Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
1973. szeptember 13 0 PETŐFI NÉPE 0 3 A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) mertette a közoktatás megyénkben ellátottsági szintjét, más -megyékhez viszonyítva. Ebből az • derült ki, hogy a szakrendszerű oktatásban, a középiskolás beiskolázások, s méginkább a szak- középiskolába járó tanulók arányában megyénk elmaradt az országos átlagtól és más hasonló adottágú megyéktől. Gondjaink közé tartozik a költségvetési ellátottság alacsony szintje is. Ebből következnek az irányelvekben felsorolt feladatok is, amelyek — a megyei pártbizottság határozatának megfelelően — rövid-, közép-, és hosszútávra szabják meg a tanácsok legfőbb tennivalóit a közoktatás fejlesztésében. (Az irányelvek ismertetésére lapunkban még visszatérünk.) A megyei tanács fontosnak tartja megyénk közoktatása társadalmi bázisának kiszélesítését, a társadalmi erőforrások összehangolását, továbbra is számít a tanácsi, társadalmi szervek, az üzemek, a felnövekvő nemzedék szocialista nevelésében vállalt fokozott felelősségére. Az előterjesztés anyagát olyan dokumentumnak tekinti, amely hosszabb távra megszabja a megyében az állami oktatás fejlesztésének szükségleteit, felméri igényeit, s így alapjául szolgál az V. és VI. ötéves tervek készítésének. Madarász László tanácselnökhelyettes beszámolóját vita követte. Az állami oktatás fejlesztésére vonatkozó irányelvek nagy érdeklődést váltottak ki, ezt az elhangzott tizenegy felszólalás és öt írásban beadott javaslat is bizonyította. A vitában a tanácstagok közül részt vettek: Major Imre, Harmath Lajosné, Kincses Ferenc, dr. Szabó Miklós, Kóczián Zoltán, dr. Jenei Jánosné, dr. Zalántai Endréné és Kovács Sándor. Felszólalt továbbá Mándics Mihály országgyűlési képviselő. Molnár Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője és Szűcs Sándor, a pedagógus szak- szervezet megyei titkára« A felszólalásokra Madarász László válaszolt, aki köszönetét mondott a fontos társadalom- politikai feladat érdekében kifejtett segítségért, az elhangzott javaslatokért, amelyeket érvényesíteni fognak az irányelvek megvalósítása során. A tanács az előterjesztést a kiegészítésekkel elfogadta. A tanácsülés napirendjén a továbbiakban a IV. ötéves fejlesztési terv első kétévi végrehajtásáról szóló jelentés szerepelt, melynek előadója Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese voltismert legkorszerűbb feldolgozási technológia. Folytatódtak a kenyérellátás javítását célzó sütőipari beruházások, amelyet tanácsi pénzeszközökből 47 millió forint fejlesztési alappal támogatunk a tervidőszakban. Üjabb szőlő- és borfeldolgozó üzemek. létesültek, amelyek közül kiemelkedő a szikrai borkombinát. A tejfeldolgozás és tejtermékellátás javítását szolgálja a kecskeméti új tejüzem. A kiskereskedelmi áruforgalom az időarányosan tervezett mértéket 24,5 százalékkal haladta meg, s várható, hogy a tervidőszak végéig ez az ütem folytatódik. A két év alatt végrehajtott hálózatfejlesztés az időarányosnál 38,5 százalékkal magasabb volt, s mintegy 33 ezer négyzetméter alapterülettel bővült a kereskedelmi hálózat. Változatlanul tapasztalható volt az a kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az új lakótelepeken a járulékos beruházások csak késve valósulnak meg. Tohai László előadói beszéde — Első ízben adunk számot a megyei IV. ötéves területi fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről az első két év tény- számai és részben az, azóta eltelt újabb félév tapasztalatai alapján — kezdte beszámolóját Tohai elvtárs. — Az írásos anyag alapján úgy hiszem már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a megye első középtávú területfejlesztési terve kiállta az idők próbáját, összességében, de zömmel részleteiben is a terv célkitűzései reálisnak, előremutatónak bizonyultak. Elöljáróban a megye demográfiai helyzetéről adott tájékoztatást az elnökhelyettes. Mint mondotta: a megye népessége a területi tervben kitűzött két év alatti ezerfős növekedéssel szemben mintegy 600 fővel csökkent. A két év adataiból olyan következtetést kell levonnunk,, hogy a célul kitűzött 2,5 ezer fős népességnövekedés nem következik be, hanem a megye népessége a tervidőszak alatt gyakorlatilag változatlan marad. A terv célkitűzéseinél kedvezőbb változások következtek be a megye foglalkoztatási struktúrájában. A számítottnál nagyobb mértékben nőtt a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkozta- tötídk száma, S létszámuk 1973. január 1-én 160 ezer 200 fő volt. Ugyanakkor az előirányzottnál erőteljesebben csökkent a mező- gazdasági aktív keresők száma a tervben előirányzott növekedéssel szemben mintegy , 6 százalékkal csökkent. Ezek a tendenciák — ha időarányosan nem is, valamennyi népgazdasági ágazatnál — a középtávú terv célkitűzéseivel alapvetően összhangban vannak, a tervtől való kisebb eltérések pedig kedvező irányúak. A termelőerők másik font.os elemét a termelési eszközök képezik. Megyénkben a termelési eszközök fejlesztési színvonala a legtöbb ágazatban az országos átlag alatt van. Kivétel ez alól a mezőgazdaság, amelyhez megyénk hagyományosan jó adottságokkal rendelkezik. Áz elmaradottság felszámolása csak fokozatosan, jelentős beruházásokkal érhető el. Sajnos, a beruházások volumene és növekedési üteme nem volt megfelelő sem a korábbi, sem a jelenlegi tervidőszakban. Vonatkozik ez a termelő ágazatok és az infrastruktúra fejlesztésére egyaránt. A IV. ötéves terv a szocialista szektor beruházásaira 17,4 milliárd forintot irányzott elő. Ä két év alatt ebből mintegy 7,1 milli- . árd forint valósult meg, amely pontosan időarányos teljesítést jelent. Ezen belül a tanácsi bé- ruházások 1,2 milliárd forintos teljesítése az 5 évre előirányzottnak felét képezi két év alatt, vagyis a teljesítés jobb az időarányosnál. Az egyes népgazdasági ágakban a beruházási előirányzatok időarányos teljesítése tekintetében eltérő kép alakult ki. Elmaradt az időarányos teljesítéstől az ipari, a szállítás-hírközlési és az építőipari ágazatok beruházási tevékenysége. Ugyanakkor meghaladja az időarányost a mező- gazdasági és az infrastrukturális beruházások teljesítése. Az első két év eredményei alapján a hátralevő években globálisan biztosítottnak látszik a beruházási tervelőirányzatok teljesítése. Mindez nem jelenti, hogy elégedettek lehetünk. Évek óta megyénkben legalacsonyabb a szocialista szektor beruházásainak egy lakosra jutó értéke. A továbbiakban Tohai László -a termelő ágazatok fejlődéséről beszélt. — Az iparfejlesztési célkitűzések súlypontja a IV. ötéves tervben — a korábbiaktól eltérően — már nein a foglalkoztatás növelése, hanem a műszaki-technikai fejlődés, a termelékenység növelése volt. E célkitűzések megvalósítása érdekében az elmúlt két évben jelentős előrehaladást tettünk. A két év alatt 1,23 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az ágazatban, ami az eredeti terv 34,2 százalékos — az időarányostól elmaradó — teljesítésének felel meg. Ez a lemaradás döntően az ágasegyházi gázbeton- gyár beruházásának elmaradásából adódik. A megye szocialista iparának termelési értéke évi mintegy 10 százalékos növekedést mutat, amely kétszerese az országos átlagnak. A szocialista ipar foglalkoztatottainak száma a két év alatt 5,7 százalékkal emelkedett, s így 1972 végén meghaladta a 66 ezer főt. Ugyanezen idő alatt országosan 1 százalékkal csökkent a szocialista ipar foglalkoztatottainak száma, az előirányzott - másfél százalékos növekedéssel szemben. Kedvezően alakult az ipar területi elhelyezkedése is. Az iparilag kevésbé fejlett Kiskunfélegyháza részére 65 millió forintos iparfejlesztési támogatást biztosítottunk a IV. ötéves tervben. Az így támogatott beruházások megvalósulásában a két év alatt jelentős előrehaladás történt. Szólni kell ugyanakkor egy kedvezőtlen jelenségről is. Az utóbbi években sok kisközség részéről tapasztalható olyan törekvés, hogy ipart kívánnak letelepíteni. A megye iparfejlesztési koncepciójától eltérően az elmúlt két évben sok elaprózott kisüzem jött létre. Ez gyengíti az ipari centrumok fejlődésének lehetőségét, mivel elszívja a korlátozott számban rendelkezésre álló munkaerőt, ugyanakkor tovább decentralizálja az amúgy is meglehetősen szétforgácsolt megyei ipart. A IV. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben fő feladat, hogy a megyében megfelelő ágazati és területi koncentráció induljon meg, erőteljes korszerűsítési folyamattal egybekapcsolva. Ennek érdekében meg kell állítani az elaprózott üzemek számának növekedését. sőt több esetben az összevonás lehetőségét is mérlegelni kell. A megye szocialista építőiparáról szólva elmondotta: 1971. évben az előző évhez viszonyítva 20 százalékkal nőtt az építőipari termelés értéke, míg 1972-ben folyó áron az előző évi szinten maradt. Ez utóbbi jelenség a beruházási egyensúly helyreállítására hozott központi intézkedésekkel függ össze. Mindkét évre jellemző kedvező tendencia, hogy tovább emelkedett az állami szektor részaránya, amely ma már az összes építőipari termelésnek felét adja, s értéke éves szinten megközelíti az 1,3 milliárd forintot. Az elmúlt két év legjelentősebb eredménye az építőipar technológiai korszerűsítésének megkezdése és erőteljes megvalósítása. Ez elengedhetetlen feltétele az egyre növekvő építési igények Kielégítésének. A megye élelmiszer-gazdaságának termelése — mondotta Tohai elvtárs — összességében kedvezően alakult, s mind a terv célkitűzéseit, mind a bázisidőszak eredményeit túlszárnyalta. A mezőgazdaság bruttó termelése — változatlan áron — az elmúlt két év átlagban időarányosan 4 százalékkal haladja meg a célkitűzéseket és 13 százalékkal magasabb az 1970. évinél. Ezen belül a növénytermesztés 13,4 az állattenyésztés 12,5 százalékkal termelt többet, mint 1970- ben. A két év eredménye jó alapot biztosít a IV. ötéves terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez. A növénytermelésen belül kiemelkedő a kenyérgabona-termelés eredménye. 1972-ben, de már 1971- ben is az 1975. évre előirányzott terméseredményt is túlszárnyaltuk. Hasonlóan kiemelkedő eredmények születtek a takarmánygabona-termelésben. Kedvezőtlenül alakult viszont a cukorrépa, napraforgó, paradicsom és vöröshagyma termelése. Ezeknél a terményeknél a hozamok növekedtek ugyan, de nem pótolták a területcsökkenésből adódó termeléskiesést A zöldségprogram keretében eredményként könyvelhetjük el a bázisgazdaságok szervezésének megkezdését. Kedvezőtlen jelenség, hogy a szőlőtelepítések az állami támogatás megszűnése után .minimálisra csökkentek, s ezzel összefüggésben a gazdaságtalan kisüzemi parcellák megszűnése a tervezettnél lassúbb ütemű volt. Az állattenyésztés területén a sertéstenyésztés eredményei voltak kiemelkedők. Ebben az évben a májusi állatszámlálások adatai szerint már 766 ezer darab sertés volt a megyében, az 1975. évre előirányzott 664 ezer darabbal szemben. Folyamatosan üzembe lépnek a szakosított sertéstelepek. Ebben az évben 20 ilyen telep kezdi meg működését, A szarvasmarha-állomány az első két évben mintegy 4 ezerrel csökkent. Az ez évben tapasztalható kedvező tendencia mellett és a szarvasmarha-program megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítések ellenére sem fog előreláthatóan teljes mértékben megvalósulni a tervben előirányzott fejlesztés. Nem látszik biztosítottnak a juhállomány 1975- re tervezett 360 ezer darabos előirányzata sem. Az elmúlt két és fél évben tovább folytatódott a konzervgyárak feldolgozó gépi berendezéseinek korszerűsítése. Üzembe helyezték többek között a Kecskeméti Konzervgyár paradicsom- por-készítő vonalát, amely a ma Nem alakult kedvezően a lakossági szolgáltatások növekedése. Az első két évben az időarányos 40 százalék helyett az előirányzatnak csak 22,5 százaléka teljesült. Különösen nagy a lemaradás mosás-, vegytisztítás, valamint a lakóház karbantartási tevékenységben, amelyeknél a tervidőszak' végére sem várható a terv célkitűzésének realizálása. Az 58 millió forint összegű központi szolgáltatás-fejlesztési alap 27,5 százalékát használtá'k fel a két év alatt, az üzembe helyezett beruházások azonban ennél alacsonyabb arányúak. A hátralevő időszakban rendkívül fontos feladat a szolgáltatás-fejlesztést célzó beruházások megvalósításának és üzembe helyezésének meggyorsítása. Emellett további ösztönzők bevezetésére is szükség lesz, mivel a jelenlegi szabályozó rendszer nem bizonyult elég hatékonynak a szolgáltatások fejlesztésére. A megye sok égető gondja közül talán a legfájóbb a lakás- és közműellátás helyzete. Célkitűzéseink megvalósításában rendkívül nagy nehézséget okoz, hogy a IV. ötéves tervben igen alacsony megyénkben az állami pénzeszközökből épülő lakások aránya (17,3 százalék) — jóval az országos átlag (40 százalék) alatt van. Ez szinte megoldhatatlan gondot okozott a lakótelepek területelőkészítési, köz- művesítési feladatainak és a szükséges kapcsolódó létesítmények pénzügyi fedezetének biztosításában. Mindezek a nehézségek arra késztettek bennünket, hogy az eredeti 20 ezres lakásszám változatlanul tartása mellett nagyobb teret engedjünk a magánerőből ma még könnyeben megvalósítható és a közműbiztosítás szempontjából kevésbé igényes családiház-épitésnek. Változatlanul gondot okoz, hogy igen kevés tanácsi kiutalású bér- és tanácsi értékesítésű lakást tudunk biztosítani a jogos lakásigénylőknek, közülük alig 25 százalék juthat ilyen lakáshoz 1975- ig. Megyénkben ezért különösen nagy jelentőségűek az OTP saját beruházású és a lakásépítő szövetkezetek által szervezett magánerős lakásépítési formák. Mindkét építési formánál széf) eredményeket értünk el, különösen 1972-ben és már ez évben is. Tanácsaink igen nagy anyagi áldozatvállalással igyekeznek biztosítani ezekhez a szanált közműves építési területeket és legalább minimális kapcsolódó létesítményeket — gyakran egyéb irányú fejlesztési szükségletek rovására is. A IV. ötéves terv hátralevő éveiben még 12 ezer lakás megépítését kell biztosítanunk. Emellett fel kell készülnünk már ettől az évtől kezdve az V. ötéves terv' lakásépítési feladataira, elő kell készíteni az építési területeket, s kellő időben biztosítanunk kell a • A tanácsülés résztvevői hallgatják a beszámolót. 0 A tanácsülés szünetében. tömeges házgyári építkezés feltételeit. A közműellátás IV. ötéves tervi célkitűzéseinek meghatározásánál arra törekedtünk, hogy folytassuk azt a dinamikus ütemet, amely a II. ötéves tervtől kezdődően a vízellátás és csatornázás terén megvalósult. Elsősorban pénzügyi problémák miatt ezt csak részben sikerült elérni. A közműves vízellátás fejlesztése érdekében az elmúlt két évben 7 új községi vízmű létesült, s ezzel az üzemelő vízművek száma az elmúlt év végén 82-re emelkedett. 1971—72-ben 292 kilométer vízvezetéket építettünk, s az év végén 1251 kilométer volt a megyében kiépített vízelosztó hálózat hossza. Ugyanakkor napi 101 ezer köbméter víztermelő kapacitás volt a megyében, amelyből 27 ezer köbméter az utóbbi két évben épült. A vizsgált időszakban tovább folytatódott Kecskemét városban a II. számú víznyerő telep, a kalocsai és a tiszakécskei regionális vízmű építése, a kiskunhalasi vízmű-rekonstrukció csökkentett ütemben és Baja városban a homokvárosi rész elosztóhálózatának társulati úton való építése. A továbbiakban be kell fejeznünk a folyamatban levő építéseket, köztük az előbb felsoroltakon túl 7 község társulati úton épülő vízmüvét. Jó példája az öntevékeny vízműfejlesztésnek a Baján három városrészben szervezett vízműtársulás, amely lehetőséggel minden városban és községben az eddiginél is jobban kell élni. A szennyvízcsatornázás területén nagy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült a vízellátáshoz hasonló fejlődést elérni. 1970-ig Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön és Lajosmizsén épült csatornamű, de ezeken a helyeken is a csatornahálózat a települések szennyvizének csak kis hányadát tudja elvezetni. Az elmúlt két évben megkezdődött és folyamatban van jelenleg is Kiskunhalas, Kalocsa, Kiskunfélegyháza szennyvízcsatorna-műveinek építése, amelyek pénzügyi problémák miatt a tervhez képest csökkentett kapacitással tudnak épülni a IV. ötéves tervben. Az egyik legsúlyosabb gond a kecskeméti szennyvíztisztító-mű építésének átmeneti szüneteltetése, amelynek folytatásához közel 50 millió forint fedezetre lenne szükség. Az utóbbi két évben nem helyeztünk üzembe új szennyvíztisztító telepet, csupán a szennyvízcsatorna-hálózat hossza nőtt 27.5 kilométerrel a zártszelvényű csapadékcsatorna-hálózat pedig 9.5 kilométerrel. Ezzel együtt a megye települései 1972. év végén 52,9 kilométer szennyvízcsatornával és 63,7 kilométer zárt csapadékcsatornával rendelkeztek. A IV. ötéves terv hátralevő éveiben tanácsi alapokból még mintegy 200 millió forintot fordítunk víz- és csatornaközművek fejlesztésére, amelyet a lehetőségektől függően hitelekkel és koordinációs keretátvételekkel tovább kívánunk növelni. Az egészségügyi ellátás IV. ötéves tervének meghatározásakor elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban meglevő rendkívül nagy elmaradás enyhítésére koncentráltuk az ágazatra fordítható anyagi erőket. Az elmúlt két évben jelentősen előrehaladt a kiskunhalasi 607 ágyas kórház építése. Előkészítettük a bajai és kalocsai kórházak rekonstrukciós beruházásait, valamint Kecskeméten a megyei kórház területén egy 90 ágyas pavilon építését. Az elmúlt hetekben fogadta el a megyei tanács vb a kecskeméti 680 ágyas új megyei kórház beruházási programját 588 millió forint összeggel, jelenleg már folyik a kiviteli tervdokumentáció készítése. E létesítmény tereprendezési, közművesítési munkálatai, valamint a hozzá tartozó orvos- és nővérszállás építése már ez évben megindult, s a főépületek kivitelezése 1975-ben kezdődhet. Befejezés előtt áll a jelenlegi kórház főépületének átépítése, és ezzel egybekötött korszerűsítése. A fejlesztések eredményeként a jelenlegi 3077 kórházi ágy a IV. ötéves tervidőszak végéig 707-tel bővül, míg az új megyei kórház 680 ágyának belépésével csak az V. ötéves terv végére lehet számítani. Jelentős előrelépést tettünk a járóbeteg-ellátás javítása terén is. Az elért fejlődésből csak a szakorvosi rendelőintézetek fejlesztését szeretném kiemelni. A szervezett szakorvosi órák száma az elmúlt két év alatt a tervnek megfelelően, napi 179-cel emelkedett, s Í972 végén napi 1705 volt. A 10 ezer lakosra jutó napi, órák száma megyénkben jelenleg 30, míg országosan 40, tehát még mindig számottevő az elmaradás e téren. A rendelési feltételek javítását szolgálják a megépült, vagy épülő rendelőintézetek. Befejezésül a kulturális ellátás fejlesztéséről beszélt az előadó, majd így összegezte felszólalását: összefoglalva az eddig elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy megyénk gazdasága, kommunális, egészségügyi és kulturális ellátása az elmúlt két- két és fél évben is dinamikusan fejlődött. Az elért eredmények jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései többségükben teljesüljenek, s néhány területen pozitív irányú túlteljesítésre is számítani lehessen. A IV. ötéves terv teljesítéséért való munkálkodásunk közepette már most elő kell készíteni, meg kell alapozni a következő, az V. ötéves tervet. A tervkoncepciók főbb vonalakban már kialakultak. Ezeknek az országos tervező szervekkel való elfogadtatása, a megfelelő, magas színvonalú tervező és előkészítő munka fontos előfeltétele annak, hogy megyénk az országban elfoglalt súlyának és helyzetének megfelelően vegye ki részét a nemzeti jövedelem termeléséből, de ugyanúgy részesedjék a népgazdaság elosztható javaiból is. A IV. ötéves terv készítésekor szerzett tapasztalatok és a terv teljesítésének elemzése hasznos segítséget nyújthat e nagyon szép, de nehéz feladat megvalósításához is. Tohai László beszámolóját követően került sor a tanácstagi észrevételekre és javaslatokra. A vitában szót kértek: Szenti János, Fekete László és Benei Sándor tanácstagok, s felszólalt Tóth László, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese. A hozzászólásokra az előadó válaszolt, hangsúlyozva, hogy az V. ötéves terv elkészítésénél reális igényekből kell kiindulni, s ehhez a mostani elemző munka során szerzett tapasztalatok és az elhanjT- zott javaslatok, kritikai észrevételek is segítséget nyújtanak. A tanácsülés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A beszámolók feletti vita és határozathozatal után bejelentések következtek. Ezek között szerepelt dr. Romány Pál megyei tanácstagságáról való lemondása. Romány elvtárs, akit az MSZMP KB osztályvezetőjévé neveztek ki, levélben mondott köszönetét, azért a segítségért, melyet korábbi munkakörében a megyei tanácstól, annak végrehajtó bizottságától és apparátusától kapott. A megyei tanács — a lemondást elfogadva — jegyző- könyvi köszönetét fejezte ki dr. Romány Pálnak, a megye érdekében végzett kiemelkedő közéleti tevékenységéért. A megyei tanács jegyzőkönyvileg örökítette meg a június 30-án közlekedési baleset áldozatául esett Berényi Rudolf, valamint a közelmúltban elhunyt Egri Andor megyei tanácstagok emlékét. A továbbiakban az előző ta- nácsaülés interpellációira adott válaszok ismertetésére és elfogadására került sor, majd a mostani tanácsülésen elhangzott interpellációk következtek. A megyei tanács ülése dr. Gaj- dócsi István zárszavával ért véget.
