Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

1973. szeptember 4. 0 PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Érdekes melléktermék Svájc — Walter Matthias Dig- gelmann szemével hirdetett ri­portfilmet a hivatalos tévémű­sor. Pénteken este kiderült, hogy a cím pontatlan, nem felel meg egészen a képernyőn látottaknak. Ennek a kitűnő írónak, a Ketten a tavon című pompás regény szerzőjének nyilván lényegesen több a mondandója, mint aminek a közlésére ideje volt. A forgatócsoport tulajdonkép­pen egy filmfesztiválra utazott ki a világ egyik leggazdagabb országába. Megtoldották néhány nappal a riportfilm elkészítése érdekében kinti tartózkodásukat. Így készültek a villámriportok, ezért nem tudták megvárni a darun dolgozó munkást. A sietség miatt nem vághatták ki az élet­len, szürke felvételeket. Egy húszperces útifilmhez általában másfél-kétórás „anyagot” vesznek föl. Ebből válogatják ki, „vágják össze” a legjellegzetesebb, kife­jezőbb képsorokat. Diggelmann azt akarta bizo­nyítani, hogy az évszázadok óta békében fejlődő Svájcban is van­nak gondokkal küszködő kisem­berek. A demokráciájára oly büszke országban egyes társadal­mi rétegek, csoportok korlátozot­tak jogaikban. Különösen a nőket sújtják a megcsontosodott ósdi felfogás következményei. A film­ben kiragadott példák azonban olykor esetlegesnek tűntek: a lát­vány és a szöveg nem mindig volt azonos hullámhosszon. Az így is figyelmet keltő téma, a rokonszenves „idegenvezető” több „ráfordítást” igényelt volna. Ha még néhány napig forgat a stáb, akkor teljesen eltűnt volna a „melléktermék” (ha már ott va­gyunk ezt is megcsináljuk), íz és egy érdekes sorozat kitűnő kez­detét köszönthettük volna. Mert az ötlet remek. Érdemes lenne másutt is megkérni arra ott élő neves, eredeti gondolkodású em­bereket, hogy mutassák be hazá­jukat a magyar televíziónézők­nek. És maradjanak ott filmese­ink amíg nem készülnek el tel­jesen a felvételekkel, és# akkor nem kell kiegészíteni a címet ilyképpen: Svájc — Walter Matthias Diggelmann szemével — két nap alatt. Heitai Nándor „Az én csatornám” Baján Szombaton Komlós János „Az én csatornám” című népszerű műsorában — igen helyesen — azzal foglalkozott, hogy hazánk­ban nem egyetlen üdülőhely a Balaton. Bács-Kiskun megye egyik legszebb helyére. Bajára kalauzolta el a tv-nézőt. Kide­rült, hogy a romantikus Duna- ágak máris sok bel- és külföldi turistát vonzanak. Sőt, az idén már olyannyira sokat — hogy a riportban arról Kincses Ferenc, Baja város tanácsának elnöke el­mondta — a tanács egymaga nem is tudja kulturált ellátásukat biz­tosítani. Köszönjük Komlós Já­nosnak, hogy az arra illetékesek figyelmét az egész ország közvé­leménye előtt hívta fel erre a gondunkra. Elevenebb szervezeti élet hatékonyabb pártmunka Helvécián a beszámoló taggyűlés óta Az alig negyvenfős Helvécia községi pártszervezet tagsá­gának csaknem a fele szakszövetkezeti tag. Ugyanez az alap­szervezet tömöríti azonban a kis község más munkaterületei­nek kommunistáit, így a pedagógusokat, az ÁFÉSZ-nél, a va­sútállomáson, a helyi tanács apparátusában dolgozókat, né­hány nyugdíjast, sőt háziasszonyt is. Ez a vegyes összetétel — főleg a pártmegbízatásokat illetően — sajátossá teszi az alapszervezet életét. A pártszervezet össztevékenységének célja és lényege azonban egy: a párt politikájának helyi szin­tű, egyre hatékonyabb megvalósítása, a párt vezető szerepé­nek érvényesítése, a község társadalmi, politikai életének irá­nyítása. Milyen a pártszervezet belső élete, a pártpolitikai munka Helvécián, s vajon hogyan alakult a párttagság aktivitása, a pártmegbízatások teljesítése a beszámoló taggyűlés óta? — E kérdések köré összpontosult a napokban Kovács Jánossal, a községi pártszervezet titkárával és Vágó Józseffel, a párt­vezetőség tagjával, a helyi tanács elnökével folytatott eszme­cserénk. Nagy segítség a rendszeres számvetés Legelőbb is, nagyon őszinte vé­leményt kérve, feltettem a kér­dést: van-e fejlődés, változás az alapszervezet belső, szervezeti életében, érzékelhető-e, hogy az év eleje óta hatékonyabbá vált a pártpolitikai munka? — Határozottan! — hangzott habozás nélkül a két kommunis­ta tisztségviselő tömörségében is meggyőző válasza. És egybehang­zó állításuk indokolására sem kérették magukat. Felváltva, egymás gondolataihoz, mondani­valójához kapcsolódva a bizo­nyító példák egész 'sorával szol­gáltak: — A januári taggyűlésünk személy szerint bírálta az alap­szervezetünk passzív tagjait Egyik háziasszony eivtársnőnket például a pártrendezvényekről, s így a taggyűlésekről való gya­kori elmaradozásááért. Hasonló­an Szakolcai József elvtársat is, aki Kecskeméten dolgozik, s az ingázás miatt lazított a párttag­sággal együtt járó kötelezettsé­gein — kezdte fejtegetni Ko­vács János. S máris a beszámoló taggyűlés óta történteknél idő­zött Szót érteni minden párttaggal Jólesően említette, milyen hasz­nos segítő hatású az évi szám­vetés. — Szót érteni a pártélet ha­nyagolása miatt elmarasztalt elv­társakkal, ez volt az egyik teen­dőnk a januári taggyűlés hatá­rozata szerint. S hogy ez milyen eredménnyel járt, csak egyetlen példának itt van az előbb emlí­tett Szakolcai elvtárs. Ma is Kecskeméten dolgozik, de gyak­ran jön, érdeklődik, kínálja a se­gítségét. Amellett, hogy két konkrét megbízatást is teljesít: bizalmi — mi a tagdíjbeszedés­sel megbízott elvtársakat nevez­zük így —, és tevékeny tagja a nyolcfős agitátorcsoportunknak is. — Csakugyan így van — veszi át a szót Vágó József. — Az ju­tott eszembe, milyen nehezen in­dult nálunk a tanyavillamosítás. S a Fehértói dűlő 16 tanyájának lakosaival, mint agitátornak, ép­pen Szakolcai elvtársnak sikerült szót értenie. Egyébként szerintem az agitáció fejlődött nálunk tá­lán a legjobban _a beszámoló tag­gyűlés óta. Azért, mert állandó­sult és nemcsak a tanácsválasz­tásra, vagy más kampány idő­szakára korlátozódik. Ennek pe­dig a községpolitikában is nagy a haszna. A kommunistáknak jó füle van S ismét a példák következnek. A község belterületén nincs meleg konyhás vendéglő, főtt ételt nem lehet kapni. Van vi­szont mintegy nyolcvan olyan asszony, akinek nagy segítséget jelentene kenyérkereső munkája mellett mentesülni a napi főzés gondjától. — Ezt is a Kovács Károlyné elvtársnő vezette agitátorcso­portunk tagjai vetették fel a la­kossággal történő beszélgetéseik nyomán — magyarázza a párt- titkár. Vágó elvtárs pedig így toldja meg: — Miután már eldöntött, hogy a tanács és az UNIVER Szövet­kezet összefogásával még az idén megkezdjük a meleg konyhás vendéglő építését, de sokan meg­kérdezték már tőlem is: ki volt az az okos ember, aki ezt kita­lálta? És olyan jólesik a fele­let : önök, a lakosság találta ki, a község kommunistáinak pedig jó a füle... Egyébként a hús­bolt létesítésére, vagy a kisáru- házunk nyitvatartására vonatko­zó javaslatok is a taggyűlésün­kön vetődtek fel. Meg az ifjúsági alapot is a pártszervezet hatá­rozata értelmében biztosította ez évben a tanács. Tavaly még nem volt ilyen nálunk. A község pártszervezetében na­gyon fontosnak tartják az agitá- ciót. Sokáig elidőztünk e témá­nál, mert partnereimnek bőven akadt mondanivalójuk Mint ahogyan az agitáció is rendkíyül széles körű. A községfejlesztési elképzelésekről szót kell érteni a lakossággal, hisz döntés előtt nélkülözhetetlen a közvélemény ismerete. A község költségvetési gazdálkodásában nagyon fontos az adóbefizetések pontossága, ez is gyakori témája az agitációnak. A szakszövetkezetben pedig oly­kor még a tejről is kiadós be­szélgetések folynak. Például a tej kezelésének tisztaságáról, zsír- tartalmáról, méghozzá okos ér­velésekkel, néha 'számolással is, bizonyítva: a jobbért több pénz jár. Jó kezekbe adjuk a pártmegbízatást A párttitkár azonban eredeti témánkhoz tereli a beszélgetést: — Visszatekintve a beszámoló óta eltelt időre, bátran mondha­tom, hogy eredményes volt a já­rási pártbizottság által javasolt módszer. A múlt évi számvetést követő első taggyűlésünkön ugya­nis sorra vettük a további ten­nivalóinkat. Szükség szerint újra elosztottuk a megbízatásokat, megerősítettük a már meglevő öt pártcsoportunkat, s ugyanígy az agitációs csoportot. Az előző két évben nyolc új elvtárssal gyarapodtunk, s a tevékenysé­gük alapján hozzá tehetem: fel­vételükkel helyesen döntött a taggyűlés. Azóta nem nőtt a párt- szervezetünk létszáma, noha a pártépítő tevékenységünk most sem szünetel. Egy-egy megbíza­tással ellátjuk az érdeklődő és tettrekész pártonkívüli elvtársa­kat. Az alapos ismerkedéshez idő kell, a mérce pedig magas! S Kovács János ez utóbbi mondanivalójához Vágó elvtárs nem mulasztja el hozzátenni: a község KISZ-szervezete, jó bá­zisa a párt utánpótlásának. Sok derék fiatal tevékenykedik ben­ne: Olyanok, mint Cseh Mihály, a Dombi fivérek: Tibor és Attila, Fekete Ágnes, Horváth János, Varga Anikó, Tímár József és a többiek, akikre 'számítani lehet, ha tettekre, társadalmi munkára van szükség. A tavasszal 400 fácska elültetésével szépítették. a községet. S alighanem még töb­bet mond, hogy a 24 tagú KISZ- iszervezet 26 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésére kötött szerződést az idén. Perny Irén Európa legnagyobb, legkorszerűbb bauxitbányája A nehézipari miniszter átadta a Halimba 3-at Vasárnap a 23. bányásznap alkalmából ünnepségre hívták össze Tapolcán a bakonyi bauxitbányák dolgozóit. Ez az ün­nepség hármas ünnep is, hiszen a bányásznap alkalmából át­adták rendeltetésének Európa legnagyobb bauxitbányáját a Halimba 3-at, ugyanakkor a hazai bauxitkutatás és -bányá­szat is most fél évszázados. Az ünnepségen részt .vett dr. Szekér Gyula nehézipari minisz­ter, Papp János, a Veszprém me- megyi pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitká- ka, Veszprém megye és Tapolca város vezetői. Dr. Szekér Gyula miniszter, ün­nepi beszédében szólott az intéz­kedésekről, amelyek forradalmi változásokat hoztak bányásza­tunkban, ezzel együtt a bányá­szok életében is, majd beszélt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. és X. kongresszusán megfo­galmazott energiapolitikai kon­cepcióról. Hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri az energiahelyzet alakulását. Dr. Szekér Gyula a továbbiak­ban a bauxitbányászok tevékeny­ségét méltatta. Elmondotta, hogy az elmúlt fél évszázad alatt olyan hatalmas bauxitkészleteket is­merhettünk meg, amely hazán­kat „bauxit-nagyhatalommá” tet­te. A készletek nagyságát tekint­ve Európában a harmadik helyre kerültünk. Különösen fontos sze­rep jutott a dunántúli területek­nek, ahol számottevő bauxitte- lepeket találtak. Ezen belül a jelenleg ismert ércvagyon mint­egy kétharmada helyezkedik el I bakonyi bauxitbányához tartozó területeken. Befejezésül a Bakonyi Bauxit­bányák Vállalat tevékenységét méltatta a nehézipari miniszter. Az ünnepi beszéd után kitün­tetéseket adtak át a beruházás­ban és a termelésben élenjáró dolgozóknak. Ezt követően a ven­dégek megtekintették a Halimba 3. új bánya szociális és termelési berendezéseit. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER UTASÍTÁSA a fogamzásgátlók rendeléséről és kiszolgáltatásáról Az egészségügyi miniszter uta­sításban szabályozta a gyógysze­res (hormonális hatású) fogam­zásgátló készítmények rendelésé­nek és kiszolgáltatásának módját. A most megjelent utasítás értel­mében az említett készítmények a társadalombiztosítás terhére, orvosi vényre rendelhetők. Fo­gamzásgátló minden nő számára felírható, kivéve az olyan 18. életévét be nem töltött nőt, aki még nem volt terhes. Fogamzásgátló szert rendelőin­tézetek nőgyógyászati szakren­delésén. kórház-rendelőintézeti egységben működő nőgyógyászati szakrendelésen, klinikák, az or- vostovábbképző intézet család- és nővédelmi, illetőleg a terhes ta­nácsadóknál dolgozó orvosok rendelhetnek. A felsorolt intéze­tek orvosain kívül felírhatja a körzeti orvos (bánvaüzemi kör­zeti orvos) az üzemorvos, az üze­mi körzeti orvos. Annak a 18. életévét be nem töltött nőnek a részére, aki már terhes volt, csak a fentebb megjelölt intézetek szülész-nőgyógyász szakorvosai rendelhetnek fogamzásgátlót. A továbbiakban a miniszteri rendelkezés kimondja: a fogam­zásgátló szert rendelő orvosnak — a felírás előtt — meg kell győződnie arról, hogy az igény­lőnél nem áll-e fenn olvan állat- pót, megbetegedés, amit a fo­gamzásgátló szedése károsan be­folyásolhatna. Ennek érdeké­ben az orvos köteles a szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetőleg megfelelő - egészségügyi intéz­ményben elvégeztetni. Köteles továbbá tájékoztatást adni a gyógyszer szedéséről, hatásáról, esetleg fellépő mellékhatásáról. A fogamzásgátlót szedő nőket el­lenőrző vizsgálatra kell berendel­ni, ennek időpontját az orvos határozza meg és közli az ér­dekelttel. Fogamzásgátló szer legfeljebb 3 hónapra szükséges mennyiségben írható fel. Kitér a miniszteri utasítás ar­ra is, hogy megtagadhatja az or­vos a fogamzásgátló rendelését attól, aki nem az orvosi előírá­soknak megfelelően szedi, az or­vos utasításait nem tartja be, vagy a részére felírt gyógyszert másnak adia át. Ha a fogamzásgátlót az érde­kelt nem állandó, vagy ideigle­nes lakóhelye, illetőleg munkai­helye szerint illetékes — az uta­sításban megjelölt — intézetek orvosainál (szakorvosainál) írat­ja fel. köteles annak teljes árát megfizetni. Ugyanez vonatkozik azokra, akik társadalombiztosí­tási szolgáltatásokra nem jogo­sultak. A fogamzásgátló szerek a köz­forgalmú gyógyszertárak útján kerülnek forgalomba. Az egészségügyi miniszter uta­sítása 1973. október 1-én lép ha­tályba. (MTI) EZT LÁTTAM A VIT-EN Ha jó a kedved, énekelj velünk... Júl’us 29-én szép, napsütéses vasárnap reggel a kiskunfélegy­házi Hattyú cukrászdával szem­ben a szokásosnál is nagyobb volt a forgalom. A járókelők kí­váncsian nézték a VIT emblé­mával, jelszavakkal, zászlókkal díszített autóbusz körül szüleik­től, ismerőseiktől búcsúzó kék egyeninges fiatalokat. Aztán egy­kettőre helyükre kerültek a sú­lyos bőröndök, sporttáskák, cso­magok, s felzúgott a GD—31—09- es rendszámú Ikarusz motorja. Irány a Német Demokratikus Köztársaság! A Kiskunfélegyhá­zi Vegyipari Gépgyár tizenöt if­júmunkása — és e sorok írója — érthető jókedvvel, vidámsággal indult a hosszú útra, hogy a grimmai testvérgyár, a Kémiai Készülékeket Gyártó Vállalat FDJ bizottsága meghívásának eleget téve részt vegyen a X. Világifjúsági- és Diáktalálkozón. Tarjányi Antal, a Kiskunfél­egyházi Vegyipari Gépgyár KISZ- bizottságának titkára — közis­mert nevén Berci — gyors név­sorolvasást tartott: Papp Júlia, Szőke Mária, Csajbók Piroska, Tóth Teréz, Belecz László, Streu­ner Sándor, Kis-Szabó Árpád, Szabó Péter, Seres Ferenc, Cső­szt Sándor, Kis-Szabó Árpádné, Tarjányi Antalné, s a két gépko­csivezető Római Sándor és Seres László. S még Kiskunfélegyháza hatá­rában előkerült Csőszi Sanyi harmonikája, melynek dallamai­ra szinte végig az egész úton énekeltünk. A nagy jókedvben alig vettük észre, hogy ránk es­teledett. Brnóban töltöttük az el­ső éjszakát, hajnalban indultunk tovább. Rövid prágai városnézés után másnap, azaz kedden dél­előtt érkeztürik Drezdába. Barátaim, kollégáim közül is nagyon sokan jártak már itt, fényképeket, diákat mutattak a történelmi ^nevezetességű város­ról. Mégis olyan sok lenyűgöző látványban volt részem, hogy legalább felsorolásképpen hadd elevenítsem fel élményeimet, a Zwingerben, a Színház téren, a Taschenberg-palotában, s a Szé­kesegyházban tett látogatást. Ha rangsorolni lehetne — bár na­gyon nehéz — talán az 1709-ben épült építészeti remekmű, a Zwinger volt 'számomra a leg­kedvesebb, márcsak azért is, mert itthon reprodukciókon, fényképeken, színes diókon sok­szor megcsodáltam azokat a fest­ményeket, amelyeket most ere­detiben láthattam: Raffaellö, Ti­ziano, Rubens, Rembrandt, Dü­rer, Tintoretto alkotásait. Az idő azonban nagyon rövid volt, s délután már a Grimma melletti nemzetközi sátórtábor lakóit üdvözöltük egy dallal: „Ha jó a kedved, énekelj ve­lünk ...” (Ekkor még nem is számítottunk arra, hogy ez a dal lesz a sláger a táborban.) Az esti tábortűznél pedig már a szovjet, csehszlovák, német fia­talokkal együtt csaknem százan énekeltünk. A sátrak előtti té­ren, a lobogó tábortűz fényénél jól látszottak a kő- és sóderhe­gyek, dombok, amelyeket a kö­zeli bányából szállítottak ide. Annak idején a lipcsei Népek Csatája monumentális emlékmű építéséhez innen bányászták a köveket. A bánya helyén — a sóderbányában még jelenleg is dolgoznak — most hatalmas tó áll, strandolásra, fürdésre is al­kalmas. S amint a hatalmas rőzseláng fénye halványabb lett, halkult az ének, kis csoportok indultak a sátrak felé. Pirkadt, mire el­aludt a tábor. Korán ébredtünk, sok program várt bennünket Grimmában. A Lipcsétől mintegy 60 kilométer­nyire levő 50 ezer lakosú város főterén búcsúztattuk a grimmai járás 500 VIT-küldöttét. A nagy­szabású ünnepségen részt vettek a járás és a város társadalmi, politikai vezetői is. A fiatalok a második világháborúban el­esett hősök, a szovjet katonák tiszteletére épített emlékmű előtt álltak. A falvak, városok küldöt­tei az FDJ zászlóra szalagot kö­töttek, s átvették a VIT-igazol- ványt. Az ünnepség után kikí­sértük őket az állomásra. — Viszontlátásra Berlinben — köszöntek el tőlünk grimmai ba­rátaink, akikkel két nap múlva a világifjúsági seregszemlén ta­lálkoztunk. Tárnái László • A grimmai nemzetközi sátortáborban • Búcsúztatják a grimmai járás VlT-kfiidötteit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents