Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1973. október 27. Vigyázat, utánozni tilos! A Magyar Kereskedelmi Kamara Védjegy- és Csomagolási' Bizottsága november 20-án védjegykíáliíiást rendez az Építők Rózsa Ferenc Székházában. Nyolcvan vállalat 600 védjeggyel szerepel az első, ilyen jellegé hazai kiállításon. A kiállítással egyidőben a védjegyek kereskedelmi jelentőségéről és jogi vonatkozásairól előadásokat is tartanak. A kiállítást megelőzően jelenik meg a Reklám Kiskönyvtár sorozat első köteteként „A védjegy" cím»' kiadvány, amely részletesen taglalja a témát, gyakorlati tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Tulajdonképpen mit is jelent a védjegy az előállítónak, a íorgalmazőnak és a fogyasztónak? A Magyar Értelmező Szótár szerint „olyan törvényesen védett jegy, jel, jelvény (alak. ábra. betű, szám stb.), amely az árunak a kereskedelmi forgalomban való megkülönböztetésére, valódiságának bizonyítására alkalmas; bejegyzett márka. jogi oltalommal”. A védjegy minőségjelző, de önmagában nem jelent meghatározott minőséget. Mindamellett bizalmat kelthet az áru iránt, ha azt a védjegy jogosultja állf^pdóan azonos jó minőségben hozza forgalomba. A gyártók a bevezetett, ismertté vált védjegy révén szerezhetik meg a vásárlók bizalmát, kedveltethetik meg termékeiket. Még jó árucikket sem lehet védjegy nélkül kellően propagálni. A vásárlókat a védjégy védi és tájékoztatja. Garanciát -nyújt a fogyasztónak azáltal, hogy kötelezi az előállítót a megfelelő minőségre. A védjegy a termék minőségének állandóságához. a színvonal tartásához kötött, ezért műszaki és fejlesztési ösztönzőnek ' tekinthető. ■■ mi.-»;« «-»ba Magyarországon az Or-szágos Találmányi Hivatal- ’ nál 7903 védjegyet jelentettek «„• (ebből 4716 külföldi és 3187 magyar bejelentés). Nemzetközik* 225 652 védjegybejelentést tartunk számon. Az utóbbi években jelentősen nőtt a védjegyek nép szerűsége. Érthető, hiszen a védjegy a fogyasztónak megbízható minőséget, a gyártónak és a forgalmazónak pedig jó propagandát jelent, í M. fi. A 017-es Kedves, okos lányok és fiúk találkoznak két-három hetenként a Kecskeméti Állami Zeneiskolában. Beszélgetnek, zenét hallgatnak, muzsikálnak, olykor előadásra figyelnek. A létszám aligalig változik. Kevesen hiányoznak az összejövetelekről, noha a részvétel semmiféle forintra átváltható előnnyel nem jár. A távolmaradóknak sem kell tartaniok büntetéstől, megrovástól. Mi tartja össze őket? Miért várják a találkozók előre megbeszélt időpontját már-már türelmetlenül? A 017-es Jeunesse Musicale (ifjú zenebarátok) csoport mivel köti le tartósan a fiatalok egy csoportjának az érdeklődését? Izgalmas kérdések, hiszen Kecskeméten oly sok művészeti együttes, szakkör sorvadt el, bomlott fel az utóbbi években. Megszűnt a művészklub, a Hírős együttes, a képzőművész szakkör, a Kelemen László irodalmi színpad ..., pedig ezek rendszeres anyagi támogatást kaptak, s vezetőik hivatásos népművelők voltak. A Jeunesse Musicale A Jeunesse Musicale mozgalom a maximális öntevékenységre épít. A fiatal zenekedvelőket tömöríti. A rugalmas szabályzat lehetővé teszi, hogy az egyes csoportok programjai tükrözzék a tagok kívánságait. A kis közösséget Forgács Erzsébet a Kecskeméti Állami Zeneiskola igazgatóhelyettese irányítja. Azt hiszem, hogy a „segíti” kifejezés pontosabban viszszaadja tevékenységének jellegét. Vegyünk egy példát. Többen elmondták, hogy szeretnének alaposabban megismerkedni Lutoslawski világhírű lengyel zeneszerző munkásságával. Azt is kiderítették, hogy Földes Imre zenetudós foglalkozott hazánkban Lutoslawski kompozícióival. Forgács Erzsébet volt az összekötő kapocs, ő tolmácsolta a fiatalok kérését. Földes Imre megtartotta előadását. Olyan jól érezte magát, hogy megígérte: máskor is eljön. Péter Miklós is szívesen emlékezik a 017-es csoportnál töltött kellemes órákra. „Ritkán tapasztalható ilyen intenzív érdeklődés” — mondta elutazásakor. Koncert tízfőnyi hallgatóságnak Áss ifjú zenebarátok másokat is igyekeznek -bevonni a muzsika örömeibe. Tíz-tizenöt érdeklődőnek is szívesen adnak koncertet. Eddigi hangversenyeiknek azonban nagyobb hallgatósága volt. Játszottak a konzervgyárban, különféle ünnepélyeken. legutóbb a széchenyivárosi iskolában szerepeltek. Tevékenységüket fontos KISZ-munkának tekintik, joggal. így vélekedik a városi KISZ- bizottság titkára is. Hangos szóval dicsérte a csoportot az V. kecskeméti népzenei találkozó rendezősége. A 017-es Jeunesse Musicale szinte valamennyi tagja reggeltől késő escsoport titkai 0 Két felvétel a népzenei találkozóról. A Jeunesse csoport tagjai — Kalmár Ági, Szabó Márta, Heródek Éva, Tornyai Lilla — az információs asztalnál. 0 Arab népzenekutató, dunántúli, alföldi énekesek, táncosok, Cs. Zelenák Éva és Heródek Éva a matkói búcsúzásnál. tig fáradozott a sok rendezvény zavartalan lebonyolítása érdekében. Zeneiskolás fiatalok ültek a tájékoztató irodában, ők fogadták a vendégeket a vasútállomáson, s búcsúztak tőlük a háromnapos találkozó végén. Ha kellett, idős néniket segítettek felszállni az autóbuszra, megmutatták Kecskemét nevezetességeit, csillapították a fellépés előtti izgalmat. Szabó Márta, Kalmár Ágnes,Heródek Éva, Sánta Júlia napi 12—15 órát dolgozott, minden fizetség nélkül. Holtfáradtan tértek esténként haza, mégis életük legszebb emlékei kozott tartják számon ezeket mozgalmas napokat. Ügy érzik, hogy hasznos. fontos ügyet szolgáltak. Iwaki Hadzsimu ígérete Cs. Zelenák Kati, Kontra Gabriella, Kovács Andrea, Márkli Péter és a többiek most Budapestre készülnek. Az Operába mennek. Még novemberben az egyik pesti csoporttal közösen kirándulnak Dobogókőre. Szeretnek utazni, világot látni; fiatalok. Programjukban helvéciai koncert és ismerkedési összejövetel is szerepel. Megígérte Iwaki- Hadzsimu, a hazánkban tartózkodó japán zenetudós, hogy részt vesz egy foglalkozásukon. Azon törik a fejüket, hogy mivel kedveskedhetnek a jeles zenetudósnak. Szeretnének vele is rendszeres kapcsolatot kialakítani. Anyagi támogatást eddig sehonnan sem kaptak. Igaz, nem is kértek. A vendégeknek Átadott apró ajándékokat saját pénzükből vásárolták. Most a városi tanács művelődésügyi osztálya különböző felszerelési tárgyakat ígért számukra. Örülnek a remélt magnetofonnak, lemezjátszónak, de tudják, hogy a 017-es csoport eddigi sikereinek a titka a jó, baráti-, közösségi szellem, az ötletes program, az öntevékenység. Nem cserélnék el a világ legkorszerűbb klubjáért sem. Igazuk van. A hiányzó eszközök idővel pótolhatók, de lelkesedés, összefogás nélkül már az első hónapban szétszéledtek volna. Heltai Nándor Fűszerek és gyógynövények A Herbária bajai gyógynövényüzemében a majoránna feldolgozását végzik. Mintegy 2500 mázsa majoránnatermést morzsolnak. tisztítanak és csomagolnak. Az idén termett fűszernövény minősége kitűnő, mivel kedvező volt a nyári száraz időjárás, bár a termésátlagok alacsonyabbak, mint tavaly. Majoránnából a hazai szükséglet teljes kielégítésére 350 mázsát szállítanak a kereskedelemnek. a többit exportálják. Elkezdődött a borsikafű feldolgozása is. Ebből összesen 600 mázsát csomagolnak a külföldi megrendelőknek. A Helvéciai Állami Gazdaság és a saltvadkerti szakszövetkezetek termelik és szállítják legnagyobb mennyiségben a zellert az üzemnek. Eddig több. mint 400 mázsát vásároltak ebből az ételízesítőnek használt fűszerből. Á gyógynövényeknek — bár kevesebbet termelnek, mint a korábbi években — tavábbra is nagy jelentőségük van. Egyrészt, mint gyógyszeralapanyagok fontosak, Másrészt teának felhasználva, otthon készíthető gyógyszerek. A vadon termő növények gyűjtése alábbhagyott az utóbbi években, pedig nagy szükség lenne például a feketenadály-gyökérre. melyből csupán 10 százalékát, tudja felvásárolni az üzem a 20 évvel ezelőtti mennyiségnek. A szántások idején — e napokban is — az eke által kifordított gyökereket érdemes összeszedni, mert minden] mennyiségben átveszik (jól is fizetnek érte) a megye 19 ÁFÉSZ felvásárlási helyén. A szederlevélből készül a kedvelt planta tea. Az év végéig a bajai üzemben 4—5 ezer kilónyit csomagolnak. A megye mezőgazdasági üzemeiből a növénytermesztés szakosítása miatt is egyre jobban kiszorul a munkaigényes gyógynövénytermesztés. Megoldásra váró feladat a termesztés gépesítése és a jövedelmezőség biztosítása. Ugyanakkor segíthet a termelőszövetkezeteknek a téli foglalkoztatásban, mivel egyes, gyökeréért termesztett növény kézi feldolgozását egész télen végezhetik a tsz asszonyai. Bizonyos, hogy a gyógynövénytermesztés fellendítéséért sokat kell még munkálkodni, összhangot teremteni a népgazdasági és üzemi érdekek között. Cs. I. KAZAH IPARMŰVÉSZETI MÜZEUM Alma Atában. a Kazah SZSZK fővárosában megnyílt a köztársasági iparművészeti múzeum. Termeiben 820 kiállított tárgyat, népművészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A múzeum munkatársai a köztársaság legtávolibb részeiben is felkutatták a népművészeti tárgyakat A többi között egyedülálló ezüst dísztárgyakat, bőrkészítményeket, szőnyegeket, a századforduló idejéből származó közszükségleti cikkeket sikerült öszszegyűjteniük. Nagy István-képek egy kolozsvári kiállításon A kolozsvári Bánffy-palotában levő múzeumban október 11-én nyílt meg a képzőművészeti kiállítás, melyen öt klasszikus magyar festő műveit ismerheti meg a közönség Mednyánszky László, Vaszary János, Koszta József, Nagy István és Egry József alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók. A kiállításon szereplő művek közül — tekintettel a mostani bajai Nagy István-ünnepségekre — a megyénkhez szoros szálakkal kapcsolódó művész két, nálunk kevésbé ismert festményét mutatjuk be olvasóinknak. A meztelen holttest <17 .) — Erre Jónás beszaladt a szín alá. A lány azt gondolta, hogy faképnél hagyta, és még jobban sírt. A férfi azonban egy kalapáccsal tért vissza, s a lánynak sikoltani sem maradt ideje, azonnal nágy erővel hátulról leütötte. Sunyák Olga csak a kórházban tért magához, a műtét után... < — Jónást elfogták már? — Még nem, őrnagy elvtárs, de messze nem mehetett. Napok kérdése, véleményem szerint. .. XXIV. Jónás Dávid kézre kerítésében a véletlen is segítette a rendőrséget. Minden járőr ismerte a férfi személyleírását, sőt a fényképét is. amit a fainari szövetkezettől szereztek be a nvomozók. Az egyik rendőrjárőr, aki egy katonával rótta a város utcáit, betért a megyeszékhely központjában levő másodosztályú presszóba, hogy egy-egy kávéval frissítsék magukat. Körülnéztek a nem túl nagy helyiségben, ahol mindöszsze négyen tartózkodtak. Egy asztalnál két fiatal, feltehetően főiskolás fiú és egy lány nagy vitában voltak a modern zenéről. A sorokban ülő férfi viszont láthatóan ideges lett. amint meglátta a rendőrt és a katonát. Előtte a pici, kerek asztalon már a negyedik féldecis' pohár ürült ki éppen. Távozni akart és intett a felszolgáló nőnek, hogy fizet. — Előbb minket szolgáljon ki! — súgta oda a rendőr a fiatal lánynak, aki. mert érezte a rendőr hangjából, hogy nem puszta tréfáról van szó és mert neki is gyanús volt a férfi, először valóban őket. szolgálta ki. A rendőr és a katona azonban nem várta meg, amíg a kávét eléjük teszik a pultra, hanem odamentek a férfihoz és igazoltatták. Az nyugalmat erőltetett magára, majd a farzsebéből elővette a személyi igazolványát és a rendőrnek átnyújtotta A rendőr megörült, mert gyanúja igazolódott. Olvasta az igazolványban; Jónás Dávid, 1930. október 18.. anyja neve, foglalkozása stb. — Maga mit keres itt? — Kérem szénen átutazóban vagyok, éppen a szüléimhez utazom egy kis pihenésre. — Rendben van. Magát letartóztatjuk. velünk jön. — De kérem, ehhez nincs joguk, én nem csináltam semmit— kezdett kiabálni Jónás, de a rendőr leintette. — Egy hangot se! — és meglengette a gumibotot, ugyanakkor a katona már el is kapta a felugró Jónást. Néhány pillanat múlva már kattant a bilincs a férfi kezén. — Van itt telefon? — Kérdezte a rendőr az üzletvezetőt, aki készségesen a belső helyiségbe vezette a telefonhoz. Percek alatt ott volt az URH, hogy a rendőrségre vigye Jónást. — Elvtársak, ez az ember még nem fizette ki a négy fél konyakot — ijedezett a felszolgáló lány, amikor látta, hogy nem tréfáról van szó. — Fziesse ki! — állította meg a pult előtt Jónást a rendőr, de mert Jónásnak bilincsben volt a keze, nem tudott zsebbe nyúlni. Így hát a rendőr vette ki a szivarzsebéből az egyetlen ötven forintost és fizetett. Pár perc múlva Jónás Dávid a rendőrségi fogdában várta a sorsát. A cellában megmotozták, újjlenyomatot vettek tőle. Nem volt nála semmi, csupán égy doboz Ezüst Kossuth, még felbontatlan állapotban, egy fél - doboz gyufa és az ötven forintból visszajáró pénzösszeg, néhány forint. A nyomozónak azonban feltűnt, hogy ellentétben a feleség vallomásával — nem egy erősen kopott sötétszürke, vagy inkább fekete ruhát viselt Jónás, hanem egy rendkívül jószabású, kiváló szövetből készült világosszürke, bordó csíkozású öltönyt. Jónás, amint befejeződött a motozás, azonnal lefeküdt a cellában és mély álomba merült. A rendőrök nem háborgatták, jobbnak tartották, ha kijózanodik — bár nem volt részeg, de négy féldeci konyak benne volt — és akkor kezdik meg a terhelt kihallgatását. Amíg aludt, a kriminalisták dolgoztak Mindenekelőtt az újjlenyomatot értékelték, de meg kellett állapítani, hogy Jónás nem szerepel a nyilvántartások között. A daktiloszkópiai vizsgálatokat végző szakember előtt azonban megvilágosodott valami. Erről azonban senkinek nem szól, amíg tényszerűen is meg nem győződik feltételezéséről, gyanújáról. Arra számítottak, hogy Jónás sokáig alszik a cellában. Délelőtt tíz óra volt, amikor a presszóból behozták, de tizenkettőkor már felébredt és dörömbölt, hogy engedjék ki, -jogtalanul tartják fogva. A nyomozó a szobájába vezettette, helylyel kínálta, cigarettát adott neki. — Azzal gyanúsítjuk önt, hogy november másodikán este öt és hat óra között... — Kérem, valóban én öltem meg Sunyák Olgát. Mindent elmondok, bűnösnek érzem magam és nagyon megbántam, amit tettem — vágott a rendőr szavába Jónás Dávid, aki magát ösz^ szehúzva ült a hatalmas fotelban, kezeit mellé téve a térdén. — Maga akkor beszél, ha én kérdezem. Megértette? — Igenis hadnagy úr! Megértettem. —• Álljon fel! — kiáltott rá a hadnagy, mert mérgesítette ez a számítás, ez az előre betanult szöveg. Jónás felállt és megszeppenve hallgatott. Azzal gyanúsítjuk magát, hogy november másodikán a faipari vállalat ládaszögező üzemének udvarán meg akarta ölni Sunyák Olgát. Érti ? —- Igenis, értem. Szóval nem halt meg Olga? — Kórházban van, őt már kihallgattuk. — A feleségem tud róla? — kérdezte remegő hangon Jónás, bár tudta, hogy neki itt nincs joga kérdezni. A nyomozó újra indulatos lett, de nem ordított rá ismét az előtte remegő emberre, csak ennyit mondott; — öt is kihallgattuk .. . Jónás elfehéredett, s a pillanat töredéke alatt eszméletlenül zuhant végig a piros kókuszszőnyegen ... XXV. Orvosi segédlettel magéhoz térítették Jónás Dávidot, ebédet adtak neki, de alig nyúlt az ételhez. Állandóan azt hangoztatta, hogy ő mindent beismert, el akarja mondani az életét és akasszák fel őt minél hamarabb. Végül is megsokallta a nyomozó ezt az önmarcapgolást és ráfölrmedt: — Legyen nyugodt, ha megérdemli, fel fogják akasztani, de amint mondtam, azt is ki kell érdemelni barátocskám. Először is szépen sorban mondjon él mindent, de ne kezdje az őskornál, hanem értelmesen és világosan és ami a fő, őszintén válaszoljon a kérdésekre. Jónás Dávid valóban őszintén felelt valamennyi, hozzá intézett kérdésre. Nem tudta, nem tudhatta, hogy Sunyák Olga mit mondott el a nyomozóknak, de láthatóan ezzel nem Is törődött. Nem igyekezett arra sem, hogy önmagát egy sajnálnivaló, meg nem értett embernek tüntesse fel. Noha ilyen körülmények között furcsán hangzott, elmondta, hogy szereti a feleségét és Sunyák Olgának csak azért udvarolt, amiért minden férfi keresi a könnyű kalandot, nem törődve az esetleges következményekkel. — Házasságot ígért neki? — Dehogy ígértem, hogyan is ígérhettem volna, hiszen nekem feleségem van, akit szeretek. Ezt az Olga is tudta. Nem volt köztünk ilyesmiről szó ... — Jónás, maga azt mondta, hogy őszinte lesz. Igaz? Akkor most miért hazudik? — Kérem, én nem hazudok. Azt mondtam neki, hogy szeretem, meg, hogy tetszik nekem, meg ilyeneket, de házasságról nem volt szó. Nem emlékszem. — Ja, az más, hogy maga nem emlékszik. Rendben van. Szóval nem ígért neki házasságot. Tudta, hogy Sunyák Olga a harmadik hónapban van, s hogy maga a gyerek apja? — Említett ilyesmit, de én nem hittem el. Azt gondoltam, hogy csak ilyeszteni akar, a nyakamba akarja magát varrni. — Miért vesztek össze november másodikán? — Ezen. hogy ő azt mondta gyereke lesz és nem veteti el, meg akarja tartani. Én ezt nem vettem be, s annyira dühbe gurultam. hogy nem tudtam mit csinálok. — De most már tudja. Igaz? — Sajnos, tudom. De én akkor nem voltam észnél kérem szépen. — A cselekmény elkövetése után mit csinált, hová ment? (Folytatása következik) 1
