Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

1973. október 7. • PETŐFI NÉPE • 3 A statisztika tükrében A kisüzemi gazdaságok szerepe a A MagyaT Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2/1972. számú rendelete értelmében 1972 évre vonatkozóan általános mezőgazdasági összeírást kellett végrehajtani. Ezzel az adat­­felvétellel a Magyar Népköztársaság csatlakozott az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének {FAO) világcen­zusához. Az összeírás célja a magyar mezőgazdaság helyzeté­nek, termelésének és a termelés körülményeinek megfigyelése volt. Hasonló méretű mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtés eddig csak két alkalommal, 1895-ben és 1935-ben történt. E program keretében 1972. március 31. és április 1-e közötti éjféli állapotnak megfelelően az ország valamennyi, mintegy 1 millió 700 ezer kisüzemi gazdaságban össze kellett írrii a sze­mélyekre és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó fontosabb adatokat. Díjnyertes művészek az évad első hangversenyén Hétfőn, október 8-án este az Országos Filharmónia kecs­keméti sorozatának évadnyitó hangversenyén a 13. budapesti nemzetközi zenei verseny három díjnyertese mutatkozik be a Ka­tona József Színházban: Bálint Mária és Barta Mihály hegedű­­művész, valamint Onczay Csaba gordonkaművész. Mindhárman a verseny zenekari döntőjén elő­adott egy-egy versenyművet játsszák a Budapesti MÁV Szim­fonikusok kíséretével, a karmes­ter Szalatsy István lesz. # Bálint Mária Bálint Mária jelenleg a Zene­­művészeti Főiskola művészképző tagozatának végzős hallgatója, tanára: Halász Ferenc. Tavaly már eredményesen szerepelt nemzetközi találkozón: díjat nyert a genovai Paganini-verse­nyen. A most lezajlott budapes­ti Szigeti József-emlékverseny megosztott harmadik diját kap­ta. A kecskeméti közönségnek Beethoven Hegedűversenyének tolmácsolásával mutatkozik be. t Barta Mihály Barta Mihály a Zeneművészeti Főiskolán Kovács Dénes növen­déke. Több alkalommal szere­pelt már külföldön, többek kö­zött szólóestet adott Párizsban is. A tavalyi poznani Wieniawski­­versenyen oklevelet kapott. Az idén a Weiner Leó-szonátaverse­­nyen kiemelt második, majd a mostani versenyen ugyancsak második díjat nyert. A hétfői koncerten Brahms Hegedűverse­nyét adja elő. Onczay Csaba Budapesten az azóta már elhunyt Friss Antal professzor tanítványaként nagy­díjjal fejezte be főiskolai éveit. Ezt követően Sienában, majd Moszkvában képezte magát to­vább. Jelenleg a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1968-ban külön­­díjat kapott a budapesti Casals­­gondonkaversenyen, az idén pe­dig kiemelkedő játékát első díj­jal jutalmazta a zsűri. Közönsé­günk előtt több» ízben szerepelt már — legutóbb ez év júniusá­ban, igen nagy sikerrel. Ez al­kalommal Sosztakovics Gordon­kaversenyét játssza, ez a mű Kecskeméten most hangzik el első ízben. A három fiatal művész fellé­pése méltó nyitánya lesz az új hangversenyévadnak. K. T. Az összeírást- a Központi Sta­tisztikai Hivatal irányította. Az adatok egy részét feldolgozták. Ezek elemzése lehetővé tette, hogy bemutassuk a kisüzemi gaz­daságok helyzetét, s azt, hogy mennyiben járulnak hozzá a me­gye mezőgazdaságának termelési eredményei hez. A tanyán élők helyzete A településhálózat fejlesztése kapcsán az alföldi megyékben külön is figyelmet érdemel a ta­nyák jelene és jövője. Az itt lakó emberek nagy része a munkaere­jét. szorgalmát és tehetségét a mezőgazdasági termelésre fordít­ja. Szinte minden tanyához va­lamilyen módon kisüzemi gazda­ság kapcsolódik, amelyek nép­­gazdasági szempontból fontosak, árutermelésük elengedhetetlen az ország ellátása, a nemzeti jöve­delem termelése szempontjából. Bács-Kiskun megyében az 1970 évi népszámlálás 51 és fél ezer külterületi lakóházat talált, és mivel ezek 95 százaléka egy la­kásos, a lakások száma is csak négy és fél ezerrel több ennél. Az itt lakók 52 400 háztartást al­kottak. Az általános mezőgazda­­sági összeírás adatai szerint 1972- ben Bács-Kiskun megyében 53 100 külterületi, kisüzemi gazdaság volt, tehát, szinte minden külte­rületi lakóházhoz, illetve Háztar­táshoz kisüzemi gazdaság kap­csolódik. Az elmondottakat látszik iga­zolni az is, hogy a tanyai lakó­házak és kisüzemi gazdaságok száma járásonként és városonként vizsgálva kis eltérésekkel meg­egyezik. A külterületen egy négy­zetkilométerre átlagosan 6 lakó­ház és 7 kisüzemi gazdaság jut. Ezen belül a bajai járásban egy­­egy, Kecskemét város külterüle­tén pedig 18, illetve 20. Bács-Kiskun megyében Kecs­kemét és Kiskunfélegyháza, va­lamint az utóbbi környező köz­ségek külterületi népsűrűsége a legnagyobb, meghaladja a négy­zetkilométerenkénti 30 főt. Ugyanitt a legnagyobb a kisüze­mi gazdaságok sűrűsége is. Je­lentős még — 20 főnél több — a külterületi népsűrűség a kecske­méti és kiskunhalasi járásban, valamint Kiskunhalason, ahol négyzetkilométerenként 5—10 kis­üzemi gazdaság van a tanyavi­lágban. A Duna mentén húzódó bajai és kalocsai járásban a kül­területen lakók szétszórtan élnek. A népesség nem éri el a 10 főt sem négyzetkilométerenként, a kisüzemi gazdaságok száma pedig 5-nél is kevesebb. Alacsony szakképzettség A tanyai emberek életmódja és életkörülményei lényegesen má­sok, mint a belterületi lakosságé. A belterületre való beköltözés szándéka és ténye is különbözik az emberek kora, szakképzettsége, gazdasági aktivitása és foglalko­zása szerint. Bács-Kiskun me­gyében a 139 ezer kisüzemi gaz­daságnak 38 százaléka külterületi. Az összes kisüzemi gazdasághoz a megyében 382 ezer személy kapcsolódik, közülük majdnem 150 ezren a tanyán élnek. Az ösz­­szes kisüzemi gazdaságban az or­szágoshoz hasonló korcsoport­arányok alakultak ki: a szemé­lyek egyötöde 15 éven aluli, mint­egy kétötöde 15—44 éves, továb­bi egyötödét alkotják a 45—59 évesek, és ugyanennyi az 59 éven felüliek aránya is. A tanyai gaz­daságok korcsoportjai sem külön­böznek ettől lényegesen, de a kor­­megoszlás kedvezőtlenebb, mint a tanyai lakosságé együtt. Sajnos, a kisüzemi gazdaságok­hoz tartozó személyek között igen alacsony a mezőgazdasági szak­­képzettséggel rendelkezők aránya, alig 2—3 százalék, hasonlóan az országoshoz. Ezen belül a külte­rületi gazdaságokban még ennél is rosszabb a helyzet. A megyé­ben alig több, mint 7500 kisüzem­hez tartozó személynek van me­zőgazdasági szakképzettsége, akik közül mintegy 2700-an kapcsolód­nak a külterületi gazdaságokhoz. A városokban és környékükön magasabb a szakképzettség, mint a községekben. A kisüzemi gaz­daságokhoz tartozó személyek 18 százaléka városi, míg a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűeknek 29 százaléka tartozik oda. Figyel­met érdemel Kalocsa, ahová a megye kisüzemi gazdaságaihoz tartozó személyek másfél száza­léka, a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűeknek 6 százaléka tar­tozik. A kisüzemi gazdaságokhoz tar­tozó személyek közül az aktív keresők aránya országosan mint­egy 43 százalék, Bács-Kiskun me­gyében 45 százalék, de a külterü­leti gazdaságokban 43 százalék. Száz aktív kereső személyre az termelésben ország kisüzemi gazdaságaiban együttesen 134 nem kereső, eltar­tott jut, Bács-Kiskun megyében 122, ezen belül a külterületi gaz­daságokban 131. Több gyermek és eltartott nő Az aktív keresőkből a nők ará­nya nemcsak a külterületi kis­üzemi gazdaságokban alacsony, de az összes gazdaságban sem éri el az országos 36 százalékos arányt. A külterületen átlagosan jóval több gyermek jut egy aktív kereső nőre. A gyermekek na­gyobb száma, — a nehezebb el­helyezés, a közlekedési problé­mák, és nem utolsósorban a ház­körüli állattartás miatt sokan nem vállalnak munkát. Ezek miatt a felnőtt eltartott nők ará­nya is a külterületi gazdaságok­ban magasabb. Az elmondottakból adódik vi­szont, hogy a nyugdíjas és jára­dékos nők aránya a tanyavilág­ban kisebb, közülük többen idő­sebb korukban beköltöznek a bel­területen épített házukba, vagy bent lakó családtagjukhoz. Bács- Kiskun megye kisüzemi gazdasá­gaihoz tartozó aktív keresőknek több, mint fele — a mezőgazda­ságban fizikai munkát végez. A külterületi gazdaságokban termé­szetesen nagyobb a mezőgazdasá­gi fizikaiak aránya, mint az ösz­­szes gazdaságban együttesen. Az aktív keresők társadalmi foglalkozási csoportok szerinti megoszlása területenként is elté­rő. A kiskőrösi járásban a külte­rületi gazdaságok aktív keresői­nek 80 százaléka mezőgazdasági fizikai foglalkozású és csak 8 százaléka nem mezőgazdasági fi­zikai dolgozó. A Kiskunfélegyhá­za környéki községek külterületén viszont 56 százalék a mezőgazda­­sági, és 29 száalék a nem mező­­gazdasági fizikaiak aránya. A vá­rosok körül általában több az egyéb népgazdasági ágban foglal­koztatott, amit a szélesebb korú munkalehetőségek is elősegítenek. (Folytatjuk) Dr. Sántha Józsefné a KSH Bács-Kiskun megyei . Igazgatóságának közgazdásza A kisüzemi gazdaságokhoz tartozó aktiv kere­sők társadalmi-foglalkozási csoportok sze­rinti megoszlása mezőgazdasági fizikai (a) mezőgazdasági szellemi nem mezőgazdasági fizikai (a) nem mezőgazdasági szellemi egyénileg gazdálkodó időszaki alkalmi munkás önálló (b) m) alkalmazottak és szövetkezeti tagok a) nem mezőgazdaságiak DTTT1 ES3 EZZZZI mzzn r~—i ERELMESZESEDES ELLEN: SZERELEM Uányszor kerül a legélesebb el-11 -néjű ember Is <flyan helyzetbe, hogy ez vagy az az istennek se jut eszébe. Aki felett már kezd eljárogatni az id«S, Ilyenkor szokta megkapni kaján természetű barátjától, ismerősétől, hozzátartozójától: „Mit csodálkozol ezen? öregszel. Hogy ennyire kihagy az eszed, ez már az agyér-elmeszese­­dés egyik tünete.’’ Hát nem, kedves rosszmájúak. A tudomány igazolja, hogy a memória­kihagyás oka nem az öregedés. Hosz­­szú éveken át tartottak megfigyelés alatt és vetettek alá intelligencia­tesztnek embereket az orvosok, és kimutatták, hogy a szellemi képesse­gek hanyatlása nem az öregséggel. hanem a test betegségeivel függ ösz­­sze elsősorban. Ha az ember 60 és 70 év között is normális vérnyomással éli világát,' nem lehet nála kimutatni szellemi elnyomorodást. - Legkülönösebb az egész ügyben a magas vérnyomás. Ezt kell tehát elkerülni, s akkor az eszünkkel akár borotválkozni is le­het. Különben csakugyan bekövetke­zik valami szellemi értékcsökkenés. Az irányban pedig, hogy mi menti meg a dolgozót a véredény-elmesze­­sedéstől. egy milánói tudományos szimpozion vitáinak érdekes követ­keztetése nyugtatott meg. A tanács­kozás témájának már a elme is ne­mes veretű volt; „Az orvosok és a szexológia.” Carlo Sirtori olasz professzor adta tudtunkra, hogy a nagy horderejű eszmecsere igen vigasztaló konklú­zióra jutott. Megéri, hogy erről kü­lön bekezdésben szóljunk. A véredény-elmeszesedésben szen­vedő betegeknek gyakorlatban kell űzniök a szerelmet, ha betegségüket le akarják küzdeni. Mindig mondtam én, ugye, hogy előbb-utóbb többel köti be minden­ki, aki a szerelmet egyre huzamo­sabb időn át csupáncsak eszmei sí­kon űzi. Ez az, amiről az egyszerű népnyelv is azt tartja, hogy minden ideális szerelem annyit ér, ameny­­nyit a gyakorlatban megvalósítanak belőle. Továbbá ebben következetes a hivő világ is, amidőn isteni ki­nyilatkoztatásként hirdeti, hogy a mennyországban mindenkinek a sze­mére vetik, valahány szerelmi alkal­mat elszalasztott ezen a sárgolyón. Brrr! Rossz rágondolni, hová ju­tott volna az emberiség, ha nem jön ki idejében ezzel a korszakalkotó következtetéssel az a milánói tudo­mányos szimpozion. Ki a csuda fogja kitenni magát ezután holmi terhes véredény-elme­­szesedésnek, mikor tudja, hogy a legkellemesebb orvossággal, a gya­korlati szerelemmel gyógyítható, il­letve kiküszöbölhető. S hogy ne érhessen konkréttalan­­ság vádja bennünket, a magyaráza­tot sem hagyjuk el. Arról van szó, hogy a szerelem „fizikai gyakorlata” jelentős fibrinozilin-növekedést idéz elő a vérben. A fibrinozilin pedig olyan anyag, amely kiküszöböli az arteriosclerosist okozó tényezők egyi­két, a fibrint. Egyszerű, nem? Tóth István GARANCIÁLIS JAVÍTÁS • A vevő, amikor belép az üz­letbe, egyetlen vágya, hogy azért a pénzért, amelyért keményen megdolgozott, hibátlan, jó árut vásárolhasson. Különösen olyan­kor egyáltalán nem jogtalan ez az óhaja, ha nagyobb összegbe kerülő tartós fogyasztási cikket vesz. Mert például a televízió­ban, rádióban, mosógépben, por­szívóban stb. csak akkor telik öröme, ha az jól működik. A háztartási készülékekre a gyártó cég garanciát nyújt, s ha meghibásodik, szervizhálózat gondoskodik kijavításáról. Ez a szolgáltatás megnyugtató a ve­vőre nézve, mert nem kell mind­járt zsebbe nyúlni, amikor a rej­tett hibák jelentkeznek. Ám sok függ a garanciális javító szolgál­tatás minőségétől is. A napok­ban erről tárgyaltak Kecskemé­ten a VIDEOTON, a GELKA és a kereskedelem képviselői. Meg­állapodtak abban, hogy új jót­állási rendszert vezetnek be az Elektron és az ennél újabb tí­pusú tv-készülékekre. Ennek lé­nyege, hogy a bolt, amely a tv-t értékesíti, azonnal értesíti a ve­vő lakhelye szerint illetékes ga­ranciális javítást végző szervizt. Az pedig a gép gondozására ál­landó jelleggel kijelöli egyik műszerészét, aki már a készülék beállítását is elvégzi és szakmai tanácsokat ad helyes kezelésére, s a továbbiakban is ő jár ki, ha a tévé elromlik. • Mi ennek az előnye? A ké­szülékek minden meghibásodás esetén más-más kezekbe kerül­tek. A javító műszerész teljesít­­ményben dolgozott, s ily módon az elvégzett munka mennyisége, nem pedig a minősége volt az érdeke. Ezután viszont állandóan ő fogja karbantartani a készülé­ket, amiért előre meghatározott összeget kap. Ha tehát jól meg­javítja a tévét, kevesebbet kell fáradoznia a garanciáért kiutalt pénzért.­Már a kecskeméti tanácskozá­son fevetődött — a kereskedők részéről —, hogy miért csak az Elektron és az ennél újabb típu­sú tv-készülékekre vezeti be a VIDEOTON az új garanciális ja­vítási rendszert. Ennek eredmé­nye az lett, hogy kibővítették a megállapodást, a VIDEOTON a jelenleg forgalomban levő televí­zióit is hasonló rendszerben ál­lítják be és javítják a jótállási idő alatt. • önkéntelenül felvetődik azonban a kérdés, miért csak a VIDEOTON vezeti be ezt, a vá­sárlóközönséget megnyugtató ga­ranciális rendszert? S ez a gyár is miért csak a tévékre, hiszen rádiókészülékeket is gyárt, ame­lyekkel nem kevesebb a problé­ma. Háztartásainkban egyre több az elektromos készülék, különö­sen az olyan fajta, amely a nők második műszakját könnyíti meg. Ilyen a mosógép, a centri­fuga, a villanybojler, a porszívó, a hűtőgép stb., amelyek szintén nem krajcáros holmik. Ha már a családi tanács úgy döntött, hogy mégis megvásárolják, a garan­ciális javítás színvonalát is emel­ni kellene. Nem akarok közhe­lyeket használni, ám a párt a nők helyzetének megjavítására hozott határozatának végrehajtá­sát szolgálná, ha nagyobb segít­séget nyújtanának ahhoz, hogy a háztartási gépek mindig üzem­képesek legyenek. • Helyes lenne ezért, ha az ilyen berendezéseket gyártó vál­lalatok — mint az Orion gyár, a Hajdúsági Iparművek, a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár stb. a VIDEOTON-éhoz ha­sonló új garanciális javítási rendszert honosítana meg. N. O. • Üveg és beton A DUNA FOTÓKLUB ÚJABB SIKEREI Az utóbbi években gyakran hallat magáról a bajai Duna Fotóklub. Szorgos tagjai a nyári hónapok alatt sem pihentek. A napokban kapták meg a megyei tanács elnökének köszönőlevelét lelkes munkájukért, mellyel a IV. Duna menti folklórfesztivál sikeréhez hozzájárultak. Négyen részt vettek a soproni felsőfokú fotótanfolyamon, s az elmúlt hetekben a klub hat fia­tal tagja középfokú alkotótele­pen tanulta a fotózás művésze­tét. Jól sikerült a Baján szerve­zett alkotótábor is; ennek ered­ményes munkájában is közre­működtek. A Duna Fotóklub tizenhárom tagjának tizenhét fekete-fehér képét és tizenöt színes diáját láthatta a közönség a bajai nemzetközi kiállításon. Itt Gör­be Ferenc a Magyar Fotóművé­szek Szövetségének díját, Panyik István és dr. Vajtai István a megyei tanács díját kapta. Többen szerepeltek még Nagy­kanizsán és Szekszárdon is mű­veikkel, s egy angliai kiállításon a klub hét tagjának tizenkét al­kotását láthatta az ottani kö­zönség. Két képünkön Görbe Ferenc Üveg és beton, valamint Épület­részlet című képe látható. B. M. • Epületrészlet \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents