Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-05 / 207. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 5. NINCS ÖRÖKZÖLD BABÉR • Nyilvánvaló, hogy amit ma a legkorszerűbb munkamódszernek tartunk, arra egy-két évtizeddel ezelőtt esetleg még csak nem is gondolhattunk: bizonyos megoldásokra csak a technikai és tudományos feilődés adott szakaszában nyílik mód. Mindezt pedig azért kell előrebocsátani, hogy egyértelművé tegyük: ha a ..Zero Defekt’’ (Hiba nélkül) néven ismert munka- módszert ma már a fejlett iparral rendelkező országokban mindenütt a világon alkalmazzák is, azért annak legtermészetesebb környezete a szocialista országokban található. Ott tehát, ahol a munkás tulajdonos is és nemcsak munkavállaló. A tulajdonosi érdekeltség ugyanis maradéktalanul kiaknázhatja a „Zero Defekt” nyújtotta tartalékokat. Alkalmazásának általános jellege pedig abban rejlik, hogy csak igen magas fokú technika mellett válik igazán gyümölcsözővé. Nálunk a „Zero Defekt” fordítása — Dolgozz hibátlanul — talán nem sikerült a legszerencsésebben. Félreérthető, csak az áruk minőségvédelmét értik alatta, holott lényegesen többről van szó. A „Hiba nélkül” — mozgalom ugyanis, a termelés minden fázisában a hibátlanságra törekvést jelöli: vezetékben, szervezésben, tervezésben, eladásban, kivitelezésben. Hibátlanságra törekvést, de ezt sem úgy — $ ez a leglényegesebb —. hogy a normához. az előíráshoz méri a teljesítményt szüntelenül — hanem a normát, az előírást, a receptet is mindig megkérdőjelezi: jó-e még, nem avult-e már el? Pontosabban fogalmazva tehát — csökkentsd a veszteséget, kerüld el a veszteséget: időben, anyagban, mozdulatban, pénzben — ez a módszer mtorja. S így. ebben a munkamódszerben — állandó megújulás is rejlik, hiszen amit tegnap még nem látnak rossznak, veszteségnek, az esetleg a, mai tudásunkkal mérlegelve, és a mai technikával összehasonlítva már rossznak ítélhető. 9 Nem7véletlen, hogy e mozgalom alapvonásait a szovjet rakétaiparban dolgozták ki. Tehát egy olyan területen, ahol az üzembiztonság a legfőbb előírás, s amely — ráadásul a legdinamikusabb ágazat is — hiszen naponta új megoldásokat követel. Ma már Japán, az NSZK és az NDK egyes iparágaiban. így a híradástechnikában, a gépiparban, a járműiparban sok vállalatnál rátértek erre a módszerre, amely világszerte most van elterjedőben. E tekintetben tehát nincs időveszteségünk. A magyar iparban a Villamosszigetelő és Műanyaggyár az egyik úttörő: immár több, mint kétesztendős a gyakorlata. Eltelt egy év — számolt be a tapasztalatokról a VSZM egyik mérnöke, nemrégiben egy DH-konfe- rencián — mire észrevettük, miről is van szó. A. módszert az egyik gyártósoron vezettük be először. Ügv indult az egész?, mint egy célprogram: egyeztetésekkel. határidő- és teendőlistával — csak azután nincs vége a "szervezésnek, asz intézkedésnek sohasem. Ugyanis hiába oldunk meg egy-egy feladatot, pl. a selejt csökkentését — az élet szüntelenül új helyzeteket teremt, új követelményeket támaszt, amelyekre gyorsan reagálni kell, mert különben elkerülhetetlen a visszaesés . .. Ha szüntelenül nem vagyunk résen, az élet elmegy mellettünk. Nincs örökzöld babér ... A legdöntőbb annak felismerése, hogy a korszerű gyáriparban nem létezik egyetlen olyan mun- kahély, ahol bárki úgy érezhetné: nincs egy fikarcnyi felelőssége sem. A termelés rendiében a felelősség mértéke más és más, de felelőssége mindenkinek van. Egyszerű hasonlat: itt, is a KRESZ szelleme érvényesül: ha nem is vagyok hibás, akkor is kötelességem elkerülni a bajt, ha az módomban áll. ha azt előre látom, ha arra valakinek a figyelmét felhívhatom. A módszer mechanizmusa egyszerű logikára épül: a munkájában jártas ember mindennap felfedezhet újat. jobb fogásokait, egyszerűbb megoldásokat a gyarapodó tapasztalata, a szüntelen bővülő ismeretanyaga révén. Nos, ezeket a naponta megszülető új felismeréseket kell folyamatosan hasznosítani. • Nem egyszerűen egy-egy termék minősegének javításáról van itt szó. amikor a Dolgozz hibátlanul munkamódszer elterjedését szorgalmazzuk. Ez a gazdasági tevékenység valamennyi területére kiterjedő közös gondolkodás: információáramlás, kiértékelés és folytonos visszacsatolás a legegyszerűbb munkahelytől a vezérigazgatóig. Ez merőben új munkastílus, a mi körülményeink között a szocialista munka stílusa. G. F. SZOLNOK 900 ÉVE • A Pelikán Szálló ugyancsak a városközpont új létesítménye lesz. Háttérben — jobbról — az SZTK négyszöge. (Nagy Zsolt felvételei) • A városközpontban épül a víz ügyi székház. let — szabadság és tavasz váltotta fel. A város lakói lassan visz- szatértek. A Magyar Kommunista Párt irányításával a város felszabadult népe megkezdte a romok eltakarítását, az újjáépítést. A folyamat azóta is tart. és példátlan politikai, gazdasági, kulturális fejlődést eredményezett. A szerény, alvó alföldi város mindinkább ipari, közlekedési és művelődési központtá alakult negyedszázad alatt. Lakosainak száma 63 ezerre tehető. A valamikori romok, vályogházacskák helyén rendre emelkednek a 2. 4. 10 emeletes és ennél is magasabb lakóházak. Üj ipari üzemek, kereskedelmi létesítmények épültek. Egyik legjelentősebb úi ipari üzem a Tisza- menti Vegyiművek, mely az országos kénsavtermelés 74 százalékát. a porított szuperfoszfát 43 százalékát adj a. A cukorgyár a 200 vagonos napi teljesítményről az 500 vagonos termelésre tért át. A papírgyár szalmacellulóz- üzemmel bővült. A bútorgyár korszerűsödött — ma a konyhabútorok 25 százalékát adja. A fenyőfűrészáruk 20 százalékát a városban állítják elő. Az ősi szolnoki iparág munkássága ugyancsak nagy osztálvharcos múlttal büszkélkedhet. Tisza Anitái és Tóth Ferenc néhai fatelepi munkásmozgalmi vezetők és munkatársaik elszánt küzdelmeit az •egykori műhelyek mellett létesített parkban a ..Famunkások”- emlékműve örökíti meg. A lakásépítkezést házgyár segíti. Ide települt az alföldi kőolajipar központja. A Járműjavító Vállalat új Diesel-programot valósít meg. Folyik az 1967-ben megkezdett vasúti rekonstrukció. Ennek a nagyarányú fejlődésnek lett az eredménye, hogy a Kormány 1007 1971. (III. 16.) sz. határozatában Szolnok várost felsőfokú központtá nyilvánította. Szolnok lakossága 1975-ben ünnepli a város fennállásának 900. évfordulóját. A jubileum éve 1975. január 1. és augusztus 20. közötti időszakra esik. Szolnok az ország legrégibb te- püléseinek egyike, szárazföldi és vízi utak találkozásánál keletkezett. A 900 éves jubileum nem jelenti azt; hogy a város nem rendelkezik ennél régibb történelmi múlttal. Amikor I. István megyékre osztotta fel az országot, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál levő Szolnok helységről nevezte el az akkori megyét. Tehát megyeszékhely és várispán- ság volt már akkor ezen a helyen. Egyetlen alföldi város, amely a XI. század elején már megyeszékhely, s az ma is. Nevét először 1046-ban említik személynévként, majd a garam- szentbenedeki apátság egyik oklevelében 1075-ben olvashatunk Szolnok helységről, „via Zounok” néven. A 900 éves jubileum azt a keljek évfordulót jelöli, amely az esztergomi levéltárban ma is meglevő 1075-ös oklevélhez kötődik. Ennek latin szövege szól Szolnokról, a városbeliek földjéről. Szandáról, a Millérről. Két év múlva — de már az előkészületek során is — gazdag és küzdelmes történelmi múltjáról, dinamikusan épülő jelenéről és nagy fejlődést kínáló jövőjéről emlékezik a város népe. Szolnok kialakulása óta nagy- nagy küzdelmet folytatott lakossága a fennmaradásért. Küzdött tatárral, törökkel. A török uralom 133 évig tartott a városban. Az első híd megépíttetése az ő nevükhöz fűződik 1562-ben. A XII. századtól meginduló sószállítás, majd később a tutajozás jelentős kereskedelmi központtá alakítja. A tatáron, törökön túl pusztította pestis, árvíz, tűzvész, háború. összesen tizenhatszor pusztult el a város. 1791-ben példátlan nyomor és éhinség tizedelte meg a lakosságot. Ezután mintha megszűntek volna az ilyen nagy természeti csapások. A XVIII. századtól a sószállítás és a tutajozás mellett jelentős faipara alakult ki. 1835-ben indult meg a gőzhajózás a Tiszán- Mindez a folyam szabályozásával eevütt a kereskedelmi és a mezőgazdasági élet fellendüléséhez vezetett. Hasonlóan jelentős tényező a város életében az 1847. szep• A Zagyva-parti új lakótelep. tember 1-én megnyitott pest— szolnoki vasútvonal. Az akkor megépített indóház és fűtőház még ma is áll és mint hazánk első vasúti létesitménye, ipari műemléknek tekinthető. Üj lendületet vesz a fejlődés, megteremtődik a szolnoki gyár- város alapja, amely később a munkásmozgalom bázisát is jelenti. Elsőként a MÁV-műhely, majd a téglagyárak, fűrésztelepek és malmok létesülnek. Az I. világháború komoly visz- szaesést okoz a város fejlődésében, a Tisza vonalánál kialakult harci események miatt. A város a Tanácsköztársaság idején 77 napig élte a frontváros életét. A Tanácsköztársaság leverése után Szolnokon a Vörös Hadsereg egységei megkísérelték a lehetetlent és a városban egy nappal tovább élt a proletárhatalom. E történelmi napok emlékét nagy tisztelettel és kegyelettel őrzi a város társadalma: F. Bede László mártír MÁV- munkás, direktóriumi elnök, Hoksári János, Viktor József és Virágh János MÁV-műhelyi munkások hősi áldozatát szobor, emléktábla és utcanév hirdeti. Hasonlóképpen utcanév és műalkotás emlékeztet Keskeny János kőművesre, az építőiparosok sztrájkjának szervezőjére, valamint Pálfi János nyomdász direktóriumi vezetőre. A II. világháború számtalan megpróbáltatással, borzalommal sújtotta a várost: kezdetben a szőnyegbombázásokkal, majd a visszavonulással párhuzamos pusztításokkal. 1944 nyarán szinte elnéptelenedett. A régen várt és óhajtott fel- szabadulás idején. 1944. november 4-én mintegy 4000 lakosa volt a városnak. Mindenütt pusztulás. nyomor. kilátástalanság. Az elnyomatást, a kegyetlen teNapjaink fontos kérdése a korszerű felnőtt szakmunkásképzés v Manapság egyre többször tapasztaljuk, hogy az új technika elsajátítására és megfelelő alkalmazására igazából csak a jól felkészült szakmunkások képesek. A hatvanas évek elejétől sokan tették magukévá a korszerű szakmai és elméleti ismereteket Bács-Kiskun megye szakmunkásképző intézeteiben. Az általános iskola 8. osztályát eredményesen elvégző tanulók köréből a II. ötéves terv éveiben 12 ezer 279, a III. ötéves terv időszakában 20 ezer 129 fiatalt vették fel az intézetek I. évfolyamaira. A demográfiai hullám csúcsévein túljutottunk és a IV. ötéves tervidőszakban már viszonylag kevesebb, — csak mlintegy 18 ezer szakmunkástanuló — beiskolázására számíthatunk. Csökkent a jelentkezők száma Ugyanakkor kimutatható az is, hogy a megye ipara, mezőgazdasága és az egyéb ágazatok folyamatosan növekvő munkaerőigénynyel jelentkeznek. A kereslet nem kis része — évente átlag 23—25 százaléka — szakmunkásigény. Ezt a demográfiai apály éveiben — tehát jelenleg is — és még a nyolcvanas évek közepéig — hozzávetőleg 60 százalékig lehet kielégíteni. Az egyetlen számításba vehető megoldás a felnőttko- rúak szakmunkásképzésének fokozása. Fokozásról kell beszélnünk, mert ez a képzési forma az elmúlt évtized alatt erősen visszafejlődött. íme néhány példa: mig 1964-ben 98Q felnőtt dolgozó szerzett megyénkben szakmunkás-bizonyítványt, 1965- ben 816, 1966-ban 1441, 1969-ben 573. 1970-ben 699 és 1971-ben már csak 386. Érdemes megvizsgálni, hogyan jutott ilyen mélypontra a felnőtt szakmunkásképzés ügye. Vizsgálódásaink szerint az ötvenes évek végén még mintegy 50 százalékot tett ki a felnőtt- képzés aránya, a hatvanas években pedig már csak 40 százalékot. A demográfiai csúcs idején — mivel a szakmunkás munkaerőigényt a tanulóképzés bőven biztosította — a felnőttképzés aránya 18—20 százalékra csökkent. Demográfiai apály Miről van itt szó? Egyrészt arról, hogy a képzési kapacitás könnyen — úgyszólván spontán módon — kielégíthető volt, hiszen a nagy létszámú korosztályok szinte „ostrom alá vették” a különböző képzési lehetőségeket. (Igaz, egyes szakmacsoportokban, szakágakban — mint például a forgácsoló, az építőipar és az élelmiszer-gazdaság egyes szakmáiban — ezekben az években is nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett a beiskolázási terveket teljesíteni.) Másrészt szerepe volt a felnőtt szakmunkás- képzés visszafejlődésében annak is, hogy a hatvanas évek derekán átmenetileg megnövekedett a kereslet a betanított és a segédmunkások iránt. A már említett demográíiai apály ismét reflektorfénybe állí- lította a felnőtt-szakmunkásképzést. Az erről szóló 1969. évi VI. törvény és annak végrehajtási rendelete [13 1969. (XII. 30.) Mü. M. sz. rend.ja felnőtt képzés hagyományos, korábbi formáit kisebb módosításokkal — megerősítette. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy ezek nem ösztönzik kellőképpen a munkásokat a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. Egyes feltételeket szigorúan megkötött a rendelkezés — mint például a szakmára előírt 3—4 éves gyakorlati idő, mely a tanulásra képes fiataloknál hiányzott, míg a gyakorlattal rendelkező közép- korosztályok többnyire a szükséges 8 általános iskolai végzettség hiánya miatt nem jelentkezhettek a szalununkásvizsgára. Ugyanakkor munkaviszonyban nem álló szakképzetlenek egyáltalán nem vehettek részt a szakmunkásképzésben. Gyorsított képzési forma A munkaügyi miniszter ez év februárjában kiadott 104/1973. (2) Mü. M. sz. utasítása jelentős változást hozott a képzési rendszerben. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a nehezen beiskolázható szakmákban a 20. életévet betöltött és munkaviszonyban álló dolgozó — indokolt esetben — 6 osztályos általános iskolai végzettséggel is felvehető gyorsított szakmunkásképző tanfolyamokra. (A képzés megszervezhető például hegesztő, kovács, öntő, gumigyártó, szerkezetlakatos, fonó, szövő, cipész, ács-állványozó, kőműves tetőfedő, vasbetonkészítő, állattenyésztő, húsipari termékgyártó, molnár, sütő stb. szakmákban.) Néhány szót a gyorsított képzésről: Ez a forma lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos képzés 3 vagy 2 éves tanulóidejével szemben 1 év, illetve 9 hónap alatt lehessen elvégezni a szakmunkás iskolát. Hangsúlyozzuk, hogy a gyorsított képzés csak a már említett, nehezen beiskolázható szakmákra vonatkozik. Az új rendelkezés lehetőséget teremt a munkaviSzönyban ném álló — tanulóviszonyt létesítő — felnőttek (elsősorban a háztartásban levő nők) szakmai képzésére is.. A 3 éves képzési idejű szakmákban másfél éves a 2 éves képzési idejű szakmákban egyéves időtartamú tanfolyamok szervezhetők, ugyancsak a nehezen beiskolázható szakmákban. Ezenkívül minden szakmában szervezhető tanfolyam, ha a képzésre egészségügyi rehabilitáció miatt kerül sor. Az új típusú képzést a vállalatok saját hatáskörben, a területükön működő szakmunkásképző intézetek közreműködésével szervezhetik. A felnő.t- szakmunkásképzés gazdája a megyei tanács vb munkaügyi osztálya, mely a vállalatok részére engedélyezi a különböző típusú tanfolyamok szervezését Az eddigi információk szerint azonban még igen kevés vállalat foglalkozik az új típusú képzés gondolatávál. Még túlságosan bíznak abban, hogy a tanulóképzésre jelentkező fiatalok köréből maradéktalanul kielégíthető a vállalatok szakmunkásigén ve. A demográfiai mutatók azonban további csökkenést jeleznek. Jó lenne erre minden érdekelt gazdasági vezetőnek felfigyelnie. Gazsó Endre Az új jogszabályokról A tanácsi értékesítésű lakások árának megállapítása Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 13/1973. számú együttes rendeletével módosította a tanácsi értékesítési lakások árának megállapításáról szóló 6/1971. ÉVM—PM—ÁH számú együttes rendeletet. A korábbi szabályozás szerint a tanácsi értékesítésű lakások vevői részére az állam — öt év alatt átlagosan — lakásonként 37 ezer forint ártámogatást nyújtott. Az 1973. július hó 1. napjával hatályba lépett rendeletmódosítás szerint a tanácsi értékesítésű lakások vevői részére az állam a lakás építési költsége és a lakás szerződés szerinti eladási ára közötti különbözetre ártámogatást nyújt. A rendeletben szabályozott alapárakat az ártámogatás összegével csökkentve állapítja meg. A Büntető Törvénykönyv módosítása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. évi 14. számú törvényerejű rendeletével módosította a Büntető Törvénykönyvet. A Btk. 55. §-ának helyébe lépett rendelkezés szerint a törvényben meghatározott esetekben, továbbá akkor, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el, vagyonelkobzást kell alkalmazni halál- büntetés, valamint három évet meghaladó szabadságvesztés mellett. Vagyonelkobzást lehet alkal- kalmazni — ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi — szabadságvesztés mellett. Űj rendelkezés lépett a büntetés enyhítését szabályozó Btk. 68 §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe. E szerint, ha a törvényben megállapított büntetési tétel legkisebb mértékbe egy évi szabadságvesztés, helyett rövi- debb tartamú szabadságvesztést, javítónevelő munkát vagy ha — az elkövető személyi körülményeire, különösen előéletére, valamint az elkövetett bűncselekményre, annak indítékára és az elkövetés módjára figyelemmel — ez is túl szigorú, pénzbüntetést lehet kiszabni. A törvény- erejű rendelet kihirdetése napján, 1973. június 2-án hatályba- lépett. A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szól a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1973. évi 13. számú törvényerejű rendelete, amelynek célja, hogy megállapítsa a tűz elleni védekezés feladatait, fejlesztésének alapelveit a tűzoltóság szervezetének és működésének alapvető szabályait. A tűzvédelmi feladatokat a tűzoltóság, melynek szervei az állami, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság, — továbbá feladatkörükben az állami vállalatok, szövetkezetek, egyéb jogi személyek — az állampolgárok közreműködésével látják el. A tűz oltását a jogi személyek, valamint az állampolgárok kötelesek ellenszolgáltatás nélkül közvetlen részvételükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik, anyagaik rendelkezésre bocsátásával, adatok közlésével elősegíteni, a tűzoltás vezetőjének erre irányuló felhívását maradéktalanul teljesíteni. A tűzoltáshoz, illetőleg azzal kapcsolatban igénybe vett dolgokban előállított vagyoni hátrányért a károsultat az állam kártalanítja — a kártalanítási összeget az a megyei tűzoltó-parancsnokság köteles megfizetni, amelynek területén a tűzeset történt —, ha az biztosítási jogviszony alapján nem térül meg. A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A károsult igényének érvényesítése bírósági útra tartozik. A tűzvédelmi hatósági jogkört az állami tűzoltóság gyakorolja, jogköre — jogszabályban megállapított kivétellel — minden tűzvédelmi ügyre kiterjed. A tűzvédelmet érintő hatósági engedélyezési eljárásokban az állami tűzoltóság szakhatóságként jár el, ezekben a tűzvédelmi hatósági ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács 14/1973. számú rendelete ré^zler tes szabályozást tartalmaz. Ezek közül kiemeljük, hogy a dolgozóknak a lakóhelyük szerinti önkéntes tűzoltóság tagjai sorába való belépést, annak munkájában való részvételét a munkáltató köteles elősegíteni. A vállalatokra vonatkozó számos kötelező előírás közül külön figyelmet érdemelnek azok az előírások, amelyeknek célja a dolgozók biztonságos munkavégzésének megteremtése. így többek között a vállalatok kötelesek gondoskodni arról, hogy dolgozóik a munka, illetőleg a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket munkába állításuk előtt elsajátítsák. A munkáltató azokat a dolgozókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetve az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek — annak megszerzéséig — az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. Dr. Kc/ék Lajos csoportvezető ügyéáz
