Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
r .§ ifitímívr . $$ 3*J^n , ;• -• f J*l 1973. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Talonban a jogosítvány Súlyos kimenetelű közlekedési balesetek után a KRESZ szabályainak durva megsértése esetén általában a büntető, vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig a rendőrség a gépjármű- vezetők hajtási engedélyét, jogosítványát visszavonja. Az ítélet, a szabálysértési bírság kiszabása után is. mellékbüntetésként éppen az elrettentés, a megelőzés érdekében szinte minden esetPénzbírság és még valami. A közelmúltban Dujmovics Vendel, Bácsbokod. Tolbuhin utca 43. szám alatti lakos személy- gépkocsijával a lakott területen az engedélyezett sebességet jelentős mértékben túllépte, emiatt a rendőr feljelentette. A szabálysértési hatóság háromezer forint pénzbírsággal sújtotta és ... Ennél sokkal súlyosabban érintette Dujmovicsot az. ami az „és” után következett, nevezetesen, hogy vezetői engedélyét háromhónapi időtartamra visszavonták. ben azzal jár, hogy a vezetői engedélyt hosszabb, rövidebb időre elveszik. A magángépjármű-veze- tők esetében ez csupán kényszerpihenést jelent, de a hivatásos, az ebből élő gépkocsivezetőknél a kényszerpihenőn túl. jelentős anyagi áldozatokkal is jár. Érdemes tehát megvizsgálni, milyen esetekben, s kiktől vonták be a vezetői engedélyt, kiket és milyen ok miatt nem engedtek volán mellé ülni? Nem járt jobban Varga György Pálmonostora. Dózsa György út 35/a. szám alatti lakos sem. Igaz, Varga motorkerékpárjával lépte túl a megengedett sebességet, s a háromezer forintos pénzbírság mellett három hónapig ő sem motorozhat, mert vezetői engedélyét visszavonták. Sokszor tanúi vagyunk annak, hogy a sebességet túllépő gépkocsivezető a rendőri figyelmeztetésre csak legyint, vagy dörmög- ve kifizeti a birságot. esetleg vitatkozik. de arra nem gondol, hogy könnyen három-négy hónapra ..kivonhatják a forgalomból.” Ez pedig egyre inkább előfordul, hiszen így lehet csak eleEgy pohár bor megérte? Az ittasság nem egyenlő a részegséggel, de azt minden gép- járművezető tudja, hogy vezetés előtt és közben még egy pohár bort sem ihat. Ennek ellenére sokan kockáztatnak. Peity Gav- rán Péter. Baja. Család utca 4. szám alatti lakos, a Bajai Sütőipari Vállalat tehergépkocsijával úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy ezt megelőzően szeszes italt fogyasztott. A gépkocsi- vezető ellen büntetőeljárást indítottak. ám a rendőrség a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezetői engedélyét bevonta. Szeszes italt fogyasztott Mintái György, Tompa:. Szabadföldi út 72. szám alatt lakó vontatóvezető, s ilyen állapotban ült rá a jét venni annak, hogy megfékezzék az oktalan száguldókat, a szabályok megsértőit. bácsalmási Lenin Tsz vontatójára. Az ő vezetői engedélyét is visszavonták mindaddig, amíg a büntetőeljárást jogerősen be nem fejezik. E két példa bizonyítja, hogy nem kell részegnek lenni -ahhoz, hogy elvegyék a vezetői engedélyt, az italt fogyasztó járművezetőt kitiltsák a forgalomból. Lehet, hogy a büntetőeljárás végül is nem szolgáltat kellő bizonyítékot. a súlyosabb ítéletre, ezek az emberek, amíg az eljárás tart, jó ideig nem ülhetnek volán mellé, nem vezethetnek, nem is kaphatják meg a gépkocsivezetőket megillető fizetést. Ezt pedig egy pohár bor elfogyasztása nem érte meg. Negyedévig csökkentett fizetés Mi történik azzal a gépkocsi- vezetővel. akitől néhány hónapra elveszik vezetői engedélyét? Az adott vállalat, vagy akár közös gazdaság ez idő alatt gépkocsi- vezetőként nem tudia foglalkoztatni. más munkakörbe helyezik. Ez pedig mindenképpen keresetcsökkenéssel jár együtt. Almási Sándor. Tompa. Árpád utca 3. szám alatti lakos személygépkocsiját lakott területen a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette. A szabálysértési hatóság 2600 forint pénzbüntetéssel és vezetői engedélyének öthónapi időSzabados Sámuelné dunaegy- házi tanácstitkár szlovákul beszélget a fekete ruhás öreg nénivel. Barátságosan' meg-megsimo- gatja a mama karját, amelyre ráborul a nagy fekete meleg kendő. Mintha unoka ülne nagyanyjával szemben. A szüle szótlanul figyel. Révedező tekintetéből sejteni, hogy számára nagy gond ez az ő mostani baja. Ül — ünnepélyes, egyenes tartással, éppencsak az imakönyv hiányzik összekulcsolt kezéből. A .titkárnő bátorítja, ez érzik szavai hangsúlyából. • Mikor az anyóka elmegy, megjegyzi. — Hagyatéki ügyben jött hozzám Szabados néni. Nekfem elmondhatja szlovákul. Magam is perfektül beszélem a „dunaegy- házi” szlovákot — mosolyog. — A Balatonon a cseheket "iá" jól megértettem, nem is szólva a szlovákokról. akikről mindig megérzem, hogy rokonok. — Szabados néni talán rokon? Nem. Dunaegy házán sok Szabados nevű él... Ányám ré- .vén. vagyok szlovák származású Apáin’ magyar. Pápáról való. Najgymamám, özvegy Szabados Pálné. lánvnevén Dudla Lídia volt. Két éve nincs már. kiűzése után a parlagon maradt földeken!- kaszálókon. A szlovák nemzetiségi kongresszus közeledtén sok szó esik a hagyományok ápolásáról, a múlt nyelvi, szellemi s tárgyi emlékeinek felkutatásáról. A már fellelt szép gyűjtemény további sorsáról. A szlovák anyanyelvi oktatás fellendüléséről. A község vezetőinek mind e közben is foglalkozniuk kell a mindennapok sürgető feladataival. Amilyen például a nők foglalkoztatása. Sokat forgatott nyilvántartás kerül elő. Papírt, tollat veszünk a kézbe, hogy a kimutatás számait különböző összefüggések érzékeltetésére csoportosítsuk. Helyzetkép. Van a faluban 399 munkaképes nő. Közülük termelőszövetkezetben 78. a községben — hat különböző munkahelyen — 41, üzemben 94 dolgozik. Hatvan- ketten a tsz-ben. s az erdőgazdaságnál találnak időszaki elfoglaltságot. Ez összesen 275 ember. A fennmaradó 125 nő sem tétlenkedik — természetesen —, de közülük is számosán szeretnének kereseti lehetőséghez jutni — munkahelyen, s nem otthon a háztartásban tenni-venni. Szabados Sámuelné: — A következőt .javasolnám.. De az ő hangját is őrzi az a magnótekercs. amelYte Madarász.-,;: László megyei tanácselnökhe- ' lyettes már-már elfeledettéa régi szlovák dalokat, mondákat gyűj-. ■ tött a faluban néhány esztendeje. A kincsmentés az utolsó órában történt. A dalos kedvű öregek közül, akik akkor a magnóra bízták az örökséget. Fábó János él még. Mojsza Péterné, Szabados Kis Pálné — ez egy másik Szabadosné. nem a nagymama — szintén elköltözött azóta. Dunaegyháza nemzetiségi község. Az őslakosság legnagyobb részt Nyitra megyéből települt ide. A falu első okleveles említése 1217-ből való. Több ma is használatos név között -r- a Szabados és Fabó családnévvel már egy 1720-as összeírásban is találkozunk. A nagy többség szlovák eredetű. de a magyarokkal együtt testvéri békességben élnek. Együtt szenvedték meg a múltat. Együtt vészelték át a törökdúlást és kezdték újra az életet a török tartamra való bevonásával sújtotta A tompái Kossuth Tsz gépkocsivezetője öt hónapig legfeljebb segédmunkásként dolgozhat, s elsősorban családja sínyli meg azt, hogy túllépte a sebességet. Borka Imre az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezeti tehergép- kocsi-vezetőie megsértette az elsőbbségi joggal kapcsolatos rendelkezést. s haladás közben átlépte a záróvonalat. Talán a kétezer forintos pénzbírságot — mert ennyire büntették — könnyebben kibírta volna, mint azt. hogy még három hónapig nem vezethet tehergépkocsit. Havonta ha csak ezer forint keresetkiesést jelent számára ez a büntetés — eny- nyi szerintünk a minimum — lemérheti, érdemes volt-e megsérteni a közlekedésrendészeti szabályokat. . Példát még számtalant tudnánk felsorakoztatni, de úgy véljük. hogy ezekből az esetekből tanulhatnak a gépjárművezetők. A szabályok betartása, az udvariasság. a közlekedésben résztvevők számára kötelesség, egyben a testi épség, az élet megóvásának előfeltételé. Ezért büntetik szigorúan azokat, akik vétenek a KRESZ rendelkezései ellen. Gémes Gábor — De — mondja Szabados Sámuelné rrr a községben „abszolút” nincs munkaalkalom. De1 részletezzük csak azt is, ■ hová jár el dolgozni az a 94 munkásnő. aki a községből ösz- szesen munkába utazgatók 25 százalékát teszi ki. Eszerint: Budapestre 36, Du- natföldvárra 16. Dunavecsére 16, Soltra 4. Dunaújvárosra 22 nő utazik naponta munkába. A 36 Pestre iáró helyzete — finoman kifejezve — nem rózsás. Három műszakosok és zömmel édesanyák, akik közül nem egynek 2—3 éves kicsijét kell itthon hagynia. — Lakásunk előtt áll meg az autóbusz, amely szállítja őket. Indulás hajnali 4-kor. Látjuk, milyen igénybevétel ez különösen az édesanyáknak. Három óra hosszás utazás naponta. A tanácstitkár nem várja meg, míg közbekérdezek. — Lenne a községben egy százötven négyzetméter alapterületű helyiség. Üresen áll. Jönne, telepítene ide műhelyt például a du- navecsei varróüzem. Ki is jött onnan ifj. Ma jer Imréné, megtekintette a helyet, s alkalmasnak találta arra. hogy ide egy részleget kihelyezzenek. Nem sok költséggel lehetne beállítani 20 varrógépet, amelyen két műszakban mindjárt negyven asszonyt, lányt foglalkoztathatnánk. Ezzel a Dunavecsére bejárók is itthon dolgozhatnának. Helyüket pedig vecseiekkel is be tudnák tölteni. — És mi az akadály? Miért a feltételes mód? — Nem kaptak engedélyt a részleg-kitelepítésre, mert Dunaegyháza nem ilyen — iparkihelyezésre kijelölt község. Tárgyilagosan hozzáfűzi Szabados Sámuelné. hogy közrejátszhat ebben olyan sajnálatos tapasztalat is — úgy tudja, éppen egyik közeli község szolgáltatta a példát —. amikor becsapódtak ilyen kihelyezéssel. Ott is kértek, ígértek mindent, s amikor megtörtént a költséges részlegkialakítás. kisült, hogy alig van munkáskéz. Dunaegyházán ez aligha fordulna elő. Jelölő gyűléseken kértek bennünket az asszonyok, sőt küldöttségileg keresték fel a párt- szervezetet. és a tanács vezetőit: teremtsünk több munkaaalkalmat idehaza. Tóth István Való igaz, hogy a tényeket szépíteni sokféleképpen lehet, csakhogy ennek nincs értelme. Nem is szoktatták ilyen módszerekhez magukat a Szerszómgépipari Művek kecskeméti gyárában dolgozó fiatalok. A szerelőcsarnokokban, műhelyekben naponta találkoznak egymással, jól ismerik közös eredményeiket és hibáikat. Nincs takargatnivalójuk a gazdasági vezetők, s a párt- szervezet irányítói előtt sem, hiszen nap mint nap velük is megbeszélik a problémákat. A fiatal esztergályos, marós, fúrós, köszörűs szakmunkások az ebédlő asztalai mellett kényelembe helyezték magukat. Nyu-' godtan, figyelmesen hallgatták Árvái Lajos, KISZ-titkár szavait. Csak a colafogyasztás és a hamutartókban púposodó csikkek árulták el fokozódó izgalmukat, a gyárban ugyanis először választottak KISZ-csúcsvezetőséget. De a szavazást megelőző feladatuk sem volt könnyebb: kétéves munkájukról adtak számot. Valójában a Szegedi úti gyár eredményeit, problémáit sorolta beszámolójában a KISZ-titkár, ezzel nem csorbította mások érdemeit, hiszen az ötszáz dolgozó közül csaknem, négyszázan,,,,30., éven aluli- fiatalok. A gyárban 28 éyraz: ^átlagéletkor. A pneumatikus gépek gyártásán, a különböző szolgáltatáson és bérmunkán kívül évente több millió közúti járműféket készítenek. Tervük szerint ebben az évben 93 millió forint értékű terméket gyártanak, jövőre ennél 17 millió forinttal többet. Hogyan? A fiatalok, elsősorban az ifjú- kommunisták munkájára, becsületes helytállására számítva ... — A fejlődő technikával, a fokozott követélményekkel csak úgy tudunk lépést tartani, ha szakmailag rendszeresen továbbképezzük magunkat — hangzott a beszámoló. — Minden évben megrendezzük a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakmunkás, a Kiváló ifjúmunkás elnevezésű versenyeket. Az idén hu- szonhatan álltak „rajthoz*! s közülük a legjobbak, Nagy István, Menyhárt István, Czombos Erzsébet a szakma ifjú mestere, Bóna Katalin, Vidovits Árpádné és Budai Attila Kiváló ifjú szakmunkás kitüntetést kaptak. A szünetben jókora felhívás állít meg a folyosón: „Önképzőkör ! Ha tanulással problémád van, segítünk (matek, fizika, kémia). Mi is tanulunk; hetente, háromszor. Gyere te is, írd fel a neved.” Különböző iskolában jelenleg 280 fiatal tanul. Sokan a közgazdasági szakközépiskolába, marxista középiskolába, gimnáziumba járnak. A KlSZ-alapsgervezet, s a keretei között működő három csoport idei akcióprogramját elsősorban a Petőfi-évforduló, s a VIT-re való készülődés határozta meg. Több ezer óra társadalmi munkát (nézd csak meg a SZIM előtti parkot!), Illetve kommunista műszakot tartottak, s az ezért kapott pénz egy részét a szolidaritási, és kollégiumi alapra fizették be. Szabad idejükben szellemi vetélkedőket, ifjúsági találkozókat rendeztek. — Ügy érzem, hogy alapszervezetünk az 1971. évi vezetőségválasztó taggyűlés óta igen sokat fejlődött, s bár tudom, hogy a számok ezt egyoldalúan érzékeltetik, néhány adatot mégis ismertetek: két évvel ezelőtt az alapszervezetnek Ötven tagja vól'í, jelenleg" kilencvennégy u- júkommunista dolgozik a gyárban — móiidta Végül ' a KISZ- titkár, s ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy 1971-ben két fiatalt vettek fel a pártba, jelenleg viszont már hat 30 éven aluli tagja van a pártszervezetnek. Legutóbb például a KISZ ajánlására vették fel Gábor Jánost és Kocsis Pétert. Amikor a vezetőségválasztó taggyűlés egyik szünetében dr- Szűcs Endre igazgatótól megkérdeztem, mi a véleménye a gyárban dolgozó fiatalokról, tulajdonképpen néhány szavas összefoglalóra számítottam. Ehelyett az igazgató — természetesen másként mint beszámolójában a KISZ-titkár — nagyon érdekes, alapos jellemzést adott a fiatalokról. — Tervünkben szerepel, hogy mivel nagyrészt új termékeket gyártunk, a régi gépeket modern, korszerű, fél- vagy teljesen automata berendezésekkel váltjuk fel — hangsúlyozta. Ennek megvalósításához a fiatalok lendülete segítsége szükséges. A gyárban dolgozó műszaki fiatalok az új gépek beszerzésénél kutatómunkát végeznek, melyek azok a legfejlettebb konstrukciók, amelyeket érdemes megvásárolni. Ez nagyon felelősségteljes munka. A korszerű gépek működtetéséhez, korszerű technológiát kell kidolgozni, s ez ugyancsak a fiatal műszakiak feladata. Az ő elképzeléseiknek jój pontos megvalósítói a szerelőcsarnokokban, műhelyekben dolgozó szakmunkások, Együtt, egymást segítve, jó kö- közösségi szellemben dolgoznak. — De mint mindenütt, itt is ► A KISZ-'ések egymást segítve, jó közösségi szellemben dogoznak — hangsúlyozta dr. Szűcs Endre igazgató. # Börcsök Ilona„Köszönöm a bizalmatokat, . igyekszünk bizonyítani ...” vannak problémák — folytatta az igazgató; de arra a kérdésre, hogy melyek ezek a gondok, csak később kaptam választ. — Börcsök Ilona lenne a legjobb KISZ-csúcstitkár — mondogatták egymásnak a fiúk, lányok mintegy saját igazukat bizonygatva. — Számtalanszor bebizonyította már szervezőkészségét, bízunk abban, hogy jó vezetőnk lesz. Közben a jelölő bizottság elnöke elmondta, hogy mivel csdknem száz KISZ-es dolgozik a gyárban, az eddigi KISZ-csoportokból alapszervezeteket hoznak létre, amelyeket egy csúcsvezetőség irányít. Csúcstitkárnak Börcsök Honát jelölték, aki 1969-ben végezte el a kecskeméti műszaki főiskolát. Azóta itt a gyárban mint tervelőadó dolgozik. A gimnáziumban, s a főiskolán is KISZ- vezetőségi tag volt. Titkos szavazással megválasztották a csúcsvezetőséget, melynek titkára Börcsök Ilona lett. Ilona ennyit mondott: „Köszönöm a bizalmatokat, próbálunk bizonyítani...” — Hogyan? — kérdeztem tőle a taggyűlés után. A választ ott kezdte, ahol az igazgató a tanácskozás folytatódása miatt abbahagyta: a problémáknál. Jelenleg 140 szakmunkástanulót foglalkoztat a gyár. Tervük szerint a KISZ-esek a jövőben sokkal többet foglalkoznak majd velük. A szabad idő eltöltését is jobban meg kell szervezni. Lehetőség van bőven, csak fel kell venni a kapcsolatot a környező üzemek, gyárak, vállalatok fiataljaival. Nagyon jó közös programokat lehetne rendezni a MEZŐGÉP Vállalat, vagy a Petőfi Nyomda KISZ-eseivel. Továbbfejlesztésre szorul a természetjáró szakosztály eddigi munkája is. Füves,'gazos a sportpályának szánt, terület. A gyár gazdasági vezetői bizonyára anyagilag is támogatnák az alapszervezetek kirándulásait, kultúrműsorait vagy színházlátogatásait. Nem kevés feladata lesz az új csúcsvezetőségnek. De eredményeket csak úgy érhetnek el, ha együtt mind, a kilencvennégyen, közösen látnak a problémák megoldásához. Tárnái László • A SZIM-ben dolgozó fiatalok először választanak csúcsvezetőséget (Tóth Sándor felvételei) Eredményük sem, feladatuk sem kevés Hagyományok - hétköznapok