Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-24 / 275. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. november 21. OLV ASÓINKÉ A szó HA ELROMLIK EGY HŰTŐSZEKRÉNY... Bevált a kísérlet Négy évvel ezelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a 8ZÖVOSZ három megyében — köztük Bács-Kiskunban — kísérletképpen megteremtette a lehetőségét annak, hogy a fogyasztási szövetkezetek szervezésében sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoportokat hozzanak létre. Hogy az egész megye tiszta, virágos legyen... Van egy kitüntetésfajta, amelynek fényét nem homályosí- tották el a múló évek. A „Tiszta udvar ■— rendes ház” feliratú kis táblácskák „ezüstje” úgy ragyog ma is a falakon, mintha tegnap szögezték volna ki. Nem is jut eszünkbe, hogy e fényes kis négyszögek még az ötvenes évekből való előhírnökök. Emlékei a Vöröskereszt és a nőmozgalom szervezte kezdeményezésnek. Amiből napjainkra a „Tiszta, virágos településért” elnevezésű akció bomlott ki, s hódít mind gazdagabban megyeszerte. Háztartásomat nemrégen korszerűsítettem, és vásároltam egy szovjet gyártmányú Szaratov M. 11-es típusú hűtőszekrényt. Néhány napig kifogástalanul működött, aztán hirtelen csütörtököt mondott. Mi tagadás, elkeseredtem, de áttanulmányozva a jótállási okmányt — ez arról biztosított, hogy 24 hónapig garanciális javításra tarthatok igényt —, optimizmus vett rajtam erőt. Bizakodásom, sajnos, túl korai volt, amint az a következőkből egyértelműen kiderül: Problémámmal legelőször a beszerzés színhelyét, a nagyközség vas-műszaki boltját kerestem fel, ahol javasolták, forduljak a helyi GELKA-kirendeltséghez, ott végzik ugyanis e javításokat. A cégnél viszont megtudhattam, hogy már nincs érvényes szerződése az említett márkájú háztartási gépek javítására, következésképpen nem is vállal ilyen munkát. Tanácsot azonban kaptam: menjek el a császártöltési GELKÁ-sokhoz, a szovjet KÚT VAN, VÍZ NINCS Több mint másfél éve annak, hogy a nagyközségi tanács utcánkat is bekapcsolta a vízhálózatba. A nagyszabású munkákban mi is segédkeztünk, a csövek lefektetéséhez szükséges árkot társadalmi munkában ástuk ki. Ezen felül pedig családonként még befizettettek velünk 2 ezer forintot „Áldozatvállalásunk'’ csakhamar kézzelfogható eredménnyel járt, ugyanis felszerelték a közkutat, amely, sajnos, már kezdettől fogva eléggé szűkén adta az ivóvizet, majd végleg felmondta a szolgálatot. Ekkor panasszal fordultunk a helyi tanácshoz, s közbenjárása révén rövidesen kicserélték a kútbe- rendezést. E gyakorlati intézkedés nemhogy könnyített volna a problémán, de váratlan helyzeNEM TUDJA A JOBB KÉZ ... GAJLLYÜGY Kecskeméti lakásom Zimay László utcára néző ablaka előtt terebélyes koronájú fa áll, amely jelentősen megszűri a szobába jutó nappali fényt. Izmos ágai szélfúvás esetén veszélyeztetik a tetőzet cserepeit is. Többször kértem az illetékeseket, vágják le a gallyat, de az intézkedésükre máig sem került sor. A ki tudja hányadszor megismételt lakonikus válaszuk ma is fülembe cseng: kevés a munkaerőnk. Már arra gondoltam, jómagam fogom a kéziszerszámot, s megmetszem — engedély nélkül. tehát nyilvánvalóan szabály- sértő módon — a kellemetlenséget okozó ágat, amikor megjeSZERKESZTÖI ÜZENETEK Deák Ferenené, Füiöpszállás: Az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei Igazgatóságától kapott információ szerint CSÉB-biztosí- tás alapján ön csak akkor jogosult segélyre, ha táppénzes állományban legalább 30 napot, vagy ennél hosszabb időt töltött. Amennyiben fennáll ezen eset, sürgősen juttassa el CSÉB-tagsági könyvét és a betegségét igazoló orvosi iratot a biztosító megyei központjába (Kecskemét, Villám István u. 2.). hogy a segély összegét mielőbb kiutalhassák címére. Olajos Mihály, Zsana: Sorainak másolatát illetékességből juttattuk el a Kiskunmajsai Nagyközségi Tanácshoz, amely a következőkről értesített bennünket. Mivel az ön tanyája közel fekszik a majsai tanács közigazgatási körzetében levő úgynevezett Kígyóspusztához, így lehetősége van arra, hogy az ottani tanyák villamosításával egyidő- ben kapjon áramot. Ebbéli kérése teljesítésének előfeltétele, hogy hozzájáruljon a kisfeszültségű villanyhálózat kiépítése gyártmányú hűtőszekrények avatott javítóihoz. Költségesnek találtam ezt az utat, ezért a telefonos tudakozódást választottam. Pár forintos beszélgetés révén már birtokában voltam a lehangoló információnak, miszerint ők is felbontották a javításra vonatkozó megállapodást. Ajánlatukat azért megfogadtam, s felhívtam telefonon a GELKA bajai szervizét. Válaszuk az volt, hogy a szóban forgó berendezést náluk javítják ugyan, de a szolgáltatási körzetük csak a város területére terjed ki, vagyis az én megbízásomat nem áll módjukban teljesíteni. A történtek nemcsak bosszúságot okoznak, de el is gondolkodtatnak. Kérdésem: miért forgalmaz a kereskedelem olyan tartós fogyasztási — tehát nagy értékű — cikket, amelynek garanciális, vagy azon túli javítását nem vállalja a szolgáltatóipar? Hering János, Kecel, Gárdonyi u. 33. tét teremtett: többé egy csöppnyi vezetékes ivóvízhez sem jutottunk. Mindez még tavaly nyáron történt, azóta semmi változás. Ezúton, a széles nyilvánosság bevonásával kérjük az illetékeseket, mielőbb foglalkozzanak panaszunkkal, s szüntessék meg a „kút van, víz nincs” tarthatatlan állapotot. Ha már magunk is részt vettünk a csőhálózat kiépítésében, s e munkák költségei fedezéséhez pénzünkkel járultunk hozzá, igényt tarthatunk az egészséges, tiszta ivóvíz rendszeres fogyasztására. Székely Jánosné, Jánoshaima, Achim András u. 58. lentek a helyi kommunális üzem dolgozói. Sajnos, nem az általam megrendelt munkát végezték el, hanem az utca másik oldalán termeltek ki egy szép, egészséges fát. Azóta szüntelenül meditálok: talán az én gondom is megoldást nyert volna már, ha nemcsak a gallyának, de az egész fának gyökerestől való eltávolítását követelném ... Ezek után felmerül bennem a kérdés: az ilyen gyakorlat vajon hogyan egyeztethető össze a város fásításának perspektivikus programjával? Tóth Pál Kecskemét, Simonyi u. 7. költségei arányos részének fedezéséhez. Szabados Jánosné, Kecskemét: Ügyében — felkérésünkre — vizsgálatot tartott ?. Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese, Gyapot József, aki megállapításáról, intézkedéséről levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. A válaszból megtudtuk, hogy a kisfia több ízben igazolatlanul hiányzott, s nevét emiatt törölték a máriavárosi óvodások létszámából. Távolléte feltehetően abból adódott, hogy őn félreértette az egyik óvónőt, aki a nyári hónapokban közölte: az intézmény tatarozása befejezéséig szünetelnek az ottani foglalkozások. Mint a legutóbbi családlátogatás során kiderült, szociális helyzetük indokolja gyermekének újbóli óvodai elhelyezését, amelyre a közeljövőben átadásra kerülő Kisfaludy utcai óvodában nyílik lehetőség. Felvétele érdekében szíveskedjék írásbeli kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz. összeállította: Veikéi Árpád Emlékszünk a fokozatokra? A hatvanas évek elején — szórványosan, — már találkoztunk virágos utcákkal. 1970-ben, a fel- szabadulás negyedszázados jubileumára ilyen akciókkal készültünk: „Virágos, tiszta Kalocsáért” — ........Kiskőrösért” a 250. évf orduló tiszteletére. A tiszakécs- keiek „Virágos faluért” mozgalma ma ott tart, hogy 12 600 tő rózsa virágzik a nagyközségben; amennyi ember lakja. Akkoriban a Hazafias Népfront volt már a fő szervező. 1972- ben a megyei küldöttértekezlet felhívása adott újabb lendületet. A lakosság nagy többsége szívesen csatlakozott. Parkok, virágos sávok tervezésétől palántaültetésig és gondozásig mindenre van vállalkozó azóta. Falusi házak elejétől a városi bérházak lépcsőházáig, belső udvarának rendben tartásáig. A bajai járás 21 községében tervszerűen parkosítanak. A kecskeméti járás legkisebb zárt településében is virágos a főútvonal, s a járdával ellátott utcák szintúgy. A kiskunhalasi járásban ma már általános a virágos község. Kiskunfélegyházán a virágosí- tás mellett megtalálható a lu- cernatelepítés, zöldségtermesztés is. Ami részint a kis háztartások zöldségellátását, udvari ba_ romfitartását segíti, részint a virágos utca védelmét szolgálja. Hasonlóan van ez a bajai, kecskeméti és más járás sok községében is. A parkosításhoz szükséges palántát, cserjét, s ha szükséges, a gépi erőt — bár ebben az üzemek is segítenek — több helyen a tanácsok biztosítják, és a tervezést is elvégzik. A köztereken kívüli telepítést, gondozást a lakosság vállalja. Elmaradás akkor van, ha — mint Csávolyon, a kalocsai járás több községében — nem kaptak megfelelő facsemetét. A KISZ védnökséget vállalt a parkok, terek, virágágyások gondozására, de szervezetlenség miatt nem sikerült a végrehajtás. Bácsalmás nagyközség, de csak a fő. utcái virágosak, másfelé alig lehet virágot, kis parkot látni. A bugaciak parkjában csak gyom virított a nyáron is. Pedig megyeszerte a módszeMihelyt az ország nagyobb erőket küldött Ukrajnába, hogy támogassa a -Szovjetunió elleni német agressziót vonatszámra hozták haza a sebesülteket. Nem az úri kastélyokat foglalták le szükségkórháznak. hanem középületeket. elsősorban iskolákat. 1942 tavaszán a magyar iskola már közvetlenül érezte a háború átkát: számos iskolaépületben két oktatási intézmény szorongott. A tanítás külső rendiét azonban a kormány igyekezett megtartani. Az 1941/42-es volt az utolsó csorbítatlan tanév, június végén osztottak bizonyítványt. 1942 szeptemberében még egyetlen napnyi késés nélkül kezdődött az oktatás. Ám 1943 tavaszán közeledett a hadszíntér, a kormány számolt váratlan helyzetekkel és fordulatokkal. Első intézkedése látszatra szelíd volt: június 11-én, két héttel a hagyományos tanév- zácási dátum előtt, ki kellett adni rek gazdag „választékával” kapcsolta be a nemes mozgalom cselekvő részeseivé a népfront — aktivistáit, a szülőket, tanulókat, üzemek, téeszek dolgozóit, a szocialista brigádokat, katonákat. A lakóterületeken a nőbizottságok járnak élen a szervezésben. Mondhatni, mindennapi elfoglaltságuk része. Kiskőrösön 11 öregember házát „öltöztette tisztába” — meszelte ki, takarított — a nőbizottság a Petőfi-emlékünnep- ségekre. Hetven nő szorgoskodott a művelődési ház körüli parkosításban. Kecskeméten a Katona József és a Bányai Júlia Gimnázium növendékei, a műszaki főiskola hallgatói, az úttörők, a különböző ipari és mezőgazda- sági üzemek egyaránt elismerésre méltóan, munkálkodnak a „Tiszta, virágos Kecskemétért” mozgalomban. Az utóbbiak elsősorban munkahelyüket, s annak környékét szépítik. Mindjobban növekedik azoknak a szánna, akik becsületbeli ügyként kezelik a „Tiszta, virágos településért” akciót. Mindenekelőtt lakóhelyük egészséges, esztétikus környezetéért, de annak tudatában is, hogy a település- fejlesztési versenyben is igen sokat nyom a latba az ezirányú társadalmi munka. Biztatóan szaporodnak a jelek, hogy egyre cselekvőbb — de még koránt sem kielégítően — felháborodás a rongálok, közömbösek, kártevők iránt. Közvetlenül is nagy, de közvetve még szinte felbecsülhetetlen áz a kár, amit lelketlen emberek pusztításaikkal, vandál rombolásaikkal okoznak. Női azoknak a tábora, akik határozottabb fellépést, szigorú felelősségre vonást, ha kell, pénzbírságot követelnek a szabálysértőkkel szemben. A meggyőzésről, felvilágosító szóról természetesen nem mondunk le. Ennek egyik eredményes, s a közömbösekre is ható útja. ha nem fukarkodunk az elismeréssel a lelkes emberek irányába. Tartalmas népfrontjavaslat, hogy a településfejlesztési verseny értékelésekor ne csak a vezetők kapjanak dicséretet, elismerést, hanem a házuk táját, utcájukat, évek óta rendben tartó lakosok is. Tóth István a bizonyítványt. Még ez is meglepte kissé a közvéleményt, mert mindenki megszokta a szabályok merev tiszteletét. A nyár vége felé sokkal nagyobb meglepetés érte az iskolába készülő gyerekeket, a szülőket, a pedagógusokat: a sajtó, a rádió közölte, hogy a tanítás csak november elején kezdődik. Két hónappal meghosszabbodott a szünidő. Miért? Mindenki megértette volna, ha a téli szünidőt nyújtják kéthónaposra, akkor megtakarítják a tüzelőt, elkerülik a tél gondjainak nagy részét. De ragyogó, meleg ősszel...! Mert nagyon szép volt a szeptember, még október eleje is. Mintha a természet osztozna azoknak a bizakodásában akiket a szabadulás reményével töltöttek el a náci vereségek. Megpróbálták a diákokat otthoni tanulásra fogni és munkájukat rádión irányítani. Sűrűn és Az élet azóta igazolta a kezdeményezés helyességét. 1970-ben 4 ezer tagja volt ezeknek a szakcsoportoknak. de már több, mint 9 ezer sertést értékesítettek. Az idén 9600 a csoporttagok száma és október 1-ig csaknem 47 ezer hízót adtak el. A negyedik negyedévben jelentős emelkedés várható. Az idén előreláthatóan mintegy 60 ezer hízott sertés kerül a szakcsoportoktól felvásárlásra. vágásra, illetve részbeni feldolgozásra, mintegy 67 ezer mázsa élősúlyban. A szakcsoportok közül érdemes megemlíteni a kiskunhalasit, ahol a tagok száma eléri a hatszázat. A tenyésztők több. mint tízezer hízott sertést adnak át az idén. Említésre méltó még a nagyobb szakcsoportok közül a soltvadker- ti és a keceli. Mind a két nagyközségben az idén 4 ezer sertést tenyésztenek a tagok. A hízók egy részét a fogyasztási szövetkezetek feldolgozott állapotban, nagyobb hányadát pedig tőkehúsként hozzák forgalomba. A szövetkezetek és a csooorttagok között jó az együttműködés. Sikerült majdnem mindenütt előre beütemezni. szerződéses alapon tervszerűvé tenni a vágásokat és ezáltal megteremteni a húsellátás zavartalanságát. Az idén október 1-ig 50 és fél ezer mázsa élő sertést vásároltak fel és értékesítettek a fogyasztási szövetkezetek saját bolthálózatuk közvetítésérendszeresen tartottak rádióórákat. Egy részük szellemes és ügyes volt, bizonyára hangulatosabb, mint a szellemileg, pedagógiailag egyre szegényedő iskola, és érdeklődést. ébresztett néhány, a tanítás ügye iránt korábban közönyös felnőttben. De hát a rendszeres munkát, tanár és tanítvány naponkénti kommunikációját nem pótolhatta. Talán azt mondanánk most. pontosan harminc év múlva modern oktatási reformok előestéjén: volt vagy lehetett volna ebben a rosszban valami jó is. az iskolások kedvükre sétálhattak, sportolhattak a hangulatos őszben, az unalmas tankönyvek helvett a lelket gazdagító szépirodalmat olvashatták. Aki azonban saiát szemével látta, gondolkodó fejjel ítélte meg az eseményeket 1943 őszén, tudja, hogy a természet kevés volt jóra ihletőnek. amikor esztelenség és szándékok zűrzavara szorongatta az iskolát. Már a két hónap alatt is látszott utóbb az értelmesebb tanulók is felismerték, hogy a vak kötöttségeket hirtelenül felváltó formátlan lazaság züllesz- tően hatott. Gondoljunk csak a vei. Ahol szakcsoportok vannak, ott mindenütt foglalkoznak vágással. Hét helyen feldolgozás is folyik. Évente csaknem 4 ezer mázsa sertést dolgoznak fel. Keresett a gyulai módra készült füstölt kolbász, a paprikás szalonna, a hurkafélék, szalámik, füstölt húsok. Ezek a vágóhidak segítenek a városi lakosság hús- és húskészítményekkel történő ellátásában is. A Sacsbokodi Fogyasztási Szövetkezet számottevő mennyiséget értékesít. Baján. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a fogyasztási szövetkezetek az említett módon, ha egyelőre szűk területen is, de nagymértékben elősegítik a töltelékáruk nem mindig kielégítő választékának és mennyiségének növelését. A helyi lakosság tőkehússal. valamint fehéráruval való ellátását a szövetkezeti vágásokból származó mennyiségek teljes egészében fedezik. Ha értékeljük a fogyasztási szövetkezetek szervezésében működő sertéshizlaló szakcsoportok, valamint a húsfeldolgozók eddigi munkáját, megállapíthatjuk, hogy a kezdeményezések dicséretre méltóak. Egyúttal példaként is tekinthetjük a lakosság ellátásának javítását célzó törekvéseket amelyeket érdemes követni. K. S. tanítónőre, aki csaknem öt hónapig nem látta kis tanítványait: egy- vagy kétévi munkája szinte teljesen kárba veszett. A tanítás is, a nevelés is. Különösen az egyszerű emberek gyerekei lettek kárvallottak — mint annyi másban is —. mert otthon nem tudtak segíteni nekik. Hány gyerek maradt el végleg az iskolából a négy és fél hónapos szünet alatti! Hányán folytatták „tanulmányaikat” hadimunkával! November eleién aztán benépesültek az iskolák Kecskeméten is, másutt is. De nem hosszú időre, öthónapos tanév volt amelynek az ország német megszállása vetett véget. Ebben a tanévben herdálta el a hatalom az utolsó értékeket, amelyeket addig még meg tudott menteni hagyományaiból a magyar iskola. 1943-ban nemzetközi érvényű döntés született, amely szerint a magyar középiskolák bizonyítványait külföldön nem fogadják el. idegen egyetemek nem veszik fel azokat, akik magyar érettségi bizonyítvánnyal jelentkeznek. Dr. Bán Ervin Kedvelem a mozit, így többször vagyok vendége a helyi Petőfi filmszínháznak. Mielőtt beülnék a nézőtérre, nemegyszer veszem alaposan szemügyre a műsorplakátokat. Szinte valamennyin olvasható a felhívás: váltson bérletet, riéZzen filmet kedvezményesen,. Judomósoenri szerint sokan — főleg diákok és szakmunkásfiatalok — rendelkeznek már Kiskunfélegyházán mozibérlettel. E tulajdonosok örömébe azonban sokszor vegyül üröm is. Hogy miért? Arra a nem ritka gyakorlatra gondolok, miszerint számos film megtekintéséhez nem érvényesek az ifjúsági bérletek. Jó néhány előadás pedig felemelt helyáras. Minderre csak ráadás, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó alkotásokról van szó. Bevallom, fogalmam sincs arról, hogy egy-egy filmvetítésre jogosító belépőjegy összegét milyen tényezők alapján határozzák meg. Feltételezem, a film tartalma és technikai megoldása is mérlegelendő szempont. Azt viszont kétlem, hogy a bérlet- igény bex’étel. anyagi meggondolásból történő gyakori felfüggesztése szerencsés dolog. Mert mi jellemzi e mostani helyzetet? Egyszer a bérletek előnyét propagálják, máskor pedig újabb belépődíjak megfizetésére kötelezik e biléták tulajdonosait is. Az ilyen esetről akaratlanul jut eszembe az ismert szólás-mondás: nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal! Némedi Varga Gyula, Kiskunfélegyháza, Kinizsi u. 2. SZEDIK A SZŐLŐVESSZŐT Novemberben történt (Tanévkezdés - harminc éve) I A majsai Jonatán Szakszövetkezet 4 év alatt 400 hold szőlő telepítését tervezi. Az. idei 100 hold telepítéséhez másfél millió vesszőt termeltek. A talaj előkészítése után megkezdték a szaporító anyag kiszedését. (Pásztor Zoltán felvétele.)
