Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

1973. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Előkészítő lőgyakorlaton Meddig védelem a védelem? A raktári dolgozók leltárfelelősségéről A Leltárhiányért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a raktári készletet szabályszerűen adták át és szabályszerűen vet­ték át. A leltárhiány oka min­dig ismeretlen, ugyanis, ha is­mert a leltárhiány oka, akkor már nem lehet a leltárfelelősség­ről szóló jogszabályok alapján a korlátozott felelősségi szabá­lyok szerint eljárni. Ezekben az esetekben már vagy szándékos vagy gondatlan károkozásról, esetleg bűnlselekményről beszél­hetünk. Ha ismeretlen okokból ke­letkezett a raktári készletben a hiány, szükséges, hogy az a ter­mészetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó vesztesig mértékét meghaladja. A termé­szetes mennyiségű csökkenés és a kezeléssel járó veszteséget nor- malizált hiánynak nevezzük. Lel­tárhiány tehát a normalizált hi­ányt meghaladó veszteség. Gyakorlatban többször vitás volt az, hogy ki a felelős a leltárhiányért. Gyakran olyan személyt is köteleznek a hiány megfizetésére, aki a két leltáro­zás közötti időben csák részben dolgozott a raktárban, sőt olyan eset is előfordult, hogy nem is volt benn az említett időszak­ban. Ahhoz, hogy a leltárhiány megállapítható legyen, szükséges a szabályszerűen átadott és át­vett, a normalizált hiány mérté­két meghaladó veszteségen felül az is, hogy a dolgozó a két lel­tározás közötti időszaknak leg­alább a felében és a leltáridő­szak végén is a raktárban le­gyen beosztásban. A leltárrendelet azt is meg­határozza, hogy mi tekinthető raktárnak. Eszerint raktár az anyagok tárolására használt, el­határolt, zárható terület. Sok he­lyen nem felel meg a raktár az előírt követelményeknek. Zárha­tó legyen a raktár. Ha a rak­tári dolgozó „nyitott raktárt ke­zel”, tehát a raktárban elhelye­zet dolgokhoz a raktárvezető tudta nélkül más illetéktelen személy is hozzáférhet, esetle­ges leltárhiány esetén sem ke­rülhet sor a felelősség megálla­pítására. Ha a raktár nem fe­lel meg az említett előírásoknak és a kollektív szerződés mégis rendelkezik a felelősségrevonás tekintetében a dolgozó leltár­hiány címén akkor sem tehető felelőssé. . . . , Az orgoványi lőtér sárga ho­mokja felett — bár még csak, reggel 8 óra volt — vibrált a szeptemberi hőség. Szemerédi Ferenc gyakorlatvezető, szakasz­parancsnok, a tiszaalpári Tisza- táj Termelőszövetkezet trakto­rosa hátán átnedvesedett a kék ing az igyekezettől. IJem csoda, hiszen az előkészítő lőgyakorlat közben a munkásőröknek a kü­lönböző tüzelési testhelyzetek felvételét oktatta. — A legtöbb gond — mondta Szemerédi Ferenc — a fegyver­fogások oktatásával van. Miután az ÁKM új fegyver, s ritkán van a munkásőrök kezében, ezért szükséges, hogy a jó eredmények elérése érdekében gyakoroltas­suk a különböző fogásokat. Vé­leményem szerint ez alapvető feltétele minden lőgyakorlatnak. A munkásőrök megértik ennek szükségességét, s bár alaposan megizzadunk, mégsem tartjuk feleslegesnek. Viglási Lajos, aki 13 éve tag­ja a testületnek, s a régi gép­pisztollyal mindig kiváló ered­ményt ért el a lövészten, kis­sé méltatlankodva' mondta: má­sodszor van a kezében ez a gép­pisztoly, s bár tudja, kiváló fegyver, mégis ha el szeretné érni a korábbi szintet, jól be kell gyakorolni a fogásokat úgy, hogy becsukott szemmel is tűz- kész állapotba tudja hozni. — Szerintem — dobta vállára a fegyverét Gálik Mihály, a tisza­alpári Búzakalász Termelőszövet­kezet húsboltvezetője — csak akkor lehet eredményes a lőgya­korlat, ha az ember úgy ismeri a fegyverét, mint a saját tenye­rét. Az ÁKM-et könnyű kezel­ni, de másképp fekszik az ember tenyerébe, mint a dobtáras. Én ezért is fontosnak tartom a fek­ve, a térdelve, s az állva történő töltés, ürítés gyakorlatát. A tiszaalpári munkásőrszakasz 1969 óta tartja a kiváló szintet. Érthető, hogy a munkásőrök. a szakasz- és raioarancsnokok nem szeretnék a vándorzászlót más­nak odaadni. S amíg a tiszaalpáriak a tü­zelési testhelyzetek elfoelalásá- foglalkoztak. addig Vonák Ist­ván szakaszoarancsnok. a ti«za- kécskei Béke Termelőszövetke­zet p'árttifkára, fegyverismeret­ből tartott ..konzultációt?’. A sá­tori anon darabokra szedett gép­pisztoly tanúskodott arról, hogy minden egyes alkatrész működé­• Tüzelés fekvő testhelyzetből. sét megmagyarázta, de ezen túl­menően, gyakoroltatta a szétsze­dést, öszerakást is. A munkás­őröket természetesen érdekli- a fegyver működése, de hogy ezt még vonzóbbá tegye, versenyt rögtönzött. Az előkészítő lőgyakorlaton részt vett Horváth Sándor, a munkásőrség megyei parancsnok­ságáról, aki valóban kritikus szemmel vizsgálta meg a pa- a jiuiiimiikvl —. rancsnokok felkészültségét, tény­kedését. ö így nyilatkozott az előkészítő munkáról: — Parancsnokaink jól szervez­ték meg a foglalkozást, a sza­bályzatoknak megfelelően oktat­ták munkásőreinket, s alkalma­sint jó ötletért sem mentek a szomszédba. Ez a munkásőral- egység jól felkészült a további lövészetek sikeres végrehajtásá­ra... G. G. Készül a mozaikburkolat A szimferopoli televíziós ké­szülékek gyárának, futószalagján befejezték az ntolsó „Krím—206” készülék szerelését. A gyár tel­jesen átállt az új, tökéletesebb „Krim—217” típus gyártására. Eddig kétmillió tv-készüléket gyártott, ebből 850 ezer darabot a IX. ötéves terv első két évében * * * A Szimferopol—Jalta között közlekedő trolibuszok vezetőinek igen nehéz volt ez a nyár. A szokásosnál több utast kellett szállítaniok az üdülési szezon­ban. A garázsok közötti szocia­lista munkaverseny győztese az alustai garázs kollektívája. Eb­ben az évben eddig 1 millió 700 ezer utast szállított a Szimfero­pol—Alusta—Jalta útvonalon. « * • A szevasztopoli Malahov-kur- gánon levő emlékmúzeumban, ahol tíz évvel ezelőtt nyitották meg Szevasztopol hős védőinek emlékmúzeumát, a napokban köszöntötték a hatmilliomodik látogatót, Szasa Krasznov tizedik osztályos tanulót, aki a Gorkij területi Vacsa városból jött el a múzeumba. Négyhónapos várakozás után harmadszori tervmódosítással megkezdték a kiskunhalasi 560 ágyas kórház külső burkolatá­nak elkészítését. Az első tervek szerint két színű palaburkolatot kapott volna az épület, de ezt nem tudta szállítja a belga cég. A második variáció szerint prai- vit műanyagburkolattal látták volna el, de amikor az anyag egy része már megérkezett a tűzrendészen hatóság tűzveszé­lyesség miatt nem engedélyezte a műanyagburkolást, csak 30 méter magasságig. Az épület vi­szont 37 méter. Végül stiftmozaik mellett dön­töttek, amely 30x30-as papír­lapra van felragasztva, s ezt ce­menthabarcsba nyomják bele, s a megnedvesített papírt — mint a matricáról — lehúzzák és már csak az apró mozaikok fugázá- sa marad hátra. Ezt a munkát már több mint 400 négyzetmé­teren elvégezték, s még 4600 négyzetméter van hátra. A szak­emberek ígérik, hogy még a tél beállta előtt befejezik a mozaik­burkolást. III. A Batthyaneumban A KÖLTSÉGVETÉS FELE OKTATÁSRA, LAKÁSÉPÍTÉSRE Az ipari termelés ebben az év­ben Ukrajnában 6 százalékkal növekszik. Külföldön jól ismerik az ukrán gépgyártási, kohászati, vegyipari és rádióelektronikai termékek. A köztársaságban rö­vid időn belül számos új nagy ipari létesítmény kezdi el a ter­melést, közöttük egy nagy kapa­citású kohómű, textil- és kötött­áru kombinát. A gazdasági élet fejlődésének gyors üteme bizto­sítja a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság jólétének állandó növekedését. Ukrajna ebben az évben költségvetésének felét az oktatás, az egészségvédelem to­vábbi fejlesztésére, lakáépítésre és egyéb szükségletekre fordítja. Álba Iulia, Álba megye szék­helye rendkívül gazdag műemlé­kekben. Ezeik nagy része a mint­egy 70 hektárnyi területet magá­ban foglaló várban van. A vár­ról csupán annyit, hogy valami­kor bolgár erődítmény volt, ame­lyet még a honfoglalás előtti kor­ban építettek. A tatárjárás el­pusztította, IV. Béla korában új­jáépítették, s azóta falai állják a történelem viharát. Az egyik na­gyon érdekes és sok magyar vo­natkozású emléket őrző könyvtár a Batthyaneum, azaz a világhírű Batthyány-könyvtár. Az épület 1719-ben készült, eredetileg a trinitáriusok temploma volt. A rend elűzése után 1784-ben. Bat­thyány Ignác erdélyi püspök és neves egyháztörténész ebbe a templomba telepítette be az ak­kor mintegy 18 ezer kötetet tar­talmazó könyvtárát. A poros fóliánsok közötti Bica Kristina, a könyvtár vezetője ka­lauzolt bennünket, mutatta meg a legdrágább, s a kívülállók szá­mára csupán reprodukcióban hozzáférhető köteteket, amelyeket • Ügyvédhiány volt három napig a bíróságokon. Ennyi ideig tartott az Országos Ügyvédta­nácskozás, ahol az egyik fontos vitatéma a védelem ügye volt. A védői munka tapasztalatairól kérdeztük meg dr. Jacsó Istvánt, aki kiváló ügyvédi munkájáért az elsők között kanta meg a Landler Jenő-emlékérmet. — A közvélemény egy része olykor rosszallóan fogadja, hogy az ügyvéd a bűnöst védi — kezd­te válaszát. — Tudni kell, azon­ban, hogy a vádlottat csak jog­erős ítélet után tekinthetjük bű­nösnek és addig megilleti a jog, hogy mindent elkövessen védel­méért. Ez a védelem nem jelenti minden esetben azt. hogy a vád­lottak padjára került személy a maga ártatlanságát akarja ki­mondatni. hanem esetleg csak azt, hogy az adott eset összes kö­rülményeinek feltárásával álla­pítsa meg a bíróság: egyáltalán bűnös-e a vád alá helyezett, ha pedig igen, akkor milyen bűn- cselekményben-. és ezért milyen büntetést érdemel. Ahhoz, hogy a védelem szempontjai is felszín­re kerüljenek, nekünk, ügyvé­deknek kell segíteni nem egyszer védencünk akaratától függetle­nül, sőt, esetleg annak ellenére is.- Egyik legutóbbi ügyét említi, ahol egv 65 éves ember védelmét látta el. Vád: emberölés. Az idős férfi a rátámadó italos fiát az el­ső kezeügyébe akadó hegyes szer­számmal szúrta halálra. Letartóz­tatása után teíjes letargiába esett és bármilyen súlvos büntetést magára akart vállalni. A bíróság is helyeselte és figyelembe vette a védő által — védence akaratá­tól függetlenül — felhozott eny­hítő körülményeket. aminek alapján a jogos büntetést is ki­szabták. — Meddig terjednek a védelem törvényes keretei? — Vegyük például a bizonyí­tékok ügyét. Védencem érdeké­ben minden javára szolgáló bizo­nyítékot igyekszem megszerezni, de ha arra kér. hogy semmisít­sek meg bizonyos okiratokat, azt már nem vállalhatom, mert meg­haladja a törvényes kereteket. • Különösen nehéz a védelem helyzete, ha nincs tanú. Ilyenkor az ügyvédnek fokozottan tájéko­zottnak kell lennie a kihallgatás lélektanában csakúgy, mint a legkorszérűbb ‘ kr i m i n áltechnl kai vizsgálatokat illetően. — Most éppen egy tanú nélkü­li ügyben képviselem a védelmet — mondta dr. Jacsó István. — Az eset lényege: két fiatal italo­zásból hazafelé menet egymás­nak esett. Az egyik fojtogatni kezdte társát, aki védekezett, majd amikor földre kerültek, reggelig feküdtek egymás mellett, aztán a védencem hazament. Másnap derült ki. hogy az erdő szélén maradt barátiát a vereke­dés közben agyonütötte. A véde­lem egyik legfontosabb feladata, hogy rekonstruálni tudjuk az öl- remenés körülményeit, a vereke­dés kezdeményezőjét. A most le­folytatott orvosszakértői vizsgálat a terhelt nyakán fedezett fel foj- togatási nyomokat és ezzel alá­a könyvtár páncéltermében őriz­nek. A könyvtárnak ma már 58 700 kötete van, ezek közül 1268 kézirat és 569 ősnyomtat­vány. Kérésünkre a könyvtár ve­zetője megmutatta azt a kódexet, mely a nálunk Gyulafehérvári sorok néven ismert nyelvemléket tartalmazza. Az elején a követ­kezők olvashatók: „Gyulafehér­vári kódeksz, benne magyar vers­töredékek. Találta 1898 októberé­ben .Varjú Elemér.” A kódexet eprébként a XIII. században ad­ták ki, s a magyar sorok felte­hetően a XIV. században kelet­keztek, ugyanis valaki a kódex margójára széljegyzeteket írt. Világhírességet vettünk a ke­zünkbe, amikor belelapoztunk a IV. században keletkezett és ki­adott Burgundi kódexbe (Codex Burgundus). Ez a könyvtár leg­féltettebb kincse, nem azért, mert a miniatúrákat arany alapra fes­tették, hanemíegy-egy miniatúra mindössze 5 négyzetcentiméter nagyságú. Az akkori művész — bátran nevezhetjük így — olyan csodálatos finomsággal dolgozta támasztotta a védelem számára fontos enyhítő körülményt, hogy a vádlott volt a védekező. Az ügyvéd először csak holt papíron látja az ügyet. Rajta múlik, hogy megismerje. — Nem szabad sajnálni a,fá­radságot, hogy kimenjünk a helyszínre — folytatta a védő­ügyvéd. — Hadd említsek erre vonatkozóan egy nemrég történt esetet. A vádlott egv külvárosi utca gyalogátkelőhelyén este 9 órakor elütött egy embert. A vád szerint a baleset gyorshajtás miatt történt, mert a gázoló nem vette észre a zebrát. A terhelt ezt tagadta. Védője kérésére nyo­mozási kísérletet tartottak, azaz lejátszották az esetet a helyszí­nen. Kiderült: a kopott felfestést, kifejezetten . lassú közlekedés meliett. az esti rossz világításban még 20 méterről sem lehetett lát­ni, és a gyorshajtás feltételezése is megdőlt. Ezt figyelembe véve szüntete meg az eljárást a rend­őrség és egyben felhívta az ille­tékes tanácsot: a zebrát sürgő­sen fesse újjá. • Az ügyvéddel való beszél­getés után érdemes felidézni a másik oldal, a bírói emelvény ol­daláról alkotott véleményt a vé­dői munkáról. Bernáth Zoltán, aki több évtizedet, töltött el bí­róként az igazságszolgáltatásban — a többi között így foglalta ösz- sze tapasztalatait: — A bíróság előtt, a vádlottak cserélődnek, a védők, az ügyvé­dek köre ugyanaz marad. Egy- egy védő konkrét ügyekben tanú­sított magatartásának „emléke” kisebb-nagvobb mértékben kihat más tárgyalási napokra, ikésőbbi ügyekre is. így aztán a későbbi ügyek vádlottainak védői koráb­bi korrekt, viselkedéséből jó ér­telemben vett előnyük származ­hat. 9 A védő megszerzett szava­hihetősége a bíróság előtt olyan tőke — hangsúlyozza Bernáth Zoltán —. amely kamatozik. Ha ilyen ügyvéd mondja azt, hogy meggyőződése szerint ártatlan a védence, akkor szavainak súlya is- elgondolkoztatja a bíróságot. Ha viszont egy ügyvéd minden­kit mindig ártatlannak mond, szavainak nincs hitele. A bírósá­got különben sem tévesztik meg az üres szavak. A tényeket nézi. Előfordulj hogv mind a vádlott, mind a vádlott családja remek­műnek tartia az elhangzott vé­dőbeszédet. A védő ugyanis elso­rolja a vádlott yvermekbetegsé- geit. pár nérc leforgása alatt ki­mutat minden csapást, amelyet a vádlott évtizedek során elszen­vedett. A vádlottnak is jólesik könnyet -hullatnia önmagáért és sírnak a rokonok is. sőt a hall­gatóság szeme sem marad szá­raz. Ilyenkor azonban megfeled­keznek arról, hogv a bíróság előtt naponta tárulnak fel tragédiák, a bíróságot e fogásokkal nehéz befolyásolni. A védő tehát akkor teljesíti jól a feladatát, ha té­nyekre alapozza a védelmet. Pálos Miklós ki az alakok, arcok vonásait, az ujjak finom hajlatait, hogy párját ritkítja. Az aranyból és virágok szirmaik'1 készített festékek, no meg a művész páratlan ecsetke­zelése három dimenzióban, tehát mélységében is érzékelteti ennek a miniatúrának valamennyi rész­letét. A Codex Aureus szintén egyik világhíressége a könyvtárnak. Ezt a IX. században, 805-ben ké­szítették Nagy Károly udvarában. A kódex tulajdonképpen két részből áll, az egyiket a londoni British Múzeumban őrzik. A Batthyaneumban látott csodálatos könyvnek a történetét is hallot­tuk: 1555-ig volt Nagy Károly udvarában, majd a 30 éves há­ború idején, 1662-ben a vár ostro­makor egy katona megtalálta, s eladta Migazzi bécsi kardinális­nak. Tőle vette meg Batthyány Ignác, más könyvekkel együtt. S hogy ez a könyv, amelyet arany­tintával írtak és csodálatos mi- niatúrákkal díszítettek, kultúr­történeti jelentőségén túl milyen értéket képvisel, az egyetlen adattal lehet illusztrálni. Az 1965-ös aacheni kiállításon a kö­tetet 9 millió márkára biztosí­tották. A Batthyaneumban is ritkaság­ként tartják számon azt a te­nyérnyi nagyságú, kézzel írott kötetet, amelynek nem annyira szövege, prünt inkább előállítása érdekes. A kötetet a XIII. század­ban egy másoló-barát elvetélt bárányok bőrére írta, olyan apró betűkkel, amelyeket ma is csak erős nagyítóval lehet felismerni. A könyvtár vezetőjétől kérdez­tük: vajon a barát abban az idő­ben milyen nagyítót használt, hogy ilyen apró betűkből 40 sort irt egy oldalra. Bica Kristina el­magyarázta: a bárát vízcseppen, ezen a természetes nagyítón ke­resztül «ézve írta egymás után a parányi betűket, sőt az egyes ol­dalak kezdetét, a sor elején, még miniatúrával is díszítette. Az alig bélyeg nagyságú „festmé­nyek” legapróbb részletei is mesterien kidolgozottak. Egy egész élet munkája fekszik eb­ben a kötetben, amely az ó- és az újtestamentumot tartalmazza. Földrajzi atlaszt is láttunk, amelyet nem is olyan „régen”, 1572-ben adtak ki, latin nyelven, s az akkori nagyobb várak teljes leírását és képét tartalmazza. A várat ábrázoló kép fehér-fekete nyomtatással készült és kézzel színezték. Egyébként a várak melletti hajók felvonulása arra is választ ad, milyen erejű volt flottája, s milyen fegyverzettel harcoltak a katonák. A Batthyaneum ma is élő könyvtár, a kutatókon kívül ugyanis a főiskolások, az érdek­lődők is megtekinthetik. A gyűj­tés, a könyvtár kincseinek gaz­dagítása ma sem szünetel. Az épületről talán még any- nyit: Batthyány Ignác az 1780- as években az épület tetején csil­lagvizsgálót létesített. Ez az égi­testeket megfigyelő állomás Ro­mánia legrégibb ilyen intézmé­nye. Gémes Gábor • Fegyverszereléál verseny. A Krimszkaja Pravda írja

Next

/
Thumbnails
Contents