Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
I 4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 18. Lázadó szolga? • Könnyű lenne mindent a gépre fogni. .,Ö’’ tehet róla, hogy esztendőnként meghal 500—600 ember, kisebb-nagyobb mértékben megsérül 130—140 ezer... Könnyű lenne mindent a gépre fogni, de oktalanságnak bizonyulna. Mert nem igaz. Mégis, sokad a gépet, a bonyolultabb berendezést, a feilettebb technikát, összefoglalóan a műszaki haladást kárhoztatiák. marasztalják el a sérülésekért, a rokkantságért. s a legszörnyűbbért, a halálért. Igaz. a műszaki fejlődés magával hozott úi baleseti forrásokat. Több az áramütés, a mérgezés — különösen a mezőgazdaságban —, a korábbinál nagyobb az anyagmozgató berendezések okozta sérülés, de: mi köze mindehhez a holt szolgának, a gépnek. motoroknak, gyomirtó és permetezőszereknek? Miért a szolga „lázadása” reilene a tragédiák mögött, s miért nem a kezelésükhöz rosszul értő, azt felületesen. felelőtlenül csináló ember könnyelműsége? Kérdések, s nem indokolatlanok. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyárakban, a vállalatoknál, a mezőgazdasági üzemekben a bekövetkezett balesetekért sűrűn a bonyolultabb technikát szeretnék megtenni-felelősnek. Holott ezért mindig csak az ember okolható. Az. aki hozzá nem értés miatt tévedett, vagy fegyelmet sértve mulasztott. 9 Az állami iparban ezer munkás közül 74-et ért baleset 1965- ben. Tavaly ötvenet. Idén, az év első felében parányit javult a helyzet az 1972-es állapotokhoz mérten, de ... Százezer munkás közül tizenöt halt meg üzemi bal-, eset következtében 1965-ben. 1971-ben 16. tavaly 12. az idén. az év első felében majdnem ugyanannyi. Azaz. míg csökken általában a balesetek száma, változatlan a legsúlvosabbáké. Miféle vám ez. s miért kell fizetni ? A A rémület első pillanata, jajszó. kiabálás. Elsősegély, orvos, meníők... Vizsgálat, bizottság, jegyzőkönyv. Viták a felelősségről. a balesetet előidéző okokról. Betegállományban, kórházi ágyon egy ember. Vagy a temetőben. Néhány napig mindenki vigyáz, betartja az óvórendszabályokat, a társra gondol, aki... Következő , héteh kezdődik ipihdön ajőlről. A # védőszemüveg fgltolása , — « szemsérülések a leggyakoribb balesetek között szerepelnek —, a méregálarc elhagyása, a mozgó daru terhe alatti álldogálás, a gép védőkorlátjának kinyitása, az áramtalanítás elmulasztása ... Plakátok, feliratok a műhelyben. „Vigyázz... tilos... óvakodj.., használd ... az óvórendszabályok az életedet védik”. Betűk, szavak, a biztonsági megbízott szemléi, szakszervezeti ellenőrzések; formailag minden megtörtént, hogy megelőzzék a baleseteket. Itt a baj. A formák mögött sűrűn elvész a lényeg: az ember, idegei, tudati fölkészítése. Annak megértetése, hogy a gép engedelmes szolga, ha fegyelmezetten, értő kézzel, nvitott szemmel nyúlnak hozzá, de veszélyes jószág, ha könnyelműen, kalandozó figyelemmel. bizonytalanul mozdul a kar. 9 Tavaly a szállítás 92 százaléka gépesített volt a szénbányászatban. a bútorok hetven százalékának felületét már lakköntőgépek fényezték, a textiliparban az automata szövőgépek aránya meghaladta a 4« százalékot. Kiragadott példák, annak elismeréseként. hogy valóban több és bonyolultabb gép dolgozik az iparban — ahogy a mezőgazdaságban. a szállításban úgyisztén — de vajon e többre, bonyolultabbra kellően fölkészítették azokat ís. akik a műszak kezdésekor a gépekhez állnak? Vaion miféle gonosz törvényszerűség diktálná, hogy mint a legutóbbi két évben a textiliparban 37—38. a fafeldolgozó iparban 56—65. a kohászatban 66—70 baleset jusson ezer munkásra? Az irányítás, a közvetett és a közvetlen vezetés a letéteményese annak, hogy egyeg.y gyárban. mezőgazdasági üzemben, szállítási, kereskedelmi vállalatnál valóban minden lehetséges módon útiát állják-e a balesetek bekövetkezésének, vagy abban bíznak, amiben — ha az emberek életéről, testi épségéről van szó —. soha nem szabad bízni: a szerencsében. 9 Ott, ahol szigorú a fegyelem, szorosan szervezett a munka, ahol fölismerik ember >és gép szimbiózisának bonyolult „együttélésének” miríd lélektani, mind technikai vonásait, a balesetek bekövetkezése elé már fölállították a legfőbb akadályokat. Kiegészíteni. korszerűsíteni ezeket örökös teendő. A műszaki korszerűsödés ugyanis föltételezi — fogalmazhatunk erőteljesebben: megköveteli — a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések nagyobb számát, s főként más •'--minőségét! Ha azt akarjuk, hogy mérséklődjék a munka közben szerencsétlenül iártak száma, akkor az utóbbira, a teendők más minőségére kell tenni a hangsúlyt. M. O. A Helvéciái Állami Gazdaság felajánlja megvételre Cserkeszölő községben a 34. sz. tkv.-i betétben 5342 3 5 hrsz. alatti bekerített 234 négyszögöl területű ÜDÜLŐTELKÉT Ár megegyezés szerint. Megegyezés szerint hasonló nagyságú TÖSERDÓ1 ÜDÜLŐTELEKÉRT ELCSERÉLJÜK, ügyintéző: Zrínyi Miklós és dr. ördög István. Telefon: Helvécia 4. Telex: 22-4633. Ritkábban szállt a vörös kakas 145 millió forint kártérítést fizet az Állami Biztosító Szerződési fegyelem 9 A CPS-kukoricatermesztési rendszer több millió forintot érő betakarító gépei. Ezekben a hetekben, hónapókban folyik a mezőgazdasági termények betakarítása, tárolása, feldolgozása. Most van tehát itt az ideje annak, hogy a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és egyéni termelők teljesítsék azokat a kötelezettségeket, amelyeket még az elmúlt év végén szerződésben vállaltak. Mind a termelőknek, mind pedig azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek így elkötelezik magukat — előnyt jelent a szerződés. Olyan előnyt, amely garantálja a biztonságos gazdálkodást, a tervek teljesítését. 9 Jégvert kukorica a bácsbokodi határban. dasági tűz meg is haladta az egymillió forintos értékhatárt. Sőt, egy tűznél 3 millió forint volt a kár. Valamikor a ..tüzesgéptől” (gőzlokomobil) felgyújtott asztag, vagy a mozdonyból kipattanó szikra volt a mezőgazdasági üzemek legáltalánosabb tűzveszélyforrása. Helyükbe a terményszárítók szakszerűtlen üzemeltetéséből. s a több tízmillió forintos állattenyésztő épületek kigyulladásából keletkező károk léptek. Változatlanul gyakori a villámcsapás és az ebből származó tűz. Az idén Bács-Kiskun megyében kevesebb volt a jégverés a megszokottnál. A kárveszélyesség, a magasabb értékű növénykultúrák elterjedése viszont , azt eredményezte, hogy a- jég rendkívül nagy kárt 'Qffpzott. Különösen Baja’ és Kiskunhalas környékén történt több ilyen eset. s a két járásban előreláthatólag 80 millió forintos térítést fizet majd a mezőgazdasági nagyüzemeknek az Állami Biztosító. Végleges adatok még nincsenek, mert a később érő növények kárának megállapítása most folyik és a betakarítás előtt zárul le. Az intézet szakértői által eddig megállapított esetek közül igen jelentős a mélykúti Alkotmány és a bácsbokodi Aranykalász Tsz egyenként 5 és félmillió forintot érő, a felsőszentiváni Üj Élet és a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet 3 millió forintot meghaladó jégkára. Végeredményben Bács-Kiskun megye mezőgazdasági nagyüzemeiben no millió forint körüli növénykár keletkezett 1973-ban. Ehhez hozzájárul még csaknem 35 millió forintot meghaladó állat- illetve tűzkár. Így a mezőgazdasági üzemeknek kifizetendő térítés összege előreláthatóan 145 millió forint lesz. A mezőgazdaság azonban olyan termelési ág, ahol még mindig befolyásolja az eredményességet az időjárás. Tehát a legjoDb igyekezet, a legkorszerűbb agrotechnika alkalmazása mellett is előfordulhat, hogy egy-egy termelőszövetkezet nem tudja teljesíteni szerződési kötelezettségeit, mert szárazság, jégverés, stb. jött közbe. Az ilyen -természetű, tehát objektív tényezők kétségtelenül „kimentik” a gazdaságokat a teljesítési kötelezettség alól. Sajnos van azonban egy olyan tapasztalat is, hogy egyes közös gazdaságok nem veszik komolyan a termelési szerződéseket, s amikor az év végén vállalkoznak arra, hogy burgonyát, mákot, vöröshagymát adnak át a felvásárló vállalatnak, akkor az erre irányuló szerződést, csak biztonsági szelepnek tekintik. Olyan értelmet tulajdonítanak a kötelező megállapodásoknak, hogy abból komoly gondjai lesznek később — így ősszel, a betakarítások, a tárolások idején — a felvásárlónak, a szerződés másik partnerének. Ilyen, nem éppen követésre ajánlott példával bőségesen szolgál az idei ősz Sok olyan Bács- Kiskun megyében működő termelőszövetkezetet tudnánk felsorolni, amely nem teljesítette a MEZU’l ÉRMÉK Vállalattal a múlt ,év végén megkötött szerződését. Tílefn azért, mintha a vállalt mennyiséget nem termelte volna meg a közös gazdaság mákból, vöröshagymából, burgonyából. Egészen másról, ha úgy tetszik etikai kérdésről van szó. Igenis megtermett a korábban „lekötött” mennyiség. De mert időközben a gazdaság vezetői megszámatolták, hogy például Miskolcon drágábban el tudják adni az árut, íitytyei. hánytak a szerződésre, ^elpakolták a terményt néhány autóra, s meg sem álltak vele az alkalmi vásárlóig. Ugyanakkor a másik szerződő fél hiába várta a befutó szállítmányt. Majd, amikor már elfogyott a türelme és gyanút fogott, telefonon érdeklődött. A válasz minden ilyen esetben gúnyos: hol él maga ember? Hogy mi oda adjuk háromért, amikor Pécsett, Miskolcon ötöt adnak érte? Mi is a piacról élünk. Jó, de a szerződés? — kapaszkodik az utolsó szalmaszálba a felvásárló, de erre is „magyarázatot” kap mert a szerződés csak papír, de nekik pénz kell — hangzik a vonal túlsó végéről. 9 Jobbra: terményszárító-, tároló- és takarmánykeverő a kéleshalmi hizlaldában. (Kovács János és Pásztor Zoltán felvételei.) Október elején nemcsak a mezőgazdasági üzemek következtetnek a háromnegyed év tényszámaiból az esztendő végére. Az Állami Biztosítónál is kirajzolódott már, hogy az 1973-as év kártétel szempontjából csendesebb időjárást hozott, mint amilyenhez Bács-Kiskun megye előzőleg szinte hozzászokott. Tavaly 48 napon át vert a jég, az idén 28 alkalommal. Az előző esztendeinél enyhébbek voltak az április végi fagyok, s a belvíznél, amelyet a megye déli részén a júniusi felhőszakadás idézett elő, sokkalta nagyobb gondot okozott a csapadékhiány. Ma is ez érezteti hatását a mezőgazdasági üzemekben. Ezzel szemben az idén is tovább nőtt a gazdaságok kárveszélvezettsége. Mivel magyarázható ez? Az állattenyésztésben, a növénytermesztésben az újabb, korszerűbb eljárások honosodnak meg. Ennek következtében nemcsak a termésátlagok magasabbak, de megnőtt a nagyobb hozamértékű növényi kultúrák aránya is. Mindezekkel együtt nemcsak , a biztosított érték, hanem ennek arányában a veszélyezettség is magasabb. Ugyanakkora jegesesö ma lényegesen nagyobb értékeket pusztít el a szántóföldön, mint mondjuk 10 esztendővel ezelőtt. Ki tagadja, hogy kevesebb a tüzeset, mint akár 1963-ban? A vörös kakas ritkábban száll fel a háztetőre, de ha felszáll, mérhetetlen károkat okozhat a mezőgazdasági üzemek vagyonában. Az idén a solti Kossuth Tsz-ben tűz volt, amely a szalmában, a .silótakarmányban és az erőgépekben 229 ezer 700 forintos kárt tett. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság sertésíiaztatójában. a szabadszállási Zöldmező Tsz villámsújtotta lóistállójában 800 ezer forintos volt a kár. 1968-ban egyetlen olyan tűzeset történt a mezőgazdaságban, amikor félmillió forintos érték enyészett el a lángok között. Ez akkortájt hazánkban páratlan eseménynek számított. Két esztendővel ezelőtt a legnagyobb mezőgazdasági tüzek kártételei már megközelítették az egymillió forintot, tavaly pedig 5 mezőgaz-Kisiparosok - falun A ladánybenei vb-titkár, Vizi Mátyás félretette a kisiparos-nyilvántartást. A szorosan vett — milyen szakmákból van, milyenekből nincs iparos — témát kicsit tágítjuk. — Van-e tanácstag közöttük? Egy kis fejtörés után. — Nincs ... Volt egy, azon gondolkoztam, de már nem az. .— Munkájukon kívül — hogyan vesznek részt a falu közéletében? — Tevékenykednek a népfrontban ... Turupuli Péter kőművesmester úgyszólván a választási elnökség „örökös” elnöke. Négy ciklus óta már. — Társadalmi munkában mindig lehet rájuk számítani. Turupuli mester így újította fel az általános iskolai nevelői lakást. Körülbelül tízezer forintot érő munka volt. Tassi István bérfűrészelő kerítésanyagot fűrészelt; középületeknél javításokra használjuk ezt fel. Árva József, a baracsi villanyszerelő az MHSZ-nek végzett kétezer forint értékű munkát. Makai István kovács is megcsinálta, amire kértük ... — Milyen problémájukról tud a tanács? — Az építőiparban emelkedő anyagárak nekik is gondot okoznak — kezdi töprengés nélkül Viz.i Mátyás. A KIOSZ megyei titkárhelyettese mindjárt hozzáfűzi. — Ennek ellenére, úgy tapasztaltuk. a kisiparosok nem verték fel az árakat. Igyekeznek jobb munkaszervezéssel. tervszerűbb időbeosztással pótolni, amivel így rövidülnek. Eddigi megfigyeléseink, tárgyilagos vizsgálataink szerint az árpanaszok nagy részénél a kisiparosoknak volt igazuk. Akkor emelnek árat, ha már nem tudják elkerülni .. . . A tanácstitkár csatlakozik. — Mi is úgy látjuk, hogy az egységárgyűjteményben szereplő árakat se mindig kérik meg . . . Persze, nem mindenki angyal köztük sem. A nagy többség azonban korrekt. Nem panasz-kodunk kisiparosainkra. — Viszont még ma is okoz ^dónként zökkenőket az anyagellátás. Ha hiányzik ilyen, mint a horganyzott lemez ... Bár az utóbbi években sokat javult a helyzet. Nem olyan, mint ezerkilencszázhatvannyolc előtt, amikor utalványozási rendszer volt. Rehák László helyesel. — Igen, ma már inkább ilyen lordul elő, hogy amikor vastag cipőtalp kellene, éppen vékony kapható. Hogy a kisiparosságot mentesítsük az anyag utáni lótásfutástól, keresgéléstől, tizenkét ÁFÉSZ-szel kötöttünk megállapodást a megyében, amelyek egy-egy körzet iparosait ellátják. Jó ez a szövetkezeteknek is, hiszen megrendelésük van. forog az áru, Kunbaracs belterületén nyolcvan ház van. Szépek, takarosak, újak jószerivel. Dr. Szentkúti Sándor vb-titkár is azzal kezdi. — Kőműveseink nincsenek. Ladánybene Kerekegyháza segít be. Volt már egy nálunk is — működési engedéllyel —. de nem találta lel magát. Pedig munka lenne ám. építkeznek az emberek. Így aztán ésszel kell élni például közületi építkezéseknél is. — Beszélgettem egyszer a kőművessel. Elmondta, hogy egy tíz-ti zenötezer forintos munka teljes ráfizetés. Mert míg a szomszéd községből felvonul. . . Embereket foglalkoztat, fuvar, le- és felrakodni, oda-vissz.a. .. Ezért úgy intézzük, hogy összehozunk annyi felújítási munkál, amennyire valóban .érdemes átvonulnia. A kisközségben van férfi-női fodrász, egy női szabó, a már Ladánybenéről ismert villanyszerelő, Árva József. A kovács idős Baiizs Ferenc, a lakatos ifjú Balizs Ferenc. Van szobafestő-mázoló, bérfűrészes és darálós, és a cipész. A vb-titkár legtöbbjükről elismeréssel szól. Amit egyik kisiparosról mondott — Szerencsés vagyok, bármilyen munkát soron,kívül elvégez a tanácsnak... — szinte valamennyiükre áll. Rehák László közbeszúrja. — Többször elhangzik errearra. hogy apróbb munkát nem szívesen vállalnak egyes kisiparosok. Dr. Szentkúti Sándor nyomban ellentmond. — Más a tapasztalatom. Kisiparosainkra. hogv úgy mondjam, a gyorsszolgálat jellemző. Eltöri az ekevas, azonnal hozzálát a javításhoz. Ugyanígy, ha vízvezeték, fiókzár vagy permetező romlik el. Régi községvezetó vagyok, ismerek mindenkit, nappal és este láttam, ki mit dolgozik. Tudom, ezekből a kis megrendelésekből tevődik ki munkájuk nagyobb része. Valóban a javítás-szolgáltatás a fő profiljuk. Sok is a munkájuk. Megfigyeltem már. hogy a nagyobb, igényesebb feladaton éjjel dolgoznak. — Adóztatásukról mi a véleménye? — Nem volt minden esetben reális. Említettem, naponta látom, ki mit tud összehozni a kis munkákkal. Ahol úgy látom, helyesbíteni kell az adón, megmondom a véleményemet. Korrigálják is... Rehák László tájékoztál, hogy a kisiparosok adóját a szakmák képviselőiből álló társadalmi bizottságok állapítják meg. Ez sokkal valósabb, megnyugtatóbb kivetési mód, hiszen a körülményeket, lehetőségeket közvetlenebbül ismerő szaktársak működnek közre. Ehhez kapcsolódik egy — közlünk maradjon — értesülés, ami a mi fülünkbe is eljutott. Egy ilyen, igazán a lehető legdemokratikusabban végzett kivetés után egy jól menő kisiparos zsörtölődött. — Ki volt az % ..., aki az adómat ekkorára szabta? Ez sok .. . — És mondta, mondta. Mire nem győzte cérnával a bizottsági tag, szintén jól forgalmazó kisiparos abban a szakmában. — Hát tudd meg. én voltarn az. Nekem is a tiédhez hasonlóan jól menő műhelyem van. Hidd el. te is kibírod azt az adót. Én tudom... Tóth István Számtalan különböző szintű tánácskozáson, megbeszélésen és értekezleten hangzott már el az az igény, hogy a megye termelőszövetkezetei többet tehetnének az itt élő emberek ellátásért, megtermelt áruikat ne vigyék ki a megyéből, a megye városaiból, nagyközségeiből. Erre természetesen nem lehet kötelezni egyik közös gazdaságot sem. De az már idegen a termelőszövetkezetek jellegétől, hogy gazdálkodásukat a spekulatív tényezők befolyásolják és csak az üzleti szemlélet vezesse őket akkor, amikor piacot keresnek áruiknak. Akkor persze — erre is számtalan példát lehetne említeni — ha egyegy ipari vállalat nem tudja idejében szállítani a tsz-nek a gépet, felháborodnak a közös gazdaság vezetői, s hivatkoznak a szerződésre, a kötelességre. De amikor ugyanezt — mármint a szerződések betartását — tőlük követelik meg, akkor néhány termelőszövetkezet vezetője csak mosolyog és cinikusan válaszol. A szerződési fegyelem megszegése azonban nem csak st- lakosság ellátásért felelős válalatot hozza hátrányos helyzetbe, de magát az illető termelőszövetkezetet is. A fevásárló ugyanis nem kötelezhető arra, hogy a következő évre az ilyen — enyhén fogalmazva — nem egészen megbízható partnerekkel újból szerződést kössön. S mit csinál a megtermelt javakkal a tsz, ha se Pécsett, se Miskolcon nem veszik majd meg? G. S.
