Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

1973. október 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A RÁDIÓ MELLETT Falunak, faluról A falu szó mellett a változó jelző használtatik a leggyakrab­ban. Közhelyként hat már az új­donságok felemlegetése. A mező­­gazdaság átszervezése, az urba­nizáció égy-két évtized alatt át­formálja a falu életét. Megvál­tozik a társadalom szerkezete, a lakosok műveltsége, érdeklődési köre. A Magyar Rádió vezetői, rova­tai jól ismerik a mai falu életét a fejlődés irányát, jellegét. A műsortervből kitetsző, kiolvasha­tó következtetéseikkel egyetér­tünk. Gyorsan és folyamatosan alkalmazkodnak a módosuló kö­rülményekhez, segítik a bontako­zó újat. Kevesebb a „kimondottan” fa­lunak szóló, „kincses kalendá­rium” jellegű, Pista bácsinak, Mari néninek szánt műsor. A riporterek 1 többsége tudja, hogy felesleges másként beszélni pa­rasztemberrel, mint városlakóval. A mondandót nem szükséges fel­tétlenül anekdotázva elsütni. Az érdekes, színvonalas rádióműso­rokat — legyen színházi közve­títés, vagy külföldi útibeszámoló, ismeretterjesztő előadás vagy Es­ti krónika |— sokan és szívesen hallgatják falun. Közérdeklődés­re számot tartó témákat tárgyal időnként a Falurádió. A szerkesztők, rendezők az elő­fizetők többségének a figyelmé­re számítanak o faluról tudósító összeállítások, sorozatok készíté­sekor. A hangnem, a feldolgozás színvonala is ennek a szemlélet­nek a tükre. Búzás Andor há­romhetenként jelentkező Falu­ról — mindenkinek műsora jó példája ennek a törekvésnek. A rádiómikrofon a , riport, a pub­licisztika és az irodalom segít­ségével kívánja felderíteni a fa­lu legfontosabb mozgástörvé­nyeit ... — így fogalmazta meg céljait a szerkesztő. A falu: közügy. Ezt a felisme­rést bizonyítdtta Rab Nóra szom­baton a Petőfi-adón elhangzott műsora. (A szocialista falu ábrá­zolásáért.) A rádió sokat tesz a népi ha­gyományok feltárásáért. Alig van az országban olyan falu, ahol ne jártak volna „felfedező útjuk so­rán” néprajzosok, zenei szakem­berek. Magam is tapasztaltam, hogy szűkebb környezetünkben jobban megbecsülik azokat a né­pi énekeseket, hangszeres szólis­tákat, akiket á rádió is alkalmas­nak talált bemutatásra, szerep­lésre. A riporterek, a folklór tu­dósai általában megtalálják, a valóban értékes embereket. Ked­den délután a Kossuth hullám­hosszán a jánoshalmi Keszthelyi Pált hallottuk furulyázni. Öröm­mel tapasztaljuk, hogy rendsze­resen foglalkoztatják. Holnap délelőtt Nagy Jánosné Kiskunfél­egyházi énekest és citerást mu­tatja be a Kossuth műsorában Béres János. Nagyné többször állt már a mikrofon előtt. Az irányításával működő citerazene­­kart is sűrűn megszólaltatják. H. N. Vízgazdálkodási társulatok tapasztalatcseréje Az Országos Vízügyi Hivatal csütörtökön délelőtt Dunaegyhá­­zán országos tapasztalatcserét rendezett a vízgazdálkodási tár­sulatok részére. Elöljáróban a tár­sulatok országos választmányá­nak műszaki fejlesztési munkabi­zottsága számolt be eddigi tevé­kenységéről. ezen belül a Bács- Kiskun megyében működő víz­gazdálkodási társulatoknak az ön­tözés. és a lakott helyek vízellá--'WWtít.L’fnV/' i]-* ’'ÍMN^IUyí "" £ '.írom tása érdekében végzett munká­járól. a különböző munkafolya­matok gépesítésében elért ered­ményekről. Ezután a tapasztalatcserén részt vevő dunavecsei. tatai, da­­basi vízgazdálkodási társulat és a veszprémi MEZŐGÉP Vállalat mutatta be a különböző típusú kotró-, mederfelújító, iszapoló, kaszáló és csatornafenntartó -gé­peket. .. -vQ .tiávOBl^b öííj(jdtiAS'iv GONDOK ÉS EREDMÉNYEK A lakáskarbantartás szolgálatában A korszerű lakáskultúra iránti igény növekedése komoly feladatok elé állítja az otthonok, korszerű­sítésére, karbantartására hivatott szolgáltatókat. Azt várják tőlük, hogy gyors, olcsó és sikeres beavat­kozásokkal akadályozzák meg a lakások elhasz­nálódását. A megoldás sok göndot okoz az érintett szövet­kezeteknek. vállalatoknak. Nagyon kedvezőtlen szá­mukra az, hogy a megrendelők leginkább tavasztól őszig jelentkeznek, a tél csaknem holt szezonnak számít. Alapvető probléma forrása az is, hogy a készárutermelés sokkal jövedelmezőbb, mint a több­nyire kis összegeket kitevő javítások. Ez utóbbiak­ból nyereségre szert tenni alig. vagy egyáltalán nem lehetséges. A két említett tényező munkaszervezési, bérezési és egyéb problémákat vet fel, s ezeket a javító szolgáltatás vállalása miatt kieső jövede­lem pótlásaként nyújtott állami kedvezmény sem szünteti meg teljesen. Mindezek ellenére Bács-Kiskunban a kisipari szö­vetkezetek magukévá tették a lakáskarbantartás fejlesztésének ügyét, s a megyei tanács támogatásán kívül saját alapjukból is áldoztak erre á célra. Har­mincegy ipari társulás várja a lakosság megrende­léseit. A legtöbb munkát szobafestőik, burkolóik. vil­lany- és vízvezeték-szerelőik kapják a lakástulaj­donosoktól. 1972-ben 14 millió forint, értékű munkával járul­tak hozzá a szövetkezetek a lakások kényelmének, szépségének megőrzéséhez, az ötéves terv utolsó esztendejében. 1975-ben pedig már 34 millióra sze­retnék emelni ezt az összeget. A legnagyobb ilyen jellegű szolgáltató részleggel a kecskeméti, a kis­kunhalasi építőipari, a kiskőrösi, csávolyi és katy­­mári vegyesipari szövetkezet rendelkezik a me­gyében. A Kecskeméti Szolgáltató Vállalat is azon fára­dozik, hogy tevékenységét a lakosság érdekeinek legjobban megfelelő mederbe terelje. Ügy tűnik, hogy a külön szolgáltatási osztály létrehozásával ez sikerült is a vállalatnak. Az új. osztály feladata, hogy a különböző szolgáltatási ágak összehangolásá­val szervezettebbé tegye azok munkáját, s emelje a színvonalát. A nemrég megnyílt- irodában tájé­koztatják az érdeklődőket az árak felől, a határ­időkről, és felveszik’ a megrendeléseket. Ilyen fel­tételek mellett gyorsabb és kényelmesebb az ügyek intézése. Szerveztek egy hibaelhárító brigádot is a legsürgősebb, halaszthatatlan javítások elvégzésére. Kecskeméten ai Szolgáltatón kívül az Ingatlan­kezelő Vállalat veszi még ki a részét a lakások karbantartásából. A községekben a költségvetési üzemek is kezdenek bekapcsolódni a szolgáltatásba. Mindezek mellett igen jelentős a magánkisipar sze­repe is a családi otthonok jó állapotának fenntartá­sában. Sok hibát megszüntetnek az emberek saját erejükből is. hiszen az iparosodás következtében a legtöbb családban, rokonságban akad egy-két szak­munkás, akik szabad szombaton, vagy munka után szívesen segítenek ismerőseiknek. A sokféle nép­szerű „Csináld mgad!” mozgalom szélesebb körű kibontakozását nálunk a szerszámkölcsönzés és az anyagellátás korlátozottsága egyelőre nem teszi le­hetővé. Ezek bővítésén kívül ió ötlet lenne még egyes munkák technológiai leírásait is az érdeklő­dők kezébe adni. A. T. S. Bács-Kiskun megye Őszi halászat a Tisza mentén Budapesten Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitja meg szom­baton délelőtt 11 órakor a kece­li batik szakkör kiállítását Buda­pesten, a Helytörténeti Kiállító­­teremben (VIII., József krt. 70.). A bemutatóra „A megyék a fővárosért” akció keretében ke­rül sor. November 6-án és 8-án délután 3 órakor ugyanitt batik­­készítési bemutatót tartanak a szakkör tagjai. A Magyar Nemzeti Múzeum­ban a Történeti zenés esték so­rozatban szombaton 18.30-kor Bács-Kiskun megyei népi éneke­sek és hangszeres szólisták lép­nek pódiumra. Vasárnap délelőtt a Kecskeméti Vonósnégyes ad hangversenyt a Nemzeti Mú­zeum aulájában. 0 A tiszaalpári „Virágzó” Halászati Szövetkezet halászai megkezdték a holtágak őszi lehalászását. A kilenc halászból álló brigád- hetente ’ 5—6 mázsa pontyot és busát fog 170 m hosszú keréthálóval: Az idei őszi halászat mind mennyiség, mind minőség tekintetében rendkívül jó eredményt hozott. (MTI foto—Karálh Imre—KS) A Krimszkaja Pravda írja A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a Krím-fél­­sziget fasiszta elnyomás alóli fel­szabadításának 30. évfordulója alkalmából a Hős város kitünte­tő címet adományozta Keres vá­rosának, a város zászlaját a Le­­nin-renddel és az Arany csillag­gal ékesítették. * A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság Krím területi tagozata megtartotta tisztújító gyűlését. Az elmúlt négy év munkájáról I. T. »Tverdohlebov elnök számolt be. A területi tagozat elnökének ismét I. T. Tverdohlebov elvtár­sat, a szimferopoli állami egye­tem docensét választották meg. * Október első vasárnapján és az azt megelőző szombaton Szimferopol üzemeiből, intézmé­nyeiből 20 ezren vettek részt szü­reten a környező gazdaságokban. A két nap alatt 2 ezer tonna szőlőt, 1300 tonna gyümölcsöt és 349 tonna zöldségfélét takarítot­tak be a városiak. A Krím-félsziget gazdaságai ez évben 373 ezer tonnás szőlőter­mést várnak. ♦ Befejezéséhez közeledik a rizs aratása testvérmegyénkben. Ed­dig több mint tízezer hektár ter­mését takarították be. A hektá­ronkénti átlagtermés a becslések szerint 50 mázsa felett van. * A Krímben üdülő vendégek szívesen vásárolják ajándékként az egyre ismertebbé váló krími illóolajakat. Növelte a keresle­tet, hogy az 1 gramm olajat tar­talmazó üvégcséket huszárt, matrjoskát, kulacsot, ábrázoló „csomagolásban” kezdték forga­lomba hozni. Az érdekes és jel­legzetes emléktárgyakat gyártó „Krimszkaja Róza” kombinát ez évben 1 millió darabot adott át belőlük a kereskedelemnek. * A szevasztopoli akvárium na­ponta 7—10 ezer látogatót fogad. A déltengerek lakóinak kiállí­tása újabb szerzeményekkel gya­rapodott: tengeri kagylókkal, sü­nökkel és csillagokkal. Gazdag az akvárium tengeri ragadozó gyűjteménye. Nagyon sokan nézi­tek meg azt a két de'únfiőkát, melyeket egy halászhajó legény­sége ajándékozott az akvárium­nak. Sajnos, a kis delfinek nem bfoiÁiS,,#.. tagságiit, az egyikkel-, pusztult, a másikat vissza enged­ték a tengerbe, nehogy utolérje társának sorsa. Fordította: Savóit Béla Energiafelvételed megméretett és soknak találtatott r A televízió, a rádió, és az egészségügyi szervek jóvoltából fogyni készül az ország. Kiderült, hogy kövérek vagyunk, korszerűt­lenül táplálkozunk, keveset moz­gunk — és mindez, sajnos, na­gyon is igaz, s számolnunk kell káros egészségügyi következmé­nyével. Testsúlyunkat természe­tesen nagyon sok tényező befo­lyásolja, a már említetteken kí­vül az alkati adottságok, a szer­vezet élettani működéséből szár­mazó okok, például belső elvá­­lasztású mirigyeink működése, stb. A végeredmény azonban mindenképpen a felesleges kilók felhalmozása, vagyis a. túlzott kalóriafogyasztás, ez pedig a szív, az érrendszer, a vázrend­szer, az ízületek idő előtti kopá­sát, eltorzulását, megbetegedését eredményezi. Ha egyszerűsíteni akarjuk a hí­zás-fogyás problémáját a képlet -úgy hanzik, hogy: energiafelhasználásnál nagyobb energiafelvétsl = állandó test­súly, energiafelhasználásnál nagyobb energiafelvétel = hízás, energiafelhasználásnál kisebb energiafelvétel = fogyás. Az átlagos férfi, aki átlagos mennyiségű munkát végez na­ponta kb. 3000 kalóriát használ el, az átlagos nő pedig 2500 kaló­riát. Mondjuk, hogy a férfi át­lagos napi élelmiszeradagja 100 g fehérjét, 100 g zsír és 400 g szénhidrátot tartalmaz. Könnyen kiszámítható, hogy ez hány ka­lóriát jelent, ha tudjuk, hogy egy gramm fehérje kb. 4 kaló­riát, egy gramm zsír 9 kalóriát, egy gramm szénhidrát pedig 4 kalóriát fejleszt. A napi élelmi­szeradag fehérjetartalma tehát 4 X 100 = 400 kalóriát ad, a zsír 9 X100 = 900 kalóriát, a szénhid­rát pedig 4 X 400 = 1600 kalóriát, •éz összesen 2900 kalória. A hízás tehát abból ered, ha a bevétel nagyobb a kiadásnál. De miért van az, hogy némelyek több energiát vesznek fel, mint amennyit leadnak, s következés­képp hízásnak indulnak. Láttuk, hogy az „átlagos” férfinek na­ponta 3000 kalóriára van szüksé­ge. Ez nyilvánvalóan napi átla­got jelent. Lesznek napok, amikor többet dolgozik és 3000 kalóriánál többet használ fel; más napokon kevesebbet dolgozik és a felhasz­nált kalória is kevesebb. Ha olyan ember, akinek a testsúlya nagy­jából állandó maradt, például 25—45 éves koráig, a kaloriabe­­vételnek a húsz év folyamán lé­nyegében ugyanakkorának kellett lennie, amekkora a kalóriakiadá­sa volt. És ez akkor is így van, ha az átlagbevétel, illetve kiadás változik az adott időszakon belül. Elképzelhető pédául, hogy 40—45 éves kor között csak napi 2700 kalóriát használt fel. Mindenki úgy gondolja, hogy nem számít, ha az ember egy egész nap folyamán 3 g vajjal, 3 dl tejjel, vagy egy fél szelet kenyérrel többet fogyaszt, mint rendesen, hiszen mindez együtt csak kb. 20 plusz kalória. És napi 20 többletkalória egy év alatt talán csak egy kilóval nö­veli a testsúlyt. Ez nem sok. mégis annak az átlagos férfinak, akirpl eddig beszéltünk, 25 éves korától 45 éves koráig 20 kilóval növekedett volna a súlya. Még napi 2 kalóriatöbblet is a szük­séges 3000-en felül, 20 év alatt 2 kg súlygyarapodást eredménye­zett volna.* De azt tételeztük fel, hogy az illető semmit sem hízott a húsz év alatt. Márpedig bizonyos, hogy a húsz év folyamán válto­zott az illető energiaszükséglete, hiszen különféle munkákat vég­zett, többet vagy kevesebbett kertészkedett, sétált, sportolt, vagy éppen kirándult. Valami mégis úgy intézte, hogy pontosan ugyanannyi kalóriát fogyasszon, amennyit felhasznált. A tudomány kiderítette, hogy a kalóriabevitelnek és a kalória­kiadásnak ezt az egyensúlyát az agynak egy bizonyos része sza­bályozza. Ezt nevezik „étvágy­központnak”. Normális körülmé­nyek között ez a központ gon­doskodik arról, hiogj pontosan ugyanannyi kalóriát fogyasszunk, amennyire szükségünk van: ha több munkát végzünk, többet, ha kevesebb munkát, akkor keveseb­bet. Mindebből az következik, hogy elég egy kis hiba az étvágyköz­pontban, és ahogy múlnak az évek, egész tekintélyes lesz a súlygyarapodás. A legtöbb elhí­zott ember, főleg a középkorú pocakosodók, általában öt, tíz év, 9 A munkavégzésnek és kalória­bevitelnek arányosnak kell lennie — különben szaporod - nak a felesleges kilók. vagy még hosszabb idő alatt sze­di fel a felesleges 5—15 kilót. És ennek ismeretében az is vi­lágos, hogy miért lehet a hízás­nak olyan sokféle oka. Ott van az agyunkban az a központ, amely általában biztosítja, hogy annyit együnk, amennyit kell, és igv állandóan maradjon a test­súlyunk. De tegyük fel, hogy va­lami kizökkent a lelki egyensú­lyunkból, vagy mirigyeink hor­monegyensúlya nem tökéletes. Tegyük fel, hogy szenvedélyesen szeretünk valamilyen ételt, az olyan érzékeny műszer, mint az étvágyközpont, máris zavaró ha­tás alá kerül. Visszatérve a kalóriaviszonyok­ra, egyértelmű tehát, hogy ha a kalóriabevitel egyenlő a kalória­­kiadással, nincs hízás. • Ha sike­rül annyira csökkenteni a kaló­riabevitelt, hogy kevesebb legyen a kalóriakiadásnál, megkezdődik a fogyás. Ezek az alapelvek min­den körülmények között érvénye­sek. A mirigyek, a lelki bajok, a táplálkozási szokások — mindez oka lehet, hogy az ember túl sokat eszik a szükségletéhez ké­pest. De önmagában egyik sem képes arra, hogy hájat varázsol­jon elő a puszta légből, és ami­kor az áldozat nem figyel oda, ravaszul odacsempéssze a csípő­jére, hasára, vagy máshová... T. M. Utána néztünk...Az autók élettartamának A széchenyivárosi ABC-kisáru­­házban — ahová egy magát meg nem nevező kismama panaszos levele nyomán látogattunk — a délelőtti forgalom nem nagy. A kiszolgáló pult előtt hárman áll­nak, az áruval ugyancsak meg­pakolt állványokról pedig hat vevő szolgálja ki önmagát. A ki­lenc vásárló közül három anyuka kisgyermekkel tartózkodik az üz­letben. — Látom, hogy a kicsivel együtt jött el bevásárolni, nem szólnak érte az eladók? — kér­dezem a kiszolgálásra váró fia­talasszonyt, aki erre láthatóan meghökken. — Nem egészen értem ... Min­dig magammal hozom a kislányt, de ez még soha nem volt baj. Tessék nézni, vannak mások is gyerekkel és mindig is voltak! — feleli egyre határozottabban a megkérdezett és pillanatnyi szü­net után hozzáteszi: — Gyerekkocsival nem lehet, ez ki is van írva a ajtón, de érthető is. Ha valamivel nagyobb a forgalom az emberek is alig férnek a polcok között, nem­hogy ... Beszéltem a másik két kis­gyermekes anyukával is. ök sem hallottak olyan tilalomról, ami­lyenre névtelen levelében a be­vezetőül említett kismama hi­vatkozik, mondván: nagyon fel­bosszantották az üzletben azzal a felszólítással, hogy a jövőben gyermeke nélkül oldja meg a be­vásárlást. Ilyen esetről nem tunak az üzletben, s mint azt a kisáruház vezetője hangsúlyozta: nem is for­dulhat elő. Az igaz, hogy a bejá­rati ajtón figyelmeztető kis táb­lán kérik: kerékpárral, gyermek­­kocsival ne térjenek be a vevők. (A picivel érkezőket igyekeznek soronkívül .kiszolgálni.) Ez viszont az üzlet zsúfoltsága miatt annyi­ra indokolt, hogy figyelmeztetés nélkül is magától értetődő. (Saj­nos azonban, nem mindenki szá­mára volt az, a vállalati központ egyetértésével ezért határoztak a kis tábla kifüggesztése mellett.) Lehetséges, hogy a panaszos leyél írója a tábláról a gyermek­­kocsi szóösszetételnek csak . az első felét olvasta el? —y —n meghosszabbítása Csak kevés hasonlatosság van az alsó felvételen látható rács­­keret-karosszériás Porsche és azok között a kocsik között, ame­lyeket eddig gyártott a gyors és megnyerő formájú sportautóiról ismert cég (felül). A „hosszabb időtartamra alkalmas autó” első prototípusát a Majna menti Frankfurtban megrendezett nem­zetközi autókiállításon mutatták be. Az ember időtálló autókat sze­retne vagyis, tovább akarja hasz­nálni gépkocsiját. A gyár mér­nökei szerint a jövő autója mind­össze 30 százalékkal lesz drágább, ugyanakkor legalább 20 évig is használni lehet, 300 ezer kilomé­teres menetteljesítménnyel. A rozsdamentes alapanyagok és az optimális feldolgozás következté­ben jóformán alig lesz szüksége szervizfelügyeletre. Míg a jelenleg forgalomban le­vő autók általában tíz év múlva az ócskavastelepen kötnek ki, a hosszú élettartamú gépkocsik bi­zonyos alkatrészeit még kimust­­rálásuk. után is újra fel lehet használni.

Next

/
Thumbnails
Contents