Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
1973. szeptember 12. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Amire büszkék vagyunk Szovjetunióban és külföldön egyaránt a Krím-félszigetet az „egészség szigete”-ként ismerik, mint szubtropikus feketetengeri üdülőhelyet. Nem egészen alaptalanul, hiszen a Krím- félszigeten évente ötmilliónál több ember üdül. De arról lsem lehet megfeledkezni, hogy a terület korszerű iparral, fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, számos intézetében jelentős tudományos kutatómunka folyik. Az alábbiakban N. K. Kiri- csenko elvtárs, az UKP Krími Területi Bizottságának első titkára mutaja be testvérmegyénket. Szovjet hazánk legsajátosabb területi egységeinek egyike a Krím, összefonódnak itt a természeti, történelmi és a gazdasági különbségek. Érdekes és gazdag e félsziget történelme, de nem kevésbé érdekes és gazdag jelene. A Krím gazdasági szempontból nagyon sokoldalú komplexumot képez. A félszigetet körülvevő Fekete- és Azovi-tenger a halászat és halfeldolgozó ipar fejlődésének alapja. A különböző földrajzi és klimatikus övezetek találkozása a viszonylag kis területen ez élteti sokága- zatú mezőgazdaságunkat. A terület gazdag fontos ásványi anyagokban, jelentős építőanyag-lelőhelyek vannak itt. Mindez s2i- ,lárd alapot ad iparunk fejlesztéséhez. A IX. ötéves terv elmúlt két és fél éve alatt a fémfeldolgozás és gépgyártás volumene. 29 százalékkal növekedett, a villa- mosenergia-felhasználás 30 százalékkal. Egy sor új ipari üzem kezdte meg termelését. A terveknek megfelelően folytatódott a vegyiipar óriásának, a krími titándioxid gyárnak és egy hatalmas szódagyárnak az építése. A gázipar fejlesztése jelentős mértékben gyarapítja a terület energiatartalékait. Folyamatban van a legjelentősebb ipari objektumok gázfűtésre való átállítása. Területünkön az ötéves terv két esztendeje alatt közel 40 ezer új lakást építettünk, ösz- szesen 130 ezer lakás épül az ötéves terv végéig. Több száz kilométernyi új utat építünk ebben az időszakban , és tovább fejlesztjük az észak-krími csatornát, melynek vizével eddig 270 ezer hektár — azelőtt szárazság sújtotta '— földét változtattunk termővé. A Krím fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, melynek fő ágazata volt és maradt a gabona- termelés. elsősorban a búza és a rizs termelése. Jól beálltak szőlő- és gyümölcstelepítéseink. Jelenleg 105 ezer hektáron termelünk szőlőt, 56 ezer hektáron pedig gyümölcsöt. Éghajlati adottságaink kedvezőek az illóolaj tartalmú kultúrák termesztésére, így területünk adja a Szovjetunió rózsaolaj-termelésének felét, levendulaolaj-termelésének kétharmadát. Állat- tenyésztésünkben előtérbe került a baromfinevelés, gazdaságaink évente sok millió baromfit értékesítenek. Nagy figyelmet fordítunk a tudományok fejlesztésére. Területünkön 40 tudományos kutató- intézet működik, közöttük világviszonylatban is jelentősek: a Krími Asztrofizikai .Obszerva- tórum, a Tengeri Hidrofizikai Intézet, a Déli Tengerek Élővilágának Kutatóintézete, a „Ma- garacs” Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézet. A déli partvidék páratlan éghajlata minden évben a pihenni vágyók tömegeit vonzza. A terület 320 jól felszerelt szanatóriuma és üdülője több mint egymillió embert fogad évente, jelentős tömegeket várnak a szállodák, turistaházak, kempingek. A vendégfogadó hálózatot folyamatosan fejlesztjük, most épül Jaltában az új, 2700 személyes Intourist Szálló. Jevpatorijában gyermekszanatórium épül 6000 úttörő egyidejű üdültetésére. Nagyon határozott intézkedéseket foganatosítottunk a déli partvidék vízellátásának megoldására, ezzel lehetővé válik az : üdülőövezet intenzívebb fejlesztése. A Krím területén 1 millió 900 ezer ember él. A krímiek büszkék földjükre, természeti szépségeire, dicső történelmére, gazdagságára, melyet a dolgozó emberek kézemunkája alkotott. Eredményeiket méltányolja a szovjet haza: A Krím zászlaját a Lenin-rend és a Munka Vörös Zászló Érdemrend díszíti. Több tízezer dolgozó érdemelt ki magas kormánykitüntetést. A terület 'valamennyi eredményében részes a kommunista párt, melynek 110 ezer tagja közül 86 százalék közvetlen a termelő munkában dolgozik. Személyes példamutatásukkal, politikai- és szervező munkájukkal mozgósítják a dolgozó tömegek alkotó erőit a kommunizmus építésére. (Fordította: Sávolt Béla) ■ • Alusta város új lakónegyede. Jogi tanácsok A kertészetből származó bevételek jövedelmi adójáról Kertészeti termelésünkben az utóbbi években lendületes fejlődés indult meg. Táplálkozási kultúránk is igényesebb lett. és a fokozott exportigényeket is megfelelő szinten kell kielégítenünk a kertészeti termékekből. Ennek érdekében fokozott befektetés vált szükségessé a gyümölcs-, szőlő- és a zöldségtermesztés területén. Nem árt, ha tudja a termelő, hogy az elég tekintélyes befektetés után az értékesített árut mikor terheli jövedelemadó. A 35/1971. (XII. 17.) P. M. számú rendelet szerint általános jövedelemadót köteles fizetni az, akinek magánkereskedelmi tevékenységből jövedelme származik. A magánkereskedelmi tevékenységgel — az adózás szempontjából — azonos elbírálás alá esik: az üvegházi, melegágyi-kertészeti, a gombatermelési termékek értékesítése. A melegágy! kertészethez tartozik az ablakkeretes, műanyagfóliás stb. termelés. Magánkereskedelmi tevékenységnek számít a faiskola termékeinek bármely módon való értékesítése is. Ezek körébe sorolja a jogszabály a facsemete, dísznövény, gyökeres szőlővessző, szőlőoltvány, málna- egres-, ribizlitő, vagy bokor termékeinek értékesítését, -úgyszintén a szabadföldi virágkertészet termelvényeit. Ide tartozik többek között a virág, a virágtő, a virághagyma, a virággumó. a virágmag értékesítése is. Az ezek eladásából származó jövedelem után adót kell fi zetni. Ezzel szemben nem esik adó alá. ha a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag. illetve szakszövetkezeti tag a saját (háztáji) gazdaságában az üvegházi, melegágy! (ablakkeretes, műanyagfóliás). zöldségkertészetből származó termékeit értékesíti. Akkor sem esik adó alá az előbbiekben említett zöldségkertészetnek évi 24 000 forintot meg nem haladó — a kiadások levonása után jelentkező — jövedelme, ha a termelő az ÁFÉSZ keretében működő mezőgazdasági társulásnak a tágja. Ez utóbbi esetben akkor, ha nem foglalkoztat állandó, vagy időszaki munkást, és további feltétel, hogy a termelő teljesítse az előírt, a közgyűlés által meghatározott kötelezettségét. Dr. M. J. • Helyes-e az — hallottam mar többször is —. ha egy kizárólag női munkaerőt foglalkoztató munkahelyen egyetlen férfi van, s az az egv is főnök. Vajon van-e valahol is női főnök ott. ahol csak férfiak dolgoznak? Én még ilyenről nem hallottam — mondja a méltatlankodó. maid hozzáfűzi: — Ha a többség nő — nyilván a munka jellegéből adódóan —, akkor a vezető is nő legyen! A férfi vezető megértheti ugyan az irányítása alatt dolgozó nő gondját. de képtelen egvüttérezni vele. Megértés és együttérzés — nagy különbség ... Oly nagy, hogy óhatatlanul ellentéteket szül a vezető és a beosztottak között. Akivel a közelmúltban beszélgettem erről a témáról, nézetét bizonyítandó, elmondott egy — egyébként meglehetősen felháborító — esetet. Az egyik intézmény fontos — Közügyekkel foglalkozó — osztályán kilencvenkilenc százalékban női munkaerőt alkalmaznak. A hiányzó egy százalék: az osztályvezető, az egyetlen férfi. Zsarnok, hirtelenkedő, rosszindulatú... s még jó néhány jelző ráillik a magatartása, a vezetési sítlusa. légióként azonban a férfi és nő egyenjogúságát, a társadalom nőpolitikáját semmibe vevő szavai és tettei alapján. E vezető egyáltalán nem titkolja. kit tart — természetesen a nők között — ió munkaerőnek. „Jó munkaerő csak az lehet, akiről eleve feltételezhető, hogy belátható időn belül nem megy szülési szabadságra’. Ezek a hamis csengésű szavak, e balga fej szülte értékítélet, nem kér kommentárt. 0 De mi történik akkor, ha az egyik ilyen munkaerő, aki a „legeslegfeltételezhetőbbek” közé tartozott, egy napon gyermekáldás elé néz? Itt. ezen a munkahelyen nem az történik, mint máshol, ahol felnéznek a leendő kismamára, tisztelettel övezik és igyekeznek kedvébe iámi. 'Az említett osztálv mindaddig kiváló nődolgozója — valóban az — négy hónapig jól eltitkolta főnöke előtt a ..bűnét”. A kolléganők tudtak róla. de érthető módon osztoztak a titoktartásban. Ám meddig lehet rejteni azt ami inkább büszkeségre érdemes, mintsem titkolásra? Ez esetben a kényszerűség szólt közbe. A terhes asszony — szigorú orvosi utasításra — táppénzre ment A főnök, aki számtalanszor megismételte már. hogy neki „a bizonytalan betegeskedések” felettébb gyanúsak, megkérdezte, mi< baja? Természetesen nem a fel-_ világosításra legilletékesebbtől — hiszen ő félve, suttyomban távo zott —. hanem a kolléganőktől, akik egyébként megkapták a felhatalmazást a „vétség” közlésére. S a főnök megcsalatva-becsapat- va csak ennyit préselt ki magából: nemrég kapott fizetésemelést; hát ez a hála?! Nos. mondta ki az áment vitapartnerem. ez a példa is igazolja, hogy nők főnöke nem lehet férfi, csak nő. Nincs igazam? 0 Nincs! Az ilyen példa, s az ilyen vezető csak egészen kivételes. Kirívó. Kevésbé megfogható, árnyaltabb ellentétek vannak, és még lesznek is sokáig. De a szembetűnő, vagy lapuló konfliktusok megoldásának, illetve feloldásának semmiképp se az az egyetlen módja, hogy nőket csak nő dirigáljon, férfiakat pedig csak férfi. Végtére is nem alz elkülönítés. hanem a közelítés politikáját akariuk érvényre juttatni. A vezető — legyen az férfi, vagy nő. — ne legyen vezető, ha nem alkalmas rá. A tehetséget nem az határozza meg. hogy melyik nemhez tartozik az. aki irányít. A mérvadó: az alkalmasság. Az persze más kérdés, hogy a nők jogait szavakkal és tettekkel sértő férfi vezető uralkodását nem tűrjük meg. Törvény védi a nőket, s az egész társadalom ismeri az elveket amelyek mérvadók. De azt a kívánságot is elmondtuk és leírtuk már jó néhányszor, hogy a nő is védjé jogát, s he hátráljon! Ne tegye ezt különösen akkor, ha egy egész kollektíváról van szó. 0 A maga nemében érthetetlen az eset. amit elmondtunk. Éppen ez mondatja ki velünk a talán kissé erős szavakat is: A társadalom védi a nők jogát. Ám a nőnek az is joga1 — egy kollektívának meg egyenesen kötelessége! —, hogy, hafciasan szembeszálljon azokkal, akik ellenük szólnak és cselekszenek. Már csak azért is. mert ez nem kizárólag nőkérdés. Társadalmi ügy! Cs. L. Az intenzív gazdálkodás útján 0 Nemrégen járt Szimferopolban a Bács-Kískun megyei pártbizottság által szervezett MSZBT-ak- tivistacsoport, melynek tagjai az élelmiszeripari gépgyár dolgozóival beszélgetnek. 0 A Bács-Kiskun megyei MSZBT-aktivisták a szimferopoli élelmiszeripari gépgyárban a testvérkapcsolatok felvételéről tárgyalnak. (Foto: Gyeniszova — APN) A MŰSZAKI KÖNYVNAPOK ORSZÁGOS VIDÉKI MEGNYITÓJA Néhány évvel ezelőtt a tudományos és technikai ismereteket közlő szakkönyveknek több mint kétharmada a b ydapesti szakboltok révén jutott el az ország vásárlóközönségéhez. A vidék a' szakkönyvterjesztés tekintetében tehát erősen elmaradt Budapest mögött. Ez a különbség az utóbbi időben jelentősen csökkent, a vidéki könyn- terjesztö hálózat, a Művelt Nép könyvesboltok forgalma elérte a budapesti szákkönyvforgalmat. Az ország különböző városaiban (Győr, Miskolc. Eger.-Pécs, Debrecen, Szeged, Veszprém, Tatabánya, Salgótarján, Székesfehérvár) ma már szakosított könyvesboltok működnek, ezek bonyolítják le az országos nem budapesti szakkönyvforgalomnak csaknem kétharmadát. Választék- kuk a terület szakembereinek szinte. minden igényét kielégíti, beleértve a külföldről importált szakkönyveket is, E boltok felében telexgép - áll rendelkezésre, amely nemcsak a vállalaton belüli gyors összeköttetést biztosítja, hanem a vevők gyors tájé- koztatását-is--szolgálja. A Műszaki Könyvnapok Országos Szervező Bizottságának versenyfelhívására a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat megyénként és külön Miskolcon versenybrigádokat alakított a területen működő könyvesboltok felkészítése, a műszaki könyvnapi rendezvények megszervezése érdekében. A műszaki könyvnapok rendezvényeit a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az ünnepi könyvhét tapasztalatainak felhasználásával szervezi meg, széles bázisra támaszkodva. A műszaki könyvnapi rendezvényeken — amelyeknek alapvető célja a szakirodalom fontosságának tudatosítása, a könyvek munkapadokig történő eljuttatása i— közreműködnek egyebek között az MT95SZ, az Autóklub, a Közlekedési Múzeum, az MHSZ, a honvédség; az egyes városok jelentősebb ipari üzemei, a könyvtári hálózat. A különböző üzemekben, intézményeknél rendezett kamarakiállításoknak és a könyvbemutatóknak, szakkönyvvásároknak ízléses keretet adnak az egyes üzemek jellegzetes termékei, vagy azok makettjei. Több könyvesbolt a műszaki könyvnapok idején szakmai napokat rendez, amelyeken -egy-egy szaktéma irodalmával és választékád val ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az idén a műszaki könyvnapok országos vidéki megnyitójára Salgótarjánban kerül sor, október 11-én. Ez alkalommal a Művelt Nép nagyszabású könyvkiállítást rendez a salgótarjáni megyei Művelődési Központ, valamint a helyi társadalmi szervek, intézmények és vállalatok segítségével. A kiállításon több mint 500 műszaki és rokon tárgyú szakkiadvány tekinthető meg — valamennyi mű beszerezhető a könyvkereskedelmi forgalomban. Köztük kiemelt helyet kapnak a műszaki könyvnapolt 44 újdonsága és a dinamikusan fejlődő Salgótarján ipari profiljához kapcsolódó kiadványok. Ezek között, tekintettel a város korszerű építészetére és a városban található építőipari jellegű üzemekre, kiemelkedő mennyiségben szerepelnek az építőiparhoz, építészethez kapcsolódó tematikájú művek. a Hoszúhegyi Állami Gazdaság A több mint 8800 hektár területű Hosszúhegyi Állami Gazdaság az összetett termelési profilú üzemek közé tartozik. A három alapágazatra — kertészet, növénytermesztés, állattenyésztés — ráépülnek a feldolgozó egységek is. Az ágazatok jó alapot szolgáltattak a további fejlesztéshez, amely a vezetés hatékonyságának javulásával válhat valóra. Csaknem egy éve, hogy Mátyus Gábor a gazdaság igazgatója, s éppen az irányításszervezés területén végrehajtott változtatásokkal törekedett a vezetés hatékonyságát erősíteni, nagyobb lehetőséget adva a szakembereknek elképzeléseik megvalósításához. — A gazdaságban a szervezeti, működési szabályzat megalkotását, az új vezetési rendszer létrehozását tartottuk a legfontosabbnak — mondotta Mátyus Gábor. — Tavaly 18 egymás mellé rendelt, tehát egymástól független üzemegység működött. Földterületenként voltak a felelős vezetők. Egy-egy növényt azonban nemcsak egy üzemegységben termesztettünk, ami azt eredményezte, hogy több terület- felelősnek kellett foglalkozója például a búzatermesztéssel. Ez a termesztési vonal nehezebb áttekinthetőségét, az üzemegysége* közötti párhuzamos munkaszervezést, valamint szervezettségi és koordinálási fogyatékosságok miatt nagyobb gép- és eszközszükségletet eredményezett. Az előrelépés érdekében feladtuk a területi .felosztást és kialakítottuk a növénytermesztési, állattenyésztési, szolgáltatási, borászati, tároló és feldolgozó, valamint kertészeti üzemet. Az így kialakított szervezettségi forma igényli a legkevesebb vállalati szintű (többször adminisztratív) beavatkozást, koordinálást. Most egy- egy vezető irányítja az üzemegységen belüli munkát a termesztéstől a feldolgozásig, illetve fel- használásig és a szükséges eszközök elosztását. A vállalat vezetési rendszerében szintén változás történt. Az igazgató mellett még két helyettes is dolgozik, akik a termelési és közgazdasági vonatkozású feladatokat végzik. Arra a kérdésre, hogy az iparszerű mezőgazdasági üzem kialakítása érdekében még milyen tennivalók vannak, Mátyus Gábor a következőket mondotta: — A kiemelt ágazatokban a zártrendszerű termesztést kell megvalástíani. Két lehetőségünk van. Egyik: a már eredményesen működő fejlett termelési rendszerhez csatlakozunk, mint például a szekszárdi típusú kukorica- és a bácsalmási napraforgótermesztés. A másik: a gazdaságban dolgozunk ki sajátos termesztési módszert és elterjesztéséhez partnereket keresünk. Szakembereink a télialma-ter- mesztés teljes technológiáját (beleértve az anyagmozgatást és tárolást is) készítették el. Szeptember 14-én bemutató keretében ismertetjük meg a megye és az ország többi gazdaságaival. A megyei szőlőtelepítési programban részt veszünk. A Kiskunhalasi és Kunbajai Állami Gazdasággal közösen új fajtákat állítunk elő, ezeket szaporítjuk; s az oltványokat átadjuk a szőlőtelepítő termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Áz állat- tenyésztésben is előbbre szeretnénk lépni. A következő ötéves tervben komplex tehenészeti’ te-_ lep építését kezdjük meg. Az intenzív gazdálkodás, az iparszerű mezőgazdasági üzem kialakítása nem képzelhető el a még' nagyobb fokú gépesítés és szakosítás nélkül. A gépesítéssel, párhuzamosan a szakemberképzést tartjuk még a legfontosabbnak — mondotta befejezésül az állami gazdaság igazgatója. Cs. I. „Árok is van, gödör is van...” A Szolnok—Kiskunfélegyháza közötti műút egyik — lakiteleki — szakaszán a vízelvezető árkot építik a Közúti Igazgatóság munkatársai. Az árokásó gép nyomában haladva képezik ki a felső peremén 1,5 méter széles, a fenéken 50 centiméter keskeny árkot. E munkálatok is részei annak aí programnak, melynek során a megyehatártól Kiskunfélegyházáig korszerűsítik — szélesítik — az említett útvonalat. (Tóth Sándor felvétele) Vői vagy férfi vezető?
