Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 6. Kedvezőek a juhtartás feltételei \ BAes-Kisknn megye mezőgazdasági termelésében növekszik az állattenyésztés szerepe. Az ágazat bruttó termelési értékének aránya 1971-ben meghaladta a 40 százalékot, az 1969. évi egyharmaddal szemben. A termelés szerkezetében az állattenyésztés javára történő változás egyben a szíftvonal növelését, belterjessé válását is jelenti. A megye természeti adottságai és termelési hagyományai kedvezőek a juhtenyésztésre. A felmérések szerint ez év május 31- én az összes földterület 17 százaié1'- a nagyobb részben rossz minőségű, szikes talajú rét és legelő, amelyet szinte kizárólag a juhtenyésztéssel lehet gazdaságosan hasznosítani. Az 1972-es állatszámlálás adatai alapján az ország juhállományának 11 százaléka Bács-Kiskun megyében volt. így az ország második legnagyobb juhtarlója- ként tartották számon. Azóta az állomány csökkent: 1973. március 31-én a gazdaságokban 240 ezer juh volt. 5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A juh közismerten igénytelen. a homokhátsági kedvezőtlen, rossz taiajadott- ságok között gazdálkodó üzemek nagyüzemileg is jól hasznosítható állata. Ebben a termelési körzetben van a megye juhállományának 61 százaléka. Az ágazat népgazdasági jelentőségét növeli a fokozódó ‘exportlehetőség, a gyapjútermelés, amely a hazai textilipar fontos alapanyaga és nem utolsósorban a tejtermelés. A legutóbbi évben a vá- gójuh 6, a tej 9, a gyapjú értékesítése 7 százalékkal csökkent. A közgazdasági szabályozók ugyanis negatív irányban befolyásolták a tartási kedvet: az állami gazdaságoktól megvonták a gyapjú állami dotációját és az 1967—68. évi felvásárlási árhoz viszonyítva 5 forinttal csökkentették a gyapjú kilogrammonkénti átvételi árát. A gyapjútermelés veszteségessé válása miatt a gazdaságok a hústermelésre törekedtek. A szaporulatot még bárány korában értékesítették. a jerkéket csak kis számban tartották meg. Az anyaálomány jelentősen csökkent, az elöregedés miatt termelőképességben is visszaesett. Ily módon a hústermelés ugyancsak kisebb lett. Az Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat az 1970- es 11 ezer mázsával szemben tavalv «600 mázsa vágójuhot vásárolt fel. Mind az élő. mind a vágott juh jelentős exportcikk. Az élő állat kivitele 1971- ben volt a legmagasabb, értéke meghaladta a 19 millió forintot. A régi szerfás jubhodá- l.vok elavultak, korszerű férőhelyek kialakítására kell törekedni. A Minisztertanács ez évben hozott határozata 30 százalékos ártámogatást nyújt a juhtartás épületbet uházásaint. Egy férőhely létesítése 1440 forintba kerül. Mivel kétévenként háromszor elletnek. ez a beruházási költség a jelenlegi fajták mel- lett hamar megtérül. A belső technológiai berendezésekre 47 százalékos ártámogatást adnak. Az anyaállomány pótlását vagy növelését szolgáló tenyészérté- kü, leellett jerke után pedig 500 forint állami támogatás jár abban az esetben, ha az üzem vállalja három évig a tenyésztésben tartást. Bács-Kiskun megye a jelenlegi állomány kétszeresét is el tudná tartani. A juhászati ágazat fellendítése csak az inarszerú sertés- és szarvasmarhatartáshoz hasonlóan képzelhető cl. A modern juhtartás technológiájának kidolgozásához nagy segítséget nyújtana eg.v juhtenyésztést mintatelep létrehozása teljes állami dotációval. Eredményei, gazdaságossága várhatóan felébresztené a megye termelőszövetkezeteiben a juhtartás iránti érdeklődést. Dr. Nagy Lajosné KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának főelőadója Kutatás kőolaj és földgáz után • Csaknem mindenütt alkalmazzák már a villanypásztoros legeltetést. A határozat eredményei a Homokhátságon Beszélgetés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjáról A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését segítő kormányhatározat kedvező hatása megyénkben is jelentkezik. A Homokhátság mezőgazdasági nagyüzemeiben ez év első felében 28 százalékkal emelkedett a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénlétszám 17 százalékkal. A Homokhátsága. Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei nemrég összefoglaló értékelést készítettek a fejlesztési program végrehajtásának eddigi eredményeiről. Magony Imre, a szövetség titkára, erről a következőket mondja: — Mezőgazdasági szövetkezeteink a lehetőségeikhez képest igyekeznek növelni a szarvasmarhalétszámot, fejleszteni az ágazatot. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó üzemek részére a hűshasznosítású állomány növelése érdekében, a megyei tanács külön állami támogatást tud nyújtani. A végrehajtó bizottság hét termelőszövetkezet és öt szakszövetkezet részére juttatott fejlesztési hozzájárulást. Az összes támogatás megközelíti az ötmillió forintot. Figyelembe véve az érvényben levő állami támogatási rendszert és ezt a külön segítséget, az említett 12 tagszövetkezetünkben összesen 1500 szarvasmarha elhelyezésére alkalmas istállót építenek. Ezzel egy- időben korszerűsítik a meglevőket. Az építkezések az idén megkezdődnek. A terveket az AG- ROBER készíti. A külön fejlesztési támogatást nem élvező termelőszövetkezetekTársadalmi ellenőrzés a belkereskedelemben ben szintén építkeznek. Mennyi bővítést terveznek a telepeken? — Jelenleg 1140-nel bővül a férőhely. Ugyanennyivel emelkedik az elhelyezési lehetőség a meglevő épületek korszerűsítésével. Tájékozódásunk szerint az építkezések zavartalanok, eddig nem jelentkeztek sem anyagi-, sem munkaerőhiányt. Tagszövetkezeteink az elmúlt félévben több száz vemhes üszőt vásároltak és növelték saját, to- vábbtenyésztésre alkalmas állományuk termékenyítésének arányát. Ennek hatására a tervezett beruházások lényeges tehén- létszám-növekedéssel is járnak. Az intézkedések hatására mindenütt emelkedett a tejfelvásárlás mennyisége is. Milyen gondokkal jár a tejkínálat növekedése? — Körzetünkben az országos növekedésnek megfelelően körülbelül 15 százalékkal több tejet vásárolnak fel az idén, mint az elmúlt esztendőben. Ez az emelkedés megkívánja, hogy jobban szervezzük meg az átvételt. Huszonhét tanyai körzetben van felvásárlás. Ennek nagyobb részét a termelőszövetkezetek maguk szervezték meg. Hat helyen a tejiparral közösen folyik az átvétel. A zökkenőmentes felvásárláshoz még további korszerűsítésre van szükség. Lajosmizsén elhatározták a termelőszövetkezetek, hogy új begyűjtőt építenek a tejiparral közösen. A beruházáshoz segítséget nyújt a községi tanács is. Hasonló korszerűsítési törekvésekről kaptunk hírt Izsákról, Helvéciáról, Ballószögről, Orgo- ványról. Kiskunfélegyházán öt termelőszövetkezet és a tejipar összefogásával egy új üzem épül, amely naponta 20 ezer liter tej feldolgozására lesz képes. Kétségtelen, hogy még sok intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a növekvő felhozatal követelményeinek zökkenőmentesen eleget tudjon tenni az ipar és a kereskedelem. Keresni kellene a lehetőséget az értékesítés jobb, szélesebb körű megszervezésére. Magony Imre végezetül han- goztata: — Területi szövetségünk a jövőben is fontos feladatának tekinti a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének segítését. Munkánk során felhasználjuk a program első évének tapasztalatait, figyelemmel kísérjük az ágazat gazdaságosságát, az értékesítési lehetőségeket. Amennyiben a jövő esztendőre is kap megyénk rendkívüli fejlesztési alapot, szeretnénk tovább bővíteni a támogatásban részesítendő szövetkezetek körét. K. S. A Minisztertanács nemrégiben megtárgyalta szénhidrogén-kutatásunk helyzetét és fejlődését. Energiatermelésünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogének szerepe. Energiamérlegünket korábban a kőszén döntő fölénye jellemezte, a kőolaj és földgáz mindösz- sze néhány; százalékos részesedése mellett. Napjainkban viszont már csaknem 50 százalék a szénhidrogének részaránya, 1975-ben 55, 1985-ben pedig 70 százalékkal szerepelnek majd energiagazdálkodásunkban. Sok oyan ország van a világon, amely teljes egészében importból kénytelen fedezni kőolaj- és földgázszükségletét. Hazánk szerencsére nem tartozik ezek sorába.-Ha a nagy olaj hatalmasságokéhoz képest szerény is a magyarországi kőolajtermelés, azért hazai szükségletünknek mintegy 30 százalékát mégis fedezi. Földgáztermelésünkre még ennyi panasz sem lehet, mivel 1972-ben a hazai kutak hozama csaknem teljesen kielégítette a szükségleteket. Hogy ma itt tartunk, az nem utolsósorban a tervszerűen folyó kutató- és feltárómunkának köszönhető. Zalától a Dél-Alföldig A múlt század második felében a világméretű „olajláz” folyományaként Magyarországon is elkezdtek kőolaj után kutatni — jószerével eredmény nélkül. Csak századunkban, a 20-as évek derekán hoztak némi eredményt a fúrások a Dél-Dunántúlon, Zalában (Lispe, Nagylengyel, Lovászi). Egészen 1950-ig csupán e területen folyt valamelyes kőolaj- termelés. A kutatók elsősorban a hegyes vidékeken gyanítottak olajat és földgázt, egy váratlan esemény azonban a Dél-Alföldre irányította a fligyelmüket: 1965-ben termálkutat fúratott egy tápéi termelőszövetkezet és víz helyett kőolajat talált. Így fedezték fel az eddigi legnagyobb magyar olaj- mezőt, mely ma kőolajtermelésünknek több mint a felét adja. A földgáznak is csaknem 20 százalékát a Dél-Alföld, Szeged környéke adja a népgazdaságnak. A földgázkutatás „nagy meglepetése” azonban nem ez a terület, hanem a hatalmas hajdú- szoboszlói földgázkincs felfedezése volt, mely nagyban hozzájárult energiagondjaink enyhítéséhez. Hol érdemes kutatni? A kőolaj és a földgáz az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szénhidrogének tárolására. De a kőolaj keletkezéséhez szükséges szerves anyag is rendszerint az üledékekhez kapcsolódott a régmúlt időkben. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogén-kutatásra elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő területek alkalmasak. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét — kb. 91 ezer négyzetkilométert — üledékek alkotják. A hazai föld tehát kutatás szempontjából reményteljesen ideálisnak mondható. A jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a fundamentum felett változó vastagságban találhatók. A hazad föld egyhar- madán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, s csupán 3 százalékot tesznek ki azok a mélyüledékes medencék, ahol 4,5 kilométernél nagyobb. a rétegvastagság. A- terület közel kétharmadán tehát 1000—450Q méter közötti az üledékvastagság, ami abból a szempontból érdekes, hogy sehol sem kell túl mélyre lefúrni az olajért és a földgázért. é A kőolaj és a földgáz nem egyenletesen oszlik el az üledékes kőzetekben, hanem — kisebb sűrűségénél fogva — legtöbbször boltozatszerű kőzetrétegek tetején tölti ki a likacsokat, repedéseket. Egyre mélyebbre Hazánk medenceterületeit geofizikusaink már részletesen felmérték a kőzetsűrűség-eloszlás szempontjából. Természetesen az első fúrások a viszonylag magas helyzetű boltozatok megközelítését tűzték ki célul. A kevésbé mélyen fekvő boltozatokat, szerkezeteket nagyrészt már megkutatták. A további kutatófúrásoknak tehát egyre mélyebbre kell kell irányulniuk. A kutatásokat — és a későbbi kitermelést is — megnehezíti az a különleges helyzet, hogy a hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen nagyobb, mint általában a Föld többi táján. Amíg világviszonylatban a nyomás lefelé haladva 10 méterenként 1 atmoszférával nő, addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal is túllépi. A fúrólyukban cirkuláltatott iszap egyik feladata az, hogy ellensúlyozza a nyomást. Nálunk sok nehéz adalékot tartalmazó, nagy fajsúlyú 'iszapot kell alkalmazni, ami számtalan nehézséget okoz a mélyfúrásoknál. Amíg a földkéregben lefelé haladva 100 méterenként általában 3 C-fokkal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka (világátlag alapján 2000 méter mélységben 60 C-fokra számíthatnánk, Algyőn viszont 9P C-fokos olaj tör fel a mélységből.) A 200 C-fok feletti kritikusan magas hőmérsékletre világviszonylatban csak 6 ezer méternél mélyebben számítanak, nálunk pedig már a 3—4 ezer méteres fúrásoknál is gondot okoz a magas hőmérséklet. Tekintettel a magyar medence speciális viszonyaira — a hazai mélykutatás előfeltételeként — nagy arányú kutatómunka folyik a fenti problémák és sok más kérdés megoldására. Nem véletlen, hogy a KGST keretében éppen Magyarországon létesül a nemzetközi iszaplaboratórium. De az sem, hogy élen járunk a 200 C-fok feletti hőmérsékleten alkalmazható cementféleségek és a hasonló hőfokon is biztonságosan működő geofizikai műszerek kutatása terén is. Az új jogszabályokról A tisztességtelen haszon A Minisztertanács 1022/1973. számú határozatával a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveit adta ki a társadalmi tulajdon védelme, a társadalnü, a csoport és az egyéni érdek összhangjának biztosítása, valamint a gazdálkodás egyes területein jelentkező káros jelenségek visz- szaszorítása érdekében. A határozat kiterjed a termelés, az elosztás, a szolgáltatás területén működő valamennyi gazdálkodó szervezet által előállított, illetőleg forgalomba hozott szabad áras termékre vagy teljesített szolgáltatásra. A határozat rendelkezéseit a magán kisiparosokra és magán kiskereskedőkre is megfelelően alkalmazni kell. Tisztességtelen a haszon, ha azt a gazdálkodó szervezet a társadalmi érdekeket és a szocialista gazdálkodás elveit közvetlenül sértő módszerekkel éri el. Tisztességtelen haszon érvényesítése esetén elsősorban a károsultak (megrendelő, illetve fogyasztó) kártalanításáról kell gondoskodni. A gazdálkodó szeriekkel szemben — ha ennek feltételei egyébként fennállnak — gazdasági birság kiszabására is sor kerülhet. A tisztességtelen haszon kiszabására is sor kerülhet. A tiztességtelen haszon kialakításában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s ennek során — az eset körülményeitől függően — intézkedni kell fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításáról. módosítást vezet be a gépjárművezetők munkabérének megállapításánál. A módosítás szerint azok a gépjárművezetők, akik gépjárműkezelő továbbképző vizsgabizonyítvánnyal (középfokú gépjárművezetői bizonyítvánnyal) rendelkeznek, egy fokkal, akik 1969. július 1-ig szerzett felsőfokú gépjármű- vezetői bizonyítvánnyal rendelkeznek, két fokkal magasabb szakmai gyakorlati idő szerinti bértétel alapján sorolhatók be. Azokat a gépjárművezetőket, akik „gépjárművezető és karbantartó” szakmunkás vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznek egy fokkal magasabb szakmai gyakorlati idő szerinti bértétel alapján kell besorolni. Amennyiben a gépjárművezető az említett szakmunkás vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik és 20 év szakmai gyakorlati kategóriába van besorolva, úgy a bértáblázatban feltüntetett bértétel felső határa 15%-kal túlléphető, s az így megállapított alapbérek nem minősülnek személyi fizetésnek. Ipari szövetkezetek tagjainak munkavégzése A munkaügyi miniszter 8 1973. számú rendeletével az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályairól szóló 21/1971. MüM. számú rendeletet kiegészítette. Eszerint az építőipari és építőanyag-ipari, a tervező és beruházó szövetkezeteknél, valamint az egyéb iparágazatokban sorolt szövetkezete« építő- és építőanyag-ipari részlegeinél foglalkoztatott szövetkezeti tagokra nézve a munkaidőkeret, a munka- beosztás, az év végi termelési szünet, a téli pótszabadság, valamint a béren kívüli juttatások tekintetében azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak. Ideértve az építőipari dolgozók külön- élési pótlékáról, valamint saját szerszámhasználatról szóló rendelkezéseket is. A termelőszövetkezetek személyzeti munkája A termelőszövetkezetek személyzeti munkájáról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10 1973. számú rendelete. A rendelet meghatározza azokat a tisztségeket, illetőleg munkaköröket, melyeket csak az töltheti be, aki büntetlen előéletét 3 hónapnál nem régebben kiállított hatósági, erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta. Megemlítjük. hogy ilyen munkörnek számit már a kereskedelmi és vendéglátóegység vezetője és helyettese, továbbá az áruforgalmazó, valamint a vezetőadminisztrátor, anyagbeszerző, üzletkötő, raktáros, valamint a vagyonőrzési feladatot ellátó (üzemren- dész, mezőőr, kapus, portás, tehergépkocsi-, vontató- és traktorvezetőj is többek között. A vezetőség a munkarendben a rendeletben felsoroltakon kívül egyéb munkakörök betöltését is büntetlen előélethez kötheti. Fontos kiemelni, hogy a népgazdaság és a vagyon ellem bűncselekmények miatt büntetett előéletű személy részére felmentés egyáltalán nem adható. Aki büntetlen előélethez kötött munkakörben büntetett előéletű személyt engedély, illetőleg a személyi feltételek igazolása nélkül foglalkoztat, azt fegyelmi eljárás útján, illetőleg szabálysértés miatt felelősségre kell vonni. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész # t5j típusú fúrómotor. A belkereskedelem társadalmi ellenőrzéséről szól a belkereskedelmi miniszter 7/1973. számú rendelete, amely a fogyasztói érdekvédelem fokozása érdekében a belkereskedelmi ágazatban meghatározza a társadalmi ellenőrzés alapvető szabályait. A fogyasztók érdekvédelmével összefüggő társadalmi ellenőrzés a belkereskedelmi ágazatban a szakszervezeti és a tanácsi szervek által e feladattal megbízott büntetlen előéletű és közmegbecsülésben álló személyek közül kiválasztott társadalmi ellenőrök végzik, akiket fényképes igazolvánnyal kell ellátni. A társadalmi ellenőrzés' kiterjed az állami, szövetkezeti és a társadalmi szervezetek, to vábbá a magánkereskedők, magán kisiparosok es őstermelők árusító helyein végzett kiskereskedelmi, vendéglátóipari — ideértve az üzemi vendéglátást is — tevékenységére. A kereskedelmi dolgozók kötelesek a tál jadalmi ellenőr munkáját előmozdítani és részére munkája elvégzéséhez^a szükséges segítséget megadni. A társadalmi ellehőr észrevételeit, javaslatait a vállalat vezetője, illetve az intézkedésre jogosult minden esetben köteles kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A kiküldő szerv felkérésére az intézkedésekről 30 napon belül értesítést kell adni. A gépjárművezetők munkadíjának megállapítása . A munkaügyi miniszter és a közlekedés- és pos- taügyi miniszter 7/1973. számú együttes rendelete 1 »Iet I mmmmm mvr+s** y 7 jHmpffMWinífMrill""
