Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
EREDMÉNYEKBEN GAZDAG MUNKÁÉ ESZTENDŐK a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet két régebbi közös gazdaság jogutódja. Az Arany János és a Vörös Traktor Termelőszövetkezetek 1949-ben alakultak. A két gazdaság 1958-ig általában mérleghiánnyal, rosszul gazdálkodott. A két szövetkezet 1958 telén egyesült és több mint 600 hektár területen megalakult a Lenin Termelőszövetkezet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egyesüléssel nem oldódtak meg a gondok. Még 1959-ben is 446 ezer forint mérleghiánnyal, jelentős vagyonhiánnyal zárt a gazdaság. A tagság kereste a kiutat. 1960 március elsejével új vezetőket választott. Ebben az évben már eltüntették a mérleghiányt, javult a munkafegyelem, megteremtették a közös vagyon védelmét, szervezetileg megerősítették a gazdaságot. 1961-ben az egész község dolgozó parasztsága a szövetkezeti útra lépett, a közös terület gyarapodott. A szakmai vezetés a tagsággal egyetértésben arra törekedett, hegy a megnövekedett területen, amely 2200 hektár volt, korszerűsítse a termelést, a szocialista mezőgazdaság feltételeinek megfelelő táblarendszert alakítson ki, tehát nagyüzemibbé tegye a gazdálkodást. A következő esztendőben — 1962-ben — pedig, figyelembe véve a kis létszámú állatállományt, megtörténtek az előkészületek a talajjavításra. A vetésszerkezetet is ennek szolgálatába állították. A szántóterület több mint 20 százalékán pillangóst, főként lucernát vetettek. Megkezdték a nagyüzemi gyümölcstelepítést, csaknem 60 hektár almáskertet létesítettek. A vagyonvédelem megszilárdítására megerősítették az ellenőrző bizottságot. A következő esztendőkben a gazdaság vezetősége és tagsága következetesén igyekezett megvalós.tani a lejlődes erdikéoen kitűzött célokat, a szjc.uusta mezőgazdaságban rejlő leneioségek kinasználásával. A tudományos eredmények a.kalmazása, a jófajták megválasztása, a szakosítás, a fokozod gépesítés a szakszerű talajero-gazdálkodás, a kemizálás korszerűsítette a gazdálkodást. Mindehnez járult a szervezett munka, az összefogás, így például már 1936-ban elhatározták, hogy 1970-re a termelési éréket 2U millióról 25-re, az egy do.goz > tagra jutó jövedelmet 21 ezer forintról 24 ezerre emelik. A célkitűzéseket már 1969-ben lényegesen meghaladták. A termelőszövetkezet 1937. évi gazdálkodásának eredményeként kategóriájában országos 3. helyezést ért el. s a Minisztertanács vándorzászlójával kitüntetett kiváló gazdaság lett. 1968-ra a gazdaság már szervezetileg megerősödött, és a tekintélyesen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozott. Ebben az évben gon,dot okozott az aszály Levonva a tanulságokat, a gazdaság komolyabban kezdett foglalkozni az öntözéssel. Már az előző években öntöztek csőkutakool. A berendezések beszerzése nehézkes és vontatott volt. A sokféle típusú öntözőgép zavarul, a tapasztalat hiánya pedig nenezítette az öntözést. Elkészült az úgynevezett kettős hasznosítású csatornahálózat, ezzel a szántónak mintegy 60—70 százaléka öntözhetóvé vált. Jelentős összegeket fordítottak öntözőberendezések vásárlására. A szakosításnak köszönhetően ekkor már a szántóterület 81 százalékát négy tőnövény — búza, kukorica, lucerna és olajlen — foglalta el. Az aszáily, a mostoha időjárási viszonyok ellenére is elfogadható, jó eredménnyel zárták az 1968-as évet, s a tagság jövedelme az előző évihez viszonyítva tovább emelkedett. Az 1969-es esztendőt már mint kiemelkedő időszakot tartják számon a közös gazdaságban. Ekkor immár másodszor nyerték el a termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási versenyben a Minisztertanács vándorzászlaját. Lényeges előrehaladást jelentett, hogy a martonvásári kutató intézet ajánlására mintegy 170 hektárnyi területen hibridkukoricavetőmagot termőitek. Közismert, TÖBBRE VALÓ TÖREKVÉS A Lenin Termelőszövetkezet vezetőségét és tagságát mindig a többre való törekvés jellemezte. Minden esztendőben léptek valamit előre. 1970-ben például az építkezések meggyorsítása, a költségek csökkentése érdekében saját építőbrigádot szerveztek. Ezzel beruházásaik lényegesen kevesebbe kerültek, mintha azokat külső kivitelezővel valósítják meg. 1970-ben készült el a 96 férőhelyes tehénistálló, átadták a hidroglóbuszt. Ez utóbbival megoldódott a major vízellátása. Ebben az évben határozta el a szövetkezet küldöttgyűlése, hogy több mint 1100 hektárnyi területen a szomszédos állami gazdasággal és termelőszövetkezettel közösen állami támogatással öntözőfürtöt létesít. Ennek megvalósulásával a közös gazdaság egész területe öntözhetővé válik. Nem a Lenin Termelőszövetkezeten múlik, hogy még nem készült el a telep. A nyomásközpont építése viszont megkezdődött. A huzavonát az okozta, hogy nem döntötték el az illetéhogy ez milyen precíz, gondos munkát igényel. Emiatt kissé féltek a termesztésétől. A címerezés idején különösen jó szervezést kíván a művelés. A hibridkukorica-vetőmag termesztés, amely immár hagyománnyá vált a gazdaságban, évről-évre beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1969-ben az öntözést is fejlesztették. Ebben az esztendőben szervezettebben juttattak mesterségesen csapadékot a növényekre. Érthető, hogy emelkedtek a termésátlagok is. A halmozott termelési érték 8 millió forinttal haladta meg a régebben célként kitűzött 30 milliót. A tiszta nyereség 15 millió 600 ezer forint volt. Az 1969-es esztendő volt az első, amikor már nem kellett a termelőszövetkezetnek hitelt felvennie és a pénzügyi helyzet azóta is olyan szilárd, hogy nem szükséges idegen pénzeszköz igénybevétele. Érdemes megemlíteni, hogy 1,2 kilométer hosszúságban elkészült a termelőszövetkezeti major belső úthálózata és megkezdődött a lucernaszárító építése. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés ekkor haladta meg először a 30 ezer forintot. kesek a gépek típusát. Olyan berendezésekre van szükség, amelyek nagy hatásfokúak és kevés kézi munkaerőt igényelnek. 1970- ben kezdődött meg egy 144 férőhelyes növendékmarha-istálló építése. Megjegyzendő, hogy a belső berendezés kialakításának többszöri módosítása miatt csak 1972- ben készült el a létesítmény. Ismeretes, hogy az 1970-es év időjárási viszonyai nem voltak kedvezőek. Tavasszal sok volt a belvíz, a gabonabetakarításkor rendkívül csapadékos volt azidő• A gazdaság egyik főnövénye a kukorica. Képünkön a tengeri betakarítása. • A termelőszövetkezet fontos bevételi forrása a hibridkukorica- vetőmagtermesztés járás, kárt tettek a korai fagyok. Mindezek ellenére — nagy erőfeszítésekkel, szorgalmas és szervezett munkával — sikerült úrrá lenni a bajokon és jó gazdasági évet zártak a Lenin Termelőszövetkezetben. Elnyerték a Minisztertanács elismerő oklevelét. A következő esztendőben, 1971- ben is tovább fejlődtek, erősödtek. Több mint 110 hektárral növelték a hibridkukorica-vetőmag termelését. Bővült a szállítógéppark. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a termelőszövetkezet munkacsúcsok idején kénytelenek vendégmunkásokat foglalkoztatni a helyi és a szomszédos községek diákjain kívül. A munkások szállítása így könynyebben megoldható. Elhelyezésük gondjait számottevően enyhítette az 1971-ben megépített munkásszállás. A termények tárolását pedig az újonnan épült szín könnyítette. A termelőszövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a munkahelyi közérzet állandó javítására. Ennek része az a segítség, amit a lakásépítéshez nyújt. A lakásépítési szabályzatot 1971- ben fogadta el a közgyűlés. Ha országos elismerést nem is sikerült kiérdemelniük 1971-ben, a területi szövetség körzetében kialakult gazdálkodási versenyben első helyezést ért el a közös gazdaság. EMLÉKEZETES ÉV A tavalyi esztendő emlékezetes Ilyen sikeresen még nem gazdálkodtak. A jövedelem nagyobb hányada — mint minden évben — most is a növénytermesztésből származott. Hibridkukoricavetőmagból még soha nem értek el ilyen magas árbevételt. Ebben az esztendőben kezdték meg a búzavetőmag termesztést is. Szép jövedelmet hozott a gyümölcsös, pedig jégverés is érte. Az állattenyésztés vesztesége is jelentősen csökkent az előző évhez képest. A szarvasmarha-állománynál befejeződött a tbc- és a brucella mentesítés. Elkészült a major út- és térburkolása, bővítették a gépműhelyt. A vetőmagkukorica átmeneti tárolásában sokat segített az újonnan éjntett szín. Tavaly elkészült a szövetkezet új alapszabálya is, amely jelentős szociális kedvezményeket tartalmaz. Ebben az esztendőben a nyereség jóval meghaladta a legjobb év, az 1969-es nyereségét b megközelítette a 20 milliót. A szövetkezeti bruttó jövedelem pedig a 29 milliót. A gazdaság stabil pénzügyi helyzetét bizonyítja, hogy készpénzből a biztonsági tartalék 20 millió forint fölé emelkedett. A szorgalmas munka ismét meghozta gyümölcsét: az 1972-es évi jó eredmények alapján elnyerték a Kiváló szövetkezet címet. # Épül a 124 férőhelyes tehénistálló, Szabó István brigádjának kivitelezésében • A vetőmagkukorica termesztése sok munkáskezet igényel. A vendégmunkások részére készült ez a szállás 1967: a Minisztertanács vándorzászlaja 1969: a Minisztertanács vándorzászlaja 1970: a Minisztertanács oklevele 1972: Kiváló Termelőszövetkezet
