Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

1973. november 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Kommunisták számvetése A munkásmozgalom­történetírásról Szüreti tapasztalatok és a zöldségellátás • Hírt adtunk arról, hogy a megyei termelési és ellátási bi­zottság élelmiszeriparral foglal­kozó albizottsága megtárgyalta a szüreti tapasztalatokat, valamint a zöldségtermesztés és az ellátás helyzetét. Tekintettel a témák fontosságá­ra. figyelembe véve azt, hogy a lakosság széles rétegeit érintik, érdemes részletesebben foglalkoz­ni a tanácskozáson elhangzottak­kal. A szüreti gondokról menetköz­ben elég sokszor adtunk tájékoz­tatást. A megbeszélésen Bajzák Béla, a Közép-magyarországi Pincegazdaság igazgatója össze­foglalta a tapasztalatokat és utalt a tennivalókra. Az augusztus végi végleges termésbecslések adatai szerint 2 millió 846 ezer mázsa szőlőtermést vártak a gazdaságok. Ez az összesítés még az aszály napjaiban történt. Később hullott valamennyi csapadék amelyet jól hasznosított a szőlőnövény, ha­sonlóképben a harmatos reggelek nedvességét is. A termés a várt­nál jóval magasabb lett — nem végleges adatok szerint — meg­haladta a 3*4jiillió mázsát. • Az idei szüret több vonatko­zásban éltéit az előző évekétől. Lassan indult a szőlőszedés, kez­detben nem sok dolguk volt a pincegazdaságoknak. A mezőgaz­dasági üzemek az idén jobban szervezték meg a szüretet, mint eddig bármikor. Igénybe vették a diákokat, családtagokat és más idegen munkaerőket. Rövidebb idő idő alatt nagyobb mennyiségű termést szedtek, mint az előző esztendőkben. A szőlő nagy mennyiségben zúdult a picésze- tekhez. Október közepetájti már súlyos átvételi gondok jelentkez­tek. A tárolóterek megteltek. A kevés szállítóeszköz csak a must töredékét tudta továbbítani Száz­halombattára. Itt ugyanis az olaj- ipár rendelkezésre bocsátotta a még nem használt tartályokat. Az átvételi gondok, valamint a hosszas sorban állás rengeteg bosz- szúságot okozott az állami pince- gazdaság partnereinek. Szímítva arra. hogy a korsze­rűsödő termelési módszerek ered­ményeként az idei magas termés­átlag állandósulhat sőt még túl is szárnyalható, sürgős intézkedé­seket kell tenni a jövőre nézve. Olyan állásfoglalás született, hogy elsősorban a tárolóterek építéséről kell gondoskodni a na­gyobb pincészetekben. Legalább 200 ezer hektoliter bővítést szük­séges sürgősen megvalósítani. A Közép-magyarországi Pincegaz­daság jelenleg 606 ezer hektoliter termés befogadására alkalmas pincével rendelkezik. Pontos tennivaló az átvétel és a feldolgozás korszerűsítése. Jö­vőre lehetőség nyílik szovjet gyártmányú, folytonműködő pré­sek beszerzésére. Keresik a lehetőségeket újabb palackozó berendezések vásárlá­sára. Az állami pincegazdaság je­lenleg évente 150 ezer hektoliter bort tud üvegekbe tölteni. Szó van arról, hogy egyes na­gyobb mezőgazdasági szövetkeze­tekkel összefogva valósítják meg az említett elképzelések egy ré­szét. A szüreti tapasztalatokkal kap­csolatos vita a ió termés gond­jait. tükrözte. A következő téma egész más jellegű problémákat Vetett fel. A zöldségtermesztéssel és az ellátással összefüggő tenni­valókat. A megye zöldség- és gyümölcs- termesztésének egyharmadát a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Kö­zös Vállalat forgalmazza. Évente 13—14 ezer vagon árut vásárol fel. Az idén a szárazság miatt a szokásosnál több gond jelentke­zett az ellátásban. Tovább emel­kedtek az árak. egyes cikkekből hiányos az ellátás. Dr. Laczkó Tibor, a MEZÖ­TERMÉK igazgatóhelyettese né­hány fontosabb témával részlete­sebben foglalkozott. • Egyik nagy gond a burgo­nyaellátás folyamatos megoldása. Ismeretes, hogy évek óta csökken a termőterület. A hazai fajták termésátlaga alacsony, a gazda­ságok felhagytak a burgonyater- nyatermesztéssel. A lakosság el­látását csak importból tudjuk megoldani. A burgonya külföld­ről való beszerzése is gyakran zökkenőkbe ütközik, ezért keres­ni kell a módiát a hazai termesz­tés úibóli megszszervezésének. A MEZÖTERMÉK Vállalat vezeté­sével egy tsz-közi társulást hoz­tak létre. Jövőre a társulás gaz­daságai 1200—1300 vagon burgo­nyát termelnek amely elegendő a megye lakosságának ellátására. Nehezebb feladat a vöröshagy­ma-termesztés megszervezése. A legutóbbi két esztendő időjárása nem kedvezett ennek a fontos fűszernövénynek. A termésátla­gok alacsonyak voltak, az átvé­tel is nehezen ment. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy több régi hagymatermesztő gazdaság megszüntette vetését. Jövőre már csak mintegy 270 hektáron ter­meli öt termelőszövetkezet. A bel­ső ellátást a jelenlegi helyzet nem veszélyezteti ugyan, de az exportot igen. Olyan állásfoglalás született, hogy ezzel a témával alaposabban kell foglalkozni és megfelelő ösztönzőkkel szükséges segíteni a termesztés újbóli fel­lendítését. • A vita tanulságait így ösz­szegezhetiük: a zöldségellátás megjavítását elsősorban a terme­lés bővítésével lehet megoldani. A hiányok pótlására az idén több zöldségfélét importáltunk. Távla­tilag azonban nem rendelkezhe­tünk behozatalra. Keresni kell a módját annak, hogy a még nem gépesített növények, mint pél­dául a gyökérfélék, étkezési pap­rika termelésében jobban támasz­kodjunk a háztáji gazdaságokra. Az ipar ellátását — mint azt a tanácskozáson jelenlevő konzerv­ipari szakemberek elmondták nagyban segítette a borsó, a zöld­bab. a fűszerpaprika termeszté­sének gépesítése. Kísérleteinknek azonban csak az elején vagyunk, még sok a tennivaló. A mezőgaz­dasági. nagyüzemek esetleg ösz- szefogással — mint ahogy van erre példa már — sokat segíthet­nek nemcsak a termelés bővítésé­vel. hanem saját üzlethálózat ki­építésével is az ellátás javítá­sában. K. S. Ahány munkahely, megannyi sajátosság. S a pártszervezetek természetesen az adott közeghez, a munkaterületi körülményekhez igazítják tevékeny­ségüket, a párt politikája érvényesítésének, ha­tározati végrehajtásának helyi feladatait, módsze­reit. A kecskeméti Aranyhomok Szálló pártszervezete taggyűlésének tegnap előtt . lehettünk részesei. S tegyük hozzá mindjárt: az alapszervezet működési kerületének alapvető sajátosságát a vendég szó gyakori elhangzása önmagában is jól érzékeltette. Bevált a Mikramid Az elmúlt hetekben a szo­kottnál is pezsgőbbé vált az élet a megye pártszervezetei­ben. A mindennapi munka mellett ugyanis — a be­számoló taggyűlések előké­szítése jegyében — egyé­ni beszélgetéseken, párt- csoport-értekezleteken, vagy éppen munkahelyi csoportos összejöveteleken, valamennyi kommunista munkáját érté­kelik, illetve értékelték. Mert a hónap eleje óta megyeszer- te egymást követik a taggyű­lések. S e fórumokon a szer­vezeti szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésének egyénenkénti számbavétele már összegezetten kerül meg­vitatásra. Részint a kommu­nista kollektíva egyéni mun­kájának áttekintése, s még inkább a további feladatok meghatározása céljából. • Egyed Lászlóné párttitkár az alapszervezet feladattervét terjeszti elő. (Tóth Sándor felvételei) Tanácskozás a Párttörténeti Intézetben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora nyitotta meg csütörtökön a Párttörténeti Intézetben a munkásmozgalom-történetírás eredmé­nyeiről és időszerű feladatairól rendezett tudomá­nyos ülésszakot. A hazai történettudományi intézetek, a főisko­lák és egyetemek történelmi tanszékeinek tudorpá- nyos munkatársai részvételével megtartott tudo­mányos ülésszakon egyúttal a Párttörténeti Intézet megalakulásának 25. évfordulójáról is megemlé­keztek. A szálló dolgozóinak számához képest kis létszá­mú kommunista közösségnek — bár nem könnyű a dolga — volt mit összegeznie, és nem fukarko­dott a további feladatok megjelölésével sem. „Ah­hoz, hogy a vendég megelégedését elérjük...” — így kezdték a feladatok meghatározását, amelyek között, a szálló dolgozóinak megfelelő emberi ma­gatartását is formáló politikai feladatokon túl, külön hangsúlyt kaptak a munkaszervezéssel, az üzemvitellel, a munkafegyelemmel kapcsolatos ten­nivalók. Bizonyára okkal foglalkozott a beszámoló taggyűlés olyan témával is, mint a körültekintő és megalapozott üzleti propaganda, vagy a szálloda műszaki állaga. Ez utóbbival kapcsolatban például a karbantartás tervszerűbbé tételére hívta fel a gazdasági vezetés figyelmét a taggyűlés. . A létszámban ugyan kicsi, de politikai hatásában jelentős pártszervezet beszámoló taggyűléséről jog­gal elmondható: újabb, fontos mérföldköve volt az erőgyűjtésnek, az egymás lelkesítésének a soron következő tennivalók végrehajtásához. P. I. W t • Füredi Klára monda­nivaló jv a nőfelelősi tisztsége diktálta. És elismeréssel szólha­tott a szálló gazda­sági vezetőihek a nő­dolgozók, s főként a többgyermekes édes­anyák érdekében tettf intézkedéseiről, így például a jutalom- szabadság rendszere­sítéséről. • — Sok a fiatal dol­gozónk, nagy létszá­mú a KlSZ-szerveze- tünk. Ügy tapaszta­lom, hogy a vezető­ség újjáválasztása óta mozgalmasabb a KISZ-élet. Fontosnak tartom, hogy a párt- szervezetünk messze­menően segítse a KISZ-alapszervezetet — fejtegette a vita során Juhász István. Az ország különböző vidékein tíz nagyüzemi kísérlet eredmé­nyeit összegezték ezekben a napok­ban a mezőgazdasági kutatók a Péti Nitrogénművek megbízásá­ból. Kipróbálták a dunántúli gyár új műtrágyáját. A Mikra­mid elnevezésű nagykoncent­rációjú talajtáp alkotóeleme a karbamid és hat különböző nyomelem. A gyár mikroelem tartalmú műtrágyáját az idén alkalmazták először nagyüzemi táblákon. Az eredmény szembetűnő, különösen a szőlőkben és a cukorrépánál. Az összegezések szerint a mű­trágya harmincszázalékos ter­mésnövekedést hozott átlagban. A cukorrépaföldeken a termés mennyiségi növekedése mellett minőségi javulást is észleltek. A Tátray-vonósnégyes estje Nemes Dezső elnöki megnyitójában hangsúlyoz­ta: Az intézet fejlődését természetesen befolyásolták az ország és az egész szocialista világ, a nemzet­közi munkásmozgalom fejlődésének eredményei, eseményei. Mint a szocializmus ügyének rendület- ’en képviselője nézett szembe a gyakran nehéz esz­mei-elvi problémákkal. Szívósan munkálkodva, megoldva nehéz kérdéseket is, számos értékes mun­kát tett le a párt asztalára. Mint a marxizmus— leninizmus szilárd védelmezője folytatja munká­ját, veszi ki részét országunk politikai és kulturális fejlődéséből, a maga területén segíti pártunk te­vékenységét, az ország szocialista fejlődését. Ezt követően Vass Henrik, a Párttörténeti Inté­zet igazgatója „Munkásmozgalom-történet és a szo­cialista tudatformálás” címmel tartotta vitaindító előadását. Az előadás után korreferátumok követ­keztek. (MTI) ZENEI NAPLÓ Operaelőadás Kecskeméten Hétfőn este Verdi: Machbet című operáját adta elő a Sze­gedi Nemzeti Színház operatár­sulata Kecskeméten — lényege­sen jobb színvonalon és nagyobb közönségsikerrel, mint legutóbb a Varázsfuvolát. Verdi életműve a mai opera­kultúra középpontjában áll, így érthető és természetes, hogy az egész társulat btthonosan mozog ebben a világban. Az énekesek közül a kisebb szerepek alakítói voltak jobbak: Sinkó György (Banquc) hibátlan énekesi-színé­szi produkcióját és Vargha Ró­bert (Macduff) szépen megfor­mált IV. felvonásbeli áriáját emelhetjük ki elsősorban. Ke­vésbé tetszett a két főszereplő: Littay Gyula sok külsőséges esz­közzel, énekesi modorossággal je­lenítette meg Macbeth alakját, Harmath Éva (Lady Macbeth) pedig zavaróan sok hangképzési hibával, intonációs pontatlanság-, gal énekelt. Versényi Ida rendező egészé­ben véve szolidan állította szín­padra a darabot. Az állóképsze­rű tömegjelenetekben (I. és II. felvonás fináléja) azonban nem tompította, sőt kiemelte a darab dramaturgiai gyengéit. Tisztán, egységesen szólt az énekkar Makláry László igazga­tása alatt. A zenekar ez alkalom­mal sikeresebben birkózott meg a szűk hellyel és a számára szo­katlan akusztikai körülmények­kel. Nagy érdeme van ebben a vezénylő Várady Zoltánnak, aki biztos kézzel és energikusan fog­ta össze az együttest és teremtett zeneileg jó ritmusú előadást. Ifjúsági hangverseny Kedden délután Kemény End­re vezényletével a városi szim­fonikus zenekar három nagy ba­rokk mester: Vivaldi, Bach és Händel műveiből játszott az if­júsági sorozatban. A műsor egyes számai a legmagasabb színvona­lon reprezentálták a korszakot, s a zenekar is igen jó diszpozíció­ban játszott. Mindezek eredmé­nyeképpen a hallgatóság is az eddigieknél figyelmesebben, fe­gyelmezettebben hallgatta a ze­nét — ismét bizonyítva ezzel, hogy megfelelő „tálalásban” a legmagasabbrendű _ zene is utat talál a gyerekekhez! Örömmel hallgattuk a műsor­ban — igaz, csak egy tétel ide­jéig — a jeles fiatal zongoramű­vészt, Lantos Istvánt, valamint Marczis Demeter operaénekest, aki Bach és Händel néhány rö­videbb vokális remekét szólal­tatta meg, nagy sikerrel. A műsor másnap délután Kis­kőrösön hangzott el, majd a kö­vetkező napokban, hetekben a megye hat másik helységét is végigjárja vele a kecskeméti együttes. Csokonai és Majakovszkij Kiállítás a Petőfi-múzeumban Két érdekes új kiállítást nyit­nak novemberben a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban. 24-én nyílik meg a költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett Csokonai-emlékkiállítás. A tárlat eredeti kéziratok, első kiadású könyvek, festmények, metszetek, bútorok és néprajzi tárgyak se­gítségével idézi fel a magyar fel­világosodás nagy költőjének gaz­dag világát. Nem egyedül és nem elsősorban életrajzi kiállítás lesz ez. Az irodalmi kiállítások sajá­tos eszközeivel elsősorban az életművet akarja szemléletessé tenni. Bepillantást enged majd fi­lozófiai és politikai gondolataiba, a szerelmes költő érzelemvilágába, de megmutatja az irodalmi né­piesség első jelentős képviselőjét és a humor, sőt az irónia meste­rét is. Vlagyimir Majakovszkij szüle­tésének 80. évfordulója alkalmá­ból a Moszkvai Állami Irodalmi Múzeum, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság és a Petőfi Irodal­mi Múzeum közös rendezésében november 30-án nyílik meg az irodalmi múzeumban a Maja- kovszkij-emlékkiállítás. A kiállí­táson bemutatják Majakovszkij irodalmi munkáit — kezdve ver­sei első kiadásával, az „Én” cí­mű verseskönyvvel és befejezve a „Teli torokból” című poémával — művészeti tevékenységével kap­csolatos anyagokat, újságokat és folyóiratokat, amelyekben a költő művei megjelentek, színházi da­rabjainak és filmbemutatóinak plakátjait, fényképanyagokat. Majakovszkij az általa 1930- ban rendezett saját kiállításán nagy helyet szentelt azoknak a műveknek, amelyekkel az élet új jelenségeire felelt, azok keletke­zésének pillanatában. Ezért fog­lalnak el nagy helyet a kiállítá­son az „Ablakok” plakátjai, az intervenció és a polgárháború krónikája. Majakovszkij maga rajzolta ezeket a plakátokat és készített hozzájuk verses felira­tokat. A kiállítás Szovjetunióból érkezett anyagát a magyar Maja- kovszkij-forditások egészítik ki. A kalocsai lakásprogram keretében Leghosszabb ideje működő ha­zai kamaraegyüttesünk nem sok­kal a felszabadulás után, 1946- ban alakult. Igaz, negyedszázad alatt tagjai kicserélődtek, a primárius Tátrai Vilmos kivéte­lével, akinek személye mégis az együttmuzsikálás folyamatossá­gát, a tapasztalatok továbbadá­sát biztosította. A Tátrai-vonósnégyes hatalmas anyag- és stílusismeretéhez sok­oldalú előadói gyakorlat, nagy­fokú pódiumbiztonság társult. A műsorban — fordított zene- történeti sorrendben — három különböző stílusú és karakterű, de egyaránt jelentős mű hang­zott el: Kodály II. vonósnégyese, Dvorák: F-dúr vonósnégyese és Mozart g-moll zongoranégyese. A legszebben a Dvorák-mű ro­mantikus szélsőségei, érzelmessé- ge és frissesége, különleges szí­nei érvényesültek Tátraiék tol­mácsolásában. A zongoraszóla­mot Almásy László biztosan és kidolgozottan, de — nyilván a hangszerrel való küszködés ered­ményeképpen — kissé keményen játszotta. Közonségünk nem tüntette ki érdeklődésével a neves együttes fellépését, s ez láthatóan kedvét szegte a művészeknek. Sajnos, másfél hónap tapasztalatai alap­ján úgy látszik, mintha az el­múlt évekhez képest csökkent volna hangversenyeink látoga­tottsága. Vajon mi lehet ennek az oka? Körber Tivadar ötvenlakásos OTP-garzonház épül Kalocsán. A Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezet 1974 nyarára ígéri az építés befejezését. ÖSZi KÉP (Pásztor Zoltán felvétele) KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents