Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
1973. október 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Az új jogszabályokról A pénzügyminiszter 28 1973. számú rendelete az egyes eljárási illetékek módosításáról szól. Mivel a rendelkezés az állampolgárok széles körét érinti, részletesebben ismertetjük a jogszabályt. Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az államigazgatási alapeljárást megindító beadvány illetéke 20,— forint, fellebbezés esetén ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható. az érték minden megkezdett 10 000 forint után 50 forint, ha az érték pénzben nem állapítható meg, 50 forint. • Panaszel.iárás. Az ügy érdemében hozott állaimigazgatási határozat elleni panasz illetéke a fellebbezés illetékének háromszorosa, az ugyanabban az ügyben benyújtott ismételt panasz illetéke a panasz illetékének kétszerese. A fellebbezés és a panasz alapján lerótt illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt. A visszatérítés iránt hivatalból az államigazgatási szerv a fellebbezés, vagy panasz tárgyában hozott határozatában köteles intézkedni. • Lakásügyek. Lakásügyben elsőfokon eljáró államigazgatási hatósághoz intézett beadványon lakásigénylés esetén 50 forint, egyéb ügyben 20 forint illetéket kell leróni. Kisiparos és magánkereskedő részére műhely- és üzlethelyiség, valamint magánszemély részére műterem és garázshelyiség kiutalása iránti beadvány illetéke 200 fórint. Ugyanennyi az illetéke a közületi szerv részére ráutalt helyiség bérének megállapítása iránt előterjesztett kérelemnek is. A kiutalási és bérmegállápítási ügyben hozott elutasító határozat ellen történő fellebbezés illetéke 300 forint. • Szabálysértési eljárás. A szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírság elengedésére, illetve csökkentésére irányuló kérelem illetéke, ha a bírság 1000 forintot nem halad meg, 50 forint, ha meghaladja, 100 forint. A fellebbezés illetéke 100 forint, illetve 200 forint. • Egyéb eljárások közül az iparigazolvány illetéke 500 forint, a névváltoztatás iránt előterjesztett kérelem illetéke 100’ forint, a hatósági erkölcsi bizonyítvány illetéke 50 forint. A hatósági orvosi, vagy gyógyintézeti bizonyítvány illetéke magánfél kérelmére orvosi látleletnél 100 forint, gépjárművezető-alkalmassági orvosi vizsgálatról 50 forint, iparjogosítvány kiadásához egészségi állapotról 300 forint, fennálló betegség egyszerű igazolásáról 50 forint. Az építési és bontási engedély illetéke 200 forint, a használatbavételi engedély illetéke 100 forint, ugyanennyi a fellebbezésé. A marhalevél és ennek másolata. a marhalevélbe bejegyzett minden egyes sertés után féléves koráig 10 forint, afölött 30 forint, szarvasmarha után 40 forint, ló után 100 forint. Az államigazgatási kiadvány • (bizonyítvány, tanúsítvány, igazolvány stb.) illetéke általában 50 forint, ugyanennyi az anyakönyvi kivonat második és további példányainak illetéke is. A termelői borkimérési engedély illetéke 500 forint. • Az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) eljárás illetéke. Az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 0,5 százalék, de legalább 100, legfeljebb viszont 500 forint. A jelzálogjog keletkezésének és módosulásának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 5 százalék, de legalább 100 és legfeljebb 1000 forint. Az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke 50 forint, az ingatlannal kapcsolatos jogok és tények törlésére irányuló eljárás illetéke 100 forint. Az eljárási illetéket a bejegyzés szerinti beadványon bélyeggel kell leróni, erre a bejegyzést kérő köteles: kivéve, ha a jogot nyerő fél személyes illetékmentességet élvez, ilyenkor a bejegyzés után illeték nem jár. Ha az illetékköteles bejegyzést fellebbezés, illetőleg bírósági jogorvoslati kérelem következtében változtatják, vagy törlik, az eljárási illetéket, illetőleg ennek arányos részét a fél kérelmére viszsza kell téríteni. Nincs helye az illeték visszatérítésének, ha a bíróság a bejegyzés törlését vagy módosítását nem jogorvoslati kérelem következtében, hanem ítélet, vagy af felek között létrejött egyezség alapján rendeli él. A tulajdoni lapról (telekkönyvi betétről, telekjegyzőkönyvről) kiadott hiteles másolat az első oldala után 50 forint — minden további megkezdett oldala után 10 forint illeték jár. Annak feltüntetése pedig, hogy változás nem következett be. 20 forint illeték alá esik. A rendelet a Magyar Közlöny 1973. évi 61. számában jelent meg, az ismertetéseit túl számos egyéb változást is tartalmaz, rendelkezéseit az 1973. szeptember 15-e után benyújtott kérelmek, keletkezett iratok esetében kell alkalmazni. • Hozzájárulás az ingatlannyilvántartási térképek készítéséhez. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 12/1973. számú együttes rendelete szerint, az ingatlannyilvántartáshoz szükséges földmérési alaptérképek készítésének költségeihez egyszeri költséghozzájárulást kell fizetni. A fizetési kötelezettség állami tulajdonban álló ingatlannál a kezelőt, szövetkezet tulajdonában, valamint közös használatban levő ingatlannál a szövetkezetei, egyéb esetekben pedig a tulajdonost terheli. Állami tulajdonban levő föld haszonbérbe adása esetén, a hozzájárulás megfizetése a haszonbérlő kötelezettsége. A hozzájárulás mértéke, a különböző kategóriák szerint négyzetméterenként 0.07 forinttól, 0,20 forintig terjed, külön lapon nyilvántartott önálló ingatlanként (lakás, üdülő, garázs, épület, pince stb.) 50 forint. A járási földhivatal az ingatlantulajdonosok számára ingatlanaikról egy-egy példányban díjtalan tulajdonjogi lapmásolatot szolgáltat. Nem köteles hozzájárulást fizetni. aki tsz-iáradékos, szociális gondozott, rendszeres szociális segélyben, hadigondozású ellátásban. csökkent munkaképességűek átmeneti segélyében, rendszeres szociális járadékban, árvaellátásban részesül. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész A közoktatás „földreformja” A 25 éve államosított általános iskolák fejlődésének számai Negyedszázaddal ezelőtt államosították az iskolákat, s megteremtették az egységes állami oktatást. Ahogy a korban nevezték: végrehajtották a közoktatás földreformját. A Művelődésügyi JMinisztérium most közzé tette az általános iskolák jellemző adatait az államosítást követő évben, és a 25 évvel későbbieket is. Az összevetés hűen tükrözi a fejlődés eredményeit, s egyben jelzi a tennivalókat is. Az államosítás idejében együttvéve 6202 volt hazánkban az iskolák száma, jelenleg pedig 5197 Hogy több, mint ezerrel csökkent az alapiskolák száma, ez egyenes következménye a településviszonyok fejlődésének, a kisebb települések megszűnésének, az iskolák körzetesítésének. ' Az iskolák számának csökkénése ellenére jelentősen több lett az osztálytermek száma. Az 1948 —49-es tanévben együttvéve 21924 általános iskolai osztálytermet tartottak számon hazánkban, most pedig számuk eléri a 31 955-öt. Szembetűnő közoktatáspolitikai mutató, hogy negyedszázaddal ezelőtt 1 185 722 diákot tanítottak ebben az iskolatípusban — 35 203 pedagógus irányításával. Azóta valamivel csökkent a tanulólétszám: az 1972—73-as tanévben 1 043 596-ra, viszont csaknem megkétszereződött a nevelőké: meghaladta a 64 ezret. A fejlődés további számaiból kiderül, hogy egy pedagógusra 25 évvel ezelőtt 39 és fél tanuló jutott átlagosan, jelenleg pedig 25. A kezdet kezdetekor mindössze 273 iskolában működött napközi otthon, s ezekben 18 704 gyerekkel foglalkoztak. Most már 2167 iskola mondhat magáénak napközi otthont, s bennük egyre fejlettebb pedagógiai módszerekkel 235 190 fiatalt nevelnek, oktatnak. A rádióval rendelkező iskolák száma az 1948—49-es tanévben alig haladta meg a 240-et, vagyis a 4 százalékot sem érte el arányuk, most 4452 iskolának van rádiója, vagyis 100 közül több mint 85-nek. Filmvetítővel is több iskolai szertár rendelkezik: a 25 évvel ezelőtti 235 iskola helyett jelenleg 1969-nek van vetítője. Figyelemreméltóan alakult a VIII. osztályt végzett tanulók száma, illetve, aránya is, s ez valamennyi mutató együttes eredményének könyvelhető el. Az 1948—49-es tanévben 101 853 diák fejezte be eredményesen az általános iskolát, s ez azt is jelenti, hogy nyolc tanév alatt nem végezték el 117 822-en, azaz a korosztály 53,6 százaléka. Ma már nyolc tanév alatt a fiataloknak mindössze 18,5 százaléka nem fejezi be az alapiskolát, s ez* a legutóbbi összegezés szerint 31 064 gyereket jelentett. (Ugyanakkor 137 201-en eredményesen fejezték be a VIII. osztályt.) A demográfiai mutatók egyik jellemzője, hogy 1948—49-ben 219 675 első osztályos kezdte meg tanulmányait az általános iskolákban. Huszonöt esztendővel később, 1972—73-ban: 136 635! Sok szó esik arról napjainkban, hogy a modern életforma, a gyors életváltozás megöli a népviseletet, hogy eltűnnek a szorgos és ügyes kezekkel díszített ruhák, a színes, bő szoknyák, a szépen hímzett blúzok, pruszlikok, a selyem és bársony fejkendök egyre kebésbé színesítik az utcákat, udvarokat, a gyönyörű mintás kötények egyre fogynak.. Ezért hát külön öröm látni, mikor egy-egy ünnepi alkalomkor a A világ energiaválságát egy holland tudóscsoport nagyon régi technikával próbálja megoldani : a szélmalommal. A húszas évekbeli dániai szélmalmok mintájára először Sylt-szigetén akarnak egy kettős, ellentétes irányban forgó lapátkerékkel felszerelt kísérleti szélmalmot felszerelni. Az amerikai tudósok már sokkal nagyobb teljesítősublótok, szekrények fiókjaiban féltve őrzött ruhákat a munkában elfáradt kezek előveszik, viselőjük és a szépet szerető járókelők nagy örömére. Mint legutóbb Kiskőrösön is, ahol Tóth Sándor fotós kollégánk „kapta lencsevégre” ezt a négy szlovák asszonyt, akik jókedvűen, derűsen álltak a „fotómasina” elé, hogy elkészülhessen róluk a kép. V. M. képességgel számolnak: felhőkafcolókra és a partok mentén ékítendő mesterséges szigetekre akarnak szélmalmokat elhelyézni. A szél — intenzív kihasználása mellett — kétszér annyi áramot termelhetne, mint a világ jelenleg üzemelő összes vízierőművei — legalább is az egyik amerikai kutatócsoport elméleti számításokkal erre az eredményre jutott. Hírlappavilon Kalocsán A Budapesti Jármű Szövetkezet kalocsai üzemének Május 1. szocialista brigádja a helyi postahivatalnak egy minden tekintetben praktikus hírlappavilont készített, társadalmi munkában. A 200 munkaórás felajánlásuk újabb szép példája a társadalmi összefogásnak. A húsztagú szocialista brigád munkáját, amely a városszépítési programba tartozik, a Szegedi Postaigazgatóság nevében dr. Bán Ferencné, valamint Nagy Erzsébet, a megyei postahivatal munkatársa, Kormos Miklós, a városi párt vb tagja és Preiszinger András, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszönte meg meleg szavakkal, s bejegyezte a brigádnaplóba is. Az új hírlappavilont a Kossuth utcai önkiszolgáló vegyes élelmiszerbolt és a kórház közötti aptóparkoló mellett, a közelmúltban adták át rendeltetésének, s'élénk forgalmat bonyolít le naoonta reggel 6-tól tél 11-ig és délután 4-től este 7-ig. • Fenti állításunkat ezzel a délelőtti felvétellel bizonyítjuk, amelyet fél 11 előtt öt perccel készített Kiima Győző. „Üjabb” energiaforrás: a szél Mint a világ összes vizierőniűve FOLYÓIRATOKRÓL TÁRSADALMI SZEMLE * KA6TA* SZOCIÁLIST* MUn<AsM*T tini II TI »5 »OllTICAl ÍOIYÖIAAI» 10 A Társadalmi Szemle októberi száma sok érdekes olvasnivalót kínál. Különösen figyelemre méltó a 15 éves lakásépítési programunk megvalósításáról szóló írás. A cikk felveti, hogy „A terv új feladatok elé állította az építőket és a tömeges tervszerű lakásépítés merőben új technológiák gyors bevezetésére, szervezettebb munkára, jobb előkészítésre kényszerítette az építőipart. A terv hatásának tulajdonítható tehát az is, hogy most, a 15 éves terv utolsó harmadában már joggal beszélhetünk iparosított iparról.” A cikk sok figyelemre méltó' adatot tár fel. Emlékeztet, hogy 1945--49. közötti négy esztendőben mindössze 80 ezer új lakás épült, annyi, mint 1973-ban egyetlen esztendő alatt. Kifejti, hogy jelentős szemléletváltozás a lakáspolitikában 1957 óta következett be, annál is inkább, mert 1959-ben létrejött a lakásszövetkezeti mozgalom, a dolgozók önkéntes társulása abból a célból, hogy az állam által nyújtott kedvezmények felhasználásával otthonhoz jussanak. A 1*5 éves lakásfejlesztési terv megvalósítása kapcsán a cikk méltatja a házgyári hálózat létrejöttének jelentőségét a tömeges lakásépítésben. Ennek eredményeként 1970-ben az állami lakásoknak már csak egyharmada épült hagyományos építési módokkal. Az írás elolvasása érdekes nemzetközi összehasonlításokra is alkalmat ad. Hazánkban az elmúlt év végén minden ezer állampolgárra 319 lakás jutott. Ez a szám Csehszlovákiában 315, Lengyelországban 259, Jugoszláviában 249. Angliában 349, Finnországban 321, Franciaországban 322, Hollandiában 294, az NDK- ban 354, az NSZK-ban 349 és Spanyolországban 310. A Társadalmi Szemle legújabb száma szól a .,szakérettségi” évfordulójáról. A szinte már feledésbe merült tanulmányi forma múltjának felelevenítése emlékeztet azokra az időkre, amikor egy nagy lépést tettünk előre a szocialista értelmiség létrejötte érdekében. Ez annál is inkább szükséges volt. mert a fordulat évében lezajlott* nagy társadalmi és politikai átalakulásokkal nem állt összhangban a közép- és főiskolák szociális összetételének változása: a munkás- és parasztfiatalok aránya a felszabadulás előtti 5—6 százalékról mindöszsze 10 százalékra emelkedett. Éppen ezért a párt „rendkívüli lépésre határozta el magát a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése érdekében: elindította a szakérettségire előkészítő tanfolyamok mozgalmát”. Az említett írásokon túl a folyóirat különböző rovataiban rendkívül gazdag anyagot kínál a nemzetközi, a társadalom és gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődőknek. Miről írnak a megyei laptársaink? Szennyvíz, mint műtrágyapótló A DOLGOZOK LAPJA arról tájékoztat, hogy a Győri Szeszipari Vállalat ászári keményítőgyárában régóta kutatják a szennyvíz hasznosításának lehetőségeit. Ebbéli próbálkozásaik biztató eredményre is vezettek: a gyakorlatban bizonyosodott be, hogy az ilyen vízzel öntözött nyárfák jobban fejlődnek, mint azok, amelyek egyéb csapadékot kaptak. Minderre felfigyelt a Keszthelyi Agrártu mányi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete is. Kiderítették, hogy a keményítőgyári szennyvíz tartalmaz hasznos anyagokat. így foszfort, káliumot, nitrogént. A kísérleteik tapasztalatait, összegező tanulmányban egyértelműen megállapították, hogy ez a víz kedvezően befolyásolja a talaj tápsótartalmát, termőere.jét és minden előkezelés nélkül allkamas a különféle növények — kukorica, cukorrépa, gyümölcs, szőlő stb. — öntözésére. A gyár éves szenn.vvizmenyn.visége félmillió köbméter, s ez 700 mázsa pétisónak megfelelő nitrogént, 1300 mázsa szuperfoszfátnak megfelelő foszfort és szintén 1300 mázsa kálisónak megfelelő káliumot tartalmaz. Az újságból megtudjuk, hogy a szabályzat az igazgatótól a segédmunkásig mindenkire konkrétan vonatkoztatva határozza meg a versennyel kapcsolatos feladatokat. Brigádszintre bontja a vállalásokat, ami azt jelenti, hbgy az egyes munkafolyamatokban érintett kollektívára is áthárítható a felelősség. Lehetővé teszi, hogy a fizikai dolgozók is bekapcsolódjanak a munka- és üzemszervezésbe. Tág teret enged a garancialeveles rendszernek, amelynek alapján a szocialista brigádok vállalják., hogy' az épületekben keletkezett hibákat — vakolathullás, parkettalazulás stb. — munkaidő után és ingyen iavítják ki A szóban forgó szabályzat magas követelményeket támaszt a versenybe nevezett dolgozókkal szemben, akiknek nemcsak a termelésben, de a tanulásban, illetve a társadalmi és magánéletben is többet kell produkálniuk. Kötelessége mindenkinek g.yarápítania a szakmai, az általános műveltséggel kapcsolatos és a politikai ismereteit. A brigádvezetőktől elvárják, hogy művezetői vizsgát tegyenek. Szigorúbbak az erkölcsi normák, melyek alapján a tapasztaltabbaknak segíteniük kell a fiatalokat, hogy könnyebben illeszkedjenek be a munkahelyi kollektívába. Módosult a jutalmazási keret is: a vállalat Kiváló építésvezetősége 16 ezer forintot kap, s az összeg 60 százalékát a . fizikai dolgozók között kell szétosztani. A szakma ifjú mesterét a eddigi 600—700 forint helyett- a jövőben 1200 forint illeti meg. ÜJ MUNKAVERSENY-SZABALYZAT SZABOLCSBAN 22 EZER MUNKAÓRA MOSONMAGYARÓVÁRÉRT Építőt és építtetőt egyaránt érint az új vállalati munkaverseny-szabálvzat, amelyet a Szabocs megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőségi tanácsa készített el a közelmúltban. A dokumentum nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó és hatálybalépésével várhatóan megszűnnek a csupán látszólagos felajánlások, fegyelmezettebbé válik a munkavégzés, a dolgozók az eddiginéd fokozottabban törekednek a gazdaságosságra, az építési idők csökkentésére, valamint a minőség javítására — olvastuk a Nyíregyházán megjelenő KEI.ETMAG Y A RORSZÁG-bán. Egy város szépítéséért sok mindent lehet tenni. Lehet városszépítő egyletet alakítani, panaszos levelet írni az újságnak a gondozatlan parkokról, a szemetes utcákról, lehet megszólni a városát óriási szemétkosárnak tekintő járókelőt, lehet felhívást intézni. tiltani, büntetni, jutalmazni. S lehet akciót szervezni, amely az önkéntes erőket mozgósítja a szépítésben való tevékeny részvételre. Ez történt 1971. októberében Mosonmagyaróváron, a KISZ városi küldöttértekezletén, ahol a fiatalok elfogadták és vállalták a „Hat órát a városért” társadalmimunka-akció gondolatát. Az előbbi sorokat a KISALFÖLD-ből vettük, amely elemző cikket közöl a Győr-Sopron megyei város csinosításának kétéves tapasztalatáról. A lap szerint a helyi iskolák és üzemek több mint háromezer fiatalja vette ki részét a nagyarányú munkából, melynek során épületromokat takarítottak és rozzant. kerítéseket távolítottak el, földet teregette^, gödröket temettek be, gazt és kórót irtottak ki, s helyükön bokrosítottak, fásítottak, virágos parkokat alakítottak ki, valamint játszótereket és kisebb sportpályákat építettek. Példás szorgalommal dolgoztak a KISZ-esek. akik között gyakorta lehetett látni a város vezetőit — rendre és rangra való tekintet nélkül A Mosonmagyaróvár esztétikusabbá, rendezettebbé'tételét célzó társadalmi akció összesen 22 ezer munkaórát eredményezett. CIGÁNYÜGYI MUNKABIZOTTSÁG HEVESBEN Az egri NÉPÚJSÁG arról tudósít, hogy a Heves megyei Tanács mellett munkabizottság alakult, amelynek feladata a megyében élő cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek, valamint szociális és társadalmi helyzetének további javítása. A tizenöt tagú testületben képviselve van a szakszervezet, a pályaválasztási tanácsadó, a Vöröskereszt és még számos társadalmi szerv. Mint a lap írja. Hevesben a cigányok anyagi és szociális'gondjainak megoldása folyamatban van. Egészségtelen településeik megszüntetése már évekkel ezelőtt megkezdődött és rfnnak üteme meggyorsult a negyedik ötéves tervben. Közöttük mind többen élnek a lehetőséggel, s a tanács által nyújtott pénzbeli jLámogatás felhasználásával korszerű lakásokat építenek. Tavaly 144 cigánycsalád költözhetett be uj otthonába. Az említett bizottság a napokban tartotta meg első ülését, s azon jóváhagyta a^ következő fél évre vonatkozó és a távlati munkatervet. Ennek megvalósulása révén jelentősen emelkedik majd a Bükk és a Mátra könyékén lakó cigányság életszínvonala. Összeállította: Veikéi Árpád Négyen a napsütésben
