Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

4 ® PETŐFI NÉPE I 1973. szeptember 19.

MUNKAHELY ÉS LÉGKÖRE

FOLYTATÓDIK A ZÖLDÖVEZETI ERDŐK TELEPÍTÉSE

• A minap egyik könnyűipari üzemünk vezetőiével arról beszélgettünk. hogy az alkotó munkahelyi légkör milyen sok ösz- szetevőből áll. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy a munkás, a kétkezi dolgozó a munkahelyén teljes érzelemgazdagságával és érzékenységével van jelen, s ez éppoly fontos körülmény, mint a szorgalma, szakmai tudása és mesterségének szeretete. Persze mindezek, a termelés tárgyi oldala mellett ..emberi forrás”-ként jelentkező hatóerők amelyekkel gazdálkodni- mind fontosabb feladatköre a vezetésnek. Egész politikánkból következik, hogy a munkásembereket be kell vonni az üzem irányításába, s ehhez gazdag eszköztárait kínál az üzemi demokrácia érvényesítése. Csakúgy, mint a szocialista brigádmozgalom életformát alakító hatásrendszere.

De elképzelhető-e a munkahelyi légkör erősödése a dolgozók és az üzemi vezetőségek párbeszéde nélkül? Aligha. Ilyen párbeszéd, a gondolatok cseréje mindamellett csak akkor jöhet létre, ha a gazdasági, a párt- és tömegszervezeti vezetők legalább olyan figyelemmel és körültekintéssel törekednek megismerni e vállalat ..emberi oldalát”, a dolgozók szociális helyzetét, mint ahogy a gazdasági, termelési tényezőket. A kapcsolatteremtés akkor válik hatékonyabbá, ha minél ..nyitottabbak” az emberek, ha a munkahelyi légkör alapja a rendezettség és bizalom. Ha a döntések többségi álláspontot is képviselnek.

• Ehhez az szükséges, hogy az „üzemi négyszög” tagjai és vezető beosztású munkatársaik mesz- szemenően megismerkednek minden egyes dolgozó oroblémáival. Van-e lakása, rendezett-e a családi élete, tovább tanulnak-e a gyermekei, s milyen a munkahelyi, továbbá a társadalmi közérzete?

Nehezebb ígv vezetni? Nehezebb, de eredményesebb. Az ember fejlődése, önmegvalósítása a munkája által megy végbe, összhangot teremtve a munkahelyi és szabad időbeli tevékenysége közt. A fejlődés társadalmi méretekben is mindinkább gyors ütemű és dinamikus. Ez viszont előírja, hogy egész életformánknak is alkalmazkodnia, korszerűsödnie kél! ahhoz, hogy megfeleljünk a mindennapi feladatainknak. A két világrendszer közti küzdelemben máris szemmel látható a szocializmust építő társadalmak fölénye. így hazánké is. Elsősorban a társadalmi viszonyaink rendezettségével és etikai vonatkozásban a kisebb és nagyobb csoportok együttélése terén. Olykor mégis úgy tűnik, nem élünk eléggé bátran és kez- deményezően azokkal az érvekkel, amelyek megfogalmazhatók e társadalmi szimbiózis eredményeként.

Pedig volnának — és vannak érveink bőviben. Történelmi előzmények nélkül bontakoztattuk ki hihetetlenül rövid idő alatt a szocialista demokrácia segítő (társadalmi szabályozó) rendszerét. A munkahely életében ennek része, vetülete az üzemi demokrácia. Persze az üzemi demokrácia is folyamatként érvényesül, s éppen

az egyenlőtlen fejlődés törvénye miatt a megvalósulás lépcsőzetes lehet. Itt van szerepe a cselekvésre késztető politikai és kulturális tudatformáló, nevelőmunkának. a közművelődést előmozdító oktatási formáknak és az üzemi demokrácia nvílt fórumainak. Ez ■ utóbbiak fontosságára rávilágít, hogy az erkölcsi és anyagi ösztönzők is csak akkor válhatnak eredményessé, ha egy-egy ilyen természetű dönt.ls. legyen az egyszemélyi béremelés, találkozik a többségi állásponttal.

Tíz esztergályos, vagy lakatos egyazon munkahelyen pontosan ismeri egymás emberi és szakmai értékeit. Pontosabban, mint bármely munkaihelvi vezetőség, ha még olv jól is irányítja a rábízott üzemrészt. A termelékenység. a hatékonyabb munka szempontjából is indokolt, hogy a munkahelyi csoportok, vagy üzemi kollektívák, szocialista brigádok ne éljenek át ellentmondásokból eredő káros feszültségeket.

• Nem kevésbé fontos ez az

emberi oldal szempontjából. Aki ismeri az üzemek világát, tudja, hogy mindig adódnak váratlan helyzetek, rendkívüli feladatok. Egv szociológiai felmérés kimutatta, hogy a munkával kapcsolatos elégedettségre vagy elégedetlenségre olyan tényezők hatnak — főképpen a fiatal munkások esetében —. mint a munka tartalma. a kereset, a szakképzettség növelésének lehetősége, a munka változatossága, a munka szervezettsége, a vezetők és a munkások jó viszonya és végül a fizikai megterhelés.

Ezzel ki is rajzolódik a vezetési kultúra mai követelményrendszere. Az egészséges és alkotó munkahelyi légkör tehát nem önmagától előálló folyamat, hanem nagyon is tudatos szervező-irányító munkát igénylő feladatkör. Igényli nemcsak a tájékoztatást. hanem a tájékozódást is mindkét oldalról, örvendetes, hogy mind nagyobb számban akadnak jó példák országszerte. Említettük az ..üzemi négy- szög”-et. Nos. ha minden egyes vezető ismeri a saját munkájának összefüggéseit — az irányítás gazdasági és emberi oldalát —. s ha gyakran kisebb-nagyobb konfliktusok feloldása útján, de létrejön az egyeztetés, akkor már beszélhetünk igényes vezetési gyakorlatról. Ebben helve van a gazdasági-üzemi feladatok pontos és széles körű ismeretének, a párt- és tömegszervezeti élet dinamikus fejlődésének. annak, hogy minden egves dolgozó egészséges közérzettel végezze munkáját az eddiginél jobban tulajdonosnak érezze magát, s a munka helvi tevékenységéhez kösse saját fejlődését is.

• Ehhez csakis a szocializmust építő társadalmunk ad mind nagyobb lehetőséget. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy hazaszeretetünk a munkahely — és a szőkébb lakókörnyezet. — szeretete által realizálódik, válik valóságossá. Nagy szerepük van ebben a közösségi vonásoknak, az egyéni, a csoport;- és a társadalmi érdek egyensúlyának, mint a mindennalpi munkában kiküzdött eredménynek Hajtun József

A környezet szennyeződése minden iparilag fejlett országnak, köztük a szocialista országoknak is gondja. Ez utóbbiak tervgazdálkodása azonban sokkal könnyebben képes megbirkózni ezzel a problémával, mint a tőkés gazdaság. A környezet szennyeződésének a megelőzésére, a természeti kincsek ésszerű felhasználására a KGST-országok összefogása révén számos kezdeményezés történt. Európában elsőként Magyarországon alakult meg 1961-ben, közvetlenül a kormány alá rendelt természetvédelmi hatóság. Működése folytán felbecsülhetetlen természeti értékek kerültek védelem alá, s számos jogszabályt hoztak az emberek, s általában az élő világ védelmére.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban külön munka- bizottság foglalkozik a környezeti ártalmakkal, s a védekezéssel. Bács-Kiskun megyében is tevékenyen működik a természetvédelmi bizottság. Kecskeméten a napokban erősítette meg a légiszennyezés ellen hozott korábbi határozatot a városi tanács végrehajtó bizottsága, s határidőt szabott a Leninvárosban kormot, füstöt, fluorgázt eregető Lampart Zománcipari Műveknek a megfelelő intézkedések megtételére.

A környezet védelmében dolgozták kj többek között Bács- Kiskun megyében az erdősítési, fásítási programot, amelynek keretében csupán 1966. és 1970. között 12 ezer hektár erdőt telepítettek. A negyedik ötéves terv során pedig 10 300 hektár új erdővel és 4000 hektár cellulóz- nyár-ültetvénnyel . gyarapodik majd Bács-Kiskun megye. Évről évre nagyobb területen borítják fenyvesek, nyár- és egyéb lombos erdők a Kiskunság kietlen homokbuckáit, a mezőgazda- sági művelésre kevésbé alkalmas földjeit A két világháború közötti években eléggé fátlanná vált megyében az erdővel beültetett terület aránya ma már eléri a 13 százalékot, s erősen megközelítette, az 1980-as évekre pedig meghaladja az országos átlagot.

Úttörő szerepet vállal ebben a munkában a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely évente 2—2,5 ezer hektár erdőt telepít. Dicséretre méltó a Ge~ menci Erdő- és Vadgazdaság, a Kiskunhalasi, a Helvéciái, a Kunbajai Állami Gazdaság, a balotaszállási Kossuth, a bátyai Pirospaprika, a dusnoki Munkás—Paraszt Tsz, a kiskunmaj- sai Petőfi Szakszövetkezet, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és számos más intézmény, tanács, közület erdőtelepítési, fásítási munkája. A gazdaságok üzemi erdőinek elsődleges célja a fatermesztés. Bács-Kiskun megyében azonban az erdők hármas rendeltetése, a gazdasági, a természetvédelmi és a közjóléti feladat el sem választható egymástól. Bármilyen céllal ültették a fákat, azok az ember környezetét varázsolják szebbé, védik a természetet, a települések közelében pedig a kirándulás, a pihenés, az üdülés lehetőségeit teremtik meg.

Ilyen rendeltetése lesz azoknak az úgynevezett zöldövezeti erdőknek, amelyeknek a telepítését az elmúlt esztendőkben kezdték meg Kecskeméten és a megyében más helységek közelében. Jóváhagyta a városi, a községi tanács Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kecskemét és Dunapataj,' illetve a Szelidi tó környékének zöldövezeti tervét, s mind a négy helyen megkezdődik, vagy folytatódik a telepítés még ebben az esztendőben. Kiskunfélegyháza határában az E—5-ös főközlekedési út mentén másfél évtizede telepítettek erdőt, amelyet zöldövezetté fejlesztenek. Hasonló rendeltetése lesz ugyancsak Kiskunfélegyházán, a haleszi erdőnek. A kiskun város északi felében 20 hektáros parkerdőt telepítenek a negyedik ötéves terv során, s az eddig túlnyomó részt csak belterületi fásítást végzett Kiskunhalason is megkezdődik a zöldövezet létesítése. Bács-Kiskun megye egyik legkopárabb vidékén, Kuriszentmiklóson, a nagyközségtől a Kunadacs felé vezető út mentén 50 hektáros, úgynevezett zöldfolyosót telepítenek a következő esztendőkben.

Igen jelentős a megyeszékhely fásítási terve, amelyet ez év június 15-i ülésén fogadott el a városi tanács végrehajtó bizottsága. Bács-Kiskun megyében, Kecskeméten a legalacsonyabb, mindössze 4,4 százalék a fával beültetett terület, .s a terv ennek a mielőbbi megváltoztatását tűzte ki célul. Kecskemét ipari övezetének szomszédságában, a Mu- szájban 1972-ben kezdődött el a fásítás, s a munka folytatódott a város, határának Nagykőrös felöli

Értesítjük vásárlóinkat, hogy

1973. október 1—6-ig éves leltározást tartunk

Árukiadásunkat, göngyölegátvételt szeptember 25-től, október 6-ig szüneteltetjük.

Budapesti Likőripari Vállalat *

6. üzeme. Kecskemét.

4549

• Nyárutó a Tisza menti parkerdőben és a Tiszán.

(Tóth Sándor felvétele)

részén a Nyomási legelőn, valamint a Béke és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet területén. Negyven hektáros zöldövezeti erdőt telepít a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz, s ebből 10 hektár a jelenlegi E—5-ös út mentén épülő szélmalom közelében, az autós pihenőnél lesz. A legnagyobb kiterjedésű és a későbbiek során egészen a Nyíri erdőig folytatódó zöldövezet lesz, a Széchenyivárosi lakótelep szomszédságában létesülő parkerdő. Itt a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság már szeptember 10-én megkezdte volna a talajmunkát, ha a terület kisajátítással összefüggő,, .ügyintézés nem húzódik el. A talajvizsgálatokat ugyan folyamatosan végzik az erdőgazdaság szakemberei, az érdemi munkához azonban addig nem foghatnak hozzá, amig az üzem a megbízást meg nem

kapja a megyeszékhely illetékes szerveitől. Félő, hogy emiatt egy évet késik majd a Széchenyivárosi zöldövezet telepítésének a megkezdése,

Tőserdőn a Holt-Tisza menti üdülőtelepen a Kiskunsági Erdő- és Fagazdaság folytatja a parkerdő feltárását, a különböző létesítmények, pihenő helyek felállítását, amelyre egymillió forintot fordít. A Szelidi tónál, ahol az elmúlt években a megye egyik legszebb parkerdejét teremtették meg, 1974-ben befejeződik a fásítás. Kiskőrösön a város általános rendezési tervében már kijelölték azokat a helyeket, ahol nagyobb arányú fásítást végeznek. A város zöldövezeti terve azonban még nem készült el, így a nagyobb arányú telepítés az ötödik ötéves terv során Indul meg.

K. A.

BRIGÁDNAPLÓKAT LAPOZGATVA

A kiskunhalasi Delta

Száz és száz brigádnaplót őriznek a megye városaiban, falvaiban. Ahány, annyiféle, külsőre is. Akad közöttük díszes és szerény kiállítású. Még változatosabb a tartalom és a közlések tálalása. Egyik-másik brigád megelégszik a legfontosabb vállalások, teljesítések rövid, a lényegre szorítkozó megörökítésével. Adatok, tények, kommentár szinte semmi. Találkozni a másik véglettel. Kevesebb gondot fordítanak tartalmas, közös feladatok kialakítására, az érdemleges munkára mint a „vállalások” dokumentálására. Gyakran csak a brigádnapló „jár” a múzeumba, hangversenyre a megfelelő bejegyzés megszerzése érdekében, és nem a kollektíva.

A kiskunhalasi Fémmunkás Vállalat Delta kétrészes ezüstérmes szocialista brigád naplója hű és pontos tükre a kis közösség életének. Tartalmazza a legfontosabb adatokat és fellapozva könnyedén megállapítható, hogy mit tettek eddig, mire vállalkoznak a továbbiakban.

Az alapítók közül Lévai József, Váraljai János, Zsombor István, Keresztúri Károly és Oláh János rha is tagja a 12 tagú kollektívának. Valamennyien szakmunkások és a karbantartó részlegnél dolgoznak.

Vállalásaik a fiatalok szakmai előmenetelének a segítése, felvilágosítás a vállalatnál található szakmákról. Szükség szerint túlmunkában is megjavítják a termelés folyamatossága érdekében az elromlott gépeket. Ésszerűsítési javaslatok a termelési technológia állandó javítása érdekében. A KlSZ-alap- szervezet meghallgatása a fiatalokat érintő kérdésekben (béremelés, brigádba való felvétel). Szüntelen továbbképzés, közös film- és színházi előadások látogatása, részvétel a csillagász szakkör előadásain. Társadalmi munkában segítik a város általános iskoláit felszerelésük bővítésében.

Tiszteletre méltó elhatározások. A „teljesítettük” rovat arról

győz meg, hogy reálisan terveztek és igyekeznek a közös ígéreteket teljesíteni, elsősorban önmaguk és szűkebb közösségük javára.

Ősztől hárman járnak szak- középiskolába, többen szervezett politikai oktatáson vesznek részt. Közösen megnézték a Jelenidő, a Kétéltű ember, a Kutyák és emberek, az Emberi torpedó, a Közöny, a Fotográfia és a Bob herceg című filmeket. Megtekintették a képzőművészeti szakkörök megyei kiállítását és Hock Ferenc tárlatát. (A művész kedves sorokkal köszöntötte a brigádot.)

Teljesítették a termeléssel kapcsolatos vállalásaikat. Különösen sokat tettek az oktatásügy érdekében. Különböző felszerelési tárgyakat készítettek az alsószállási, reketyei iskola, a Gagarin téri és csipkeházi óvoda részére. Négyen Kosik József munkatársuk házépítésénél szorgoskodtak, barátságból. Tevékenyek a közéletben is. Péter Imre, Kosik József, Oláh János, Lévai József a vállalat pártalapszervezetében fejt ki munkát, Dózsa Benő, a megyei tanács végrehajtó bizott- iságának a tagja.

A naplóból egy következetesen, csendesen, a látványosságot kerülve dolgozó szocialista brigáddal ismerkedtünk meg. Meggyőződtünk arról, hogy méltán viselik a kitűntető címet. H. N.