Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

1973. november 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Külföldi muzsikusok Kecskeméten AYSEGÜL SARICA vannak, de a többi jelentősebb, bár kisebb városban — például Izmirben — is van zenekar. Ezek nemcsak székhelyükön, hanem a környező helységekben is gyak­ran szerepelnek. Törökországban zenei életről, európai jellegű ze­neszerzésről tulajdonképpen csak 1923 óta beszélhetünk. Az idő­sebb nemzedékhez tartozó zene­szerzők, mint a bizonyára Ma­gyarországon is ismert Adnan Saygun. sokat merítettek a török népzenéből. Adnan Saygun Yunus Emre cí­mű oratóriumát az utóbbi évek­ben Budapesten is előadták. Szá­munkra azonban még fontosabb, hogy Bartók társa volt a török­országi népdalgyűjtésben! — Bartók muzsikáját én is is­merem! Több művét játszottam, így például a Szvitet, az Opus 14- et. Az ő darabjai mellett szívesen szólaltattam meg Kodály Zoltán néhány zongoraművét is. Már csak azért is szívesen jöttem Ma­gyarországra, ahol hat esztendeje egy kis hangversenyen má-- fel­léptem. Egyébként legközelebbi terveim között is szerepel egy magyar komponista alkotásának előadása: Dohnányi Variációk egy gyermekdalra című művét nálunk még senki nem játszotta. Én szeretném bemutatni a török közönségnek. — További sok sikert kívánok, és köszönöm a beszélgetést. Ittzés Mihály LUTZ BESCH sé hatott. Az utóbbi években a Német Szövetségi Köztársaság­ban. Svájcban is megmozdult va­lami. Többet szeretnének tudni róla, tájékozódni akarnak a ze­nészek, pedagógusok. Az érdeklő­dés felkeltéséhez talán a közre­működésemmel készült televí­ziós dokumentumfilm is hozzájá­rult. Az utóbbi időben több rádió­ban volt alkalmam előadást tar­tani a korszerű nevelésről, zenei oktatásról, és ilyenkor természe­tesen a magyar példa központi helyet kap. — Besch úr miként került kan- csolatba a kecskeméti iskolával? — Már egészen fiatalon szeret­tem a zenét, és alapos képzést kaptamív Ma i.is rend szeresen' > játr-*) szlóin. íTétóetségéi Mégedűsnéte tapa tóttak. Később színháztudományi doktorátust szereztem. Újságíró­ként, zenei szakíróként dolgozom. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az iskolára, mert ami itt ta­pasztalható, az másutt is megho­nosítható. Korunk egyik nagy gondja ugyanis a túlzott szako­sodás, és az, hogy a pedagógia miként serkentse a mindenkiben meglevő képességeket az egészsé­ges. harmonikus életmód, szemé­lyiség kialakítása érdekében. Na­pokat töltöttem itt, több ezer per­ces anyagot vettem fel. Láthat- tam-hallhattam, hogy már a ki­csinyek is milyen biztonsággal oldanak meg nehéz zenei felada­tokat. De ez — bármilyen nagy teljesítmény — másodrendű do­log. A lényeg, a tanár úr szavai­val: „A zene ritmusának és har­monikusan is kihat az emberre, és hogy ezek a muzsikáló gyere­kek azáltal, hogy él bennük a ze­ne, egészükben harmonikusabb emberekké válnak.” Éppen a kecskeméti kísérletek bizonyítják — többek között —, hogy az éneklés a sportoláshoz hasonlóan fejleszti a tüdőt. — Mikor látjuk ismét? — Az iskola fennállásának 25. évfordulóján feltétlenül itt sze­retnék lenni. Bízom abban, hogy újabb televíziós film segítségével külföldön is terjeszthetjük a ma­gyar zenei nevelés jó hírét. Lá­nyom is szeretne újra ellátogatni. Most is elkísért. Pedagógus lesz, jelenleg főiskolás. Az itteni ta­pasztalatairól írja szakdolgoza­tát. Ügy tervezi, hogy tanárként, amit lehet, a gyakorlatban is al­kalmaz majd az itt látott-hallott módszerek, elvek közül. Heltai Nándor A szfinx rejtvénye Magyar Edit: „Mit jelent az a kife­jezés, hogy szocia­lista embertípus?” • Jusztin Mária: „A kis családokban sokkal jobban le­het dolgozni -. Parádi Zsuzsa, a BÉG KlSZ-bri- gádjának tagja... A szocialistabrigád-mozgalom A szerelőcsarnokokban, műhelyekben, irodákban naponta találkozhatsz velük. Délutánonként a klubokban, sportpályá­kon keresd őket. Zenét hallgatnak, beszélgetnek, táncolnak, versenyeznek. Mégis miben különböznek a többi fiataltól? Ab­ban, hogy elsősorban rájuk gondolok, ha a szocialista ember­típus vagy a szocialistabrigád-mozgalom lényegét akarom összefoglalni. Az ifjúsági szocialista brigádtagokról van szó, akik a jól ismert tétel szerint szocialista módon dolgoznak, ta­nulnak, élnek. De mit jelent ,ez a gyakorlatban? azt tűzi célul, hogy a brigádta­• ...és Szebeilédi •Ungvári László: • Holman Péter: Pálné a brigád „Üzemi óvodát ic- „Egyre több fiatal vezetője. tesítettünk társa- jelentkezik a dalmi munkában.” szocialista brigá­dokba.” három követelménye A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar egészében kitűnően si­került, méltán nagy sikert ara­tott romantikus estjén Borbély Gyula gondos, kiválóan alkal­mazkodó kísérő vezénylésével mutatkozott be Kecskeméten Aysegül Sarica török művésznő. Schumann gyönyörű a-moll zon­goraversenyének magánszólamát játszotta biztosan, megnyerve a közönség tetszését. Szereplése után kedves közvetlenséggel, készségesen válaszolt kérdéseim­re. — Az isztambuli konzervatóri­umban tanultam, majd annak el­végzése után Párizsban képeztem magam tovább. Marguerite Löng volt a mesterem. Hogy kik a leg­kedvesebb szerzőim? Mindenek­előtt Beethoven! de nagyon közel állnak hozzám a német romanti­ka mesterei is. — Foglalkozik-e tanítással is, vagy csak a koncertezésnek él? — Elsősorban hangversenye­zek, de van néhány növendékem. A tanítást nagyon hasznosnak tartom, mert a gyakorló művész a maga számára is sok tanulsá­got vonhat le abból. Sok hibáját jobban észreveszi, s így biztosab­ban ki is javíthatja. Persze vi­gyázni kell, hogy a tanítás meny- nyisége ne váljék terhessé. — Néhány szót szeretnénk hal­lani a török zenei életről. — Hazám két legnagyobb vá­rosában, Ankarában és Isztam­bulban kiváló nagyzenekarok A brémai zeneesztéta már jól kiismeri magát Kecskeméten. Ki­lenc esztendeje egy dokumentum­film munkatársaként beszélgető- társa volt Kodály Zoltánnak. Az itteni ének-zenei iskolában készült a magyar zenei nevelést bemutató film felvételeinek na­gyobb része. A forgatás közben sokan meg­kedvelték a művelt, rokonszen­ves vendéget. Kodály Zoltán is méltányolta fáradozásait, alapos­ságát, ügyszeretetét, és elfoglalt­sága ellenére több délutánt rá­szánt a Lutz Besch által kért hosszabb interjúra. A beszélgeté­seket tartalmazó kötet 1966 de­cemberében, Kodály Zoltán: Mein Weg zur Musik címmel Svájcban jelent meg, A könyvet magyarra, is-.lefordították. Az első kiadás gyorsan elfogyott. A másodikból is csak elvétve találni. Az Utam a zenéhez német nyelvű kiadása után néhány hó­nappal, 1967 márciusában meg­halt a tanár úr. Az interjú így egyfajta életmű-összegezésnek, végső summázásnak is tekinthető. Az „öt beszélgetés” alcímű kötet Lutz Besch kezdeményező kedvét is dicséri, hiszen köztudott, hogy Kodály Zoltán tízszer is meggon­dolta, míg egyszer nyilatkozott. Nyilván szövetségest látott a bré­mai esztéta-riporterben; megtud­ta róla. hogy egy életre elgyűrűz­te a zenével történő emberneve­lés programja. Most is az ügy iránti érdeklő­dés hozta Kecskemétre. Eljött, hogy egy rádiós sorozat kereté­ben beszámoljon az első ének­zenei iskola tevékenységéről. Igyekezett közben Kecskemét kulturális életével is megismer­kedni. Megnézett egy előadást a színházban, részt vett egy iskolai ünnepélyen, találkozott az éppen itt tartózkodó Kodály Zoltánné- val. Elutazása előtt beszélgettünk vele. — Hogyan fogadták az Utam a zenéhez című könyvet külföl­dön? — A szakmabeliek egy része érdeklődött utána, de újabb ki­adásra egyelőre nincs igény. Ta­lán jobb lett volna, ha zenei kö­rökben ismertebb kiadó publi­kálta volna a kötetet. így csak minimális propagandát kapott, sokan tudomást se szereztek róla. A célját azonban elérte, amit a hozzám jutott véleményekből is megállapíthatok. Ismeretes, hogy a magyar zenepedagógia német nyelvterületen viszonylag kevés­KÖNYVESPOLC Hermann István: „A szfinx rettegésben tartotta Théba városát. S addig nem ta­karodott el, amíg valaki meg nem fejtette az általa feltett rejtvényt: mi az. ami először négy. azután két és végül három lábon iár. Sok ezer embernek nem sikerült válaszolnia. Végül előkerült egy vándor, aki megfejtette a rejt­vényt: az ember az. aki először négykézláb, azután két lábon, s végül botra támaszkodva jár”. A kötet címe erre a történetre utal. Mert nem biztos, hogy minden dolog mértéke az ember, de min­den rejtvény és rejtély mögött ott áll az ember a maga történel­mileg alakult szellemével és kész­ségeivel és teremti, valamint megoldja azokat. A szfinx rejt­vényének így kettős értelemben is megoldása — az ember, képes­ségeinek. tehetségének sokoldalú kibontakoztatásával. A kiváló esztéta és filozófus úi kötete több részből tevődi»- össze. A „Mementók” c. fejezetben En- gelstől Lukácsig több esszében rajzolja meg egy-egy nagy mar­xista gondolkodói portréját. He­gel- és Lenin-tanulmányában a klasszikus filozófiai örökség és a Ebből a kérdésből kerekedett ki egy érdekes beszélgetés a Pe­tőfi Népe legutóbbi ankétjén. Az ifjúsági szocialistabrigád-mozga­lom eredményeiről, a problémák­ról, s a további feladatokról Ma­gyar Edit, a Kecskeméti Kon­zervgyár készáruraktárának dol­gozója, Jusztin Mária, a Kecske­méti Konzervgyár 2-es telepén működő Radnóti ifjúsági brigád vezetője, Parádi Zsuzsa, a BRG kecskeméti gyára Orion KISZ- brigádjának tagja, Szebeilédi Pálné, az Orion brigád vezetője, Ungvári László, a Kecskeméti Baromfifeldogozó Vállalat Ika­rusz ifjúsági brigád vezetője, és Holman Péter, az SZMT ifjúsági felelőse mondta el véleményét, javaslatát. A világnézeti órákon a szocialis­ta embertípusról tartott soroza­tos vitákat idézte Magyar Edit, aki az idén érettségizett a kecs­keméti Katona József Gimnázi­umban, s néhány hónapja a kon­zervgyár készáruraktárában ta­pasztalhatja, hogy a fenti kife­jezés mit is jelent a gyakorlat­ban. Igaza van abban, hogy egy szocialista brigád vállalása ak­kor jó, ha a kötelező munkánál többet tartalmaz. Tehát nem le­het felajánlani például azt., hogy 100, vagy 105 százalékra teljesí­tik a tervet, hiszen ezért kapják a fizetésüket, illetve a nyereség- részesedést. Annál hasznosabb viszont egy olyan vállaló-. amely gok a munkaköri kötelességükön túlmenően is segítik a termelést. Mint azt Jusztin Mária elmondta a konzervgyár Radnóti ifjúsági brigádja a nyári szezonban va­sárnapokon is dolgozott, termé­szetesen a többi munkacsapattal együtt. Ha szükség volt rá, túló­ráztak is. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Ikarusz ifjúsági szocialista brigádjának tagjai elhatározták, hogy a gépkocsik fenntartási költségét csökkentik. Az elrom­lott alkatrészeket nem dobják el, hanem amennyiben lehetséges, felújítják, megjavítják. Idő kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember legyen. A BRG kecskeméti gyárában működő Orion KISZ-brigád tagjai ezt a folyamatot úgy rövidítik le, hogy az új dolgozókat betanítják. A Dolgozz hibátlanul! elnevezésű mozgalomba egyébként a KISZ- brigád Is bekapcsolódott. Jelen­leg a Szovjetunióba és az NDK- ba úgynevezett kombinált mag­nófejeket gyártanak. A beszélgetés során kiderült, milyen sok, hasznos társadalmi munkát végeznek. A baromfifel­dolgozóban működő ifjúsági Dri- gádok 4 ezer óra társadalmi mun­kával alakították ki a bölcsőde melletti 60 személyes üzemi óvo­dát. amelyet november 7-e alkal­z újságíró a megállapodás szerinti időpont előtt fél­órával állított be az intézmény vezetőjéhez. Gondolta, hátha sze­rencséje lesz és előbb elkezdhe­tik a beszélgetést. Az is idönye- rés. No meg nem olyan emberhez megy, akivel először lenne dolga. Többször cikkezett már a „szerv­ről", s ez a főnök is informálta nem egyszer. És hát események, rendezvények alkalmával is csak találkoztak évek során. Ezért lepődött meg kissé, hogy kézfogáskor a vezető bemutatko­zott. De ezen pillanatok alatt túl­tette magát. Nincs mit csodál­koznia, hiszen neki sem legjobb az arcmemóriája. Azonkívül sem olyan jellegzetes egyéniség, aki néhány látás után maradandó nyomot hagyna az emberek em­lékezetében. Ez a vezető is ezer meg ezer ügyféllel jön össze évente, miért pont rá emlékez­ne? Nemsokára a tárgyra tértek. Az első „összeszokó" mondatok után, a konkrétumok előtt azt mondja a főnök. mából adtak át rendeltetésének. Ebből az Ikarusz ifjúsági brigád 400 óra társadalmi munkát vég­zett. Példaként lehet emlegetni az üzem parkját, amelyet a vá­rosi pártbizottság felhívása alap­ján társadalmi munkában gon­doztak. A Petőfi Sándor Általá­nos Iskola diákjainak ruhásszek­rényeket készítettek. Az általá­nos iskolásokra gondolt a BRG KISZ-es brigádja is. Kétszáz könyvet vettek, illetve gyűjtöt­tek a pálmonostorai iskola tanu­lóinak. Egy másik iskolának pe­dig társadalmi munkában készí­tett magnetofont ajándékoztak. S hogy az egészen kicsikhez se legyenek hűtlenek, az óvodások­nak babaruhákat varrnak, játéko­kat készítenek. A szocialistabrigád-mozgalom egyik fontos követelménye a ta­nulás. De ehhez a lehetőséget is meg kell teremteni. Azokban az üzemekben, gyárakban, ahol két, vagy három műszak van, általá­ban sok problémát jelent a to­vábbtanulás. A BRG-ben működő Orion brigád tagjai ezt úgy szer­vezték meg, hogy az esti iskolák­ba járók helyett a többiek vál­lalják a délutános műszakot. Nagy segítség ez, hiszen enélkül tulajdonképpen senki sem ta­nulhatna tovább a rádiótechnikai gyár dolgozói közül, így pedig több százan járnak iskolába. A harmadik követelmény: szo­cialista módon élni. Azaz ami a gyárkapun, munkaidő után tör­ténik. A beszélgetésnek ezt a részét érdemes szó szerint idézni. Parádi Zsuzsa: — Véleményem szerint az ifjúsági brigádok elő­nyösebb helyzetben vannak. Iro­dalmi színpadot alakítottunk, létrehoztuk a ’ női ” löcíckápátotí] gyakran színházba, ttitílíitiá1 já­runk, klubesteket tartunk, ki­rándulunk. De az idősebbekből álló brigád mindezt sokkal nehe­zebben tudja megszervezni, mert az ilyen jellegű programokra nincs jelentkező. A gyárban mű­— Szabadna valami igazol­ványt? ... Mert — s eközben már húzott is elő fiókjából egy na­gyobbacska füzetet, amely előre ott volt kihajtva, amelyik olda­lon — több más után — az új­ságíró nevét is várta a követke­ző sor — Mert... minden ilyen ... — látszott, kicsit kínos a veze­tőnek is a dolog — be kell ide vezetni. Elvette az odanyújtott doku­mentumot. Nézegette. — Ki is adta ezt ki?... Ja igen, a ... és olvasta. Mar írta is a megfelelő adato­kat a megfelelő rubrikákba. Fe­szengett is kissé. — Elnézést, de be kell jegyez­ni — adta vissza a riporter új­ságíró-igazolványt. „El volt nézve." Következhe­tett az érdemi megbeszélés. Az újságíró két irányban töp­rengett egy darabig, amíg telje­sen le nem kötötte az eszme­csere témája. Ad l. Mindenki fölött eljárnak az évek. Ad 2. Azért csak léptünk már ködnek olyan brigádok, melyek­nek tagjai két-három gyerekes családanyák. Érthető, hogy mun­kaidő után sietnek haza. Holman Péter: — A brigád­mozgalomnak ezt a követelmé­nyét sokan félreértik, illetve úgy magyarázzák, hogy az a jó bri­gád, amely közös vacsorákat, színház- és mozilátogatásokat szervez. Pedig ez nem így van. Éppen olyan értékű vállalás _ az, hogy az üzemen belül előadáso­kat, élménybeszámolókat tarta­nak, vagy a gazdasági vezetőkkel fórumot rendeznek. Szebeilédi Pálné: — Tavalyi munkánk alapján a BRG-ben megnyertük a vállalati szocialis­ta munkaversenyt. Természetesen nemcsak a termelésben elért ered­ményeinket értékelték, hanem azt is, mit csinálunk szabadidőnkben. Ha egy kollektíva valamilyen módon többet tesz a munkaköri kötelezettségénél és szívügyének tekinti vállalatának érdekeit, igyekszik kialakítani jó közös­ségi szellemet, akkor szerintem megérdemli a szocialista címet. Az ifjúsági szocialistabrigád-ta- gok is éppen abban különböznek a többi fiataltól, hogy azt, a bi­zonyos pluszt hozzáteszik a min­dennapi munkájukhoz. Jusztin Mária: — S ez azért is jó, mert az ifjúsági szocialista- bngád-mozgalom a többi fiatalt is ösztönzi. A fiatalok közül egyre többen jelentkeznek a bri­gádokba. Nyilvánvalóan azért, mert látják, hogy a „kis csa­ládokban” sokkal jobb, eredmé­nyesebb dolgozni. A gyárakban, üzemekben, ter­melőszövetkezetekben működő szocialista brigádoknak jelenleg több mint 30 ezer fiatal, azaz -30 éven aluli tagja van. Második családjuknak tekintik az üzemi kollektívákat, hiszen idejük je­lentős részét egymás között töl­tik. És nem mindegy hogyan . .. Tárnái László előbbre az újságírói munka meg­becsülésében. Ha vannak is he­lyek, ahol még az is elegenő, hogy a kapuör iktassa be az új­ságíró-igazolvány felületes felte­kintése mellett, miszerint ripor­ter lépett át a küszöbön, ez a szemlélet már oszladozóban. Mert most már olyan munkahely is akad, ahol a portás e szerepkö­rét a vezető vette át. Ez így megnyugtató az újság­író számára is. Rögzítve van, hogy azt az inter­jút — tudósítást, beszámolót, In­formációt stb. —, amely egy-két napon belül lapjában megjelenik, — xmlóban ő vette fel. Sőt adott esetben ezzel hitele­síthető, hogy a cikket is többé- kevésbé ő írta. A következő fokozat a még tö­kéletesebb kontrolihoz az lenne, amikor a lapban megjelent cikk végén, s az újságíró neve után zárójelbe téve ott állna a jelzet: (Jelenléte bejegyezve a SZERV nyilvántartásában: 6. old. 11. sorsz. alatt.) Tóth István (Jelenléte bejegyezve a ...) NOTESZLAP Klubfoglalkozás Kecskemét, Szilády Károly utca. Az ifjúmunkás klub egyik szobája. Tizenöt-húsz fiatal az asztalok körül. Figyelnek, jegyzetelnek; nézik, hallgatják a vendéglátó klub irodalmi műsorát. Összekötő szöveg, próza-, és versrészletek. Jól és kevésbé ismert szerzők művei. A jelenlevőknek tetszik az összeállítás. Elmond­ják, hogy miért tartják jónak. S azt is, amit ki­fogásolnak. Például, hogy a befejezés „esett”. Hogy nem illett a komoly hangvételű műsor végére a Mikes Gyórgy-tréfa. Elrontotta az összhangot. Szóvá teszik, hogy miért nem tanulta meg min­den szereplő a szöveget? Zavarta a nézőt a fel­olvasás; szépséghiba volt. Azután sokmindenről szó esik még. A klubok programjáról. A berendezésről. A közönségszerve­zés módszereiről. Rokonszenvesen aktívak, felsza­badultak a klubvezetők. És elmondják, hogy jó­nak tartják a városi klubtanács által kezdeménye­zett módszert. Azt, hogy havonta más-más klub­ban rendeznek foglalkozást, s ezeket közösen meg­tekintve megvitatják. Legközelebb — decemberben — a Fémmunkás Vállalat klubjában jönnek össze, hogy a vasas­fiatalok kulturális életével ismerkedjenek. Remél­jük, onnan is gazdag tapasztalatokkal, friss él­ményekkel távozhatnak majd. Mint legutóbb az ifjúmunkásklubból. V. M. A KONTROLL KONTROLLJA OLVASTUK Halhűség Konrad Lorenz neves biológus sze­rint egyes állatfajoknál a házastársi hűség valószínűleg attól a környezet­től függ, amelyben élnek. így például egy bizonyos kis trópusi halfajta is megtartja a házassági hűséget”, ha nem akváriumban, hanem szabad vízben él, de ha a meder olyan ré­szeit népesíti be, ahol sok a rejtett zug, akkor hajlamos a poligámiára. Lorenz véleménye szerint ez azzal magyarázható, hogy a ragadozók igen jól észlelik a szabad területeket be­népesítő halakat, ezért fajfenntartás céljából kénytelenek monogám élet­módot folytatni. Utódok neve’éséhez családra van szükség: a házaspár egyik tagja a kicsinyeket őrzi. a má­sik pedig beszerzi a táplálékot. A bar­langszerű búvóhelyekben élő trópusi halak sokkal kevésbé vannak kitéve a ragadozóknak és ezért semmibe ve­szik a házastársi kapcsolatot. A gránátgarnéia egyik fajtájának házastársi hűségét — bár ennek más okai is vannak — szintén a fajfenn­tartás követelményei határozzák meg. E halfajtánál a szaporodási időszak nagyon röv;d — mindössze húsz nap, a szaporodásra alkalmas maximális képesség pedig mindössze öt óra hosszat tart. Ha ez alatt az idő alatt a hím körül nincs nőstény, akkor a nőstény utód néLkül marad, ebből kö­vetkezik annak szükségessége, hogy állandóan ,,partner” legyen mellettük. mai marxista megközelítés ötvö­ződik egységbe. A „Régi és új mítoszok” c. fe­jezetből a fasizmus ideológiájá­ról szóló tanulmányok tarthatnak különösen számot az olvasó ér­deklődésére. ,.A kultúra totalitá­sa” című rész érdekessége, a szer­ző hozzászólásai a tömegkommu­nikációs eszközök körüli viták­hoz. A kötet egészében véve je­lentősen gazdagítja szocialista közgondolkozásunkat és fontos kezdeményezéseket indít el a marxista esztétika továbbfejlesz­téséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents