Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

4 • PETŐM NÉPE • 1973. november 23. OLVASÓINKÉ A SZÓ A fogtechnikai laboratóriumban DÍJBESZEDÉS MEGFÉLEMLÍTÉSSEL? Nemcsak a magam, de mások nevében is kifogásolom, hogy az utóbbi esztendőkben furcsán vi­selkednek errefelé a kémény­seprők, akik sértően türelmetle­nek. Többször megtörtént, hogy a kémények tisztításáért számlá­zott egész évi összeg kifizetésére már januárban, vagy februárban felszólították a lakástuljdonoso- kat. Való igaz, sokan rendezték egyszerre tartozásaikat, mások vi­szont — főleg a kispénzű nyug­díjasok és a nehéz anyagi körül­mények között élő családok — képtelenek voltak követni e gya­korlatot, s csupán néhány hó­napi fizetési kötelezettségeiknek tettek eleget. Az ilyen embe­rekkel szemben indokolatlan eré­lyességgel léptek fel az említett dolgozók, mondván, az adósok­kal szigorúan elbánik a központ. Mint ismeretes, szolgáltatói fel­adatot látnak el a kéménysep­rők, .tehát enyhén szólva túlka­pásnak minősülhet a szóban for­gó — hatóságosdira emlékeztető — pénzkasszírozási módszerük. És még valamit. Az előre fizetés tulajdonképpen a még el nem végzett munka díjazásának fe­lel meg. Tudomásom szerint egyetlen termelő, illetve szolgál­tató cég sem tarthat igényt olyan bevételre, jövedelmre, amely mö­gött nincs produktum. E szabály alól vajon miért kivétel a me­gyei kéményseprő vállalat? Varga Jenő nyugdíjas, Izsák, Ady u. 18. KÖSZÖNET A GYÓGYlTÓMUNKÁÉRT Egy hónapig feküdtem nem­rég a Kalocsai Városi Kórház se­bészeti osztályán. Súlyos beteg­ségemből a vártnál hamarább és szerencsésebben kigyógyítottak. Mindezért őszinte köszönettel tartozom a véradóknak, Lakatos Istvánnak, Menczinger Máriának, Shaffer Máriának és Szász Ist- vánnénak, valamint az orvosok­nak, műtősöknek, ápolónőknek. Az egészségügyi intézményben eltöltött hetek során alkalmam volt tapasztalni az önzetlen se­gítséget és a fáradtságot nem is­merő lelkiismeretes, odaadó gyó­gyítómunkát, a szeretetteljes gondoskodást, amely nem nélkü­lözte a biztató, kedves szavakat sem. Bíró Lázár né Solt, Tél u. 7. VIGYÁZZUNK EGYMÁS NYUGALMÁRA! Kecskeméten, a Széchenyivá- rosban lakom. A legszebben ki­épített egyik lakónegyedben van az otthonom, amely szép, ké­nyelmes, és örömömet lelem benne családommal együtt. Nem­rég óta, sajnos, üröm vegyül az elégedettség érzésébe. Hogy miért? Mert kikapcsolódásunkéf, pihenésünket hovatovább rend­szeresen megzavarják a lakótár­sak. Azokról — elsősorban fiatal­emberekről — van szó, akik hét­köznap délutánonként és vasár­nap szinte egész napon át túráz­tatják motorkerékpárjaikat az épületek előtt. Idegtépő zajt okoznak olykor ezek a jármű­vek, s tulajdonosaikban, sajnos, még a gondolata sem merül fel annak, hogy a berregésre feléb­red az alvó gyermek, vagy le­hetetlenné válik a rádió hallga­tása, a televízió nézése, sőt a be­szélgetés is. Az orrfacsaró, kö­SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Egy 83 éves néni” jeligére: A segítségadás követésre méltóan szép példáját tartalmazó, de a történtek konkrét helyszínének megjelölése, illetve nevének és pontos címének feltüntetése nél­kül érkezett levelét, sajnos, n^m dolgozhatjuk fel lapunk számára. Maruza Etel és Molnár An­tal, Jánoshalma: Azonos tartalmú levelükkel kapcsolatban a me­gyei tanács vb kiskunhalasi já­rási hivatala írásban tájékozta­tott bennünket. Mint megtudtuk, az első fokú iparhatóság koráb­bi bejelentések alapján indított vizsgálatot Földes Béla (János­högtetően erős kipufogógáz okoz­ta kellemetlenségekre már nem is akarok hivatkozni. Mi jó néhányszor figyelmez­tettük ezeket az ifjakat, de kö­zönyösen fogadták szavainkat. Voltak aztán közöttük olyanok is, akik gúnyos mosollyal reagál­tak kifakadásainkra, sőt megtor­lásként elvették kisgyermekeink labdáit, s egyéb játékait. Ezúton hozzuk nyilvánosságra gondjainkat abban a reményben, hogy annak orvoslására illetéke­sek módot találnak mielőbb. Ha a meggyőző szó kevés, szankcio- nális intézkedések foganatosítá­sával . kell rendre utasítani a csendzavaró motorosokat, s megteremteni a Széchenyi városi lakótelepeken élő családok nyu­galmának feltételeit. Sokak nevében: L. K. Kecskemét, Széchenyiváros halma. Körösi Csorna Sándor u. 2. szám alatti lakos) iparenge­dély nélküli munkavégzése ügyé­ben. A nevezettet bizonyítékok alapján vonták felelősségre és a jogosulatlan iparűzés miatt öt­száz forint pénzbírsággal 'sújtot­ták. Szekeres József, Baja: IrásDeli kérdéseire válaszolván tájékoz­tatjuk, hogy a Családjogi törvény főbb rendelkezéseiről részlete­sebb információt szerdai vagy szombati panasznapokon a bajai járásbíróságon kaphat. összeállította: Velkei Árpád Csatári Sándor fogszabályozó készülékeket állít össze. • A férfiak zuhanyozója — valamennyi kellékével. A fogtechnikus munkája az emberek egészségügyi ellátásával áll szoros kapcsolatban: az elve­szített természetes fogak pótlá- lása — az orvossal együttmű­ködve — műfogakat készít a rá­szorulóknak. Ezen a pályán a szükséges adottságok közül a kéz­ügyesség a legfontosabb, de a pontosság, a lelkiismeretesség, sőt az esztétikai érzék is elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy a bajból kisegítettek hálával gon­doljanak az intim tárgyak ké­szítőjére. A Fógtechnikai Vállalat 45 la­boratóriumának egyike Kecske­méten található, amelynek 84 Bács-Kiskun megyei fogászati rendelőben várják készítményeit. Egy esztendő leforgása alatt tíz­ezernél is több, a szájból ki­vehető, alsó és felső fogsorból álló pótlás kerül ki az itt dol­gozó technikusok keze adói. Egy ilyen protézisre négy hétig kell várnia az érdekeltnek. Amíg a valódi rágószervet utánzó acrylát műanyagtárgy végleges formája kialakul, addig a gipsz és viasz „lenyomatok”, „próbák” többször is oda-vissza utaznak a rendelő és a laboratórium között. Ahhoz ugyanis, hogy az elkészítendő műfogsorok rendeltetésüknek megfeleljenek, gondosan „fel kell térképezni” a páciens szájüregét, ezenkívül előzetes kipróbálásra is szükség van. Ugyanígy jár­nak el a hiányos fogsorok ki­egészítésére szolgáló „hidak” megformálásánál is. Egy év alatt 40—45 ezer végleges berögzítésre szánt „fogsorrészlet” hagyja el a kecskeméti laboratóriumot. Ezek krómnikkel anyagát kívánságra acryláttal kombinálják, hogy a beépített „hamis” fog színe a va. lódiakkail megegyezzék. Az emlí­tetteken kívül innen származnak • Zsadányi Mária beilleszti a műfogakat az Ínyt helyettesítő viaszba, majd csiszolással adja meg végső formájukat. Így készül a „fogpróba”, (Pásztor Zoltán felvételei.) a fogszabályozó készülékek is, amelyekkel az iskolás korú gyer­mekek nem kívánatos irányba növő fogait kezelik. A megyeközpont műfogkészítői egyébként nem a legideálisabb körülmények között folytatják ér­tékes tevékenységüket. A labo­ratóriumban uralkodó zsúfoltság­ra jellemző, hogy egy-két tanu­lónak csak akkor jut hely a munkaasztalnál, ha a techniku­sok közül valaki éppen távol van. Kellemetlen hiányosság az is, hogy szűk és kicsi fürdőben a harminchat férfi dolgozót egyetlen zuhany várja munka után, s az is zöld penésszel mintázott fal­ból búvik elő. A. T. S. Mikor lesz több belsőségpörkölt? Miért hiányzik, illetve miért fehé holló vendéglőink étlapján a belsőség pörkölt? Miért kapni ritkán májat, ti dőt, vesét, szívet a hentesüzletekber Miért kevesebb a disznófej, mint a kai monádli? Tréfás-ironikus hangvétel! ezt feszegettük a Petőfi Népe 1973. ol tóber 19-i számában megjelent — „Ho\ lettél tüdő, pacal?!” című cikkünkben. Erre reagált egy meghívással Bíró Imre. a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Válla­lat igazgatója. Kérte, látogassunk el a kiskunfélegyházi vágóhídra, hogy tájékoztathasson bennünket — ígv az olvasókat is — üze­mük húsforgalmazásáról. — Mint fogyasztóknak, tökéle­tesen igazuk van — jelentette ki a lapból kivágott írás, valamint a saját feljegyzései fölött. Moso­lyából már következtetni lehetett az átmenetre. — De... És máris kezdtük az idei I—III. negyedévi belsőségforga­lom- dokumentációiénak szem- ügvrevételével. Máj és „környéke” Ez idő alatt 912 mázsa sertés­májat termeltek ki összesen. Ezt az alábbi meg- és elosztásban értékesítették: Belkernek (Kisker., vendéglátó) 280 mázsa, konzerv­gyárnak 65 mázsa, egyéb (üzemi konyha, honvédség) 21 mázsa, saját feldolgozásra — készítmé­nyekhez 238 mázsa. Ez összesen 604 mázsa, a teljes mennyiség 66.2 százaléka. Amit — úgymond — telies értékén mázsánként 4317 forintért (árkiegészítéssel) hasznosítottak. A fogyasztói ár kilónként 32 forint. Ebből kitű­nik. mennvit ad bele az állam, hogy ennyiért megveheti ük. A többit — csökkentett ellen­értékért. mázsánként 70, illetve 20 forintért ígv osztották tovább: Gyógyszeriparnak 292 mázsa, ÁTEV (állatifehérie-feldolgozó üzem) 4 mázsa. 296 mázsa sertés­mái — az összmennviség 32,5 százaléka tehát erre a célra kel­lett. (12 mázsát súlvveszteségként számítsunk.) 814 mázsa sertéstüdöből 413 mázsát kapott a Belker. 47 má­zsát a vágóhíd használt fel ké­szítményekhez. hurkafélékhez. A többi 343 mázsából 27 a gyógy­szeriparnak 316 mázsa pedig az ÁTEy-nek jutott, a teljes érték­hez kénest szintén „fillérekért”. A tüdő 42,1 százaléka nem ke­rült a húsellátásba. (11 mázsa súlyveszteség volt.) Hasonlóképpen részletezhet­nénk. mi történt a 662 mázsa marhamájjal és 348 mázsa mar­hatüdővel. Érzékeltetésül ennyit: májból 23,7. tüdőből pedig 57,2 százalék ment ki a gyógyszer- iparnak illetve az ÄTEV-nek. Míg például a Belker., s a kon­zervgyár 58. illetve 78 mázsa marhamájhoz jutott, addig a gyógyszeripar 144 mázsát kapott. Marhatüdőből a kereskedelem, vendéglátás, üzemi konyha, vá­góhíd összesen 148 mázsát értéke­sített, a gyógyszeripar egymaga 151 mázsát vett át. Valamit — valamiért — Jó volna valamivel több máj, tüdő a közvetlen fogyasztás­ban. De arról sem mondhatunk le. hogy a magyar gyógyszeripar termékeinek világpiaci rangja, s nem utolsósorban ..devizasúlya” tovább növekedjék. Abból sem engedhetünk hogy itthoni gyógy­szerellátásunk nemzetközi vi­szonylatban is elismert, igen hu­mánus árviszonyai megmaradja­nak. De tériünk vissza a húsokhoz. A sertésfej, -láb. -köröm gyakori hiányával kapcsolatban Bíró Im­re elmondotta, hogy nyáron érté­kesítési gondiaik vannak. Jó. ha a kereskedelem idénváron átvesz ezekből, mert ilvenkor fej és láb nélkül kívánja a sertéshúst Té­len meg annyi az igény, hogy a rendelkezésre álló keretből nem lehet kielégíteni. A vágóhíd azzal igyekszik könnyíteni a kereskede­lem helyzetén, hogy más válla­latoktól zömmel Budapestről is vásárol sertésfejet. Háromne­gyed év alatt 444 mázsával-emel­te így a megye ellátásái kontin­gensét. Beszélgetésünk alatt többször elhangzott: „ellátási keret”, „ke­reten kívüli húskészítmény”. Bíró Imre előadta, hogy a hús- és hús- készítménv-ellátás keretgazdálko­dással történik. A 45. hét Szemléltetésül az év 45. heté­nek forgalmát ismertette. Ezen a héten a vállalat 9300 db sertést és 490 db marhát vásá­rolt fel. Ebből azonban a megyé­ben a lakosság ellátására csak 2000 db sertés és 137 db marha maradt. A többit — központi el­osztási terv szerint — Budapest­re, Pápára (650) sonkakészítésre, s másfelé kellett továbbítani. Ex­portra is ment 300 db. Az itt maradt állatokból kike­rült — sertés és marha — csontos hús — tőkehús — ellátási keret össjzesn 1130 mázsa volt. Míg a keretes húskészítmények mennyi­sége 450 mázsa. Kereten kívül még 140 mázsa húskészítményt állított elő az üzem ilyeneket, mint kenőmájas, disznósajt, so­mogyi felvágott, hurkafélék, sza­lonnaféleségek, kolozsvári, csá­szár stb. Több mint húszféle húskészít­mény kerül ki ebből az üzemből, s köztük olcsó töltelékáruk is. — Van-e eset. hogy az olcsó iránt nincs igény? — Mindig több kellene, mint van. — Milyenek a fejlesztési kilá­tások? 1972-ben 432 000 sertést vásá­rolt fel a vágóhíd, s ebből 110 000-et vágtak itt le. Marhá­ból 30 000-et vettek és 15 000-et vágtak. Ilyen magas élőállat-„ter- meléshez” kicsi már az üzem vá­gó és feldolgozó kapacitása. Ezért határozták el — rekonstrukció keretében — új vágóhíd építé­sét. amelynek... Ha... — Ha a tervezők, építők is úgy akarják, 1977-ben már működ­nie kell — jelentette ki Bíró Imre. Olvastuk a Központi Statiszti­kai Hivatal közlését, amely sze­rint 1973. szeptember 30-án 8 941 000 sertés volt az országban, 8 százalékkal több mint egy év­vel ezelőtt és 0.8 százalékkal több. mint az eddigi legmaga­sabb állomány. Bács-Kiskun me­gyében 19 százalékos a növeke­dés az előző évhez képest. Az 1972. szeptember 30-i álla­pottal összehasonlítva országosan 2.6 százalékkal emelkedett a szarvasmarha-állomány 1 978 000 darabra. Megyénkben 6 százalé­kos a növekmény. Ez is olyan perspektívát sejtet amely még sürgetőbbé teszi a félegyházi vá­góhíd jelentős bővítését. Tóth István KENDŐZETLENÜL Nősténybika uxiet ?. A »elést Csak azért választottuk a fenti elmet, mert nem akar­tuk az annyiszor leírt ssó- lástnomfásí idézni: fából vaskarika. Pedig jelen eset­ben éppen erről van szó. Kry olyan intézkedésnek vagyunk tanúi, amelyet nem értünk, s rajtunk kí­vül bizonyára azok előtt is homályos, akiknek az intéz­kedést kellene végrehajta- niuk Tárgy»; zsír papír terbeiese.,. No, ne ijedjen meg a kedves olvasó. Ezt az utób- b» mondatot nem a fáradt újságíró ölölte ki, hanem az illetékes által kibocsá­tott kórlevél úgynevezett lelzcten olvasható Tévedé­sek elkerülése végett azt is ** *c|* árulnunk, hogy nem azt jelenti, ami írva va­gyon. Tehát pem a zsirpa- *Mrt térhetik, hanem ., és ez az. amit nem ért meg az átlagember. Közre adjuk azonban a körlevelet, hát­ha akad olvasóink között olyan, aki megfejti a ré~ 1 »üSist. íme a szöveg: ..Értesítjük az üzlet ve­hetőjét, hogy a házi készt iesu disznósajt értékesíté­sének bevezetésével a ív I negyedévtől kezdődően i zsirpapí? egy részét áruként terheljük az üzletre. Az el­lenőrző bélyeggel terhelt : papírmennyiség: az normán felüli igéni zsírhatían papír tel ára: 40 Ft kg. A pap.. M tekét a vendégnek nem sza­bad felszámolni. (A papír súlyát az áru súlyába méri az. üzlet értékesítéskor.) Az áruként kezeit zsírhatían papír beszerzési ára és tor­ig helési ára közötti különbö­ztet árrésként keli kezelni és nyilvántartani. Az áru­ként kezelt zsírhatiar* papírt az üzlet árukészle­tének leltározásakor leltár­ba kell venni. Utasítjuk az üzlet vezetőjét a közöltek maradéktalan végrehajtá­sára .. Nem vagyunk meggyő­ződve arról, hogy az üzlet­vezetők valóban és mara­déktalanul végre tudják ni ezt az intézkedést, meg akkor sem. ha ezre utasítást kaptak. Mj ebben az utasításban a fából vas­karika. a nősténybika? Vé­leményünk szerint az. hogy a papír értékét nem sza­bad a vendégnek felszá­molni, ugyanakkor a papír súlyát az áru súlyába mérik ; az értékesítéskor. Ezt bizo­nyára úgy gondolták isi a vállalat vezetői, hogy a ki­lónkénti negyven forintot nem sózhatják a vendégek nyakába egyértelműen, vi­szont ha én veszek tíz kiló disznósajtot és azt tíz deka papírba mérik, akkor ItsJaj- donképperi csak kilenc kiló és kitencven deka lesz a sajt, s papírral együtt lesz tíz kiló. Namármost: a disz­nósajt fogyasztói ára és a papír ára között differencia van. Hogy mennyi, nem tudjuk. Valószínűleg a papír ja­vára van ez. s az is való­színű, hogy az utasításban szereplő , a zsírpapír egy részét áruként terhel­jük az üzletre...” kitétel azt jelenti, hogy azt szabá­lyosan eladják a gyanútlan vevőnek, mint disznósajtot. Megmondjuk mi ez? Feles­leges. hiszen mindenki előtt világos. Aki előtt mégsem az, annak eláruljuk, hogy ezt nevezik, a vásárlók meg- ; károsításának. Még akkor glf: is. ha egy vállalat vezetője adta ki ai utasítást a ven­dégekkel foglalkozó üzletek , vezetőinek. Tudomásunk szerint az f utasítás teljes szövegét meg- í- kapta a vállalat ellenőrzési osztóivá is. — dorgál — Üzbég „hétezresek” Tíz üzbég a'pinista 16 napos nehéz út után meghódította a Han-Tengri csúcsot. A Szovjet­unió ötödik legmagasabb hegy­csúcsa, a 6995 méter magas Han- Tengri a Tiensan központi ré­szén fekszik. A csúcsot 1931-ben Mihail Pogrebeckij vezetésével szovjet alpinisták mászták meg. Üzbég sportolóknak először si­került feljutniuk a csúcs délke­leti oldaláról. Az idei meleg nyáron olvadás­nak indult hótakaró megnehezí­tette az alpinisták amúgy is ne­héz feadatát. A sportolók köz­vetlenül a csúcs előtt 3 napig vesztegeltek, ám erőfeszítéseiket mégis siker koronázta.

Next

/
Thumbnails
Contents