Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

EREDMÉNYEKBEN GAZDAG MUNKÁÉ ESZTENDŐK a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet két régebbi kö­zös gazdaság jogutódja. Az Arany János és a Vörös Traktor Termelőszövetkezetek 1949-ben alakultak. A két gazdaság 1958-ig általában mérleghiánnyal, rosszul gazdálkodott. A két szövetkezet 1958 telén egyesült és több mint 600 hektár terü­leten megalakult a Lenin Termelőszövetkezet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egyesüléssel nem ol­dódtak meg a gondok. Még 1959-ben is 446 ezer forint mér­leghiánnyal, jelentős vagyonhiánnyal zárt a gazdaság. A tag­ság kereste a kiutat. 1960 március elsejével új vezetőket vá­lasztott. Ebben az évben már eltüntették a mérleghiányt, ja­vult a munkafegyelem, megteremtették a közös vagyon vé­delmét, szervezetileg megerősítették a gazdaságot. 1961-ben az egész község dolgozó parasztsága a szövetke­zeti útra lépett, a közös terület gyarapodott. A szakmai veze­tés a tagsággal egyetértésben arra törekedett, hegy a megnö­vekedett területen, amely 2200 hektár volt, korszerűsítse a termelést, a szocialista mezőgazdaság feltételeinek megfelelő táblarendszert alakítson ki, tehát nagyüzemibbé tegye a gaz­dálkodást. A következő esztendőben — 1962-ben — pedig, fi­gyelembe véve a kis létszámú állatállományt, megtörténtek az előkészületek a talajjavításra. A vetésszerkezetet is ennek szolgálatába állították. A szántóterület több mint 20 százalé­kán pillangóst, főként lucernát vetettek. Megkezdték a nagy­üzemi gyümölcstelepítést, csaknem 60 hektár almáskertet lé­tesítettek. A vagyonvédelem megszilárdítására megerősítet­ték az ellenőrző bizottságot. A következő esztendőkben a gazdaság vezetősége és tagsága következetesén igyekezett megva­­lós.tani a lejlődes erdikéoen ki­tűzött célokat, a szjc.uusta me­zőgazdaságban rejlő leneioségek kinasználásával. A tudományos eredmények a.kalmazása, a jó­fajták megválasztása, a szakosí­tás, a fokozod gépesítés a szak­szerű talajero-gazdálkodás, a kemizálás korszerűsítette a gaz­dálkodást. Mindehnez járult a szervezett munka, az összefogás, így például már 1936-ban elha­tározták, hogy 1970-re a terme­lési éréket 2U millióról 25-re, az egy do.goz > tagra jutó jövedel­met 21 ezer forintról 24 ezerre emelik. A célkitűzéseket már 1969-ben lényegesen meghalad­ták. A termelőszövetkezet 1937. évi gazdálkodásának eredménye­ként kategóriájában országos 3. helyezést ért el. s a Miniszterta­nács vándorzászlójával kitünte­tett kiváló gazdaság lett. 1968-ra a gazdaság már szer­vezetileg megerősödött, és a te­kintélyesen gazdálkodó mezőgaz­dasági nagyüzemek közé tarto­zott. Ebben az évben gon,dot oko­zott az aszály Levonva a tanul­ságokat, a gazdaság komolyabban kezdett foglalkozni az öntözéssel. Már az előző években öntöztek csőkutakool. A berendezések be­szerzése nehézkes és vontatott volt. A sokféle típusú öntözőgép zavarul, a tapasztalat hiánya pe­dig nenezítette az öntözést. Elké­szült az úgynevezett kettős hasz­nosítású csatornahálózat, ezzel a szántónak mintegy 60—70 száza­léka öntözhetóvé vált. Jelentős összegeket fordítottak öntözőbe­rendezések vásárlására. A szakosításnak köszönhetően ekkor már a szántóterület 81 százalékát négy tőnövény — bú­za, kukorica, lucerna és olajlen — foglalta el. Az aszáily, a mostoha időjárási viszonyok elle­nére is elfogadható, jó ered­ménnyel zárták az 1968-as évet, s a tagság jövedelme az előző évihez viszonyítva tovább emel­kedett. Az 1969-es esztendőt már mint kiemelkedő időszakot tartják szá­mon a közös gazdaságban. Ek­kor immár másodszor nyerték el a termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási versenyben a Mi­nisztertanács vándorzászlaját. Lé­nyeges előrehaladást jelentett, hogy a martonvásári kutató in­tézet ajánlására mintegy 170 hek­tárnyi területen hibridkukorica­vetőmagot termőitek. Közismert, TÖBBRE VALÓ TÖREKVÉS A Lenin Termelőszövetkezet vezetőségét és tagságát mindig a többre való törekvés jellemezte. Minden esztendőben léptek vala­mit előre. 1970-ben például az építkezések meggyorsítása, a költségek csökkentése érdekében saját építőbrigádot szerveztek. Ezzel beruházásaik lényegesen kevesebbe kerültek, mintha azo­kat külső kivitelezővel valósítják meg. 1970-ben készült el a 96 férőhelyes tehénistálló, átadták a hidroglóbuszt. Ez utóbbival meg­oldódott a major vízellátása. Eb­ben az évben határozta el a szövetkezet küldöttgyűlése, hogy több mint 1100 hektárnyi terü­leten a szomszédos állami gaz­dasággal és termelőszövetkezettel közösen állami támogatással ön­tözőfürtöt létesít. Ennek megva­lósulásával a közös gazdaság egész területe öntözhetővé válik. Nem a Lenin Termelőszövetke­zeten múlik, hogy még nem ké­szült el a telep. A nyomásköz­pont építése viszont megkezdő­dött. A huzavonát az okozta, hogy nem döntötték el az illeté­hogy ez milyen precíz, gondos munkát igényel. Emiatt kissé fél­tek a termesztésétől. A címere­­zés idején különösen jó szerve­zést kíván a művelés. A hibrid­kukorica-vetőmag termesztés, amely immár hagyománnyá vált a gazdaságban, évről-évre bevál­totta a hozzáfűzött reményeket. 1969-ben az öntözést is fej­lesztették. Ebben az esztendőben szervezettebben juttattak mes­terségesen csapadékot a növé­nyekre. Érthető, hogy emelked­tek a termésátlagok is. A halmo­zott termelési érték 8 millió fo­rinttal haladta meg a régebben célként kitűzött 30 milliót. A tiszta nyereség 15 millió 600 ezer forint volt. Az 1969-es esztendő volt az első, amikor már nem kellett a termelőszövetkezetnek hitelt felvennie és a pénzügyi helyzet azóta is olyan szilárd, hogy nem szükséges idegen pénz­eszköz igénybevétele. Érdemes megemlíteni, hogy 1,2 kilométer hosszúságban elkészült a terme­lőszövetkezeti major belső út­hálózata és megkezdődött a lu­cernaszárító építése. Az egy dol­gozó tagra jutó részesedés ekkor haladta meg először a 30 ezer forintot. kesek a gépek típusát. Olyan be­rendezésekre van szükség, ame­lyek nagy hatásfokúak és kevés kézi munkaerőt igényelnek. 1970- ben kezdődött meg egy 144 férő­helyes növendékmarha-istálló épí­tése. Megjegyzendő, hogy a belső berendezés kialakításának több­szöri módosítása miatt csak 1972- ben készült el a létesítmény. Ismeretes, hogy az 1970-es év időjárási viszonyai nem voltak kedvezőek. Tavasszal sok volt a belvíz, a gabonabetakarításkor rendkívül csapadékos volt azidő­• A gazdaság egyik főnövénye a kukorica. Képünkön a tengeri betakarítása. • A termelőszövetkezet fontos bevételi forrása a hibridkukorica- vetőmagtermesztés járás, kárt tettek a korai fagyok. Mindezek ellenére — nagy erő­­feszítésekkel, szorgalmas és szer­vezett munkával — sikerült úrrá lenni a bajokon és jó gazdasági évet zártak a Lenin Termelő­­szövetkezetben. Elnyerték a Mi­nisztertanács elismerő oklevelét. A következő esztendőben, 1971- ben is tovább fejlődtek, erősöd­tek. Több mint 110 hektárral növelték a hibridkukorica-vető­mag termelését. Bővült a szállí­tógéppark. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a termelőszö­vetkezet munkacsúcsok idején kénytelenek vendégmunkásokat foglalkoztatni a helyi és a szom­szédos községek diákjain kívül. A munkások szállítása így köny­­nyebben megoldható. Elhelyezé­sük gondjait számottevően enyhí­tette az 1971-ben megépített mun­kásszállás. A termények tárolá­sát pedig az újonnan épült szín könnyítette. A termelőszövetkezet vezetősé­ge nagy gondot fordít a munka­helyi közérzet állandó javításá­ra. Ennek része az a segítség, amit a lakásépítéshez nyújt. A lakásépítési szabályzatot 1971- ben fogadta el a közgyűlés. Ha országos elismerést nem is sikerült kiérdemelniük 1971-ben, a területi szövetség körzetében kialakult gazdálkodási verseny­ben első helyezést ért el a közös gazdaság. EMLÉKEZETES ÉV A tavalyi esztendő emlékezetes Ilyen sikeresen még nem gazdál­kodtak. A jövedelem nagyobb hányada — mint minden évben — most is a növénytermesztés­ből származott. Hibridkukorica­vetőmagból még soha nem értek el ilyen magas árbevételt. Ebben az esztendőben kezdték meg a búzavetőmag termesztést is. Szép jövedelmet hozott a gyümölcsös, pedig jégverés is érte. Az ál­lattenyésztés vesztesége is jelen­tősen csökkent az előző évhez képest. A szarvasmarha-állomány­nál befejeződött a tbc- és a brucella mentesítés. Elkészült a major út- és térburkolása, bő­vítették a gépműhelyt. A vető­magkukorica átmeneti tárolásá­ban sokat segített az újonnan éjntett szín. Tavaly elkészült a szövetkezet új alapszabálya is, amely jelen­tős szociális kedvezményeket tar­talmaz. Ebben az esztendőben a nye­reség jóval meghaladta a legjobb év, az 1969-es nyereségét b meg­közelítette a 20 milliót. A szö­vetkezeti bruttó jövedelem pe­dig a 29 milliót. A gazdaság sta­bil pénzügyi helyzetét bizonyítja, hogy készpénzből a biztonsági tartalék 20 millió forint fölé emelkedett. A szorgalmas mun­ka ismét meghozta gyümölcsét: az 1972-es évi jó eredmények alapján elnyerték a Kiváló szö­vetkezet címet. # Épül a 124 férőhelyes tehénistálló, Szabó István brigádjának kivitelezésében • A vetőmagkukorica termesztése sok munkáskezet igényel. A vendégmunkások részére készült ez a szállás 1967: a Minisztertanács vándorzászlaja 1969: a Minisztertanács vándorzászlaja 1970: a Minisztertanács oklevele 1972: Kiváló Termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents