Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

1973. augusztus 30. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÁLTALÁNOSBÓL A KÖZÉPISKOLÁBA Százhuszonötén a bajai KlSZ-táborban Változások az új tanév munkájában A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója Séta a tanítási órára Ma délben búcsúzik el egymástól a bajai középiskolai előké­szítő tábor százegynéhány lakója. Az ő számukra korábban kezdődött meg az új tanév, de ezt egyikük sem bánja, Tudják, hogy nekik szükségük volt a nyár végi „edzőtáborra”. Ötven községből, városból Miért volt szükség ennek a tanfolyamríák a megrendezésére? Valami elmaradást kellett a tíz nap alatt behozni? Vagy az ala­pos tudást kellett még jobban megtetézni? Ezért is, azért is. A bajai KISZ-tábor százhuszonöt kis la­kója kivétel nélkül fizikai mun­kát végző szülők gyermeke. Es nagy részük tanyán él, tanyai iskolába járt. Szeretnek tanulni, és közülük sokan igen tehetsége­sek. Csak hát más dolog egy jól felszerelt iskolában készülni a továbbtanulásra; igényes szelle­mi környezetben élni, és más do­log eleve hátránnyal nekivágni a tanulásnak, az életnek. Tizen­négy gyerek a százhuszonöt kö­zül például egyáltalán nem ta­nult oroszt az általánosban. A középiskolában pedig mindenki­nek kötelező tantárgy az idegen nyelv. A bajai tíz nap alatt te­hát meg kellett kezdeniük a nyelvtanulást. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa már a múlt évben is szer­vezett középiskolai előkészítő tá­bort a bajai jáíás száz tanuló­ja számára. Az idén a megye minden részéből, ötven községből és városból érkeztek pajtások. A megyei tanács anyagi támogatá­sával kezdődött meg a munka a megyei KISZ-bizottság bajai ve­zetőképző táborában. meg a nehéz matematikapéldá­kat és gyakorolták az orosz fő­névragozást. A Petőfi-szigetről csoportosan sétáltak a tanítási órákra, a III. Béla Gimnáziumba és a szakmunkásképző intézetbe. A délelőtti négy óra tanulást bőséges ebéd, pihenés követte, majd a délután ismét kétórai munka. Persze, egyáltalán nem volt komor, iskolaszagú a tábor. Ottjártamkor Kiss István tábor­vezető, Gombás László sportfele­Görög Cecília Kunszálláson la­kik, a 338. számú tanyán. A jö­vő héten már a félegyházi Móra Ferenc Gimnázium első osztályá­ban tanul. — Tavasszal tudtam meg, hogy eljöhetek a bajai táborba, örül­tem, mert így könnyebben kez­dem a gimnáziumi tanulást, és annak is, hogy nézelődhetek egy kicsit, mert a tanyáról nehéz el­jutni máshová ... Eddig Pesten, Kecskeméten voltam rövid ideig, és néhány éve egy hétig napkö­zis táborban ... Édesapám ál­lattenyésztő a szövetkezetben, édesanyám otthon van. Hárman vágunk testvérek, én vagyok a legidősebb ... Majd óvónő sze­retnék lenni... Katona Jancsi szintén tanyán él, Csólyospáloson. lős és dr. Hadnagy Jánosné kul- túrfelelős alig győzte felsorolni a gazdag tábori programot. Ismer­kedési est, vetélkedők, VIT-él- ménybeszámoló, filmvetítés, vá­rosnézés, tárlatlátogatás — és fo­ci, kézilabda, asztalitenisz, -sakk, tollaslabda. A győztesek csokolá­dét kaptak. Jutalmat ad át a mai záráskor a táborvezetőség a legjobb ra­joknak is. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a tábor jó hangulatához, összeforrottsághoz nagy mértékben hozzájárult, hogy a gimnazista és ifjúmunkás raj­vezetőket korban csak néhány esztendő választotta el a tanfo­lyam „hallgatóitól”. — Négy kilométer volt hoz­zánk az iskola. Kerékpárral jár­tam, télen gyalog... A nyolcadi­kat 4,5-ös eredménnyel fejeztem be, legjobban kedveltem a föld­rajzot, az élővilágot és a kémiát. Szeptembertől a kiskunmajsai gimnáziumban fogok tanulni... Jó ez a tábor, mert sok pajtással ismerkedtem meg. Én már jár­tam Szegeden, Székesfehérváron, Budapesten is, és örülök, hogy most láthatom Baját... Mi aka­rok lenni? Ezt még nem döntöt­tem el. Most mindenesetre tanul­ni fogok... Jó tanulást, Görög Cecília, jó munkát, Katona Jancsi, és nek­tek is, bajai táborlakók! Érjetek el álmaitokhoz! Koatra György „Sok pajtással ismerkedtem meg” Magyart, oroszt, matematikát, fizikát tanultak a tíznapos tá­borban a gyerekek. Már a nyom­dába igyekezett a cikk, amikor IJrbán Pálné, az SZMT kulturális munkabizottságának vezetője tá­jékoztat: a tizennégy pedagógus egyöntetűen elégedett a leendő középiskolások és szakmunkás- tanulók szorgalmával, eredmé­nyeivel. A látott foglalkozások és a beszélgetések a riportert is meg­győzték, hogy a tanfolyamosok komolyan veszik az előkészítőt. Feszült figyelemmel oldották • Ismerkedés a könyvtárral. A szeptember 3-án kezdődő új tanévben a nappali tagoza­tokon együttvéve csaknem 1 millió 300 ezer általános és kö­zépiskolás diák kezdi meg tanulmányait. Az általános iskolák­ban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban bevezetett fontosabb változtatásokról tájékoztatták a Művelődésügyi Mi­nisztériumban Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda mun­katársát. Szoros összefüggésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elmúlt évi határozatával, csökkentik a tanulók túlterhelését. Az iskolai tananyag az évek során jelentősen felduzzadt. A pedagógusoknak az új anyag feldolgozására is csupán szűkö­sen volt idejük, alig volt mód­juk, az ismeretek gyakorlására, rendszerezésére. Csökkenteni kel­lett tehát a tananyagot — külö­nösen a lexikális ismereteket, a gyorsan elavuló, speciális anyag­részeket —. hogv több idő jus­son azoknak az alapvetően fon­tos ismereteknek a gyakorlására, rögzítésére, amelyek nélkülözhe­tetlenek minden további tudás megszerzéséhez. * Az általános iskolák alsó tago­zatát kevésbé érinti a tananyag- csökkentés. Csupán a környezet- ismeretben lesz némi változás, s bizonyos nyelvtani szabályok egyszerűsítése, elhagyása jelent újdonságot. Az általános iskolák felső tago­zatában azonban — ha más-más arányban is — minden tárgyat érint a tananyagcsökkentés. Ugyanez vonatkozik a gimnáziu­mokra is. A szakközépiskolák­ban már az elmúlt tanévben is több közismereti tárgyból csök­kentették a tananyagot. Most egyes tantárgyak anyagát tovább mérséklik. Ami pedig a szakmai tantárgyakat illeti: itt is várható bizonyos ismeretek elhagyása. A tananyagcsökkentő utasítá­sokat a nevelők már megkapták. A most csökkentett tananyag érvényben marad mindaddig, amíg az új, korszerűbb tantér- vek el nem készülnek: tehát a tantárgyak többségében az évti­zed végéig. Illetékesek nem szán­dékoznak minden esztendőben változtatni a tananyagon. A tan­könyvek többségét nem cserélik ki. a korábban forgalomban le­vők maradnak érvénvben. Arra sem volt lehetőség, hogy az el­hagyott anyagrészeket töröljék a tankönyvekből. A tanulóknak a pedagógusok utasításai szerint kell használniuk az iskolai köny­veket. Mindez természetesen né­mi veszélyt is rejt magában. Pél­dául nehezebb lesz a szülők szá­mára a gyerekek ellenőrzése. A tananyagcsökkentés nem ál­talában a terheléstől, hanem a túlterheléstől mentesíti a diáko­kat. Az erőfeszítésre a tanulás érdekében továbbra is szükség lesz. hiszen munka nélkül sem­miféle ismeret birtokába nem le­het jutni, a tananyagcsökkentés­nek éppen az ad értelmet, hogy az alapvetően fontos ismereteket most már nem felületesen, ha­nem alaposan megtanulhatják a fiatalok. Felülvizsgálták a diákok heti kötelező óráinak számát is. Arra az elhatározásra jutottak az ille­tékesek. hogy az általános iskola óraszámát nem változtatják meg. A szakközépiskolákban azonban — ahol eddig nem volt ritka a heti 35—38 tanítási óra — a szak­iránytól függően 1—5 órával csökkentik az óraszámot. Ami a gimnáziumokat illeti: az általános tagozatú első és második osztály­ban 30-ra. gyakorlati foglalkozás esetén 33-ra mérséklődik az órák száma — harmadikban és negye­dikben 31 óráiuk lesz a diákok­nak. A tagozatos gimnáziumi osz­tályokon pedig — a tagozat jel­legéhez igazodva — heti 1—5 órával lesz kevesebb. Rendelkezést adtak ki, amely­nek értelmében az általános is­kolában csupán korlátozott mennyiségű írásbeli házifelada­tot kaphatnak a tanulók, azt' is anyanyelvből, idegen nyelvből valamint számtanból és mértan- ból. A gimnáziumokban csakis ma­gyarból. idegen nyelvből, mate­matikából és fizikából kaphatnak kötelező írásbeli házi feladatot, a diákok. A szakközépiskolákban az írás­beli. szóbeli és raizi feladatok mennyiségét olyan mértékben csökkentik, hogy annak elvégzé­se általános képességű tanulók számára napi két-három óránál ne vegyen többet igénybe. Az idei tanévben ismét tovább léptek az osztályozási rendszer javításában: eltörölték a félévi értesítőkben és az év végi bizo­nyítványokban a tanulmányi át­lagot. Most. mivel a jövőben várha­tóan az egyetemi, főiskolai to­vábbtanulásnál nem veszik fi­gyelembe a tanulmányi átlagot a pontok kiszámításában, remélhe­tően csökkenni fog az osztályza­tokért folvó haisza. és szíveseb­ben fordítanak a fiatalok a kö­telezőnél is több figyelmet azok­ra a tárgyakra, ismeretkörökre, amelyekben az átlagosnál jobban ki tudják fejteni képességeiket. A túlterhelés csökkentése ér­dekében hozott határozatok kö­vetkeztében # ielerttősen megnö­vekszik a gyerekek szabad ideje. Az idén új rendtartás lép élet­be az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Ebben növelik a nevelő testületek szerepét az iskolai munka megszervezésében. Nagyobb gyakorlóteret biztosíta­nak az ifjúságnak a közéletiség- re. az önállóságra, az önirányí­tásra. az öntevékenységre való felkészüléshez, a társadalmi ta­pasztalatok megszerzéséhez. A szülői munkaközösségek jogainak kiterjesztésével jobb lehetőséget teremtenek az iskolai és a szülői ház közötti együttműködésre. Mostantól az iskola szülői mun­kaközösségének választmánya az osztály-munkaközösségek elnö­keiből áll. nekik pedig erkölcsi kötelességük minden szülő véle­ményének a meghallgatása: így tulajdonképpen az összes szülő nagyobb beleszólási jogot kap az iskola nevelőmunkáiába. Több jogot, nagyobb önállóságot kap­nak a diákok, nagyobb lesz a le­hetőségük a fiataloknak az őket érintő kérdések eldöntésében, de­mokratikusabb keretek között. A Művelődésügyi Minisztérium a fontosabb változásokról tájé­koztató füzetet is megjelente­tett 300 000 példányban, amelyet a szülők megvásárolhatnak. (MTI) • Görög Cecília Kunszállásról. • A csólyospálosi Katona Jancsi • Kísérletezés a fizikai szertárban. (Kiss Tamás felvételei) Elindultak délre a vándormadarak Az ősz közeledtét érzik vándor­madaraink: megkezdődött a gó­lyák vonulása. Az idei kései kelés miatt “sok fiatal gólya csak augusztus elején cseperedett föl annyira, hogy elhagyhassa fész­két, s máris nekivág a hosszú utazásnak. Napi 150—200 kilo­métert repülnek, míg elérik az afrikai Fokföldei. Néhány madárfaj ellenben „fü­tyül” az őszre, tavaszi költéshez látott. A nádasok lakója, a bar­kós cinke például most fészkel, s a bíbic is fiókát nevel. Né­hány bátor fecske is vállalja a csemetenevelést, idén másodszor költ, míg társai már utazni ké­szülnek. Egyre több 300—400 méteres Seregélyfelhőt látni ezekben a napokban: öt-tízezeres csapatok­ban szállnak ezek a madarak dél­re. A Hortobágyon megjelentek a szintén átutazó vadlibák, sokan közülük Svédországból érkeztek, s ha hidegebbre fordul, tovább repülnek: Minisztertanácsi rendelet a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról EZT LÁTTAM A VIT-EN A magyar valóság fóruma Januárban nyílt meg az Alexanderplatz közelében a Ma­gyar Kultúra Háza. Mindig sokakat vonzott, de most a világ- fesztivál idejére a magyar valóság fórumává lépett elő. A Magyar Közlöny 57. számá­ban megjelent a szesz előállí­tásáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellen­őrzéséről és adóztatásáról kiadott minisztertanácsi, valamint az ez­zel kapcsolatos MÉM és PM végrehajtási rendelet. A jogszabály szerint szesz elő­állítására és forgalomba hozata­lára magánszemély nem kaphat engedélyt. Régebben jogilag ugyan erre volt lehetőség, a gyakorlatban azonban engedélyt eddig sem adtak ki. A rendelke­zés ezt most egyértelműen ki­mondja; hasonlóképpen intézke­dik arról is, hogy a szesz előállí­tására alkalmas berendezés ké­szítéséhez, megszerzéséhez és bir­tokban tartásához ezentúl min­denki köteles a pénzügyi szerv engedélyét megszerezni, amire eddig csak a magánszemélyeket kötelezték. A jogszabály azon­ban a rendelkezés alól egyes ese­tekben kivételt tesz. Új rendelkezés a jogszabály­ban, hogy a szesz előállítója, vagy forgalomba hozója a szesz­adót akkor is köteles megfizet­ni, ha azt a bérfőzetőktől, ille­tőleg a vevőktől valamilyen ok­nál fogva nem szedte be. A me­zőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde létesítése előtt eddig előzetes engedélyt kellett kérni áz illetékes szervektől, ez alól korábban csak az állami válla­latokat mentesítették. Az előze­tes engedély szerzési kötelezett­séget most eltörölték, a mező- gazdasági üzemek maguk dönt­hetik el, létesítenek-e szeszüze- met vagy szeszfőzdét, ellenben az üzembentartási engedélyt — az ide vonatkozó MÉM-rendelkezés szerint — még az indulás előtt meg kell szerezniök. Nincs szük­ségük ilyen engedélyre az ipari szeszt előállító vagy forgalomba hozó állami vállalatoknak. A rendelet szabályozta a rak­tárak és palackozók létesítésé­nek feltételeit. A jogszabály egyértelműen meghatározta, hogy az egyes üzemekben milyen nyersanya­gokból mit szabad előállítani. A rendelet intézkedik a pálinka és borpárlat kifőzési módjairól. Kétféle lehetőség van: a keres­kedelmi és a bérfőzés. Az előb­binél az üzem saját anyagából állít elő pálinkát vagy borpárla­tot. A bérfőzésnél .más anyagát dolgozzák fel és a pálinkát visszaadják annak, aki a főzés­re megrendelést adott. (Az adót természetesen levonják.) A ter­melőszövetkezeteket ebből a szempontból kedvezmény illeti meg. Kitér a szabályozás a for­galomba hozatal, a denaturálás, valamint a veszteségnormák kérdésére, továbbá a lefoglalt és elkobzott szeszre és annak fel- használására. A tiltott pálinkafőzést szigo­rúan büntetik; az így előállított pálinka után — azon túl, hogy a büntető jogszabályok szankcióit érvényesítik — a rendelet olyan adót állapított meg, amely a jog­ellenes cselekmény elkövetőjét külön anyagi hátránnyal sújtja. (MTI) A bejáratnál levő L-alakú pul­ton szétrakott több nyelvű, szí­nes prospektusok között kezek sokasága. Gyorsan fogynak a németül, oroszul, angolul kiadott lapok, a Magyar Ifjúság, a pla­kátok, a Magyarországot, Buda­pestet ismertető füzetecskék. Spanyolul kérnek plakátot a polcról és spanyolul kérdez visz- sza a magyar fiatal: hogy ki­csit-e avagy nagy alakút adjon Kék inges FDJ, s fiatalok állják körül a drezdai műszaki egyete­men tanuló Káli Sándort, be­szélgetnek, érdeklődnek, a Loco- motiv GT-t keresik. Mert szere­pel a programban az ő fellépé­sük is. A földszinti terem üvegvit­rinjeiben kerámiák, gyöngyök, Jancsi-kancsók, fafaragások, a falakon szőttesek — a VIT-pá- lyamunkák győztesei. Az egyik sarokban a teljes falfelületet el­foglaló fotókiállítás: a barátság, a béke, a szolidaritás és a közös munka jegyében készített felvé­telek bemutatója. A kényelmes fotelek állandóan foglaltak, so­kan olvassák a Magyar Ifjúságot. Az emeletről gyakran özönle­nek beszélgetők, gesztikuláló csoportok. Ilyenkor van vége a „Fórum”-nak. Változatos prog­ramjára rengeteg a jelentkező, hamar megtelik a tárgyalóterem. Magyarország mindennapjairól, gazdasági, kulturális életéről, a diákokról munkás- és paraszt­fiatalokról, leányokról, asszo­nyokról szólnak az előadások. Angolul, franciául, oroszul, ne- metü adják a tájékoztatást a magyar delegáció tagjai. S utá­na következnek a kérdések, a hosszú viták. S amíg a tárgyaló­teremben tart a beszélgetés, a következő nap programját szer­vezi Bodó Károly, a Fórum ve­zetője. Közben az első emeleti szín­házterem vetítővásznán rendsze­resen feltűnnek a magyar tájak, emberek, szokások. Komolyan és szórakoztatva folyik a munka kora reggeltől késő estig, perc­nyi megállás nélkül. Naponta át­lagban négy állandó rendezvény­nek ad otthont a ház. Itt tart­ják a baráti találkozókat is:ösz- szesen tizenötöt. A magyar dele­gáció látja vendégül a más or­szágbelieket: ciprusiakat, bolgá­rokat, arabokat, franciákat, la­tin-amerikaiakat, lengyeleket, kubaiakat, finneket és osztrá­kokat. A küldöttek fogadására sorfalat állnak az egyenruhába öltözött magyar delegációtagok: tapsolva, énekelve kezdődik _a látogatás, s minden egyes alka­lommal átnyújtják a vendégek­nek az ajándékokat. Sok kedves színfoltja van ezeknek a beszél­getéseknek. A vietnami delegá­ció fogadásakor történt, hogy a kiskunhalasi küldött, Mester Ka­talin hirtelen előkapott egy kis füzetet, s az egy tollal együtt kézről kézre járt: a vendégejt sorra beírták a nevüket. Az erkélyen, a ház körül áll­dogáló, beszélgető fiatalok egész nap hallgatnák a magyar tánc­zenét. A hangszórókból így nem­csak a ház programját ismertető sok nyelven elhangzó tájékozta­tók hallatszanak, hanem az is­mert, kedvelt magyar együtte­sek és szólisták számai is. Óriá­si sikere volt az NDK-ban tar­tózkodó két magyar beal-együt- tesnek. A felhangzó füttyök nem a nemtetszést, hanem a sikert jelentették. Bergendiéket az első alkalommal ötezren hallgatták, másodszorra már vagy tizenöt­ezren jöttek el. Legalább eny- nyien tapsolták a Locomotiv GT-nek is. Előadásukat még az eső is alig tudta megzavarni. A hallgatók kitartóan követelték a folytatást. Esténként a művészeké a szín­pad. A Pécsi Balett itt tartotta kamaraestjét, a művészeti dele­gáció tagjai két alkalommal ad­tak műsort. Hofi Géza humora nagy derültséget váltott ki, akárcsak idehaza, ott is óriási tapsot kapott. Egyik előadásá­nak részvevői az NDK-ban dol­gozó magyar fiatalok voltak, ók azok a névtelenek, akikről nem szólnak külön híradások, beszá­molók, mégis nagy szerepük van a sikerekben. Hihetetlen, mek­kora munkát végeztek a feszti­vált megelőzően és a találkozó kilenc napja alatt, ötszázezer márkát gyűjtöttek össze a VIT költségeire, fotósaik végigkísér­ték a magyar delegáció minden megmozdulását, szinte emberfe­letti telejsítményt nyújtva. Har- mincketten tolmácskodtak, spa­nyolul, angolul, németül, lengye­lül, oroszul, franciául. És ami­kor késő éjszaka befejeződött a műsor a Magyar Kultúra Házá­ban, előkerültek a takarítóesz­közök, s másnap reggelre újra ragyogott az épület a tisztaság­tól. Napközben a baráti talál­kozók befejeztével újra .csak az NDK-ban dolgozó magyar fiata­lok, az ottani KISZ-szervezetek tagjai segítettek mosogatni, tö- rölgetni, újra teríteni az aszta­lokat. Fáradságot nem ismerve dolgoztak egész idő alatt, végez­ték a nem éppen látványos, de annál hasznosabb munkát. A ház elől indult naponta út­jára egy kis kék mikrobusz. Be­járták vele egész Berlint. A for­galmasabb helyeken megállva vetítették a magyar rajzfilme­ket, rövidfilmeket. Felcsendült az „Amikor én még kis srác voltam”, megjelent Gusztáv, és a többi, számunkra már jól is­mert rajzfigura. Berlinben is tetszett. Este, amikor a Ma­gyar Kultúra Házánál befejez­ték a körutat, és félórás vetítés után becsukták a kis busz hátsó ajtaját — csalódottan mentek el a fiatalok. De másnap sokan visszatértek. Dénes Éva

Next

/
Thumbnails
Contents