Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. november 23. 9 PETŐFI NÉPE © 3 Kiegyensúlyozott építőanyag­ellátás A TÖRVÉNYNEK ÉRVÉNYT KELL SZEREZNI A terhes nők védelmében A terhes, nők és az anyák védelmében a Munka Törvénykönyve egész sor intézkedést tartalmaz. Az alább elmondandók esetében a leglényegesebb az Mt. V. 12. § (3), amely kimondja: a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ezeket a munkaköröket az egészségügyi miniszter állapítja meg. — Méginkább témánk alapjául szolgál az Mt. V. 23. § (4). Ennek értelmében „a dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől a szoptatás ö. hónapjának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül is állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni”. Mindkét paragrafus alap­ján egyébként az ideiglenesen áthelyezett dolgozó nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. A fenti intézkedések tehát a terhes nők két csoportját különböztetik meg. Az egyikbe azok tartoznak, akiket a miniszter által elismert, egészségükre káros munkakörben foglalkoztatják. Számukra a ter­hesség megállapításától kezdve gondoskodni kell olyan munkakörről, amelyben ez az egészségre káros tényező nem áll fenn. A második csoportba tartoznak az összes terhesek, akik nem dolgoznak ugyan egészségükre káros munkakörben, de terhességük zavartalan ki vi­selése érdekében, orvosi vélemény alapján, jogosultak állapotuknak megfelelőbb munkakörre, az említett időtartamon belül. Fontos ezen­kívül az a rendelkezés, amely kimondja az átlagkereset változatlanul hagyását. A Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel ellentétes legtöbb sza­bálytalanságot a vállalatok és az egyéb munkaadók a terhesek második csoportjának a kárára követik el. A terhestanácsadást végző szakorvos köteles tájékozódni arról, hogy a terhes nő munkahelyén milyen munkát végez. Amennyiben ezt az orvos — a terhesség za­vartalan kiviselése érdekében — nem találja megfelelőnek, a négy­hónapos terhes részére igazolást állít ki, s ebben kéri a munkaadót a dolgozónak megfelelőbb munkakörbe való áthelyezésére. A tapasztalatok szerint a munkaadók egy része úgy okoskodik, hogy helyesebb a terhes nőt a táppénzes állomány felé irányítani. Ha ugyanis ily módon célt érnek, megoldódnak a könnyebb munka­kör megteremtésével kapcsolatos gondok, sőt míg a terhes táppénzen van, helyére teljes értékű dolgozót alkalmazhatnak. Azzal is gyakran érvelnek, hogy bár kisebb lesz a jövedelme, de azt munka nélkül fogja megkapni. Ez utóbbi érv végképp ellentétes a törvény szelle­mével, hiszen — mint a fentiekből kitűnik — a kedvezményt úgy kell a terhes nő részére biztosítani, hogy őt ne érje keresetveszteség. Sajnos, az érdekeltek nagy része hajlik erre az ajánlatra, s táppénz- igénnyel lép fel. Újabb ellentmondás, hogy táppénz csak keresőkép­telennek jár, s ezek a terhesek nem keresőképtelenek. Az utóbbi időben mindinkább elterjed az a helytelen gyakorlat, hogy az orvosi megkeresésekre választ adó igazolásukban a mun­kaadók közlik, hogy a terhes egészségi állapotának megfelelő könnyeob munkakört teremteni nem áll módjukban. Lássunk né­hány ilyen példát. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Kisipari Szövetkezet fél esztendő leforgása alatt öt nődolgozó esetében adott ilyen tartalmú igazolást. A MEZŐGÉP kecskeméti gyáregysége két hét alatt két ízben tagadta meg a törvény előírásait. Kirívó — és a rendelkezések nem ismerését tükrözi — a Kunbajai Állami Gazdaság B. B. részére adott igazolása, amelyben nemcsak azt közlik, hogy könnyű munkát biztosítani nem tudnak, hanem — merőben rajtuk kívül álló jogokat vindikálva maguknak — rágépelték a papírra: ,.Ezen igazolás felmutatása táp­pénzre jogosít.”(!) A városföldi Petőfi Tsz-ben dolgozó D. G. négy­hónapos terhes. A megkeresésre a gazdaság vezetői ugyancsak azt közölték, hogy részére könnyebb munkát nem tudnak biztosítani. Egyébként is olyan munkaviszonyban áll. hogy „akkor dolgozik, amikor akar. Ha nem jelenik meg munkára, nem vonhatjuk kér­dőre”. De sorolhatnánk még tovább a vállalatok, gyárak, szövetkezetek hasonlóképp elutasító válaszait. Jelenleg Bács-Kiskun megyében mintegy hatszáz terhes nő van táppénzes állományban. A hozzáértők véleménye szerint körülbelül az egyharrnad részük — jogtalanul. A rájuk vonatkozó, érdekeiket védő számos rendelkezés: törvény. A latolgatások, fél megoldások egyértelműen a törvény áthágását jelentik. A fontolgatás, a kibúvók keresése semmivel sem menthető. Valamennyi munkahelyen, ha másképpen nem megy, akkor e célt szolgáló külön részleg életre hívásával meg kell teremteni a terhes anyáknak az olyan munka- lehetőséget, amelyben egészségük veszélyeztetése nélkül, anyagi sérelem nélkül dolgozhatnak. Cserbenhagy ás A múlt héten több alkalommal is szerepelt lapunk hasáb­jain ez a mondat: „Gázolt, majd a tőle elvárható segítségnyúj­tás nélkül továbbhajtott”. A közlekedésben ez a cselekmény a legsúlyosabbak közé tartozik, hisz'en a gázoló önmaga, vagy más hibájából bekövetkezett bűnt egy újabbal tetézi: maga­tehetetlen, segítséget igénylő embertársát otthagyja az út kö­vezetén, vérében fagyva. Nem ritka az olyan eset, hogy az ál­dozat — mert későn érkezik a segítség — a kórházba szállítás közben, vagy utána életét veszti. Hangulatos gyermekszoba Megkezdték a Junior tanuló- garnitúra gyártását a veszprémi Szigeti József Faárugyárban. Ez a termék — az „Otthon ’74” ki­állításon megrendezett kiváló áruk fórumának” az egyik nyer­tese. Az új gyerekgarnitúra an­nak köszönheti a sikerét, hogy együtt nő a használójával. Az íróasztal és a szék kívánság sze­rint állítható, ugyanakkor köny- nyű a szállítása is, mert a gar­nitúra valamennyi darabja, be­leértve a szekrényt is, elemeire szedhető és a lakásban könnyen összeszerelhető. Piros műbőr dí­szítésével a gyermekszobák han­gulatos színfoltja lesz. Egy légy nyelve 9 A bostoni Smithsoaian-inté- zetben új. minden eddiginél jobban nagyító elektron-mik­roszkóp segítségével készített fényképeket mutattak be. Amit látunk, nem aulónyom a hó­ban, hanem egy légy nyelvé­nek nagyítása... (Telefoto — AP—MT—KS) Szerencsére a megyében nem sok ilyen cserbenhagyásos bal­eset történik, ám az utóbbi idő­ben, lökésszerűen akadt néhány. Valamennyi ilyen szerencsétlen­séget a közlekedési szakemberek külön elemeznek, vizsgálva azt, miért nem segített áldozatán a járművezető? Vizsgáljuk meg mi is ezeket az előidéző okokat, nem a bűncselekményt elkövetők, ha­nem inkább mások okulására. Egy_egy baleset alkalmával — s ez nagyon emberi vonás — a gépkocsivezető ijed meg a leg­jobban, hiszen tisztában van cselekménye súlyával, a várha­tó következményekkel. Akik nem tudnak úrrá lenni ijedtségükön, pánikhangulatukon, azok meg­próbálják a lehetetlent, el akar­nak tűnni a felelősségre vonás elől. Akadnak olyanok is, akik ittasan gázolnak, s hogy ez ne derüljön ki, inkább otthagyják az elütött embert, holott az ittas vezetésért kiszabott büntetés sok­kal enyhébb, mint ami a cserben- hagyásért vár rá. A rendőrség — szerencsére — ma már olyan korszerű eszkö­zökkel rendelkezik, hogy egy- egy közúti baleset alkalmával, még akkor is, ha a jármű veze­tője elhagyja a baleset helyszí­njét, pontosan megállapítják, mi­kor, milyen jármű okozott sze­rencsétlenségeit, s néhány óra múlva kézrekerítik a tettest. Ol­vasóink bizonyára még emlékez­nek arra a balesetre, amelyet Kulcs Mihály, 23 éves budapesti tv-műszerész okozott Solt belte­rületén. Egy fiatal lányt gázolt el, s megállás nélkül továbbhajtott. Az év első tíz hónapjában elért eredmények, s az utolsó két hó­napra várható termelés alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes számvetést készített az építőanyagipar idei munkájáról. Eszerint az ÉVM- vállalatok termelése az előirány­zottnak megfelelően, a tanácsi vállalatoké és a szövetkezeteké pedig a tervükben meghatározott ütemnél nagyobb arányban nőtt, s így az ágazat idei termelése a népgazdasági tervben számítottat is meghaladja, s végeredményben öt százalékkal több a tavalyinál. A tervezettnél nagyobb ütem­ben bővült a cement- és a finom- kerámiaipar: a két iparág 13—14 százalékkal növelte termelését. A legfontosabb építőanyagok közül várhatóan falburkoló csempéből 55. kerámia padlóburkolólapból 35. cementből, azbeszt cement nyomó- és lefolvócsőből 14—16 égetett tetőcserépből, kavicsból és húzott kőből 3—5 százalékkal több jutott az építőknek idén, mint az előző évben. Ugyanakkor kemencefelúiítás miatt húzott sík­üvegből 6 százalékkal kevesebb készült, de pótlásához ielentős se­gítséget nyújtott a Szovjetunió. Az építők idei anyagellátása te­hát javult az előző évinél ki­egyensúlyozottabb volt. A legna­gyobb építési idényben azonban átmenetileg még mindig gondot jelentett a késedelem nélküli el­látás előregyártóit betonszerkeze­tekből, az univázból, feszített vas­betongerendából. födémpanelből, kerámikus padlóburkoló lapból, azbesztcement nyomó- és lefo­lyócsövekből az égetett mészből. Ugyanakkor egyes iparágaknak az igények csökkenése okozott nehézséget, mert a számítottnál kevesebb megrendelés érkezett talazóanyagra, égetett cserépre, mozaik- és cementlapra s más termékekre is. A hazai kereslet csökkenésével érintett termékek­ből viszont lehetőség nyílt na­gyobb exportra. Így a kivitel — várhatóan 4.6 százalékkal növe­kedett. Ugyanakkor a legfonto­sabb építőanyagok importja az idén előreláthatóan hét százalék­kal lesz kevesebb az előirányzott­nál. Az építőanyagipari termékek árszintie a tervezettnek megfele­lően. mindössze 0.6 százalékkal emelkedett. Javult tehát az árak stabilitása, hiszen az előző évinél jóval kevesebb, mindössze 12 ár­közleményt jelentettek be, amelynek nagyobb része csupán újabb választékról, az árszintet nem érintő arányosításról értesí­tette a felhasználókat. (MTI) Csupán néhány kilométert sike­rült megtennie, amikor már kö­rözték, s Akasztó határában el­fogták. Kulcs kihallgatása során azt próbálta elhitetni a rend­őrökkel, hogy nem ő, hanem ba­rátja ült a volán mellett. A daktiloszkópiai vizsgálat azonban egyértelműen megcáfolta állítá­sát. Ennél súlyosabb szerencsét­lenséget okozott Kiskőrös bel­területén Romsics Tihamér 25 éves gépkocsikísérő, aki részegen halálra gázolt egy embert, egyet életveszélyesen megsebesített. Ez a fiatalember arra gondolt: ha elfut a helyszínről, nem talál­ják meg, eltussolhatja súlyos bű­nét. Nyilvánvalóan nem így tör­tént, mert hazaérkezése után né­hány perccel már letartóztatták. Ugyanerre a sorsra jutott a gép­kocsi vezetője is, aki átengedte a vezetést Romsicsnak. A gépjármű .köztudomásúan veszélyes üzem, s bár a balese­tek javarészt elkerülhetők, meg­előzhetők, bekövetkezésükkel azonban mindig számolni kell. A humanitás, az egymáson való segítés, a sebesült ember kór­házba, vagy orvoshoz szállítása nemcsak előírt szabály, de em­beri kötelesség is. Tulajdonkép­pen a cserbenhagyok nemcsak a közlekedésrendészeti szabályok előírását szegik meg durván, de alapvető emberi, erkölcsi nor­mák ellen is vétenek. Ezért a cse­lekedetért nemcsak a bíróság, de az egész társadalom elítéli őket, s tegyük hozzá, jogosan. Gémes Gábor Az őszi munka tanulságai Néhány hét múlva véget ér Bács-Kiskun megye mező- gazdasága számára igen eredményes 1973-as esztendő. Ennek egyik legfontosabb szakasza zárult le, amikor a napokban be­fejeződött a szüret, a termény betakarítása és a kenyérgabona vetése. Az őszi munka mérlegét összeállította a megyei betaka­rítási operatív bizottság, amelynek a legutóbbi ülésén levont tanulságok korántsem megnyugtatóak. A szövetkezeti, államigazgatá­si vezetőket nyugtalanítja az el­húzódó szüret. A munkát nem zavarta az őszi eső, mint más években, a termés szedése és biztonságba helyezése mégis 40, sőt a kiskőrösi járásban 45 na­pig tartott. Holott a szőlőszüret számára 20—25 nap lenne a leg­kedvezőbb. A szőlőátvevő he­lyeken sokszor félnapokat áll­tak a termést szállító, járművek, mert kevés és viszonylag kis tel­jesítményű a feldolgozó-, vala­mint a tárolótér. A közismerten jó szőlőtermést adó 1969-es év­ben 24 ezer hektoliter volt a pincegazdaság legmagasabb napi átvétele. Az idén huzamosabb időn át meghaladta a 34 ezer hektolitert., mégsem volt elég. A nagyobb ..arányú feldolgozó- és tárolótér-építés a szőlöszüret za­vartalan levezetésének a felté­tele. A korábbi 8—10 év helyett 4—5, sőt legújabban 3 esztendőn­ként ismétlődik a r.agy szőlőter- mési szakasz. Példa erre az 1964-es, 1969-es és az 1973-as szüret. A második, harmadik ötéves terv nagyüzemi szőlőtelepítésé­nek a jobb tápanyag-gazdálko­dásnak, a korszerűbb művelés­nek az eredménye kezd beérni. Sajnos, a mulasztások hatása is jelentkezik. Ismeretes, hogy a telepítéskor vagy később a nagy szőlőtermesztő szövetkezetekben különböző okok miatt egyáltalán néni épült feldolgozó üzem és bortároló. A pincegazdaság sem fejlesztette a szükséges mérték­ben átvevő- és feldolgozó tele­peit. Emiatt -igen hosszú a ter­més szállítási távolsága. Csak a közelmúltban, az idei szüret tapasztalatainak összege­zése után született kezdeménye­zés a Bács-Kiskun megyében hiányzó 400 ezer hektoliter bor­tároló pótlására. Ebből is egye­lőre 210 ezer hektolitert tud meg­építtetni a Közép-magyarországi Pincegazdaság, 180 ezret a je­lenlegi pincészetei mellett, 30 ezer hektolitert pedig az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal közösen. Nyáron, amikor magas a lakosság vízfo­gyasztása, ivóvizet tartalékolná­nak ebben a 30 ezer hektoliteres tárolótérben, ősztől tavaszig pe­dig bort. Amióta a MEZŐGÉP Tröszt a gazdája a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásának, valamelyest javult a helyzet, de változatla­nul vannak a mezőgazdasági üzemekben olyan ma is haszná­latos, nem régi típusú erő. és munkagépek, amelyekhez lehe­tetlen alkatrészt beszerezni. A kiskőrösi járás szakszövetkezeted Mosonmagyaróvártól Nyíregyhá­záig, Budapesttől Szombathelyig hiába kerestek alkatrészt a kü­lönböző szőlőfeldolgozó eszkö­zökhöz. Általában elismerik a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét a lakosság áruellátásá­ban, csak éppen a szükséges kis­gépek gyártásának, beszerzésé­nek, biztonságos alkatrészellátá­sának, a gépek elfogadható áron történő forgalmazásának nincs gazdája. Az AGROKER vállalat a rendkívül szűkre szabott pénz­ügyi keretei, készletezési lehető­ségei mellett, önhibáján kívül nem tud megbirkózni ezzel a nehéz kérdéssel. Még a mezőgazdasági nagyüze­mek gépellátása sem elég biz­tató. Ez tűnt ki többek között az operatív bizottság ülésén el­hangzott tájékoztatóból. A lég­keresettebb erőgépekből 1974-ben is kevesebb vásárolható a szük­ségesnél. A pótlásukra behozott traktortípusnak alkatrészellátása pedig elég bizonytalan. A nagy­teljesítményű T—150, M—100-as, K—700-as erőgépekből 1974-ben egyetlen egyre sem lehet számí­tani, csupán a 100 lóerős D—4K B típusú, hazai gyártmányú trak­torból várható 40 darab. Érke­zik néhány típusú lánctalpas erőgép. Ezeket azonban a Bács- Kiskun megyei homokvidéken gazdálkodó szövetkezetek érthető okokból nem kedvelik. A homok­talajon hamar tönkremegy a lánctalpas járószerkezet. Biztató jelenség, hogy a múlt esztendei üzemanyaghiány az idén nem ismétlődött meg. Az őszi betakarítás és szántás—vetés időszakában lényegében zavar­talan volt a gázolajellátás. Csu­pán Kalocsán, Kiskunhalason és Baján okozott átmeneti gondot a szállítás kimaradása. A bajai olajtankhajó-állomás építése már megkezdődött, jövőre az ordasi gázolajlefejtő állomás kivitelezé­sére is sor kerül. E két létesít­mény megjavítja a Duna menti helységek üzemanyag-ellátását, Kecskeméten pedig 16 ezer köb­méteres üzemanyagtároló épül. K. A. # Légmentesen záródó fólia- és földtakaróval védik a terményt a dunaegyházi Haladás Tsz-ben. • Műtrágyát szórnak és a tavaszi vetésű növények alá szántanak a kalocsai határban az Iszkra Tsz Papp Ferenc brigádjának a tagjai. (Tóth Sándor felvételei.) Kétmilliárd a könnyűipari nyersanyagok világpiaci drágulásának ellensúlyozására Közismert, hogy az utóbbi időben különösen gyorsan emel­kedett a különféle nyersanyagok világpiaci ára. Hogyan hat ez ki a hazai textiltermékek árára? A könnyűipar már tavaly 256 millió forint költségvetési juttatást használt fel a tőkés piacról származó importanyagok drágulásának ellensúlyozására. Mivel az idén a világpiaci ár­emelkedés még erőteljesebb, a költségvetési juttatást is to­vább kellett növelni, így 1973-ban mintegy kétmilliárd forin­tot fordítanak erre a célra, hogy a világpiaci árak emelkedé­sének terheit ne kelljen a hazai vásárlókra áthárítani. Ha pél­dául az idei tőkés piaci árnövekedést érvényesítették volna a belföldi árakban is, akkor a ruházati termékek átlagosan 6—8 százalékkal drágultak volna. A jelentősebb hazai alapanya­gok ára általában hatóságilag rögzített; a szocialista országok­ból származókét hosszabb távra kötött államközi szerződések ha­tározzák meg. A tőkés import nagy volumene miatt azonban korántsem közömbös, hogy mi­ként változnak a tőkés piac árai. A hazai könnyűipart ezek a vál­tozások nagyon is közelről érin- - tik, hiszen nyersanyagszükségle­tének 70 százalékát importból 9 szerzi be. A tőkés piacon 1968—1970 kö­zött az árak általában nem vál­toztak, illetve nem egy esetben még csökkentek is. Az emelkedő tendencia 1971-től azonban már megfigyelhető. Ez időszakra esett a tőkés valutaválság, és az inf­láció gyorsulása. Az életszínvonal-politika is megköveteli, hogy a mind erő­teljesebb tőkés piaci drágulást ne „vezessük át” a magunk ár­rendszerén, és a tőkés infláció hatása lehetőleg még a szabad­áras területeken se jusson kife­jezésre a vállalatok árképzésé­ben. Éppen ezért a tőkés piacról beszerzett legfontosabb alapanya­gok: a bőr, a gyapot, a gyapjú, a szintetikus anyagok árának emelkedését a hazai vásárlók aligha érzékelhetik. Amennyiben magasabb áron vásárol valamely cikket, akkor azzal az újdonsá­got, vagy a nagyobb használati értéket fizeti meg. Ez az „ellensúlyozás” azonban korántsem problémamentes. Így például, ha a tőkés piaci áremel­kedéseket „lefogják” akkor a vállalatok nem minden esetben érdekeltek abban, hogy deviza­szempontból a legmegfelelőbb nyersanyagforrásokat kutassák fel. Az illetékes gazdasági veze­tőszervek' ezért keresik a mód­ját annak, hogy a mainál jobb ösztönzési rendszert alakítsanak ki a vállalatok számára. A költségvetési juttatás egyéb­ként bizonyos előnyöket jelent­het azoknak a vállalatoknak, amelyek nemcsak importálnak (nyersanyagot), hanem exportál­nak is (készterméket) a tőkés piacra. Ezért van szükség arra, hogy a tőkés export úgynevezett konjunkturális árnyereségét, illet- ve annak egy részét az állam el­vonja. Fokozottabb a jelentősége ennek azokon a területeken, ahol az állam — az említettek sze­rint — az importanyagot külön ártámogatásban részesíti. A szakemberek szerint előre­láthatólag 1974-ben sem lehet számolni a tőkés piac árainak stabilizálódásával; a drágulási tendencia várhatóan tovább folytatódik. Az áremelkedés 1974- ben sem érvényesíthető áraink­ban, és így továbbra is költség-- vetésből ellensúlyozzák az im­port nyers-, illetve alapanyagok drágulásának hatását. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents