Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

1973. szeptember 18. 0 PETŐFI NÉPE 9 3 Bugaci és hortobágyi pajtások vetélkedője Közlemény Vályi Péter balesetéről Bebizonyította a napokban a bugaci és a hortobágyi úttö­rők válogatott csapata, hogy számukra „nem térkép” a táj, ahol élnek. A Magyar Úttörők Országos Szövetsége és a Te­levízió közös vetélkedőjén olykor szakembereket megles pő tájékozottsággal beszéltek lakóhelyük múltjáról, nö­vény- és állatvilágáról. A ti­szántúli pusztán rendezett versengésben az ősi pásztori mesterségekben is pompás teljesítményt nyújtottak. Haladjunk sorjában. Tavasszal hozták nyilvánosság­ra, hogy az 1973—74-es tanév­ben az úttörők új látványos-já­tékos sorozatban adhatnak szá­mot helyi ismereteikről, lelemé­nyességükről. Azonnal megkezd­ték a fölkészülést Bugacon és Hortobágyon, amikor — még májusban — eldőlt, hogy első­ként ennek a két falunak az út­törői mérkőznek az ország nyil­vánossága előtt. Toldi Miklós tanítványai Bugacon maga Toldi Miklós tanította a leendő lovas ver­senyzőket. No, nem a nagyere­jű bajnok, a névrokon bugaci csikós. Vágtató lovaival szere­pelt már fél Európában. A mes­ter elégedett volt tanítványai­val, nyugodtan várta a viadalt. A csupaszív, csupamosoly Kiss Ferenc juhász ötven évig dolgo­zott állatokkal. Elébb lovakkal, majd bárányokkal. Most ő is professzorként továbbította nem­zedékek tapasztalatait a nyári hónapokban rendezett ^szabad- egyetemen”. Kikerekedő szem­mel hallgatták Sinkó Sándor nyugalmazott iskolaigazgatót is, aki kopolyakutakról, a régi templomromról, a török időkről szólt. A bugaci úttörők megta­nulták becsülni Vorák József kiskunhalasi és Fazekas István kiskunfélegyházi múzeumigaz­gatót. Az első kérő szóra segí­tettek a felkészülésben. A hor­tobágyi pajtások elleni versen­gésre készülődő bugaci úttörőket Csekei Sándor iskolaigazgató irá­nyította. Jó szövetségeseket ta­lált a tantestület tagjaiban. Kiállítás — órák alatt j »Kt’i . ■* Auguszus elején, szép nyári reggelen két autó indult a Tele- vízó Szabadság téri stúdiója elől. Az egyik Hcrtobágyra, a másik Bugacra tartott. Szinte egyidőben kopogtattak a két ta­nácsházán. így adták elő kíván­ságukat: „Mire a nap túlhalad a delelő pontján, készüljön egy helyismereti, helytörténeti kiál­lítás. Minél több, minél érdeke­sebb tárgyakat gyűjtenek össze a rendelkezésre álló néhány óra alatt, annál több rovást kapnak. Mert ez a feladat már a ver­senyhez tai'tozik.” Hogy Hortobágyon mi. történt, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy Bugacon megmozdult a fa­Szeptember 15-én Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyette­se látogatást tett a Miskolci Le­nin Kohászati Művek acélmű öntőcsamokában. Vályi Péter a forró öntecseket tartalmazó ön­tőgödör mellett, megbotlott és az öntőgödörbe zuhant. A kíséreté­ben levő Énekes Sándor, a Le­nin Kohászati Művek vezérigaz­gatója, aki segítségére sietett, utána zuhant. Mindkettőjüket azonnal a miskolci megyei kór­házba szállították. Az orvosi je­lentés szerint Vályi Péter súlyos, életveszélyes, Énekes Sándor sú­lyos, de nem életveszélyes égési sérülést szenvedett. (MTI) • A bugaci csapat „vezérkara” Hortobágyon A kezdés előtti pillanatok mm ■ Sp • A tanácsadók. A két szélen hortobágyiak, középütt bugaciak: Ve- zendi Gergely juhász, Kiss Ferenc juhász, Káldi István gulyás. A. Tóth Mihály csikós és R. Tóth István csikós. (Ilerbály János felvételei) lu apraja-nagyja. Lázár György tanácselnök is bekapcsolódott a gyűjtőmunkába. Kosárban, akta­táskában, kézben, gyalog, kocsin, motoron vitték a kijelölt helyre a szőtteseket, citerákat, kolom- pokat. bútorokat. Végül is nyolc­száznál több tárgyat láthattak gondos elrendezésben a még az­nap délután megnyílott alkalmi kiállítás látogatói. Hortobágyon csak háromszázvalamennyi tárgy került elő a lakásokból, pincék­ből, padlásokról. Stúdió a pásztormúzeumban A második feladat sem nevez­hető könnyűnek. A versenyzők­nek rövid filmforgatókönyvben kellett bemutatni lakóhelyüket. A bugaci pajtások azt bizonyí­tották a rendelkezésükre álló néhány oldalon, illetve néhány percben, hogy a pusztájáról vi­lághírű község lényegében alig- alig különbözik más magyar fal­vaktól. Alaptalan a még nap­jainkban is fellelhető ál roman­tika. Hogy milyen jól sikerült a bizonyítás és a forgatókönyv, azt szeptember 30-án láthatják a tévénézők. Ennek a kisfilmnek a vetítésével kezdődik ugyanis a „Nem térkép e táj” sorozat el­ső adása. A Kilenclyukú hídnál folyta­tódott a vetélkedő. Az elméleti kérdésekre a pásztormúzeumban berendezett alkalmi stúdióban Élesztgetik az elapadt kutat válaszoltak a versenyzők. A je­les tudósokból összeállított bíráló bizottság „bemelegítésként” lelkesen dicsérte Baranyi Rozá­lia pajtást a bugaci puszta ki­alakításáról tartott szemléletes kiselőadásáért. Rovást — azaz pontot — mégsem kapott a kis­kunsági csapat, mert a horto­bágyi úttörő is szakszerűen is­mertette a végeláthatatlan sík­ság keletkezésére vonatkozó tudnivalókat. A versenyszabály­zat szerint ugyanis a jelképes rovásfára mindig a két csapat pontokban értékelt teljesítménye közötti különbséget vésik. Az a csapat a győztes amelyiknek több van a rovásán. Gyorsan előnyhöz jutottak a bugaciak, mert hibátlanul fel­ismerték a régi csárdákat. Ko­rai volt az öröm! Nyolc rovást kaptak a hortobágyiak a "pász- torkifejezések felsorolásáért. A szamár meg a puli A szabadban még izgalmasab­bá vált a verseny. Szalontai Ist­ván mesterien kezelte a kampós- botot. Édesapjától leste el, mi­ként kell ennek segítségével a nyájból egy-egy juhot kifogni. A yégső eredmény kialakulá­sához a helyi pálya és a helyi „felszerelés” előnye is hozzájá­rult. Aki nem hiszi, figyelje meg majd 30-án a szamarago- lást. A tempósan, előírásszerűén szamaragoló bugaci Molnár pa j­tás vezetett a táv feléig. A hor­tobágyiak sem mentek azért egy kis fortélyért a szomszédba. Vi­csorító pulikutyát uszítottak a tiszántúli pajtálst cipelő négy­lábúra. A jámbor jószág úgy megindult, mintha rakétából lőtték volna ki. így nyerte ezt a számot Hortobágynak az úttörő­fiú, a puli és a csacsi. A fogatversenyben alulmarad­tak a mieink, de a lovas ver­senyben kitettek magukért. A sok nyarat látott hortobágyi csi­kósok is elismerően csettintettek nyelvükkel Toldi Milós tanítvá­nyait látván. Földesi István paj­tás pedig azt bizonyította, hogy a modern gépekhez is értenek a bugaciak. Fölényesen győzött a traktorversenyen. Érdemes megnézni! A tizenéves Almási Zsolt számadó ügyesen irányította a bugaciakat. Biztatta Vörös Im­rét, aki két olyan karikásoistor- nyelet faragott, hogy még Ne­mes Péter, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége főtitkára is megcsodálta munkáját. Az se volt utolsó, amikor az egyik pajtás ismert pásztordallamot „vert ki” a csengősoron. A két napig tartó viadal alaposan pró­bára tette a 25 tagú csapatokat és a felnőtteket. De kitartottak mindvégig a tűző napban. Se­gített a helyszínen a község ta­nácselnöke, a községi pártbizott­ság titkára, a járási úttörőtitkár. A jól végzett munka tudatá­ban, élményekkel gazdagodva tértek haza a bugaci pajtások. Engedtessék meg, hogy ne árul­juk el, milyen eredménnyel vé­gezlek. Aki kíváncsi rá, meg­tudhatja szeptember 30-án. Ér­demes íelkattintani a készülé­ket! Előre is megírhatjuk, hogy — a tévéstáb némely felületességei, készületlensége ellenére — élve­zetes műsor kerekedett a vetél­kedőből. Az országos nyilvános­ság csábítása, a tévé jelenléte kovászként hatott a pajtások ta­nulási kedvére. A felnőttek is felfrissítették ismereteiket. A közös célok összehozták a falu lakosságát, növekedett az érdek­lődés a község múltja, jelene iránt. Van fantázia a „Nem tér­kép e táj” sorozatban. íme a játékos vetélkedő ko­moly, megszívlelendő tanulságai, maradandó eredményei. lleltai Nándor Bács-Kiskun megye a rádióban A kecskeméti népzenei találkozó és a parasztkórusok bajai bemu­tatója többször szerepel a Kossuth-rádió műsorán. Vasárnap reggel Heltai Nándor, lapunk munkatársa foglalta össze az V. kecskeméti népzenei találkozó tanulságait, szerdán 13.20-kor az augusztus 13-án Baján rögzített felvételeket sugározzák. Csütörtökön 15.40-kor a kecs­keméti népzenei találkozó eseményeit idézik. Sárosi Bálint Zenei anyanyelvűnk sorozatában Élő népzene Kecskeméten címmel tart előadást szombaton, 12.20-kor. Ezt az adást vasárnap reggel megis­métlik a Petőfi-adón. Bővítik a tejtermékek választékát A tehenészetek tejkínálata az első hat hónapban — az elmúlt év azonos időszakához képest — tíz százalékkal növekedett, ennek megfelelően az ipar is fokozta termelését. így az élelmiszeripar­nak ez az ágazat kínálati pozí­cióba került a belkereskedelmi forgalomban. A bőséges alapanyag-ellátás le­hetővé teszi a tejtermékek válasz­tékának bővítését. Ezzel kapcso­latban a tejipar vezetői az MTI munkatársának elmondották, hogy jelenleg 101 féle terméket hoznak forgalomba. Egyebek kö­zött 12 féle tejet és tejkészít­ményt, 40 féle ömlesztett sajtot és 11 túrófélét. A választékbőví­tés keretében magas fehérjetar­talmú, kedvező összetételű és jó élettani hatású termékek forga­lomba hozatalát tervezik. Az igé­nyeknek megfelelően az átlagot meghaladó mértékben növelik az ízesített és savanyított termékek előállítását. Bővül a konyhakész ízesített túrófélék és tejszínha­bok és a tartósított sajtok vá­lasztéka. Megkezdik a tejes és tejszínes fagylaltok gyártását, ezenkívül fokozatosan felkészül­nek a fagylaltporok, a tejfölpor, valamint a tej- és tejtermék konzervek készítésére. Jövőre látnak hozá a steril tej, valamint a steril ömlesztett sajt nagyüzemi előállításához. Ezek a termékek világszerte egyre kere­settebbek. (Előnyük, hogy hűtő- szekrény nélkül is hosszú ideig elállnak.) Rövidesen forgalomba hozzák a csokoládés tejitalt, a tejpuddingot, és a krémtejfölt. Újdonság lesz a tubusos „Boci sajt” a ..Ganda típusú” új sajt és a tejeskakaó- valamint a kávé­por, növelik a poiipack csomago­lású árusított tej arányát is. (MTI) Űj közlekedési rend a megyeszékhelyen t Mint már lapunkban hírt adtunk róla, elapadt a kiskunhalasi me- legvizű strand kútja. A vízmű szakemberei a kútból kiemelik a béléseket, kitisztítják, majd ismét üzembe helyezik. Ezzel szinte egyidőben új kút fúrását is végzik, s így a jövőben biztosítva lesz a kellemes, meleg vizű téli strandfürdő üzemeltetése. 3. A Szabadság tér és környéke A város legforgalmasabb pontja a Szabadság tér és ezért a városi tanács műszaki osztálya lapunk kezdeményezésére forgalomirányító jelzőlámpákkal oldotta meg a gyalogosok, illetve a járműforgalom gyors áramoltatását. A lámpahelyek már elké­szültek, s ha lehet hinni az ígéreteknek, szeptem­ber 15-től kezdődően már ezek a jelzőlámpák irá­nyítják a forgalmat. A berendezések üzembe he­lyezése után jelentős változás történik a gyalogo­sok, illetve a járművek forgalmában. Kezdjük a gyalogosokkal. Ebben a keresztező­désben a gyalogosok csak a kijelölt gyalogátkelő­helyen haladhatnak ál az úttesten és csakis a zöld lámpajelzesre. (Szeretnénk figyelmeztetni a gya­logjárókat, hogy piros jelzésnél ne lépjenek az úttestre, hiszen akkor a gépjárműveknek van el­sőbbségük és nagy sebességgel fognak áthaladni a kereszteződésen.) Vizsgáljuk meg, hogy az egyes irányokból érke­ző járművek milyen irányban haladhatnak tovább? A Kálvin tér felől érkező gépjárművek a zöld lámpajelzésre jobbra, kis, balra nagy ívben elka­nyarodhatnak, illetve egyenesen haladhatnak to­vább az Arany János utca irányába. Az Arany János utca felöl érkező járművek számára is biz­tosította a jobbra kis, balra nagy ívű kanyarodást a forgalomszervezés, természetesen, ez is zöld lám­paszínre történik. Szeretnénk felhívni a gépjármű­vezetők figyelmét, hogy csak az adott forgalmi sávba való besorolásnál kanyarodhatnak a kívánt irányba.­Egészen más a helyzet a Kossuth tér, illetve a Rákóczi út felől érkező járművek esetében. E két irányból érkező járművek csak jobbra kis, illetve egyenes irányban haladhatnak, a lámpa zöld jel­zésére. E , két irányból közlekedő járművek balra kanyarodását, illetve az adott úticél megközelítését csak mellékútvonalon érhetik el. A forgalomirányí­tó jelzőlámpák programozását úgy végezték el, hugy a balra kanyarodást végrehajtó járművek semmi­képpen nem zavarják a forgalmat, a gyalogoso­kat. A kis ívű — jobbra — kanyarodáskor azonban a gyalogosoknak, mint ahogy ezt a KRESZ előírja, elsőbbséget kell biztosítani. A Szabadság téri csomóponthoz tartozik az Arany János utca, illetve a Nagykőrösi utcába torkolló keramit burkolatú út. Az Arany János utcai egyirányú, onnan kihajtó járművek a jobb kéz szabály értelmében elsőbbséggel rendelkeznek, de csak egyenesen, illetve balra kanyarodhatnak. A Szabaadság tér felől érkező jármüveknek ez esetben nekik kell biztosítani az elsőbbséget. Sze­retnénk még külön felhívni a figyelmet arra, hogy a terelőszigetek mentén még az út jobb oldalán sem szabad megállni, kivéve a piros jelzést. E lámparendszerrel tulajdonképpen teljes egé­szében megoldódik a város központja forgalmának gyors áteresztő képessége és biztonságos lesz a gya­logosok átkelése. Gémes Gáboi KÉPERNYŐ Új sorozatok A megszokás elszürkít. A fogyó idővel a legjobb műsortípusok is vesztenek vonzásukból. Előbb- utóbb a legjobb téma is érdek­telenné válik, elapad a mondan­dó, kifullad a rendező. Az el­múlt hét vége műsorát talán azért éreztük az átlagosnál válto­zatosabbnak, mert több új soro­zat vetítését kezdték meg. Jó­kor. Közeleg az ősz, megkezdő­dött az iskolaév, hosszabbak az esték, másként alakul a családok életritmusa. Ezért veszi elő ilyenkor a Televízió szerkesztő­sége a műsor frissítésére szánt, a raktárakban tartalékolt sorozato­kat is. S az új jobb-e a réginél? Nézzük mit ígérnek, mit adnak az új folytatásos, több részes műsorok. Milliókat foglalkoztató témát vizsgál a „Nemzetközi munka- megosztás és kooperáció”, őszin­tén, az összefüggéseket felvillant­va beszélgettek, arról a meghí­vott szakemberek, hogy mit je­lent számukra a KGST. Érdeklő­déssel várjuk a folytatást. Az Amazonas vidékére kalau­zolt A föld szíve című olasz film első része. Az indiánokkal dobog Alberto Pandolfi rendező és Al­berto Bai ni fogatökönyvíró szíve. Segíteni akarnak rajtuk. Rokon­szenves, humanista magatartás. Óvakodnak a romantikus túlzá­soktól. Elsősorban az érdekli őket, hogy miként élnek az in- diának ma, és a miként boldogul­hatnak a jövőben. Átmeneti életmódot találnak a hajdani indiántelepüléseken. Mes­terien «értenek még a fúvóka ke­zeléséhez, de szívesen magukra veszik a japán ingeket, ha hozzá­jutnak. Remek képsorok mutat­ják az átalakulás folyamatát, a XX. századi civilizáció térhódí­tását. A feszültséget az iszonyú távolságok keltik. Az Amazonas környékén élő indiánok előbb lát­tak repülőt, mint kerékpárt, vagy vonatot. Minden átmenet nélkül tört rájuk a legmodernebb gépi világ. Üj igények, új szükségletek támadnak, elhalnak évszázados szokások, naponta bomlanak, foszladoznak régi kötelékek. Az olasz filmesek magát a vál­tozást helytelenítik és azt sugall­ják, hogy csak a régi keretek, kö­rülmények visszaállítása mentheti meg a maroknyi indián népcso­portot. Maguk is érzik azonban, hogy „nem léphetünk még egy­szer ugvanabba a folyóba”. Nosz­talgiával, kétkedéssel, sőt ellen­szenvvel figyelik az indiánok va­lódi érdekeit szolgáló intézkedé­seket is. Indokolt félelmük, aggo­dalmuk, pesszimizmusuk? A pus­kával, pálinkával hódító fehérek borzalmas szenvedéseket okoztak a bennszülötteknek és nyilván ma is kihasználják a helyzetükből adódó fölényüket. A rezervátum így sem mentség. Csak akkor maradhatnak meg az indiánok, ha alkalmazkodnak a század köve­telményeihez. Abban kell őket segíteni, hogy megkaphassák a termelés folyamatában az őket megillető helyet. Jól tette a Magyar Televízió, hogy a szug- gesztív hatású vetítés előtt utal a jószándékú olasz filmesek ha­mis optikájára. A szombati Cimbora — irodal­mi magazin gyermekeknek — megtekintése után máris azt kér­dezzük, hogy miért csak kéthó- naponként jelentkezik az új, rég­óta hiányzó gyermekújság. Az újdonságokból vasárnapra nem maradt semmi a tarsolyban. Váltakozó hangulatban ültünk a képernyő előtt. A VII. Hadrian és A hét volt a két csúcspont. Nagyon örültünk a hosszú beteg­ségéből felgyógyult Horváth Já­nos jelentkezésének. Allende el­nök életművéhez méltó színvo­nalon idézte a fiatal riporter a meggyilkolt chilei államelnök történelmi tetteit, s személyes találkozásaikat. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents