Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
1973. november 23. • PETŐFI NÉP* • 5 Olvasó ember A könyvek „fogyasztásáról”, vagyis a megvásárolit könyvék számáról nincsenek egészen pontos és megbízható adataink. Azt tudjuk, hogy az elmúlt évben hazánkban 177 versgyűjtemény, 388 regény és elbeszéléskötet, féüszáznál is több színmű és műsorfüzet jelent meg, a kiadott szépirodalmi művek száma meghaladta a hétszázat, s példányszámúk a 14 és fél njil- liót. Nagyon sok könyv még a megjelenés első hetében elfogy. Soha ilyen nagy keletje nem volt a versesköteteknek, a mai modem szépprózának, a népszerű tudományos műveknek, vagy éppen a különböző do- kumentuimregényeknek. Az is tény azonban, hogy a könyvek egy része évekig a polcokon marad, nincs irántuk érdeklődés. A kiadók nem mindig tudják felmérni az olvasók igényét, érdeklődését. Az olvasó ember még nem azonos a könyvet vásárló emberrel. A közművelődési könyvtárak adatai azt mutatják, hogy nem növekszik, hanem csökken az olvasottság. Megyénkben a beírt olvasók száma 1969-ben még 115 ezer volt, 1972-ben már alig 107 ezer, s kevesebb a kölcsönzött példányok száma is. A csökkenés nem csupán megyei jelenség, erre utalnak az országos adatok is. Vészharangkongatás nyilván szükségtelen, mert a számok mögé nehéz belátni. Lehet, hogy inkább a könyvet vásárlók száma növekszik, miközben a kölcsönzőké fogy? Olyasmi ez, mint a mozik és a televízió ide-oda áramló közönségének viszonya? Nem szabad elhamarkodni a véleményt. Az is bizonyos, hogy a könyvtárak fejlesztésére sok helyen nem áldoznak eleget, s a már megunt, sokszor olvasott könyveket nem viszik szívesen, illetve az igényes olvasó kénytelen nagyobb összeget fordítani a saját könyvtára fejlesztésére. Nem igazolódtak azok a jóslások, melyek azzal ijesztgettek bennünket, hogy a technika térhódítása, a televízió mellett eltöltött idő elvonja majd az ember figyelmét a szépirodalmi műveik olvasásától. Az olvasás, a meghittebb, csendesebb szórakozás és művelődés igénye nem csökken, sőt mintha az utóbbi időben növekedne. Ebben bizonyára része van az évente megrendezett akcióknak, a könyvhétnek, téli könyvvásárnak, időleges árleszállításoknak, a céltudatos propagandának. Szívesen mondanánk azt is, hogy az egyre kulturáltabb könyveladásnak, s a könyvesboltok bővülő hálózatának, de e téren még nagyon sok a kívánnivaló. A meglevő boltok ugyanis egyre zsúfoltabbak, a vásárló alig tudja áttekinteni a könyvhal- mazrt, s nem böngészhet, válogathat kedvére a szűkne- szabott eladótérben. Különösen mostohán kezeltek ilyen szempontból az ifjúságnak, a gyermekeknek szánt könyvek, melyeknek néhol még küíön ajánló polc sem jut. Az olvasni vágyó ember ennek ellenére igyekszik megtalálni, kiválasztani a neki tetsző könyvet, bár a műveket ismerő, kínáló boltos is egyre ritkább, s a tömegességgel elvész a könyvvásárlás személyes varázsa. Egy kicsit magunkra vagyunk hagyatkozva most is, amikor téli könyvvásár ígérete csalogat bennünket a boltokba. Százötven új könyv jelent meg ezúttal, s az ajánló jegyzékben ott találjuk Arany János, Illyés Gyula, Nagy László, Simon István nevét épp úgy, mint Déry Tiborét vagy Veres Péterét. Böngésznünk és kutatnunk kell elszántan, mert biztosan köztük van a mi könyvünk is, amit magunknak, családtagunknak, vagy kedves ismerősünknek megvenni szeretnénk. A következő hetekben, ígérjük, igyekszük segítem egy kis útbaigazítással, ajánlással. T. P. TELJESÍTETTÉK AZ ÉVES TERVET Könyvek az ,,iparcikkbőltban A postással egyidőben érkeztünk a kecskeméti UNIVER 7-es számú üzletébe. Tizenhét hatalmas csomagot vettek át percek alatt a bolt dolgozói. Sietni kellett, mert a falusi könyvterjesztők nagyon várják a téli könyvvásárra érkezett könyveket. A szűk hely is gyors munkára késztette az üzlet háromtagú személyzetét. A legnagyobb örömet A világirodalom legszebb elbeszélésednek második kiadása okozta. Most száz példány jött, de már tudják, hogy újabb mennyiséget kell ebből rendelni. Ifjúsági és meséskönyvek is előkerültek a csomagból. A polcokra csak mutatóba helyeztek el néhányat, mert az előzetes igénylések kielégítésére is alig elegendő a küldemény. Keserű Sándorné boltvezető tréfásan, mosolyogva csóválja a fejét. — Nem tudom mi van az emberekkel. Olyanok is vásárolnak könyveket, akik azelőtt még tévedésből sem jöttek be hozzánk. Már teljesítettük éves tervünket, de úgy hallom, hogy a többi bolt sem panaszkodhat. Ha korlátlanul megkapnánk a kért könyveket még nagyobb lenne a forgalom. Olyan fontos művek hiányoznak raktárunkból, mint — például — Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Arany János művei. Közben vevők érkeznek Az Arany János utcai üzlet ugyanis a falusi könyvterjesztők ellátásán kívül helyben is árusít. Megfigyelhettem, hogy milyen türelemmel, hozzáértéssel foglalkoznak a vásárlókkal. Mindhárman érettségizettek (Bármennyire is természetesnek Játszik ez az igény, még sokan dolgoznak a könyvterjesztésben középfokú végzettség nélkül.) Virágh Imréné és a balt vezetője szakvizsgával is rendelkezik. — Ennyi kellemes tapasztalat s jó hír után, beszéljenek gondjaikról is — kérjük búcsúzóul Keserűnót. — Sok támogatást kapunk az UNIVER-től, de így is nehéz kiküszöbölni az üzlet besorolásából adódó nehézségeket. Iparcikkboltként tartanak bennünket nyilván és az ezekre vonatkozó előírásokat, szabályozókat kell nekünk is teljesíteni, illetve betartani . Raktári készletünk emiatt olykor kisebb a szükségesnél; bővítését az engedélyezett keret akadályozza. Úgy vélem, hogy módosítani kellene ezt a gyakorlatot. H. N. Olvasás, könyvek a VOSZHOD brigádban Varga Jánossal, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában ismerkedtem meg, a szakszervezeti bizottság irodájában. Akkor még nem tudtam, hogy ő a szakszervezet kulturális felelőse, csak azt tudtam, hogy szereti a könyveket — nemcsak szavakban. — Nemrégen járt nálunk egy könyvbizományos — újságolta —, a brigádból csaknem mindenki vásárolt részletre. Én akkor vettem egy húszkötetes sorozatot, ismeri, amolyan vegyesfelvágottat. A legújabb szerzeményem a Műszaki Lexikon eddig megjelent két kötete. Ezzel is úgy vagyok, mint a Gépipari táblázatokkal — nélkülözhetetlen a munkában. Persze, mások is így gondolkodnak. Van a mi brigádunknak házi könyvtára is. A legszükségesebb műszaki könyveket táblázatokat elhoztuk otthonról, és itt bent tartjuk, hogy mindegyikünk használhassa. Jöjjön le hozzánk a műhelybe... A szerszámműhelyben beszélgetünk a Voszhod szocialista brigád tagjaival. A téma; a könyvek, az olvasás. — Amikor könyvet veszek — mondja Antal Péter —, elsősorban a második világháborúról szóló műveket keresem. Százharminc ilyen könyvem van, és még folytatom a gyűjtést. Ügy látszik, a legszívesebben a bizományosoktól vásárolják a könyveket a Voszhod brigád tagjai. Kovács Ferenc marós például huszonöt kötetes sorozatot vett meg, s hasonlóképpen bővíti a családi könyvtárat Pod- horszky Balázs is. Lapozgatjuk a Könyv világ novemberi számát. — Ha most elmennék a könyvesboltba — folytatja a beszélgetést Antal Péter —, habozás nélkül megvenném Ránki Györgynek a második világháborúról szóló átfogó ismertetését. A „ha most elmennék” játékba a többi brigádtag is bekapcsolódik. Köriilállják az újságot, egymás után hangzanak el a címek. — A gripsholmi kastélyt feltétlenül meg kell venni... Már minden Égtájak-kötetet megvásároltunk, karácsonyra hazaviszem a legújabbat is... Kovács Ferenc érdeklődve olvassa Fukász György: Technikai haladás — áldás vagy átok? című művének tízsoros ismertetőjét. — Érdemes lenne megvásárolni — mondja. — Ebben a brigádban nagy becsben állnak a műszaki, technikai könyvek — veszi át a szót Sándor István brigádvezető. — Sokat kellett olvasnunk akkor is, amikor szakmai előadásokat tartottunk. Jómagam sem sajnálom a pénzt kézikönyvekre, sajnos, néha eléggé körülményesen lehet megszerezni a szakmába vágó műveket. Legutóbb megvettem a Gépi szerszámok felépítését, a Szerszámacélok hőkezelését és a Hidegsajtolást... Egyébként a rni hatszoros szocialista brigádunk két főiskolát és hat technikumot végzett szakembert nevelt ki ez ideig ... X. Gy. Két antológia A világirodalom és elbeszélései legszebb versei Sokan viszolyognak a válogatásoktól. „Nem bízom másra a mazsolák kiszemelését” — mondják egyesek. „Igazán jó antológia ritka mint a fehér holló” — vélekednek mások. A kritikusok versengve szokták sorolni, hogy mi minden maradt ki egy-egy antológiából. t Mégis nagy példányszámban adják kii a különféle szempontok szerint összeállított válogatásokat. Mégis gyorsan elkapkodják az efféle kiadványokat. Csak jelzésként utalunk a Körkép, a Szép versek, a RivaJda, az Égtájak szüntelenül növekvő népszerűségére. Megjósolhatjuk, hogy a világirodalom legszebb verseit és elbeszéléseit tartalmazó két mű valamennyi példánya is hamarosan az olvasókhoz kerül. Az előbbit Lator László, az utóbbit Domokos János szerkesztette. Most a három kötetben, 1816 oldalon megjelentetett prózai válogatásról szálunk néhány szót a második kiadás megjelenése alkalmából. A szép kiállítású — a túlságosan apró betűk és a matt színű nyomás miatt kicsit nehezen olvasható — könyv 73 elbeszélést tartalmaz. Ezek a novellák valóban a legszebbek? Sikerült objektív mércét találni? A szerkesztő és munkatársai áttekintették az egész világirodalmat, megkeresték minden nép kimagasló alkotásait? A magyar literatúrát valóban Mikszáth és Móricz képviseli a leghitelesebben? Elgondolkoztató, nem is alaptalan, de A világirodalom legszebb versei az likőrtől a XX. századig ebben az összefüggésben másodrendű, elhanyagolható kérdések. Vitathatatlan, hogy a három kötet összeállítója alapos, elmélyült mérlegelés után választott. Időben és térben szélesre tárta a kapukat, noha az utolsó más\ \ 11. \(;iR( >d \i.( )\i 1.1 (iS/I .BH u.m szí i i si ! fit őrt 6/1/ .\ A. Xyáyiidig fél század és napjaink irodalmát mintha előnyben részesítette volna. Az első elbeszélés négyezer esztendeje, Egyiptomban keletkezett, a zárónovella Juon Rulfo mexikói író tehetségét dicséri. Több alkotót még alig-alig ismer a nagyközönség, így az antológia sokaknak a íeltedezés, az új értékek megismerésének a gyönyörűségét is* jelentette. Csupán emlékeztetni szeretnék arra, hogy Szerb Antal pompás világirodalomtörténetében a keleti népekről szinte egy szót sem ejt. Domokos János csodálatos remekműveket sorolt a most újra kapható válogatásba. A VII. században élt Po Hszien-Csien — például — mennyire ismerte az embereket, a szerelem hatalmát, gyötrelmét és szépségét! Tusba mártott ecsettel örökérvényű sorokat írt. Egy léha nőcske című elbeszélésében a fadisznó év őszének a nyolcadik hónapjában. A színvonalas kiadvány méltatását nem zárhatjuk a fordítók nagyszerű teljesítményének méltatása nélkül. A cikkünkben említett két válogatást az Európa Könyvkiadó gondozta. — i —r • Előkészületek a téli könyvvásárra. Virágh Imréné és Pásztor Ilona tornyosuló könyvhalmok között. (Pásztor Zoltán felvétele.) SIKERES SOROZAT Életrajz — történelem — irodalom Az Így élt... sorozat egyes köteteit 15—20 ezer példányban adják ki. Ha vglaki nem veszi meg ezeket rögtön megjelenés után, bizony sokáig kell boltról boltra vándorolnia, amíg hozzájut az óhajtott könyvhöz. Szeretik, kedvelik a híres tudósok, költők, államférfiak tevékenységét elemezve, értékelve bemutató műveket. A hajdani szirupos, híg életrajzregényekre gondolva ne gyanítsunk most olcsó népszerűséget, divatot. A Dózsáról, Gutenbergrői, Csokonairól, Zrínyi Miklósról kiadott kötetek ismeretében örömmel rögzíthetem, hogy valamennyi rengeteg adatot, tényt tartalmaz igényes magyarázatokkal, elemzésekkel körítve. Olvasásuk megköveteli a szüntelen figyelmet. A szerzők általában óvakodnak a regényes életrajzi elemek hangsúlyozásától, a „keret” túl- díszítésétől. A sorozat sikerének okait keresve a Móra Kiadónak az ifjúsági irodalommal kapcsolatosan kialakított és helyes szemléletét említjük elsőként. Móricz Zsig- mond alig fél évszázada még így panaszkodott; „Én arra jöttem rá, hogy ezen a téren rettenetes visszaélések vannak. A gyerekeknek szánt irodalommal olyan irók foglalkoznak, akik kiszorultak a felnőttek számára való irodalomból. Milyen végzetes tévedése az emberiségnek! Gyerekek számára valóban csak a legnemesebb és legbölcsebb írásokat volna szabad írni.” Kosztolányi Dezső így vélekedik: „Aki gyerekekhez szói, igazán költő legyen.” „Nem mesterember kell ide, hanem művész” — hangoztatta Gorkij. A fenti elvek érvényesítésére kapitalista körülmények között alig-alig van mód. Közösségi társadalmunkban sokáig téves nézetek, egyéni és csoportérdekek, szokások nehezítették az ifjúságnak szóló irodalom felvirágoztatását. Indokoltan használjuk a múlt időt, mert a magyar ifjúsági könyvkiadásból szinte teljesen kiszorultak az ügyeskedők, a féltehetségek. Még az úgynevezett ismeretterjesztő irodalomból is, ahol legtovább tartották jól jövedelmező pozíciójukat. Felesleges méltatnunk Bertók László, Tüskés Tibor, Hegedűs Géza és a sorozat többi szerzőinek munkásságát. A „felnőtt irodalomban” is számon tartják, megbecsülik tevékenységüket. Maguk módján nagyon érdekesek ezek a könyvek. A mai emberek mindinkább az események okaira kíváncsiak, és ezzel magyarázható, hogy megnőtt a eredeti dokumentumok iránti igény. A hajdani és a mostani valóságot akarják megismerni a tizenévesek is, akiknek az így élt... sorozatot szánják. A szerzők ezért sűrűn és szívesen idézik a leghitelesebb forrásokat'; a méltatott írásait, a vele kapcsolatos korabeli feljegyzéseket, iratokat A kort, a mindennapi életet jellemző festményeket, metszeteket* rajzokat, fényképeket nagy szápnban találunk a kötetekben.. A több szempontból is kiemelkedő így élt Zrínyi Miklós című könyvben — Tüskés Tibor felkészültségét és tehetségét dicséri — 114 „illusztrációt” számoltam meg. A televízió korában ugrásszerűen megnagyobbodott a vizuális érdeklődés, a képek jelentősége a mindennapi életben. A sorozat köteteiben látható rajzok, fotók hozzájárulnak a megfelelő hangulat kialakulásához, a gondolkodási folyamat megindításához. A szerzők óvakodnak a szoborkészítéstől. Hús-vér embereket ábrázolnak, nem titkolják esetleges fogyatékosságaikat sem. Hűségesen beszámolnak arról, hogy egyes tetteiket, állásfoglalásukat még azonos szemléletű emberek is eltérően minősítik. A különböző vélemények bemutatásával gondolkodásra késztetik az ifjú olvasókat A szerzők a marxista irodalom- és történelemkutatások eredményeinek felhasználásával írták meg műveiket, ezáltal • gyorsítják a diákok, gyerekek korszerű gondolkodásmódjának kialakulását. Az így élt... sorozatra felhívjuk az ifjabb és idősebb olvasók figyelmét. Felnőttek is haszonnal, élvezettel forgathatják. Heliai Nándor ftBY ftfcT
