Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

1973. augusztus 15. 0 PETŐFI NÉPE • 3 kl IM K\Y(> Ismét: Keksz vagy szex? A héten irigyeltem rádiókriti- kákat készítő kollégámat. Pom­pásan elcsemeaézhetett a rádió­ban hétfőn este elhangzó újszerű zenés reklámműsoron. Benyomá­sait a szerdai számunkban meg­jelent Keksz vagy szex? című írá­sában összegezte. Szombaton azután a tévékriti­kus is részese lehetett a zenés hirdetés gyönyöreinek. Űjból meg­tudtuk, a jó színes fortélya, hogy az ember dolgozzon Fortéra. De ez még hagyján, érdekesek a bi­zarr rímek. Csak azokat a paszo- mántos vitéz urakat, meg szép magyar lánykákat tudnám felej­teni. S mindezt, fő műsoridőben. Valamennyire megértem a hirde­tő vállalatot. Újabb, hatásosabb módszerekkel kísérleteznek. Az ügy érdekében még Shakespeare-t Is mozgósították. A próbálkozás azonban úgy érezzük, hogy nem sikerült. Valószínűtlennek tartom, hogy azok a jóképű legények a kekszet választják, de nem hiszek a Ráma margarin iránti érdeklő­dés robbanásszerű növekedésé­ben; vagyis a befektetett forintok kamatozásában. No ez a hirdette­tek meg a reklámszakemberek Ügye... Engem az foglalkoztat, hogy jónevű színészek, népszerű művészek miért vállalkoztak ilyen méltatlan .Jeladatokra. Csalódtam bennük. Gondolatok a boldogságról Egy kecskeméti tanyai tanítónő vallomásával kezdődött a televízió fontos sorozata. ..Köznapi” embe­rek beszélgetnek munkájukról, életükről. Á rendező elégedett embereket, boldog embereket szó­laltatott meg. mutatott be. Bol­dogságuk két pilléren nyugszik. A jól végzett munka tudata és a harmonikus családi élet nyugal­ma aranyozza be napjaikat. A sorozatra még visszatérünk, most csak annyit, hogy ismeretterjesz­tésnek is kiválóak a portréfil­mek. A RÁDIÓ MELLETT Önkritikusok klubja Hétfőn este folytatódott a rá- -dióban a kritikusok vidám élve­boncolása. Az „önkritikus kriti­kus ön?” című műsor fent emlí­tett alcíme különlegességet ígért, ám a másfél órás program meg­hallgatása után kénytelen vol­tam megállapítani, hogy az a bi­zonyos élveboncolás bátortalan, s néha nem túl éles késsel tör­tént, továbbá a vidámság is mintha döcögött volna... Ami -az. alcím harmadik fogalmát, a kritikusokat illeti — nos, ők je­len voltak. Ha nem is teljes létszámban, de ott voltak a Fészek Klubban. Kár, hogy egyesek éppen nyári szabadságukat töltötték a .műsor felvételének idején. Amennyire sajátos , műfaj a kritika, annyira érdekes a kri­tikusok világa is. Igen, ' igen, most már a hallgatók is bizo- fíyosak abban, hogy a kritikusok­nak külön világuk van. Akik a klubban hallgatták, nézték a mű­sort, talán jóval többet tudtak erről az atmoszféráról (közelebb' a tűzhöz), mint az egyszerű mű­élvezők. Ezt onnan sejtem, hpgy á Fészekben olyankor is kacag­tak, amikor senki sem nevetett a készülékek mellett... Tetszett Kertész Iván íráisa, a De nehéz a zepéről írni. Há­tsón] óképpen éles késsel boncolt Hámos György (Milyen láb a hadiláb?), és szívből derültünk Abc-dy Béla Könyvkritikáján is. Kár, hogy a műsor végére ke­rült a humoristák klubjára em­lékeztető körkérdés-csokor. De jön még a harmadik rész. Várjuk ki a végét az élvebon­colásnak! Kontra György ÜNNEPI MŰSOR A RÁDIÓBAN ÉS Augusztus 20-án, sok más szó­rakozási lehetőség mellett gazdag választékot kínál a rádió és a te­levízió is. Á tévében 9.51-kor közvetítés kezdődik ’ a Kossuth téri tisztavatásról, majd riport­filmet láthatunk a baráti hadse­regek spartakiádjára készülő ma­gyar katonacsapatokról, utána pedig a budapesti honvédelmi nap keretében a dunai léqi- és víziparádé szemtanúi lehetünk. A budapesti nemzetközi tenisz- ’bajnokság eseményeit 11.25-től láthatjuk, illetve felvételről 22.13 után. A X. berlini VIT könnyű­zenei és sporteseményeit idézi fel 16.30-kor egy összeállítás, amelyet látványos kisfilm követ Magyarországi pillanatképek cím­DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL A Szelidi-part mentén A gazdasági együttműködés új formái „A szocialista országok az .európai államok közötti nagyará­nyú, hosszú távú, megkülönböztetésektől és egyenlőtlenséged­től mentes gazdasági kapcsolatok (mellett szállnak síkra” — olvashatjuk a nyolc szocialista ország kommunista és mun­káspártjai vezetőinek Krímben tartott találkozójáról kiadott dokumentumban. Rekkenő hőség a Szelidi-tónál. A Kalocsai Városi Tanács szép üdülőjében laknak a fesztivál ke­retében szervezett néptánctanfo­lyam hallgatói. A negyven hazai és külföldi csoportvezető jól érzi itt magát; egymás életének, mun­kájának megismerése által és a foglalkozásokon sokat tanulnak. Hazautazásuk után bizonyára hasznát veszik majd. Beszélgetünk a hűvös társal­góban. Íme, néhány tömören megfo­galmazott vélemény: — Nagyon kellett már ez a tanfolyam; különösen nfekünk, falusi csoportvezetőknek. — Csak néhány hónapja fog­lalkozom néptánctanítással. Azt hiszem, én kapok itt legtöbbet. Hálás vagyok a rendezőknek. — Az a jó, hogy az előadók kitűnő szakemberek. — Tanulás, pihenés, szórako­zás egyben ez a lcét hét. Köszö­net érte azoknák, akiket illet. — Azt gondolom, mi külföldi magyarok örülhetünk legjobban a tanfolyamnak. Mikus Edit, a megyei népmű­velési tanácsadó munkatársa, a tanfolyam szervezési felelőse, ügyintézője: — A hallgatók elégedettek, örülnek, hogy megismerhetik egymást; láthatóan máris össze­barátkoztak. Jó érzés látni a köl­csönös érdeklődést, törődést. Azon vagyunk, hogy jól érezzék ma­gukat, emlékezetes legyen szá­mukra ez a két hét. — Ügy tudom, a hallgatók va­lamennyien pedagógusok. — Tágabb értelemben igen. Többségük tanár, tanító, óvónő; de van köztük hivatásos népmű­velő is. Csaknem mindannyian fiatalok, Néhányan végeztek néptáncvezető tanfolyamot a Nép­művelési Intézetben, de legtöb­ben először tanulják szervezett keretek közt a néptánctanitást és -gyűjtést. Simái Zsuzsa, a Népművelési Intézet munkatársa, ö is részt vesz a beszélgetésben. Elmondja, hogy első esetben hívták meg -tanfolyamra a környező orszá­gok magyar együtteseinek veze­tőit. Sorolja, mi mindennel fog­lalkoznak. — Előadásokat hallgatnak; Olsvai Imre vezetésével énekgya­korlatokat végeznek; tanulják a táncok szerkezeti elemzését; részt vesznek közösen a Kalocsa környéki községekben fellelhető régi táncok gyűjtésében. A tanfolyam szakmai vezetője Berkes Eszter. Ö a Népművelési Intézet külső munkatársa. Be­szélgetés közben érdekes dolgot tudok meg róla. Egyik jugoszláviai útján hor­vátországi magyarokkal ismer­kedett meg. örömmel fedezte fel az apró falvakban: mennyi kin­cset őriz szinte érintetlen hagyo­mányaiban az ott élő nép. Mint a néptáncgyűjtés és -feldolgozás avatott szakértője, biztatta, a helybelieket, alakítsanak együt­teseket a hagyományok feléleszté­sére és saját örömükre, szórako­zásukra. Azok kapva kaptak a javaslaton, s mindjárt fel is kér­ték Berkes Esztert, legyen a se­gítségükre ebben. Így alakult ki az a szokatlan helyzet, hogy egy Budapesten élő folklorista vezet több horvátországi néptánccso­portot. E gyümölcsöző kapcsolat már hat év óta tart. A Horvát­országi Magyarok Szövetsége is támogatja ebben a munkájában. Sajnáljuk, hogy helyszűke mi­att a, tanfolyam hallgatói közül most csak hármat mutathatunk be. őket is csak néhány szűkre- szabott mondattal. lesek Istvánná a csehszlovákiai Pelsőcön lakik. Onnan jár el a Szilicei fennsíkon levő két kis faluba, ahol az egyesített Bor- zova-Szilice együttest vezeti. A különben néprajzos Icsekné eZ év tavaszán szervezte meg a többnyire idős (hatvan-nyolcvan éves) emberekből álló csoportot. Azóta szép eredményekkel büsz­kélkedhetnek. A aselicei országos néptánc­versenyen, a gombaszögi orszá­gos dal- és táncünnepélyen egy­aránt sikeresen léptek közönség elé. A napokban érkeznek Ka­locsára, ahol az előzetes jelek szerint gazdagítják majd a fesz­tivál programját. Szabó Margit tanítónő a jugo­szláviai Kispiacon él. A 2500 la­kosú községben tizenkét év óta vezeti a tánccsoportot. Érdekes színfolt műsorukban a fiatal fi­úk bötozási kanásztánca és a fiatal férj-feleségek pásztortán­ca. Bogár Istvánná csanádpalotai tanítónő Mosonmagyaróvárról került jelenlegi munkahelyére. A helybeli KISZ-tánccsoportot ve­zeti. A 18—23 éves fiúkból és lányokból összeverődött együt­tesnek jelenleg tizenhat tagja van. Mielőtt ő ■ megszervezte vol­na a mostanit, Csanádpalotán nem volt tánccsoport. Bogár Ist­vánná is sokat vár ettől a tan­folyamtól : — Szeretnék szép eredménye­ket elérni fiatal táncosaimmal. Azt gondolom, hogy amit itt ta­nulok, hasznomra lesz ebben. Varga Mihály Ebben az állásDontban semmi meglepő nincs, alapját távolról sem konjunkturális tényezők ké­pezik, Az NSZK-ban. majd az Egyesjült Államokban tett látoga­tása alkalmával Leonvid Brezs- nyev utalt arra. hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, az NSZK és több más szocialista és nyugati ország, valamint Japán is hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik. Ennélfogva nagy és kedvező lehetőségek állnak a köl­csönös előnyökkel iáró együtt­működés és kereskedelem előtt. Például szolgál erre a Szovjet­unió gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködése olyan tő­kés országokkal, mint Franciaor­szág, Finnország, Olaszország. Ezeknek az országoknak üzleti és kormánykörei megértették, hogy a műszaki-tudományos forradalom korszakában már nem kielégítőek a gazdasági kapcsolatok régi for­mái. Az élet 'egyre szélesebb nem­zetközi munkamegosztást követel, hátrányos megkülönböztetések nélkül, azt. hogy a nagyszabású terveket együttes erőfeszítéssel oldjuk meg. Aki autarchiára ren­dezkedik be. s vámok gátjai mö­gé bújik, azt kockáztatja, hogy végül is a sereghajtók közé kerül. Franciaország és a Szovjetunió üzleti és kormányköreiben nagyra értékelik a szovjet—francia gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés sikereit, amelyet a kölcsönös előnyök, a nagy ará­nyok és távlatok iellemeznek. Ez az együttműködés jó példa arra, hogyan lehet baráti kapcsolato­kat kialakítani két. különböző tár­sadalmi rendszerű állam között. A Szovietunió részt vesz Marseille közelében a Fos-sur- Mere-i komplexum építésében, a francia olajfinomítók korszerűsí­tésében, együttműködik a fran­ciákkal új szerszámgépek és auto­matikus gépsorok előállításán. A franciák viszont, az orenburgi gáz- kombinát számára szállítanak be­rendezéseket. a Renault cég köz­reműködik a Kámai Autógyár építésében stb. Mindez mutatja, milyen dina­mikus gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködést lehet kir alakítani, ha mindkét fél kívánja. Moszkvában nemrég írták alá a szovjet—francia tudományos és műszaki együttműködés elmélyí­tésének egy évtizedre szóló prog­ramját. Ez a megállapodás új lé­pést jelent a két nagy ipari állam kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésének fejlesztésé­ben. Az új gazdasági realitások a poli­tikusokat és vállalkozókat meg­bízható piacok keresésére készte­tik. És a tekintetek Kelet felé fordulnak. Jellemző a KrUpp-kon- szern elnökének. Ernst. Mommsen volt nyugatnémet gazdasági ál­lamtitkárnak a nyilatkozata. Sza­vai szerint a konszern számára az a legelőnyösebb, ha beruházá­sokat eszközöl a szocialista orszá­gokban. A Stuttgarter Nachrichten és a Südwest-Presse című lapoknak adott interjújában Mommsen hangsúlyozta, hogy azokat a pia­cokat. amelyeket a konszern év­tizedek munkáiéval megszerzett, a termékek növekvő önköltsége és a nyugatnémet márka ismételt felértékelése folytán most veszély fenyegeti. Ugyanakkor a szocialis­ta országok nem ismernek ilyen­fajta nehézségeket. Innen ered a törekvés, hogy tő­két ruházzanak be országainkba. Tudják, hogy ezzel saját gazdasá­guknak is szilárdságot, távlatokat és állandó foglalkoztatottságot biztosítanak. Mark Makszimov (APN—KS) BESZÉLGETÉS GYAPAI JÓZSEF ELNÖKHELYETTESSEL MENNYIBE KERÜL A GYERMEKNEVELÉS? Az állam növeli a támogatást Népzenei műsorok a gyárakban A napokban szinte teljes számban össze­gyűltek az V. kecskeméti népzenei találkozó rendezői, hogy megbeszéljék, egyeztessék" a teendőket. Eljöttek azok a ‘tanárok, diákok is, akik társadalmi munkában vállalkoztak a köz­reműködésre. Az utolsó „haditanácson” részt vett Gyapai József, ^ városi tanács elnökhe­lyettese is. Az értekezlet után válaszolt mun­katársunk kérdéseire. — Hogyan illeszkedik ez a rendezvény a me­gyeszékhely kulturális életébe? — A folklórban, az együtténeklésben, a( táncban nevelő, közönségformáló erőt látok. Erről a jövő­ben sem mondhatunk le. Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában különösen nem. A város kulturális arculatának kialakítására fordított ener­gia meg kell hogy mutatkozzék az V. népzenei találkozó sikerében is. Támogatunk maximálisan mipdeut, amely összhangban van Kodály Zoltán törekvéseivel. Tovább fejlesztjük az énekes isko­lát, megkezdi működését a Kodály-intézet és idő­ről időre összegyűjtjük a népművészet mestereit, a népzenével foglalkozó tudósokat. — Az idei találkozó új vonásairól szeretnénk hallani néhány mondatot, — A találkozó arculata, célja változatlan: meg­szólaltatni a magyar népzene eredeti színeit, még­pedig eredeti népi előadókkal, magukkal a leté­teményesekkel. Emellett az V. kecskeméti népzenei találkozónak is megvannak azok a sajátosságáig amelyek megkülönböztetik az előzőektől. Találko­zónkon ezúttal az Alföld népzenei dialektus terü­letére irányítjuk a figyelmet. Módot adunk a Ko­dály , és Bartók utáni népzenekutatóknak munkás­ságuk bemutatására. Most először megyünk a találkozó keretében munkások közé.' A rendezők igyekeztek a népzenei bemutatók körét korábban is tágítani. Az ide uta­zó szólisták, együttesek ellátogattak a tanyaköz­pontokba, az iskolákba, kivonultak a város főte­rére, az Aranyhomok elé. Az idei újítás: népzenei műsorok a gyárakban. A kapcsolatteremtés nem lesz nehéz, hiszen az üzemi dolgozók nagy része két-öt éve maga is paraszti munkát végzett, közvetlenül kötődött a folklórhoz. A befogadásra a légkör adott, csak a forma új.; Ehhez nagy reményeket fűzünk. — Mit ajánl a gazdag programból a nagykö­zönségnek? — Mindenekelőtt a szombat este 8 órakor, a Katona József Színházban tartandó népzenei estet. Itt a ■'legjobbak lépnek föl: énekesek, együttesek, hangszeres művészek. A magyar népművészet kü­lönlegesen szép csokrát nyújtjuk a remélhetően nagy számú közönségnek. Sok nézőt vonz bizo­nyára a vasárnap 10 órakor kezdődő szabadtéri hangverseny is. Erre a Széchenyi téren kerül sor. Érdekesek a múzeumban, a Város mozi előcsar­nokában, az SZMT székházában és a Komszomol téri iskola nagytermében látható kiállítások is. — Köszönjük a tájékoztatást. Nem tartóztatjuk tovább, mert a dr. Kálmán Lajos, dr. tapasztó Istvánná, Gyergyádesz László és Horváth István irányításával dolgozó nagy létszámú rendező bi­zottság összefogása sok időt igényel. H. N. ® A legutóbbi népzenei találkozón tűnt föl Pri- bojszky Mátyás citerás. aki azóta a világ sok országában gyönyörködtette játékával hallga­tóit. A TÉVÉBEN Hamarabb szüreteljük a primőr zöldpaprikát Rövidebb tenyészidejű, betegségtűrőbb üj hibrid mel; 18.05-kor Csehov tréfa cí­mű egyfelvonásosát vfetítik, este kerül képernyője Ádám Ottó adaptációjában és rendezésében Csiky Gergely népszerű vígjáté­ka Mákvirágok címmel. A rádióban a Kossuth adón Az államalapító címmel István királyról emlékeznek meg. Az ünnepi szivárvány után népzenei összeállítás következik, majd Kenyérszegés B. Tóth Bálinték- nál címmel riportműsort sugá­roznak. Az esti órákban hangzik el A zene nem ismer határokat című nemzetközi műsorsorozat gálaestje af 6-os stúdióból, ame­lyet Hegedűs Géza rádiójátéka követ. Primőrválasztékunk zöldpapri­kában ez idő szerint meglehető­sen szegényes, rádadásul az egyes fajták tenvészideie sem eléggé egyenletes. Ez a körülmény nagy­ban nehezíti a hazai és külföldi piac kielégítő ellátását, ezt a gon­dot igyekeztek nemesítőink — dr. Angeli Lambert dr. Ormos Im- réné és dr. Zatvkó Lajos — kor­szerűbb termesztési eljárásokkal enyhíteni. Több éves kutató-kí­sérletező munkájuk .eredménye­képpen új fajtajelöltet alkottak, amelyet az Országos Mezőgazda- sági Fajtanemesítő Tanács is el­ismert. A legtöbb oaprikafélénk zöld színű. exportoartneieink viszont inkább a sima felületű, fehér faj­tákat kedvelik, és a nálunk nagy mennyiségben termesztett csípős­erősnél szívesebben vásárolnák az édesebb ízű Daorikaféleségeket. Az újonnan létrehozott paprika­fajta ezeket az igényeket a leg­nagyobb mértékben kielégíti. A küllemre is nagyon gusztusos új parikagyümölcs bogyója fehér színű, nagysága megközelíti a tíz centimétert, bokra 15—30 centi­méter magas, fennálló termésfür­tökkel. szilárd szárral és rövid ízközökkel. A hazai és a külföldi vásárlóközönség egyaránt régóta hiányolja a most forgalmazott faj­táknál vastagabb húsú. de ugyan­Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyerme­kes családok pénzbeni és termé­szetbeni támogatását. Ezelőtt hat évvel a gyermeknevelés költsér geinek még 29 százalékát viselte, jelenleg 36—38 százalékát vállal­ja a társadalom, amely egy-egy gyermek felnevelését — 18 éves koráig — több mint 100 ezer fo­rinttal segíti. A gyermeknevelés azonban — különösen a nagy- családosok számára — így is nagy kiadásokkal jár. Egy-egy gyerek eltartására és képzésére 14 éves koráig átlagör san 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapította meg felmé­résében a Központi Statisztikai Hivatal. Mindez természetesen csupán átlag, mert a gyermekek­re költött összeg erősen függ a családok ' nagyságától, jövedel­métől, a társadalmi juttatások mértéke pedig aszerint változik, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kollégiumi el­látást, ösztöndíjat stb. A gyermekek száma jelentő­sen befolyásolja a családök-élet- szín vonal át. A gyermektelen munkás és szellemi dolgozók csa­ládjában 2120 forint jövedelem jut egy családtagra, egygyerme­keseknél már csak 1700, kétgyer­mekeseknél 1400, a három- és többgyermekeseknél pedig már csak 1130 forintot költhetnek egy-egy családtagra havonta. A paraszti háztartásokban csaknem ugyanilyen az arány. akkor vékony héjú terméket. A nemesítőink műhelyéből kikerült legújabb produkció ezeknek a kí­vánalmaknak is megfelel. Ezenkí­vül főleg a rövid tenvészidejével vonta magára a figyelmet, tavib­bá azzal, hogy a többi fajtához képest egy héttel korábban érik. Az új fajta a haitatásban az Alternária néven ismert, veszé­lyes kórokozóval, szabadföldi ne­velésben pedig az úgynevezett fe- nésedés fertőzésével szemben tel­jesen ellenálló. A különben na­gyon életképes, új fajtaképződ­ménynek eddig egyetlen gyengé­jét fedezték fel: a haitatásban a napfényre valamivel érzékenyebb társainál. A megfigyelések szerint a gyer­mekek igényei legalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a felnőtteké, ezért eltartásuk, nevelésük egyre töb­be kerül, 1965-ben havi átlag-*- bán 660, 1972-ben 1060 forintot költöttek átlagosan a szülők egy- egy 15 éveh aluli gyermekre. A 19 éven aluliak a szülőknek 1230 forintba kerülnék. Ez is csupán átlag, mert a kétgyermekes csa­ládokban 17, a három- és több- gyermekesekben 31 százalékkal kevesebbet tudnak egy-egy gye­rekre áldozni, mint az egygye- rekesek. Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyermekes családok támogatását. 1966-ban emelték a családi pótlékot, 1968- ban a tsz-tagok családi pótlékát emelték és a jogosultak körét is bővítették, tavaly a három- é.s többgyermekesek családi pótlé­kát emelték. A gyermeknevelés költségeinek az 1965. évi 71 szá­zalékkal szemben jelenleg 62— tW 'Százalékát viseli a szülő. To­vábbi 12—14 százalékát a társa­dalom pénzben (családi pótlék, gyermekgondozási segély stb.) 24 százalékot pedig természetben juttat. A 15 éven aluliak átlago­san 310, a 19 évnél fiatalabbak 540 forint értékű természetbeni juttatást kapnak havonta a tár­sadalomtól, a szóródás azonban igen nagy, aszerint, hogy melyik gyereknek tudtak helyet biztosí­tani bölcsődében, óvodában, nap­köziben, ki kap kollégiumi ellá­tást, kedvezményes üdülést stb. azok, akik bölcsődei, óvodai, napközi és kollégiumi ellátásban is részesülnek, 18 éves korukig természetben 143 ezer forintot kapnak a társadalomtól, azok viszont, akik az említett gyer­mekintézményeket egyáltalán nem vették 'igénybe. 40 ezer fo­rint természetbeni juttatásban részesülnek. A párt- és kormányhatároza­tok a gyermekes családok to­vábbi fokozott segítését szorgal­mazzák, a tervek is arra utailnak, hogy — mindenekelőtt egyes pénzbeni juttatások növelésével — tovább javítják e családok helyzetét. Minden jel arra mutat, hogy az eddigi tendenciáknak megfelelően további eltolódások lesznek a gyermeknevelési költ­ségek viselésének arányaiban, va­gyis az állam a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb terheket vállal át a szülőktől. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents