Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

1973. november 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Együttműködés ■^éhány nappal ezelőtt a ' munkásőrség megyei pa­rancsnoksága meghívta az MHSZ megyei vezetőségét, látogasson ej egy parancsnoki továbbképzésre, ahol alkalom kínálkozik feleleve­níteni, még inkább szorossá fűz­ni e két, társadalmi alapokon működő testület tevékenységét. Dr. Cserháti László tájékoztatója, majd a foglalkozások megtekin­tése csupán előzménye volt an­nak a nagyon is konstruktív, elő­remutató, a két testületet szorosan érintő megbeszélésnek, amely ez­után következett. Tulajdonképpen a munkásőrség és az MHSZ me­gyei vezetői konkrétan nem álla­podtak meg azokban a formák­ban, amelyek keretében ezután segítik egymás munkáját, csupán elveket rögzítettek le, ám ezek is elegendőek ahhoz, hogy kijelent­sük: egy fegyveres és egy félka­tonai társadalmi szervezet együtt­működése jelentősen befolyásol­hatja a megyében folyó hazafias honvédelmi nevelést, a párt ha­tározatainak végrehajtását. TV/| iről is volt itt tulajdonkép- pen szó? Szemők György alezredes, az MHSZ megyei tit­kárhelyettese a jó szervezésről, kemény munkáról és magas szak­mai felkészültségről szerzett mély benyomást, s ezért azt javasolta, hogy a jövőben vegyenek részt egymás rendezvényein. Rendkí­vül jó hatással lenne a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájá­ra. ha a megyei tanácsadó testü­letben ott lenne a munkásőrség képviselője is, amely nemcsak szakmai tanáccsal, de elvi, kato­napolitikai kérdésekre adandó vá­lasszal is szolgálna. Nyilvánvaló­an a megyei szervek együttmű­ködésével kellene elkezdeni, mert ez a kapcsolat később gyümöl­csözően hatna a járási, városi MHSZ-vezetőségek, klubok mun­kájára. Jelentős segítséget nyújt­hatnának a parancsnoki beosztá­sú munkásőrök a honvédelmi propagandában. Egy-egy MHSZ- klubban, összejövetelen lehetőség kínálkozna nemcsak a munkásőr­ség életének megismertetésére, hanem például fegyverismereti, tereptani, műszaki-vegyvédelmi, harcászati foglalkozások megtar­tására is. A munkásőrség pa­rancsnoki állományának felké­szültsége, gyakorlati tapasztalata — az oktatás módszertanában, az anyag ismeretében — erre konk­rét lehetőséget ad. A fiatalok hazafias és honvé- delmi nevelése, annak po­litikai tartalommal való megtöl­tése korábban is, jelenleg is a legnehezebb feladatok egyike. An­nak ellenére, hogy a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei szer­vezeteiben, klubjaiban jól felké­szült, politikailag is széleskörűen tájékoztatott funkcionáriusok dol­goznak, nem nélkülözhetik, sőt kívánják a neveléshez a segítsé­get. A munkásőrség szervezettsé­ge, politikai elhivatottsága — a megye munkásőreinek 81,4 száza­léka tagja pártunknak — öntu­data, gyakorlati tapasztalata kor­látlan lehetőséget kínál a fiata­lok politikai személyiségének ki­alakításához. A munkakapcsolat első állo- mása volt ez, és a fenti­eken kívül elhatározták, hogy ki­dolgozzák az üzemekben, az is­kolákban a hazafias, honvédelmi nevelés segítésének programját, a támogatás gyakorlati tennivalóit. Feltehető, hogy rövidesen a két testület között létrejön egymás munkája segítésének konkrét programja, amely gyakorlati ten­nivalókat ró mindkét testület ve­zetőire és tagjaira egyaránt. Gémes Gábor Karcsún magasodik a tv-to- rony a hegy oldalában, teteje tűként szúr az égbe. Nem mesz- sze tőle kis kőkocka a fák te­tején: a régi kilátó csúcsa. Sze­líd dombok ölelik velük átellen- ben a várost, s valahol messze szürkéskék csúcsok magasodnak — az Alpok. S a katlanban a város. Gyárkémények, templom­tornyok között a kedvesen hívo­gató, oxidrétegtől zöldsapkás Tűz­torony. A jelkép, a város címeré­nek tengelyét adó évszázados építmény. Sopron. Az Alpokból lebukó főn mókás forgókat varázsol az utcákon, közepükön pörögnek a falevelek. Frizura sosem marad épen, felborzolja, összekúszálja a szél. Negyedóránként ébrednek a harangok, ütéseik jelzik az idő múlását. Érces hangon szólal meg a Bécsi-domb tetején épült Szent Mihály templomé, s utána tel- tebb, vagy vékony csengő hangon követi a többi. Vörösről rozsdásra váltottak a falevelek, lombjavesztett facso­portok is szürkéllnek már a hegyoldalakon. Sokszínű még az erdő novemberben. Hideg, kris­tálytiszta a levegő. Zörög az avar az ösvényeket taposó lábak alatt. Néha felcsendül egy-egy nevetés, valahonnan beszédfoszlányokat hoz a szél. Embert nem látni, csak hallani. Pedig rendezett az erdő. Ügyesen rendezett — érin­tetlenül hagyták természetes szépségét. Élesen vág a tüdőbe az oxigéndús levegő. Tiszta és gyógyító. A szenvedélyes dohá­nyos is ritkán gyújt rá itt séta közben. Sokan keresnek, s talál­nak gyógyulást az Alpesek utolsó nyúlványa övezte Sopronban. Felnőtteknek s gyerekeknek épí­tettek szívszanatóriumot a Felső- Lővérekben, a hegyek alján. A felnőttek gyógyhelyének parkja hatalmas — az erdő. Kígyóznak a keskeny utak, körbetekerednek a hegyoldala­kon. Szelídgesztenye tüskés héja árulkodik, hogy valahol a közel­ben ott a fa is. Makk ropog a cipő alatt, majd szinte átmenet nélkül dobban, csúszik a láb a barna tűlevél-szőnyegen. Lucfe­nyők sorát komor, haragoszöld fenyves váltja, s kúszik fel a hegyoldalon. Hiába ragyog a nap­fény, nem tud áttörni az egy­befonódó koronákon. Elhullajtott tobozok várják a kirándulókat. A hegy alján épült a Fenyves Szálló, ahonnan 15—20 perces sé­tával elérhető a Károly-kilátó. Tetejéről gyönyörű a kilátás az Alpokra, s velük szemben — jó időben — fényes, kék-ezüstös szalagok zárják le a látóhatárt: a Fertő-tó. A Károly-magaslat- tól nem messze széles nyiladék a hegyen, s sípálya, ugratóvaL felvonóval. S a magaslat északi oldalán az egykor híres, másfél kilométer hosszú szánkópálya, amit 1924-ben építettek. A vi­lágháborúban megrongálódott, s most állították helyre a levél­tárban megtalált régi terveket felhasználva a városszerető sop­roniak. Az akciót a KISZ szer­vezte. Fiataloktól kértek, s kap­tak segítséget, de mindenkinek természetes volt, hogy idősek, nyugdíjasok kis csoportjai ásó­val, gereblyével megérkeztek a helyszínre. Példát vehetnének a soproni­akról más városok lakói is. Ez a 45 ezer lélekszámú járási szék­hely évente 300—350 ezer embert lát vendégül. Az odaérkezők a kikapcsolódást keresik, „lazíta­nak” könnyebben pottyan hát • A kisebb-nagyobb üdülőkben kéthetente hétszáfean váltják egymást. A legújabb, s a legnagyobb a hegy alján a SZOT—KPVDSZ. • A 2000 éves fertőrákosi kőrejtő ma barlangszínház. (Dénes Éva felvételei) földre a szemét. A tréfás kedvük­ről amúgy is híres soproniak ta­lán erre fel írták rá a szemét- tárolókra: „Ide is lehet dobni”. A városban is rengeteg a park, a fa, s így ősszel vastagon borítja a lehullott levél a földet. Már hagyomány, a minden év októ­berében tartott munkavasárnap. Takarítanak. öregek, fiataok, szervezetten, vagy csak maguk­tól, gereblyével, söprűvel gyűjtik halomba a lombot, a köztiszta­sági vállalat gépei, emberei meg szakadatlanul járják a várost, eltakarítják a szemetet. A tisztaság, de legalább is az arra való törekvés bizonyítékai az erdőben elhelyezett padok, farönk asztalok, ülőkék, s a kö­zelükben a iaháncs, hulladék- gyűjtők. A soproniak szeretik az erdőt, s erre szinte nevelik az odaérkezőket is. Vannak, akik megmosolyogják az -ösvényeken fákra szögezett táblácskákat. Nem turistajelzések, s nem is a tűzrakás veszélyességére figyel­meztetnek. Verssorok az erdők­ről, a fákról, a természetről író- dottak, híres, vagy kevésbé neves költőktől. Egy vonásuk azonos: szeresd és óvd a felüdülést nyúj­tó erdőt. A Felső-Lővérekben, a Károly-kilátóhoz vezető út ele­jén rejlik a fák a Deákkutat. A ballagó középiskolások, a valé- táló egyetemisták nemcsak az al­ma mater előtt tisztelegnek, gyakori úticéljuk ez az erdei for­rás is. Márványtábláján a fel­irat: „Itt lobogott a deákkúti / vármegye zászlaja egykor szel­leme mostan is int, / ifjú szeresd a hazát.” Az erdei fürdővel, Lővér- stranddal szemben indul az út, átvezet a hegyen a meredeken lezuhanó kőfejtőhöz, s aztán a Sopronnal már egybeépült Bán­falva, kis román stílusú Magdol- na-kápolnájához. A kertvároson át kanyarog a műút Brennberg- bánya felé. Csodálatos környe­zetben erre van az úttörőtábor. A napos-árnyékos hegyoldala­kon sok a ciklámen, az immá­ron védett, kedves növény. Au­gusztusban nyílik a csodás illatú lilás virág. A soproniak csak csokorba gyűjtik, de — különö­sen régebben — a turisták elő­szeretettel tépték ki tevéstől. Pe­dig sehol másutt nem él meg, csak itt. Hiába vittek vele föld­labdacsot is, elpusztult. Még mi­előtt végképp eltűnt volna az erdőkből, védetté nyilvánították. A várostól mindössze hét kilo­méternyire, az Alpesekkel szem­ben nyújtózik Közép-Európa har­madik legnagyobb tava, a Fertő. Fehér vitorlák bomlanak itt nyá­ron a nádasokban 250 vízimadár­faj tanyázik. Még van a fehér­kócsagból is. Fertőrákos, a tó­parti község nagyon régi: István király adományozta már a győri püspöknek. Itt-ott állnak az 1330- ban épült vár falai és ritka lát­ványosság a föld alatti börtön fölé emelt pellengér-oszlop. A kis községet messze földről felkeresik a csodálatos szépségű kőfejtőért. Kétezer évvel ezelőtt már mészkövet bányásztak itt a rómaiak és egészen a második világháborúig nem szűnt a mun­ka. Sopron és Bécs nagyon sok épületét emelték az itteni mész­kőből. A kőfejtő — tetejét acél­hálóval borítva — berendezték, a kitűnő akusztikájú teremben van a barlangszínpad. Operaelő­adásokat, hangversenyeket tarta­nak itt. Visszafelé tartva Sopronba fél­úton a Tómalom, kedveit fürdő­hely az erdőben — már a római­ak is szerették Innen már lát­szik a szőlős-gyümölcsös lankák teteje, a Bécsi-domb, s a gazda­negyed első házsorai. Dénes Éva Az életmód forradalma • Ahányan vagyunk, annyiféle az életmódunk. Mégis, ami lénye­ges, jellemző benne, az közös. A társadalom haladása nem öncél, minden józan cselekedet egyén és közösség azonos útját szilárdítja, s mély árkok, tág szakadékok fö­lött ver hidat. Marx azt írta: egy társadalom „természetes fejlődési szakaszokat sem át nem ugorhat, sem parancsszóval el nem tüntet­het. De megrövidítheti és enyhít­heti a szülési fájdalmakat”. Ez életmódváltozásunk esetében is így igaz. Bonyolult rajzolatú térkép kelle­ne ahhoz, hogy feltüntethessük rajta, leolvashassuk róla mind­azt. ami életmódváltozásunkban végbement, végbemegy. Nézzünk a „messzi” — csupán négy évti­zednyi — múltba? 1930-ban öt­száz család földjén 400 000 cseléd és napszámos dolgozott, család­tagjaikkal együtt 1,5 millió em­ber. Ezer élveszületettből 131,4 halt meg egyéves kora előtt — ma 33 —. 75 000 munkás nem ta­lált kenvéradóra. azaz tartósan munkanélküli volt... Adatok. Kapaszkodók, hogy é sötétségbe, feledésbe süllyedt világ ábrázatát az egyéni sorsok tömegén is föl­fedezhessük. fölidézhessük. Mert hisz’ akik átélték, nem szívesen emlékeznek rá; a kiszolgáltatott­ság, a megaUzottság fájó, mély sebeket szakított. S akik nem él­ték át a keserű éveket, azoknak annvi. mint bármi más a tan­könyvekben. Lecke. • Mindig a múlt? Életmódunk meghatározott társadalmi viszo­nyok terméke. Ahhoz, hogy élet­módunk forradalma bekövetkez- hessék, a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapvető forradalmi folyamatainak kellett lezajlania. Ezek nyitottak kapukat, döntöt­tek le áthághatatlannak tűnő fa­lakat. Romboltak, hogy építhes­senek. S ez az építés átformálta, átformálja valamennyiünk élet­módját. Egy-egy adatba örömök, szen­vedélyek. sikerek kudarcok, lé­giója fér. Jellemzi életmódunkat, hogy a húszas években a férfiak átlag életkora 41 év volt, s ma 66,3. a nőké 43,1. ma 72,1? Vagy inkább az. hogy 1930-ban száz keresőből 5-nek a mezőgazdaság­ban szelték, ha szelték a kenye­ret. mert hetven százalékuk föld nélküli cseléd, napszámos, egy ka- tasztrális holdnál többet nem bir­tokló szegényparaszt volt. Esetleg arról szóljunk, hogy míg 1965-ben a termelőszövetkezetekben ezer hektár kukoricából átlagosan csak kilencen takarították be á ter­mést gépek, idén már 730 hektá­ron teszik ezt? Talán az győzné meg jobban, az olvasót, amit élet­módunk fontos jelentőségéről, a fogyasztásról sorolunk? 1960-ban 339 millióért vásároltak kárpito­zott bútort az országban, tavaly kétmilliárdért: egy ember ma két­szer annyi húst, háromszor annyi cukrot. 93 helvett 260 tojást fo­gyaszt. mint 1938-ban ... Ne ra­gadjunk meg az anyagiaknál, in­kább hivatkozzunk a középiskolá­sok 342 ezres seregére — 1938: 52 000 — a felsőfokú tanintézetek 91 000 — 1938. 12 000 hallgató­jára? Sok minden keveredik a fenti bekezdésben. (Mert életmódunk is ezerféle dolog keveréke, ösz- szegezése munkánk jellegének, la­kásviszonyainknak, a települések közművesítésének, fogyasztásnak, tanulásnak, a szórakozás lehető­ségeinek, a család belső állapotá­nak. S mert nemcsak mennyisé­güket nézve, hanem minőségüket tekintve is gyökeresen megvál­toztak életmódunk fő meghatáro­zói. a forradalom kifejezés nem túlzás. Nem, mert gyorsuló tempóban tökéletesítjük környezetünket, s bár messzebb még. mint karnyúj­tásnyira a szellemi, anyagi bőség kosara, de vesszöfonata már erős; magunk csináljuk, magunknak csináljuk. Ma nem különleges, megcsodálni való „jótétlélek” a közösségért fáradozó ember. Min­denütt fellelhető típusa az önma­gát és környezetét újjáteremtő társadalmunknak. • Ma nincs abban semmi rend­kívüli, hogy felbomlik a család­ban a régi. hagyományos munka- megosztás, s hogy szülő—gyermek életpályája egészen más. Ahogy sajnos, az életmódváltás árnyol­dalainak sincs különlegessége; a több válásnak bizonyos, elsősor­ban ér- és idegrendszeri betegsé­gek terjedésének, a nagyobb vá­rosok peremén kialakuló, a be­vándorlók benépesítette övezetek­ben tapasztalható állapotoknak, a közlekedési balesetek gyakorisá­gának, a társadalmi méretű túl- tápláltságnak. a víz- és levegő- szennyezésnek ... Igaz, ma száz magyar állam­polgár közül 99 igénybe veheti a társadalom szociális és egész­ségügyi gondoskodását, de arra nincs „biztosítása”, hogy az élet­mód forradalma mindig és min­denben csakis örömet ad számá­ra. Gazdag a munkavállalási le­hetőség, de nem okvetlenül hely­ben. azaz vonatra, buszra kell ül­ni. utazva órákat tölteni el. Több a kereső a családban, de nem könnyű beosztani, ki megy az óvodás gyerekért, ki felügyel a kisiskolás házi feladatának elké­szítésénél; növekszik az ipari fog­lalkoztatottak száma, de velük azoké is. akik ingáznak, azaz siet­nek, nem törődnek igazán a mun­kahely dolgaival, mert indul a vonat. Gyarapszik a kocsitulajdo­nosok tábora — 1960-ban 18 499 1972-ben 314 321 magángépkocsi volt forgalomban —. s vele a tu­rizmus lehetősége, de gyarapszik a karbantartás, javítás, olykor még a tankolás gondja is ... Élet­módunk tükör, változó gazdasági, társadalmi állapotaink. viszo­nyaink tükre, amely visszaveri a fényeket és nem rejt' el az ár­nyakat. • Vajon anyagi javakkal dú­sabban terített életasztalunk kö- rülülése ösztökél bennünket? Minden bizonnyal ez is. Ám köze van-e az anyagiaknak ahhoz, hogy színházba megy a szociális-' ta brigád, önzetlen vöröskeresztes aktívák gondoznak magukra ma­radt öregeket, szakszervezeti bi­zalmaik vitatkoznak társaikért, kommunista szombatot szervez az ifjúsági szövetség? Ahogy az sem csupán az anyagiak közé besorol­ható gyarapodás, miszerint száz fölépült lakásból 99-ben ott a vil­lany. s százból mindössze nyolc — 1949-ben még 60! — az egyszo­bás. Az emberibb, gazdagabb élet tere. eszköze a tágabb lakás, a villannyal táplálkozó, de a vilá­got kitáró rádió, televízió. S mert nincs dolgunk, cselekedetünk, ami láncszemként ne kapcsolódna, vé­gül is az összegeződés, az élet­mód forradalma azt állítja közép­pontba, ami a legfontosabb: az embert, ö az. aki egyszerre út és cél. tettek és tervek formálója, aki mind jobban érzi. érti a Marx megfogalmazta igazságot: „Radi­kálisnak lenni annyi, mint a dol­got gyökerénél megfogni. Az em­ber gyökere azonban maga az ember.” M. O. Julianna HAMAROSAN MEGÉRKEZIK Ritka égi vendégünk a Kohoutek üstökös Dedikál: Zsigray tró—olvasó­találkozót ren­dezett kiskun­halason a MÁV Zrínyi Ilona szocialista bri­gádja a MÁV Művelődési Házban. Sok érdeklődő és könyvbarát ta­lálkozott Zsig­ray Julianna írónővel, aki négy éve tele­pedett le Ha­lason. Az írónő elmondotta, hogy fiatal ko­rában a zene érdekelte. Az Üj Idők pályázatán díjat nyert, három novellával, s ezután kez­dett a regényíráshoz. Kedvelt, szívesen olvasott re­gényei a Szűcs Mara házassága, a Féltékenység, a Lázadó szív, a Római százados. Májusi eső, a Csillagos ég, az Utolsó farsang és Marci. A legnagyobb sikert híres zeneszerzőinkről — Erkel Ferenc­ről szóló Sugárúti palota a Le­hár Ferenc életét bemutató Tra­gikus keringő — írt életrajzi re­gényeivel aratta, melyek több ki­adást értek meg. A beszélgetés után Zsigray Ju­lianna regényeit dedikálta a sok résztvevő kérésére. Sz. L. Ezzel a címmel tartott előadást Kalocsán, a TIT értelmiségi klub­jában Schalk Gyula, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munka­társa. Megtudhattuk, hogy az üs­tökös, mely egyre nagyobb sebes­séggel közeledik a Nap (és egy­ben a Föld felé is) századunk egyik legfényesebb és leglátvá­nyosabb (ha nem a leglátványo­sabb) üstököse lesz, amely még a híres és utoljára 1910-ben itt járt Halley üstököst is felülmúlja majd. (Ez utóbbi egyébként 1986- ra várható újra.) Az üstököst dr. Lubos Kohou­tek, a hamburgi Csillagvizsgáló kutatója fedezte fel ez év már­cius 7-én. Az előzetes pályaszá­mítások alapján rendkívül el­nyúlt ellipszis pályán kering, amelyen legalább tízezer eszten­dő alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül. Valamennyiünket érdekel a kérdés: milyen fényes lesz az égitest? Milyen hosszú lesz a csóvája? Mikortól és miként fi­gyelhetjük meg. Az üstökösök fé­nyességének előzetes meghatáro­zása rendkívül nehéz feladat — mondotta Schalk Gyula — mert minden üstökös más és más „egyéniségű” — mindegyikben más a magot körbevevő kóma és az abból fejlődő csóva képzésé­hez szükséges por és gázanyag. Nagyban függ a fényesség attól is, hogy milyen gvakran érkezik napközeibe az üstökös, hiszen a napközelponton való átmenetek alkalmával az üstökös szilárdsá­ga, belső felépítése jelentősen megváltozik. Minthogy nagyon nagy keringési idejű — így nap­közeibe csak ritkán jutó — üstö­kösről van szó, a Kohoutek üstö­kös fényessége óvatos becslések alapján is eléri a legfényesebb csillag, a Sirius fényességét, sőt meg is haladja azt! Rendkívüli esetben előfordulhat, hogy a nappali égbolton is láthatóvá válik! Az üstökös november végén már a hajnali égbolton kis táv­csövekkel is megfigyelhető lesz. December végén (29-én) megy át a napközelponton) és ezt kö­vetően az esti égbolton látjuk majd napnyugta után egészen január végéig. Legjobban január első felében figyelhetjük meg. Január 20-án a legközelebb: 120 millió kilométer távolságra lesz a Földtől. Ekkor már, sajnos, a Föld is távolodik attól a helytől, amelyben — akár csak egy- vagy kéthetes „késése” esetén — valóban minden idők egyik legfényesebb üstököseként látnánk a Kohoutek üstököst. A fényessége és látványossága ugya­nis a Föld, a Nap és az üstökös egymáshoz viszonyított pálya­helyzetének is szoros függvénye. Rendkívüli szépségét növelni fogja az égi környezet is, amely­ben feltűnik: egészen szorosan az ekliptika mentén emelkedik a nap mint nap magasabbra és né­hány napon át (különösen január 7—10-e között) kevesebb mint egy fok választja majd el a fé­nyes Jupiter és Venus bolygó­tól. (A holdtányér átmérője fél­fokos!) Az üstökösökkel kapcsolatos . misztikus, babonás nézetek egyi- ke-másika máris újjáéledt — hívta fel a figyelmet Schalk Gyu­la — és hallatszanak olyan han­gok, hogy nem is új üstökösről van szó, hanem csak a csillagá­szok rosszul számították a Halley üstökös pályáját és az nem 1986- ra, hanem már most megérkezik! Ez teljesen alaptalan és lehetet­len állítás! A Halley üstökös pá­lyáját több száz évre az időszá­mításunk előttre is visszaszámol­ták. és már a múlt században pontosan ismerték az üstökös majd ezeréves múltra vonatkoz­tatott összes perihéliumát, mene­teit. — Az égimechanika törvényei kizárják, hogy egy üstökös pá­lyában 13 évet tévedhessünk! A nagy bolygók zavaró hatása sem fejthet ki ekkora módosító hatást a pályára. A Kohoutek üstökös valóban legalább tízezer évvel ezelőtt járt utoljára a naprend­szer belső vidékén, és számunk­ra — „új” üstökösként jelenik meg. Megjelenéséhez — és ez ugyancsak a múltból örökölt elő­ítélet — semmiféle veszedelem és baljós jelenség nem társul! Ilyen fényes üstökös csak négy­öt esetleg tízévenként egyszer je­lenik meg — összefüggéseket hiá­ba keresnénk az égitestek és a földi történések között, mert ilye­nek nincsenek — fejezte be elő­adását Schalk Gyula. Bozsó Ferenc AZ ALPOK TÖVÉBEN. I. Gyógyító érdők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents