Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-09 / 236. szám
1973. október 9. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Örülünk Csuhrajnak Gondolom, a régebbi sikereken felbuzdulva, folytatja a Magyar Televízió a világhírű kortárs rendezők filmjeinek sorozatban való bemutatását. Most a szovjet filmművészet világhírű alakja, Grigorij Csuhraj lesz a nézők vendége néhány héten keresztül. A Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt című filmjeire bizonyára nagyon sokan emlékeznek még. Elsőnek a rendező első filmalkotása került a képernyőre, szombaton este a késői órákban, a Negyvenegyedik. A film vetítése előtt — jó ötlettel — megszólaltatták Csuhrajt, akit jól ismer személyesen is a közönség. Többször járt hazánkban, s bizonyára azt is sokan tudják, hogy a második világháború alatt hosszabb ideig Kecskeméten tartózkodott. A művész meggyőzően beszélt a film társadalmi szerepéről és emberi, közvetlen szavakkal vallott önmagáról, életéről. A sorozat első filmje, a Negyvenegyedik, a forradalom emberi arcát villantja elénk. Hatalmas szenvedélyek, mély érzelmek, örömök, és fájdalmak kavarognak s olvadnak egybe a történelmi napok sokszor nehezen áttekinthető, ellentmondásos sodrása közben. Csuhraj nagy erénye, hogy a forradalmárokat és ellenforradalmárokat nem fekete-fehérnek festi, hanem képes éreztetni a minden emberben egyaránt meglevő ellentmondásosságot, bonyolultságot. De képes rendet is teremteni a kaotikus életalakulásokban, meg tudja velünk — és bennünk — őriztetni szuggesztív erejű művészete által a tiszta eszmeiséget. Amennyire örültünk Csuhrajnak és kimagasló művészi értékű alkotásának, annyira bosszankodtunk a tévé új „fegyverténye”, a Különös vadászat című kétrészes krimiszerű kémhistóriája miatt. Az enyhén szólva naiv — de inkább bárgyú — mesécske arról, hogy egy hatalmas apparátussal dolgozó kémhálózat óriási költséggel és még nagyobb erőbedobással próbál hazánkban rakétás hadititkot megszerezni, nem hogy nem volt meggyőző, elhitető, hanem egyenesen idegesítő volt. Nem is érdemelne szót, ha nem lenne ió alkalom ismét leírni a sokszor leírtat: úgy látszik. filmszakembereinknek sehogyan sem sikerül ebben a műfajban elfogadható színvonalon filmet készíteni. Érdemes lenne az illetékeseknek megvitatniok, hogy mi lehet az oka ennek? Vasárnap este. miután a talán legtöbbek által színvonalasnak értékelt Hét című műsor mostani számát megnéztük, elszórakozhattunk egy csokorra való Szép Ernő műben. Bár sem a rendezés. sem a színészi játék nem dicsérhető különösebben, mégis azt mondjuk: jó alkalom az ilyen egyes félig vagy egészen elfelejtett íróinkra a szélesebb közönség figyelmét felhívni. Amolyan országos illusztrációs ez egy hatalmas méretű irodalomórához; sem több. sem kevesebb. V. M. Budapestre érkezett Wölfgang Rauchfuss A magyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság elnökének találkozójára hétfő délelőtt Budapestre érkezett Wolf gang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese. az együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke. Társaságában van Gottfried Steger elektrotechnikai és elektronikai miniszter. dr. Harry Möhbis miniszterelnökségi államtitkár és több más személyiség. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke. Baczoni Jenő. a külkereskedelmi miniszter első helyettese. dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, valamint Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Goethe-díj magyar szakembernek Az idén először magyar szakembernek ítélték a svájci Goethealapítvány tájfejlésztési díját. A kitüntetett — dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója — a tájfejlesztés és a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő tevékenységet. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A kisüzemi gazdaságok szerepe a termelésben II. A kisüzemi gazdaságok nemcsak a lakosság, különösen a külterületi népesség nagy hányadát foglalják magukba, hanem a mezőgazdaság eszközeiből is jelentős arányban részesednek. A földterület számottevő részén, nagyszámú állatállománnyal rendelkeznek, felszerelésük azonban gyenge színvonalon áll, különösen a termelést elősegítő eszközökből van kevés. Földterület és növénytermesztés Bács-Kiskun megyében a szakszövetkezeti tagok egyénileg művelt területe képezi az összes kisüzemi földterület felét, a tanyai gazdaságokban a 60 százalékát. Baja, Kalocsa város és járásaik kisüzemi gazdaságaiban szinte nincs is ilyen jogcím szerinti földterüiet. Ezzel szemben a kiskőrösi járásban — a kül- és belterületi gazdaságok 84 százalékát a szakszövetkezeti tagok egyénileg művelik. A kecskeméti járás külterületén 66, a kiskunhalasi járás külterületén 64 százalék az ilyen jogcím szerint művelt .terület. A kisüzemi gazdaságok összes területének több, mint négyötödét — hasonlóan az országoshoz — a négy fő művelési ág — a szántó, a kert, a gyümölcsös és a szőlő — foglalja el. Mivel az intenzív kultúrák igénylik leginkább, hogy művelőjük helyben lakjon, ebből adódóan Bács-Kiskun megyében a külterületi gazdaságok számának 38 százalékos aránya mellett a kisüzemi gyümölcsös területnek 64, a szőlőnek 45 százaléka a külterületi gazdaságoké. Kecskeméten és környékén a kisüzemi gazdaságok szőlőterületének a városban fele, a járásban 68 százaléka tanyavilágban van. Ezzel szemben a kiskőrösi járásban a szőlőterületnek 34 százaléka található a külterületen. Ez arra utal, hogy Kecskemét környékén a külterületet inkább választják lakóhelyül, mint a kiskőrösi járásban, ahol a szőlőnek kétharmadát a belterületen lakók művelik. A kisüzemi gazdaságok a föld hasznosításával jelentősen hoz-Állattartás tanyán Bács-Kiskun megye kisüzemi gazdaságaiban az összes gazdaság számosállat-állományának több, mint fele található. Ezen belül a szarvasmarha-állománynak — amely megközelítően 52 ezer darab — mintegy fele tartozik a kisüzemekhez. A sertésállománynak háromnegyede, több, mint 453 ezer darab, a lóállománynak kétharmada, vagyis 16 ezernél több, a juhoknak egyharmada, összesen 78 ezer darab van a kisüzemek birtokában. A baromfiállománynak több mint kétharmada, 3,2 millió darab, szintén a kisüzemeké. Az állatállományból a kisüzemek aránya zájárulnak a mezőgazdaság terméseredményeinek alakulásához. A föld minősége, a gazdálkodók anyagi ereje, a gazdaságok felszereltsége és munkaerőhelyzete szerint különböző növényi kultúrákat helyeznek előtérbe. Néhány szántóföldi növény termeléséből jelentős arányban részesednek a kisüzemi gazdaságok. Ide tartozik a kukorica és a burgonya, amelyekből 1972-ben Bács-Kiskun megyében a termésnek 40, illetve 78 százaléka származott a kisüzemektől. A rozsnak kétharmadát, az őszi árpa egynegyedét, a dohány egyharmadát, a takarmányrépának pedig majdnem a felét szintén a kisüzemek termelték. A zöldségfélék tavalyi termőterületének több mint egynegyede tartozott a kisüzemekhez. A betakarított mennyiség egyes cikkekből, így sárgarépából, petrezselyemből, zöldbabból mintegy felét, fejeskáposztából, kelkáposztából, paradicsomból-, zöld- és fűszerpaprikából több, mint egynegyedét tette ki a megye összes termésének. Bács-Kiskun megyében 1972- ben több mint 59 ezer hektár szőlőterület volt, amelynek felét a kisüzemi gazdaságok kezelték. A szőlőtermés 247 ezer tonnát tett ki, amelynek 44 százalékát a kisüzemek adták. • Bács-Kiskun megye összes gazdaságában 1972-ben több, mint 167 ezer tonna gyümölcs termett, amelynek 40 százaléka a kisüzemi gazdaságokból származott. A körte, cseresznye, meggy, szilva, szamóca 60—90 százaléka ugyancsak ezeknek a gazdaságoknak a gyümölcsfáin, kertjeiben termett. Bács-Kiskun megyében valamennyi állatfajtánál jóval meghaladja az országos átlagot. Bács-Kiskun megyében a kisüzemi gazdaságoknak 38 százaléka számosállat-állományuknak majdnem kétharmada, baromfiállományuknak pedig közel a fele van a települések külterületén. ' Az állattartás kedvezőbb lehetőségei miatt a tanyai gazdaságokban nagyobb az anyaállatok száma. A külterületiek kisüzemi gazdaságaiban a szarvasmarhaállománynak 58 százaléka, a sertésállománynak 11 százaléka A kisüzemi gazdasagok földterületének megoszlása Bács-Kiskan megye Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunhalasi járás Kiskunfélegyháza város - környéke Községek összesen Baja Kalocsa Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Városok összesen Megye összesen Az összes kisüzemi gazdaság földterületéből r ~l szántó I .. ■ .1 gyümölcsös E5SZ3 kert UJ.U1 szóló egyeb a külterületi gazdaságok összes földterülete anyaállat. Az 53 ezer tanyában még így is csak 23 ezer tehén található. Ez arra utal, hogy van A gazdaság felszerelése A Bács-Kiskun megyei kisüzemi gazdaságok eszközellátottsága a fontosabb gazdasági épületek közül csak pajtákból roszszabb az országosnál, a 100 gazdaságra jutó sertésól, bortárolóhely és kukoricagóré aránya jóval kedvezőbb annál. A községek tanyavilágában minden épületfajtából több van, mint a városok külterületi gazdaságaiban. Ez utóbbiakban ugyanis már nem mindenütt elsődleges a mezőgazdasági tevékenység. A család több tagja gyárakban és más, nem mezőgazdasági munkahelyen dolgozik. A kisüzemi gazdaságok gépesítettsége elég kedvezőtlen képet mutat. Bács-Kiskun megye 139 ezer kisüzemi gazdaságában mindössze 154 darab 12 lóerősnél kisebb és 499 annál nagyobb teljesítményű traktor található. Ezeknek 31, illetve 56 százaléka van a külterületi gazdaságokban. Kedvezőbb a kisüzemi gazdaságok szállító- és közlekedésieszköz-ellátottsága. Bács-Kiskun megyében 5600 parasztszekér, valamint 9600 szállítóplatós kocsi van a kisüzemekben (16 400 lóval), 7900 személygépkocsi és 31 ezer motorkerékpár van a kisüzemekhez tartozó személyek tulajdonában. A külterületi gazdaságok a felsorolt eszközökből is általában jobban ellátottak, kivételt képez a személygépkocsi. Ezer gazdaságra 57 személykocsi és 221 mo’ még bőven tennivaló ’a szarvasmarhaprogram végrehajtása során megyénk tanyavilágában. torkerékpár jut, ezen belül csak a külterületen 46, illetve 254. A tanyai emberek fáradhatatlan munkájára utal, hogy a személyenként átlagosan több mint másfélszer annyi földterületet művelnek, háromszor annyi számosállatot látnak el, de ezen belül több mint ötször annyi szarvasmarhát, kétszerannyi sertést, másfélszer annyi baromfit gondoznak, mint a belterületi kisüzemi gazdaságok. örvendetes tény, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971 ‘decemberi együttes ülésén hozott határozat nyomán a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására társadalmi összefogással már sok eredmény született. A tanyák és tanyai iskolák villamosítása, a tanyai kollégiumok létesítése, a tanyavilág kereskedelmi ellátásának javítása, a propán-bután gáz eljuttatása a tanyákba is —mind ezt a célt szolgálja. A további tervek is szépek, amelyek azzal az előrelátással készültek, hogy a tanyarendszer felbomlása szükségszerű folyamat, de az átmeneti időszak alatt gondoskodni kell a tanyai lakosság alapvető ellátásáról. A tanyán élő emberek társadalmi felemelkedése érdekében pedig növelni kell a felnövekvő új nemzedék általános és szakmai ismereteit. Dr. Sántha Józsefné a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdásza Együttműködésünk töretlenül fejlődik Napjainkban folynak testvérmegyénkben a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagkollektíváinak beszámoló, vezetőségválasztó gyűlései. Ez alkalomból közöljük I. T. Tverdohlebov elvtársnak, az SZMBT területi elnökének beszámolóját: A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Krím területi tagozata 1966-ban alakult meg. Rövidesen Szimferopol és Jalta városokban, majd Szimferopol járásban is alakultak tagozatok. A Krím területén jelenleg 48 tagkollektívát tartunk számon, melyek ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben működnek. A területi és városi tagozatok vezetőségeiben, a kollektívák elnökségeiben háromszázan dolgoznak, valamennyien a szovjet— magyar barátság igaz, lelkes aktivistái. Területi tagozatunk vezetőségének kezdeményezésére és irányításával szerte a félszigeten megemlékeznek a magyar nép ünnepeiről, a népeinket egyaránt érintő évfordulókról. Ilyen alkalmakkor ünnepi üléseket, olvasókonferenciákat szervezünk, filmszínházaink magyar filmeket tűznek műsorukra, fényképkiállításokon mutatjuk be a testvéri Bács-Kiskun életét, dolgozóinak eredményeit. Évente 400—500 rendezvényt szervezünk a Krímfélszigeten. Nagy látogatottságnak örvend az állandó kiállítás, melyet a szimferopoli múzeumban rendeztünk területeink barátságának dokumentumaiból. Minden tagkollektívánk rendelkezik ma már egy-egy magyar szobával, vagy sarokkal. Aktivistáink nagy szeretettel gyűjtik és állítják ki a Magyar Népköztársaság életét szemléltető fényképeket, hanglemezeket, magyar barátaiktól kapott ajándékokat Segítik propagandamunkánkat azok a tetszetős, tartalmas anyagok, melyeket gyakran küldenek Budapestről és Kecskemétről. A képeket vándorkiállításokon és a sajtóban mutatjuk be, az írásos anyagok alapján aktivistáink tartanak előadásokat a magyar nép életéről. Szeretném emlékeztetni a Pe-’ tőfi Népe olvasóit területeink tudományos kapcsolataira és együttműködésére. Szilárd, munkakapcsolatok alakultak ki a Krím és Bács-Kiskun szőlészei között. A szőlészet és borászat gyakorlatában is hasznos tapasztalatokkal, módszerekkel gazdagítottuk egymást. Nagyon jó gyümölcstermesztési szakembereink együttműködése, melynek eredményeként a Krím területen 5 ezer hektár gyümölcsös hoz bő termést — ennyit telepítettek nálunk a közösen kidolgozott módszerek alapján. Nyilván Bács-Kiskunban is kimutathatók barátságunk hasönló, kézzelfogható eredményei. Sok ipari üzemünk él a tapasztalatcsere adta lehetőségekkel. A szimferopoli „Dzerzsinszkij” kombinát elsajátította és bevezette néhány olyan modell gyártását, melyek mintáit az Alföld Cipőgyár bocsátott rendelkezésükre. A szimferopoli „Kujbisev” élelmiszeripari gépgyár szállította és szakemberei szerelték fel a Nagykőrösi Konzervgyár dobozgyártó automatáit. A bahcsiszeraji, dzsankoji és a szimferopoli „Kirov” konzervgyárakban jól beváltak a magyar „Komplex” és „Láng” gyümölcs- és zöldségkonzervgyártó vonalak. Baráti kapcsolataink folytatódnak és további eredményeket ígérnek. E kapcsolatokban jelentős szerep jut a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak és a Magyar —Szovjet Baráti Társaságnak egyaránt. Feladataink tudatában, kellő felelősségérzettel összegezik munkájuk eredményét, állítják össze terveiket és választják meg vezetőségeiket az SZMBT tagkollektívái. Nekünk is, miként magyar barátainknak, sok érdekes és hasznos tervünk van. melyek megvalósítása lehetővé teszi baráti kapcsolataink, termékeny együttműködésünk továbbfejlesztését területünk lakóinak, a társadalmi haladásnak a javára. Fordította: Savóit Béla Igazolatlanul Bács-Kiskun megye egyik városában tanácsülést tartottak az elmúlt napokban. Elöljáróban az elnök megállapította, hogy a tanács tagjai közül öten igazoltan, huszonegyen pedig igazolatlanul vannak távol a testület üléséről. Meglepően magas ez a szám, amely közel negyedét jelenti a városban megválasztott tanácstagok számának. Elsősorban azért meglépő, mert a huszonegy ember még azt a fáradságot sem vette magának, hogy néhány sorban tájékoztassa a végrehajtó bizottságot, a tanács vezetőit távolmaradása okáról. Van azonban a jelenségnek egy másik oldala is: hogyan képviselik ezek a tanácstagok választóik, a körzet lakóinak érdekeit akkor, ha legalapvetőbb kötelességüknek és joguknak sem tesznek eleget? Jó tanácstagok-e ezek az emberek, hiszen távolmaradásukból arra lehet következtetni, hogy némi közöny munkálkodik bennük megbízatásuk és a város ügyei iránt. Hogyan fognak beszámolni az igazolatlanul hiányzott tanácstagok választóiknak arról az igen fontos témáról — a város fejlődése a negyedik ötéves terv első felében és a további tennivalók —, amely fő napirendi pontja volt az ülésnek, s amellyel kapcsolatban olyan határozatot hozott a testület, hogy a tanácstagok tájékoztassák választókerületük lakóit a kérdésről. Annak idején, a választásokat megelőző jelölő gyűléseken ezek a tanácstagok is bemutatkoztak a lakosságnak, tehát egyáltalán nem ismeretlen emberekre adták szavazatukat az emberek, amikor bizalmukkal tüntették ki őket. A sajtó sokat foglalkozott akkor, azelőtt és azóta is ezzel a bizalommal. Helyesen fogalmazott, amikor éppen ezt a bizalmat jelölte meg a választók és a választottak közötti jó, termékeny és előbbre vivő kapcsolat alapjaként. A választás napján aztán eldőlt, hogy az állampolgárok kikben bíznak elsősorban, ki az az ember, aki véleményük és saját' ígérete szerint is a legjobban fogja képviselni ügyeiket, gondjaikat a tanácsban. Beszéltünk arról, hogy milyen kitüntető érzés élvezni a választók bizalmát, s hogy ezzel a bizalommal nem szabad viszszaélni... Nem akarunk túlzó következtetéseket levonni ebből az egy, de bizonyára nem egyedüli esetből. Mindenesetre az a tény, hogy huszonegy tanácstag távolmaradt a testület ülésétől és nem tartotta érdemesnek, hogy az okot az illetékesek tudomására hozza — már elgondolkoztató. Miféle sürgős és megbízatásánál fontosabb elintéznivalója akadhatott ezeknek az embereknek? Mi jöhetett közbe olyan hirtelen huszonegy embernél? Lehetséges, hogy közülük néhánynak valóban halaszthatatlan dolga akadt, de az már alig hihető, hogy minden igazolatlanul távolmaradottnak elfogadható oka lett volna. Persze a tanács így is határozatképes volt és döntött is különböző fontos kérdésekben. Azt sem mondjuk, hogy ez a nagyarányú hiányzás jellemző volna mind a szóban forgó város tanácsi testületére, mind pedig megyénk többi városi, nagyközségi stb. tanácsüléseire. Inkább az a tapasztalat, hogy a községekben úgyszólván minden tanácsülésen százszázalékos a tanácstagok megjelenése, részvétele. Pedig most, az őszi munkák idején talán éppen a községi tanácstagoknak volna alapos oka a távolmaradásra. Hivatkozhatnának a legkülönbözőbb sürgős és természetében halaszthatatlan feladatok elvégzésére. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem az igazoltan távolmaradások — és azoknak ilyen magas aránya — a jellemző, hanem az aktivitás. Mégis figyelmeztetni kell az erre hajlamos tanácstagokat, hogy ez a közönt elhatalmasodhat rajtuk, és a lakosság nem köteles a következő választásokig várni, tűrni és elnézni. Reméljük, erre nem kerül sor megyénk egyetlen tanácstagjánál sem, s azt is reméljük, hogy sem z szóban forgó városban, seffl pedig máshol Bács-Kiskuft megyében nem lesz fontosabb és halaszthatatlan ügyük a tanácstagoknak azon a napon, amikor ülésezik a tanács. Gál Sándor Befejezte tanácskozását a Nemzetközi Ravensbrück Bizottság „Rendeltetési állomás — Budapest” — írja a vagon oldalára a szimferopoli teherpályaudvar vasutasa. Gyakran kerül ilyen felirat a vagonokra. A szimferopoli úttörőpalota ifjú rádiósai lépnek kapcsolatba magyar adókkal. (Foto: APN) Vasárnap este befejezte tanácskozását a Nemzetközi Ravénsbrück Bizottság. A margitszigeti Nagyszállóban tartott kétnapos ülésen valamennyi megtárgyalt kérdésben — beható vita után — egységes álláspont alakult ki. Az ülés részvevői mélységesen elítélték a katonai junta brutális támadását a chilei nép, a chilei hazafiak, a haladó erők ellen. A tanácskozáson megválasztották a bizottság küldötteit a moszkvai Béke Világkongresszusára. ■ Az ülés végén- megtárgyalták a ravensbrücki koncentrációs tábor felszabadulásának 30. évfordulójával kapcsolatos megemlékezés terveit is. (MTI)
