Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Kezdeményez a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet Imilr ■■nurawunnnamir .....mii ■mii mi mamumammmmummmammmmmmmmmmmmmmmmmmm húskészítmény is megvalósította. Az idén több mint ezer .jubot vágtak le a Kos­suth Tsz vágóhídién. A juhhúst a vállalati és szövetkezeti élelmi­szer-kereskedelem boltjaiban mér­ték ki. s a megyeszékhely üze­mi konyhái, vendéglátó helyei is kaptak belőle. A termelőszövetkezet a város jobb ellátása érdekében bővíti húsfeldolgozó üzemét. Ennek ter­ve máris elkészült.' az építést is megkezdte a szövetkezet brigád­ja. 1974-töl évente 12 ezer sertést lehet majd levágni, hatezret fel­dolgozni az úi üzemben, amely­nek évenkénti termelése a jelen­legi 13 millióról 30 millióra emel­kedik. A termékek értékesítésé-0 A szövetke­zeti lakótelep egvik családi háza beköltözés előtt 0 A kész sa­­iakblokk-tég­­lák 0 Motorvonat­­vezetőfülkét he­gesztetlek a Ganz-MAVAG- nak a termelő­szövetkezet mű­helyében nek megkönnyítésére a Kossuth Tsz a majdan felépülő kecskemé­ti piaci csarnok négy pavilonját akarja megvásárolni egymillió forint értékben. Itt bisztrót és árudát rendeznek be. s ez utóbbi­ban a saját készítésű füstölt- és töltelékárut, valamint tőkehúst hoznak forgalomba. Dicséretes kezdeményezés a tanyai étterem, a vegyesbolt megnyitása. Ez elsősorban a ta­nyán élő családok vásárlásait könnyíti meg, hiszen nem kell a legfontosabb cikkekért a városba utazniok. A vegyesbolt, ahol ipar­cikkeket is árusítanak 80 ezer. a vendéglátó hely 160 ezer forintos forgalmat bonyolít le havonta. Ezernél többen laknak Ménte­leken, Belsőnyírben a Kossuth Termelőszövetkezet környékén. Sokan közülük már propán-bu­­tángáz-készüléket használnak a háztartásukban. Számos család ólajkályhávai fűti otthonát. Vá­sárlásaik megkönnyítésére a zös gazdaság fűtőolaj és gázpa­lack cseretelepet akar nyitni, a háztáji állattartók segítésére pe­dig takarmányboltot. A Kossuth Termelőszövetkezet öt esztendővel ezelőtt kezdemé­nyezte Ménteleken és Belsődvír­ben az orvosi rendelő létesítését, gondoskodott épületről. Azóta mindkét tanyaközpontban heten­ként háromszor rendel a körzeti orvos, és helyben kiadja a leg­szükségesebb gyógyszert a bete­geknek. Nyolcszáz tsz-tag és alkalma­zott. közöttük másfélszáz család­anya dolgozik a Kossuth Tsz-ben. amelynek vezetősége most azt vezi. hogy megvásárolja a szö­vetkezet számára az üresen álló, Sóhordó úti iskolát. Az épület­ben napközi otthont létesít. Azok­nak az asszonyoknak a helyzetét könnyítik meg ezzel az intézke­déssel. akik tavasztól őszig a ker­tészetben, később a savanyító üzemben és a ménteleki szerelő­­műhelyben dolgoznak. Jelenleg magnetofon-erősítőket készítenek a BRG kecskeméti gyárának. Más alkalommal a MEZŐGÉP Válla­latnak szereltek a műhelyben elektromos kapcsolótáblákat. Tizenheten az állattenyésztés­ben találtak maguknak állandó munkát, többek között a pulyka­telepen, az itatásos borjúneveidé­ben és a tejházban. A Kossuth Tsz alaptevékenysé­gének számít az építő- és építő­anyag gyártó brigád munkája. A termelőszövetkezet gazdasági építkezéseit, a tsz-tagság. s álta­lában a családi ház építők fára­dozásait segíti a salakbokk. tég­la. az úgynevezett BH-tálca és mozaiklap gyártás, a beton kút­­gvűrű készítés. Az építési- és épí­tőanyag gyártási szolgáltatás évente hatmillió forintot tesz ki. A közös gazd^gág brigádia éoíti többek között annak a 46 csalá­di háznak a jelentős részét is, amelyet a E—5-ös útvonal közelé­ben. a szövetkezeti tanyaközpont­ban a Kossuth Tsz húszezer fo­­. rintos anyagi támogatásával, ál­lami segítséggel. OTP-hiteliel ké­szíttetnek el a termelőszövetkezet dolgozói, és mindazok, akik ezt a helyet alkalmasnak találják arra, hogy saját otthont teremt­senek maguknak, családjuknak. A Kossuth Tsz magára vállalta a lakótelep út-, villany- és vízveze­ték hálózatának építési költségét. Támogatásával ezén felül az utóbbi években ötven tanvába vezethették be a tulajdonosok a villanyvilágítást. Ez esztendő végéig 75 millós termelési tervet teljesít a Kp'’"1-“­­méti Kossuth Tsz. amelynek 1974- re szóló előterve ennél már 25 millióval magasabb termelési ér­téket irányzott elő. Ebből a 100 miilóból 15 a szarvasmarha-, ugyancsak 15 millió a baromfite­nyésztés várható hozama. 30 mil­lió forint a húsfeldolgozó üzem, 5 millió a savanyító- és konyha­kész zöldéget csomagoló részleg, 10 millió az építés és építőanyag­gyártás. valamint a kereskedel­mi tevékenység termelési értéke. Ugyancsak 10 millió a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés 1974 évi előirányzata. Csupán a fennmaradó termelési értékkü­lönbözet lesz majd a szövetkezet kiegészítő tevékenységéé. Ez utóbbi közül a legjelentősebb a Ganz-MAVAG-gal és a MEZŐ­GÉP Vállalattal létesített terme­lési együttműködés. A kiegészítő áigazat jövedelmét a növényter­mesztés, állattenyésztés fejlesz­tésére fordítja a termelőszövetke­zet. A közös gazdaság évek óta fel­karolja mindazokat a kezdemé­nyezéseket. melyek a külterületen éiő és dolgozó emberek művelő­dését. szórakozását szolgálják. A Kossuth Tsz alapító tagja a KTE sportegyesüknek. Évente 25—30 ezer forinttal támogatja a mén­teleki tanyaközpont általános is­kolájának úttörőcsapatát. Az is­kolásoknak sportpályát is épített. Segíti a KISZ-alapszervezetet a saját zenekarának a fenntartásá­ban, és a megyei első osztályban játszó ménteleki női kézilabda­csapatot a jó szereplésben. (X.) 0 A Kossuth Tsz külterületi vendéglője és vegyesboltja Szolgáltatás a tanyán élőknek Amit két és fél évtizeddel ezelőtt a termelőszö­vetkezet alapítói csak tervezhettek, az napjainkban mind megvalósul. Bár igen száraz, csapadék nélküli volt idáig az esztendő, a szakszerű művelés, a talaj táperejének rendszeres pótlása, a nagy hozamú nö­vényfajok termesztése folytán kielégítő a termés­eredmény a kertészetben is. Példa erre a paradi­csom, amelyet korántsem kényeztetett el az idő­járás, hiszen tavasztól kezdve a termés éréséig meg sem ázott a növény. Mégis száztíz vagon ki­tűnő minőségű paradicsomot szedték le a szövet­kezet dolgozói az ötvenhét hektárról. Olyat, ami­ből egyenesen paradicsomport készíthettek a Kecs­keméti Konzervgyár NIRO-üzemében A konzerv­iparnak egyébként régi szerződő társa, megbízható nyersanyagszállítója a Kossuth Tsz. Még 1958—59- ben kezdeményezte a közös gazdaság a zöldborsó nagyüzemi termesztését. Az akkor 517 hektáros szövetkezel 90 hektáron vetett borsót, amelynek csépléséhez a Kossuth Tsz területen állította lel az NDK-gyártmáryű borsófejtöt a konzervgyár. Ma is megvan, sőt az idén már két ilyen berendezés működött. Azóta a szövetkezet a feldolgozóipar közreműködésével teljesen gépesítette a zöldborsó termesztését, betakarítását, és megyeszerle széles körben kibontakozott a nagyüzemi gazdaságok, va­lamint az élelmiszeripar termelési együttműködése, amelynek másfél évtizeddel ezelőtt egyik kezdemé­nyezője volt a Kossuth Tsz is. A következő lépés a paradicsom termesztésének, betakarításának a gépesítése lesz. A zöldborsó nagyüzemi termesztésének, betaka­rításának a megoldása egyéb előnyt is hozott a, Kossuth Tsz-nek. Cséplés után hatvan vagon bor­­sóhüvely és szár marad vissza a gazdaságban, ahol ezt a fehérjében gazdag zöldtömeget silótakarmány­ként hasznosítják a tehenészetben. Hasonló a ren­deltetése a borsó után vetett másodnövénynek, va­lamint a 170 hektár rét és legelő fűtermésének. A három együtt olcsó tömegtakarmány. A legelő ja­vítását az állattenyésztés fejlesztésével összhangban folyamatosan végzi a szövetkezet. A legelő javítá­sára igénybe veszik az állam anyagi támogatását is, hiszen mindezekre a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezet anyagi erőforrásai nem elegendők. Űj lehetőségek a háztájiban A gazdaság és a konzervipar együttműködése Nagy összeget emésztett fel már eddig is a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése, amelynek tervét már a kormányhatározat előtt kidolgozták a Kossuth Tsz szakemberei. A határozat után az úi lehetőségek figyelembe vételé­vel azonban helyenként módosí­tották a tervezetet. Jelentős lé­pés volt a szarvasmarha-állo­mány cseréje á tbc- és brucelló­zis-mentesítés amelyet nemcsak a közösben, hanem a háztáji gaz­daságokban is megvalósítottak. Ily módon megszervezhették a háztáji tej összegyűjtését és kö­zös hűtését. Most naponta két­ezerötszáz liter előhűtött tejet szállítanak a Kossuth Tsz tejke­zelőjéből a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti fel­dolgozó üzemébe. Ez a mennyi­ség a következő években tovább emelkedik. Nyáron kiszáradtak a kutak Ménteleken. Az idősebb, sok viszontagságos esztendőt megért termelőszövetkezeti gazdák azt mondják, hogy ilyen eset -száz évenként talán egyszer for­dul elő a kecskeméti határnak ehben a szögletében. Más alka­lommal is volt aszály, olyan, hogy lejjebb szállt a talajvíz a mélyebb rétegékbe. A kenyérnek való sem termett meg és nagy lett a szükség. De olyan szárazság, mint az idei, elég rit­ka. Most mégsem fenyeget az élelemhiány. Felbecsülhetetlen eredménye ez a -nagyüzemi gazdálkodásnak. Köztudott, hogy a megyeszékhely határában milyen gyenge termőképességű a talaj. A Kossuth Termelőszövetkezet föld­jeinek kataszteri tiszta jövedelme alig haladja meg a hét arany koronát, de ezen az átlagos értéken belül rendkívül nagy az eltérés, elsősorban az ennél is alacsonyabb értékű földek javára. Az idén mégis 32 mázsa búzát takarítottak be hektá­ronként a Kossuth Tsz gazdái és hektáronként 86—87 mázsa szőlőt várnak a tizenegy éve telepített ültetvényből. Az 57 hektáros nagyüzemi szőlőnek húsz százaléka a különböző ke­resett csemege fajta, amelyet hetek óta szüretelnek a szövet­kezet tagjai, családtagjai, s a zamatos saszlát a MEZŐTER­MÉK közvetítésével Kecskemét lakosságának szállítják. • L. Tóth Istvánná nyugdíjas, a termelőszövetkezet alapító tag­ja Másfél évtizede mindössze öt­ven, hatvan szarvasmarhát tar­tottak ebben a termelőszövetke­zetben. Most 820-at gondoznak, de két év múlva már 1350-et és 380 tehenet fejnek az időközben elkészülő épületekben. A korsze­rű, egészséges táplálkozás egyik fontos kelléke a tej és tejtermék. Éppen ezért vesz részt a szarvas­marha-tenyésztési program meg­valósításában más kecskeméti termelőszövetkezetekkel együtt a Kossuth Tsz. A közös gazdaság sajátos módszerét vezette be az állomány gyarapításának. A tbc- és brucellózis-mentes háztáji gazdaságokból megvásárolja és felneveli az ott feleslegessé vált növendékállatokat. Az állatte­nyésztési felügyelőség közvetíté­sével évente háromszáz vemhes­üszőt értékesít, ugyanakkor a legjobb egy.edekkel kiegészíti a közös tehenészetet. A továbbte­­nyésztésre alkalmatlan növendék­állatokat pedig meghizlulja. A terv szerint 1975-től kezdve éven­te 400 vágómarhát értékesít majd a gazdaság, kihasználva a mar­hahús iránt megnövekedett ke­resletet. A szarvasmarha-tenyésztést a háztájiban is figyelemmel kísé­ri a Kossuth Tsz. A közelmúlt­0 Növendék állatok a szarvasmarha telepen 0 A nagytestű, hófehér Mecsek liibridpulyka bán tizenhat tehenet adott át gondozására a szövetkezet gazdái­nak. akiknek ezért a munkáért jóváírják a munkanap-teljesít­ményt. Mivel a gazdaságban nincs nagyüzemi sertéstenyésztés, a háztáji tartást, hizlalást segíti hasonló módon a termelőszövet­kezet. Aki sertéstenyésztésre vagy hizlalásra vállalkozik a tsz gazdái közül, azoknak ugyan-, csak elszámolják a munkanapo­kat és takarmányt juttatnak a háztájiban nevelt állomány szá­mára. Ezzel szemben bevezették a Kossuth Tsz-ben a nagyüzemi pulykatenyésztést. öt esztende­je kezdték az úgynevezett Me­csek hibriddel. Azóta jelentős tapasztalatra tettek szert e rend­kívül igényes szárnyasok felne­velésében. Mivel a libamájon kí­vül a hibridpulyka exportia a .leggazdaságosabb, a baromfifel­dolgozó-ipar anyagilag is támo­gatja a pulykatenyésztést. A Kossuth Tsz évente húszezer hib­ridpulykát ad át a Kecskeméti Baromfiíeldogozó Vállalatnak. Az üzem a négy kilogrammosra nőtt tojókat vágva, a nagytestű, tíz kilogrammot is elérő kakast élő­pulykaként exortálja. A szövet­kezet még a negyedik ötéves tervben tovább fejleszti, korsze­rűsíti a hibrid pulykatenyész­tést, s évente negyvenezer szár­nyast; összesen húsz vagon puly­kahúst értékesít 1975-től kezdve. Harmincmillióért A háztáji sertéstenyésztést és hizlalást úgy is, támogatja a Kos­suth Termelőszövetkezet, hogy a _ szövetkezeti gazdák számára megteremti a vágóállatok érté­kesítésének'. lehetőségét. 1966- ban kapta meg a MÉM-től az en­gedélyt a saját húsüzem felállí­tására. Azóta évente több ezer hí­zott sertést vágnak és dolgoznak fel töltelék- és füstöltáruvá a termelőszövetkezet hentesei. Ed­dig ezer sertést vettek át a ház­táji állattartóktól, kétezret a Kecskeméten működő sertéshizé­­konyság vizsgáló állomástól. A Kossuth Tsz együttműködő társa a hartai termelőszövetkezetek bo­­jári szakosított telepének, ahon­nan ugyancsak kétezer sertést kap. Az idén összesen ötezer ser­tést dolgoznak fel a kecskeméti termelőszövetkezet húsüzemében, amelynek termékeit a megyei élelmiszer kiskereskedelmi válla­lat. az UNIVER Szövetkezet és a Budapesti Sasad Tsz árusítja. Igen keresett cikk a kolozsvári szalonna, a császárhús. a bácskai és a májashurka. a füstölt angol szalonna, valamint a lángolt kol­bász. Mindezeket a termelőszövet­kezet a kecskeméti oiaci navilon­­jában. ladánvbenei úton nvitott vegyesboltjában a külterületen is árusítia. Hetenként rendszeresen tőkehúst is kimérnek a tanvai boltjukban a szövetkezet ga-dái­­nak. Jut ezekből a készítményekből p termelőszövetkezet tanvai ét­terminek. amelvet ugyancsak a ladánvbenei út mentor, nvitott. s ezzel a létesítménnvpi a szövet ke­zet dolgozóinak közétkeztetését Részt vesz a szarvasmarhaprogram megvalósításában Üj húsfeldolgozó a megyeszékhely ellátására Lakótelep - Több milliós építőipari szolgáltatás Negyvenezer Mecsek hibridpulyka Olaszországnak

Next

/
Thumbnails
Contents