Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1973. szeptember 9. MEGVALÓSUL A KORMÁNYHATÁROZAT MUNKÁSMONOLÓG A paradicsom nagyüzemi termesztéséé a jövő Elváltán, három gyerekkel... Magyar gyártmányú termesztő és betakarító gépsor egyik egysége osztályozza a leszedett paradicsomot a tompái Kossuth Tsz-ben. Óránként 200 mázsa termést képes a szerkezet yálo- gatni, tisztítani. A feldolgozásra kész, mosott paradicsom a gépről a zúzóba, a sajtóiéba kerül, ahonnan szűrt állapotban, 30 hektoliteres légyűjtő tartályokkal szállítják a Kecskeméti Konzervgyárba. Ismeretes, hogy a zöldségtermesztésben, így a paradicsom ágazatban, világszerte széles körű műszaki fejlesztő tevékenység bontokozott ki. Hazánkban is történt lépés a termesztés korszerűsítésére. A kormányhatározat ehhez megteremtette a feltételeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt tudománypolitikai irányvonalai pedig körvonalazták a kutatás feladatait. A célok, a teendők tehát világosak. bár a határozat óta eltelt idő még kevés volt ahhoz, hogy kiemelkedő eredményekről lehessen számot adni. Köztudott, hogy hazánkban is fokozódik a friss korai zöldség iránti kereslet, ezenkívül a feldolgozóipar évről évre több nyersanyagot vár a mezőgazdaságtól. A folyamatos áruellátást azonban nehezíti, hogy a termesztés korszerűsítéséhez szükséges berendezéseket csak jelentős anyagi áldozatokkal lehet beszerezni. Az eszközök, munkagépek, felszerelések ára emelkedik. Az üvegház. a fó- liaalagutak gazdaságos kihasználását pedig az energiaköltség befolyásolja elsősorban. így a primőr zöldség árát lényegében ez a tényező határozza meg. Előtérbe került a korszerű, nagyüzemi feltételek megteremtése, amelynek három tényező: a fajta, a termeléstechnika és a betakarítás a jellemzője. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet országos témafelelőse a paradicsomkutatásnak. Hagyományainak megfelelő színvonalon törekszik a megoldásra. A fólia alatti termesztés faitakövetelmé- nyeit a koraiság. a hidegtűrés, az erős hőmérsékleti ingadozás ellenére is jó terméskötődés, a párás környezet jó elviselése, valamint a fajta betegség-ellenálló képessége határozza meg. A magyarországi, viszonylag rövid termesztési időszakot gazdaságosan az úgynevezett féldeterminált paradicsomfaiták. hibridek termesztésbe állításával lehet kihasználni. A hazai kutatók nemesített paradicsomfajtái, és a kidolgozott termesztéstechnika jól egyesítik a kívánt előnyöket. A fóliás termesztésre, a kecskeméti sövénves módszer mellett a K3 FI. a soroksári korai és a Kecskeméti 262 fajták, illetve hibridek a legalkalmasabbak. legfontosabb nyersanyaga lett a tartósítóiparnak. A gépi betakarításra alkalmas fajták választéka azonban koránt sem ilyen jó. hiszen a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben kipróbált 47 külföldi fajta közül mindössze 3—4 alkalmas, átmenetileg a köztermesztésre. Ennek alapvető oka a származási területtől eltérő éghajlati adottság. A Kaliforniában bevált gépi sze-. désű paradicsomfajták hazai termesztésbe vonása nem enyhítette eléggé azokat a gondokat, amelyeket a betakarítás korszerűsítésének folyamata nálunk előidézett. Ezért a hazai nemesítők rövid tenyészidejű, gyors érésű, jó terméskötődésű, megfelelő bogyónagyságú. jó állóképességű paradicsomfajták nemesítésén fáradoznak. amelyekre a felsorolt tulajdonságokon kívül a jó szín, a kocsánymentes szakadás, a több- rekeszű bogyók, a betegségekkel szembeni ellenállóság és a jó lombtakdrás is jellemző. A gépi betakarítás ugyanis minden növényfajtánál különleges követelményeket támaszt. Fokozottan érvényesül ez a paradicsomnál, amelv rendkívül sérülékeny, rövid ideig tárolható. Pár órán belül fel kell dolgozni. Az utóbbi évek paradicsom- terméseredménvei ugyan javulnak, a lehetőségeket azonban korántsem merítettük ki. A gazdaságok jelentős része ugyanis nem megfelelően választja meg azelő- veteményt. holott ez a növépy kezdeti fejlődését, gyomosodását, a betegségek elterjedését befolyásolja. A tápanyagpótlásban is jelentős tartalékok vannak. A mi éghajlatunk mellett az öntözésnek meghatározó szerepe van a paradicsom terméshozamának alakulásában. Az idei esztendő leginkább igazolta ezt. Azok a gazdaságok, amelyek a paradicsom fejlődésének legkritikusabb szakaszaiban 40—50 milliméter csapadéknak megfelelő öntözővizet juttattak a növényre, szép termést takarítanak be. A termesztésbiztonság egyik kulcsa a növényvédelem, amelv a jelenlegi kutatások szerint 10—12 szántóföldi permetezést tesz szükségessé. A konzervipar a szervezett növénvvédelemhez hozzájárul azzal, hogy a költségek egy részét megtéríti a gazdaságoknak. A növénvvédőszerek ió megválasztása. a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben kidolgozott technológia alkalmazásával még kedvezőtlen környezeti feltételek mellett is hatásos lehet. A paradicsom betakarítása okozza a legtöbb gondot, hiszen hazánkban a kézi szedésre alapozott termesztési mód az Uralkodó. Egyes években ezért a termés jelentős része kint maradt, mert a szedéshez kevés a munkaerő. Fontos teendő ezért a termesztési mód korszerűsítése és rendszerbe foglalása. Sajnos, a paradicsomtermesztő gazdaságok a betakarítás jobb szervezésére, a tartalékok fokozottabb kihasználására nem minden esetben törekednek. A hatalmas paradicsomtáblákon csak elvétve lehet találni megfelelő utakat, ezért a termés, szállítása a szedők teljesítményét lerontja. Másutt nem hordják ki a ieszedett paradicsomot. hanem a jármű bemegy a táblára, utat csinál magának az értékes növényzetben és így gyűjti össze az árut. Ennek következtében a szedők teljesítménye ugyan jobb lesz. de a betakarítható termés kevesebb. A különböző oaradicsomkom- bájn-típusokkal a termés szedése egy menetben történik. Ennek azonban az a következménye, hogy a várható termésnek csupán 56—64 százaléka takarítható be érett és zsendült állapotban. Nem elhanyagolható követelmény a leszedett áru minősége sem, amit a válogatás és a talajszeny- nyeződés eltávolítása határoz meg. A teljes gépesítésre épülő termesztéssel, az egvmenetes gépi betakarítással összefüggő vizsgálatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a külföldi tapasztalatok közvetlenül nem ül- tethetők át. hanem azokat a hazai viszonyoknak megfelelően módosítani kell. A teljes gépesítés hosszabb távú program, amelynek végrehajtása gondos előkészítést igényel. B. B. • A frissen leszedett paradicsomot mossa, osztályozza a válogató- gép a tompái Kossuth Tsz-ben. Napjainkban a termesztési körzetekre és a termesztés módjára ugyancsak az állandó változás jellemző. Ezt a folyamatot tükrözi leginkább a paradicsom szántóföldi korai termesztésének alakulása. A szedés és a válogatás munkaigényessége miatt ez a termesztési mód még a kialakult termőtájakon is mindinkább háttérbe szorul. A konzervipari fajták termesztésében ezzel szemben a paradicsomtermelési kedv növekedése tapasztalható. A kormányhatározat. valamint a gyárak jó szervezőmunkája következtében főként hazánk középső részén kedvező a változás. A hazánkban nemesített konzervipari paradi- csomfajták legjobb külföldiekkel szemben is versenyképesek. Jó alkalmazkodó* képességük, kiváló minőségük folytán biztonságosan termeszthetők. A kecskeméti Jubileum paradicsomfajta egyik • A tompái szövetkezetben felállított paradicsomlé-előállító berendezés. 9 Az új paradicsomfajták különböző tulajdonságait vizsgálják a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kísérleti laboratóriumában. (Pásztor Zoltán felvételei.) F. JÉG PRO A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 6. Egy határsértőt elfognak — Mit tudunk az említett emberekről ? — Csak néhány tájékoztató adatot kaptunk Moszkvából — mondta Kulijev. és egy gépelt papírlapot húzott elő a dossziéból. f „Hans Erich von Schönhausen — olvasta hangosan Kulijev — előkelő nemesi családból származik. Már az első világháború előtt a német felderítésben szolgált Nyikólái ezredes vezetése alatt; ez utóbbival távoli rokonságban állt, élvezte a protekcióját. Egyike volt a nagy jövő előtt álló felderítő tiszteknek; sok jelentős ügyben vett részt. A harmincas évek eleién a felderítő szolgálat vezetőhelyettesi posztjára pályázott. Hitler hatalomra jutása után azonban Schönhausen reményei megcsappantak. Canaris tengernagy, a kémszolgálat 1935-ben kinevezett főnöke nem szenvedhette Schönhausent. és sürgősen elküldte őt a Perzsa-öböl partján fekvő egyik kis arab fejedelemségbe. Később, rokoni kapcsolatai révén sikerült átköltöznie Teheránba. de a Berlinbe vezető út zárva maradt előtte. Iráni tartózkodását terhesnek érezve, gyakran emlegeti nyugdíjaztatási szándékát. de gyakorlati lépést — attól tartva, hogy áthelyezik a harcoló csapatokhoz — nem tesz ennek érdekében. Szereti együgyűnek tettetni magát, de ravasz és kegyetlen. Baráti kapcsolat fűzi von Ettél iráni német követhez, akinek a vezetése alatt dolgozik. Barátságuk a harmincas evekben, Párizsban kezdődött. Alapot teremtett ehhez közős vonzalmuk a Monmartre rossz hírű mulatói iránt” — Szóval ez a Schönhausen öreg róka — jegyezte meg Szergej Vlagy í m i r ovics. „Ottó Heckert — von Schön hausen legközelebbi beosztottja — egy müncheni gyáros fia. Heckert apjának 1933-ig közepes nagyságú sörfőző üzeme volt. A fasiszták hatalomra kerülése után gyorsan gazdagodott, üzemét jelentős gyárrá fejlesztette. Sokat segített ebben feleségének nővére, Lia Kugel. Himmler „élettársa”. Jövedelmező állami megrendeléseket eszközölt számára, ezek hasznából bővítette a vállalatát. Ottó Heckert rohamosztagos nö- ' vendékként különös kegyetlenséget tanúsított a pogromokban, magára terelve a főkolomposok figyelmét. Amikor Canaris apparátusát fiatal káderekkel erősítették meg. Ottó Heckertet is odairányították. Bár képessége és energiája vitathatatlan, e munkára is eléggé felkészült. Kopogtattak az ajtón, fiatal férfi lépett a szobába dossziéval a hóna alatt. — Sürgős távirat — jelentette, az asztalra téve egy gépelt papírlapot. — Rendben van. hagyja itt — mondta Rumjancev. A munkatárs kiment. Szergej Vlag.vimirovics figyelmesen elolvasta a távmondatot. — Mehtvi Dzsafarovics. Asha- badból jelentik, hogy letartóztattak egv határsértőt. Hordozható rádióadót, találtak nála. Bevallotta, hogy a készüléket egy régi, német ügynöknek kellett volna átadnia Bakuban — valamilyen Szerebrjakovnak. s őt is neki rendelték alá. — Lehetséges, hogy Leon Ar- kagyevics Szerebrjakovról, a mi tiszteletre méltó színházi rendezőnkről van szó? Régi cári tiszt. Az első világháborúban német fogságba esett. A húszas években tért haza német feleségével. — Lehet, hogy ő az, Mehtyi Dzsafarovics. De csak lehet. Utasítani kell Ashabádot, küldesse hozzánk a határsértőt. Pontosan meg kell tudnunk, ki ez a Sze- rebrjakov. A feladatot magára bízom. — Folytassa a beszámolót, Szergej Vlagyimirovics? — Halasszuk későbbre — mondta Rumjancev az órájára pillantva —. azonnal kezdődik a népbiztosság értekezlete. Hagyja itt az anyagokat, megpróbálok eligazodni bennük. Itt van a javaslat a német kémtevékenység f elszá molására ? — Az irattartóban megtalálja a részletes tervezetet — válaszolta Kulijev és felállt a helyéről. — Helyes és Rumjancev is fel- emelkedett. — Azt hallottam, Mehtyi Dzsafarovics, maga gyűjti a perzsa miniatűröket. Nagyon szeretném megnézni őket. Igen, Bobis Sándorné vagyok, munkásnő, a Habselyem készáruraktárában, s elvált asszony három kiskorú gyermekkel. Édesapám még vándorló juhász volt, min- ke.t gyerekeket is sokszor elvitt a Dunántúlra, de én már modern bérházban lakom, itt a Csil- léri-telepen. Hatan voltunk testvérek, továbbtanulásra nem volt módom, bár én mindig ápoló'-' nő szerettem volna lenni. Ügy tetszik nekem az a hivatás! De mostmár ilyenre nem is gondolhatok... Ebbe a garzonlakásba, a negyedik emeletre, 1969 decemberében költöztem be a három gyerekkel, a férjem akkor már nem élt velünk. Nagyon örültem, hogy hozzájuthatok, mert bizony 1962-től számítva, (akkor mentem férjhez), egy kis romos, nyomorúságos szobában laktunk, anyám ezt tudta adni. Ügy kerültünk össze, hogy csak a rajtunkvaló volt. Normális bútort oda nem vehettünk, így, amit itt lát, azóta vásárolgattam, hogy megvan a lakás. Ügy, hogy ez mostmár rendben is volna. En az egészben a televíziót becsülöm a legtöbbre, látja, fel kellett rakni a szekrény tetejére, a gyerekek miatt is, meg azért is, mert a vitrinben elromlott és a szerelő mondta, hogy ne tartsam ott, nem tud a melegtől kiszellőzni. Elhiheti, hogy nagyon kevés a szabad időm, inkább csak vasárnap délutánonként érek rá, s az egyedüli szórakozást a tévé jelenti. Érdekel sok minden, de legjobban a Hosszú, forró nyár tetszett... Olyan jól el lehetett rajta ábrándozni! Mennyire más volt az, mint az én sivár életem!' Pedig hát itt van a három gyerek, a tíz éves Sándor, a nyglc éves Miklós és az ötéves Éva, s tessék elhinni, hogy én már csak miattuk élek. Hogy nekik jobb legyen... A férjem nem becsülte meg magát a házasságban. S én erről tudtam. Már az első gyerek után így viselkedett. Azt mondja, hogy esetleg a rossz lakáskörülmények miatt? Ugyan már! Olyan volt a természete, hajtotta a vére. És. hogy én nem folyamodtam hasonló módszerhez? Lehet, hoqy azt kellett volna tennem. de állítom, hoqy akkor már rég nem élnék. Mert ok nélkül is féltékeny volt... Voltunk mi külön, nem is tudom, hányszor. Először csak eqy-két hónapra, aztán már félévre is. Mindig visszakönyöröqte maqát. En meg visszafogadtam, mert azt tartom most is a leafontosabbnak. hogy a gyerekeknek apjuk lequen. A válást 1970-ben mondták ki. De még 71-ben is együtt, éltünk két hónapig. Láthatja tehát, hogy elmentem, ameddig el lehetett menni. Csakhogy ő már ide nem húz vissza. . . Pedig itt jár el mindén áldott, nap. a közelben, ahoav jön ne aluljárón át ide is szokott Pislogni, aztán megy tovább. A konzervgyárban dolgozik. a karbantartóknál. — Szerény gyűjtemény, csak tizenöt darabból áll. igaz, elég régiek. — Ne csodálkozzék a kérésemen, hiszen képzettségem szerint művészettörténész vagyok. S íme, már tíz esztendeje — Rumjancev elmosolyodott —, hogy meghívtak az OGPU-hoz. a külföldi diplomatákat ellenőrző csoport szakértőiének. Ezek a diplomaták igyekeztek felvásárolni és külföldre csempészni hazánkból is a legértékesebb műtárgyakat. Az ellenőrzést a. cse- kisták végezték, akik kenyerespajtásaim lettek. Munka közben megtudtam néhány részletet, hogyan leplezték le a bűnösöket. Egyre jobban vonzott a csekis- ták munkája. Végül is elfogadtam a javaslatot: magam is beálltam a szervezetbe. Nem bántam meg. Találok rá alkalmat, hogy azzal is foglalkozzam, amit tanultam. Szabad időmben könyvet írok Azerbajdzsán festészetének történetéről. Azt hiszem, a perzsa miniatűrök megtekintése sem haszontalan számomra ... — Bármikor örömmel látom, Szergej Vlagyimirovics. — Köszönöm — mondta Rumjancev és kezet szorított Kulijev- vel. (Folytatjuk) Nekem a munkahely megnyugvást jelent, s mostani helyzetemben ez nagyon fontos. Kilenc éve ott dolgozom. Ismerik jól a körül ményeimet, s ezért is vettek lé a váltóműszakos szalagról és tettek át az egyműszakos raktári munkára. Huszonketten vagyunk a szocialista brigádban, amelynek tagja vagyok, a tavasszal mindannyian kaptunk egy zöldkoszorús jelvényt. Munkatársaim igazán kedvesek, a múltkoriban is, amikor pár hétig betegeskedtem, majdnem kétnaponként látogattak el hozzám. A brigádban egyedül vagyok elvált aszony, a többség különben is lány még, majd mindegyiknek van valakije, q férjhezmenés jár az eszük béri, jönnek is hozzám tanácsért, de hát éppen az én esetem bizonyítja, hogy az ilyen kérdésekben az ember mennyire nem lehet okos. Elvált asszonynak lenni sok szempontból nem könnyű. Néha szinte megbélyegzettnek érzem magam. Sokszor olyan igazolások után kell lótni-futni, amiket férjes asszonyoktól soha nem kérnek. Kellemetlen, ahogy ilyenkor végignéznek az emberen-:.. Arról nincsen szó, hogy férfiak molesztálásának ki lennék téve. Inkább csak a vasútnál, amikor portékákat adunk fel. Azt meg már megszoktam, fel sem veszem ... Tudja, inkább az a baj, hogy túlságosan is magamba zárkózom. Dehát azt mondják, akit a kígyó megmart, az a gyíktól is fél. Ebben a házban nagyobbrészt munkások laknak, de a feleségükkel is inkább csak a lépcsőházban futok össze, s olyankor váltunk egy-két szót. Az, hogy állandóan a gyerekekkel vagyok körülvéve, az egyedülálló férfiakat is távol tartja. Így aztán az újbóli férjhezmenés egyelőre kilátástalqn. Különben is nem annyira nekem van szükségem férjre, mint inkább a gyerekeknek apára. De azt mondja meg, hol találni manapság ilyet? Akiben biztos lehetnék? Anyagilag szűkösen élünk, de hát nem is nyújtózkodunk tovább, mint ameddig a takaró ér. A fizetésem a prémiummal felmegy havi 1800-ra, erre jön a családi pótlék, meg a gyerektartás, ami a nyári hónapokban 1206 felett van, télen viszont jóval kevesebb. Havi átlagban kijön a három és fél. Fél ebédet eszem bent a vállalatnál, hogy ezzel is spóroljak, bár igaz, hogy az alakomon ez .nem látszik. Havi 300- at félre tudok rakni, de van rá eset, mint most, az iskolai év kezdetekor, hogy hozzá kell nyúlni... Időbe tellett, amíg az önállósághoz nagyjából hozzászoktam. Ez a garzonlakás kicsi volt akkor is, amikor idejöttünk. Más kérdés, hogy örültem neki. Dehát, ahogy nőnek a gyerekek, egyre kisebb lesz. Nehéz megoldani az étkezést, itt a szobában csak nem szeretek teríteni, sajnálom a szőnyeget. Mindenre úgy kellett a pénzt összerakosgatni. Biztatnak, hogy lehetséges lesz majd a csere, ha a szanálások során lesz olyan, aki ide akar jönni. De már a szanálás is a vége felé tart, s még sehol semmi. Ennyi már csak az én vágyam, sokkal többet nem is igen várok az élettől... Csak még azt, hogy felneveljem a gyerekeket. Tudom, jobb volna, ha apjuk lenne ... Dehát ezt nem lehet erőltetni... Es hogy irigylem-e azokat az asszonyokat, akiknek jobban sikerült az életük? Higgye el, soha! Azt is tudom, nem én vagyok az egyedüli, akinek ilyen sors jutott. Vannak ilyenek a magasabb műveltségűek, az értelmiségiek, az íróasztalnál dolgozók között is. Es én nem érzem hátránynak azt, hogy csak munkásasszony vagyok. En még mindig előbb találhatok olyat, akivel összeköthetem a sorsomat, mint az, aki a diplomásnál nem adja alább. Mert még mindig mi vagyunk a legtöbben, a képzetlen, betanított munkások és munkásnők ... (Lejegyezte: H. D.) • „A házban nagyobb részt munkások laknak..
