Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

r .§ ifitímívr . $$ 3*J^n , ;• -• f J*l 1973. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Talonban a jogosítvány Súlyos kimenetelű közlekedési balesetek után a KRESZ szabá­lyainak durva megsértése esetén általában a büntető, vagy sza­bálysértési eljárás jogerős befe­jezéséig a rendőrség a gépjármű- vezetők hajtási engedélyét, jogo­sítványát visszavonja. Az ítélet, a szabálysértési bírság kiszabása után is. mellékbüntetésként ép­pen az elrettentés, a megelőzés érdekében szinte minden eset­Pénzbírság és még valami. A közelmúltban Dujmovics Vendel, Bácsbokod. Tolbuhin ut­ca 43. szám alatti lakos személy- gépkocsijával a lakott területen az engedélyezett sebességet je­lentős mértékben túllépte, emiatt a rendőr feljelentette. A sza­bálysértési hatóság háromezer fo­rint pénzbírsággal sújtotta és ... Ennél sokkal súlyosabban érin­tette Dujmovicsot az. ami az „és” után következett, nevezetesen, hogy vezetői engedélyét háromhó­napi időtartamra visszavonták. ben azzal jár, hogy a vezetői en­gedélyt hosszabb, rövidebb időre elveszik. A magángépjármű-veze- tők esetében ez csupán kényszer­pihenést jelent, de a hivatásos, az ebből élő gépkocsivezetőknél a kényszerpihenőn túl. jelentős anyagi áldozatokkal is jár. Érde­mes tehát megvizsgálni, milyen esetekben, s kiktől vonták be a vezetői engedélyt, kiket és milyen ok miatt nem engedtek volán mellé ülni? Nem járt jobban Varga György Pálmonostora. Dózsa György út 35/a. szám alatti lakos sem. Igaz, Varga motorkerékpárjával lépte túl a megengedett sebességet, s a háromezer forintos pénzbírság mellett három hónapig ő sem motorozhat, mert vezetői enge­délyét visszavonták. Sokszor tanúi vagyunk annak, hogy a sebességet túllépő gépko­csivezető a rendőri figyelmezte­tésre csak legyint, vagy dörmög- ve kifizeti a birságot. esetleg vi­tatkozik. de arra nem gondol, hogy könnyen három-négy hó­napra ..kivonhatják a forgalom­ból.” Ez pedig egyre inkább elő­fordul, hiszen így lehet csak ele­Egy pohár bor megérte? Az ittasság nem egyenlő a ré­szegséggel, de azt minden gép- járművezető tudja, hogy vezetés előtt és közben még egy pohár bort sem ihat. Ennek ellenére sokan kockáztatnak. Peity Gav- rán Péter. Baja. Család utca 4. szám alatti lakos, a Bajai Sütő­ipari Vállalat tehergépkocsijával úgy vett részt a közúti forga­lomban, hogy ezt megelőzően sze­szes italt fogyasztott. A gépkocsi- vezető ellen büntetőeljárást in­dítottak. ám a rendőrség a bün­tetőeljárás jogerős befejezéséig vezetői engedélyét bevonta. Szeszes italt fogyasztott Mintái György, Tompa:. Szabadföldi út 72. szám alatt lakó vontatóveze­tő, s ilyen állapotban ült rá a jét venni annak, hogy megfékez­zék az oktalan száguldókat, a sza­bályok megsértőit. bácsalmási Lenin Tsz vontatójá­ra. Az ő vezetői engedélyét is visszavonták mindaddig, amíg a büntetőeljárást jogerősen be nem fejezik. E két példa bizonyítja, hogy nem kell részegnek lenni -ahhoz, hogy elvegyék a vezetői enge­délyt, az italt fogyasztó jármű­vezetőt kitiltsák a forgalomból. Lehet, hogy a büntetőeljárás végül is nem szolgáltat kellő bi­zonyítékot. a súlyosabb ítéletre, ezek az emberek, amíg az eljárás tart, jó ideig nem ülhetnek volán mellé, nem vezethetnek, nem is kaphatják meg a gépkocsivezető­ket megillető fizetést. Ezt pedig egy pohár bor elfogyasztása nem érte meg. Negyedévig csökkentett fizetés Mi történik azzal a gépkocsi- vezetővel. akitől néhány hónapra elveszik vezetői engedélyét? Az adott vállalat, vagy akár közös gazdaság ez idő alatt gépkocsi- vezetőként nem tudia foglalkoz­tatni. más munkakörbe helyezik. Ez pedig mindenképpen kereset­csökkenéssel jár együtt. Almási Sándor. Tompa. Árpád utca 3. szám alatti lakos személygépko­csiját lakott területen a megen­gedettnél nagyobb sebességgel vezette. A szabálysértési hatóság 2600 forint pénzbüntetéssel és ve­zetői engedélyének öthónapi idő­Szabados Sámuelné dunaegy- házi tanácstitkár szlovákul be­szélget a fekete ruhás öreg néni­vel. Barátságosan' meg-megsimo- gatja a mama karját, amelyre ráborul a nagy fekete meleg kendő. Mintha unoka ülne nagyany­jával szemben. A szüle szótlanul figyel. Réve­dező tekintetéből sejteni, hogy számára nagy gond ez az ő mos­tani baja. Ül — ünnepélyes, egyenes tartással, éppencsak az imakönyv hiányzik összekulcsolt kezéből. A .titkárnő bátorítja, ez érzik szavai hangsúlyából. • Mikor az anyóka elmegy, meg­jegyzi. — Hagyatéki ügyben jött hoz­zám Szabados néni. Nekfem el­mondhatja szlovákul. Magam is perfektül beszélem a „dunaegy- házi” szlovákot — mosolyog. — A Balatonon a cseheket "iá" jól megértettem, nem is szólva a szlovákokról. akikről mindig megérzem, hogy rokonok. — Szabados néni talán rokon? Nem. Dunaegy házán sok Szabados nevű él... Ányám ré- .vén. vagyok szlovák származású Apáin’ magyar. Pápáról való. Najgymamám, özvegy Szabados Pálné. lánvnevén Dudla Lídia volt. Két éve nincs már. kiűzése után a parlagon maradt földeken!- kaszálókon. A szlovák nemzetiségi kong­resszus közeledtén sok szó esik a hagyományok ápolásáról, a múlt nyelvi, szellemi s tárgyi emlé­keinek felkutatásáról. A már fel­lelt szép gyűjtemény további sor­sáról. A szlovák anyanyelvi ok­tatás fellendüléséről. A község vezetőinek mind e közben is foglalkozniuk kell a mindennapok sürgető feladatai­val. Amilyen például a nők fog­lalkoztatása. Sokat forgatott nyilvántartás kerül elő. Papírt, tollat veszünk a kézbe, hogy a kimutatás szá­mait különböző összefüggések ér­zékeltetésére csoportosítsuk. Helyzetkép. Van a faluban 399 munkaképes nő. Közülük termelőszövetke­zetben 78. a községben — hat különböző munkahelyen — 41, üzemben 94 dolgozik. Hatvan- ketten a tsz-ben. s az erdőgazda­ságnál találnak időszaki elfog­laltságot. Ez összesen 275 ember. A fennmaradó 125 nő sem tét­lenkedik — természetesen —, de közülük is számosán szeretnének kereseti lehetőséghez jutni — munkahelyen, s nem otthon a háztartásban tenni-venni. Szabados Sámuelné: — A következőt .javasolnám.. De az ő hangját is őrzi az a magnótekercs. amelYte Madarász.-,;: László megyei tanácselnökhe- ' lyettes már-már elfeledettéa régi szlovák dalokat, mondákat gyűj-. ■ tött a faluban néhány esztendeje. A kincsmentés az utolsó órában történt. A dalos kedvű öregek közül, akik akkor a magnóra bíz­ták az örökséget. Fábó János él még. Mojsza Péterné, Szabados Kis Pálné — ez egy másik Szabadosné. nem a nagy­mama — szintén elköltözött az­óta. Dunaegyháza nemzetiségi köz­ség. Az őslakosság legnagyobb részt Nyitra megyéből települt ide. A falu első okleveles említé­se 1217-ből való. Több ma is használatos név között -r- a Sza­bados és Fabó családnévvel már egy 1720-as összeírásban is talál­kozunk. A nagy többség szlovák erede­tű. de a magyarokkal együtt test­véri békességben élnek. Együtt szenvedték meg a múltat. Együtt vészelték át a törökdúlást és kezdték újra az életet a török tartamra való bevonásával súj­totta A tompái Kossuth Tsz gép­kocsivezetője öt hónapig legfel­jebb segédmunkásként dolgozhat, s elsősorban családja sínyli meg azt, hogy túllépte a sebességet. Borka Imre az uszódi Egyetér­tés Termelőszövetkezeti tehergép- kocsi-vezetőie megsértette az el­sőbbségi joggal kapcsolatos ren­delkezést. s haladás közben át­lépte a záróvonalat. Talán a két­ezer forintos pénzbírságot — mert ennyire büntették — könnyebben kibírta volna, mint azt. hogy még három hónapig nem vezethet te­hergépkocsit. Havonta ha csak ezer forint keresetkiesést jelent számára ez a büntetés — eny- nyi szerintünk a minimum — lemérheti, érdemes volt-e meg­sérteni a közlekedésrendészeti szabályokat. . Példát még számtalant tud­nánk felsorakoztatni, de úgy vél­jük. hogy ezekből az esetekből tanulhatnak a gépjárművezetők. A szabályok betartása, az udva­riasság. a közlekedésben résztve­vők számára kötelesség, egyben a testi épség, az élet megóvásának előfeltételé. Ezért büntetik szigo­rúan azokat, akik vétenek a KRESZ rendelkezései ellen. Gémes Gábor — De — mondja Szabados Sá­muelné rrr a községben „abszo­lút” nincs munkaalkalom. De1 részletezzük csak azt is, ■ hová jár el dolgozni az a 94 munkásnő. aki a községből ösz- szesen munkába utazgatók 25 százalékát teszi ki. Eszerint: Budapestre 36, Du- natföldvárra 16. Dunavecsére 16, Soltra 4. Dunaújvárosra 22 nő utazik naponta munkába. A 36 Pestre iáró helyzete — finoman kifejezve — nem rózsás. Három műszakosok és zömmel édesanyák, akik közül nem egy­nek 2—3 éves kicsijét kell itthon hagynia. — Lakásunk előtt áll meg az autóbusz, amely szállítja őket. Indulás hajnali 4-kor. Látjuk, mi­lyen igénybevétel ez különösen az édesanyáknak. Három óra hosszás utazás naponta. A tanácstitkár nem várja meg, míg közbekérdezek. — Lenne a községben egy száz­ötven négyzetméter alapterületű helyiség. Üresen áll. Jönne, tele­pítene ide műhelyt például a du- navecsei varróüzem. Ki is jött on­nan ifj. Ma jer Imréné, megte­kintette a helyet, s alkalmasnak találta arra. hogy ide egy rész­leget kihelyezzenek. Nem sok költséggel lehetne beállítani 20 varrógépet, amelyen két műszak­ban mindjárt negyven asszonyt, lányt foglalkoztathatnánk. Ezzel a Dunavecsére bejárók is itthon dolgozhatnának. Helyüket pedig vecseiekkel is be tudnák tölteni. — És mi az akadály? Miért a feltételes mód? — Nem kaptak engedélyt a részleg-kitelepítésre, mert Duna­egyháza nem ilyen — iparkihe­lyezésre kijelölt község. Tárgyilagosan hozzáfűzi Szaba­dos Sámuelné. hogy közrejátsz­hat ebben olyan sajnálatos ta­pasztalat is — úgy tudja, éppen egyik közeli község szolgáltatta a példát —. amikor becsapódtak ilyen kihelyezéssel. Ott is kértek, ígértek mindent, s amikor meg­történt a költséges részlegkiala­kítás. kisült, hogy alig van mun­káskéz. Dunaegyházán ez aligha for­dulna elő. Jelölő gyűléseken kér­tek bennünket az asszonyok, sőt küldöttségileg keresték fel a párt- szervezetet. és a tanács vezetőit: teremtsünk több munkaaalkalmat idehaza. Tóth István Való igaz, hogy a tényeket szé­píteni sokféleképpen lehet, csak­hogy ennek nincs értelme. Nem is szoktatták ilyen módszerek­hez magukat a Szerszómgépipari Művek kecskeméti gyárában dol­gozó fiatalok. A szerelőcsarno­kokban, műhelyekben naponta találkoznak egymással, jól isme­rik közös eredményeiket és hi­báikat. Nincs takargatnivalójuk a gazdasági vezetők, s a párt- szervezet irányítói előtt sem, hi­szen nap mint nap velük is meg­beszélik a problémákat. A fiatal esztergályos, marós, fúrós, köszörűs szakmunkások az ebédlő asztalai mellett kénye­lembe helyezték magukat. Nyu-' godtan, figyelmesen hallgatták Árvái Lajos, KISZ-titkár szavait. Csak a colafogyasztás és a ha­mutartókban púposodó csikkek árulták el fokozódó izgalmukat, a gyárban ugyanis először vá­lasztottak KISZ-csúcsvezetőséget. De a szavazást megelőző felada­tuk sem volt könnyebb: kétéves munkájukról adtak számot. Való­jában a Szegedi úti gyár ered­ményeit, problémáit sorolta be­számolójában a KISZ-titkár, ez­zel nem csorbította mások érde­meit, hiszen az ötszáz dolgozó közül csaknem, négyszázan,,,,30., éven aluli- fiatalok. A gyárban 28 éyraz: ^átlagéletkor. A pneumatikus gépek gyártá­sán, a különböző szolgáltatáson és bérmunkán kívül évente több millió közúti járműféket készí­tenek. Tervük szerint ebben az évben 93 millió forint értékű ter­méket gyártanak, jövőre ennél 17 millió forinttal többet. Hogyan? A fiatalok, elsősorban az ifjú- kommunisták munkájára, becsü­letes helytállására számítva ... — A fejlődő technikával, a fo­kozott követélményekkel csak úgy tudunk lépést tartani, ha szakmailag rendszeresen tovább­képezzük magunkat — hangzott a beszámoló. — Minden évben megrendezzük a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakmun­kás, a Kiváló ifjúmunkás elne­vezésű versenyeket. Az idén hu- szonhatan álltak „rajthoz*! s közülük a legjobbak, Nagy Ist­ván, Menyhárt István, Czombos Erzsébet a szakma ifjú mestere, Bóna Katalin, Vidovits Árpádné és Budai Attila Kiváló ifjú szak­munkás kitüntetést kaptak. A szünetben jókora felhívás állít meg a folyosón: „Önképző­kör ! Ha tanulással problémád van, segítünk (matek, fizika, ké­mia). Mi is tanulunk; hetente, háromszor. Gyere te is, írd fel a neved.” Különböző iskolában je­lenleg 280 fiatal tanul. Sokan a közgazdasági szakközépiskolába, marxista középiskolába, gimná­ziumba járnak. A KlSZ-alapsgervezet, s a ke­retei között működő három cso­port idei akcióprogramját első­sorban a Petőfi-évforduló, s a VIT-re való készülődés határoz­ta meg. Több ezer óra társadalmi munkát (nézd csak meg a SZIM előtti parkot!), Illetve kommunis­ta műszakot tartottak, s az ezért kapott pénz egy részét a szoli­daritási, és kollégiumi alapra fi­zették be. Szabad idejükben szel­lemi vetélkedőket, ifjúsági talál­kozókat rendeztek. — Ügy érzem, hogy alapszer­vezetünk az 1971. évi vezető­ségválasztó taggyűlés óta igen sokat fejlődött, s bár tudom, hogy a számok ezt egyoldalúan érzékeltetik, néhány adatot még­is ismertetek: két évvel ezelőtt az alapszervezetnek Ötven tagja vól'í, jelenleg" kilencvennégy u- júkommunista dolgozik a gyár­ban — móiidta Végül ' a KISZ- titkár, s ehhez még azt is hozzá­fűzte, hogy 1971-ben két fiatalt vettek fel a pártba, jelenleg vi­szont már hat 30 éven aluli tag­ja van a pártszervezetnek. Leg­utóbb például a KISZ ajánlásá­ra vették fel Gábor Jánost és Kocsis Pétert. Amikor a vezetőségválasztó taggyűlés egyik szünetében dr- Szűcs Endre igazgatótól megkér­deztem, mi a véleménye a gyár­ban dolgozó fiatalokról, tulaj­donképpen néhány szavas össze­foglalóra számítottam. Ehelyett az igazgató — természetesen másként mint beszámolójában a KISZ-titkár — nagyon érdekes, alapos jellemzést adott a fiata­lokról. — Tervünkben szerepel, hogy mivel nagyrészt új termékeket gyártunk, a régi gépeket modern, korszerű, fél- vagy teljesen auto­mata berendezésekkel váltjuk fel — hangsúlyozta. Ennek megva­lósításához a fiatalok lendülete se­gítsége szükséges. A gyárban dol­gozó műszaki fiatalok az új gépek beszerzésénél kutatómunkát vé­geznek, melyek azok a legfejlet­tebb konstrukciók, amelyeket ér­demes megvásárolni. Ez nagyon felelősségteljes munka. A korsze­rű gépek működtetéséhez, kor­szerű technológiát kell kidolgoz­ni, s ez ugyancsak a fiatal mű­szakiak feladata. Az ő elképze­léseiknek jój pontos megvalósí­tói a szerelőcsarnokokban, mű­helyekben dolgozó szakmunkások, Együtt, egymást segítve, jó kö- közösségi szellemben dolgoznak. — De mint mindenütt, itt is ► A KISZ-'ések egymást segítve, jó közösségi szellemben dogoznak — hangsúlyozta dr. Szűcs Endre igazgató. # Börcsök Ilona„Köszönöm a bizalmatokat, . igyekszünk bi­zonyítani ...” vannak problémák — folytatta az igazgató; de arra a kérdésre, hogy melyek ezek a gondok, csak később kaptam választ. — Börcsök Ilona lenne a leg­jobb KISZ-csúcstitkár — mondo­gatták egymásnak a fiúk, lányok mintegy saját igazukat bizony­gatva. — Számtalanszor bebi­zonyította már szervezőkészségét, bízunk abban, hogy jó vezetőnk lesz. Közben a jelölő bizottság elnöke elmondta, hogy mivel csdknem száz KISZ-es dolgozik a gyárban, az eddigi KISZ-csoportokból alapszervezeteket hoznak létre, amelyeket egy csúcsvezetőség irá­nyít. Csúcstitkárnak Börcsök Ho­nát jelölték, aki 1969-ben végezte el a kecskeméti műszaki főisko­lát. Azóta itt a gyárban mint tervelőadó dolgozik. A gimnázi­umban, s a főiskolán is KISZ- vezetőségi tag volt. Titkos szavazással megválasz­tották a csúcsvezetőséget, mely­nek titkára Börcsök Ilona lett. Ilona ennyit mondott: „Köszö­nöm a bizalmatokat, próbálunk bizonyítani...” — Hogyan? — kérdeztem tőle a taggyűlés után. A választ ott kezdte, ahol az igazgató a tanácskozás folytató­dása miatt abbahagyta: a prob­lémáknál. Jelenleg 140 szakmun­kástanulót foglalkoztat a gyár. Tervük szerint a KISZ-esek a jövőben sokkal többet foglalkoz­nak majd velük. A szabad idő el­töltését is jobban meg kell szer­vezni. Lehetőség van bőven, csak fel kell venni a kapcsolatot a környező üzemek, gyárak, válla­latok fiataljaival. Nagyon jó kö­zös programokat lehetne rendez­ni a MEZŐGÉP Vállalat, vagy a Petőfi Nyomda KISZ-eseivel. Továbbfejlesztésre szorul a ter­mészetjáró szakosztály eddigi munkája is. Füves,'gazos a sport­pályának szánt, terület. A gyár gazdasági vezetői bizonyára anyagilag is támogatnák az alap­szervezetek kirándulásait, kul­túrműsorait vagy színházlátoga­tásait. Nem kevés feladata lesz az új csúcsvezetőségnek. De eredmé­nyeket csak úgy érhetnek el, ha együtt mind, a kilencvennégyen, közösen látnak a problémák meg­oldásához. Tárnái László • A SZIM-ben dolgozó fiatalok először választanak csúcsvezetőséget (Tóth Sándor felvételei) Eredményük sem, feladatuk sem kevés Hagyományok - hétköznapok

Next

/
Thumbnails
Contents