Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
A LAKOSSÁG ÉS A TAGSÁG SZOLGÁLATÁBAN A szövetkezet — fejlettségi szintjének megfelelően — a tagság és a fogyasztók társadalmi és gazdasági igényeinek kielégítésén munkálkodik. Kereskedelmi, felvásárlási és szolgáltatási tevékenységével sokoldalúan szolgálja a lakosság ellátási és egyéb érdekeit. A szövetkezet eredményeiben mindenkor jelentős szerep jutott a tagság összefogásának és az érdekükben lelkiismeretesen eljáró, választott testületek, vezetők irányító és ellenőrző tevékenységének, mellyel meghatározták és segítették az alkalmazottak eredményes munkáját. Az UNIVER Fogyasztási Szövetkezet Bács-Kiskun megye legnagyobb szövetkezete. Az átlagosnál szélesebb tevékenységi körrel rendelkezik. A kiskereskedelem, a vendéglátás, felvásárlás és szállítás mellett egyre intenzívebben foglalkozik élelmiszeripari tevékenységgel, baromfi-, nyúl- és sertéshizlaló szakcsoportok működtetésével stb. Az a csaknem nyolcszáz dolgozó, akiket az UNIVER Fogyasztási Szövetkezet jelenleg foglalkoztat, egyöntetűen azon van, hogy a szövetkezeti mozgalomnak, a szocialista kereskedelemnek, vendéglátóiparnak s szolgáltatásnak tekintélyt szerezzen. Negyedszázados történetét ünnepli az UNIVER Fogyasztási Szövetkezet A jubileum alkalmával érdemes néhány mondatot szánni-annak bemutatására, miként ért el a szövetkezet negyedszázados története alatt idáig. A régi tagok, emlékeznek még a szövetkezet megalakulására, a kezdetekre. ök tudják, hogy hányféle kísérlet történt a felszabadulást követő esztendőkben a szövetkezeti mozgalom fellendítésére. Az 1948-as esztendő jelentős fordulópont volt Kecskemét város szövetkezeti mozgalmának történetében. Ugyanis ekkor jött létre, alapos előkészítő és szervező munka eredményeképpen az UNIVER, hivatalos „jogelődje”, a Kecskeméti Föl dművasszö vetkezet. Mi sem jellemző jobban a „hírős város” szövetkezeti mozgalmára, mint az a tény, hogy míg az első évben hatszáznál alig több volt a tagság létszáma, addig a következő esztendőben már az ezret is meghaladta. S 1952- ben már háromezer-nyolcszáz. 1955-ben négy és fél ezernél több tagot számlált a szövetkezet. Fürj Pál kecskeméti. Szántó Jánosné városföldi. Tarró János ésj Ábrahám Lajos helvéciai, Bárkái István hetényegy'názi lakosok, mint alapító tagok jól emlékeznek még az első évek nehézségeire. harcaira., Arra. hogy miként küzdöttek társaikkal együtt a sok meg nem értés ellen éppen úgy, mint a természeti csapások és más akadályozó tényezők ellen. Visszaemlékezve most elmondják, hogy a legtöbb bajt a pénztelenség és a hozzá nem értés okozta akkoriban. Egy évvel a megalakulás után, 1949. június 29-én a városháza dísztermében ünnepi külsőségek között, rendkívüli közgyűlésen mondta ki a szövetkezet tagsága az egyesülést a városföldi és a he tény egy házi földművesszövetkezetekkel. Ez nagy lépést jelentett az erős, a lakosság egészére kiható, korszerű keretek közt működő szövetkezeti hálózat kiépítésére. A szövetkezet kezdetben a hatósági liszt elosztást, a bor, must átvételét, s hasonló feladatok elvégzését vállalta magára. Később szélesedett tevékenységi köre. A szerződéses termeltetés keretében vetőmag és műtrágya kiosztása, mezőgazdasági termények és termékek széles körű felvásárlása segíti szorosabbra fűzni a kapcsolatot a lakossággal. Ugyanakkor kiskereskedelmi boltokat létesítettek, s megkezdődött a vendéglátóipari hálózat kiépítése is. 1950-ben tizennégy, 1952-ben viszont már 34 olyan egysége volt a szövetkezetnek, ahol naponta kapcsolata épülhetett ki a lakossággal. Ezek a boltok és telepek elsősorban a peremkerületekben épültek. A fejlődés a taglétszám növekedésében éppúgy megmutatkozott, • mint a forgalom és a nyereség alakulásában. A szövetkezet hatóköre és profilja egyre bővült a múló évek alatt. Hat új felvásárlási telep létesült olyan helyeken ahol eddig a termelőknek drága fuvar-' ral kellett elszállítani áruikat a felvásárló telepre. E telepek száma tizenkettőre növekedett. A termelői igények kielégítésére épült fel a takarmánydaráló, a két szeszfőzde a bérfőzetők részére, s a második szikvízüzem. Ezekkel az új létesítményekkel a szövetkezet tulajdonában levő üzemek száma tizenegyre szaporodott. A forgalom egy időben kedvezőtlenül alakult 1961-ben 83 millió forint volt. Ebben az időben szabályozta kormányrendelet a földművesszövetkezet működési területét, melynek következménye volt a városi üzletek leadása. Az újabb felemelkedés következtében a forgalom 1965-ben meghaladta a száztízmilliót. A szövetkezeti hálózat forgalma ezután egyenletesen növekedett. 1966-ban százhúsz, 1971-ben két- százhuszonnégy, s 1972-ben két- száznyolcvannégymillió forint volt. A szövetkezet forgalma ötéves időszakonként az alábbiak szerint alakult: 1961—65 között 475 millió forintos forgalomról és 12 millió forint nyereségről számolhattak be. 1966—70 között 742 millió forint volt a forgalom, és 33 millió a nyereség. Ezt követően 1971—^73 között, két és fél év alatt 640 milliós forgalom mellett 36 millió forint nyereségük volt. A saját vagyon ezekben az években: 1965-ben 20, 1970-ben 42, és 1973-ban 51 millió forinton felüli értékre emelkedett. Az UNIVER Fogyasztási Szövetkezet a rendelkezésre álló erőkkel, s eszközökkel, sokoldalúan kívánja szolgálni a lakosság érdekeit. A termelőkét és a fogyasztókét egyaránt. Ezért hozta létre a tojás-, baromfitenyésztő szakcsoportot, a galambtenyésztő és -hizlaló szakcsoportot, vetkezet úgy igyekszik ellátni vágósertéssel a saját húsüzemét, hogy megszervezte a sertéstenyésztő- és hizlaló szakcsoportot. Az UNIVER Hetényegyházán ipart teremtett. A savanyítóüzemet átalakította olyan konzervüzemmé, mely a lakosság megnövekedett igényeit igyekszik szolgálni. A háziasszonyok munkáját segítik az áruválaszték bővítésével. A tubusos ételízesítők: a „piros arany”, „majonéz”, „lucullus mustár” és a „gulyáskrém” stb. széles körben kedvelt árucikké váltak messze földön; több külföldi országban is. A konzervüzem megléte ezen a helyen különös^ azért jelentős, mert a környező tanyavilágban • Készül a mustár a he- tényegyházi konzervüzemben. élő emberek számára korszerű munkalehetőséget nyújt, s a község általános fejlődésére kedvezően hat. A lakosság hús- éá húskészítmény-ellátásának javítása céljából létesítették a vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet is. A szolgáltatói munka javításának céljából bérvágást is végeznek. Fuvarozási szolgáltatást is vállalnak. Jelenleg a tehergépkocsiállományuk meghaladja az öt- venet. Így a saját szállítási gondjukon is teljes egészében segíteni tudtak. Az Alföld Szövetkezeti Áruház Kecskemét központjában a megyeszékhely egyik fontos kereskedelmi létesítménye. A vásárlók nagy számmal, szívesen látogatják a modern, korszerűen felszerelt és berendezett áruházát. mely 13 szövetkezet összefogásával, s a MÉSZÖV, valamint a SZÖVOSZ támogatásával jött létre. Megépítését kezdettől fogva az UNIVER vezetősége sürgette. Amikor 1971 tavaszán a csaknem ötezer négyzetméter alapterületű Alföld Áruház megnyitotta kapuit. Kecskemét és a környező falvak vásárlóközönsége élénk érdeklődéssel kísérte azt. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy ezentúl az ő szolgálatukra áll majd az ország legszebb, legkorszerűbb és legnagyobb szövetkezeti áruháza. Ez évben, csaknem kétesztendős üzemeltetés után egyesült a SZÖVKER Szövetkezeti Vállalattal, s ettől kezdve öhállóan. mint Alföld Aruház Vállalat működik. A Kecskeméti Földművesszövetkezet a SZÖVOSZ VI. . kongresszusa után megváltoztatta a nevét: Kecskemét és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ezt követően 1969- ben elfogadták az új alapszabályt, s ekkor kapta a ma is érvényben levő új nevét a szövetkezet. UNIVER Fogyasztási Szövetkezet néven — megnövekedett feladattal és megnövekedett felelősséggel — dolgozik egyre bővülő hálózatával és apparátusával. A feladatoknak a szövetkezet úgy tud eredményesen eleget tenni, hogy az új gazdasági irányítás szellemében a dolgozókat bátor cselekvésre, merész tervek készítésére és megvalósítására ösztönzi. A pártalapszervezet és a szakszervezet javaslatait meghallgatják. s azokat felhasználják a gazdasági vezetés megjavításában. a közönség igényeinek kielégítését célzó munkában. Ezzel is magyarázható, hogy á dolgozók hangulata az elmúlt években kedvezően alakult. A közös tenniakarásnak, jó kollektív szellemnek is köszönhető, hogy a szocialista munkaverseny kiszélesedett, s szép eredmények születtek a mindennapi munkában. Az 1969. és 1971. évi eredmények alapján a szövetkezet kétszer is megkapta a „Kiváló szövetkezet” címet. Az UNIVER Fogyasztási Szövetkezet keretén belül több arany-, ezüst- és bronzkoszorús szocialista brigád dolgozik. Évenként negyven, ötven dolgozó éri el szorgalmas és odaadó munkájával, hogy megkapja a „Kiváló dolgozó” kitüntető jelvényt. Rajtuk kívül szép számú dolgozó kapja meg a „Dicsérő elismerés” oklevelet, a vele járó pénzjutalommal együtt. A SZÖVOSZ elnöksége sok ország — köztük a szocialista országok — szövetkezeti szerveivel tart fenn gyümölcsöző kapcsolatot. Ebbe igyekszik bekapcsolódni régtől fogva az UNIVER is. A szövetkezet a csehszlovákiai topolcsányi JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezettel 1968 ótatest- vérszövetkezeti kapcsolatban van. Tájékoztatják egymást az eredményekről, gondjaikról,, elképzeléseikről. Figyelemmel kísérik egymás munkáját, megtárgyalják a tapasztalatokat, stb. A dolgozók rendszeres tapasztalatcsere-látogatásai bővítik ismereteiket. segítik napi munkájukat, a vásárlóközönség érdekében. Több éves kapcsolatuk van az NDK-beli Halle megye szövetségével, és Köthen város Konzum fogyasztási szövetkezetével. Amikor az Alföld Áruház terveit készítették például, akkor is sok segítséget kaptak a német barátaiktól: elsősorban a náluk tapasztaltak alapján. A szövetkezet évenként két- háromszázezer forinttal támogatja a dolgozók lakásépítési programját. S eddig mintegy félmillió forinttal járult hozzá az óvodai és bölcsődei helyek bővítéséhez. Segítették a többgyermekes vagy egyedülálló szülők gyermekeinek iskoláztatását. A szövetkezet az utóbbi három évben rendszeres segélyt ad a rászoruló idős szövetkezeti tagoknak. Ez az összeg évente eléri a százezer forintot. A maguk elé tűzött célok elérését segítették a belső szabályzatok. Elsősorban a kollektív szerződés a hozzá kapcsolódó kiegészítő szabályzatokkal, közöttük a munkavédelmi, törzsgárda-, munkaverseny- és lakásépítési kölcsön szabályzattal. Az eredményekhez az is hozzájárult, hogy a dolgozóknak csaknem a fele részt vesz a szocialista munkaversenyben. 1973-ban a törzsgárdatagok száma 242. Közülük sokan elérték már a húsz-, illetve huszonöt éves törzs, gúrdatagságot. A szövetkezet eredményes gazdálkodása a béremelkedést is magával hozta. Míg 1966-ban 1654 forint volt, addig 1972-ben már 2241 forint lett a dolgozók egy főre eső havi kereseti átlaga. Ez évenkénti 6—7 százalékos növekedést jelent. A tagság (a közvetett juttatásokon kívül: sport- és kulturális élet támogatása például) még összesen 5—7 százezer forint vásárlási visszatérítést is kap. Ez az együttműködés és kölcsönhatás biztosíték arra, hogy a szövetkezet továbbra is egyenletesen fejlődjön, és betöltse hivatását. (x) • Szép, új helyet kapott nemrégen a szövetkezet könyvesboltja Kecskeméten, az Arany János utcában. Az új virágbolt a Beloiannisz téren. A SZÖVETKEZET HATÓKÖRE ÉS PROFILJA EGYRE BŐVÜL AZ UNIVER HETÉNYEGYHÁZÁN IPART TEREMTETT # Az utasok egyik kedven« helye az Autóscsárda, a solti műút mellett, • Korszerű szeszfőzde Helvécián.
