Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1973. október 19.

Szövetkezeti, vállalati összefogással

korszerűsítik a tejgyűjtést

Naponta 60 ezer liter pasztőrözött tejet és tekintélyes menynyiségű tejterméket, túrót, tejfölt küld a fogyasztóknak a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme. A kannába, műanyag zacskóba és pohárba zárt tejből 30 ezer litert a megyeszékhely, a többit a tejüzem Vecséstől Gátérig terjedő körzetének a lakossága kapja. A feldolgozóba szeptemberben 2 millió 700 ezer liter tejet szállítottak a Homokhátság állami, szövetkezeti és háztáji gazdaságai, s ez megfelel egy év átlagos havi teljesítményének.

A következő esztendőkben várhatóan emelkedik az „alapanyag” mennyisége, hiszen növekszik a szarvasmarha-állomány a kormányhatározat nyomán. A Homokhátsági TESZÖV a közelmúltban foglalta össze a határozat végrehajtásának eddigi eredményeit.

9 Tajti István, a Tejipari Szállítási Vállalat dolgozója gyűjti össze és továbbítja a feldolgozó üzembe az előhűtött tejet.

Az összesítésből kitűnik, hogy a körzet termelőszövetkezeteiben egy év'alatt 19 ezerről 24.8 ezerre emelkedett a szarvasmarhaállomány. A szakszövetkezetek pedig egy év alatt megkétszerezték a közös tehenészeteikben fejt tehenek számát. Jelentős a háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állományának gyarapodása. A Homokhátságon tavaly még 25 ezer, az idén már 26 ezernél több szarvasmarhát gondoznak, s a fejőstehenek száma a korábbi 13,8 ezerről 16 ezer fölé emelkedett.

A határozat megjelenése óta a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzembe helyezte szakosított tehenészetét, és magas tejhozamú fajtával frissíti fel magyartarka állományát. A körzet szövetkezetei 1974 végéig több száz holstein-friz ten.vészüszőt vásárolnak, néhány gazdaság pedig fajtajavító keresztezéssel szándékozik növelni a tejtermelést.

Kecskemét termelőszövetkezetei közül jelenleg a, Törekvés tartja a legtöbb szarvasmarhát. A negyedik ötéves terv végéig azonban úgy fejlesztik a takarmánytermesztést és folytatják az építkezést, hogy 2500 szarvasmarhát lehessen elhelyezni a nagyüzemi épületekben és 600 tehenet fejni a szövetkezet korszerűsített majorjában.

A Törekvéssel szomszédos Kossuth Tsz is korszerűsíti régi gazdasági épületeit. Ehhez állami támogatást is kap. s évente 300 „i^SŐborjút nevelj f£!,,, ,

az Állattenyésztési, jFeiügyelőség KftéVéiítesével ad ,gfr tésre. Más Kecskeméti gazdaságokhoz hasonlóan a Kossuth Tsz is támogatja a háztáji állattartókat, hogy minél több tehenet fejjenek, s a negyedik ötéves terv végéig a jelenlegi 800-ról 1350-re

emelik a gazdaság közös szarvasmarha-állományát.

A kunszállási Alkotmány Tsz tovább építkezik, hogy megfelelően elhelyezhesse a megnövekedett közös szarvasmarha-állományt. Tiszaalpáron pedig korszerű állattenyésztő telep épül, ahol ezer fejőstehenet lehet tartani. A beruházásból 17 millió forint értékű munka már ebben az évben készen lesz. Pálmonostorán a Keleti Fény Tsz tagsága alakítja át a régi gazdasági épületeket és. felszerelteti a legkorszerűbb tartástechnológiai berendezésekkel. Mindezek ellenére a szarvasmarha- és tehéntartás, főként a* tejkézeles és szállítás műszaki fejlesztésének helyzete korántsem kielégítő. Ebben a körzetben költséges beruházásokra van szükség ahhoz, hogy

valamennyi nagyüzemből, de különösképpen a háztáji gazdaságokból megfelelően előhűtött tej érkezzen a feldolgozó üzembe. Ennek megoldására a terveket már korábban kidolgozták Bács- Kiskun megyében, a gyakorlati megvalósításra azonban most kerül majd sor.

Az állami tejipar a szarvasmarhatartó gazdaságokkal öszszefogva az idén és a következő években nagyobb arányú beruházásba kezd. Klingl József igazgató tájékoztatása szerint a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme a Homokhátság nagyobb tejtermelő körzeteiben, ahonnan havonta több százezer liter , tej érkezik a háztáji és kisegítő gazdaságokból, mélyhűtő és tároló központokat létesít.

Tejkezelő központ lesz többek között Helvécián. Ballószögön. Bugacon. Városföldön. Hetén.vegyházán. Kecskemét határában Talfáján, Ménteleken. A gyűjtő, mélj'hűtő és tároló állomások helyét a vállalat az érdekelt szövetkezetekkel, háztáji termelőkkel egyetértésben, a kövezett utak közelében jelöli ki.

Nemcsak Kecskemét közvetlen környékéről, hanem Páhi, Izsák, /Nyárlőrinc nagyüzemi és háztáji termelőitől is nagyobb mennyiségű tejet kap a kecskeméti feldolgozó. A három község gyűjtőhelyének korszerűsítésére szintén összefog az állami tejipar a szövetkezetekkel, községi tanácsokkal. A szarvasmarha-tenyésztés, fejlesztési tervének, végrehajtása nagy mértékbérrrfügg attól,

. bjogy, _ a . pagyüzenjek, a .háztáji és kisegítő gazdaságok tudják-e értékesíteni a növekvő mennyiségű terméket. A tejipar és a szövetkezetek együttműködése ezt a folyamatot egyengeti.

K. A.

® Két és fél ezer liter tejet kezelnek naponta a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetben Yirágh Lászlóné és Kürtösi Mihály né tsztagok. (Tóth Sándor felvételei)

A „VÍZMENTÖ” CSATORNA

MEZŐGAZDASÁG] KÖNYVESPOLC A cukorrépa-termesztés technológiája

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztés közismerten egyik legfontosabb ipari növénye. Fő terméke a cukor, fontos népélelmezési cikk. A könyv jelentőségét egyrészt a cukorrépa-termesztés fejlesztésével kapcsolatos országos célkitűzések, másrészt a cukorrépa-termesztés technológiájának éppen soron levő jelentős változása, mindenekelőtt a komplex gépesítés előtérbe kerülése adják.

A könyv is csak egészen röviden foglalkozik a termesztés biológiai és agrotechnikai tudnivalóival ; a hangsúlyt azoknak az erő- és munkagépeknek az ismertetésére helyezi, amelyek a cukorrépa-termesztésben felhasználhatók, sőt külön felhívjuk a figyelmet a jelenleg még kévéssé ismert gépi betakarítási rendszerek részletes, értékelő leírására.

A könyv több változatban ismerteti a cukorrépa-termesztés egyes munkáit. ígv a szakemberek — külön számítások nélkül — kiválaszthatják a saját gazdaságukban leginkább alkalmazható változatot.

Kijelölték már a Szibéria— Közép-Azsia csatorna vonalát. A világon a maga nemében egyedülálló csatorna hossza eléri majd a 3000 kilométert, szélessége helyenként az 500, mélysége pedig a 15 métert.

Szibéria nagy folyói vízhozamuk nagy részét ma még az ember által kihasználatlanul a Jeges-tengerbe viszik. Óriási kár ez, hiszen a Szovjetunió nagy területei még vízhiányban szenvednek. Ezen a helyzeten változtat a csatorna megépítése. A már évek óta készülő, és a változó kívánalmaknak megfelelően átalakított grandiózus terv szerint az Irtis és az Ob vizének egy részét a csatornán délre vezetik. Ez lehetővé teszi a Szovjetunió középső részeinek intenzívebb gazdasági fejlesztését.

Az Irtis és az Ob vize megmenti a csatorna nyomvonalába eső sivatagi Arai-tavat a kiszáradástól, bővizűvé teszi a csatornához csatlakozó nagy középázsiai folyók, az Amu-D‘arja és a Szjr-Darja deltáját. Az új csatorna mintegy 300. kiszáradóban levő folyót is érint ma.id. s folyamatosan vízzel látja el őket. Az „újjászületett".- folyókat a sivatag vízellátására használják majd fel.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

A jánoshalmi világfi

KEVÉS OLYAN huszonhárom éves fiatalember van a megyében — szerencsére — mint Fenyvesi Tibor. Jánoshalma. Lehel utca 3. szám alatti lakos. A fiú az utóbbi három-négv évben olyan kalandokon .ment át. amelyek végül is a nagyközség jó néhány fiatalja előtt a rossz értelembe vett példaképpé emelték. Ennek a „felmagasztosulásnak” súlyos ára van. s a következő négy év alatt ezt az árat fogja fizetni Fenyvesi Tibor a börtönben. Jogerősen ugyanis ennvi szabadságvesztést szabott ki rá a bíróság.

Fenyvesit, nem szabad úgy tekinteni. mint született bűnözőt. Ha róla. kalandjainak első időszakáról beszélünk, szükségképpen a körülmények hatalmát kell emlegetnünk. anélkül persze, hogv ezáltal szándékunk volna csökkenteni cselekményeinek súlyát. felelősségét. Hiszen a körülményeket maga választotta, alakította ingatag egyénisége, a gyors gazdagodás vágva szerint. Pedig megbecsült és jól kereső tagja is lehetett volna társadalmunknak, hiszen — amint a bírósági ítélet is tartalmazza — átlagon felüli értelmi képességekkel rendelkezik. S abban, hógv ezt a képességét kifejleszthesse, kamatoztathassa. természetesen az sem gátolta volna, hogy jobb karja születésétől kezdve béna. s mozgásban envhén korlátozott. Számtalan példa van arra. hogy világtalanok. Fenyvesi Tibornál sokkal fogyatékosabb emberek főiskolát, egyetemet végeznek — mert vasakaratuk van. Neki ez hiányzott.

Amikor elvégezte a nyolc általánost. mezőgazdasági szakiskolába került, s azt befejezve szülei gazdaságában dolgozott. Némi akaratereje mégis volt. mert közben levelező úton a kertészeti technikumban kezdett tanulni. De sem egyiket, sem a másikat nem végezte el. s kissé cinikusan állapítja meg a bírósági ítélet, hogy

.. ez ideig Magyaroszágon még nem talált olvan munkakört, amely megfelelt volna igényeinek, s így állandó munkahelye még nem volt...” Gondolta hát, hogy ha itthon nincs igényeinek megfelelő munkakör, majd keres külföldön.

ÍGY KERÜLT SOR arra, hogy 1969 elején Fenyvesi Tibor útlevelet kért Jugoszláviában élő rokonai látogatása céljából. Néhány •-nappal-elutazása -előtt-egyik já“-neSiäa^rSS^yöife í?.#ri&!fl&töan iT9jékétoá'ffá,r: hÖ£V rrtíRífffF "főhet útlevél nélkül átjutni a jugoszláv—olasz határon. Fenyvesi valóban ki is jutott Olaszországba. ahol három hónapjg egy lágerban élt. de innen megszökött és Svájcon keresztül Nvugat-Németországba ment. Itt szintén lágerbe került, ahol újabb egy hónapot töltött. Végül sikerült elhelyezkednie a müncheni BMW autógyárban. De a helyét itt sem találta meg, idegennek érezte magát. mint ahogy vajóban az is volt. S amikor 1970 nyarán tudomást szerzett a kegyelmi rendelkezésről. kérte, hogy haza jöhessen. Ígv futott be Jánoshalmára 1970. november 22-én. A nagyközség néhány fiatalja úgy fogadta Fenyvesit, mint egv nagystílű világpolgárt és ő hajlandó is volt ennek a szerepnek itthoni eljátszására.

Ez a, szerepjátszás azzal kezdődött. hogv néhány hónap után elkezdett keseregni: nem volt érdemes hazajönni, kint jobban élt, mindene megvolt, dolgozni sem kellett. Elmondta, hogv kint, amikor táppénzes állományban volt, a teljes fizetését kapta stb. Csak

azt nem mondta el a rácsodálkozó falusi gyerekeknek, hogy azért kesereg, mert a lányt, akiért hazajött. szülei nem akarják hozzáadni feleségül. Csak azt nem mondta el. hogv „kint” üzemi balesetet szenvedett, s azért kapott teljes fizetést. Azt pedig nerp tudták a többiek, hogy ez nálunk is pontosan így van. Addig keseregtek a pénztelenség miatt, míg egy „ragyogó” . ötletük támadt. No. nem az. hogy dolgozni kellene. hanem az. hogv szereznek pénzt1, pontosabban: betörnek valahová. Ettől az akciótól azonban csak Szmoleniczki Gábor nem riadt vissza. Igaz. hogy ő már büntetve is volt. s hasonlóan Fenyvesihez, ö sem talált Magyarországon megfelelő munkahelyet, magyarul — lopta a napot.

KÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1971. szeptember 23-án Fenyvesi és Szmoleniczki motorkerékpárral elindultak Hajósra. Magukkal vittek egy zsákot és egv feszítővasat A a községben betörtek a trafikba, s mindent elvittek, amit találtak. Az akciót egy hét múlva megismételték: hajóson a vas- és műszaki boltba törtek be éjjel. Innen aztán vittek magnetofont, villanvborotvát. táskarádiót,

elektromos kávédarálót, bukósisakot stb. A hajósi sikerek után áttették székhelyüket Bácsalmásra. Október 4-én itt is a műszaki boltba törtek be és zsákba raktak villanvborotvát. magnetofonokat. táskarádiót, hajszárítót, lemezjátszót stb. November 5-én már Bátaszéken voltak. Megvárták. míg elcsendesedik a kisváros és a változatosság kedvéért, most a ruházati szaküzletet törték fel.

Innen öt darab női velurkabátot. két hasított bőr férfizakót, férfi velurkabátot. két pár cipőt vittek el. Ezenkívül Szmoleniczki magához vett egv orkándzsekit. A ruhákat Szegeden eladták, egy részét pedig ismerőseiknek ajándékozták. A későbbiek folyamán Kiskunhalason a piac melletti csárdába törtek be. ahonnan gázpalackot. nyomáscsökkentőt, bélyegzőt loptak, de elvitték a 16 ezer forint készpénzt is. Azután — már ez év januárjában — a kiskőrösi Kurta kocsmában tartottak terepszemlét, majd éjfél körül visszamentek és betörtek. Innen elsősorban tömény italokat loptak. Kiderült, hogy a gázpalack keresett cikk. s ezért a -síkét betörő úgv döntött: nagyobb ~nir>érinyiséget szereznék:.: Bácsbokodon. a cseretelepen betörtek és onnan négy palackot zsákmányoltak ... >

■ Hosszan és sokáig lehetne sorolni a két fiatalember betöréseit. de ezekből csupán az derülne ki. hogy Fenyvesi Tibor és Szmoleniczki Gábor végül megfelelő „foglalkozást” talált. Egyedüli hiba csuoán az volt, hogy ezt a foglalkozást a bűnüldöző szervek nem nézik ió szemmel. Azok a fiatalok pedig, akik sokáig felnéztek Fenyvesire, mint Világfira., immár jól láthatják, hogy korántsem olvan nagy ember. mint ahogyan eddig gondolták. Szürke kis betörő, aki nem szeret dolgozni, viszont nagylábon akar élni. Ez a kettő — legalább is nálunk — együtt nem megy.

AMINT EMLÍTETTÜK is. a bíróság Fenyvesit jogerősen négyévi szabadságvesztésre ítélte, s négy évre eltiltotta a közügyektől. Szmoleniczki Gábor három évet kapott és szintén három évre tiltotta el a bíróság a közügyek gyakorlásától.

G. S.

Hová lettél tüdő, pacal?!

Húsz évvel ezelőtt" állt munkába Zalaegerszegen a Tejipari Vállalat sajtgyára. Naponta 100 ezer liter tejet dolgoznak fel. s mintegy 100 mázsa sajtot, állítanak elő. Legújabb termékük a Göcsej sajtkülönlegesség. mely iránt máris nagy a kereslet. Képünkön: Fehér Gáborné Göcsej sajtot rak rakodólapra.

(MTI-foto — Jászai Csaba—KS)

Diintetöjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmi néven nevezendő bajom nincsen Bács-Kiskun megye mezőgazdaságával. Ha kívülálló kérdezné a véleményemet, csak egyfajta 1enne a válaszom.

Oké!

Annak az apró bibinek a kivételével, amelyet az állattenyésztési ágazatban észlelek. Egyszerűen tanácstalan vagyok bizonyos jelenségekkel szemben. Mondhatnám, Bálám szamaraként bámulok, amikor táplálékul szolgáló háziállataink szervezeti öszszetételét vizsgálom.

Midőn mint fogyasztók állunk olyan háziállataink felhentelt alkatrészei előtt, mint a sertés avagy a szarvasmarha, megdöbbenve kell konstatálnunk, hogy megyénkben bizony rengeteg testi hibás jószágot produkál a mezőgazdaság.

A félrevezető az a dologban, hogy élő állapotban — látszólag — semmi hiba nincs eme állatok krétája körül. Hagyományos módon táplálkoznak, szaporodnak — ámbár ez utóbbinál már mutatkoznak az állati elidegenedés jelei (lásd: mesterséges megtermékenyítés) —. járnak-kelnek. hallatják hangjukat. Tehát azok, — amelyek.

Nem igy a hússzékbe, hentesüzletbe, avagy húsboltba kerülésük után. Ott tudniillik kiderül, hogy csupa, de merő nyomorék, torzszülött marha meg sertés nőtt fel a Duna—Tisza közén.

Legeltetjük szemünket mondjuk a sertések élelmiszerré kiszerelt elemein. Kisvártatva az tűnik fel, hogy azok bizony rémségesen egyneműek. Ha tudniillik a húsboltokban található építőelemekből kellene összerakni eredeti formájára egy disznót, igen furcsa jószág jönne ki belőle. Esetenként színtiszta karmonádliból állana kedvelt háziállatunk, amely eleven korában azt a átszatot keltette, mintha neki lábazata lenne, azokkal az imádni való körmökkel felruházva. Amelyekből ugye hajdanán azokat a zamatos körömpörkölteket alkották asszonyaink lányaink.

Hogy milyen jókat elcuppogolt. szopogatott az ember valamikor azokon a zamatos cubákokon. Ma pedig? Gyakorta csak a fogát szívhatja, ha már mindenáron vissza akarja idézni a régvolt kellemes időket. Hentesüzleteinkbe olyan sertések kerültek. amelyeknek se lába. se körme. se feje nem nőtt.

De menjünk csak beljebb röfögő házibarátaink béltartalmának irányába.

O, hogy hová lettek azok az évek, amikor életörömünk egyik fő forrásaként a belsőrészpörköltet tiszteltük. Aki már saját lábán járt a felszabadulást követő években, emlékszik rá. hogy nem csak legizletesebb. hanem legdemokratikusabb húsételünk volt a belsörészpörkölt. Ha jól megszorítom agyam emlékezetének megfelelő rekeszét, még tán az is felrémlik, hogy úgy negyvennyolc-negyvenkilenc közelében ez volt az a húsétek. amelyet jegy nélkül tett a pincér asztalunkra a vendéglőben. Demokratizmusát későbbi esztendőkre is magán viselte, hiszen ■ belsőrészpörkölthöz való kellékeket mindig potom áron vehetett a jóizekre kényes.

nemkülönben kispénzű dolgozo. S ebből következően a nem kevés pénzű, ám kevésbé dolgozó tehetősebbek is. akik a belsörészpörkölt kvalitásai előtt szintén kalapot emeltek.

De semmi se tart örökké. A belsörészck sem. Előbb a tüdő vált el a májtól, majd ezek mindketten — szívestől — az egész disznóból kiváltak.

Mert a szív, tüdő, máj ugyancsak divatjamúlt építőkockái ma. már a sertéseknek, s fnint ilyenek — belsőrészek — tiem találhatók a henteskampókon sem.

En nem tudom, hogy nézhették el ennyire a dolgot állattenyésztőink. Annyira csak a külső megjelenésre, a formára helyezték a hangsúlyt disznónemesítöink, hogy kezeik közül mind több testi fogyatékossággal felnevelt jószág kerül húsboltjainkba.

Mi lehet ennek az oka a nyilvánvaló szájtátiságon túl? Talán ez is a környezeti ártalmak következménye. Füveink, vizeink, levegőnk szennyeződése következtében fejlődnek ki szülőföldünkön ezek a torzszülött állatok? Megáll az ész, és ácsorog. miként azt

Lao Cse, a nagy napkeleti varázsló mondotta volt — hasonló jelenségek láttán.

S az egészben az a félelmetes, hogy a sertéstestek eme hiányosságai kezdenek átragadni a szarvasmarhákra is. Erre a folyamatra kezdetben nem figyeltünk fel, csak mikor mind több helyen állított meg bennünket a ma már jól ismert élelmiszeripari KRESZ-tábla, - miszerint: M a pacalvacsora! Értjük? Nem mindennap, nem minden órában, amikor arra ráéhezik a pacalkedvelők tábora, hanem szigorúan csak ma. Aki elbámészkodik, holnap már csak a száját nyalhatja, mert pacal nuku. Az a pacal, amit egykoron Kecskemét piacán is szabadtéri áldozatok formájában főztek az éhezőknek. Ma pedig ott tartunk, hogy a pacalpörkölt termőföldjén is csak jeles napokon jutunk pacalhoz. S nem tréfa: esetleg magas összeköttetések útján. S ha nem szaporítja fel mezőgazdaságunk mihamarabb a gyomorral ellátott marhák számát megérjük. hogy csak OTP-kölcsönre kaphat a nép egyszerű gyermeke pacalt.

Tótli István

Jubilál a sajtgyár

Új sajt a piacon