Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 18. Egyéni boldogulás - közösségi érdek Fémolvasztás - napkohóval •MM Tíz évig tar­tott, amíg fran­cia fizikusok és mérnökök felépítették a világ legna­gyobb napko­hóját. 1900 mé­teres tenger­szint fölötti magasságban, a dél-francia­országi Pire­neusokban. A napkohó érde­kessége. hogy azzal az ősi módszerrel dol­gozik, amellyel — állítólag — a görög Eukleidész felgyújtotta a római hajóhadat. Nyolc lépcsőből álló, teraszo­san emelkedő területen 63 darab 45 m2 felületű, mozgatható sík­tükröt helyeztek el, amelyek mindegyike 180 kis, négyzet ala­kú tükörből áll. A tükrök által visszavert napsugarak egy 45 méter magasan elhelyezett ha­talmas — 2000- m2 felületű — parabolikus tükörre esnek. Ez a parabolikus tükör 9000, alig haj­lított tükördarabból van össze­állítva; gyújtótávolsága 18,28 mé­ter. A gyújtópontban egy acél­ajtókkal lezárt torony emelke­dik, amelyet állandó vízhűtés véd a túlzott felmelegedés ellen. Ha olvasztani akarnak, kinyitják a toronynak a parabolatükör felé néző kapuit, elhelyezik benne az olvasztandó fémet és 4—5 má­sodperc múlva máris 3300 C-fo- kos hő hat a fémre. Az ilyen módon való fémol­vasztásnak az az előnye, hogy az olvasztandó fém semmiféle más anyaggal nem kerül érintkezés­be — szemben a hagyományos módszerrel, ahol az elektródok és a tégely érintkezik az anyag­gal —, és így a nemkívánatos kémiai reakciók, a szennyező­dések elkerülhetők. Egyelőre különösen nagy tisz­taságú fémek előállítására hasz­nálják a napkohót. Ezenkívül igénybe veszik rakéták és atom erőművek céljára szolgáló spe­ciális ötvözetek készítésére is. Rendőrségi röntgenkészülék Maga a felfedező, Wilhelm Conrad Röntgen sem gonddlhat- ta, amikor 1895-ben felfedezte a róla elnevezett röntgensugárzást, hogy találmánya mekkora kar­riert fut be. Az orvostudománv- ban részben mint betegségmeg­állapító módszer terjedt el, mert áthaladva a test szövetein, ki­mutatja a mélyben megbúvó el­változásokat, de terápiás célra is telhasználják, mert a megfele­lően célzott röntgensugárzás ron­csol bizonyos sejtféleségeket és így hathatós eszköz különösen a daganatos megbetegedések gyó­gyításában. LffiAHÁBORU KISKUNFÉLGYHÁZÁN Félreértés ne essék, nem a libák háborúznak egymással, ha­nem az emberek. Egyik oldalon állnak azok, akik jószágtar­tással foglalkoznak, másikon pedig, akik nem. A háború levél- dömpinggel és szavakkal folyik. Nézzük meg közelebbről, mi okozza az ellentéteket? Közismert, hogy Kiskunfélegy­házán hagyományai vannak a li­batenyésztésnek. Ez a város egyik bázisa libamájexportunk­nak. Az idén az anyagi ösztön­zők hatására számottevően fel­lendült a hizlalás. A helyi Lenin Termelőszövetkezet 150 tagú szakcsoportot alakított. Ennek tagjai az eredetileg tervezett 80 ezer májliba helyett augusztus végéig már csaknem 110 ezret adtak át a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalatnak a közös gazdaság közvetítésével. A szak­csoport tagjai sovány libákat kapnak és a hízott libával a szövetkezetnek számolnak el, a májprémiumot is a közös gaz­daságon keresztül kapják. A fo­gyasztási szövetkezetnél hasonló a helyzet. A hízott liba jelentős részét azonban a fogyasztási szö­vetkezet saját üzemében dolgoz­za fel. A két szakcsoport tagjai az idén több, mint 200 ezer jó­szágot hizlalnak. Egyre jobban terjed azonban a röntgensugárzás ipari fel- használása is. Segítségével ron- csolásmentesen lehet anyaghibá­kat kimutatni, anyagok kris­tályrácsszerkezetét megállapí­tani. Üjabban a röntgensugárzás érdekes krimináltechnikai fel- használásáról érkezett hír: a nyugat-berlini rendőrség hor- c -ízható röntgenkészülékkel el- enőrzi a gyanús postai külde­mények tartalmát. A készülékhez tartozó tv-kamera az előtte álló monitorhoz továbbítja a felvé­telt. Hunyadi Imre, a Kiskunfél­egyházi Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságának elnöke elmond­ja, hogy az utóbbi években az új tartási, tömési eljárásoknak köszönhetően számottevően nö­vekedett a libamáj átlagsúlya. Új, jobb fajtákat keresnek a ku­tatók és ezek mindjobban elterjed­nek. Négy-öt évvel ezelőtt egy- egy a máj átlagsúlya 29—30 de­ka körül mozgott, .jelenleg 38— 40 dekagramm. A libatartásnak, hizlalásnak rendkívül nagy népgazdasági je­lentősége van, hiszen a máj és a toll számottevő exportcikkünk. Tavaly a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat 677 mázsa li­bamájat küldött exportra, akü1- kereskedelmi vállalat közvetíté­sével, az idén már augusztus vé­géig csaknem 600 mázsát, ez év végéig pedig várhatóan 700 má­zsát. A toll kilencven százaléka szintén exportra megy. Nehéz munka a libahizlalás. Az egész család munkaerejét igénybe veszi naponta 16 órán át. Sok kockázattal, gonddal jár. Nemegyszer jelentős az elhullás és a máj nagysága gyakran, okozhat rfieglepetéseket, a várt­nál kevesebb lehet a prémium. A törvény ezért iá csak 30 ezer forint tiszta jövedelmen túl adóztathatja meg a libatartó­kat, amennyiben valame'yik szakcsoport tagjai. Akik nem tagjai egy közösséginek sem és teljesen maszek alapon foglal­koznak libatöméssel, azoknál 15 ezer forint tiszta jövedelem az adóztatás alsó határa. séghez sűrűn érkeznek pana­szok a környezet szennyezettsé­ge miatt. Azok, akiknek szom­szédságában libatöméssel foglal­koznak, nem tudnak szellőztetni a lakásban, a nyáron majd meg­fulladnak a hőségtől. A fő gond az, hogy lakott te­rületen is sokan foglalkoznak li­bahizlalással. A tanácsi állattar­tási rendelet ugyanis nem elég szigorúan írja elő a jószágtartás feltételeit. A városi állami köz­egészségügyi és járványügyi fel­ügyelőség kivizsgálta a panaszo­kat, utasította a jószágtartókat, hogy gondoskodjanak a helyiség gyakori tisztításáról, a trágya rendszeres eltávolításáról, a mesztejjel történő fertőtlenítés­ről, a legyek, rágcsálók irtásá­ról. A felügyelőség munkatársai szerint a határozatok végrehaj­tását ellenőrizték. Az állattartók általában igyekeznek eleget ten­ni a hatósági intézkedéseknek, de a bűzt teljesen megszüntetni nagyon nehéz. Érkeztek bejelentések arról is, hogy egyesek túlzott jövedelem- szerzésre használják fel a liba­tartást. Bibók Sándor, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője elmondta, hogy csupán öt sze­mélyt tartanak nyilván, akik adóztathatók. Ebből látszik, hogy a több száz libatömő közül az át­lagosnál nagyobb jövedelemre csupán néhányan tesznek szert, Az is igaz, hogy e tekintetben fokozottabb ellenőrzésre van szükség, mert a libahizlalásból származó bevétel nyilvántartá­sait eddig nem eléggé tartotta szemmel az adóhivatal. A gépek elterjedésével az ed­digi 5—6 perc helyett félpercre csökken a tömési idő. Ez egyút­tal azt is lehetővé tette, hogy egy család a hagyományosnak többszörösét vállalja. Más szó­val egy kisebb közösség több száz jószág hizlalásával foglal­kozik. Az ilyen libafarm viszont már több gondot okoz, a gyorsan bomló ürülék bűzt terjeszt a környéken is. Elsősorban ez okozza a cikk elején említett há­borúságot. A városi állami közegészség- ügyi és járványügyi felügyelő­Belényi Istvánnal, a városi ta­nács elnökhelyettesével arról be­szélgettünk, miképpen lehetne változtatni a jelenlegi helyze­ten. Természetesen szem előtt tartva azt, hogy a libahizlalást nem szabad csökkenteni, hanem tovább kell fejleszteni. — Dolgozunk egy új állattar­tási szabályrendelet megalkotá­sán. A belterületen szigorúbban ellenőrizzük a tartás mértékét. Az a törekvésünk, hogy lakott terü­leten kívülre kerüljenek a jelen­tősebb libafarmok. Természete­sen ez nem megy máról holnap­ra. Az új törekvéseket az is bi­zonyítja, hogy az utóbbi egy év alatt az üresen álló tanyai szí­nek, istállók bérleti díja 100 szá­zalékkal emelkedett. Ez azt jel­zi, hogy egyre többen haszno­sítják ezeket az épületeket. A városi pártbizottságra is több panasz érkezett Némedi Imre, a pártbizottság munkatár­sa reagált is ezekre a Félegyhá­zi Közlönyben. Felhívta a fi­gyelmet, hogy az új jószágtar­tási korlátozás alaposabban, kö­rültekintőbben határozza meg az állattartás feltételeit. Jelenleg is van kivizsgálásra váró panasz a pártbizottságon. A város vezetőivel történt megbeszélések alapján arra a végső következtetésre jutottunk, hogy megteszik a kellő intézke­déseket a tiszta, egészséges kör­nyezet kialakításáért a város la­kott területén, természetesen szem előtt tartva a népgazdasá­gi érdekeket is. K. S. F. JF.G OROY^ A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 13. Kazancev vallomása Kulijev átfutotta az Ashabád- ból átkísért határsértő vallomá­sát. Barna haiú. harminc év körüli, zömök férit vezettek be. — Üljön le. Kazancev — mond­ta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomásában? — kérdez­te rátéve kezét a vizsgálati anya­gokat tartalmazó dossziéra, — Természetesen. Elfogtak a határon egv rádióval, nem volt más választásom, mint az igazat elmondani. — válaszolta Kazan­cev mosolyogva. — Látom. vidám hangulatban van. Örülök neki — Tudom, hogy a vallomáso­mat ellenőrzik, a legkisebb ha­zugság is kiderülne. Különben is elhatároztam, hogy amint átlé­pem a határt, önként jelentke­zem a hatóságnál. Semmi okom rá, hogy ellenségesen viselked­jem a szovjet hatalommal. — Mi késztette rá. hogy a né­metek szolgálatába szegődjék? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám, Fjodor Kazancev munkásember volt. 1927-ben meghalt. Esztendő múl­va. anyám férjhez ment egy irá­ni állampolgárhoz és átköltöztünk Iránba. Ez a férfi hamarosan el­hagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suvalov nevű orosz emigránshoz, aki örökbe­fogadott, ágy. hogv iratokat kap­tam és munkába állhattam. Édes­anyám nemsokára meghalt tüdő- gyulladásban. Egyedül maradtam Suvalovval. aki akkor már na­gyon öreg volt. Több mint öt esztendeig kellett ápolnom, mint egy gyermeket, hallgatnom lázál­mait a bolsevikokkal való leszá­molásról. meg az összesereglett emigránsok végnélküli vitáit ar­ról, meddig tarthatja még magát a szovjet hatalom. Örömmel fo­gadtam egy ismerősünk javasla­tát, hogy lépjek be a német fel-, derítő iskolába. Csak így szaba­dulhattam meg az öregtől, olyan munkát találni ugyanis, amiből önállóan megélhettem volna, nem lehetett. Természetesen kínosan érintett, hogy a németek szolgá­latába kell lénnem. de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogv kiszabaduljak az öreg házá­ból. — Rendben van. erről még be­szélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzőkről: hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az ismer­tetésbe, igyekezett, hogy ponto­san kitérjen a legkisebb részle­tekre is. Kulijev megérezte Ka­zancev őszinteségét. Este Kulijev jelentette Rum- jancevnak a kihallgatás eredmé­nyét. — Mi a benyomása Kazancev- ről? — Az a véleményem hogy va­lóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a határon. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az átlépésnél, letartóztatásakor nyíl­tan bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasználhat­juk a németek ellen. A iövő hó­napban kell találkoznia Szereb- rjakovval. Engedjük őt szabadon, próbáljuk meg félrevezetni Schönhausent. — Mit tudtak mea Szerebrja- kovról ? — Arról a Szerebriakovról van szó, akit ismerek. Szerény élet­módot folytat, semmi gyanúsat nem észleltünk körülötte. Ka­zancev vallomása szerint. Szereb- rjakov hosszú évek óta nincs kapcsolatban a németekkel. Azt hiszem, akkor dönthetjük el, mi­lyen szerepet szánunk Szerebrja- kovnak. ha találkozott. Kazan­cev vei. — Egyetértek. Apropó, elége­dett Kazancev vallomásával? — Sok fontosat megtudtunk tő­le, lényegesen kiegészíthetem a vázlatomat. Azok a karikák, ame­lyek a német kémiskolákat jelö­lik. nem üresek többé. Kazancev rendkívüli megfigyelőnek bizo­nyult. 1941 márciusában valósággal tombolt a tavasz Bakuban. Szer- gejev. aki egv héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen • Napjaink egyik állandó, s szinte mindenütt jelenlevő vita­témája a szocialista közgondol­kodás kiterjedése, illetve a nega­tív jelenségek megítélése. Az MSZMP X. kongresszusán el­hangzott beszámolóban hallhat­tuk : „Szocialista építőmunkánk, társadalmi életünk fontos eleme a szocialista közgondolkodás, köz­felfogás, erkölcsi normák érvé­nyesülése. A műveltségi színvo­nal emelkedésével, közoktatá­sunk, nevelési rendszerünk fejlő­désével erősödött a szocialista erkölcs, az egyén és közösség kapcsolata, növekedett a társa­dalmi felelősségérzet, a társa­dalom iránti elkötelezettség.” Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az életkörülmények válto­zása csak hosszabb időszak eltel­tével jár együtt a tudat változá­sával. Ennek valóságát, konflik­tusait, s természetesen szocialis­ta rendszerünk negyedszázados fejlődésének nagyszerű példáit is naponta érzékelhetjük akár egyéni életünkben, akár pedig közös munkánk sikereiben. A társadalom iránti elkötele­zettség és felelősségérzet meg­mutatkozik a szocializmus épí­tésének minden területén a párt­tagság példamutató helytállásá­ban, a szocialista munkaverseny- mozgalmakban résztvevők ki­váló munkájában, a párt, a ta­nácsok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak sok százezer­nyi aktivistájának a köz javára végzett önzetlen társadalmi mun­kájában. Nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi esztendők gazdasági és politikai törekvései, az államélet fejlesztésére vonatkozó intézke­dése. az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szocia­lista demokrácia, az egyéni és közösségi érdeket jobban kifeje­ző szocialista gazdaságirányítási reform — a korábbiaknál job­ban tudatosította a végzett mun­ka és az össz-társadalmi érde­kek közötti kapcsolatot. Fejlő­dött az emberek igazságérzete, és a felismerés, hogy a szocializ­musban a boldogulás csak a kö­zösség érdekével összhangban ér­hető el, és alapja a munka. • Természetesen amilyen ma­gasra vezethetnek a szocialista közgondolkodás fejlődésének a lépcsőfokai, olyan sok fáradsá­gos és együttes erőfeszítést is kívánnak. Munkahelyen, lakóte­rületen és baráti körben egy­aránt fellelhetjük azokat, akik­nek tetteiben és véleményében a sorrend mindig ugyanaz: közös­ség és én. S ez nem valamiféle szokatlan szerénység, vagy áldo­zat. hanem annak felismerése, hogy életünket gazdagabbá, em­beribbé tenni csak a közösség érdekeinek felülelmelkedésével lehet. Életünk ezernyi példája mu­tatja. hogy a közösségért cselek­vők és az egész társadalom szám­szerűsége közé oktalanság egyen- lőségi jelet elképzelni. De ki ta­gadhatná. hogy városainkban, falvainkban, lakótelepeinken és régi bérházainkban — mindenütt találkozhatunk azokkal, akik kö­zösségi gondolkodásunk kelesz- tői. állandó élesztgetői az egy­mással törődésnek, az egymásért cselekvésnek. A szocialista köz- gondolkodás nagy dolgokban és kis emberségekben egyaránt megmutathatja magát'. A Hazafias Népfront szerveze­teinek tevékenysége a város- és községfejlesztés és szépítés mé­reteit tekintve millió forintok­ban is számolható; de nemcsak az az érték, amit matematikai műveletek kimutatnak. Egy idős, elesett ember segítése, egy kellő pillanatban emondott intelem a lakóház nyugalmának érdekében, egy kevéske munka a park szép­ségéért — s sorolhatnánk to­vább azokat a mindennap ezré­vel mutatkozó példákat, ame­lyek „értéke” nem mérhető, de amelyek nélkül mégis szegé­nyebb lenne a közösség. • Társadalmunk rohamtempó­jú fejlődése következetesen igényli a szocialista közgondol­kodás kiterebélyesedését. Éppen ezért az ellentétes jelenségek éle­sebben mutatkoznak meg, az át­meneti társadalom talaján to­vább élő, s részben újraterme­lődő és felélénkülő individualiz­mus, egoizmus, anyagiasság tü­netei az eddigieknél többet fog­lalkoztatják a közvéleményt. Nem jelentéktelen az a küzde­lem, amelyet a közösségellenes jelenségek igényelnek. „A szo­cializmus az emberért van; cé­lunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban éljenek, javuljon életük — hangzott az MSZMP X. kongresszusának beszámolója. — Elutasítunk mmdentajla á.sze- rénységet, aszkétizmust. De a szocializmus eszméivel, s társa­dalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és a visszás je­lenségekkel nem békülű ik meg .. . Erősíteni kell azt a köz­szellemet, amelyben a társa­dalom pozitív erői. a szocializ­mus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fe­gyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását.” A szocialista közgondolkodás erősítése nem konfliktusmentes. Mindannyian magunkban hor­dozzuk azokat az emberi gyen­geségeket, amelyek az ellen­irányba hatnak, s nem kevés esetben elnézőek vagyunk kör­nyezetünkkel. Nem egyszerű meghúzni a határokat, hol kez­dődik a közösségellenes maga­tartás, illetve hol végződik a helyénvaló törekvés, amely a család életét akarja gazdagítani, jobbá tenni. Ha azonban minden gondolatunkat és cselekedetün­ket ahhoz mérjük, hogy javára vagy hátrányára vagyunk a kö- -f zösségnek, akkor a magunk és a köz javára döntünk, cselek­szünk. S ebben a hosszú távra szóló, megalkuvásmentes munkában a legszebb bizonyítás — a cselek­vés. A társadalmi-politikai fel­tételek jók! Az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget vállaló ál­lampolgárok az élet egyetlen te­rületén sem szorulhatnak hát­térbe! Kiemelkedő szerepe van ebben a tevékenységben a Ha­zafias Népfront szervezeteinek, aktivistáinak, akik a lakosság legszélesebb rétegeivel vannak mindennapi, szoros kapcsolatban. • Eddigi tevékenységük is iga­zolta, hogy ismerik és érzik a feladat nagyságát. S bizonyosan a továbbiakban is jelentős eme­lői lesznek annak, hogy a szo­cialista közgondolkodás elmélyí­tésével, szélesítésével bizonyít­sák: ha egymás javára teszünk, akkor cselekszünk igazán saját gazdagodásunkért. — y. — élvezné a kellemes estét, lassan bandukolt az örménv utcában. Még a négyszögletes tér előtt, amit a bakuiak valamiért Para- petnak neveznek, megállt egy há, romemeletes ház előtt. Meggyő­ződve. hogy ez a 24-es számú ház. belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre. Ko­pogtatására egv pirospozsgás, szürke szemöldökű, borzas ősz- hajú féri nyitott aitót. aki már túl lehetett a hatvanadik évén. — önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergeiev. — Igen. — Azért a holmiért jöttem, amit Svantesz lelkész hagyott ön­nél megőrzésre — mondta Szer- gejev a szobába lépve. — Elismervénve van? — Parancsolion — Szergejev átnyújtott egy első kiadású tíz­rubeles bankjegyet. Az öreg sokáig tartogattai a markában, úgv látszott, hogy fi­gyelme összpontosítása közben el is feledkezett a vendégről. Látha­tóan váratlanul érte a látogatás, s most igyekezett összeszedni a gondolatait. Esztendők múlva annak a ba- kui lutheránus templomnak volt az őre, amelyben Svantesz lel- készkedett. amíg ki nem utasí­tották a Szovjetunióból államelle­nes tevékenységéért. Gyakran kellett teljesítenie lutheránus egyházi személyiségek titkos megbízatásait, hozzászokott az óvatossághoz. A lámpa fényében sokáig vizsgálgatta a tízrubelest, majd egy könyvből egész sorozat hasonló bakjegyet elővéve ösz- szehasonlította a számozást. Csak ezután szólalt, meg: — Foglaljon helvet, azonnal hozom, amiért jött. Néhánv percre eltűnt a szomszé­dos szobában, majd egv kisebb bőrönddel tért vissza, s letörölve róla a port, letette Szergejev szé­ke mellé. — Tessék, én bele se kukkan­tottam, kulcsot nem hagytak hoz­zá. Fel kell törnie a zárat. — Majd megbirkózom vele. — Szergejev kezet nyújtott az öreg­nek, és gyors léptekkel távozott. Otthon felnyitotta a bőröndöt, egy gondosan becsomagolt rádió­adót talált benne. Mosolyogva nézte a régi ismerőst. Pontosan ilyen készülék használatára ké­pezték ki Teheránban. Kezelése egyszerű, városi hálózatról és te­leppel egyaránt működtethető. A bőröndöt a készülékkel együtt betolta az ágva alá, s le­emelt egv Csehov-kötetet a polc­ról. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents