Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

1973. augusztus 31 • PETŐFI NEPE • 3 Megyei békekonferencia Kecskeméten ŐSZI GONDOK (Folytatás az 1. oldalról) következetes elvi alánokon nyug­vó szolidaritásunk az arab és la­tin-amerikai országok népeivel. E vázlatos felsorolásból méginkább érthető a tennivalók bonyolul­tabbá válása. Ugyanakkor to­vábbra is a békemozgalom sajá­tos feladata az erősödő impe­rialista fellazításokkal szembeni offenzív fellépés. A nemzetközi helvzetben bekö­vetkezett és ezután is beálló mélyreható változások a béke­mozgalom katonáitól is nagyobb felkészültséget, feilettebb mód­szereket. finomabb politikai ér­zékenységet kívánnak. Beszéde befeiezéseként a szep­tember 20-án megnyíló országos békekongresszusról, majd a béke­erők október 25. és 31. között Moszkvában sorra kerülő világ­kongresszusáról szólt, az előadó. Kitüntetett békeharcosok A felszólalások sorát dr. Hars István, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg. Meleg el­ismeréssel méltatta a Bács-Kis- kun megyei békeaktivisták sike­res munkásságát, majd az Or­szágos Béketanács nevében a békemozgalom kitüntető jelvé­nyét adta át Varga Jánosáénak, a kiskunfélegyházi városi nép­frontbizottság alelnökének, a nő­bizottság elnökének, Bakos Já­nos dunaegyházi népfrontelnök­nek, Szinnai Gyulának, a bajai városi népfront elnökének és Szente Márknak, a bácsalmási népfrontelnöknek. Felszólalások A következőkben hozzászólá­saikkal vettek részt a megyei konferencia munkájában: Bor­sodi György, a megyei pártbi­zottság tagja, az SZMT vezető titkára, K. V. Pavlovics, a Szov­jet Béketanács elnökségének tagja, az Ukrán Béketanács el­nöke, Szinnai Gyula Baja, Stolek Aladár Solt, Cseh Mária Kiskun­halas, Fehér Sándor Kecskemét, Lengyel Pálné Lakitelek, dr. Ábrahám István Kalocsa, IWa- musity Sándor Madaras, Nyúl Margit Solt, Dubai András Kis­kőrös, Tóth-Szöllős Mihály Kecs­kemét, Bárány László Kiskun­félegyháza, Faisz Ferenc Kecel, Bányai András Tiszakécske, Te- recskei Jánosné Kecskemét, Gyarmati László Lajosmizse, Szigeti János Fülöpszállás, Ká­dast László Kecskemét, Palásihy Béla Kiskőrös. Miként a felsorolásból is ki­tűnik, igen tevékeny volt a me­gyei konferencia. Igazi munka- értekezlet. Egy-egy mondattal jelezni, hogy ki miről beszélt, egyenesen értékcsökkentő len­ne, olyan tartalmas és szívből jövő volt valamennyi hozzászó­lás. Szinte mindegyik tartalma­zott olyan újat, váratlant, meg­lepőt, amely kitűnően tükrözte, hogy a békemozgalmi munká­ban is örvendetesen távolodunk a sablonostól. A mozgalmi mun­ka gazdag és színes tárháza bon­takozott ki a résztvevők előtt az átgondolt, a tényekre és emberi vonatkozásokra egyaránt sokol­dalúan utaló eszmecseréből. A szó nemes értelmében vett érde­kes tapasztalatáadásnak vol­tunk tanúi és részesei. A hol tiszteletreméltó tárgyi­lagossággal, emberi közvetlen­séggel, hol megható átérzéssel, vagy együttgondolkodásra kész­tető töprengéssel előadott fel­szólalások legtöbbje külön-kü- lön újságcikkbe kívánkozó kis­előadás volt. Éppen ezért jópár­ra visszatérünk majd. A zárszót tartó Farkas József méltón jelenthette ki, hogy a megyei konferencia olyan gaz­dagon látta el útravalóval abé­A megyei konferencián válasz­tották meg azokat a küldötte­ket, akik Bács-Kiskun megyét képviselik majd az országos bé­kekongresszus küldötteit, amely­nek birtokában hasznosan tud­ják képviselni megyénk béke­mozgalmát a különböző munka- bizottságokban. Külön megkapó mozzanata volt a megyei békekonferenciá­nak, amikor a bajai Szinnai Gyula javaslatával egyetértés­ben a következő táviratot küld­te el a Chilei Köztársaság bu­dapesti nagykövetségére: kekongresszuson. Eszerint a kö­vetkezőket delegálják: Bányai András mérnök, Tiszakécske, Boromissza Ignácné tsz-tag, Szakmár, Cseh Mária üzemi munkás, Kiskunhalas, dr. Cseté- nyi Artúr főorvos, Kiskunhalas, tír. Dobos László, a megyei bíró­ság elnökhelyettese, Farkas Jó­zsef megyei népfronttitkár, Ha- jagos Erzsébet üzemi munkás, Kiskunfélegyháza, dr. Ijjas Jó­zsef kalocsai érsek, Istokovics lstvánné üzemi munkás, Baja, Ka- tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Kélesi Antalné gyermekgondozó, Baja, Kiss Er­zsébet bolti eladó, Kiskőrös, Kiss László agronómus, Bácsalmás, Lengyel Pálné tanár, Lakitelek, Mamusity Sándor tsz-tag, Mada­ras, Papp Katalin üzemi mun­kás, Kalocsa, Ruskó lstvánné üzemi munkás, Kiskunmajsa, Terecskei Jánosné csoportvezető, Kecskemét, Tumbász Gábor szakszövetkezeti dolgozó, Solt- szentimre, Zilahi Sebes Béla is­kolaigazgat ó, Kecskemét-Balló- szög. • Szülőkkel beszélgettem, akik arról panaszkodtak, hogy ilyen­kor ősz tájékán megszaporodnak a gondjaik. Az új iskolai év kez­dete nemcsak a gyermekek egy részében kelt szorongást, de az értük felelős felnőttekben is. Nai­gyon sok ilyenkor a tennivaló, s mondjuk meg őszintén, az elköl­teni valót is hatványozottan igényli ez az évszak. Különösen a sokgyermekes családoknak kell igen alaposan mérlegre tenniük, mit. mire költsenek, de másutt is előfordul, hogy az egy főre jutó jövedelem ilyenkor kicsinek bizonyul. A tavasszal vásárolt új cipőről, ruháról kiderül, hogy a nyáron kinőtte a kamaszodó fiú, vagy a serdülő leány, s a tan­könyvek. füzetek megvétele — bármilyen kedvezményes is ez nálunk — szintén többletköltsé­get okoz. Éppen ezért csak üdvözölni le­het azokat a miniszteri utasítá­sokat. melyek arra irányulnak, hogy gátat szabjanak az iskolák­ban korábban eléggé elburjánzó egyéni öltözködésnek, mondjuk meg nyíltan, flancolásnak. • Ezek az intézkedések külö­nösen mélységes helyesléssel ta­lálkoznak a kisebb jövedelmű szülőknél, de mindenkinél, aki nevelési szempontból sem helye­selte a tanulók körében tapasz­talható ..túlöltözködést”, divat­ékszerek és más csecsebecsék használatát. A szabályozás ter­mészetesen csak a kereteket szabja meg. de nem vethet gátat a társadalom egyes rétegeiben meglevő, a gyermekek indokolat­lan kényeztetésére irányuló haj­lamoknak. az oktalan versengés rossz ösztöneinek. Ezek lenyesege- tése nem könnyű. dolog, a köz­morál alakítása kell hozzá, tehát társadalmi ügy. Az őszi gondoknak, természe­tesen, csak egy része anyagi ter­mészetű. Valóiában mindannyi­szor az újrakezdés gondjai is ezek. A, szülők aggodalmára visz- szatérve. kiben nem merül fel a kétely, vajon gyermeke megáll­ja-e maid a helvét a következő tanévben, különösen ha az álta­lános iskolából középiskolába, vagy onnét főiskolára, egyetemre került. A szülők egy része némi kételyt is érez az elég gyakran hallott különböző iskolai válto­zások iránt, nem érti pontosan, hogy mi célt szolgál a tananyag- csökkentés, vagy az átlagosztá­lyozás megszüntetése. Féltik az iskola súlyát, tekintélyét, vélt szigorúságát, attól is tartanak, hogy a kísérletezésnek majd eset­leg a gyermek látja kárát. Álta­lános tapasztalat, hogy bizony még a sok újságcikk sem volt elég a változások megmagyará­zására. s nagyon okos intézkedés hogy egy kis füzet is megjelent a módosítások ismertetésére, me­lyet mindenki kézhez kaphat a tanév kezdetén. • őszi gondokról irtunk, s ter­mészetszerűen nem sorolhatjuk fel valamennyit, csak érzékeltet­tük, oda kell figyelnünk jobban az évszak legnagyobb eseményé­re. a tanévkezdésre, méghozzá nem csupán az ifjúság, hanem a szülők szemszögéből is. Mert jó­részt övék a beszerzés, a felsze­relés, a boltiárás izgalma, a hiánveikkek mással való pótlá­sának idegessége. S a felelősség, hogy jól segítettek a pályavá­lasztáskor, a szakma vagy iskola­típus kiválasztásánál gyermekük­nek. S még jó ideig övék a szo­rongás is: vajon megszokja-e majd a szülői háztól hosszabb időre először elszakadó ifjú a kollégiumi életet, az új fegyel­mezett közösséget. • És mégis, azt kell mondjuk: örömteli gondok ezek. s azt ta­pasztalja a legtöbb szülő, hogy — szerencsére — a gyermekek közel sem olyan aggodalmasko- dóak. Koruk természetes opti­mizmusánál. alkalmazkodóképes­ségénél fogva és eddigi tapaszta­lataik alapján is bizakodva in­dulnak az úti célok felé. Oko­san tesszük, ha velük tartunk ebben a bizakodásban. S vigyá­zunk arra. hogy a mi töprengé­sünk be ne felhőzze túlságosan az őszi örömöket. T. P. • A résztvevők egy csoportja. Támogatás a zöldségtermesztés növelésére Chilei Köztársaság Nagykövetségének Budapest Őszinte szolidaritással és támogató kiállással kísérjük a szívós küz­delmet, amelyet a chilei Népi Egység szövetséges pártjai és a dr. Sal­vador Allende elnök vezette kormány vív a békéért, a chilei nép fel- emelkedéséért. Békekonferenciánk a mai napon hitet tett arról, hogy támogatjuk a haladó chilei népet a szabadságáért, s országa függetlenségéért foly­tatott küzdelmében. Mélységesen elítéljük az ellenforradalmi terror­akciókat, a chilei reakciós, szélsőjobboldali erők haladásellenes és népellenes tevékenységét. A Bács-Kiskun megyei békekonferencia kétszáz résztvevője Küldötteink az országos békekongresszusra Négy és fél száz vagon nemesített vetőmag Bács-Kiskun megyében a nagy­üzemi gazdálkodás kialakulása óta' megháromszorozódott a bú­za terméshozama. Egykori mérle­gelési jegyzékek tanúsítják, hogy a mezőgazdaság átszervezése előtt általánosságban tíz. tizennégy mázsás termést csépeltek hektá­ronként. Harmad éve viszont 34,4 mázsa, tavaly 34,6. az idén pedig 36,5 mázsa volt a búza megyei átlagtermése. Ezen belül az álla­mi gazdaságokban a hektáron- % kénti 39 mázsát is meghaladta.' A termésfokozó tényezők kö­zött kiemelkedő szerepük van a nagyhozamú gabonafajtáknak, a jó minőségű vetőmagnak. Az ag­rotechnikai feltételek többségét a gazdaságok nagy része már korábban is teljesítette, de hiány­zott az alkalmas gabonafajta. A Bezosztája 1-es szovjet búza egyik évről a másikra bebizonyította jó tulajdonságait, nagy termőképes­ségét. Gyorsan el is terjedt or­szágszerte. Bács-Kiskun megye búza-vetésterületének 90 száza­lékán ezt termesztették. Időköz­ben a gabonatermesztés elé új követelményeket állított a nép­gazdaság. Két esztendővel ezelőtt el is kezdődött az újabb szovjet ke­nyérgabonafajták, az Auróra, a Kavkáz, a Jubilejnaia termesz­tése. Azóta ezek a fajták nem­csak a kísérleti táblákon, hanem a köztermesztésben is kitűnőre vizsgáztak. A termés növekedé­se a fajta jó megválasztásán kí­vül a vetőmag genetikád tulaj­donságaitól is függ. A nemesített, magas szaporításfokú búzával bevetett területek hozama maga­sabb a szokvánv minőségűnél. A Bácsalmási Állami Gazda­ságban a másodfokú szaporítású Jubilejnaia búza 63.1 mázsás, a harmadfokú Kavkáz 47.9 mázsás átlagterméssel fizetett. A Bajai Állami Gazdaságban 47,2 mázsa, Állampusztán 49.2 mázsa volt a Kavkáz hektáronkénti termése. Az előbbinél kedvezőtlenebb ég­hajlatú, talajadottságú kecskemé­ti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben a kiszombori 1-es 46,8 má­zsát. a szabadszállási Lenin Tsz­ben a Libeiulla 51.9 mázsát adott hektáronként. A korszerű búzafajta és a jó minőségű vetőmag termésfokozó hatását nem szabad figyelmen kí­vül hagyni az idei vetéskor sem. A mélykúti Alkotmány Tsz-ben _ már évekkel ezelőtt bevezették azt a módszert, hogy a saját ter­mésű búzából nem hagynak ve­tőmagot, hanem áruba bocsátják. Helyette fémzárolt kiváló minő­ségű búzát vásárolnak vetőmag­nak. A mélykúti szövetkezetben tavaly ily módon hat vagon ne­mesített búzát vetettek" el, az idén tíz vagon fémzárolt gabonát igé­nyeltek erre a célra. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Duna—Tisza közi Alköz­pontja ez ideig a legújabb szov­jet búzafajtákból négy és fél száz vagon első-, másod- és harmad­fokú szaporítású vetőmagot adott el Bács-Kiskun megye gazdasá­gainak. de még van készlete. A' következő esztendei magasabb termés eléréséhez a kiváló minő­ségű vetőmagot a többi gazdaság is beszerezheti K. A. A zöldségtermesztés fejleszté­séről és az idei nyári ellátásban) mutatkozó átmeneti nehézségek okáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A zöldségtermesztés fejleszté­sére hozott kormányhatározat óta, két év alatt a mezőgazdasági nagyüzemek nagy erőfeszítéseket tettek a termésátlagok növelésé­re, a betakarítási veszteségek csökkentésére. Bár ez — sajnos —- minden esetben nem mérhető le a piaci ellátás alakulásánál, az adatok mégis arról tanúskod­nak, hogy a termelők előbbre léptek. Az utóbbi két évben a gazda­ságok 3 millió dollár értékű nyu­gati gépimporttal fejlesztették a termelést, s a 120 ezer hektáros szántóföldi korai zöldség termesz­ből 15 ezer hektáron a legkor­szerűbb módszereket alkalmaz­zák. Pozitív vonás a termelésben az is, hogy a modern növényvé­delem eszközeinek felhasználá­sával 1973-ban egyharmadával si­került csökkenteni a növényi be­tegségek és kártevők okozta ki­eséseket. Fejlődőben van az üvegházi és a fólia alatti termelés, nem eny- nyire kedvező viszont a helyzet a szántóföldi korai zöldség termesz­tésnél. A nagy termelői kockázat miatt egész sor gazdaság felha­gyott ezzel, s ezért a következő években speciális kedvezmények­kel, géphitellel stb. kell majd ösztönözni a termelőket. Gondot okoz az is, hogy a zöldségtermő területnek csak egy negyedét le­het öntözni, holott arra lenne szükség, hogy legalább kéthar­madán függetleníteni tudják ma­gukat a termelők a természetes csapadéktól, illetve hiányától. A MÉM-ben ezért a zöldségter­mesztési öntözés differenciált tá­mogatására készítenek terveket, ezeket várhatóan az ötödik öt­éves tervben valósítják meg. Az utóbbi két évben új, bő­termő fajták jelentek meg a pia­cokon, egyebek között uborka-, paradicsom- és paprikafélék. Ezek a fajták egyre inkább meg­honosodnak a háztáji- és a kis­kerttermelésben is, és szerepük van a helyi ellátásban. A követ­kező években tovább ösztönzik majd a kistermelőket, miután a hazai zöldség egyharmada innen kerül ki, ezért különféle kedvez­ményeket kapnak már most is kisgépek és növényvédő szerek megvásárlásához. (MTI) • Űj, szovjet búzafajtáknak készítik a magágyat a Bajai Állami Gazdaságban a nagy teljesítményű erőgéppel. • Jobb oldalt: Az értékesítésig biztos helyen van az árugabona a mélykúti Alkotmány Tsz új ter­ménytárolójában. (Pásztor Zoltán felvételei.) A ruházati cikkek árának alakulása a NEB előtt EZT LÁTTAM A VIT-EN Kosa Klári mintái Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület tagjait és a meghívot­takat Miklós Zoltán, a NEB el­nökhelyettese üdvözölte, majd megkezdődött a vita az első na­pirendi pont témája felett. A té­ma egy mindenkit érdeklő és érintő vizsgálatról szóló jelentés: a fogyasztói árak alakulása, kü­lönös tekintettel a felnőtt felső- ruházati cikkekre, a felnőtt férfi- és női cipőkre. Á vizsgálat meg­állapította — és ezzel a NEB tagjai is egyetértettek —, hogy a gazdaságpoltikai célok megvaló­sítása érdekében kialakított ár­politika helyesnek bizonyult. A vállalatok termelési, piaci kap­csolatai javultak, növekedett a kínálat és az áruválaszték. E kedvező jelenségek mellett azon­ban az áremelkedéseket is lehet tapasztalni. Ennek okát kereste a NEB munkabizottsága, amikor a kér­dést vizsgálta, s megállapította, hogy a költségek növekedésére ható tényezőket az ipar és a ke­reskedjem jobb munkaszervezés­sel, üzemszervezéssel csökkente­ni tudja. Ezzel egyidőben azon­ban fokozni kell az árhatósági ellenőrzéseket, s rendszeressé kell tenni a termelői és a fo­gyasztói ár vizsgálatát. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság a továbbiakban az élel­miszerek minőségének és árainak alakulásáról készült összefoglaló jelentést vitatta meg, majd elnö­ki beszámoló hangzott el a két NEB-ülés között végzett munká­ról. A NEB tegnapi ülése Miklós Zoltán bejelentéseivel ért véget. G. S. A fesztivál kezdete előtt is jó- néhány riport jelent meg róla — Kosa Kláriról, a fiatal iparmű­vészről, a népművészet lifjú mes­teréről. A VIT-en a Magyar Kul­túra Házában volt a törzshelye. Amikor rajzolt szinte lehetetlen volt megmozdulni a tömegtől, annyian nézték, hogyan formá­lódnak keze nyomán a szép ma­gyar motívumok. — Mikorra lesz készen? — Mennyi az ára? A naponta számtalanszor el­hangzó kérdésekre tolmácsok se­gítségével válaszolt. Türelmesen, nevetve. Kicsit aggódott azért közben a kíváncsiskodók ruhájá­nak épsége miatt. Nem nagyon voltak tekintettel arra, hogy a tégelyekben álló festék bizony nagyon erős — textilfesték — ami, ha egyszer ráborul a szok­nyára, nadrágra, mindörökre ott marad. Szerencsére nem történt baleset. Kicsit fáradtan ültünk le be­szélgetni éjjel egy órakor a Ma­gyar Kultúra Házában. A dele­gáció tagjaival együtt érkezett vissza egy fogadásról, készültek a szálláshelyükre. Amíg a nap során ugyancsak sokat szerepelt delegációtagok fáradhatatlanul énekeltek, Klári megpihent egy kicsit. Nem csoda, hiszen már egy héttel a fesztivál megnyitása előtt Berlinben volt. Az NDK-ban levő csaknem minden magyar KISZ-szervezetet ismer, rengeteget dolgozott nekik már régebben is. Az agitációs propagandamunkához készítette számukra a dekorációkat. A knappensee-i kis fesztivál előtt dolgoztak talán legtöbbet — sok­szor naponta 20 órát. A művészi alkotáshoz szüksé­ges magányból itt bizony sem­mi sincsen. Naphosszat ott áll a földszinti teremben a fára fe­szített fehér vásznak előtt és raj­zolja az erdélyi gránátalmákat, a dunántúli pásztorfalvások em­beralakjait. Nem a színeken van a hangsúly, hanem a motívumo­kon. A rajzok egy, esetleg két színben készülnek, a leggyakrab­ban használt a kék, a zöld, a barna és a bordó. — Nagyon fárasztó — mond­ja. — Rengeteg az ember körü­löttem egész nap. Nem mondha­tom, hogy könnyű dolgom van. Otthon anyám is aggódik eleget. Éppen az előbb beszéltem vele telefonon, hogy minden rendben van, és kedden már Kecskeméten leszek. Nehéz bírni az iramot, tényleg szédítő. Délelőttönként, délután ha éppen nem mégy a delegáció­val baráti találkozóra, fogadásra, akkor rajzol a kultúra házában. Vásznai a fesztivál befejezésekor keltek el, az érte kapott pénz a nemzetközi szolidaritási alap számláját gyarapította. De hogy azoknak, akik nagyon vágyakoztak a vásznai után ne okozzon csalódást, rajzolt néhány motívumot kis fehér kartonokra is. Vesztére, mert alig tudott szabadulni, annyi kéz nyúlt fe­léje. S az övé ugyancsak elfáradt. Meg aztán idővel, energiával még jobban győzte, mint filctollal. Képtelenség lett volna megszá­molni, mennyi ilyen „szóró” anyag került ki a keze alól. De azért valahogy nagyon jó elkép­zelni, hogy ezek, a pár perc alatt formált, felvázolt magyar motí­vumok féltve őrzött emlékek lesznek ki tudja hány ország­ban. Ki tudja hányán gyönyör­ködnek majd benne, s ismerik meg a magyar népművészet egy parányi részét így, Kósa Klári jóvoltából. Dénes Éva

Next

/
Thumbnails
Contents