Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1913. augusztus 15. BESZÉLGETÉS AZ IDŐSZERŰ TENNIVALÓKRÓL Aratás után, az őszi munkák előtt A legnagyobb nyári munka, az aratás befejezése után is sok a tennivaló a földeken. A tarlóhántás, a másodvetés, a ta­karmánybetakarítás, felkészülés a kukoricatörésre, a szüretre, az őszi vetésre, mind, mind napjaink feladata. A gyár egyik szép, korszerűen felszerelt kutatólaboratóriuma. A tudomány asztronautái Ahol a világhírű magyar gyógyszerek születnek Hol vannak már a régi idők, lengő fehér szakállú, magányos elméleteikbe életfogytiglan befalazott, bogaras tudósai? A böl­csek kövét megszállottan (kereső alkimisták titokzatos kis mű­helyei? A tudomány napjainkban nem néhány, mindenre elszánt ember privilégiuma, hanem társadalmi méretű, helyenként már nagyipari szintű tevékenység. Nincs benne semmi titok­zatos, legalábbis annak a Í70 ezer embernek, akik valamilyen módon elkötelezettjei a tudományos kutatásnak, amelyre 1971-ben csaknem 9 milliárdot költött államunk. A tudomány modern kutatóműhelyeiben zömmel 30—4Ó év közötti, vagy még ennél fiatalabb kutató dolgozik — az elődök megszállott­ságával, de annyira megváltozott körülmények között, ame­lyekről a regi bölcsek még csak nem is álmodhattak ... C-vitamin — a világon először A magyar gyógyszerkutatás központja, Európa egyik legna­gyobb gyógyszergyára: a Chinoin. A most 60 éves gyár fennállása óta különös gondot fordít a ku­tatásokra, ennek köszönheti ered­ményeit, jó hírét itthon és a nagyvilágban. Ebben a gyárban készített a világon először C-vi- tamint — három vagon papri­kából — Szentgyörgyi Albert, aki -ezért a felfedezéséért kapott No- bel-díjat. Itt dolgozita ki először Földy Zoltán- akadémikus, a. Pa­paverin ipari szintézisét. A fel- szabadulás után megkezdődött a penicillin előállítása, amelyet to­vábbi antibiotikumok követtek. A Chinoinban jelenleg hatez­ren dolgoznak, ebből 450-en a kutatás területén. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a mai gyógy­szerkutatás méltó a hagyomá­nyokhoz: munkájukra odafigyel az egész világ. Legfrissebb ered­ményeikkel szinte lázba hozták a. tudományos közvéleményt: va­lószínű, hogy a most vizsgázó prosztaglandin-vegyületek forra­dalmasítják majd a gyógyásza­tot! Az egyik nyugati folyóirat már most úgy írt a prosztag- landinokról, hogy „jelentőseb­bek a pamicillin feltalálásánál.” Az alkotó gondolattól, a patikáig A nagy jelentőségű kutató­munka irányítója dr. Mészáros Zoltán, Állami-díjas kutatási igazgató. Azok a kecskeméti ta­nárok, akik még emlékeznek rá -kisdiák korából, büszkék lehetnek egykori tanítványukra. Maga is szívesen említi: milyen sok szál­lal kötődik a városhoz. Itt járt iskolába, itt él ma is a család, rokonság. Feleséget szintén a megyéből választott, anyósa 30 -évig tanította a solti apróságo­kat. A gyár sokféle, külön-külön is nagy jelentőségű és felelősség- teljes kutatási programja az ő kezében és fejében fut össze, pedig „mindössze” 43 éves. Rend­kívüli elfoglaltság ez a saját kutatói munkája mellett, de olyan rugalmasa,n, azt lehet mon­dani, elegáns könnyedséggel szer­vez, intézkedik, olyan tervsze­rűen diktál ütemet önmagának, hogy tanítani lehetne azoknak, .akiknek soha semmire sem futja -az idejükből. Kutató létére nem zárkózik be a tudomány elefánt­csonttornyába, igaz, nem is te­hetné. — Kutatási munkánk során ugyanis — nyilatkozik frissen, egy hosszúranvúlt értekezlet és jóval a hivatalos munkaidő után — mintegy 60 tudományos intézettel, klinikával tartunk rendszeres kapcsolatot, sőt újabban lehető­ség nyílt a nemzetközi együttmű­ködésre. Több szovjet klinikával teremtettünk szakmai összeköt­tetést, de jó néhány népi demok­ratikus. valamint tőkés ország klinikáján is kipróbálják kísér­leti gyógyszereinket. — A gyógyszerkutatás ma már nem elszigetelt laboratóriumi munka, nem egy-egy ember tevé­kenysége, hanem egy jól meg­szervezett. kollektív team-mun­ka. isiképzelhetetlen a különféle szakmák — kémikusok, orvos­biológusok. farmakológusok, kli­nikusok, gyógyszerészek — szo­ros együttműködése nélkül, és nem különül el a modern tudo­mányok — a matematika, ké­mia. fizika és orvostudomány — legújabb eredményeitől. Ennek el­lenére meglehetősen hosszú dő, — 6—7 év is —^ eltelik az alkotó gondolatot követő első kísérletek­től a patikában kapható kész gyógyszerekig. Az új gyógyszert addig nem gyártják, amíg a kutatók nem kaptak megnyugtató választ: a betégnek tartós használat esetén sem kell kellemetlen utóhatástól tartania. Mert a gyógyszer köny- nyen lehet kétélű fegyver a be­tegségek elleni harcban: a meglé­vő bajt gyógyítja, egy ép szervet pedig esetleg megtámadhat. A biztonság kedvéért kell rászánni ? [Heglehetősen hosszú „próba­időt” ami számunkra megnyug­tató, de a gyárnak egyáltalán nem „olcsó mulatság”. — Bizony izgalmas, sok bukta­tóval járó, roppant költséges do­log a kutatás. De kutatni ma már csak nemzetközi színvonalon érdemes. ígv térülnek meg. ha nem is azon nyomban, de bizto­san. a befektetett milliók. Jelen­leg a magyar gyógyszeripar ter­mékeinek csaknem 80 százalékál exportálják, szinte nincs olvan része a világnak, ahol ne ismer­nék és keresnek gyógyszereinket. Ez annak köszönhető, hogy a gyár vezetősége szívügyének te­kinti a kutatás színvonalának állandó emelését Értékesebb a holdpornál De, hogy mennyire nem abla­kon kidobált pénz ez. arra egy újabb bizonyíték: a Chinoin kí­sérleti lombikjaiból készülnek vi­lágító, jönni a prosztaglandin-új- szülöttek. Az utóbbi két évben egyre több szó esett róluk, a ve- gyüléteket világszerte úgy emle­getik, mint a holnap nagy hatású „csodaszereit”. Először amerikai tudósok figyeltek fel rájuk a har­mincas években, de sikeres alkal­mazásuknak, gyógyszerként való feldolgozásuknak mostanáig út­jában álltak az előállítás tetemes költségei. Néhánv hónapja a Chinoinban a világon elsőként, eladásra elő­állították a szintézishez nélkü­lözhetetlen kulcsvegyületeket. Ér­tékük forintban sok-sok milliót jelent, hogy fogalmunk legyen a felbecsülésükhöz: a holdpornál is értékesebbek. Előállítóikra mél­tán illik a meghatározás: a tu­domány asztronautái. Nagy, ka­landos útra vállalkoztak és az előkísérletek alaolán bízni lehe) abban, hogy az új gyógyszer, új korszakot nyit egyebek között a születésszabályozásban, az asztma, a gyomorfekély és még sok más betegség gyógyításában. A kutatók sok vonatkozásban már túljutottak az állatkísérlete­ken, sőt szinte bizonyosak a prosztaglandinok véredénytágító hatásában, amelynek a magas vérnyomásúak látják majd hasz­nát. A prosztaglandin-kutatást a kormány jelentősnek ítélte, ezért bevette országos távlati kuta­tási tervébe. Vadas Zsuzsa A jelenlegi munkákról beszél­getünk Gódor Józseffel, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével. — Érdemes röviden értékelni' az idei aratást. Az időjárás ked­vezően segítette a gabona beta­karítását. A mezőgazdasági üze­mek a tavalyinál még szervezet­tebben, nagyobb műszaki felké­szültséggel kezdtek a nagy mun­kához. Az alkatrészellátással sem voltak különösebb gondok, elegendő üzemanyaggal rendel-1 keztek, hasznosították a tavalyi tapasztalatokat. Ha ehhez hozzá­vesszük a korszerű technológiát, elmondhatjuk, hogy megvolt az • alapja az idei rekordtermésnek. Ebben az esztendőben a megye üzemeinek hektáronkénti búza­átlagtermése két és fél mázsá­val volt több, mint tavaly, vagyis 36,5 mázsát mutat .a statisztika. A többi gabonaféléből is szép termést takarítottak be. Az őszi árpa külön említést érdemel, csaknem 25 mázsát hozott, több mint 10 ezer hektár átlagában. A mennyiségen túlmenően a minőség is jó. Ezt bizonyítja, hogy míg az elmúlt esztendőben a szokványminőségű búza átlag­felvásárlási árát — a 295 forin­tot — sem érte el az átvételi ár a minőségi hibák miatt, addig az idén a felvásárló vállalat te­lepein átlagosan 302 forint átlagár alakult ki. Indokolja ezt a hek­tolitersúly, amely 80 körül volt. Raktározási gondjaink még vannak. A felvásárló vállalat 3200 vagon gabonát kénytelen Szükségtároló helyen tartani. Enyhíti a nehézségeket, hogy mintegy 2400 vagon kenyérgabo­nát exportálunk a megyéből. A gabona betakarítása vég­eredményben akkor fejeződik be, amikor a tarlót is felhántják. előkészítik a talajt az őszi vetés­hez. Ahol takarmánygondok van­nak, másodnövényéket vetnek. Milyen tapasztalatok vannak az aratást követő munkák megszer­vezésében ? — A gabonabetakarítást köve­tő talaj munkák jobban haladnak, mint az elmúlt esztendőben, de nem lehetünk elégedettek.’ A kevés csapadék miatt gyorsítani kellene a tarlóhántást, hogy a talaj jobban gazdálkodjon a nedves­séggel. A másodvetések sürget­nek. A megyében általában éven­te 30 ezer hektáron élnek azzal a lehetőséggel, hogy másodszor is hasznosítják a talajt. Termé­szetesen elsősorban azok az üze­mek, ahol öntözni tudnak. Ha már a takarmányról esik szó, szükséges megemlíteni, hogy jól halad az egyik legfontosabb munka, a silókukorica betakarí­tása. Tízezer hektáron vetették az üzemek. A legfontosabb takarmánynö­vényünk természetesen a kukori­ca, amelyet 143 ezer hektárról kell betakarítanunk. A vetéste­rület 6 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. A kombájnokat már most fel kell készíteni a nagy erőpróbára. A kukorica mellett egyik nagy feladat lesz a szőlő betakarítása. Ahol nem pusztított a jég, ma­gas termésre számítanak az üze­mek. A munkaerőhiánnyal szá­molni is lehet. — Valóban így van. A magas szőlőtermés betakarítása gondot okozhat az idén. Az üzemek ösz- szefogására lesz szükség. Véle­ményem szerint helyes, ha már most számba veszik a lehetősé­geket, munkaerőmérleget készí­tenek, már előre gondoskodnak alkalmi munkásokról, segítség­ről. Igaz, az időjárás itt is közbe szólhat, ha kevés eső lesz, töp- pedtek lesznek a szemek, ha ele­gendő csapadék hullik, még a vártnál is több termés lehet. Milyen egyéb gondok foglal­koztatják még a mezőgazdasági üzemeket? — Az utóbbi hetekben alig volt csapadék. *A mezőgazdasági üzemek általában igyekeznek ki­használni az öntözési lehetősége­ket. Egy-két termelőszövetkezet­ben azonban elhanyagolják a te­lepek üzemeltetését. Van, ahol a munkaerőhiány nehezíti a hely­zetet. Véleményem szerint ezen Napról napra több a megmunkált terület a rémi határban. A Dó­zsa Termelőszövetkezet traktoristái műtrágyázzák az őszi kalá­szosok vetésére előkészített talajt. A megyében sok száz hektár területen öntöznek. A bátmonostori Kossuth Tsz-ben is három szivattyú működik, locsolják a frissen vetett lucernát és silókukoricát. Szabó István és Kancsár László 3 óránként telepíti át a csöveket. (Pásztor Zoltán felvételei) érdemes elgondolkodni. Talán megérné, ha magasabb munka­bért fizetnének az öntözőmun­kásoknak, mert ez a többletkölt­ség többszörösen megtérül a ter­méseredményekben. Még egy témáról szeretnék szólni — hangoztatta végezetül a megyei tanács osztályvezetője — az őszi munkákra való felké­szülés kapcsán. Gondoskodjanak termelőszövetkezeteink elegendő üzemanyagról, töltsék fel a tá­FIATALON, FELELŐS TISZTSÉGEKBEN Tanácstag - párttitkár - KISZ-titkár Évei számát tekintve alig ha­ladta még meg a negyedszáza­dot ifjú Sikár József, az AGRO- TÁP Közös Vállalkozás lajos- mizsei biztonságtechnikai megbí­zottja. Ha azonban közéleti tiszt­ségeit vesszük fgyelembe, arra kell gondolnunk, hogy élete 26 éve ellenére máris tetemes bi­zalmat előlegezett neki — ennek ( megfelelően tehát sokat vár és remél tőle — a közösség. Üzemi párttitkár, nagyközségi K1SZ- csúcstitkár és tanácstag ... — A vállalat pártszervezete, amelynek Sikár elvtárs a titká­ra, milyen eredményekről szá­molhat be? — kérdezzük. — Az üzemi dolgozók közül 5 százalékot tesz ki a párttagok aránya. Nem „látványos” aszúm, de indokolja ezt, hogy dolgo­zóink többsége az ország távoli részein végzi munkáját: még So­mogybán is vannak munkahe­lyeink. Ilyen körülmények kö­zött nehéz egy, elképzeléseink­nek, a várakozásnak megfelelő pártszervezetet létrehozni. Ennek ellenére a párttagság megfele­lően végzi munkáját. A taggyű­léseken 70—80 százalékos a rész­vételi arány. Kommunistáink jó része tesz eleget rendszeresen pártmegbízatásoknak: agitációs, információs és egyéb tennivaló­kat végez. A pártalapszervezet „beépül” az üzemi vezetőség munkájába is: ott vagyunk az igazgatósági üléseken, s az ott tapasztaltak alapján pro és kont­ra tolmácsoljuk a gondokat és kívánságokat. Mint nagyközségi KISZ-csúcs- titkárnak, szívügye a vállalko­zás KISZ-szervezetének a létre­hozása. Az üzemi dolgozóknak csaknem az egynegyede KISZ- korosztályú. — Jócskán akadnak nehézsé­gek, hiszen munkavállalóink jó része az ország távoli részeiről jött, ingázó, őket itt szervezeti feladatokkal megbízni igen ne­héz, de egy részük már most is tagja az ifjúsági szervezetnek, az állandó lakóhelyén. Ennek elle­nére sem adjuk fel az elhatáro­zást, létrehozzuk az üzemi KISZ- alapszervezetet, amely nagyjából azonos számúnak ígérkezik a jelenlegi párttagságéval. Ifjú Sikár József a buckói ta­nyarészen lakó 250 ember éröe­• Az üzemi párttitkár — mint biztonságtechnikai megbízott — ta­nácskozik Nagy Károllyal, az AGROTÄP lajosmizsei csoportve­zetőjével. (Kovács János felvétele) keit képviseli a nagyközségi ta­nácsban. Nem régóta, hiszen az első ciklus ez, amelyben a köz szolgálatára «vállalkozott, de már­is jól ismeri a gondokat, prob­lémákat, tudja, hol és miképp kell segíteni. — Szorosan ' összefonódik va­lamennyi megbízatásom — mondja lelkes fényekkel a te­kintetében —, hiszen párt-, KISZ-funkció és tanácstagság egyképpen az emberekről való gondoskodást jelenti, mindegyi­kük a meggyőzés, a tudatformá­lás nehéz, de szép eszköze... Hogy csak ■ egy példát említsek arra nézve, mennyiben egészítik ki egymást a funkciók: „poli­tikus” ember lévén, talán köz­vetlenebbül, alaposabban ismer­tethetem a párthatározatok célki­tűzéseit választóimmal, és talán spontánabbul is lelkesíthetek, mozgósíthatok a soron levő ten­nivalókra. — A több évre szóló nagyköz­ségi fejlesztési terv feladatokat jócskán tartalmaz. Így például előirányoztuk tanyai kollégium létesítését Ennek a jelentőségét megmagyarázni nem könnyű, de — mivel az erőket tömöríti, a jószándékoltat egyesíti — mégis hálás megbízatás. A többszörös tisztségviselő a választók ügyeinek-bajainak mi­nél teljesebb megismerését, s a gondok lehetőség szerinti felszá­molását; a párton belül a szer­vezeti élet erősítését, kiteljesíté­sét; míg a KXSZ-ben az után­pótlásról való szeretetteljes, a célra törő gondoskodást, s az üzemi alapszervezet mielőbbi megalakítását tekinti legfőbb fel­adatának. E funkciók nem éppen könnyű viteléhez — a fiatalos lelkesedés betetőzéséül — sok si­kert, s a közösséget előbbre vivő eredményeket kívánunk neki. J. T. rolótereket. Az elmúlt évi kese­rű tapasztalatok arra intenek bennünket, hogy legyünk óvato­sak. Helyesnek tartjuk, hogy a kiskunhalasi járásban több ter­melőszövetkezet összefogott üzem­anyag-tároló és -elosztó társu­lás szervezésére. Hasonló gondo­latokkal másutt is foglalkoznak. A zökkenőmentes betakarításnak egyik feltétele az üzemanyag-el­látás zavartalansága. K. S. OLVASTUK Nem érdekli a reklám Kövér, mint egy hordó, arca ráncos, mint az aszalt alma, fo­gatlan szájával barátságosan mo­solyog. Foglalkozását tekintve mosónő, életkora 80 év és egy normandiai eldugott kis faluban él. Denis mama egyik napról- a r másikra mégis a franciák ked­vence lett a reklám jóvoltából. Napbarnította ráncos arca mo­solyog az eszpresszók falairól, a metróállomásokon, a televízió­ban és arra szólítja fel a fo­gyasztókat, hogy vegyenek szu­per automata mosógépet. Nem egészen két hónap alatt ugrásszerűen felszökött a szuper automata mosógépek vásárlása. Ezzel a Denis mama reklámozta mosógépet gyártó cég a szakma negyedik helyéről a második helyre tornázta fel magát. Deais mamát azonban ez a siker nem szédítette meg. Ma is minden reggel lesétál á folyóhoz és saját kezűleg mossa szennyesét. Rek­lámfotójáért cserébe egy televí­ziót és egy gázkályhát kért. Mo­sógépet nem akart. „Amíg lehet,- igyekszem magam mosni a hol­mimat” — jelentette ki a fran­ciák kedvence. Automata öntözőrendszer A nyugat-szibériai Hakász Autonóm Körzetben minden ti­zedik hektár vetésterületet ön­töznek. Új, rrlesterségesen öntö­zött zónákat is kialakítanak, amelyeken a talajjavítók a tudo­mány és gyakorlat eddigi ered­ményeit széles körűen alkalmaz­zák. Már 2300 hektáros automata öntözőrendszert is terveztek. A mezőkön elhelyezett nagy telje­sítményű gépeket egyetlen em­ber irányítja a diszpécser-pultról. Sziklatömb — acélhálóban Hatalmas, öt emelet nagyságú szikla szakadt le egy tadzsikisz- táni hegy oldalából, ahol a Nu- rek vízierőmű munkálatait elő­készítő robbantásokat végezték. A félelmetes kőtömb fennakadt a gát fölött és veszélyeztette a gépházat és a turbinát, önkénte­sek siettek a helyszínre —aBure- vesztnyik diák-sportegyesület 35 legjobb hegymászója, Valentyin Bozsukov, négyszeres szovjet bajnok vezetésével. Két hónapig tartott, míg a hatalmas szikla­tömböt acélhuzalból készített há­lóba sikerült hegyezni. Hatalmas kapcsokkal szilárdan a hegy­oldalhoz erősítették, s így többé már nem veszélyezteti a töltést.

Next

/
Thumbnails
Contents