Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-24 / 275. szám
1973. november 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A nők helyzete a mezőgazdaságban A népi ellenőrzés 9 megyében 280 termelőszövetkezetnél, 20 állami gazdaságnál megvizsgálta csaknem 43 000 nő helyzetének, élet- és munkakörülményeinek alakulását. A mezőgazdaságban az aktív keresők számának és részarányának csökkenése tapasztalható az itt dolgozó nők számának alakulásában is, bár a csökkenés mértéke nem éri el a férfi munkavállalókét. A csökkenés alapvető oka a gépesítés. A mezőgazdaságban foglalkoztatott nők nagyobb része azonban ma is a növénytermelés nem gépesített területein dolgozik. A szakosított állattenyésztés a korábbi hagyományos állattartáshoz képest jelentősen könnyíti a fizikai erőkifejtést, ennek ellenére nem növekszik a nők aránya ezeken a munkaA zászló győzelme helyeken. A foglalkoztatás körülményei nagyban, hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal nőknek csak kis része választja élethivatásának a mezőgazdaságot. Az utóbbi négy esztendőben 11 százalékkal csökkent a 20 évesnél fiatalabb nőtagok száma, a férfiaknál viszont 20 százalékkal emelkedett. Csaknem 10 százalékkei. csökkent a munkavégzés szempontjából legjelentősebbnek mondható 27—39 éves korosztályokba tartozó nőtagok száma, ugyanakkor a férfiaknál nem történt változás. Növekszik a nyugdij előtt álló korosztályokba tartozók — 50—60 évesek — aránya, úgyanakkor gondot jelent ezek számára megfelelő munkaalkalmat biztosítani. A foglalkoztatás tekintetében előrehaladást jelent, hogy a tsz-ek igyekeznek lehetőséget adni ahhoz, hogy legalább a fontosabb szociális juttatásokban való részesedéshez szükséges munkanapot ledolgozhassák. Ennek ellenére az elmúlt három évben elért eredmény nem kielégítő: a nőtagoknak több mint 20 százaléka 1971-ben sem érte el a 100 munkanapot, ami a juttatások — nyugdíj, háztáji, szabadság — alapján alsó határaként tekinthető. A mezőgazdaságban rohamosan növekszik — a fejlődés követelményeinek megfelelően — az új technikát, technológiát kiszolgálók száma, akiknek zöme már szakmunkás, vagy azt megközelítő szakmai képzettséggel rendelkezik. 1972-ben a termelő- szövetkezetekben dolgozó férfiak • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti életében nagyon lényeges eseménysorozat fejeződött be. A,z elmúlt hónapokban megtartott KlSZ-alap- szervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken. majd az ezeket követő városi-járási küldöttértekezletekén több tízezer ifjúkommunis- ta értékelte a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munkát. Ugyanakkor vezetőket is választottak a további tennivalóik közös megoldásához. Az alapszervezetekben dolgozó fiataloknak egy másik lényeges feladatuk is volt: küldötteket választottak a városi, járási tanácskozásokra, amelyeken egy-egy bizottság eredményeit, gondjait vitatták meg. A küldöttértekezleteken elhangzott önkritikus számvetéseket csokorba szedve arra a kérdésre kapunk választ, hogy megvalósí- tották-e a kongresszus által célul tűzött feladatokat, milyen eredményeket értek el a Bács- Kiskun megyében dolgozó ifjúkommunisták és KISZ-en kívüli fiatalok. • • A küldöttértekezletekre készített beszámolókat olvasva, a tanácskozások élénk vitáit hallgatva gyakran eszembe jutott Marxnak Engelshéz írt egyik levele, melyben egyebek között ez áll: ..Természetes hogy a fiatalok tévednek, sőt ezt tőlük el is várjuk mert elsősorban ők azok, akik legintenzívebben keresik, kutatják az új megoldásokat, s ez tévedés nélkül lehetetlen ..S mint azt a konzervgyári KISZ-esek tanácskozásán Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára mondta az ifjúságot nem hibáiból kell megítélni, hanem segítő szándékuk, tenni akarásuk, lelkesedésük alapján. A vezetőségválasztó taggyűléseken és küldöttértekezleteken is kiderült, hogy milyen fontos ez a szemlélet. Elsősorban azért, mert nevelő hatású. Az itt-ott előforduló hibákat. hiányosságokat ugyanis nem passzivitás, semmittevés. vagy rosszindulat su- galta. hanem inkább a komolyan, becsületesen végzett munka „melléktermékeinek” tekinthetjük őket. Való igaz. hogy jelenleg is nagyon sok hiba. hiányosság vár kijavításra, illetve pótlásra. De az ifjúság eddigi legnagyobb méretű, s legeredményesebb akcióit vajon elkerülték a gondok? Egyértelmű a válasz: nem. Visszaemlékezve, miiven sok apró problémával küzdöttek a hansági építőtáborokban dolgozó ifjúkommunisták. — a műszaki és az adminisztrációban foglalkoztatottakat leszámítva — több mint 40 százaléka szakmunkás, vagy azt megközelítő gyakorlati, szakmai képzettséggel rendelkezik, a nőknél viszont a tsz-ekben ez az arány csupán 2,9 százalék. Kedvezőbb a nők aránya a részükre ajánlott szakmákban. Ezekben a szakmunkásvizsgát tett női tanulók aránya évek óta kielégítő, 67—68 százalék. A vezetésben való részvételt alapvetően meghatározza az iskolai, szakmai képzettség. Ebben a nők a férfiakhoz viszonyítva hátrányban vannak. Jelenlegi alacsony arányuk azonban nem magyarázható csupán ezzel, hanem szerepet játszik benne sok más tényező is, ami összefügg a falu társadalmi, gazdasági helyzetével. Ezek közül legdöntőbb a szemlélet. A jövedelem alakulását meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, a szakmai képzettség, a beosztás, és főleg termelőszövetkezeteknél a gazdálkodás eredményessége. A nők e tekintetben hátrányban vannak a férfiakkal szemben. Ez kifejezésre jut jövedelmükben is. A vizsgált termelőszövetkezetekben az elmúlt két évben mintegy 11 százalékkal emelkedett a férfiak, s nem egészen 9 százalékkal a nők keresete, tehát a különbség növekedett. A nők balesetmentes foglalkoztatására és egészségük védelmére a gazdaságok általában betartják a törvényes előírásokat, a DCM-mozgalom élenjárói, a Tisza II. vízlépcső létrehozásánál segítők, a járműprogram felett védnökséget vállaló, vagy a jelenlegi húsprogram megvalósításában részt vevő fiatalok. Százával lehetne sorolni a hibákat, tévedéseket. Csakhogy most, amikor már régi emlék a hansági mocsár, gyárkémények füstölnek a Duna-parti városban, egyre nagyobb eredményeket érnek el a járműprogram, s a húsprogram felett KISZ-védnökséget vállaló fiatalok, nem is igen emlékszünk a hibákra. S ez természetes, hiszen a lényeg az eredmény. • Két év telt el a KISZ VIII. kongresszusa óta. Hibák, hiányosságok ezúttal is gyakran előfordultak az ifjúsági mozgalomban. Például éppen a szervezeti élettel kapcsolatban. Egyik legnagyobb gond: gyengék a politikai oktatások. Pedig számtalan módszer, lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére, hogy csak néhányat említsünk: fáklyavivők köre. marxista vitakör, politikai előadássorozat. Érdekes, játékos formában is meg lehetne szervezni ezeket a délutáni programokat. Ehelyett néhol a napi sajtó külpolitikai cikkeinek ismertetésére, felolvasására vállalkoznak. Aztán még egy probléma: addig nagy a lelkesedés, amíg el nem készül az ifjúsági klub. De utána hiányzik a tartalmas. színvonalas program. A jövőhpn a szabad idő hasznosabb eltöltésén is javítani, változtatni kell. Sorolhatnánk még az eltelt két év alatti főbb hiányosságokat. De helyes-e csupán ezeket említeni? Nem. hiszen a mérleg az eredmények oldalára billent. Tömören így lehetne summázni: Bács- Kiskun megye ifjúsága a KISZ VIII. kongresszusa szellemében becsületesen, lendületesen dolgozott. • Ezt bizonyítják a kommunista műszakok, melyek bevétele a szolidaritási, kollégiumi és VIT- alap számláját növelte. Jó példa-, ként lehet említeni az ifjúsági szocialistabrigád-mozgalom fellendülését. a húsprogram felett vállalt védnökséget, melyben a termelőszövetkezetek ifjúkommu- nistái járnak az élen. Ezekről az eredményekről számoltak be részletesen a küldöttértekezleteken részt vevő fiatalok. S ez nem kevés. De több is lehet, ha a munkájukból fakadó problémáikat közös erővel megoldják a IX. kongresszusig. Tárnái László valamint a tilalmi jegyzékben foglaltakat. Csupán egyes esetekben tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetekben megsértik a munkavédelmi előírásokat. A szociális létesítményekkel való ellátottság az üzemek nagy többségében az állandó munkahelyeken sem kielégítő. Az állami gazdaságok az ipart megközelítő szociális ellátottságuk mellett is lényegesen nagyobb összeget fordítanak szociális létesítmények fejlesztésére, mint a termelőszövetkezetek. A szülő nők többsége — ha nem is teljes időtartamra — igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. A szülési és gyermekgondozási szabadságról visszaérkezők nem kerülnek hátrányos helyzetbe, beosztásuk és keresetük változatlan. Általában megállapítható, hogy a tsz-ekben a terhes nők, a kisgyermekes és családos anyák részére különböző kedvezményeket és könnyítéseket nyújtanak. A társadalmi, gazdasági fejlődés hatásaként átalakulnak a családi körülmények. A család- ellátás egyes munkálatait ma még változatlanul csak otthon lehet elvégezni, gépesítettség következtében már egyre kevesebb fizikai erőkifejtéssel és időrá- forditással. E tekintetben kedvező folyamat indult meg Egyre több család rendelkezik mosógéppel, gáz-, villanytűzhellyel, a háztartások 30 százalékában.ta- lálható vezetékesvíz-ellátás. E nagyarányú technikai fejlődést figyelembe véve is még mindig nagy teher nehezedik a nőkvál- laira. különösen a termelőszövetkezetekben. A vizsgálat végül megállapítja, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők életkörülményei az elmúlt évtizedekben — az általános társadalmi fejlődés, ezen belül a mezőgazdaság átszervezése, a nagyüzemi termelés térhódítása következtében — alapvetően megváltoztak. A fejlődés gyorsuló üteme viszont felszínre hozott olyan ellentmondásokat, amelyek megoldása feltétele helyzetük további javításának. (MTI) Bács-Kiskun megye a rádióban és a tévében A jövő héten több alkalommal megyénkben rögzített műsort közvetít a rádió és a tévé. Csütörtökön 13.55 órakor kezdődik a Kossuthon a Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. Címe: Az 5-ös számú főút két- oldalán. A félegyházi Egyesült Lenin Tsz és a petőfiszállási Béke Tsz tagjait szólaltatja meg Dem- csák Katalin, hogy bizonyítsa: az eltérő gazdasági adottságok, életviszonyok hatnak az emberek gondolkodásmódjára. Este 19.25- kor a kiskunhalasi és a hatvani városi-járási könyvtár csapatai versengenek a Játék a könyvtárban című vetélkedősorozatban. Pénteken 18.15-től 19.05-ig sugározza a televízió Érdek és érdekeltség sorozatának harmadik részét. A felvételeket Bács-Kiskun megyében készítették, a vitában itt élő szakemberek vesznek részt. A műsort Radó Gyula rendezi és dr. Pozsgay Imre vezeti. Vízépítés • A Duna magyarországi felső szakaszán 10 millió tonna árut szállítanak évente. A kedvező hajózási út biztosítása nehéz feladat elé állítja az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságot. Jelenleg is a hajózó út kialakításán dolgoznak. A 32 kilométer hosszú folyószakasz partjainak kövezése és egyéb munkálatai a tervek szerint 1978-ban fejeződik be. Mit rejt a táska ? (MTI-foto — KS) Vírusmentes oltvány szőlőtelepítőknek A hazai szőlőtermesztők nagy problémájának megoldására, a vírusfertőzöttség megszüntetésére vállalkoztak a Badacsonyi Állami Gazdaság alsótekeresi szőlőiskolájának szakemberei. A megállapítások szerint a szőlők telepítése utáni 5—10 évben a tőkepusztulások nagy része a vírusfertőzöttség miatt, következik be. Bár a szőlőiskolákban a szaporító anyagot állandóan ellenőrzik, terjedésének megszüntetése nagyon nehéz. A Badacsonyi Állami Gazdaságban kezdett vírus- mentesítési kísérletek lényege, hogy a növényt 36 fokos hőkezelésnek vetik alá és így az gyors növekedésnek indul. A fiatal hajtásokban a vírus lassabban terjed, mint ahogy az növekszik, s egy idő után a növény felső részén a másfél centiméteres csúcs vírusmentessé válik. Ezt levágják, majd laboratóriumi körülmények között gvökereztetik. Ez adja a vírusmentes alapanyagot. Várhatóan . át jövő tavasszal már nagyobb mennyiségű vírusmentes növényi anyagot szaporíthatnak. A tervek szerint hat év múlva kerülhet ki szőlőtermelő gazdaságokhoz az első vírusmentes oltvány. Dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója: — Alapvető feladatunk, hogy a mezőgazdasági üzemektől minden felkínált mennyiséget zavartalanul átvegyünk. Tekintettel arra, hogy az ösztönző árak jelentősen megnövelték nemcsak a nagyüzemekben, hanem a, háztáji és más kisgazdaságokban is a tejtermelés érdekeltségét, további kinálatemelkedéssel számolhatunk. Az idén az első félévben 140 községben létesítettünk új tejgyűjtő helyet. Némileg javult a felvásárolt tej minősége. A mezőgazdasági üzemekben a tejkezelő és a hűtőberendezések üzemeltetése azonban még nem éri el a kívánt színvonalat. Megjegyzendő az is, hogy a tejipari vállalatok sem voltak elég következetesek a minőségi átvételi feltételek és az anyagi ösztönzők érvényesítésében. A fejlesztésre több száz millió forintot fordítottunk az idén, de a következő évekre vonatkozóan is megvannak a terveink. Több új tejüzemet építünk, néhánynak elvégezzük a rekonstrukcióját. A jövő év végéig csomagoló- és tasaktöltő gépeket szerzünk be. A tejföl, a tejszínhab, az ízesített és savanyított tejtermékek, valamint a poharas tej iránti • TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZAD: ötvenöt év távlatából tekintünk vissza egy olyan nagy fontosságú eseményre, amely az. óta is éltetője és meghatározója a magyar nép történetének. 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely folytatója és to- vábbvivője volt a magyar munkásmozgalom forradalmi tradícióinak és egyben jelzője is an-> nak, hogy mindaz, ami ebben az időszakban végbement, nem csupán epizód vagy rövid kitérő volt nemzetünk történelmének útján, hanem betetőzése, összegezése temérdek régi küzdelemnek, s ugyanakkor elindítója, előkészítője új harcoknak és sikereknek. Az ötvenöt évvel előbb megalakult kommunista párt a szociáldemokrata párton belüli ellenzékből adódott elsősorban, amelynek egyik jeles képviselője volt a kecskeméti szociáldemokrata párt század eleji megalapításában résztvevő Vágó Béla is. A párt létrejöttének másik fontos forrása az Oroszországból hazakerült hadifoglyoknak azon csoportja, amely bekapcsolódott a bolsevikok mozgalmába, megismerkedett a lenini tanításokkal, s amelynek legjelentősebb vezető személyisége Kun Béla volt. Közöttük volt még Szamuely Tibor is, akinek később a proletár- diktatúra idején jelentős szerepe volt a Kecskeméten és Kalocsa környékén kialakult ellenforradalmi gócok felszámolásának irányításában. • A KOMMUNISTA MOZGALOM megjelenése és a kommunista párt létrejötte fordulópont volt a magyar munkásmozgalom, az egész magyar nép történetében. Ettől a naptól kezdve van a magyar munkásosztálynak igazi, forradalmi ereje. Ettől a naptól mondhatjuk, hogy az egész magyar népnek következetes, világos célokat mutató pártja tevékenykedett, amelyet nemcsak a munkásosztály követett, hanem rövid idő alett vonzó lett a paraszti tömegei: körében, és nagy befolyást szerzett az értelmiségiek között is. A párt akkor nehéz helyzetben volt, hiszen az alig három héttel előbb kivívott polgári demokratikus forradalom talaján született, és ezt a forradalmat kellett tóvá bb érlelnie ahhoz, hogy 1919. március 21-én kikiáltható legyen a proletárdiktatúra. Nem volt sok 'Mő -n történelmi^ leg addig csak á Szovjetunióban kivívott társadalmi változás biztosítására és ehhez a párt szer- x^ezeti megerősödésére. Éppen ezért mondhatni, hogy a kommunista keresletet maradéktalanul szeretnénk kielégíteni. A minőség javítása, a szavatossági idő növelése érdekében korszerű gépsorokat állítunk be. Bővítjük a hűtőkapacitást. Az előző évi 936-ról 1350-re emeljük a pasztőrözött tejjel ellátott helységek számát. Megjegyzem, hogy további 230 helységben termelőszövetkezeti üzemek szolgáltatják a pasztőrözött tejet. Lényegesnek tartjuk a termelőszövetkezetekkel, a lermelő- szövetkezet-közi vállalkozásokkal való együttműködés további bővítését. Közös érdekünk a jobb ellátás lehetőségeinek kutatása. Papp Géza, a megyei tanács vb élelmezésügyi csoportvezetője: — Az iparon kívül a megyében a solti Dunatej nevű tsz- közi vállalkozás vásárol fel, illetve dolgoz fel tejet. Ez hét közös gazdaság összefogásából alakult. Felvásárlás és feldolgozás folyik még a jánoshalmi Jókai és a tassi Petőfi termelőszövetkezetben. Ezt kevésnek tartjuk, és szorgalmazzuk, hogy a termelők fogjanak össze újabb tejüzemek létesítésére. Jól segíthetik a vidék friss, napi termékekkel történő ellátását, a választék bővítését. A kiskunfélegyházi közös mozgalom szervezeti ereje és ugyanakkor célkitűzéseivel kivívott tényleges tömegbefolyása az egész forradalmi időszakban nem állottak és nem is állhatták arányban. Mégis a néhány hónapos energikus, lankadatlan harc a történelmi helyzet kínálkozó lehetőségeinek helyes felismerése és kihasználása győzelemre juttatta a forradalom ügyét. • A FORRADALMI MOZGALOM erősödése a megye munkásmozgalmának történetében is pontosan észrevehető és felismerhető volt. 1918. november 16-án megjelent Kecskeméten a szociáldemokrata párt lapja, a népszerű Magyar Alföld, amelynek főszerkesztője a kecskeméti munkásmozgalom egyik megalapítója, a közismert Hajnal József lett. A Kommunisták Magyarországi Pártja megyénkben járó megbízottai kezdeményezésére létrejöttek különféle kommunista pártcsoportok, sejtek. Ezek azonban nem a maguk önálló politikai tevékenységével szereztek tömegbefolyást, hanem többnyire a szociáldemokrata párton belül működve, vagy a nemzeti tanácsokban tevékenykedve segítették azt a gyors ütemű balratoló. dást, amely 1919. március 21-éhez vezetett. Az önálló tevékenykedésre már csak azért sem volt lehetőség, mert ' ezeknek a csoportoknak a többsége többnyire 1919. elején alakult meg. Mégis az utókor büszke arra, hogy a kommunista mozgalom a megyében is talajra talált, és utat tört magának a nép sorsát jobbra fordító távlatok irányába. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt minden esztendőben nagy tisztelettel, és az évfordulót soha nem felejtően gondol a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának napjára. Hosszú idő telt el azóta és a történelem hatalmasat lépett előre. Az ötvenöt esztendő az eredmények mellett természetesen hibákkal is terhes volt. Pártunk az ellenforradalom leverése után levonta a szükséges következtetéseket és a kétfrontos harc, a kollektív vezetés, a szövetségi politika és a szocialista demokrácia erősítésének álláspontjára helyezkedve, megerősítette és állandósította a szocialista építés legfontosabb feltételét, a párt vezető szerepét. • A ZÁSZLÓ, amely ötvenöt évvel ezelőtt bomlott afjkor rtiég Csak a forradalmárok maroknyi csoportja tartotta ke^t^ ben, manapság ország és világszerte leng és jelképe a magyar és más népek szebb holnapjának. W. D. gazdaságok a tejiparral együttműködve már hozzákezdtek egy .üzem építésének előkészítéséhez. A tejfelvásárlás zökkenőmentessé tételében különösen a szétszórt településeken még sok a tennivaló. Nem mindenütt rendelkeznek megfelelő hűtőberendezésekkel. A megyei tanács mellett működő tejforgalmazási operatív bizottság napirendre tűzte a felvásárlás, feldolgozás és forgalmazás fejlesztésének gondjait megtárgyalta a további tennivalókat. A következő években ugyanis a termelő üzemek részéről felkínált tejmennyiség számottevőim emelkedik. 1980-ig számításunk szerint eléri az évi 150 millió litert. A megye legnagyobb tejüzeme a kecskeméti. Naponta — két műszakban — 100 ezer liter tejet dolgoznak fel. Némi előrehaladást értek el az iskolatej-ellá- tásban is. Kecskeméten és környékén 35 tanintézményhez szállítanak poharas tejet és kakaót. Megjegyzendő, hogy az országban már 1633 iskolába jut el a tej és a kakaó, naponta 190 ezer pohárban. A tanulók mintegy 20 százaléka részesül ilyen szolgáltatásban. Többször elhangzik, hogy az iskolaitej-ellátás csak szervezés kérdése. A tejipar képviselői is ezt vallják. A kecskeméti üzem vezetői elmondják, hogy akár kétszer ennyi iskolatejet is ki tudnának szállítani. A feldolgozás korszerűsítésében, a vál .szték növelésében még sok a tennivaló. A tejipar részéről találkoztunk már néhány kezdeményezéssel. Az eddig bevezetett új termékek száma azonban viszonylag szerény. Reméljük, hogy a jövőben szélesebb skálával jelentkezik az ipar. A legutóbbi sajtótájékoztatón ígéretet kaptunk többek között arra, hogy rövidesen forgalomba kerül fehérjedús üdítő italként az író. valamint néhány új fajta ömlesztett sajt és ízesített túróféleség. K. S. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK Tejipari gondok és tennivalók A kormányintézkedések hatására fellendülőben van a szarvasmarha-tenyésztés és növekszik a tehenészetekben a tejhozam. Az iparnak az idén előreláthatóan 18 százalékkal több tejet, illetve 14 százalékkal nagyobb tejzsírmennyiséget kell átvenni, feldolgozni és értékesíteni, mint az elmúlt esztendőben. Ez a többlet összesen 190 millió liter tejet jelent. Emelkedtek a felvásárlási és ezzel együtt a fogyasztói árak is. Ez utóbbi miatt az üzletek tej- és tejtermókforgalma átmenetileg csökkent, de októberben már legtöbb helyen elérte az áremelés előtti mennyiséget. A megyében két tejipari vállalat — a Csongrád megyei és a közép-magyarországi — valamint három szövetkezeti tejüzem vásárol, illetve dolgoz fel tejet. Nálunk is számottevő a növekedés és előreláthatólag év végéig az átvett mennyiség megközelíti a 100 millió litert. Ez az ország összes felvásárlásának mintegy 8 százaléka. Ü* kongresszus szellemében
