Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
1973. augusztus 31 • PETŐFI NEPE • 3 Megyei békekonferencia Kecskeméten ŐSZI GONDOK (Folytatás az 1. oldalról) következetes elvi alánokon nyugvó szolidaritásunk az arab és latin-amerikai országok népeivel. E vázlatos felsorolásból méginkább érthető a tennivalók bonyolultabbá válása. Ugyanakkor továbbra is a békemozgalom sajátos feladata az erősödő imperialista fellazításokkal szembeni offenzív fellépés. A nemzetközi helvzetben bekövetkezett és ezután is beálló mélyreható változások a békemozgalom katonáitól is nagyobb felkészültséget, feilettebb módszereket. finomabb politikai érzékenységet kívánnak. Beszéde befeiezéseként a szeptember 20-án megnyíló országos békekongresszusról, majd a békeerők október 25. és 31. között Moszkvában sorra kerülő világkongresszusáról szólt, az előadó. Kitüntetett békeharcosok A felszólalások sorát dr. Hars István, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg. Meleg elismeréssel méltatta a Bács-Kis- kun megyei békeaktivisták sikeres munkásságát, majd az Országos Béketanács nevében a békemozgalom kitüntető jelvényét adta át Varga Jánosáénak, a kiskunfélegyházi városi népfrontbizottság alelnökének, a nőbizottság elnökének, Bakos János dunaegyházi népfrontelnöknek, Szinnai Gyulának, a bajai városi népfront elnökének és Szente Márknak, a bácsalmási népfrontelnöknek. Felszólalások A következőkben hozzászólásaikkal vettek részt a megyei konferencia munkájában: Borsodi György, a megyei pártbizottság tagja, az SZMT vezető titkára, K. V. Pavlovics, a Szovjet Béketanács elnökségének tagja, az Ukrán Béketanács elnöke, Szinnai Gyula Baja, Stolek Aladár Solt, Cseh Mária Kiskunhalas, Fehér Sándor Kecskemét, Lengyel Pálné Lakitelek, dr. Ábrahám István Kalocsa, IWa- musity Sándor Madaras, Nyúl Margit Solt, Dubai András Kiskőrös, Tóth-Szöllős Mihály Kecskemét, Bárány László Kiskunfélegyháza, Faisz Ferenc Kecel, Bányai András Tiszakécske, Te- recskei Jánosné Kecskemét, Gyarmati László Lajosmizse, Szigeti János Fülöpszállás, Kádast László Kecskemét, Palásihy Béla Kiskőrös. Miként a felsorolásból is kitűnik, igen tevékeny volt a megyei konferencia. Igazi munka- értekezlet. Egy-egy mondattal jelezni, hogy ki miről beszélt, egyenesen értékcsökkentő lenne, olyan tartalmas és szívből jövő volt valamennyi hozzászólás. Szinte mindegyik tartalmazott olyan újat, váratlant, meglepőt, amely kitűnően tükrözte, hogy a békemozgalmi munkában is örvendetesen távolodunk a sablonostól. A mozgalmi munka gazdag és színes tárháza bontakozott ki a résztvevők előtt az átgondolt, a tényekre és emberi vonatkozásokra egyaránt sokoldalúan utaló eszmecseréből. A szó nemes értelmében vett érdekes tapasztalatáadásnak voltunk tanúi és részesei. A hol tiszteletreméltó tárgyilagossággal, emberi közvetlenséggel, hol megható átérzéssel, vagy együttgondolkodásra késztető töprengéssel előadott felszólalások legtöbbje külön-kü- lön újságcikkbe kívánkozó kiselőadás volt. Éppen ezért jópárra visszatérünk majd. A zárszót tartó Farkas József méltón jelenthette ki, hogy a megyei konferencia olyan gazdagon látta el útravalóval abéA megyei konferencián választották meg azokat a küldötteket, akik Bács-Kiskun megyét képviselik majd az országos békekongresszus küldötteit, amelynek birtokában hasznosan tudják képviselni megyénk békemozgalmát a különböző munka- bizottságokban. Külön megkapó mozzanata volt a megyei békekonferenciának, amikor a bajai Szinnai Gyula javaslatával egyetértésben a következő táviratot küldte el a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségére: kekongresszuson. Eszerint a következőket delegálják: Bányai András mérnök, Tiszakécske, Boromissza Ignácné tsz-tag, Szakmár, Cseh Mária üzemi munkás, Kiskunhalas, dr. Cseté- nyi Artúr főorvos, Kiskunhalas, tír. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese, Farkas József megyei népfronttitkár, Ha- jagos Erzsébet üzemi munkás, Kiskunfélegyháza, dr. Ijjas József kalocsai érsek, Istokovics lstvánné üzemi munkás, Baja, Ka- tanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kélesi Antalné gyermekgondozó, Baja, Kiss Erzsébet bolti eladó, Kiskőrös, Kiss László agronómus, Bácsalmás, Lengyel Pálné tanár, Lakitelek, Mamusity Sándor tsz-tag, Madaras, Papp Katalin üzemi munkás, Kalocsa, Ruskó lstvánné üzemi munkás, Kiskunmajsa, Terecskei Jánosné csoportvezető, Kecskemét, Tumbász Gábor szakszövetkezeti dolgozó, Solt- szentimre, Zilahi Sebes Béla iskolaigazgat ó, Kecskemét-Balló- szög. • Szülőkkel beszélgettem, akik arról panaszkodtak, hogy ilyenkor ősz tájékán megszaporodnak a gondjaik. Az új iskolai év kezdete nemcsak a gyermekek egy részében kelt szorongást, de az értük felelős felnőttekben is. Naigyon sok ilyenkor a tennivaló, s mondjuk meg őszintén, az elkölteni valót is hatványozottan igényli ez az évszak. Különösen a sokgyermekes családoknak kell igen alaposan mérlegre tenniük, mit. mire költsenek, de másutt is előfordul, hogy az egy főre jutó jövedelem ilyenkor kicsinek bizonyul. A tavasszal vásárolt új cipőről, ruháról kiderül, hogy a nyáron kinőtte a kamaszodó fiú, vagy a serdülő leány, s a tankönyvek. füzetek megvétele — bármilyen kedvezményes is ez nálunk — szintén többletköltséget okoz. Éppen ezért csak üdvözölni lehet azokat a miniszteri utasításokat. melyek arra irányulnak, hogy gátat szabjanak az iskolákban korábban eléggé elburjánzó egyéni öltözködésnek, mondjuk meg nyíltan, flancolásnak. • Ezek az intézkedések különösen mélységes helyesléssel találkoznak a kisebb jövedelmű szülőknél, de mindenkinél, aki nevelési szempontból sem helyeselte a tanulók körében tapasztalható ..túlöltözködést”, divatékszerek és más csecsebecsék használatát. A szabályozás természetesen csak a kereteket szabja meg. de nem vethet gátat a társadalom egyes rétegeiben meglevő, a gyermekek indokolatlan kényeztetésére irányuló hajlamoknak. az oktalan versengés rossz ösztöneinek. Ezek lenyesege- tése nem könnyű. dolog, a közmorál alakítása kell hozzá, tehát társadalmi ügy. Az őszi gondoknak, természetesen, csak egy része anyagi természetű. Valóiában mindannyiszor az újrakezdés gondjai is ezek. A, szülők aggodalmára visz- szatérve. kiben nem merül fel a kétely, vajon gyermeke megállja-e maid a helvét a következő tanévben, különösen ha az általános iskolából középiskolába, vagy onnét főiskolára, egyetemre került. A szülők egy része némi kételyt is érez az elég gyakran hallott különböző iskolai változások iránt, nem érti pontosan, hogy mi célt szolgál a tananyag- csökkentés, vagy az átlagosztályozás megszüntetése. Féltik az iskola súlyát, tekintélyét, vélt szigorúságát, attól is tartanak, hogy a kísérletezésnek majd esetleg a gyermek látja kárát. Általános tapasztalat, hogy bizony még a sok újságcikk sem volt elég a változások megmagyarázására. s nagyon okos intézkedés hogy egy kis füzet is megjelent a módosítások ismertetésére, melyet mindenki kézhez kaphat a tanév kezdetén. • őszi gondokról irtunk, s természetszerűen nem sorolhatjuk fel valamennyit, csak érzékeltettük, oda kell figyelnünk jobban az évszak legnagyobb eseményére. a tanévkezdésre, méghozzá nem csupán az ifjúság, hanem a szülők szemszögéből is. Mert jórészt övék a beszerzés, a felszerelés, a boltiárás izgalma, a hiánveikkek mással való pótlásának idegessége. S a felelősség, hogy jól segítettek a pályaválasztáskor, a szakma vagy iskolatípus kiválasztásánál gyermeküknek. S még jó ideig övék a szorongás is: vajon megszokja-e majd a szülői háztól hosszabb időre először elszakadó ifjú a kollégiumi életet, az új fegyelmezett közösséget. • És mégis, azt kell mondjuk: örömteli gondok ezek. s azt tapasztalja a legtöbb szülő, hogy — szerencsére — a gyermekek közel sem olyan aggodalmasko- dóak. Koruk természetes optimizmusánál. alkalmazkodóképességénél fogva és eddigi tapasztalataik alapján is bizakodva indulnak az úti célok felé. Okosan tesszük, ha velük tartunk ebben a bizakodásban. S vigyázunk arra. hogy a mi töprengésünk be ne felhőzze túlságosan az őszi örömöket. T. P. • A résztvevők egy csoportja. Támogatás a zöldségtermesztés növelésére Chilei Köztársaság Nagykövetségének Budapest Őszinte szolidaritással és támogató kiállással kísérjük a szívós küzdelmet, amelyet a chilei Népi Egység szövetséges pártjai és a dr. Salvador Allende elnök vezette kormány vív a békéért, a chilei nép fel- emelkedéséért. Békekonferenciánk a mai napon hitet tett arról, hogy támogatjuk a haladó chilei népet a szabadságáért, s országa függetlenségéért folytatott küzdelmében. Mélységesen elítéljük az ellenforradalmi terrorakciókat, a chilei reakciós, szélsőjobboldali erők haladásellenes és népellenes tevékenységét. A Bács-Kiskun megyei békekonferencia kétszáz résztvevője Küldötteink az országos békekongresszusra Négy és fél száz vagon nemesített vetőmag Bács-Kiskun megyében a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása óta' megháromszorozódott a búza terméshozama. Egykori mérlegelési jegyzékek tanúsítják, hogy a mezőgazdaság átszervezése előtt általánosságban tíz. tizennégy mázsás termést csépeltek hektáronként. Harmad éve viszont 34,4 mázsa, tavaly 34,6. az idén pedig 36,5 mázsa volt a búza megyei átlagtermése. Ezen belül az állami gazdaságokban a hektáron- % kénti 39 mázsát is meghaladta.' A termésfokozó tényezők között kiemelkedő szerepük van a nagyhozamú gabonafajtáknak, a jó minőségű vetőmagnak. Az agrotechnikai feltételek többségét a gazdaságok nagy része már korábban is teljesítette, de hiányzott az alkalmas gabonafajta. A Bezosztája 1-es szovjet búza egyik évről a másikra bebizonyította jó tulajdonságait, nagy termőképességét. Gyorsan el is terjedt országszerte. Bács-Kiskun megye búza-vetésterületének 90 százalékán ezt termesztették. Időközben a gabonatermesztés elé új követelményeket állított a népgazdaság. Két esztendővel ezelőtt el is kezdődött az újabb szovjet kenyérgabonafajták, az Auróra, a Kavkáz, a Jubilejnaia termesztése. Azóta ezek a fajták nemcsak a kísérleti táblákon, hanem a köztermesztésben is kitűnőre vizsgáztak. A termés növekedése a fajta jó megválasztásán kívül a vetőmag genetikád tulajdonságaitól is függ. A nemesített, magas szaporításfokú búzával bevetett területek hozama magasabb a szokvánv minőségűnél. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a másodfokú szaporítású Jubilejnaia búza 63.1 mázsás, a harmadfokú Kavkáz 47.9 mázsás átlagterméssel fizetett. A Bajai Állami Gazdaságban 47,2 mázsa, Állampusztán 49.2 mázsa volt a Kavkáz hektáronkénti termése. Az előbbinél kedvezőtlenebb éghajlatú, talajadottságú kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben a kiszombori 1-es 46,8 mázsát. a szabadszállási Lenin Tszben a Libeiulla 51.9 mázsát adott hektáronként. A korszerű búzafajta és a jó minőségű vetőmag termésfokozó hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni az idei vetéskor sem. A mélykúti Alkotmány Tsz-ben _ már évekkel ezelőtt bevezették azt a módszert, hogy a saját termésű búzából nem hagynak vetőmagot, hanem áruba bocsátják. Helyette fémzárolt kiváló minőségű búzát vásárolnak vetőmagnak. A mélykúti szövetkezetben tavaly ily módon hat vagon nemesített búzát vetettek" el, az idén tíz vagon fémzárolt gabonát igényeltek erre a célra. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Duna—Tisza közi Alközpontja ez ideig a legújabb szovjet búzafajtákból négy és fél száz vagon első-, másod- és harmadfokú szaporítású vetőmagot adott el Bács-Kiskun megye gazdaságainak. de még van készlete. A' következő esztendei magasabb termés eléréséhez a kiváló minőségű vetőmagot a többi gazdaság is beszerezheti K. A. A zöldségtermesztés fejlesztéséről és az idei nyári ellátásban) mutatkozó átmeneti nehézségek okáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat óta, két év alatt a mezőgazdasági nagyüzemek nagy erőfeszítéseket tettek a termésátlagok növelésére, a betakarítási veszteségek csökkentésére. Bár ez — sajnos —- minden esetben nem mérhető le a piaci ellátás alakulásánál, az adatok mégis arról tanúskodnak, hogy a termelők előbbre léptek. Az utóbbi két évben a gazdaságok 3 millió dollár értékű nyugati gépimporttal fejlesztették a termelést, s a 120 ezer hektáros szántóföldi korai zöldség termeszből 15 ezer hektáron a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák. Pozitív vonás a termelésben az is, hogy a modern növényvédelem eszközeinek felhasználásával 1973-ban egyharmadával sikerült csökkenteni a növényi betegségek és kártevők okozta kieséseket. Fejlődőben van az üvegházi és a fólia alatti termelés, nem eny- nyire kedvező viszont a helyzet a szántóföldi korai zöldség termesztésnél. A nagy termelői kockázat miatt egész sor gazdaság felhagyott ezzel, s ezért a következő években speciális kedvezményekkel, géphitellel stb. kell majd ösztönözni a termelőket. Gondot okoz az is, hogy a zöldségtermő területnek csak egy negyedét lehet öntözni, holott arra lenne szükség, hogy legalább kétharmadán függetleníteni tudják magukat a termelők a természetes csapadéktól, illetve hiányától. A MÉM-ben ezért a zöldségtermesztési öntözés differenciált támogatására készítenek terveket, ezeket várhatóan az ötödik ötéves tervben valósítják meg. Az utóbbi két évben új, bőtermő fajták jelentek meg a piacokon, egyebek között uborka-, paradicsom- és paprikafélék. Ezek a fajták egyre inkább meghonosodnak a háztáji- és a kiskerttermelésben is, és szerepük van a helyi ellátásban. A következő években tovább ösztönzik majd a kistermelőket, miután a hazai zöldség egyharmada innen kerül ki, ezért különféle kedvezményeket kapnak már most is kisgépek és növényvédő szerek megvásárlásához. (MTI) • Űj, szovjet búzafajtáknak készítik a magágyat a Bajai Állami Gazdaságban a nagy teljesítményű erőgéppel. • Jobb oldalt: Az értékesítésig biztos helyen van az árugabona a mélykúti Alkotmány Tsz új terménytárolójában. (Pásztor Zoltán felvételei.) A ruházati cikkek árának alakulása a NEB előtt EZT LÁTTAM A VIT-EN Kosa Klári mintái Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület tagjait és a meghívottakat Miklós Zoltán, a NEB elnökhelyettese üdvözölte, majd megkezdődött a vita az első napirendi pont témája felett. A téma egy mindenkit érdeklő és érintő vizsgálatról szóló jelentés: a fogyasztói árak alakulása, különös tekintettel a felnőtt felső- ruházati cikkekre, a felnőtt férfi- és női cipőkre. Á vizsgálat megállapította — és ezzel a NEB tagjai is egyetértettek —, hogy a gazdaságpoltikai célok megvalósítása érdekében kialakított árpolitika helyesnek bizonyult. A vállalatok termelési, piaci kapcsolatai javultak, növekedett a kínálat és az áruválaszték. E kedvező jelenségek mellett azonban az áremelkedéseket is lehet tapasztalni. Ennek okát kereste a NEB munkabizottsága, amikor a kérdést vizsgálta, s megállapította, hogy a költségek növekedésére ható tényezőket az ipar és a kereskedjem jobb munkaszervezéssel, üzemszervezéssel csökkenteni tudja. Ezzel egyidőben azonban fokozni kell az árhatósági ellenőrzéseket, s rendszeressé kell tenni a termelői és a fogyasztói ár vizsgálatát. A megyei népi ellenőrzési bizottság a továbbiakban az élelmiszerek minőségének és árainak alakulásáról készült összefoglaló jelentést vitatta meg, majd elnöki beszámoló hangzott el a két NEB-ülés között végzett munkáról. A NEB tegnapi ülése Miklós Zoltán bejelentéseivel ért véget. G. S. A fesztivál kezdete előtt is jó- néhány riport jelent meg róla — Kosa Kláriról, a fiatal iparművészről, a népművészet lifjú mesteréről. A VIT-en a Magyar Kultúra Házában volt a törzshelye. Amikor rajzolt szinte lehetetlen volt megmozdulni a tömegtől, annyian nézték, hogyan formálódnak keze nyomán a szép magyar motívumok. — Mikorra lesz készen? — Mennyi az ára? A naponta számtalanszor elhangzó kérdésekre tolmácsok segítségével válaszolt. Türelmesen, nevetve. Kicsit aggódott azért közben a kíváncsiskodók ruhájának épsége miatt. Nem nagyon voltak tekintettel arra, hogy a tégelyekben álló festék bizony nagyon erős — textilfesték — ami, ha egyszer ráborul a szoknyára, nadrágra, mindörökre ott marad. Szerencsére nem történt baleset. Kicsit fáradtan ültünk le beszélgetni éjjel egy órakor a Magyar Kultúra Házában. A delegáció tagjaival együtt érkezett vissza egy fogadásról, készültek a szálláshelyükre. Amíg a nap során ugyancsak sokat szerepelt delegációtagok fáradhatatlanul énekeltek, Klári megpihent egy kicsit. Nem csoda, hiszen már egy héttel a fesztivál megnyitása előtt Berlinben volt. Az NDK-ban levő csaknem minden magyar KISZ-szervezetet ismer, rengeteget dolgozott nekik már régebben is. Az agitációs propagandamunkához készítette számukra a dekorációkat. A knappensee-i kis fesztivál előtt dolgoztak talán legtöbbet — sokszor naponta 20 órát. A művészi alkotáshoz szükséges magányból itt bizony semmi sincsen. Naphosszat ott áll a földszinti teremben a fára feszített fehér vásznak előtt és rajzolja az erdélyi gránátalmákat, a dunántúli pásztorfalvások emberalakjait. Nem a színeken van a hangsúly, hanem a motívumokon. A rajzok egy, esetleg két színben készülnek, a leggyakrabban használt a kék, a zöld, a barna és a bordó. — Nagyon fárasztó — mondja. — Rengeteg az ember körülöttem egész nap. Nem mondhatom, hogy könnyű dolgom van. Otthon anyám is aggódik eleget. Éppen az előbb beszéltem vele telefonon, hogy minden rendben van, és kedden már Kecskeméten leszek. Nehéz bírni az iramot, tényleg szédítő. Délelőttönként, délután ha éppen nem mégy a delegációval baráti találkozóra, fogadásra, akkor rajzol a kultúra házában. Vásznai a fesztivál befejezésekor keltek el, az érte kapott pénz a nemzetközi szolidaritási alap számláját gyarapította. De hogy azoknak, akik nagyon vágyakoztak a vásznai után ne okozzon csalódást, rajzolt néhány motívumot kis fehér kartonokra is. Vesztére, mert alig tudott szabadulni, annyi kéz nyúlt feléje. S az övé ugyancsak elfáradt. Meg aztán idővel, energiával még jobban győzte, mint filctollal. Képtelenség lett volna megszámolni, mennyi ilyen „szóró” anyag került ki a keze alól. De azért valahogy nagyon jó elképzelni, hogy ezek, a pár perc alatt formált, felvázolt magyar motívumok féltve őrzött emlékek lesznek ki tudja hány országban. Ki tudja hányán gyönyörködnek majd benne, s ismerik meg a magyar népművészet egy parányi részét így, Kósa Klári jóvoltából. Dénes Éva