Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

1973. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE <ft 3 A RÁDIÓ MELLETT Keksz vagy szeksz? Szerényen kopogott hétfőn este a kritikus írógépe, amikor az író­asztal jobb oldala felől egyszerre csak leisóhajtott egy kedves női hang: — Nem tudom, mért van így ■ • • A sóhaj a szívemig hatolt (nem tudom, mért...), rögtön szégyen­kezni kezdtem, hogy makacsul nem vagyok hajlandó nézni a sárba hulló leveleket — melyek egyébként a nyár üzenetei. Ki­csavartam hát a gépből a meg­kezdett írást, és nyitott füllel fi­gyeltem a „Tessék választani” című tánczenei műsort. A kis hamis szaxofonos, aki mellesleg maga főz, maga mos,- minden dalt fejből játszik el — csak épp házasodni felejt mindig el. Hm... Persze, ő tudja... Ha egyszer így jó neki. Még min­dig jobb neki, mint annak a bo- rongós lelkű férfiúnak, kinek hangja bús szürkeségbe vész, a gond ott van a homlokán, mi­közben a szél sírva mondja a ma­gáét. Még a szél is . . . Sajnos, megfelelő zenei kép­zettség híján nem tudtam eldön­teni, hogy egy-egy táncdal melyik évjárat dallamainak felújítása, de mint olyan állampolgár, aki hu­szadik éve hallgatja a rádió mű­sorait, megállapítottam, hogy a dalszövegek terén végképp nincs új a nap alatt. Persze, nem va­gyok egyedül ezzel a megálla­pítással ... Az egyik kislány elfúló hangon kér bocsánatot, mert komisz volt; szerencsére ő is nagyon szégyelli — majd megnyugtat bennünket, hogy nincs semmi baj, hiszen együtt várják a holnapot a meg­bántott kedvessel. Egy magányos fiú szívósan sürgeti a „valakit”, jöjjön minél előbb, mert. . . Egy másik illető biztatja szerelmesét, hogy reggel induljon el, ha es­tére el akar érkezni hozzá ... És most rendkívüli dolog tör­tént. A pihenésnek szánt szünetben egy megnyerő hangú énekesnő (de inkább férfi?) a „Megjöttek a fehérvári huszárok” dallamára énekelte nekünk, hogy tart még a fehérvári kiskerhét. Hogy a zenei hatás még töményebb le­gyen, dalba foglalták azt is — „a jó színes fortélya: fényképez­zen FORTÉ-ra”. Nem akarom szaporítani a szót, mindenki hallhatta a zenés rek7 lámot, amely többek között el­árulta, hogy a RÁMA eláll, csak hűvösre kell tenni (mást sem ártana oda tenni) ... Vámosi Já­nos behízelgő hangon agitált: „minden autóban ionizátor, mindent jobban látsz, és jobban koncentrálsz” majd: „várhatnak a fák, rá fel nem mászol, kocsidban már van ionizátor ...” Ekkor azt hittem, egy rádió­kabaré részletét keverték véletle­nül adásba a technikusok . .. A pálmát azonban kétségkívül a következő, reklámrészlet vit­te el: „kell egy kis szeksz, de még; jobb annál a keksz” Természetesen csak a győri keksz. Szegény férfinem! Mi lesz, hogyha szeksz helyett fügét, illet­ve k;k:s>'6l mutat a lány a sze­relmes .fiúnak . .. Szóval kezdetéi vette a rádió szórakoztató zenei hete. Én ugyan nem választottam semmit a bő választékból, de őszintén félek, hogy az amúgy is csekély népszaporulatot tovább csökkenti a keksz ilyesféle reklámozása ... De ha mégis választanom kell, inkább a hagyományos reklám mellett török lándzsát. Nem azért, mintha a régit célszerűbbnek tartanám — ám az legalább nem bosszant senkit. Kontra György Gazdag fővárosi program az alkotmány ünnepén Az alkotmány ünnepének tisz­teletére az idén is fényruh'ába öltözik a főváros: a Parlament épülete, a Halászbástya, több híd és fontosabb középület ünnepi díszkivilágítást kap. Augusztus 20-án a budapesti városrészekben zenés ébresztővel köszöntik a la­kosságot. Az alkotmánynapi ünnepségek hivatalos nyitányaként húszadi­kán délelőtt a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren felvonják az állami zászlót. Ugyanitt ünnepi külsőségek között felavatják fegyveres testületeink új tisztjeit, akik az állami zászlónál, párt-, állami és tömegszervezeti veze­tők, családtagok és hozzátartozók előtt tesznek fogadalmat. Ezt követően kezdődik a nagy érdeklődésre számot tartó buda­pesti honvédelmi nap fő esemé­nye, a vízi- és légiparádé. A program — amely a Margit- és a Lánchíd közötti Duna-szaka- szon és légterében zajlik — az előző évieknél több újdonságot, látványosságot ígér. A budapesti honvédelmi napot ezúttal kettős évforduló jegyében rendezi meg az MHSZ budapesti vezetősége a különböző állami és társadalmi szervekkel, a néphadsereg kije­lölt alakulataival együtt: a prog­ram ugyanis kapcsolódik a fővá­ros egyesítésének 100.. illetve a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évforduló­jához. Ugyancsak változatos prog­ramok lesznek a budapesti kerü­letekben. A fővárosban az alkotmányün­nep eseményeit az idén is a gel­lérthegyi színpompás tűzijáték zárja. Szakközépiskolai képzés a dolgozóknak Csökken a tananyag a dolgozók gimnáziumában A Művelődésügyi Minisztérium módosította a dolgozók gimnáziu­mának tantervét. Az alapvető cél ebben az iskolatípusban is a tan­anyag csökkentése. Az utasítás szerint szeptember 1-től az esti és a levelező tagozaton egyaránt, valamennyi évfolyamon egyide­jűén az újonnan kiadott, már csökkentett ütemterv alapján kell feldolgozni a tananyagot A be­számolókon és a vizsgákon csak az ütemtervekben megjelölt törzs­anyagot szabad megkövetelni. A szakmunkásképző intézetek­ben tanulók műveltségének gya­rapítását szolgálja a művelődés- ügyi miniszter új utasítása. A szakmunkásképző iskolák úgyne­vezett „B” tagozatát elvégző dol­gozók számára korábban hétéves szakközépiskolai képzést szervez­tek, melynek keretében az 1973’74-es tanévtől kezdődően már az új tantervet kell alkal­mazni. A dolgozók kétéves szak­középiskolai képzésében — az első és a második évfolyam egyaránt — heti 15 óra lesz a kötelező elfoglaltság. A szorgalmi idő az első osztályban 33, a má­sodik osztályban 30 hét. Heten­ként háromszori esti oktatás ke­retében szerezhetik meg a szak­középiskolai érettségit ilyen for­mán a dolgozók. A bizottság előt­ti vizsga tantárgyai az első osz­tályban: gazdasági földrajz, ma­tematika, elektrotechnika; a má­sodik osztályba: magyar nyelv és irodalom, történelem, üzem- gazdaságtan. Arcok a pesti utcán!... A legizgalmasabb miniregények hősei ott szaladgálnak kö­rülöttünk az utcán. A pesti utcán tömegével. Hiszen aki csak teheti, vonatra, autóbuszra, vagy saját kocsijába ül és felmegy Budapestre: bevásárolni, rokont látogatni, színházat nézni, egy kicsit tolongani... Otthon aztán fáradtan, lemondóan legyint és esküszik, ez volt az utolsó, hogy megjárta a „nagyfalut”. Ha pedig olyan fiatal mint a képen látható szabolcsi lányok, alig győzi mesélni, jól kiszínezve, a nagyvárosban begyűj­tött élményeket. A két lány most kóstolt bele először a pesti életbe, amelynek tiszteletére felavatták legcsábosabb ruháikat és azonmód, ahogy megérkeztek, belevetették magukat a kör­út és a Rákóczi út kereszteződésének forgatagába. Annyit sikerült megtudnom, hogy az egész országból csak Pestre kíváncsiak. „Nem. múze­umba nem mennek — rázták a fejüket elnéző mosollyal —, vá­sárolni szeretnének és szórakoz­ni”, Óhajuk érthető, elvégre fia­talok. ha csak ezért jöttek, hát szórakozzanak jól, kedvük sze­rint. De mire gondolhat, mire vá­gyódhat az az idősebb férfi, aki a Corvin Áruház előtti pádon üldögél? Ö már nem gyűjt új élményeket, a régi emlékeken mereng, azokból él. És az emlé­kek szálai, nagy meglepetésem­re, éppen Kecskemétre vezetnek. Szólád Pál közvetlenül a há­ború után járt Kecskeméten. Nem is akárhogyan járt — vo­naton, autóbuszon, személyko-, csín, mint a mostaniak — ha­nem: biciklin. Azok voltak mé­gis a régi szép idők. Igaz, ak­kor még 28 évvel fiatalabb volt, hajnalban kitolta a kerékpárt, (elpakolta a nagy utánajárással beszerzett alkatrészeket és leke­rekezett Kecskemétre. Mennyi időbe telt, amíg odaért? — Négy és fél órába. A bará­tómnak volt ott egy kis műhe­lye, valahol a Nagytemplom mö­gött. Permetezőket, háztartási eszközöket, szerszámokat javí­tottunk. Az anyagot én szerez­tem be Pesten. Fizetségül élel­miszert is elfogadtunk, azt is bi­ciklin fuvaroztam haza. Általá­ban 4—5 naponként fordultam. A városból emlékszik valami­re? — Arra, hogy megnyugtatóbb, barátságosabb volt mint Buda­pest, nem viselte meg annyira a háború. Arra nem kíváncsi, hogy most milyen lehet? — De. sokszor gondolok rá, az újságokban is mindig elolvasom, ha valamit írnak róla. F.gyszer talán megnézem, milyen lett azóta, hogy elkerültem onnét. Két futó találkozás, két villa­nás a nagyvárosi forgatagban. A szabolcsi és a többi lányok ál­ma: Budapest — a budapesti nyugdíjas ifjúkori nagy ,,kaland­ja'1 : Kecskemét, és a véletlen egymás mellé ültette őket, Bu­dapesten, a hajdani Nemzeti he­lyén, déli 12 órakor. Az újságíró, valamint a fotóriporter pedig nem tett .mást, elcsípte a vélet­lent és kisajtolt belőle egy vil­láminterjút. Hál ez lett belőle!... V. Zs. Foto: Kotroczó István IV. DUNAMENTI FOLKLÓR FESZTIVÁL BAJA - DUNAPATA) • KALOCSA • KECSKEKÉT 1973. AUGUSZTUS 16-20. Jöjjön! Várjuk! Péntekhez egy hétre színes forgatag, fesztiválhangulat fo­gadja a Kalocsára utazókat. Este 6 órakor az I. István utcán vonulnak fel a IV. Duna menti folklórfesztiválra érkezett tánc- együttesek, hogy a szabadtéri színpad nézőteréről meghallgas­sák dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának köszöntő szavait, gyönyörködje­nek az országos úttörő néptáncfesztivál díjnyertes együtte­seinek bemutatójában. Az esemény jelentőségét érzékelteti, hogy megnyitására Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, or­szággyűlési képviselő vállalkozol11 Nem irigyeljük, a csoportok el­szállásolásával, fogadásával meg­bízottakat. Huszonegy úttörő és tizenkilenc felnőtt hazai együttes­re számítanak. A Maglódi Repülj Páva Kör és a Nyíri Helyközi Nér pi Együttes otven-ötven szereplő­vel érkezik, a Felsőtárkányi Népi Együttes hetvenegy tagú. A fesz­tiválon természetesen ott lesznek a magyarországi nemzetiségek képviselői is. A Szőlőtermesztés Népi Együttes az orosz, a Foment de' la Sardana francia csoport a katalán népművészetből ad íze­lítőt. A Szliveni csősz című mű- 'sorral az Olvasókör Ébredés Népi Együttes, a V Parchavianoch pri muzika című műsorral a Folklor- na Skupina Parchovianka Együt­tes mutatkozik be. Nagy érdeklő­dés előzi meg az osztrák, a len­gyel csoport fellépését. Az NSZK-t egy winseni, az NDK-t egy kül­földön is jól ismert együttes kép­viseli. Az úttörő- és a felnőtt együttesekben mintegy ezernyolc­száz ember lép pódiumra. A Népek Barátsága nagydíjért folyó versengést kitűnő szakem­berekből álló bíráló bizottság mérlegeli, dönti el. Itt lesz dr. Martin György kandidátus, dr. Pesovár Ernő múzeológus, Rayna Katzarova Kukudova Szófiából, Vaida P. Valeriu Marosvásárhely­ről .. . A népdalkörök bajai találkozó­jára tizenöt kórust várnak. Húsz éve alapították a Népművészet mestere címet. Most száztízen jön­nek el Kecskemétre a jubileumi találkozóra. A néprajzi gyűjtők VII. országos találkozójára száz­nyolcvanán jelentkeztek.' Kalo-' csán tartózkodik ebből az alka­lomból a Néprajzi Társulat szinte teljes elnöksége. A kecskeméti népzenei találkozón — a hagyo­mányoknak megfelelően — neves írók is elmondják véleményüket, ismerkednek a hangszeres muzsi­kásokkal. énekesekkel. Szeretettel készülnek a megyeszékhelyen Fé_ :ia Géza. Fodor András. Nagy László. Csák Gyula. Csoóri Sán­dor fogadására. Az előkészítő bizottság az alka­lomhoz méltó színvonalú műsor­füzetben tájékoztatja az érdeklő­dőket a dúsgazdag programról. Miről írnak megyei laptársaink? Ultrahang a kéményseprés szolgálatában A modern technika fokozato­san tért hódít életünk minden területén. E tényt erősíti meg a miskolci Déli Hírlapban megje­lent i egyik információ, amelyből kiderül: a Borsod megyei Ké­ményseprő Vállalatnál már nem az úgynevezett 'golyózással álla­pítják meg a kéménydugulás helyét, hanem ultrahangos vizs­gáló’műszer segítségévei. Mint az írás közli, a hagyo­mányos módszer révén csak kö­rülbelül lehet meghatározni, hol van eldugulva a kémény, s így gyakorta kell akár méternyi sza­kaszon is falat bontani, míg vég­re kijavíthatják a hibát. A szó­ban forgó praktikus munkaesz­köz ezzel szemben szinte centi­méternyi pontossággal mutatja ki a dugulás helyét, ahol a szük­séges munkát a korábbinál jó­val rövidebb idő alatt végezhe­tik el a kéményseprők. Zsiliprendszer a Sión A Dunántúl legnagyobb víz­ügyi beruházásáról, a Síón épü­lő zsiliprendszerről tájékoztat a Somogyi Néplap. Fényképes tudósításából arról értesülhetünk, hogy befejezéshez, közeledik a több mint 330 mjjilió forint költséget igénylő létesít­mény kivitelezése. A munka nagyságára jellemző, hogy az. építők, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, ősz- szesen másfél millió köbméter földet mozgattak meg, 35 ezer köbméter betont, 17 ezer mázsa betonacélt és 10 ezer mázsa acél- szerkezetet építettek be. A Sió-torkolati mű — ez a ne­ve a vízügyi építménynek — el­készülte után a hajók Sióagárdig közlekedhetnek a folyón, a kör­nyező területeken pedig öntözé­ses művelésű növénykultúrákat honosítanak meg. Tervek szerint az idei utolsó negyedévben ad­ják át rendeltetésének a zsilip- rendszert. Vendégcsalogató a bajai járdapresszó Lebegő, kék-narancs gombák a téren — sátrak az asztalok fe­lett. Kedvesek, finomak és köny- nyetíén megemelik a Béke- tér hangulatát. Az első járdápresszó Baján, a Belvárosi cukrászda előtt. Alig néhány ezer forintért a kisstílűség helyett az elegan­ciát adja a város ritka tágas fő­terének — olvassuk e sorokat a hétfőn megjelent Dunántúli Naplóban. A Baranya megyei lap mun­katársai ink, Földessy Dcnesnek színesen, olvasmányosan megírt anyaga nem fukarkodik a dicsé­rő jelzőkkel. Élményszerűen tol­mácsolja a cukrászdában szer­zett tapasztalatait. Azt, hogy az alig 300 ezer forintból kialakí­tott vendéglátó egység korszerű­en szép, vonzóan hangulatos. Gazdag az áruyálasztéka, s a népes vendégsereg nemcsak ez utóbbinak, meg a kulturált és gyors felszolgálásnak örül, de a zenekarnak is. És még egy idézel; az írásból; „Aztán az sem mindegy, hogy az üzletben dolgozó szakemberek többsége hosszú évek óta kedves ismerőse' a vendégeknek, hogy az üzlet „kiváló” címet kapott, hogy ők maguk szocialista bri­gád, s külön is többüknek ki­tüntetése van, hogy a megye presszói közűi övéké a legna­gyobb forgalom, közel évi 6 mil­liós —, hogy leltárhiányuk nem volt.. Automatizálják a magyar autópályákat Szintén a Dunántúli Napló­ban bukkantunk a sokakat ér­deklő tudósításra, miszerint a Pécsi Közúti Igazgatóságnál rö­videsen megalakul egy új szak- kollektíva. Feladata a hazai autópályák automatizálásának megtervezése, a berendezések kifejlesztése, a • forgalombizton­ság tökéletessé tétele. Már jövőre felszerelik a Phi­lips gyártmányú segélyhívó tele­fonokat az M—7-es út egy szaka­szán. Az. útpálya szélén megta­lálható készülékek segítségével a hívások az. út mentén 20—40 ki­lométerenként elhelyezett, éjjel­nappal ügyeletet tartó diszpécser központokba futnak be. A leg­forgalmasabb autóutak automa­tizálásával foglalkozó pécsi cso­port következő tennivalója az információadó’ berendezések ki- fejlesztése lesz. Az úgynevezett ipari tévékamerás megoldást vá­lasztják az illetékesek. Az értesülést — balesetről, ködről, úthibáról stb. — közlik a járművezetőkkel. Erre vonat­kozóan két alternatíva jöhet szá­mításba. Az egyik- bizonyos út­szakaszon állványra szerelt KRESZ-táblák informálják a so­főröket az útviszonyokkal kap­csolatos tudnivalókról. Ennél jó­val korszerűbben tájékoztatnak az. autópálya felett átívelő, auto­mata jelzőberendezésekkel ellá­tott portálok, illetve az. arra „sze­relt mini fényújságok. A fagy- vegzély és jegesedés egyszerűen hírül adható: olyan világító fó­liákkal, amelyek a hőmérséklet és páratartalom hatására változ­tatják a színüket. összeállította: Velkei Árpád \ (Dicséret illeti a Petőfi Nyomdát az igényes kiadvány remek nyo­másáért. a tartalomhoz jól illesz­kedő színes technikáért.) Tizen­négyezer meghívó és tízezer fal­ragasz hívja a népművészet ba­rátait a fesztivál bajai, kalocsai, dunapataji, kecskeméti esemé-. nyeire. A Magyar Rádió és Televízió már előzetesen is tudósítja Bács- Kiskun megyei kulturális ünnep­napjairól nézőit, hallgatóit. Tizen­ötödikén reggel dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke vá- . zolja röviden a fesztivál céljait. 16-án az Esti Krónika ad ízelítőt. Már ekkor itt lesznek a TV Hír­adó munkatársai is. A népdalkö- rök 17-i bajai bemutatóját rögzí­tik a televízió szakemberei. 18-án és 19-én sugározzák a műsort. Augusztus 20-án láthatják a né­zők a kalocsai menettáncversenyt, a népművészek mestereinek mű­sorát — képmagnóról. Az alkot­mány ünnepén tartandó gálaestet j^l.jes' egészében rögzítik. A Ma­gyar Rádió népzenei rovata és a közművelődési főszerkesztőség több riportot készít a népzenei találkozóról. A fesztivál előtt egy héttel már nyilvánvaló, hogy ilyen méretű és jelentőségű kulturális ese­ménysorozat még soha nem volt Bács-Kiskun megyében. Az or­szágban is nagyon kevés. Tapasz­talataink szerint megfelelőek, ala­posak az előkészületek. Talán-ta- . Ián a nagyközönség táiékoztata- sán lehetne még javítani. Az elő­vételi pénztárakban még elég nagy a választék a jegyekben. Re­méljük, hogy a megye lakossága az eddig tapasztaltnál nagyobb érdeklődést tanúsít a népművé­szeti rendezvények iránt. Itt a ki­tűnő alkalom arra. hogy a terme­lőszövetkezeti dolgozók, üzemi szocialista brigádok. diákok, KISZ-szervezetek tagjai egy élet­re szóló élményt kapjanak Ka­locsán, Baján, Kecskeméten, a Szelídi-tónál. Jöjjön! Várjuk! — hirdetik a fesztivál plakátjai, önmagát sze- génviti. aki nem hallgat a hívó szóra. Bács-Kiskuh megye vala­mennyi lakosa iárulion hozzá a fesztiválhangulat kialakításához. Hellai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents