Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 25. Válaszolnak az illetékesek VOLÁN-DOLGOZÓKAT VONTAK FELELŐSSÉGRE Lapunk augusztus 14-i számá­nak Olvasóinké a szó rovatában jelent meg a Gorombáskodó, büntető jegyellenőr című panasz. Az ügyet a Volán 9-es számú Vállalat igazgatója, Sohajda Jó­zsef vizsgálta ki és megállapítá­sáról, intézkedéséről a szerkesz­tőségünkhöz küldött levelében tájékoztatott. Eszerint legelőször a gépkocsivezető követett el mu­lasztást azáltal, hogy a viteldíjért nem adott cserébe megfelelő szá­mú biléíát. És a közúti ellenőr is hibát hibára halmozott, mivel fennhangon beszélt, szemet hunyt az említett pénzügyi szabályta­lanság felett, s attól függetlenül kiszabta a büntetést, hogy a so­főr „jóvoltából” pótlólag az utas birtokába került a hiányzó jegy. A rendőrség közbenjárását in­dokolatlan volt kérni. A történ­tekért figyelmeztetésben része­sült az ellenőr, a buszvezető el­len pedig fegyelmi eljárás indult. A szcrk. megjegyzése: Véle­ményünk szerint kívánnivalót hagy maga után az igazgatói in­tézkedés, mert az nem tért ki a jogtalanul kirótt pénzbírság ha­tálytalanítására, s az összeg visz­­szajuttatására. És még valamit. Az utasok között, sajnos, elég gyakran vannak olyan szemé­lyek, akik kevésbé tisztelettu­­dóak, fegyelmezetlenek, sőt tuda­tosan vállalják a jegynélküli utazás kockázatát. Nyilvánvaló, hogy velük szemben határozott fellépésre van szükség. De en­nek során a Volán egyetlen al­kalmazottja sem viselkedhet in­dulatosan, udvariatlanul, sértő módon. Ez utóbibakat egyébként a szolgálati szabályzat vonatkozó szakasza egyértelműen előírja. * Az augusztus 28-i számunk ugyanezen rovatában hoztuk nyilvánosságra Tarjányi József kunszállási lakos sorait A kalauz­nő levele címmel. E panaszt szintén a Volán 9-es számú Vállalat illetékesei vizs­gálták ki. A megállapításról és intézkedésről dr. Torna LászTd személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezető tájékoztatta lapun­kat. írásbeli közlése szerint az utas jogos sérelmét vetette pa­pírra. A járat kalauznőjét sza­bálytalanságért felelősségre von­ták és kioktatták annak érdeké­ben, hogy munkája során ha­sonló eset többé ne forduljon \ elő. FIGYELMEZTETTÉK AZ ÁRUHÁZI ELADÓT Pólyák József kecskeméti la­kos levelét A reklamáció ára címmel közöltük szeptemner 4-i összeállításunkban. Olvasónk ki­fogásolta, hogy a leninvárosi ABC-áruházban nem a kért mennyiségű gyümölcsöt kapta a pénzéért, s hogy a csomagolásra használt papírzacskóért is fizet­nie kellett. A bíráló sorokra levélben vá­laszolt a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vál­lalat kecskeméti kirendeltségé­nek vezetője, Szabó Géza. Infor­mációjából megtudtuk, hogy a vizsgálatot Pólyák József sze­mélyes közreműködésével foly­tatták le. Ily módon derült ki: az eladó valóban hibát követett el, mivel súlyhiányos árut adott a vevőnek és a papírzacskóért külön térítést számolt fel. A pap­rika vásárlásakor már másik személy volt a pultnál, a vele kapcsolatos panasz azonban nem nyert bizonyítást. A történteket brigádértekezleten vitatták meg az áruház dolgozói, akik ismé­telten tájékoztatást kaptak arról, hogy munkájukban alapvetően fontos követelmény a szakszerű­ség, a pontosság, a gyorsaság és az udvariasság. A feladatát szar bálytalanul ellátó eladó figyel­meztetést kapott. A HULLADÉKVAS KETTŐS ÁRRENDSZERÜ CIKK Az említett rovatunk szeptem­ber 7-i számában adtuk közre Herczeg Istvánná lászlóíalvi ol­vasónk Megkülönböztetett , hul­ladékgyűjtők című Írását, amely sérelmezte, hogy a borbási kis­iskolások csaknem négyszer ke­vesebb pénzt kaptak az általuk idén nyáron gyűjtőt vasért, mint a KÍSZ-esek, akik Hónapokkal ezelőtt ugyanazon mennyiségű és „minőségű” hulladékot adtak át a MÉH-nek. A minimális jöve­delem következtében meghiúsult a gyerekek részére tervezett ez évi kirándulás. E tényt, illetve a nyílt megkülönböztetést olva­sónk kevésbé tartja összeegyez­­tethetőnek a tanyai diákok ked­vezőtlen helyzetének javítása ér­dekében országosan kibontakozó megannyi segítő akcióval. A panasz kapcsán két levél is érkezett szerkesztőségünkbe. Az egyiket olvasónk leánya, Kiss Károlyné tanítónő írta — az ő diákjaival történt meg az eset —, s a bíráló megállapítást korri­gálta, miszerint az átvevők an­nak alapján osztályozták a hul­ladékot, hogy az üzemek, vagy az úttörők gyűjtötték-e.< Az előb­biek 1 forint 40 fillért, az utób­biak viszont csak 40 fillért kap­tak a vas kilójáért. E módosí­tott sorok az október 11-i szá­munk Szerkesztői üzenetek című rovatában láttak napvilágot. A_másik reagáló a Közép-ma­gyarországi MÉH Nyersanyag­­hasznosító Vállalat áruforgalmi főosztályának ' vezetője, Antal György volt. Mint közölte, a hul­ladékvas — és más egyéb hul­ladék — esetében kettős árrend­szer érvényesül. Az Országos Anyag- és Arhivatal rendelkezé­se értelmében a gazdaság és az üzem több, a lakosság pedig ke­vesebb pénzt kap a gyűjtött, il­letve leadott hulladékanyagért. Tudni kell, hogy a két ár közötti eltérésből a MÉH nem profitál, az összeget ugyanis árkiegyenlí­tés címen fizeti be az adószám­lára. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Baranyi István, Kiskunmajsa: Megkaptuk A kalauznő levele cí­mű, a Petőfi Népe egyik koráb­bi számában megjelent olvasói panasszal kapcsolatos sorait. Vé­leményével nem értünk egyet. Álláspontunkat megerősíti a mostani összeállításunkban kö­zölt Volán-válasz is. I-Iajdú József, Baja: A szociális otthonokban, illetve egyéb szo­ciális intézetekben fizetendő gon­dozási dijakra vonatkozó sza­bályzatot az Egészségügyi Köz­löny — 1972. május 2-án meg­jelent — 9. száma tartalmazza. Ha ez ügyben részletesebb infor­mációra van szüksége, keresse fel a Bajai Városi Tanács V. B. Egészségügyi Osztályánálc szo­ciálpolitikai főelőadóját. „Naponta utazó gyermekes anyák” jeligére, Kecskemét: Saj­náljuk, hogy sem nevüket, sem pontos címüket nem közölték, emiatt — mégha nagyon is el­hihető utazási problémát tesz­nek szóvá — levelükkel nem áll módunkban foglalkozni. Özv. Wicczorek Hugóné, Gyál: Lapunk kézbesítésével kapcsola­tos panaszát felkérésünkre ki­vizsgálta a megyei postahivatal vezetője, Lukácsi László, aki szerkesztőségünkhöz juttatta el válaszát. Eszerint a kecskeméti 1-es számú postáról rendszere­sen továbbítják a Petőfi Népe egy példányát az ön címére. Amennyiben mégis akadozna az előfizetéses küldemény érkezése, úgy e probléma orvoslására a helyi postahivatalt kérje fel. Összeállítóita: Velkei Árpád Ellenőrzés - segítség - ellenőrzés A napokban készült el a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának — mint egyik megyei árhatóságnak — III. ne­gyedéves jelentése az országos árhatóság részére. E megyei szerv negyedévenként ad számot a végzett árhatósági munká­ról, az árellenőrzési feladatok végrehajtásáról. Információt ad a kereskedelemben tapasztalt ármozgásokról a kereskedelmi vállalatok, AFÉSZ-ek árkialakításban betöltött szerepéről. Eszerint megyénk kiskereske­delmi vállalatainak, szövetkeze­teinek az árak kialakításában be­töltött szerepe általában meg­egyezik az országosan is érvé­nyesülő tendenciákkal. A / fo­gyasztói árak év elején az elő­ző évihez képest kissé nagyobb mértékben növekedtek. Ezért központi intzkedésre, mint is­meretes leszállították — a lakos­ság széles rétegét érintő — egyes ruházati cikkek, műanyag­áruk és egyéb cikkek árát. így a III. negyedév végére általában — néhány idényáru (kivételével — a vártnak megfelelő fogyasz­tói árak alakultak ki; és mint­egy 3,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az árellenőrzés színvonala ja­vult; az előforduló szabálytalan­ságok száma csökkent. A kereskedelmi osztály az év I—III. negyedévében — más szervekkel történt közös ellen­őrzéseken kívül — 515 boltnál, áruháznál és 52 esetben válla­lati, szövetkezeti központnál vég­zett árhatósági ellenőrzést. Ár­drágítást, minőségi eltérést, ha­mis számolást 111 esetben álla­pított meg; amit a szabálytalan­ság nagyságától és körülményei­től függően szankcionált. A szabálytalanságok, hiányos­ságok nagy része figyelmetlen­ségből, gondatlanságból adódott, de volt közöttük szándékos és súlyos is; négy esetben büntető eljárást is kezdeményeztek. Az előfordult szabálytalanságok a tavalyihoz képest 24 százalékkal csökkentek, de számuk még így is fokozott ellenőrzésre hívja fel mind az árhatósági, mind a vál­lalati, valamint társadalmi ellen­őrző szervek figyelmét. Az információs jelentésből megállapítható, hogy a központi szervek határozatának megfele­lően a kereskedelmi osztály fo­kozta az áréllenőrzést. — A helyi tanácsok és já­rási hivatalok kereskedelmi szak­­igazgatási szervei részére az ár­ellenőrzési munka elősegítésé­hez útmutatókat, „segédleteket” adott, ki; — Az árakkal foglalkozó vál­lalati, szövetkezeti ellenőrök ré­szére 8 hónapos tanfolyamot szervezett, melyen 30 fő vett részt; (E képzést folyamatossá teszi.) — Évenként egyszer minden kiskereskedelmi vállalat, ÁFÉSZ árképző és ellenőrző munkáját megvizsgálják, értékelik: s ha szükséges javaslatot, intézkedést tesznek a helyes módszerek ki­alakítására. A vállalati központok ármun­kája jó ütemben fejlődik. A szö­vetkezeti központokban is na­gyobb súlyt kapott már az ár­munka mint az előző években. A bolthálózat ármunkájának fejlődésével azonban kevésbé elégedettek. Gyakori és viszatérő jelenség, hogy egyes cikkek árait gondatlanul, vagy egyáltalán nem tüntetik fel. Ez a vevők körében bizalmatlanságot ébreszt; az el­adóknál pedig az árdrágítás ve­szélyét idézi elő., A vállalati ellenőrzésnek job­ban meg kell követelni az árak helyes feltüntetését; hiszen ezt az áru reklámozása is megkö­veteli. a nelyi árhatóságok még na­gyon kis mértékben végeznek ár­ellenőrzéseket; és nagyon kevés e téren a társadalmi ellenőrzések száma is. A helyi árhatóságok ezirányú munkája nem nélkülöz­hető; minthogy nagy szükség van arra is, hogy a helyi árhatóságok nagy számban vonják be a tár­sadalmi ellenőröket a nehéz, de a fogyasztók érdekében nagyon hasznos árellenőrzési munkába. A fenti ellenőrzések, informá­ciók csak a kereskedelerVire’ vo­natkoznak. A kereskedelmi osz­tály csak a kereskedelmi válla­latok tevékenységét vizsgálja. Nagy szükség lenne a termelés te­rületén is hasonlóan és folyamato­san vizsgálni az árak alakítását a termelőüzemekben, vállalatok­nál. Annál is inkább, mivel a fogyasztói árak színvonalára el­sősorban a termelői árak hatnak. Trepák Árpád ŐSZ... Még gazdagon szórja sugarait a melengető őszi napfény, hogy aztán bújócskái játszva vastag fel­hők mögé rejtőzzön. Aki teheti, -még kihasználja az utolsó lehetőséget, hogy mégegyszer ruegfüröd­­jön az egyre sápadó napsugárban. A jobb oldali képen: ki hitte volna, hogy az egykor fürge vadászgép most türelmesen tűri szár­nyán a napozó gyerekeket. Lenn: még lombosak a fák, de a földre hullott levelek már figyelmeztetnek bennünket: itt az ősz. A harmadik képzn: a kerekpár erőteljes árnyékot vet Ugyan a földre, de a fűtőolajjal teli kanna már a közelgő hűvös időt juttatja eszünkbe. b (Szabó Ferenc felvételei) A PISZKOS „CSIZMA” Ahol gázálarcot írtak elő a munkásoknak Az olasz kormányzat környe­zetvédelmi minisztériumot szer­vezett. A környezet szennyeződé­se egyre nyugtalanítóbb mérete­ket ölt — és különösen az utóbbi hónapokban —- ismételten a kon­ferenciák. értekezletek és szimpó­ziumok középpontjába került. Így az idén májusban számot­tevő olasz és francia személyisé­gek Viareggióban találkoztak és a Földközi-tenger veszélyes el­szennyeződésének problémájával foglalkoztak. Különösen a Tirré­­ni-tengert látják súlvo-"- veszé­lyeztetettnek. Különös figyelem­mel foglalkoztak a mérgező ipari hulladékanyaggal, amelyet a Mon­­tedison Vegvikonszern ereszt a tengerbe. Ezek a vegyianyagok súlyos károkat okoznak a tenger faunájában és flórájában. Ma még ennek a méreteit nem lehet látni, a viareggiói találkozó részt­vevői azonban megállapították, hogy a Földközi-tenger medencé­jében tíz éven belül nem lesz élet. ha a szennyeződés a mai ütemben folytatódik. Hasonló vé­leményt nyilvánítottak a bastiai (Korzika) és a bejrúti nemzetközi tárgyalás résztvevői is. A jár vány veszély miatt már most le kellett zárni a Földközi- és az Adriai-tenger partjait. A halak és a ..Frutti dél Maré” (a tenger gyümölcsei, tehát a kagy­lók, csigák, lágytestűek stb.) nem ritkán mérgezettek és a folyók olyan mértékben tisztátalanok, hogy a kis halak már nem élhet­nek bennük. További probléma az egyre nö­vekvő levegőszennyeződés, ame­lyet az ipari üzemek és a gépko­csik okoznak. Mint ahogy a Vi­lágegészségügyi Szervezet egyik vizsgálóbizottsága az év elején rögzítette: az olasz városokban több mint. hárommillió gyermek szenved az egyre növekvő leve­gőszennyeződés következtében ke­letkező ólommérgezésben. A szél­mentes, ködös Pó-síkságon fekvő Milánó a nedves rizsföldek és az ipari komplexumok között terül el és fölötte vastag smogfelhő terjeszkedik. Nem csoda, ha eb­ben az olasz városban a legna­gyobb a tüdő- és bronchitis meg­betegedések százalékaránya. Porto Marghera sem különb e tekintetben. A helység a Velence melletti kémiai ipar központja. Az év eleién Velence legfelső munkaügyi biztosa elrendelte, hogy a tartomány 205 üzemének kereken 55 ezer munkása gázál­arcot viseljen. A rendelkezés ál­talános tiltakozást váltott ki, a tőkések tiltakoztak a gázálarcok beszerzésének magas kiadásai miatt, az Olasz Kommunista Párt és a szakszervezetek pedig a ki­adott intézkedések elégtelensége miatt. A demokratikus erők rá­mutattak arra. hogy a légszeny­­nyezés ellen a megfelelő techni­kai , eszközökkel hatásosan lehet­ne védekezni, de a monopóliu­mok a profit érdekében semmiféle számottevő intézkedést nem haj­tanak végre. Nemcsak Porto Margheraban. hanem Itália más részein sem. Szardíniát, súlyosan veszélyez­teti az. hogy hidrogeológiai egyensúlya felbomlóban van. (Ok; az erdők fáinak elpusztítása, a gazdasági fejlődés lassú üteme miatt keletkezett élnéptelenedés a sziget bizonyos részein, a pet­­rokémia. valamint, a tengerpart megrongálódása, széttöredezése.) Szardíniában még egy harmadik veszély is fenyeget: a radioaktív szennyeződés, amelyet a közeli USA tengeralattjáró-támaszpont atommeghajtású hajói idéznek elő. Hogy ezen a rendkívül rossz helyzeten némileg javítsanak, a szardíniái tartományi gyűlés tör­vényt hozott a környezetszennye­ződés ellen. Tekintettel azonban a monopóliumok profitérdekeire, nem hisszük, hogy túlságosan könnyű dolga lesz A. Corona újonnan kinevezett környezetvé­delmi miniszternek. S. I. MAI JEGYZET Légpárnás szatyor Olvasom egy hirdetésben, hogy egyik tsz-üzemágban légpárnás szatyrot gyártanak. Miért ne? Ha van légpárnás jármű, miért ne illethetnék e jelzővel a szaty­rot? Hisz ha meggondoljuk, van ebben logika. Egyik is, másik is — Í9V vagy úgy — a szállítás szolgálatában áll. Ez a kis hírecske adta az ötle­tet, hogy előálljak a javasla­tommal: korszerűsítsük a hasz­nálati tárgyaink elnevezését, hát­ha ezáltal kelendőbbek lesznek. Na és a maradiságot sem tudják igy ránksütni. Javaslom, hogy ezentúl gyárt­sunk lökhajtásos dugóhúzót, szuperszonikus borotvapengéi, ballisztikus babacuclit és auto­mata cipőkanalat. S az sem len­ne haszontalan, ha rátérnénk az interkontinentális bajuszkötő előállítására. Amikor egyik dunántúli vá­roskában járt a kollégára, egy képkeretezö aprócska kirakatá­ban ezt a szöveget olvasta: „há­romdimenziós képkeretek kapha­tók”. Ugyebár, ha kicsi az üzlet, parányi a kirakat, miért ne le­hetne akkor nagy legalább az előállítandó tárgy jelzője? Továbbá az lenne még a sze­rény javaslatom, hogy hozzunk forgalomba kibernetikus homok­órát, nagyfrekvenciás ciroksep­rűt és önjáró nadrágtartói. Len­ne még sok hasonló bombasz­tikus javaslatom, de mielőtt a többivel előállnék, megvárom, hogy a légpárnás szatyor min­denkinek a tudatában igazán polgárjogot nyerjen. V. M. OLVASTUK Fordított ülések a repülőgépeken? Orvosi vizsgálatok szerint re­pülőgép-szerencsétlenségeknél sok emberéletet, megmenthetne, ha az üléseket fordítva helyeznék el. A müncheni légi és űrrepülési orvostudományi kongresszuson dr. Armin Beck elmondotta, hogy re­pülőgép-szerencsétlenségeknél a leggyakoribb sérülés a gerinc­oszlop törése, amelyet az ülés megfordításával az esetek több­jégében el lehetne kerülni. Az , r968-as nürnbergi repülőgép-sze­rencsétlenség áldozatainak vizs­gálata megmutatta, hogy mind­annyian súlyos gerincoszloptörést szenvedtek. A fordított ülések az orvosok nézete szerint az utas testét üt­közéskor felfognák. Ezáltal elke­rülhetők lennének a fej elcsava­­rodása okozta, sérülések, az elül­ső támlához ütődés következté­ben bekövetkezett kooonyasérülé­­sek és térdsérülések. Dr. Beck és Hans-Joachim Maurer profesz­­szor nézete szerint csak az uta­sok állítólagos pszichológiai gát­lásai akadályozzák meg a légitár­saságokat abban, hogy bevezes­sék a fordított üléseket. Az át­állítás költségei nem lennének jelentősek. Az új ülésmód bevezetésén túl az örvösök tökéletesebb bizton­sági övékét, követeltek az utasok számára. Maurer professzor né­zete szerint a legalkalmasabb az ún. „nadrágtartó öv”. Sherlock Holmes bélyegen Az Interpol jubileuma alkal­mából a nicaraguaí posta detek­­tíveket ábrázoló bélvegsorozatot bocsátott ki. Ezek azonban nem az Interpol kiváló nyomozói. A kicsiny képeken a legismertebb és népszerűbb detektívregények hősei szerepelnek, köztük Sher­lock Holmes és Maigret felügyelő. Nyolchengeres fürdőkád Georges Barris görög eredetű amerikai egyszerűen „a konst­ruktőrök királyának” tituláltat.ja magát és büszkén hangoztatja; „Mindent meg tudok tenni a ko­csival és meg is csinálom”. Gép­kocsikat formál át képzelete sze­rint. továbbá rendelésre borsos áron. Megrendelői színészek, pub­licisták. és olvan emberek, akik „túlságosan egyhangúnak” ítélik meg Rolls-uk. vagy Ferrarijük karosszériáját. A kerekeken járó fodrászszalon egyik kedvelt típu­sa. de készít földön száguldó lep­két és más modellt, évente ezer félét. Nem mindennapi az a ko­­csitíousa. amelybe nyolchengeres motor mögé két fürdőkádat épí­tett ülések helvett.. A világ leghosszabb alagútja A japánok az ország négy leg­nagyobb szigetét gyorsvasút­hálózattal kívánják összekötni. Még ebben az évtizedben felépül a világ leghosszabb (62 kilomé­ter hosszú) alagútja, amely a To­kió—Sapparo utat 19 óráról 13 órára csökkenti. A 11 méter át­mérőjű alagúton a vonatok 240 kilométer/óra sebességgel halad­hatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents