Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
1973. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Előkészítő lőgyakorlaton Meddig védelem a védelem? A raktári dolgozók leltárfelelősségéről A Leltárhiányért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a raktári készletet szabályszerűen adták át és szabályszerűen vették át. A leltárhiány oka mindig ismeretlen, ugyanis, ha ismert a leltárhiány oka, akkor már nem lehet a leltárfelelősségről szóló jogszabályok alapján a korlátozott felelősségi szabályok szerint eljárni. Ezekben az esetekben már vagy szándékos vagy gondatlan károkozásról, esetleg bűnlselekményről beszélhetünk. Ha ismeretlen okokból keletkezett a raktári készletben a hiány, szükséges, hogy az a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó vesztesig mértékét meghaladja. A természetes mennyiségű csökkenés és a kezeléssel járó veszteséget nor- malizált hiánynak nevezzük. Leltárhiány tehát a normalizált hiányt meghaladó veszteség. Gyakorlatban többször vitás volt az, hogy ki a felelős a leltárhiányért. Gyakran olyan személyt is köteleznek a hiány megfizetésére, aki a két leltározás közötti időben csák részben dolgozott a raktárban, sőt olyan eset is előfordult, hogy nem is volt benn az említett időszakban. Ahhoz, hogy a leltárhiány megállapítható legyen, szükséges a szabályszerűen átadott és átvett, a normalizált hiány mértékét meghaladó veszteségen felül az is, hogy a dolgozó a két leltározás közötti időszaknak legalább a felében és a leltáridőszak végén is a raktárban legyen beosztásban. A leltárrendelet azt is meghatározza, hogy mi tekinthető raktárnak. Eszerint raktár az anyagok tárolására használt, elhatárolt, zárható terület. Sok helyen nem felel meg a raktár az előírt követelményeknek. Zárható legyen a raktár. Ha a raktári dolgozó „nyitott raktárt kezel”, tehát a raktárban elhelyezet dolgokhoz a raktárvezető tudta nélkül más illetéktelen személy is hozzáférhet, esetleges leltárhiány esetén sem kerülhet sor a felelősség megállapítására. Ha a raktár nem felel meg az említett előírásoknak és a kollektív szerződés mégis rendelkezik a felelősségrevonás tekintetében a dolgozó leltárhiány címén akkor sem tehető felelőssé. . . . , Az orgoványi lőtér sárga homokja felett — bár még csak, reggel 8 óra volt — vibrált a szeptemberi hőség. Szemerédi Ferenc gyakorlatvezető, szakaszparancsnok, a tiszaalpári Tisza- táj Termelőszövetkezet traktorosa hátán átnedvesedett a kék ing az igyekezettől. IJem csoda, hiszen az előkészítő lőgyakorlat közben a munkásőröknek a különböző tüzelési testhelyzetek felvételét oktatta. — A legtöbb gond — mondta Szemerédi Ferenc — a fegyverfogások oktatásával van. Miután az ÁKM új fegyver, s ritkán van a munkásőrök kezében, ezért szükséges, hogy a jó eredmények elérése érdekében gyakoroltassuk a különböző fogásokat. Véleményem szerint ez alapvető feltétele minden lőgyakorlatnak. A munkásőrök megértik ennek szükségességét, s bár alaposan megizzadunk, mégsem tartjuk feleslegesnek. Viglási Lajos, aki 13 éve tagja a testületnek, s a régi géppisztollyal mindig kiváló eredményt ért el a lövészten, kissé méltatlankodva' mondta: másodszor van a kezében ez a géppisztoly, s bár tudja, kiváló fegyver, mégis ha el szeretné érni a korábbi szintet, jól be kell gyakorolni a fogásokat úgy, hogy becsukott szemmel is tűz- kész állapotba tudja hozni. — Szerintem — dobta vállára a fegyverét Gálik Mihály, a tiszaalpári Búzakalász Termelőszövetkezet húsboltvezetője — csak akkor lehet eredményes a lőgyakorlat, ha az ember úgy ismeri a fegyverét, mint a saját tenyerét. Az ÁKM-et könnyű kezelni, de másképp fekszik az ember tenyerébe, mint a dobtáras. Én ezért is fontosnak tartom a fekve, a térdelve, s az állva történő töltés, ürítés gyakorlatát. A tiszaalpári munkásőrszakasz 1969 óta tartja a kiváló szintet. Érthető, hogy a munkásőrök. a szakasz- és raioarancsnokok nem szeretnék a vándorzászlót másnak odaadni. S amíg a tiszaalpáriak a tüzelési testhelyzetek elfoelalásá- foglalkoztak. addig Vonák István szakaszoarancsnok. a ti«za- kécskei Béke Termelőszövetkezet p'árttifkára, fegyverismeretből tartott ..konzultációt?’. A sátori anon darabokra szedett géppisztoly tanúskodott arról, hogy minden egyes alkatrész működé• Tüzelés fekvő testhelyzetből. sét megmagyarázta, de ezen túlmenően, gyakoroltatta a szétszedést, öszerakást is. A munkásőröket természetesen érdekli- a fegyver működése, de hogy ezt még vonzóbbá tegye, versenyt rögtönzött. Az előkészítő lőgyakorlaton részt vett Horváth Sándor, a munkásőrség megyei parancsnokságáról, aki valóban kritikus szemmel vizsgálta meg a pa- a jiuiiimiikvl —. rancsnokok felkészültségét, ténykedését. ö így nyilatkozott az előkészítő munkáról: — Parancsnokaink jól szervezték meg a foglalkozást, a szabályzatoknak megfelelően oktatták munkásőreinket, s alkalmasint jó ötletért sem mentek a szomszédba. Ez a munkásőral- egység jól felkészült a további lövészetek sikeres végrehajtására... G. G. Készül a mozaikburkolat A szimferopoli televíziós készülékek gyárának, futószalagján befejezték az ntolsó „Krím—206” készülék szerelését. A gyár teljesen átállt az új, tökéletesebb „Krim—217” típus gyártására. Eddig kétmillió tv-készüléket gyártott, ebből 850 ezer darabot a IX. ötéves terv első két évében * * * A Szimferopol—Jalta között közlekedő trolibuszok vezetőinek igen nehéz volt ez a nyár. A szokásosnál több utast kellett szállítaniok az üdülési szezonban. A garázsok közötti szocialista munkaverseny győztese az alustai garázs kollektívája. Ebben az évben eddig 1 millió 700 ezer utast szállított a Szimferopol—Alusta—Jalta útvonalon. « * • A szevasztopoli Malahov-kur- gánon levő emlékmúzeumban, ahol tíz évvel ezelőtt nyitották meg Szevasztopol hős védőinek emlékmúzeumát, a napokban köszöntötték a hatmilliomodik látogatót, Szasa Krasznov tizedik osztályos tanulót, aki a Gorkij területi Vacsa városból jött el a múzeumba. Négyhónapos várakozás után harmadszori tervmódosítással megkezdték a kiskunhalasi 560 ágyas kórház külső burkolatának elkészítését. Az első tervek szerint két színű palaburkolatot kapott volna az épület, de ezt nem tudta szállítja a belga cég. A második variáció szerint prai- vit műanyagburkolattal látták volna el, de amikor az anyag egy része már megérkezett a tűzrendészen hatóság tűzveszélyesség miatt nem engedélyezte a műanyagburkolást, csak 30 méter magasságig. Az épület viszont 37 méter. Végül stiftmozaik mellett döntöttek, amely 30x30-as papírlapra van felragasztva, s ezt cementhabarcsba nyomják bele, s a megnedvesített papírt — mint a matricáról — lehúzzák és már csak az apró mozaikok fugázá- sa marad hátra. Ezt a munkát már több mint 400 négyzetméteren elvégezték, s még 4600 négyzetméter van hátra. A szakemberek ígérik, hogy még a tél beállta előtt befejezik a mozaikburkolást. III. A Batthyaneumban A KÖLTSÉGVETÉS FELE OKTATÁSRA, LAKÁSÉPÍTÉSRE Az ipari termelés ebben az évben Ukrajnában 6 százalékkal növekszik. Külföldön jól ismerik az ukrán gépgyártási, kohászati, vegyipari és rádióelektronikai termékek. A köztársaságban rövid időn belül számos új nagy ipari létesítmény kezdi el a termelést, közöttük egy nagy kapacitású kohómű, textil- és kötöttáru kombinát. A gazdasági élet fejlődésének gyors üteme biztosítja a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság jólétének állandó növekedését. Ukrajna ebben az évben költségvetésének felét az oktatás, az egészségvédelem további fejlesztésére, lakáépítésre és egyéb szükségletekre fordítja. Álba Iulia, Álba megye székhelye rendkívül gazdag műemlékekben. Ezeik nagy része a mintegy 70 hektárnyi területet magában foglaló várban van. A várról csupán annyit, hogy valamikor bolgár erődítmény volt, amelyet még a honfoglalás előtti korban építettek. A tatárjárás elpusztította, IV. Béla korában újjáépítették, s azóta falai állják a történelem viharát. Az egyik nagyon érdekes és sok magyar vonatkozású emléket őrző könyvtár a Batthyaneum, azaz a világhírű Batthyány-könyvtár. Az épület 1719-ben készült, eredetileg a trinitáriusok temploma volt. A rend elűzése után 1784-ben. Batthyány Ignác erdélyi püspök és neves egyháztörténész ebbe a templomba telepítette be az akkor mintegy 18 ezer kötetet tartalmazó könyvtárát. A poros fóliánsok közötti Bica Kristina, a könyvtár vezetője kalauzolt bennünket, mutatta meg a legdrágább, s a kívülállók számára csupán reprodukcióban hozzáférhető köteteket, amelyeket • Ügyvédhiány volt három napig a bíróságokon. Ennyi ideig tartott az Országos Ügyvédtanácskozás, ahol az egyik fontos vitatéma a védelem ügye volt. A védői munka tapasztalatairól kérdeztük meg dr. Jacsó Istvánt, aki kiváló ügyvédi munkájáért az elsők között kanta meg a Landler Jenő-emlékérmet. — A közvélemény egy része olykor rosszallóan fogadja, hogy az ügyvéd a bűnöst védi — kezdte válaszát. — Tudni kell, azonban, hogy a vádlottat csak jogerős ítélet után tekinthetjük bűnösnek és addig megilleti a jog, hogy mindent elkövessen védelméért. Ez a védelem nem jelenti minden esetben azt. hogy a vádlottak padjára került személy a maga ártatlanságát akarja kimondatni. hanem esetleg csak azt, hogy az adott eset összes körülményeinek feltárásával állapítsa meg a bíróság: egyáltalán bűnös-e a vád alá helyezett, ha pedig igen, akkor milyen bűn- cselekményben-. és ezért milyen büntetést érdemel. Ahhoz, hogy a védelem szempontjai is felszínre kerüljenek, nekünk, ügyvédeknek kell segíteni nem egyszer védencünk akaratától függetlenül, sőt, esetleg annak ellenére is.- Egyik legutóbbi ügyét említi, ahol egv 65 éves ember védelmét látta el. Vád: emberölés. Az idős férfi a rátámadó italos fiát az első kezeügyébe akadó hegyes szerszámmal szúrta halálra. Letartóztatása után teíjes letargiába esett és bármilyen súlvos büntetést magára akart vállalni. A bíróság is helyeselte és figyelembe vette a védő által — védence akaratától függetlenül — felhozott enyhítő körülményeket. aminek alapján a jogos büntetést is kiszabták. — Meddig terjednek a védelem törvényes keretei? — Vegyük például a bizonyítékok ügyét. Védencem érdekében minden javára szolgáló bizonyítékot igyekszem megszerezni, de ha arra kér. hogy semmisítsek meg bizonyos okiratokat, azt már nem vállalhatom, mert meghaladja a törvényes kereteket. • Különösen nehéz a védelem helyzete, ha nincs tanú. Ilyenkor az ügyvédnek fokozottan tájékozottnak kell lennie a kihallgatás lélektanában csakúgy, mint a legkorszérűbb ‘ kr i m i n áltechnl kai vizsgálatokat illetően. — Most éppen egy tanú nélküli ügyben képviselem a védelmet — mondta dr. Jacsó István. — Az eset lényege: két fiatal italozásból hazafelé menet egymásnak esett. Az egyik fojtogatni kezdte társát, aki védekezett, majd amikor földre kerültek, reggelig feküdtek egymás mellett, aztán a védencem hazament. Másnap derült ki. hogy az erdő szélén maradt barátiát a verekedés közben agyonütötte. A védelem egyik legfontosabb feladata, hogy rekonstruálni tudjuk az öl- remenés körülményeit, a verekedés kezdeményezőjét. A most lefolytatott orvosszakértői vizsgálat a terhelt nyakán fedezett fel foj- togatási nyomokat és ezzel aláa könyvtár páncéltermében őriznek. A könyvtárnak ma már 58 700 kötete van, ezek közül 1268 kézirat és 569 ősnyomtatvány. Kérésünkre a könyvtár vezetője megmutatta azt a kódexet, mely a nálunk Gyulafehérvári sorok néven ismert nyelvemléket tartalmazza. Az elején a következők olvashatók: „Gyulafehérvári kódeksz, benne magyar verstöredékek. Találta 1898 októberében .Varjú Elemér.” A kódexet eprébként a XIII. században adták ki, s a magyar sorok feltehetően a XIV. században keletkeztek, ugyanis valaki a kódex margójára széljegyzeteket írt. Világhírességet vettünk a kezünkbe, amikor belelapoztunk a IV. században keletkezett és kiadott Burgundi kódexbe (Codex Burgundus). Ez a könyvtár legféltettebb kincse, nem azért, mert a miniatúrákat arany alapra festették, hanemíegy-egy miniatúra mindössze 5 négyzetcentiméter nagyságú. Az akkori művész — bátran nevezhetjük így — olyan csodálatos finomsággal dolgozta támasztotta a védelem számára fontos enyhítő körülményt, hogy a vádlott volt a védekező. Az ügyvéd először csak holt papíron látja az ügyet. Rajta múlik, hogy megismerje. — Nem szabad sajnálni a,fáradságot, hogy kimenjünk a helyszínre — folytatta a védőügyvéd. — Hadd említsek erre vonatkozóan egy nemrég történt esetet. A vádlott egv külvárosi utca gyalogátkelőhelyén este 9 órakor elütött egy embert. A vád szerint a baleset gyorshajtás miatt történt, mert a gázoló nem vette észre a zebrát. A terhelt ezt tagadta. Védője kérésére nyomozási kísérletet tartottak, azaz lejátszották az esetet a helyszínen. Kiderült: a kopott felfestést, kifejezetten . lassú közlekedés meliett. az esti rossz világításban még 20 méterről sem lehetett látni, és a gyorshajtás feltételezése is megdőlt. Ezt figyelembe véve szüntete meg az eljárást a rendőrség és egyben felhívta az illetékes tanácsot: a zebrát sürgősen fesse újjá. • Az ügyvéddel való beszélgetés után érdemes felidézni a másik oldal, a bírói emelvény oldaláról alkotott véleményt a védői munkáról. Bernáth Zoltán, aki több évtizedet, töltött el bíróként az igazságszolgáltatásban — a többi között így foglalta ösz- sze tapasztalatait: — A bíróság előtt, a vádlottak cserélődnek, a védők, az ügyvédek köre ugyanaz marad. Egy- egy védő konkrét ügyekben tanúsított magatartásának „emléke” kisebb-nagvobb mértékben kihat más tárgyalási napokra, ikésőbbi ügyekre is. így aztán a későbbi ügyek vádlottainak védői korábbi korrekt, viselkedéséből jó értelemben vett előnyük származhat. 9 A védő megszerzett szavahihetősége a bíróság előtt olyan tőke — hangsúlyozza Bernáth Zoltán —. amely kamatozik. Ha ilyen ügyvéd mondja azt, hogy meggyőződése szerint ártatlan a védence, akkor szavainak súlya is- elgondolkoztatja a bíróságot. Ha viszont egy ügyvéd mindenkit mindig ártatlannak mond, szavainak nincs hitele. A bíróságot különben sem tévesztik meg az üres szavak. A tényeket nézi. Előfordulj hogv mind a vádlott, mind a vádlott családja remekműnek tartia az elhangzott védőbeszédet. A védő ugyanis elsorolja a vádlott yvermekbetegsé- geit. pár nérc leforgása alatt kimutat minden csapást, amelyet a vádlott évtizedek során elszenvedett. A vádlottnak is jólesik könnyet -hullatnia önmagáért és sírnak a rokonok is. sőt a hallgatóság szeme sem marad száraz. Ilyenkor azonban megfeledkeznek arról, hogv a bíróság előtt naponta tárulnak fel tragédiák, a bíróságot e fogásokkal nehéz befolyásolni. A védő tehát akkor teljesíti jól a feladatát, ha tényekre alapozza a védelmet. Pálos Miklós ki az alakok, arcok vonásait, az ujjak finom hajlatait, hogy párját ritkítja. Az aranyból és virágok szirmaik'1 készített festékek, no meg a művész páratlan ecsetkezelése három dimenzióban, tehát mélységében is érzékelteti ennek a miniatúrának valamennyi részletét. A Codex Aureus szintén egyik világhíressége a könyvtárnak. Ezt a IX. században, 805-ben készítették Nagy Károly udvarában. A kódex tulajdonképpen két részből áll, az egyiket a londoni British Múzeumban őrzik. A Batthyaneumban látott csodálatos könyvnek a történetét is hallottuk: 1555-ig volt Nagy Károly udvarában, majd a 30 éves háború idején, 1662-ben a vár ostromakor egy katona megtalálta, s eladta Migazzi bécsi kardinálisnak. Tőle vette meg Batthyány Ignác, más könyvekkel együtt. S hogy ez a könyv, amelyet aranytintával írtak és csodálatos mi- niatúrákkal díszítettek, kultúrtörténeti jelentőségén túl milyen értéket képvisel, az egyetlen adattal lehet illusztrálni. Az 1965-ös aacheni kiállításon a kötetet 9 millió márkára biztosították. A Batthyaneumban is ritkaságként tartják számon azt a tenyérnyi nagyságú, kézzel írott kötetet, amelynek nem annyira szövege, prünt inkább előállítása érdekes. A kötetet a XIII. században egy másoló-barát elvetélt bárányok bőrére írta, olyan apró betűkkel, amelyeket ma is csak erős nagyítóval lehet felismerni. A könyvtár vezetőjétől kérdeztük: vajon a barát abban az időben milyen nagyítót használt, hogy ilyen apró betűkből 40 sort irt egy oldalra. Bica Kristina elmagyarázta: a bárát vízcseppen, ezen a természetes nagyítón keresztül «ézve írta egymás után a parányi betűket, sőt az egyes oldalak kezdetét, a sor elején, még miniatúrával is díszítette. Az alig bélyeg nagyságú „festmények” legapróbb részletei is mesterien kidolgozottak. Egy egész élet munkája fekszik ebben a kötetben, amely az ó- és az újtestamentumot tartalmazza. Földrajzi atlaszt is láttunk, amelyet nem is olyan „régen”, 1572-ben adtak ki, latin nyelven, s az akkori nagyobb várak teljes leírását és képét tartalmazza. A várat ábrázoló kép fehér-fekete nyomtatással készült és kézzel színezték. Egyébként a várak melletti hajók felvonulása arra is választ ad, milyen erejű volt flottája, s milyen fegyverzettel harcoltak a katonák. A Batthyaneum ma is élő könyvtár, a kutatókon kívül ugyanis a főiskolások, az érdeklődők is megtekinthetik. A gyűjtés, a könyvtár kincseinek gazdagítása ma sem szünetel. Az épületről talán még any- nyit: Batthyány Ignác az 1780- as években az épület tetején csillagvizsgálót létesített. Ez az égitesteket megfigyelő állomás Románia legrégibb ilyen intézménye. Gémes Gábor • Fegyverszereléál verseny. A Krimszkaja Pravda írja
