e szövetkezet mindenkor a területi . párt- és tanácsszervek segítsé­gével igyekezett fokozni tevé­kenységét.” A továbbiakban han­goztatta a szövetkezeti demokrá­cia fontosságát, s további sikeres munkát kívánt az UNIVER va­lamennyi dolgozójának. Dr. Körös Gáspár, Kecskemét város tanácselnöke is felszólalt. Köszönettel emlékezett meg a szö­vetkezetnek arról az igyekezeté­ről, mellyel a megyeszékhely la­kosságának szükségleteit a maga sajátos eszközeivel egyre jobban igyekszik kielégíteni. Többek kö­zött kiemelte a piaci áruház és az Alföld Áruház jelentős sze­repét a város kereskedelmében. Az ünnepi gyűlés elnökségében foglalt helyet Erdélyi Ignác, az MSZMP megyei titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Brachna János, a MÉSZÖV el­nöke, Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Szabó Lajos, az, MSZMP városi bizottságának első titkára, és Bene András, a megyei tanács járási hivatalának elnöke is. Részt vett az ünnepségen a csehszlovákiai Tapolcsány város JEDNOTA nevű szövetkezetének háromtagú küldöttsége is, Ada- mec Koloman, elnök vezetésével. A ünnepi esemény végén ötven alapító tagnak, s kiváló szövet­kezeti dolgozónak osztottak ki munkájuk elismeréséül emlék­plakettet. „Kiváló dolgozó” ki­tüntető jelvényt kapott Börönte István, Kiss Béla. Szabó Gábor- né, Szabovik Györgyné és Var­ga Géza. V. M. • Dr. Molnár Frigyes az alapító tagokkal beszélget. KITÜNTETÉSEK A munkásőrség megyei pa­rancsnokságán hétfőn délután emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­járól. Az ünnep alkalmából dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára kitüntetése­ket nyújtott át. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokoza­tát kapta: Bedű Tibor, Kmeto- vics György, Mekány József, Ne­mes Imre, Németh János, Szabó Pál. Ezüst fokozatot: Csupor Pál, Horváth Imre, Katona László, Németh Sándor, Rabnecz János, Vinkó József. Bronz fokozatban részesült: Bárt János, Farkas Im­re, Iván István, Králik Mihály, Sós János, Szabadi János és Sza­bó András. A munkásőrség or­szágos parancsnokságán vetfe át a Kiváló Szolgálati Érdemrend kitüntetést Rigó Béla István. A kitüntetettek tiszteletére dr. Cser­háti László, a munkásőrség me­gyei parancsnoka fogadást adott. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei székházában Bognár Ferenc őrnagy, az MHSZ megyei titkára köszöntötte november 7-e alkalmából a függetlenített appa­rátust és a társadalmi aktivistá­kat. Az ünnepségen megjelent dr. Csenki Ferenc, a megyei ta­nács vb-titkára, és Lengyel László, a megyei pártbizottság r nkatársa. A Honvédelmi Ér- nérem kitüntetést dr. Mariska Györgynek, Halcsik Antalnak, és Putnoki Jánosnak nyújtották át. 'Az MHSZ Kiváló Munkáért arany­fokozatát kapta: dr. Posváncz László, Budai István, Bakaity István alezredes, Kónya Jenő, Oláh Zsigmond őrnagy, Orbán István, Zilahi Sebes Béla. E ki­tüntetés ezüst fokozatát hatan, bronz fokozatát négyen kapták meg. Ezenkívül az MHSZ meg­alakulásának 25. évfordulója al­kalmából tízen díszoklevelet, fő­titkári és megyei titkári okleve­let pedig sok aktivista érdemelte ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója al­kalmából a belkereskedelmi mi­niszter az alábbiakat részesítette a Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója kitüntetésben: Paulik Jánost, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. kereskedel­mi osztályának főelőadóját, Egri Bélát, a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. kereskedelmi csoport­jának főelőadóját, Fekete Károlyt, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat értékesí­tési csoportvezetőjét. A Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói kö­zül Bencze István hálózati e’lenőr és Zick Mártonná boltvezető, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat dolgozói közül Farkas Tibor boltvezető, Lévay Ferenc áruforgalmi ügy­intéző és Szalontai Lajosné el­adó, a Bács-Kiskun megyei Ven­déglátó Vállalat dolgozói közül pedig Szabó Elekné II. üzletveze­tő, Valach Istvánná anyagügyi előadó, Kovács Istvánná közgaz­dasági osztályvezető és Király Imre üzletvezető kapta meg a miniszteri kitüntetést. KÉPERNYŐ Az Irgalomról Személygépkocsi minden második családban 1,7—2,1 millióra növekszik a személyautó-tulajdonosok száma 1985—90-ig, a Belkereskedelmi Kutató Intézetben kidolgozott előrejelzés szerint. Az adatokat figyelembe veszi az intézet ke­kereskedelmihálózat-fejlesztését megalapozó távlati tudományos kutató munkájában. Az előrejel­zés szerint ugyanis 1990-ben min­den második család saját autó­jával járhat, ez pedig nagyban befolyásolja a kereskedelemmel szemben támasztott igényeket is. Az intézet nemcsak a kereske­delmi hálózat fejlesztéséhez nyújt kutató munkájával segítséget, de részt vesz különféle távlati fej­lesztési munkák előkészítésében is. Felméréseivel a várható élet- színvonal és a népgazdaság te­herbíró képessége közötti össz­hang megteremtését mozdítja elő. Most egyebek között a munka­erőhelyzet távlati alakulását vizs­gálják. mert sok szempontból ez is befolyásolja az üzlet- és vendéglátó hálózat fejlesztését. Jogi továbbképző intézet létesül Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek veze­tőivel egyetértésben a művelő­désügyi miniszter elrendelte: az egyetem; továbbképzés keretében gondoskodni kell a jogászok szak­ismereteinek elmélyítéséről, a jo­gászi hivatás ellátásához szüksé­ges új tudományos eredmények megismertetéséről, valamint a meghatározott szakirányú jogi to­vábbképzésről. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítására az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi tovább­képző intézetet létesítenek. Az intézet egyetemi intézetként mű­ködik, s a művelődésügyi mi­niszter által megbízott igazgató vezeti. Az intézet fő feladatai közé tartozik, hogy a továbbképzési formákat kezdeményezze, 'és a továbbképzést megszervezze. A munkájával összefüggő kiadvá­nyokat megjelenteti, tájékoztat a továbbképzési lehetőségekről, szaktanácsadással, tanfolyami elő­adókkal és tananyagokkal előse­gíti az intézeten kívül folyó jogi továbbképzést is. A továbbképzésben résztvevők a foglalkozásokon való részvételről igazolást kapnak. Aa utasítás nem érinti az országos központi szervek által szervezett tovább­képzés, valamint a szakvizsgára történő előkészítés jelenlegi rendszerét. Az új intézet jogi végzettség­gel nem rendelkező szakemberek számára is szervezhet jogi isme­reteket nyújtó tanfolyamokat. Az utasítás hatályba lépett. A regény témája egy hosszú életen keresztül foglalkoztatta Németh Lászlót, mint írta: „a fényrejutás káprázó keresgélésé­től a fénytől megválás búcsú­szaváig”. Mit tehet az ember má­sokért, hogyan melegítheti életé­vel környezetét, miként építheti saját adottságait — ezekkel a kérdésekkel nézett szembe újra és újra. A családot tartja a leg­fontosabb közösségnek és — sze­rinte — a „család-brigádokban” az asszonyok határozzák meg a légkört, az életvitelt, övék az el­sődleges szerep az utódok neve­lésében. Négy nagy regénye — az Iszony, a Gyász, az Égető Eszter és az Irgalom — mind cgy-egy lehetséges női magatartás megfo­galmazása. A legutolsó, az 1965- ben kiadott Irgalom áll legköze­lebb az író szívéhez, összegezés­nek tekintette. Olvastam az Irga­lom kéziratának befejezésekor a kecskeméti Tóth Lászlóhoz írt levelét. Innen is tudom, hogy milyen aggodalommal, remény­séggel várta a mű fogadtatását. A realista, a társadalmi kör­nyezet részletes ábrázolására is vállalkozó mű elemzését elvégez­te a kritika. Joggal hivatloztak értékeire, noha általában nem ezt tekintik életműve megkoro­názásának. Kiemelték megjéle- nitő készségét, problémaérzé­kenységét, metaforákkal mérték­kel dúsított stílusának szemléle­tességét. Ügy váltét, hogy egyik­másik részlete kicsit elnyújtott, s a szere alők olykor gondolatok, tételek illusztrációi. Mindent ösz- szevetve: a század maradandó irodalmi alkotásai közé sorollak. A vállalkozásért mindenkép­pen dicséret illeti a tévét, mely nagyszerű erőket mozgósított a nemes ügy érdekében, Hintszh György már az Iszony filmre vi­telekor tanúsította, hogy közel áll Németh László sajátos világá­hoz. Most a szereplők megválasz­tásában, mozgatásában, az at­moszféra megteremtésében reme­kelt. Apró mozzanatokkal ábrá­zolt jellemeket. gondolatokat, szituációkat. A hatodik, záró for­gatásban azzal fejezte ki az urak és a kendtek közötti szakadékot, hogy még a rokonszenves hősnő és a közvetlen vőfély-állatorvos sem köszönt a hintó kocsisának. Nem hangsúlyozta a rendező a jelenet fonákságát, mert akkor ez a magatartás természetes volt. Milyen sokat el tudott mondani Hintsch György azzal, hogy a re­gény figurái miként viselték, hordták személyes tárgyaikat; a kesztyűt, kalapot... A tévéváltozatnak nem tett jót a film szétaprózása. A hat rész­let széttörte a gondolati íveket, kizökkentette a nézőket a mű hangulatából. Németh László nem. veti el ugyan a mesét, de figyelmét a tudatvilág változásai­ra koncentrálja. Az író alkatá­hoz, szándékaihoz való túlzott hűség miatt néha vontatottnak éreztük Hiptsch György rendező, sét. Kétségtelenül a vasárnap es­te látott részlet volt a legsike­rültebb: átéreztük azt a szenve­délyt, amellyel Németh íjászló a „sánta emberiséget” igyekezett szolgálni. H. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents