Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
\ íi Z» / 1973. október 31. • I’ETÖFI NÉPE • 3 Mi lesz a kenderrel? • A bácskai körzet adja az ország kendertermesztésének mintegy 10 százalékát. Az idén 1160 hektárról takarították be a rostnövényt az itteni termelőszövetkezetek. A statisztika elég jó terméseredményekről számol be. A nagybaracskai Haladás 160 hektáron 92 mázsát, a madarasi Béke 80 hektáron 112 mázsa átlagtermést ért el. A kender iránt a műanyagok térhódítása ellenére változatlanul nagy a kereslet mind itthon, mind külföldön. Az utóbbi években többször emelték a felvásárlási árát. Az idén Például az első osztályú kender átvételi ára 65 forinttal, a másodosztályú pedig 45 forinttal emelkedett mázsánként. Nemrégen a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére a rostnövény termesztésével foglalkozó termelőszövetkezetek megbeszélést tartottak a feldolgozó vállalattal. ® A tanácskozáson legélesebb vita a gépesítéssel kapcsolatosan alakult ki. A korábbi években forgalomba hozott szovjet kenderkombájnok jelenleg nem kaphatók. a meglevők elhasználódtak. javításukhoz nincs alkatrész. Ez a típus a kötözést Sem végzi el. Van ennél iobb konstrukció már a szovjet gépiparban, de a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat képviselői nem tudtak választ adni ezen a megbeszélésen arra, hogy mikor kapható ezekből a berendezésekből. A jelenleg forgalomban levő — korlátozott, számú — dán kenderkombájn munkájával általában elégedettek a gazdaságok, de kifogásolják, hogy teljesítménye jelentősen alatta marad a gyártó, illetve a forgalmazó által megjelölt mutatóknak. A gépesítés azért foglalkoztatja a gazdaságok vezetőit, mert az egyre csökkenő munkáskéz miatt mind nagyobb gondot okoz a kender kötözése és lombozása. Ez előbb-utóbb — ha nem sikerül a betakarítás gépesítését kedvezően megoldani — arra vezet, hogy megszüntetik a rostnövény termesztését. • A vállalat távlati célkitűzése, hogy egy-egy gazdaságon belül növeli a kender vetésterületét, kialakítja a bázisgazdaságokat, ahol 150—250 hektár felületen termelik a növényt. Ide tartozik az is. hogy az idén több gazdaságban nem járt kedvező eredménnyel a repülőgépes ' vegyszeres. gyomtalanítás. A vegyszer költségei mellett külön kellett fizetni a kézzel végzett lombozásért. ami nem kis összegű többletkiadást eredményezett. A vita során kiderült, hogy a repülőgépes növényvédő állomás pilótái nem elég szakszerűen végezték a kiszórást. Szükséges tehát a repülőgépek vezetőit megismertetni a technológiával. • összegezésül megállapítható, hogy mielőbb meg kell találni a módját a kendertermesztés teljes gépesítésének, a zárt rendszer kialakításának. Ha késlekedünk, a jelenlegi feszültségek továjjb növekednek. ami kockáztatja a rostnövény termesztésének jövőjét. K. S. Magyar-lengyel barátsági nap Tiszaalpáron A Bács-Kiskun megyei népfrontbizottság barátsági programja keretében kedden lengyel napot rendeztek a megye legújabb nagyközségében, az Alpár és Tiszaújfalu egyesülésével létrejött Tiszaalpáron. Könyvkiállítás nyílt, amelyen lengyel irodalmi műveket is bemutatnak. A nagyközség lengyel vendégét, Jerzy Rober Nowákot, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkárát a nagyközségi pártbizottság, tanács és népfrontbizottság vezetői fogadták, s tájékoztatták az egyesült Tiszaalpár életéről, fejlesztési terveiről. Bemutatták a lengyel vendégnek a termékeiről híres helybeli háziipari szövetkezetét. Este a béke jegyében rendeztek magyar—lengyel barátsági gyűlést a filmszínházban. Az összejövetelen Melegdi Sándor, a tiszaalpári népfrontbizottság elnöke többek között a moszkvai béke-világkongresszus jelentőségét méltatta. Jerzy Rober Nowak pedig a lengyel nép életéről, hazánkhoz fűződő barátságáról, valamint a két szocialista országnak. az európai biztonság, az egyetemes béke megteremtéséért kifejtett tevékenységéről beszélt. A barátsági nap Lengyelországról szóló filmek bemutatásával ért véget. Kecskemét szabad! Huszonkilenc éve szabadult fel a megyeszékhely. Ezen a napon megállt az október végi több napon át tartó esőzés, s kisütött a nap. Őszi verőfényben tisztították meg a szovjet csapatok Kecskemétet a fasiszták utóvédjétől, a már kevés erőt képviselő német és magyar martalócoktól. A II. Ukrán Front közben tovább folytatta megállíthatatlan előnyomulását, amelynek eredményeként november első napjaiban az egész megye felszabadult és a front éke már elérte a főváros déli peremét. Bár október 31-én napsütötte lett a Duna—Tisza köze, a megyeszékhely már hetek óta tartó vigasztalan, szomorú sorsát kellett megállapítaniuk a felszabadítóknak. A városban csak házak voltak, emberek alig. A becslések szerint két-háromszáz lehetett Kecskemét lakossága ezekben a napokban, a többi sok tízezret erőszakkal elhajtották nyugatra. A szerencsésebbek meghúzódtak a szőlős, gyümölcsös tanyavilágban, de sokaknak még hosszú kálváriát kellett megjárni. S közben elszabadult a pokol. A németek behatoltak az elhagyott otthonokba és ami mozgatható volt és értékes, vitték magukkal. Egy későbbi elemzés- summázta a várost ért kárt és ezt hárommilliárd pengőre becsülte. De ennél sokkalta nagyobb volt az a pénzben ki nem fejezhető emberi szenvedés, ami gyereket, terhes anyákat, nehezen mozduló öregeket és másokat ért. A város polgármestere a kiürítési hirdetmény végére nem átallotta odaírni október 24-én, hogy „Isteni oltalma kísérje minden eltávozó testvérünket.” A város. azonban minden viszontagsága ellenére életben maradt. A szovjet parancsnok utasítására, hogy zúgjanak a templomharangok. a környékbeliek reménnyel telítetten szivárogtak vissza. Kecskemétre. Sok hős kellett — ezek többsége névtelen — ahhoz, hogy az élet utat törjön magának. Ezek a hősök a párt legalitása, a demokratikus erők összefogása és nem kevésbé a felszabadítók segítsége tette lehetővé, hogy kezdetét vegye egy eleinte lassú konszolidáció. Először a villanytelep működött, hogy valóságos fény is légyen a városban. De páratlan kitartásról. akarásról adhatunk számot a Napirenden: az iskolák önálló vezetése A Központi Bizottságnak az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló határozatát követően számos, hathatós intézkedés született, egyebek között az iskolaigazgatók vezetői jogainak szélesítésére, az iskolák önálló vezetésének megteremtésére. A Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége legutóbb a munkáltatói jogkörnek az alsó- és középfokú oktatási intézményekben megvalósított decentralizálását, ennek tapasztalatait elemezte. A tanulságokat Király Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára összegezte. — Az igazgatói „munkáltatói jogkör” napjainkban — az iskolai élet nyelvére lefordítva — lényegében azt jelenti, hogy az iskolaigazgatók maguk választhatják meg munkatársaikat, ők nevezhetik ki, minősítik a pedagógusokat, s fegyelmi ügyekben is övék a döntési felelősség és jog. Amikor a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szervei egy esztendővel ezelőtt minden, szervezetileg önálló alsó- és középfokú oktatási intézmény vezetőiére átruházták a teljes munkáltatói jogkört, ez egyúttal a bizalom kifejezése is volt. Bizálom, hogy a megnövekedett jogokkal — éppen a helyi viszonyok legjobb ismerőiként — felelősségteljesebben élhetnek. S bizalom a nevelőtestületek iránt: hiszen áz iskolai élet alaptörvénye, a rendtartás ezzel párhuzamosan tovább bővítette a nevelőtestületek határozati, illetve véleményezési jogkörét. A határozat megszületésekor aggályok is felmerültek: vajon helyesen élnek-e^ az igazgatók a meggyarapodott jogokkal? A tapasztalatod rrtégnVugtatók: országszerte folymatosan alakul ki, fejlődik az önálló ' iskolavezetés. — Az eltelt egy esztendő mérlegéhez tartozik, hogy törvényellenes intézkedésről nem érkezett jelentés. Akik a pedagógusok „kiszolgáltatottságától” „létbizonytalanságától” és az „igazgatói önkénytől” tartottak, meggyőződhettek arról, hogy a gyakorlat rácáfol aggályaikra. Most elsősorban az igazgatók bátorítása, a munkájukat segítő feltételek megteremtése, mindezek szorgalmazása a legfontosabbak. Sokhelyütt ugyanis az igazgatók még nem ismerik azokat a munkajogi szabályokat, technikai, eljárási részletkérdéseket, amelyek a megnövekedett jogkör gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek. Jó kezdeményezés, hogy több megyében tanfolyamokon ismertették ezeket a tudnivalókat. A példát országszerte ajánlatos lenne követni. — Az iskolai élet demokratizmusának további kibontakozását segítik elő azok a tervezett intézkedések, amelyek az iskolaigazgatók határozott idejű kinevezését célozzák bevezetni. A fejlettebb és önállóbb iskolai munka feltételezi, hogy egy ilyen tervezett intézkedés tovább erősíti az iskolák szocialista szeller mű alkotóműhely jellegét. Az erre vonatkozó jogszabály számos állami szerv és a Pedagógusok Szakszervezete véleményének egybevetésével, az álláspontok egyeztetése alapján készül majd el. Nagy jelentőségű jogszabályról van szóa a Pedagógusok Szakszervezete ennek egyik tervezetét már meg is vitatta, ám á részletek természetesen még nem véglegesek. Szakszervezetünk úgy véli, hogy a később bevezetendő új rendeletek — helyes végrehajtásuk esetén — segítik, a feladatunkat eddig is jól végző iskolaigazgatók munkáját. A megbízás meghosszabbítására továbbra is lehetőség lesz, hiszen ez kívánatos is. — Mint említettem a meghatározott időre történő igazgatói kinevezés • időtartamára, bevezetésének időpontjára és további részleteire vonatkozó végleges döntések a következő időszakban születnek meg. Azzal azonban szakszervezetünk már most egyetért, hogy egy-egy igazgatói tisztség betöltésére elsősorban az adott nevelőtestületből keressék meg és készítsék fel a jelöltet. Ehhez tudatosabban kell az iskolák káderkérdéseivel, a vezető-utánpótlással foglalkozni. Mindezzel a pedagógusok előtt is nagyobb perspektíva rajzolódik ki, hiszen bebizonyosodik, hogy a vezetésre alkalmas nevelők saját iskolájukban is* lehetnek igazgatók, vagy más vezetők — fejezte be nyilatkozatát Király Andrásné. (MTI) nsoioagai uíi'iíia A • Egy tankelhárító ágyú és legénysége Kecskeméten 1944. október 31-én, az Arany János utca 4. számú Jiáz előtt. (A kép Jaktvva R.iukina Moszkvában 1960-ban Sztálingrádtól Berlinig című könyvéből származik.) • Mihail Ivanovics Mohov főhadnagy. a Kecskemét felszabadításában részt vevő tankelhárító üteg parancsnoka. gép-, a gyufa- és a cipőgyár életéből is. A felszabadulás körüli időszak eseményeinek részletesebb elemzése, feldolgozása a történészek dolga. Az újságíró a közvélemény nevében büszkén és elégedetten jelenti ki. hogy azok a vágyak és remények, amelyek akkori kilátástalanságban eltöltötték a embereket, többszörösen megvalósultak. Vajon ki gondolt akkor arra. hogy ezrek és ezrek költöznek úi lakásba, ki gondolt akkor arra. hogy új városrészek. Lenin. Széchenyi és Hunyadi nevét viselvén, terebélyesítik a megyeszékhely sűrűn lakott részét. Ki gondolt arra, hogy bölcsődék, óvodák ezrével fogadják a gyermekeket, hegy Kecskemét, a homok metropolisa ipari várossá lesz. Az ilyen messzemenő tervek persze akkor nem is foglalkoztatták az embereket. Elsősorban élni. s ehhez termelni kellett. Harcolni kellett a munkásosztály hatalmáért és azt megteremtve hozzáláttunk az úi társadalmi rend alapjainak lerakásához, majd a szocializmus egyre magasabb szinten való építéséhez. Kecskemét polgárai, munkások, parasztok, értelmiségiek és más társadalmi, réteggjc örök becsű; nek tarmk árt napot, amelyen megkapták a lehetőségeket ahhoz, hogy emberi és mindinkább kulturált módon éljenek. —r —1 A SIOTOUR az idén 46 millió forintót költ dél-balatonparti kempingjeinek korszerűsítésére. A legjelentősebb fejlődés a balatonszemesi Vadvirág kempingben lesz. Itt 78 lakosztályt létesítene^, bevezetik a melegvíz-szolgáltatást, belső úthálózatot építenek, külön gyermektábort, kisebb kikötőt alakítanak ki. Kölcsönzőt is felállítanak, amelyben a vitorlás sporthoz szükséges eszközökön, felszereléseken kívül gyerekkocsit és kerékpárt is lehet majd kapni. A RÁDIÓ MELLETT Műsorok rokonsága EGY SZOCIALISTA BRIGÁD A SELEJT ELLEN Vajon tudatos volt-e, hogy egy estére tették a műsorszerkesztók a Freud életéről, munkásságáról folytatott vitát, s egy agyműtét helyszíni közvetítését? A két témában kétségtelenül vannak rokon vonások, s ha feltételezzük a szerkesztői tudatosságot, csak dicsérni lehet ezt a párosítást, mely elindított a hallgátóban egy gondolatsort „a pszichiátria kezdeteitől az agysabészetig” címmel. Szokatlan, mondhatni bizarr rádiós ötlet volt mikrofonokkal felszerelni egy műtőszobát, sajátos műtéti hangokat a maguk valóságában szerteküldeni az éter hullámain. Tudom, volt, aki megborzongott az operáció egy-egy részletének szemléletes leírásától, a nedvszívó szörcsögésétől. De, hogy ezeknek éppúgy mint a közbeiktatott interjúknak funkciójuk volt, kétségtelen. A rádióhallgató, aki nem csavarta más állomásra készüléke gombját, megélte azt a küzdelmet, a természettel vívott győztes csatát, amely tulajdonképpen nem más mint századunk. A témaválasztás, a műsorvezető dr. Eke Károly kiváló teljesítménye, a megszólaltatott orvosok, műtősök hivatástudattól áthatott megnyilatkozásai bizonyítják. hogy a régóta kedvelt Mikrofonközeiben ezúttal is jó ügyet szolgált. Sigmund Freud a huszad k század művelődéstörténetének vitathatalanul egyik legérdekesebb alakja. Hogy mégis vitatkozni lehet (és kell) az osztrák orvos, pszichiáter életéről, koráról, munkásságáról, indokolják a Freud nézetei, szerepe, s nem utolsósorban. módszere körül kialakult, sokak tudatában nem egyszer félreértett elképzelések. A „Freud és kora” című vitaműsorban részt vevő történész, filozófus, pszichológus és pszichiáter sok vonatkozásban egyetértve, más dolgokban egyet nem értve próbálta elhelyezni a freudi éleművet a maga ellentmondásos társadalmi közegében. Sikerrel. Érdekes, izgalmas, végre vitaszerű beszélgetés (csaknem igazi vita) volt, melynek várjuk a folytatását. Kontra György FELHÍVÁS KECSKEMÉT LAKÓIHOZ! 30 munkaórát a városért Egy év múlva, 1974. október 31-én lesz 30 éve annak, hogy a hős szovjet hadsereg felszabadította városunkat a fasiszta elnyomás alól. Cj történelmi korszak kezdődött ezzel Kecskemét életében is. A felszabadulás óta eltelt közel három évtized nagyszerű eredményekkel bizonyította a néphatalomra épülő társadalom erejét. Az alapok lerakása után ma már a szocializmus teljes felépítéséért dolgozunk. A város felszabadulásának 30. évfordulóját együttes munkával, közös összefogással ünnepelhetjük a legméltóbban. Városfejlesztési eéljaink reálisak, elérésükhöz biztos politikai, társadalmi és gazdasági alapokkal rendelkezünk. Azt szeretnénk, hogy a város minden lakója magáénak érezze ezeket, s fokozott munkával segítse megvalósításukat. Ezért a felhívást közzétevő szervek arra kérik Kecskemét város lakosságát, hogy a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére csatlakozzanak a „30 év — 30 óra Kecskemétért” niyzgalomhoz. Arra kérik a párt. állami, gazdasági és társadalmi szerveket, hogy legyenek élenjárói e mozgalom szervezésének, és a maguk eszközeivel segítsék elő annak sikerét. Szilárd meggyőződésünk, hogy az az erő, ami egy ilyen méretű összefogásban és akcióban rejlik, pótolhatatlan nul szükséges szocialista céljaink eléréséhez. Ajánljon fél mindenki 30 munkaórát a városért. Legyen minden kecskeméti lakos közvetlenül is részese a munkának, a sikereknek, az eredményeknek. Dolgozzunk együtt a közösségért, városunkért. Ünnepeljük munkával szabadságunkat. MSZMP városi bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kecskeméti Városi Tanács V. B. Hazafias Népfront városi elnöksége KISZ városi bizottsága' Látogatás a diákotthonban Tovább segítik a műegyetemisták a majsai diákokat A Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpár Gyárában dolgozik a 29 tagú „Forgattyútengely” szocialista brigád, amelynek tagjai maguk ellenőrzik a minőséget. A brigád megalakulása óta szinte megszűnt a selejt. (MTI foto — Fehér József — KS) Szeretettel fogadták tegnap a kiskunmajsai új diákotthbn kis lakói a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának harminctagú küldöttségét. A műegyetemi hallgatók a tavalyi és az idei nyáron építőtábort szerveztek Kiskunmajsán, hogy az eddig tanyán élő tanulók minél előbb elfoglalhassák helyüket a kollégiumban. A számos Bács-Kiskun megyei iskolát patronáló budapesti egyetemisták megismerkedtek a diákotthon életével, a tanulók és a nevelők munkájával. Nem titkolták azt a szándékukat sem, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a majsai gyerekek sorsát. Segítséget adnak a tanulmányi munkához, oktatási eszközöket, berendezési tárgyakat ajándékoznak a fiatal intézménynek. Érdemes megemlíteni, hogy novemberben a kollégiumi alap felügyelő bizottsága is meglátogatja a kiskunmajsai diákotthont. j Megújul a Vadvirág kemping
