Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
4 © PETŐÉI ínangr © 1»53. november 21. ■ ■ ■ mik ■ p KENDŐZETLENÜL Egy újítás csődje Az utóbbi években sok érc’eüts meglepetéssel szoi- gáHak a tervezőmérnökök és az építészek. Olvashat- ■ ínak olyan bérházróí, amelyből kimaradt a íép- csőház a kemény, a bejárati a.itó í;íb. Természetesén, né mi jóindulattal az ember azt mondhatia ezekre, hogy vetetlenül tönépftk. A napok« in aaoi han olyan szán- áélu'.s ú.iíí issai találkoztunk Bajá», a Völgy utcai új lakásokban. amely méregbe btszí a a lakókat, erősen megemelte vérnyomásukat, ükii Hie szorította kezűket, s, olyan szavakat mondaíoit vélüK. amelyeket ha korábban hallottak, bedugták a fülüket. Be ngvebai az cm ■ ben messze tutija ragadni az Indulat, a méreg. Tegyük félre ezt és pró- báljuk ..ereti ésszel, józanon-' elmondani, s kommentálni mi is történt va- lójában. Valahol valakik elkészítenék a négyemeletes épületek terveit, aztán az építők hozzáfogtak, hogy a tervrajznak megfelelően felépítsék a házakat. Min den rendben ment, át is adták az első épületet, né* |J- hány lakásba be is költöztek a fakók. A' városnak érre a részére majd csak .évek múlva ér el a vezető, • kés gáz. addig is oiajkály- hafűtésre tervezték az otthonokat. Egy kél szoba összkomfortos lakásban iiá- ■., som Minikalor és egy Me- .* kalor 622-es kályha került. \Kzek a kályhák azonban nem melegítenek, hanem ;; okádják a füstöt, gázt. életveszélyessé téve az éjszakai ' nyugalmat. Ha nem gyújtanák be akkor megfagy- . ttsth, ha begyújtanak, félő, hogy megfulladnak a „boldog" tulajdonosok. t Mielőtt bárki is az olaj- kályhát gyártó vállalatra mondana, vágy gondolna , indulatos szavakat, le, kell szögeznünk, hogy a hiba" nem s kályhákban van, ha- nem a hálvhnlyukkan. És , ' nrs«>si ülj le kedves olvasó, kapaszkodj meg, olvasd el ' i kétszer a következő szava- hat. dörzsöld meg a szemed: a kályhalyuk mindössze fél méter magasra •; van a padlótól. így aztán ' ‘*dísi!s hazat. • Sektf éjt/ esiífiír'3 «fistól és kordtol*kályihá^oi szentségei a tulajdonos, ' mert a lakás tele van ko- f rohamai, bűzzel e íredig reszket a méregtől és a M- ’ deg miatt. ; /éji Említettük, hogy a laká- | sokat ulajkálvhaf ütésre tér- "t.zíék. Ha viszont a tervező mérnök elolvas egy ilyen S kályhához mellékeit hasz . nálati utasítást, megtalálja , i benne azt is, hogy a füst- : ~ csőnek minimum 150 centiméter hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy optimálisan l! működ jön a kályha. Jelenleg a kályhán és a falon . egyforma ■ magasságban Jt, vannak a lyukak. i>e ha ezt / / «tn is olvasta el a terve- / z-, hagyatkozhatott volna ■ " ' arra az évszázadok alatt jól. bevált módszerre, hogy a Bp&lyttaiyuk magasan, 4, swe.tt) -eze< aiatt szokojtt ff lenni. Nincs olyan kályha, ’ áruéi, .megelégszik" a fel . méter magasban elhelyezett % nyílással. Nem szabad minit; denben újítani, különösen nem. ha az anélkül ■ is; jó. líov.í jutnánk, ha egyszer például a tervező a plafon- ta tervezőé a. .fürdőkádat ú- az. előszobába a inosógá- lói, Mi lenne, ha a háztetőt kívánná oartóét tűzni és szobáé vasbetonnal, kat- ráwypapírral burkolná? A fi tervezésnek is vannak tör- 1 Vényei, amelyeket tisztelni keli. igaz —• mondhatja az olvasó —. hogy miéi t v ették át illetve a kivitelező miért így csinálta meg a lyukakat? Az építők sejtették, hogy ez így nem lesz jó, decket kötelezi a tervrajz. Az átvételi bizottság pedig bigott vára nem vette „szetn- iigyre” „ lyukakat. Most. pedig, utólagosan reklamál- .j ni aligha lehet, vagy ha " Igen. jó néhány hónap tel ne el addig, amíg a kivitelező újra megrendelné a lyukak feljebb tételét, s amíg azokat valóban feljebb is tennék az építők. Marad tehát a vziikségmeg- oldas: a lakók saját zsebükre — és néhány kőműves örömére — csináltatják meg a hagyományos magasságban elhelyezett nyí- iásokat. 'A Most már csak arra le- szfink kíváncsiak, hogy a lakók ezt a lakásonkénti , * Íí.' négyszáz' forintot be tudI ják-e hajtant a tervezőkön, az építőkön? — dorgál — j A CPS kukoricatermesztési rendszer nagy teljesítményű talajfertőtlenítő, műtrágyáié és vetőzénei a városföldi Dózsa Tsz-ben. (Foto: pásztor-Tóth S.) Lehet öt mázsával több? Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 mázsa termett — Bács-Kiskun megyében pedig 36,9 mázsa i—, ami pillanatnyilag a világranglista elején foglaj. le számunkra helyet. Csupán egy-két szocialista és néhány kapitalista állam előz meg bennünket a termésátlagok tekintetében. Tavalyról az idénre kelve négy mázsával fokoztuk a hektáronkénti hozamot. (Nem teszem hozzá, hogy az aszály ellenére, mert ez az esztendő a búzára nem volt rossz.) vánhatjáuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a lehetőségek kiaknázásába, és főleg a tökéletesebb összehangolásra, akkor már a jövőben sem kell 20 mázsás termésekről beszélnünk. A kukoricatermesztésben csodákat művelő zárt rendszereket végeredményben a búzaföldek• Jó minőségű búzából kiváló lisztet lehet őrölni. A liszt minőségét vizsgálja Szabó József almolnár, a kecskeméti villanymalomban. Ebből az alkalomból kerültem ismét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket, hogy érdemes-e, lehet-e még ezeket a hozamokat fokozni? Nemcsak dr. Kasza Béla minisztériumi foősztályvezető-helyettes, de a többiek is a leghatározottabban igennel válaszoltak. Különleges helyzetben vagyunk ugyanis, számos ponton tárhatunk fel tartalékokat. A 34,7 mázsás hektáronkénti országos átlag búzatermésünk 20 és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha. Borsodból 50 esztendő múlva sem várhatunk annyi búzát, mint Fejér, vagy Bács-Kiskun megyéből. De mozdulni azért lehet. Bács-Kiskun megyében például megközelíti a 37 mázsát az átlagtermés, ezen belül az állami. gazdaságoké ,4Ő,o’2 mázsa lett H^tar#nifént. /A. főleg szőlőt, gyümölcsöt termesztő gazdaságokban, Helvécián, Kiskőrösön, Nyárlőrincen, Kiskunhalason alacsonyabb, a több kalászost termesztőknél, Baján, Bácsalmáson, Kalocsán magasabb. A Bácsalmási Állami Gazdaságban például 57 mázsa lett a búza hektáronkénti hozama. Megközelíti ezt a mennyiségei, a Hosszúhegyi és a Városföldi Állami Gazdaság egyes területein is. A Bezosztája szovjet búzafajta megfizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegített ahhoz, hogy több évtizedes egyhelyben topogás után az élvonalba lendüljünk. Azonban eljárt felette az idő, s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már 1970-ben új, jobb fajtákat ajánlott. Országszerte nagy területen termesztik ma már az ugyancsak szovjet Auróra, Kaukáz, Jubilejnaja fajtákat és ezek többre képesek. A dunavecsei Virágzó Tsz Aurórából 48,1 mázsát, a nagy baracskai Haladás Tsz 45,8 mázsát takarított be hektáronként. A Kaukáz búzafajta is megcsillogtatta erényeit, hiszen a jánoshalmi Haladás Tsz 40.2 mázsát, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság pedig 41,5 mázsát termesztett hektáronként 100, illetve 150 hektáros táblában. Sajnos, a magyar fajták csak kisebb területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek. Bács-Kiskun megyében azonban erre is található ellenkező példa, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz földjén a másodfokú szaporításé Kiszombori 1-es búzaíajta 48 mázsát, a harmadfokú szaporítású 50,2 mázsát termett hektáronként. A legjobb gazdaságok ügyesen válogatnak az egyes fajták között, hogy széthúzzák az érési időt, megosszák a kockázatot, kihasználják talajuk adottságait. Az öregcsertői Petőfi Tsz az idén Rannáját termesztett nagyobb területen, mert elég sok a szikes talaja, s 121 hektárról 43,9 mázsás átlagtermést takarított be ebből a szovjet búzafajtából. Lenne válogatnivalójuk a gyengébb gazdaságoknak is. A másik titok a műtrágya. Ma hektáronként 233 kilót használunk hatóanyagban számolva, 10—15 évvel ezelőtt még nyers súlyban sem használtunk fel ennyi műtrágyát. Az igazi titok azonban nem is annyira ez, hanem. hogy a legjobb gazdaságokban a laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghajtó gazdaságok. sajnos, nem használnak sok műtrágyát, nem is jut rá nagyon pénzük, de amit kiszórnak, azt. is csak úgy találomra. Kémia. A gyomirtó és talajfertőtlenítő szerek arzenálja áll már az agronómus rendelkezésére, de nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Technika. A kép vegyes. Any- nyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk már van, hogy jó talajmunkát végezzünk, a legkedvezőbb pillanatban tegyük földbe a magot, bár az aszályos évek bebizonyították, hogy a munkagép- park egy-két eszközzel még kiegészítésre szorul. Olyan porha- nyító berendezésekre van még szükség, amelyek a sziklakeménnyé vált talajjal is könnyen megbirkóznak. Sajnos, az aratás, ami régebben egy hónap volt, még mindig 16—18 napig tart. A mai termésátlagokhoz ugyanis nincsenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink. Tíz.-tizenkét nap lenne az eszményi betakarítási idő, mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkodni tudnánk. Néhány éven belül talán megoldjuk. A kicsépelt magot esetleg szárítani, de mindenképpen tárolni kell. Szárítók, sajnos, inkább csak a gazdag vidékeken vannak, a magtárak befogadó- képessége pedig mindenütt kevés. Bács-Kiskun megyében a bajai járás 34 szövetkezete közül csak 15 helyen van kisebb- nagyobb teljesítményű szemes- termény-szárító, még ebben az évben épül Vaskúton, jövőre pedig Bácsalmás, Bácsbokod, Csá- volv, Nagybaracska és Baja egy- egv szövetkezeti gazdaságában. A Bács-Kiskun megyei Gabonáfel- vásárló és Feldolgozó Vállalat számára Baján épül a 2000 va- gonos tárház, s évente ideiglenes tárolókkal gyarapítja a magtárak befogadóképességét. Ez az ütem azonban elmarad a gabona- termesztés hozamának emelkedése mögött. Sok mindent tehetünk tehát azért, hogy több búza teremjen (fajta, műtrágya), és még többet azért, hogy ami megtermett, az meg is maradjon (növényvédelem, betakarítás, szárítás, tárolás stb.). Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok ma már csaknem teljes mértékben kihasználják. A mostohább adottságú, vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gazdaságoktól azonban az úgynevezett optimumot nem kire is át lehet telepíteni. Olcsóbb és gyorsabb megoldás azonban, ha a zárt rendszerek tudományos logikáját és szigorú fegyelmét általánosítjuk a búzatermesztésben. Bács-Kiskun megyében e tekintetben is történtek kezdeményezések. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfelügyelete az idén például 7 ezer hektáron vizsgálta a régi és új búzafajták termesztéstechnológiáját, irányítása alatt számos gazdaságban végeztek összehasonlító kísérleteket. Igénybe vették és felhasználták a nemesítők, a tudományos kutatók tapasztalatait, a kutatóintézetek eredményeit. A szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzárkóztatásával néhány esztendő alatt, természetesen nem ingyen, hektáronként akár 5 mázsával is fokozhatjuk a búzatermesztés országos átlagát. És a felső sávban? Ott, ahol már most 55 mázsa búza terem, van-e még lehetőség? Van, mert a miénknél nagyobb mezőgazdaság is létezik a világon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar termelni hektáronként, akkor újra végig kell zongorázni az egész skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes. Ehhez kiszámítani a műtrágyaadagot, megkeresni és megvásárolni hozzá azt a gépet, amely ezt a hatalmas terménymennyiséget időben le is tudja hozni a földről. A CPS kukoricatermesztési rendszer terjedésével már eddig is számos nagy teljesítményű erő- és munkagép került Bács-Kiskun megye szövetkezeti és állami gazdaságaiba. E gépsoroknak egyes gépei az átlagon felülj búzatermés betakarításában is jól beváltak. Nyilván napirendre kerül előbb-utóbb ez a fajta útkeresés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb út a most még alacsonyabb hozamok felemelése. És ez nem „politikai kérdés”, mert a gazdaságoknak érdemes búzát termeszteniük. Saját érdekében cselekszik tehát az a gazdaság, amely kihasználja az adottságokat. F. B. Ötven vállalat tanulsága • Közvetlenül a gazdaságirányítási rendszer reformja után hangzottak el az első aggályoskodó figyelmeztetések: a reform hátrányosan érinti azokat a nagy- vállalatokat. amelyeknek alapvető szerepük van a központi fejlesztési programok végrehajtásában, a szocialista államközi szerződések teljesítésében, illetve azokat, amelyeket mint nagy exportőröket tarthatunk számon, vagy amelyek — éppen a gazdá- ságosság figyelembevételével — a termékszerkezet módosítását hajtják végre. Sokan érveltek — s még ma is érvelnek — azzal, hogy például egy összeszerelő vállalat — mondjuk az Ikarus —, amely egyrészt széles körű kooperációs kapcsolatokra van utalva, másrészt termékeinek jó részét, évekkel ezelőtt aláírt államközi szerződések értelmében értékesíti, eleve hátrányosabb helyzetben van, mint egy kis vállalat, amely alkatrészeket vagy félkésztermékeket szállít az Ikarusnak. Ebben az esetben ugyanis az Ikarus — amit csak pusztán a példa kedvéért említek —, hogy egyáltalán dolgozhasson, bizonyos mértékig kiszolgáltatott a kooperáló partnereknek. Az alkatrészek esetleges — és sajnos, nem példa nélkül álló — áremelését legtöbbször nem tudja továbbhárítani. hiszen az export- szerződésekben az árakat is rögzítették. attól eltérni nem lehet. Nem marad más hátra, minthogy az Ikarus, saját nyeresége terhére könyvelje el az alkatrészek, nyersanyagok, félkésztermékek áremelését. © Az ilyen jelenségek láttán határozta el a Központi Bizottság éppen egy éve s a gazdaságirányító intézmények feladatává tette. hogy ötven kijelölt nagyvállalatnál elemezzék az 1968 és 1972 közötti gazdálkodást. Az ötven vállalat közé 3 bánya- és energiaipari, 6 kohászati. 21 gépipari, 3 építőanyagipari, 8 vegyipari, 6 könnyűipari és 3 élelmiszeripari vállalatot, illetve trösztöt soroltak. Gazdálkodásukat, a jövedelmezőség a létszám és a személyi jövedelem, az eszközállomány és az általános pénzügyi helyzet szempontjából vizsgálták és — összefoglalva — a következő eredményre jutottak: A kijelölt vállalatok termelésének és értékesítésének növekedése, a vizsgált időszakban, lényegében-lajyüpan egészével: aszó-. nos;) üitanaűbyjcűti Kiéiéeííiőöíi «law kult náluk a munka termelékenysége is. Kedvezőtlen viszont nyereségük alakulása, az ipari átlagnál alacsonyabb, ami — a bevezetőben említett példa szerint — jórészt az áremelkedésre vezethető vissza. Ez a gond — az összesített adatok szerint — nem érinti azonban a béreket és személyi jövedelmeket, amelyek magasabbak az ipari átlagnál. (Ez persze azzal is magyarázható, hogy az ötven kijelölt vállalat között szép számmal találni bányákat és nehézipari üzemeket, ahol eleve magasabb a bérszínvonal.) Az átlagbérek növekedési ütemében viszont semmi különbség sem volt a nagyvállalatok és a kis-, illetve középüzemek között. Magyarán: a munkások és alkalmazottak általában nem érezték hátrányát, annak, hogy egy-egy vállalat esetleg nehezebben, olykor csak központi támogatással oldhat meg bizonyos gazdasági problémákat. • A vizsgálat szerint a vállalatok pénzügyi helyzete — s ebből következően — fejlesztési lehetőségeik — sem voltak rosz- szabbak. mint az átlag. Többségük időben eleget tett a fizetési kötelezettségeinek, hitel- és pénz- gazdálkodásuk zökkenőmentes volt. Ezen az összképen még az sem változtat — csak némiképp ront —, hogy egyes gazdálkodó egységek, lehetőségeik és teljesítőképességük helytelen felmérése miatt, terven felüli állami támogatással tudták csak elkerülni a nagyobb bajt. S ahol még ez sem segített — például a Vörös Csillag Traktorgyárnál — ott központi beavatkozással biztosították, hogy megfelelő termékstruktúrával, gazdaságosan dolgozhasson maid az üzem. A vizsgálat végeredményben tényekkel cáfolta azt a hiedelmet, hogy a szóban forgó nagyvállalatok részére valamiféle külön gazdasági mechanizmust kellene kidolgozni, hogy csak külön — testükre szabott — szabályozó rendszerben tudnának boldogulni. A gazdaságirányítás rendszere minden üzem számára biztosítja a gazdaságos termelés lehetőségét. Mondom: a lehetőségét, de ezzel már a vállalatoknak kell élniük. Ettől függetlenül: a gazdaságirányítási rendszer szabályozóiban néhány — a következő tervidőszakban életbe lépő — változást készítenek elő. • A szakemberek egyöntetűen vallják, hogy a tervezett módosítások éppen a nagyvállalatokat hozzák a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe, s ezért a jövőben bi- Zonvára kevesebb központi be- rfúátkózásra lesz szÜKá©# i'j?cÄa&yÄf vállalatoknál. A kiemelt) figyelmet azonban változatlanul igénylik és megérdemlik. Vértes Csaba A NÖ SZEREPE A CSALÁDBAN A Magyar Nők Országos Tanácsa országos méretű vizsgálatokat végez, majd reprezentatív tanulmányt készít az asszonyok, az anyák családon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról, arról, hogyan érvényesül napjainkban a társadalom legkisebb egységében a nő egyenjogúsága. E feladat azért is nagy figyelmet érdemel, mert hazánk felszabadulása után a társadalmunk gazdasági, politikai, és kulturális rendjébe® bekövetkezett alapvető változások sokoldalúan befolyásolják a család helyzetét, fejlődését. A fejlődést tükrözi a nők megváltozott társadalmi szerepe is: jelenleg hazánkban a munkaképes korú nők 70 százaléka dolgozik. Többségük családos, gyermekes anya. Ezért különös súlyt helyeznek annak vizsgálatára, hogyan hat a család életére, az asz- szonyok otthoni egyenjogúságára a munkavállalás. Az eddigi tapasztalatok szerint a család fejlődése, a női egyenjogúság fokozatos megvalósulása elsősorban a lányok, asszonyok nagyarányú munkavállalásának. gazdasági függetlenségének eredménye. Jogszabályaink — a családjogi törvény, a Munka Törvénykönyve — messzemenően védik a nőt, az anyát. A dolgozó nők azonban a nagyarányú gépesítés ellenére még mindig átlagban heti harminc órát foglalkoznak háztartási munkával. A család fejlődése, benne a nő helyzete, szerepe sokrétű, összetett kérdés. A tanulmány a helyzet valósághű feltárása mellett tartalmazza majd a Magyar Nők Országos Tanácsának a további előrehaladást célzó javaslatait elképzeléseit is. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy vasrészlegünket december 3-tól kb. december 22-ig, szerszámrészlegünket december 19-töl 1974. január 3-ig LELTÁROZZUK Leltározás alatt az árusítás szünetel. 121. SZ. VASBOLT KECSKEMÉT, Szabadság tér 6. Telefon: 13-606. 1857
