Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
1973. október 24. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Wroclaw-Moszkva „A mi békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó és mégis háborút akarnak, azoknak nyíltan, de határozottan kijelentjük, számolniuk kell velünk!” Joliot-Curienak, a világhírű Nobel-díjas tudósnak a szavai ezek, aki kiemelkedő szerepet vállalt a világ békemozgalmának megteremtésében. Huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el a fenti mondatok és mögöttük olyan felismerések húzódtak meg, amelyek a béke megóvása érdekében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit. Először a szovjet, a francia, és a lengyel ételmiség kiemelekdő személyiségei mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroclaw - ban összegyűlt ötszáz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. Határozatuk, majd tevékenységük nyomán 1949 áprilisában megindult a nemzetközi békemozgalom szervezése. A kibontakozásnak azonban már kezdetben is megvoltak az ellenzői. Az erősödő hidegháborús légkörben a francia kormány a küldöttek egy részétől megtagadta a beutazási vizűimet, így a konferencia párhuzamosan ülésezett Párizsban és Prágában. Az ott született határozatok rnég ma is változatlanul egyik alapelvét képezik a világ békemozgalmának. Elítélték a katonai egyezményeket, a fegyverkezési hajszát, követelték az atomfegyverek és a tömegpusztító eszközök betiltását, síkra szálltak a népek nemzeti függetlenségéért és önrendelkezési jogáért, a demokratikus szabadságjogokért, felléptek a háborús propaganda ellen és élesen elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor állandó nemzetközi bizottság alakult, amely 1950-ben Varsóban Békevilágtanáccsá bővült és azóta is ezen a néven működik. Ezt követően megalakultak a békebizottságok és béketanácsok az egyes országokban, így hazánkban is. A mozgalom egyre terebélyesedett, mind nagyobb tömegeket mozgatott meg a párizsi kiáltványban megfogalmazott áltajápqs célkitűzépeken belül a mindepkoijk politikai helyzetnek, megfelelő konkrét feladatok végrehajtására is. A nemes célok ellenére később sem volt akadálymentes a nemzetközi békemozgalom tevékenysége. A hidegháborús hisztéria apostolai kezdetben kizárólag kommunista célokat szolgáló törekvéseknek igyekeztek beállítani a mozgalmat. Ezzel sikerült sok hiszékeny embert távol tartani a szervezettől. Később az 1956-os magyarországi ellenforradalom, majd a kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista pálfordulása akadályozta a munkát. Jelentkezett a mozgalomban egy jobboldali irányzat is, amely a béke-világmozgalom úgynevezett el nem kötelezettségét követelte. A világ békemozgalmát bizonyos elszigetelődési veszély fenyegette. Ezt azonban 1966-ban, a Béke-világtanács genfi ülésén sikerült felszámolni, és az 1968-as csehszlovákiai eseményeket követő rövid - stagnálás után ismét töretlen a fejlődés. A Béke-világtanácsnak ma már státusza van számos kormányközi, nemzetközi szervezet mellett. Az 1969-es berlini világtalálkozón 101 ország több mint 300 békeszervezete és 35 nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. Az 1971. évi budapesti közgyűlésen pedig — amely a tanács eddigi legnagyobb rendezvénye volt — 124 ország békemozgalma, több mint 200, a Béke-világtanácshoz nem tartozó mozgalom és 33 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ két bizottsága képviseltette magát. A magyar békemozgalom már kezdetekor csatlakozott a Békevilágtanácshoz és azóta is annak keretében működik. Céljai megegyeznek a világtanács által meghirdetett alapelvekkel. A magyar békemozgalom emellett fontos feladatának tekinti, hogy következetesen tájékoztassa 'lazánk népét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják vagy gátolni akarják. Tevékenységét az a felismerés vezeti — mint ahogy ezt a közelmúltban megtartott VIII. magyar békekongresszus is leszögezte —, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműködést és harcot is. Mindez nyilvánvalóan kifejezésre jut az október 25-én kezdődő moszkvai világtalálkozón, amely — ez már előre látható — nagyobb, népesebb és összetételét tekintve sokrétűbb lesz minden eddiginél. (összeállította: Tolnay László) 0 Az I. béke-világkongresszus Párizsban (1949). A képen Joliot- Curie (bal oldalon) F.ugenie Cotton és Dubois amerikai küldött. (MTI külföldi képszolgálat — KS.) 9 A Béke-világtanács nagygyűlése 1953-ban Budapesten, a Kossuth Lajos téren. (MTI foto — KS.) _ __ —. u -»fi i.. > tsn 0 A bckemozgalom kiemelkedő eseményei. (Térkép, TERRA — KS.) Az amerikaiak vietnami háborújának befejezését követelő békeharcosok felvonulása New Yorkban 1972-ben. Az alkoholizmus és környéke I. Prológus, rummal Gyógyszer ~ hazai timföldből A helyszín Kecskemét, külvárosi kocsma a Szegedi út végén. Megállítom az udvarról belépő férfit: — Ne haragudjon, hogy megszólítom, maga szerint hányán vannak most itt? — Ügy negyvenen. Miért? — Hányán vannak józanok? — Hát ez nehéz kérdés. Az a cigánylány, ott a sarokban, józan. Látja? — Maga mennyit ivott? — Hat korsóval, ha érdekli, persze beoltva némi rummal. — Es nevet. Felajánlja, hogy fizethetek egy kört a társaságnak, ha olyan beszélhetnékem van. * Ne legyünk álszentek, ha az alkoholizmus elleni küzdelemről van szó. Igenis, jó meginni egykét pohár bort, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindig tudni kell, mikor és mennyit. Emiatt nem eshetünk abba a tévedésbe, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a szeszes italokat népszerűsítő reklámok, bisztrók, kisvendéglők, eszpresszók elszaporodásából: „Lám, maga az állam is mindent megtesz, hogy minél több helyen ihassanak az emberek." A végletek közölt találni mindig az igazságot, a használható igazságot. Valamivel élni, nem egyenlő azzal, hogy rabszolgájává válunk. Az alkohol pedig a legalkalmasabb arra, hogy az ember főié nőjön és megalázza. Az alkoholizmus elleni küzdelem így, ebben az értelemben, az emberért folytatott küzdelem: társadalmi. világméretű összefogás. Bács-Kiskun megyében a Vöröskereszt szervezetei évente átlagban 850—900 filmvetítéssel egybekötött előadást tartottak az alkoholizmus témakörében, amit egyenként 30—40-en hallgattak meg. A betegség egészségügyi és jogi következményei is szorosan A hazai timföldgyárak közül egyedül az almásfüziiöiben rendezkedtek be az aktív vagy más néven a különleges timföldek gyártásúra. Ez a rendkívül értékes termék egészen más fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kohósításra gyártott „közönséges" timföld. Az aktív timföldek egyik fajtája például permetezőiébe keverve elpusztítja a peronoszpórút. Egy másik fajta a kőolaj és a különféle növényolaj-származékok, ezenkívül a levegő, az ipari gázok víztelenítésére használható. Egyre nagyobb szerepet kap az aktív timföld a gyógyszer- és a kozmetikai iparban is. A sebfelületeken például foglyul ejtik a baktériumokat, meggátolják a kórokozók szaporodását, s boruló anyagcseréjüket. Nemrég kezdték meg az aimásfüzitői üzemben annak a speciális timföldnek a gyártását, amelyből az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban a gyomorbántalmak enyhítésére alkalmas nagy hatású savkbtő gyógyszert készítenek. A népes timföldcsaládot most egy újabb taggal gyarapították az. aimásfüzitői szakemberek: úgynevezett polirviasz (uloxivax) gyártását kezdték meg. KENDŐZETLENÜL Osztályon alul Közhely, hogy egy település attól még nem lesz város, ha megkapja az erről szóló oklevelet. Az is szükséges, hogy az ott élő emberek ..felnőjenek” a ranghoz és igényesek legyenek tartalmilag és külsőségekben egyaránt. Kiskőrös — megyénknek immár lassan egy esztendeje úi városa — sok tekintetben a szó igazi értelmében város. Viszont nem egy olyan szépséghibát talál az ember, amit némi törődéssel, gondossággal, vagy ha úgy tetszik, igényességgel meg lehetne szüntetni, ki lehetne iavítani. E rövid kis ..elvi” bevezető után térjünk rá egy ilyen szépséghibára: a presszóra. Igaz, hogy az üzlet falán lógó táblán az áll: másodosztályú presszó! De ezt senki nem veszi komolyan, aki ide beül egy-egy kávéra, kólára stb. Sőt úgy látszik, az üzlet alkalmazottai sem veszik ezt komolyan, éppen úgy. mint a fenntartó szerv: a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ sem. Ha így volna ugyanis, akkor a csempével burkolt falat időnként megtorolnék, hogy a színe is felismerhető legyen, jelenleg csak a port tapasztalja az ember, de azt jó bősékesen. A zenegép. és a sarokba állított feltűnően ízléstelen külsejű játékautomata alatt a cigarettacsikkek garmadája. a székekből tenyérnyi darabok hiányzanak, az egyébként bizonyára szén kövezett padlót talán az avatás előtti napokban mosták fel utoljára. A pult szélén mosogatórongy. Hogy a tulajdonos mennyire nem gazdája ennek az üzletnek, azt bizonyítja az elmondottakon túl aiz is, hogy az ablakokon nem lehet kilátni. Igaz viszont, hogy ennek megvan az előnye, mert belátni sem lehet. Még a nagy légyrajzások idején, á nyár derekán bepermetezték, s azóta úgy maradt, noha a legyeknek se híre. se hamva. Éppen ennyire tűrhetetlen az is. hogy a pult végénél tárolják a göngyöleget, a különféle ládákat, a mennyezeten pedig egy régi beázás emlékeként talán valami ismeretlen ország hegy- és vízrajzi térképe látható. Nem szerencsés megoldás az sem, hogv a presszó és az önkiszolgáló étterem egybe nyílik és a pörkölt illata (vagy szaga) keveredik a kávé. sütemények illatával. Úgy tudjuk, hogy ide annak idején egy elválasztó függönyt terveztek. Hol van ez ~in»nétí?,'/Öé tíssíéfoáíálva az élmóff-; d D tfe k át.''- fh efeltérd ezh e t j ü R” a; hőí& van a tisztaság, az ízlés, a rend? Kiskőrösnek — tudomásunk szerint — ez az egyetlen presszója, érthető tehát, ha mindig sok itt a vendég. De éppen ezért fokozottabban kötelező volna ügyelni az ilyen ..apró” fogyatékosságokra is. Miért a ausztustalanságra. a.kocsmahangulatra akarja nevelni az ÁFÉSZ a város fiataljait? Szinte pénz nélkül is meg lehetne oldani, hogv időnként takarítsanak a presszóban, felmossák ' a követ, összesöpöriék a szemetet. Igaz. ahhoz már kellene néhány forint, hogy egy futószőnyeget tegyenek a pult elé, kicseréljék a székeket és függönyt tegyenek a két helyiség közé, Egy-egy vendéglátó egység osztályba sorolásánál legdöntőbb tényező, milyen a külső megjelenése. Nos. ha valaki illetékes megnézné a kiskőrösi presszót, habozás nélkül osztályon alulinak minősítené. A közönség ezt már régen megtette, de mert máshová nem mehet a városban, kénytelen beérni ezzel. — dorgál — a felvilágosító munka témái közé tartoznak, s külön ezekkel 3000—3500-an ismerkedhettek meg. Az általános iskolás tanulóifjúság életkori sajátosságainak megfelelő mozgalmat is hirdetlek. amelynek az volt a célja, hogy az úttörők kutassák fel az alkoholista családokat, s azokra hívják fel az illetékes egészségügyi szervek (igyelmét. A kezdeményezésből — sajnos az együttműködés 'Hiánya és más objektív okok akadályozták — nem lett széles körű mozgalom. A felderítő munka nehézségei ismertek. Az aktivisták egyénekkel. családokkal kerülnek szembe, s amíg az alkoholizmus nem okoz egészségügyi, szociális és jogi (legtöbbször büntetőjogi) problémát, meghúzódik a mindennapi élet szélein, a közömbös tudomásulvételek és belenyugvások mögött. Az egyetlen hatásos eszköz ilyen esetben a sok időt, fáradságot, türelmet igénylő közvetlen befolyásolás. Az agitációs munka jelenleg nem tud megfelelni ennek a követelménynek. Csató Károly (Folytatjuk.) Pirulni érdemes Rossz bőrben vannak a mai nők. No, nem olyan értelemben. hanem akként, hogy nőink arcbőre ma sokkal rosszabb, mint nagyanyáiké volt. Legalább is ezt dilit ja Pierre Lebrun, az általam olvasott újság szerint ismert francia orvospszichológus. Megállapításának első olvasása a dacot Csiholta ki belőlem. Szentatyáin! —- riadoztam —, hát puszik, csókok révén meózta valaha is ez a szerencsétlen ember, hogy vajh’ a mai ennivaló hölgyek arcbőre ízletesebb-é, avagy az ő nagymamikájuké? De aztán felülkerekedett bennem a tárgyilagosság, és megelletten}, hogy a nagyanyákat a „maguk csókratermett idejében’’ kell elképzelni. Tovább emésztvén a francia orvospszichológus kezdetben indokolatlanul merésznek tartott tételet, ismét ritkult a köd felfogásomon. Mert mi a tényállás? Bizonyára gondos utánjárással jutott annak kijelentéséig Pierre Lebrun, hogy a mai nők túlságosan sok kozmetikumot használnak. Márpedig az alapvető indíték nyilvánvaló: azért teszik ezt nőink', mert nincsenek megél éged ve. arcbőrükkel. Mivel pedig az ember nem önmagaéri, tehát saját kedvére vizitálgatja > tapintással, simítással, csipkedéssel, dörzsöléssel orcája bőreitek állapotát, hanem a Másik Nem iránti előzékenységből, jtz is tiszta, honnan érte kritika a nők arcbőrét. A férfiak bírálata késztette őket bőrük művi Italba ntartására. De a nők arcbőrromlását lelkiekre is visszavezeti az orvospszichológus. öreg hiba szerinte, hogy’ a nők leszoktak az, elpirulásról. Másfelől tehát orcájuk elkendőzését: is szolgálja a töméntelen kozmetikai cikk használata. Talán nem mindegyikük bízik abban, hogy megállja pirulás nélkül, ha — mondjuk... De mit is mondjunk? Hi valkozzun k nagyma máinkra, mint a francia Lebrun. hogy ők már egy férfímellény látványától is elpirultak? Ugyan-ugyan. Korunk felvilágosult és előítéletek rabságából szabadult aszszonyai, lányai sokkal intimebb férfiruhadarabok láttán sem rendülnek meg. Hogyne, éppen a mai strandkultnsz idején. Meg mikor úgy hiányozna már sportközvetítésekkor, ha a tévé nem premier plánban mutatná, milyen esztétikus a melegítőnadrág levetkozésének technológiája. Pirulást legfeljebb olyan eset váltana ki, midőn hátuljával előre mutatkoznék a férfiún a slicces alsónem ü. Abban viszont egyet lehet érteni Pierre Lebrunnel, hogy a nirulnitudás kiveszése nőink arcáról — vérkeringési egyensúly szempontjából hátrányos. Amíg tudniillik képesek voltai: elpirulásra. ennek ütemessége, gyakorisága arcbőrük vérellátását is hatékonyabbá tette, hogy mai szóval fejezzük, ki. A pír pedig — úgy lehet, hinni kell az orvosnak — a bőr minőségi szinten tartását is biztosította —, hogy ismét a napjainkban túlkoptatolt, s már sokszor nem a maga helyén alkalmazott kifejezéssel éljünk. Azaz, valami csöpp igazság csak leledzik a francia orvospszichológus tézisében, miszerint rosszabb a mai nölc arcbőre, mint ídeséké volt a maguk korában. De mégsem gilt, hogy csak a nők bőréről rántsuk le a leplet. Mert vajon a férfibőr olyan romlatlan, friss, mint ahogy a paradicsomból eleresztették? Hazai lap,, ugye, nem lehet próféta minálunk se. Ezért hivatkozunk a nyugatnémet Sternre, amelyben megírták, hogy a mai fiatal férfitársadalom mindinkább rászokik különböző olyan ápolószerekre, piperecikkekre, amelyeket valaha csak a nők használtak. Tehát a fiúknak sem elég kozmetikum a borotvaszappan, meg ehhez legfeljebb az otkolon, ha adni akarnak a bőrükre. Ilyen balzsam, olyan krém, amolyan párlat, festék, illatszer kell sok férfiből• elfogadhatóvá tételére. (Lám, a hippik vizet, szappant felejtett orcája mily férfias, vastag bőrű, pirulékorty marad.) Az elpirulási készség pedig férfiaknál is legfeljebb a düh pezsditö hatására téreget vissza. S más vonatkozásban: hol vannak azok az idők, midőn a férfi a női boka megpillantásakor is elpirult. Micsoda utat kelleti megtenni. míg a nők bokájától a miniszoknya aljáig állta a próbát a férfiúi pirulás. Nem csoda, ha kifulladás lett a vege, s nincs pír forrónadrág észlelésekor sem ... Vigasztaló, hogy forróság az van. Tóth István •j
