Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1963. augusztus 31, Kommunista hétköznapok Elmúlt a nyár. befejező­dött az üdülések, a kirán­dulások főszezonja. Be­zárták kapuikat az ifjúsá­gi építőtáborok is, ame­lyekben tíz- és tízezer fiú, lány dolgozott, szórakozott és mindenekelőtt tanult. Megtanulta, vagy legalább­is megízlelte a teremtő munka fáradalmát és örö­mét. s visszatérve az egye­temekre, gimnáziumokba jobban tudja értékelni azo­kat, akik egész éven át „főállásban'’ termelő mun­kát végeznek. Beszélgettem egy főisko­lás fiatalemberrel, aki a napokban tért haza az egyik építőtáborból, ahol két hetet dolgozott. El­mondta, hogy nem tetszik neki az a nagy sajtóvissz­hang, amely az építőtábor­ban dolgozó fiatalokat kísé­ri egész nyáron. *Ne csinál­jatok belőlünk hősöket — mondta —. hiszen ezt a két hetet is olyan körülmények között töltjük, hogy inkább üdülésnek. szórakozásnak fogja fel az ember, nem pe­dig valami rendkívüli nagy teljesítménynek. A fiú édes­apja építőipari szakmun­kás, látja tehát, hogy az „öreg” mit, s mennyit dol­gozik egész évben. Így iga­zat adtam neki. amikor to­vább érvelt: — A mi mun­kánk amolvan kommunista vasárnap ahhoz képest, amit a többiek csinálnak újévtől újévig, minden kö­rülmények között és nem látogatja meg őket a népi együttes, a híres zenekar. Most. hogy az ember vé­giggondolja a nyarat, azo­kat a napokat, amikor a gyárakban, üzemekben a kánikulánál jóval magasabb hőfokban tíz- és százezrek dolgoztak, akik arattak, ke­nyeret sütöttek, acélt csa­poltak, autót vezettek, há­zakat. iskolákat építettek — mintha yalóban igaza lenne a fiúnak: ezek a kommunista hétköznapok. Mert mindig és minden körülmények között dol­gozni kell. attól függetle­nül. hogy hány fokot mu­tat a hőmérő. tjjságirói közhely, hogy az ősz a nag.v betakarítá­sok időszaka. De. mint minden közhely ez is mély- »1 ségesen igaz és most külö- * nősen nagy szükség van az olyan hétköznapokra, ami­kor kommunistához méltó­an. híven a munkásbecsü­lethez mindenki helyt áll a maga posztján. A teher­szállításban éppen úgy, mint a szüretelésbcn, ku­korica majdani betakarítá­sában. és az iskolák, a kór­házak, intézmények fűté­sénél, a kenyérsütésnél, a tejszállításnál, a vasutakon, a teherautókon, az utak karbantartásánál, a gépja­vításoknál, a szántásnál, a szénnel és fűtőolajjal való ellátásnál, az állatok gon­dozásánál. az építkezések­nél, a lakóházak javításá­nál, felújításánál. Minden községnek, városnak. s ezen belül az üzemeknek, gyáraknak. váltatoknak egész évre szóló terv sze­rint kell dolgoznia. E ter­vek teljesítése lehetlcn vol­na a pontos és jó munka nélkül, a kommunista hét­köznapok kemény és fáradt­ságos munkája nélkül. A fiatalembernek csak félig adtam igazat. Való­ban, nem lehet belőlük hőst csinálni, mert kibírtak két hetet, még akkor sem, ha ezt a két hetet önként vál­lalták. Még akkor sem. ha ők maguk csak kommu­nista vasárnapnak érzik tevékenységüket. Hiszen a gimnáziumban, a főiskolán, az egyetemen is szükség van kommunista hétközna­pokra. vagy a fiatalokhoz inkább illő kifejezéssel él­ve — nem elég csak lógni a szeren. Az kétségtelenül dicsére, les, hogy maguk a fiatalok természetesnek tartják a jó, szorgalmas és kifogás­talan minőségű munkát, s ezért nem igényelnek kü­lönleges jogokat, kivétele­zéseket. Ók azt tartják — s velük együtt úgyszólván mindenki, aki dolgozik — hogy a munka becsület dol­ga. Tisztában vannak kö­telességeikkel és azt telje­sítik. Ha nyári ifjúsági építőtáborok „légköréből” csak minden negyedik, vagy ötödik diák érzett meg ennyit, már nagyon hasz­nosak voltak ezek a tábo­rok. De bizonyára nem té­vedünk. ha azt mondjuk ennél sokkal többen és töb­bet tanultak. G. S. Magyarország a Bmói Nemzetközi Vásáron Magyarország immár ha­gyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron. Eddig minden alka­lommal megjelentek a ma­gyar vállalatok ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. Azt talán nem kell az olvasó­nak különösen bizonyítani, hogy a két ország milyen jelentős he­lyet foglal el egymás gazdasági életében. Ha csupán azt a figye­lemre méltó ismert tényt említ­jük meg, hogy Csehszlovákia Ma­gyarország külkereskedelmében a harmadik, Magyarország Cseh­szlovákia külkereskedelmében a negyedik helyen áll. már ez is sokat mond. Az elmondottak alapján érthe­tő, hogy a magyar külkereskede­lem megkülönböztetett figyelmet fordít erre a relációra és ezen belül, azokra a nemzetközi vásá­rokra is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolat továb­bi szélesítéséhez. A magyar kiállítás tartalmát tekintve egyenletes fejlődést mu­tat. Ezt bizonyítja egyébként az a tény, hogy a bemutatott ma­gyar termékek időről időre osz­tatlan sikert aratnak. A múlt évi őszi kiállításon például két ma­gyar termék kapott aranyérmet. Közülük az egyik a két ország kooperációjában készülő üveg­zománcozott autókláv. a másik pedig a Ko—-B1 típusú vízszin­tes és magassági szögek mérésé­re szolgáló kódteodolit. Ez év tavaszán ugyancsak két magyar terméket jutalmaztak aranyéremmel. Az egyik a’ nylon jersey alapanyagra dolgozott gra- botan ruházati műbőr, a másik a magyar híradástechnikai ipar leg­újabb terméke, az RA 5350 S (2x15 W-os) típusú asztali szte­reo rádió volt. A körültekintő felkészülésnek azonban nemcsak az aranyérmek a kifejezői. Az egész magyar rész­vétel a magas műszaki színvona­lat tükrözi. A magyar vállalatok úgy szándékozták a bemutatásra kerülő gyártmányokat kiválaszta­ni, hogy a külföldi érdeklődők képet kapjanak legújabb ered­ményeikről. Ebben az évben 18 magyar vállalat 1160 négyzetmé­ter fedett és 270 négyzetméteres nyitott területet foglal el. A Che- mokomplex mélvfúrótömlő ma­ketteket. az Egyesült Izzó autó- és fotolámpákat. halogén fény­forrásokat. valamint, különböző egyenirányítókat, az Elektroim- pex ipari televíziós láncokat, diszpécser berendezéseket állít ki. A Gamma Művek nukleáris műszereket, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat tétel­összegező pénztárgépet), szedő­írógépet, fénymásológépet mutat be. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat mezőgépeknek, a Labor Műszeripari Művek laboratóriu­mi műszereknek, a Lampart Zo­máncipari Művek autoklávoknak • Mágneskevcrős autokláv. • RZ—3 típusú szárzúzógép, és vegyipari berendezéseknek ad helyet. A Nikex mérlegfélesége­ket. a Pannónia konfekció- és mosodaipari gépeket, a Tatabá­nyai Szénbányák környezetvéde­lem szempontjából fontos víztisz­tító berendezéseket küld Brnóba. A Technoimpex szerszám- és műanyagipari ' gépeket, a Met- rimpex pedig több mint száz kü­lönböző műszert mutat be. A Vi­deoton Rt. kis kategóriájú szá­mitógépekkel és számítástechni­kai perifériákkal jelentkezik. Több magyar vállalat, így a Transelektro. Chemokomplex, Budavox, Mogürt információs irodával képviselteti magát. A vásár tartama alatt jól fel­készült informátorok állnak a külföldi érdeklődők rendelkezé­sére. akik szívesen adnak részle­tes tájékoztatást a kiállított ma­gyar ipari termékekről, szolgál­tatásokról. (KS) • Mélyfúrásoknál alkalmazott tömlő. Cs 600 MS—36 H típusú varrógép. TÖRVÉNY VÉDI A TERMÉSZETET A természetvédelemre vonat­kozó tervek 1974-től a szovjet népgazdaságfejlesztési terv részét képezi. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két házában — a Szövetségi Tanácsban és a Nem­zetiségi Tanácsban — állandó természetvédelmi bizottságot szerveztek. Hasonló bizottságok alakultak a köztársaságokban és a helyi tanácsokban is. Az utóbbi években egy sor ter­mészetvédelmi határozatot hoz­tak, a Bajkál-tóra, a Volgára, a Kaspi-tengerre és egyéb körze­tekre vonatkozóan. E határozatok közös vonása, hogy bármely, lát­szólag helyi jelentőségű problé­mát az egész társadalom érde­keinek megfelelően oldanak meg. Példaként említjük: az alsó­obi vízierőmű tervének sorsát. Az erőmű felépítése nagy termé­szeti kincsekkel rendelkező, ki- terjiedt terület elárasztásához ve­zetne, - ezért az építkezést meg­határozatlan időre elhalasztották. A természetvédelmi szabályok és tilalmak betartását a minisz­tériumok és az alájuk rendelt szervekkel együtt a helyi taná­csok hajtják végre. A természet­védelmi intézkedések pontos be­tartását legfelsőbb szinten az ügyészség ellenőrzi. A Szovjetunió az első ország a világon, ahol megállapítottak a vízben és a levegőben jelen le­vő káros anyagok megengedett koncentrációját. Itt állapítottak meg először normákat az ipari zaj korlátozására. Egyetlen új vállalatot sem • helyezhetnek üzembe, amíg el nem készültek a tisztító berendezések. 1972-ben például az OSZSZK-ban ideigle­nesen leállítottak 90 vállalatot, mert nem tartották be a termé­szetvédelmi intézkedéseket. A törvények megsértéséért bírósági, adminisztratív és anyagi felelős- ségrevonás jár. Nyikolaj Krasznov (APN—KS) Útlevél nélkül... Szaporodnak a határállomá­sok, évről évre növekszik az idegenforgalom, egyre több sze­mély és jármű lépi át a határo­kat. 1973. január 1-től Bács megyében már nemcsak Kele- bián lehet ki- vagy belépésre jelentkezni, hanem a nap 24 órá­jában nemzetközi forgalmat bo­nyolít le a hercegszántói átkelő­állomás is. A külföldre utazások lehetőségei tehát növekednek. Az emberek jelentős része él is a lehetőségekkel, mert 1973-ban Hercegszántón 80, Kelebián 10 százalékkal nőtt a forgalom. Jól teszik, utazzanak külföldre, néz­zenek szét a nagyvilágban. De ne tisztességtelenül, és ne tisz­tességtelen céllal. Mert vannak még, akik tiltott módon kísérle­teznek, olyanok, akik nem tisz­telik a törvényeket, meglopják társaikat, munkakerülők vagy kalandvágyók, bűnözők vagy félrevezetett emberek. A határ­sértési kísérletek okai különfé­lék, amit konkrét esetek is bi­zonyítanak. Pálfi István, Rizmájer József és Borsos József budapesti la­kos a Kölcsey mozi környékén lopta a motorkerékpárt. Pálfi vezetett, Rizmájer a csomagtar­tón, Borsos a benzintankon uta­zott, s így érkeztek a határra. Véletlen-e vagy szerencse, de Budapesttől a határig senkinek sem tűnt fel a szóló motorkerék­páron szabálytalanul robogó trió. A vakmerő bűnözők a lopott gépjárművet egy kukoricásban hagyták, ők pedig a határhoz kö­zeli napraforgósba mentek. Az ott dolgozó Varga József és Bartus József bácsalmási trak­torosok gyanúsnak vélték az ide­geneket, és a határőrökkel együtt elfogták a bűnözőket. Az olasz dolgozók körében jól ismert fogalom a munkanélküli­ség. Greco Armando motorsze­relő szakmát tanult Olaszor­szágban, de többször volt állás nélkül, mint munkában. Ezért határozta el, hogy Magyaror­szágon kéri a letelepedését. Jugoszláviába útlevéllel, Ma­gyarországra pedig illegálisan érkezett. A járőr előállította a határsértőt. Nagy József budapesti lakos háromezer forintot lopott a munkatársától, amit szórakozás­ra költött. A tulajdonos lelep­lezte a „szarkát”, és a rendőrsé­gen feljelentést tett. Mivel a tol­vaj fizetni sem tudott, és a fe- lelősségrevonástól is félt, tiltott határátlépést kísérelt meg. Nagy az egyik barátjával — aki be­töréses lopásért volt büntetve — komppal érkezett Űjmohács- ra. A Duna árterületén dolgozó Krékity Mátyástól vizet kért. Az éber helyi lakos Gyertyános An­tal és Schneider István erdei munkásokkal a járőrhöz kísérte a tolvajokat. M. V. román állampolgár _a Magyarországra szóló útlevelé­ből a „Hungária” szót zsebkésé­vel kikaparta és helyette a „Jugoslavia” szót írta. Az ok­mányhamisítót a kelebiai útle­vélkezelők leleplezték. Verner és Matis barátsága a hűvösvölgyi nevelőintézetben ko- vácsolódott. A két jóbarát nem szerette a munkát, és heteken át csavargóit. Közben „valaki­től” azt hallották, hogy Nyuga­ton kevés munkáért sok pénzt fizetnek. Ezért szánták el ma­gukat arra, hogy kiszöknek az országból. A katymári határőrök azonban meghiúsították a tervü­ket. Henning és Anita NDK-állam- polgárok egyníiásba szerettek. Hogy a törvényes élettársuktól bonyodalom nélkül szabadulja­nak, az NSZK-ba akartak szök­ni. Hamis útleveleket szereztek, és Magyarországon nyugatné­met állampolgároknak és házas­társaknak vallották magukat. Örizetbevételük után beismerték szándékukat. P. A. garai lakos magánfuva­rozással foglalkozik. Gyakran italozik, és ilyenkor bizony nem dicsérik a szülei. Egyik alkalom­mal az apai szemrehányás után a fiú mámoros hangulatában a lovak közép csapott és át akart szökni a határon. Kosa János határőr megakadályozta a tiltott határátlépést. Gazsó Béla Szeretne Űn is gépkocsitulajdonos lenni? Vásároljon használt személygépkocsit a MERKUR nagy őszi vásárán! — Különféle típusú gépkocsik nagy választékban. — Egyes gépkocsiknál engedményes ár. — Közületek által leadott gépkocsikra kedvező OTP-hitelfeltételek. — A vásáron gépkocsik átvétele bizományi értékesítésre. KERESSE FEL ÖN IS A M E R K U R-TELEPEKET: SZEXIED, Vásárhelyi Pál u. 4. PÉCS, Fürst Sándor u. 6. Hétköznap 8-tól 15 óráig, szombaton, valamint szeptember 2-án, vasárnap 8-tól 13 óráig tartanak nyitva. 1325 : őszi egészségügyi hónap Szeptember Október A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége és a Ma­gyar Vöröskereszt megyei vezetősége között létrejött együtt­működési megállapodás értelmében szeptemberben és októ­berben szervezik meg az őszi egészségügyi hónapokat. Célja egyrészt az alkoholellenes küzdelem felújítása, kiszéle­sítése, a szakszervezetek iszákosság elleni programjának vég­rehajtása, másrészt az üzemek felkészülése az őszi és téli mun­kavédelmi, munkaegészségügyi tennivalókra. A program első részének ke­retében „Az ember és az alkoho­lizmus” címmel — vasúti kocsi­ban — mozgókiállítás érkezik megyénkbe. A kiállítást az alábbi időpontokban tekinthetik meg vá­rosaink lakói: Kiskunfélegyházán szeptember 6-tól 10-ig. Kiskunhalason szep­tember 12-től 18-ig, Baján szep­tember 20-tól 25-ig. Kiskőrösön szeptember 27-től október 3-ig és Kecskeméten október 5-től 14-ig. Ezenkívül az üzemek — lehe­tőségeikhez képest — házi kiál­lítások szervezésével, képek, fil­mek, plakátok, szemléltető esz­közök bemutatásával, klubfoglal­kozásokkal. előadásokkal szol­gálják az iszákosság elleni erő­feszítések sikerét. Az szb-k és Vöröskereszt-szervezetek segítsé­get nyújtanak az önkéntes elvo­nókúrára való jelentkezéshez, az alkoholisták gyógykezeléséhez, utógondozásához. Ahol szükséges tovább folytatják az alkohol­szondázást. Ellenőrzik az üzemi büféket, a gyárak körüli üzlete­ket. borkiméréseket, s ha úgy látják helyesnek, a helvi tanács­nál kezdeményezik ezek meg­szüntetését. vagy nvitvatartásuk megváltoztatását. A célkitűzések másik csoport­jában az üzemek szociális, munka- védelmi és munkaegészségügyi helyzetét vizsgáliák felül. Külö­nös figyelemmel a fűtésre, szel­lőzésre, világításra, a közlekedé­si utak helyzetére, védőruhákra, az igénybevételtőől függő váltá­sokra, a biztonságos munkavég­zésre. E munkába természete­sen bevonják az üzemorvost vagy más egészségügyi szakembert is. A vizsgálatok alapján szüksé­gessé váló intézkedéseknél, a szemléletalakító nevelő és pro­pagandamunkánál, kezdeménye­zéseknél. mint eddig is, a mos­tani egészségügyi hónapok során is elengedhetetlen az üzemi szer­vek, felelős szakemberek, gazda­sági vezetők jó együttműködése. (t)

Next

/
Thumbnails
Contents