Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 28. Mindenki egyért egy mindenkiért Köszönet a becsületes megtalálónak Augusztus 6-án reggel Kecskeméten, a Nagykőrösi utcában levő sütőipari szaküzletben vásároltam. Miközben az árukiadásra vártam, elveszítettem a pénztárcámat, amelyben több mint 1300 forint, valamint egy névre szóló kerékpárigazolvány volt. A történteket csak a kereskedelmi egységből való távozás után vettem észre, s bár oda azonnal visszasiettem, az eladók nem tudtak segítségemre lenni, mondván, hogy a megtaláló nem jelentkezett még. Mivel az előző havi fizetésem kétharmadáról volt szó, bizony nagyon elkeseredtem. Tájékoztattam az esetről ismerőseimet is, akik — főleg a saját tapasztalataikra hivatkozván — keKegyelettiprók Ha nem látnám, el sem hinném, hogy milyen felháborító dolgok történnek Kecskeméten, a leninvárosi temetőben. Ott, ahol az örök nyugalmat idéző csendnek kellene honolnia, ahol a holtak iránti tiszteletadásnak általános gyakorlattá kellene válnia, ott manapság harsány üvöltés remegteti meg a levegőt. Idős, nyugdíjas ember lévén, sokszor felkeresem az egykori ismerősök, barátok, valamint a hozzátartozók sírjait, s ilyenkor vagyok kénytelen tapasztalni, hogy a tizenéves fiatalok — köztük az általános iskolások — valóságos csatatérré változtatják a környéket. Nemegyszer kitépik a sírkövek mentén elültetett virágokat, csúzliznak, szemetelnek, futballoznak, sőt kerékpárvésbé biztattak, hogy viszontlátom a pénzemet. Néhány nap múltán azonban kellemes meglepetésben volt részem. Korábbi albérleti lakásomon — ez a cím volt feljegyezve az említett igazolványon — kopogtatott. egy idős ember, Papp János tiszabögi lakos és közölte a házigazdával, hogy a talált pénztárcát szeretné átadni tulajdonosának. Rövidesen felkeresett engem is a bácsi, akitől hiánytalanul megkaptam a szóban forgó összeget, valamint ' a tárcában levő egyéb iratot. Becsületességét, példamutató cselekedetét ezúton köszönöm meg. Páhi Sándor Kecskemét, Kertészeti Főiskolai Kar versenyt is lebonyolítanak. Vannak aztán olyan ifjoncok is, akiknek feltett, szándékuk, hogy bejussanak a kripták belsejébe. Ennek érdekében olykor feszítővassal, kalapáccsal a kézben jelennek meg a helyszínen. Dicstelen próbálkozásaik nyomai jól láthatók. Én már többször rendre utasítottam néhányukat — mások is megtették ezt —, de csupán arrébb kódorogtak, s folytatták, amit elkezdtek. Nagyon érdekelne, vajon az érintett szülők tudják-e, mit csinálnak gyermekeik szabad idejükben? Aztán kíváncsi vagyok, hogy a közöltekről mi a véleménye a kecskeméti temetőgondnokságnak? Szabó József Kecskemét Munkadíj munka nélkül? Kétéves kisfiam a napokban felfedezte a konyhánkban levő lengyel gyártmányú gáztűzhelyet, s hozzálátott a gázcsap gombjainak csavargatásához. Ebbéli tevékenységében igen szorgalmasnak bizonyult, s már- már aggódtam, hogy a szokatlan „megterhelés” következtében egyszer csak felmondja a szolgálatot a kis szerkezet. Akkor el is határoztam, hogy beszerzek pár darab tartalékalkatrészt. Baja valamennyi műszaki szaküzletét végigjártam, de mindenütt azt válaszolták: sajnos, nincs ilyen apró áru. Eljutottam a DÉGÁZ városi kirendeltségéhez is, ahol megvolt ugyan a keresett csavarógomb, mégsem- kaphattam Tneg, mert* aznap házon kívül tartózkodott az a személy, akinek joga ván utáll vánvoznia a raktárból az árukiadást. Azt ígérték viszont az ottani alkalmazottak, hogy az alkatrészt sürgősen eljuttatják a lakásomra. Minden úgy történt, s pár napon belül már birtokomban volt a két tartalékgomb, meg a számlája is. Ez utóbbi 40 Ft munkadíjat is tartalmazott. Hogyan — kaptam fel a fejem —, javítás nélkül is felszámolják a javítási költséget9 Másnap reklamáltam a kirendeltségen, ahol felvilágosítottak: mivel áruértékesítéssel nem foglalkoznak, márpedig az én esetemben ez történt, így e megbízás teljesítésénél is fel kell számítaniuk a munkadíjat. Végül egy baráti tanáccsal szolgáltak: az említett és az ahhoz hasonló alkatrészeket máskor a szekszárdi műszaki szaküzletben próbáljam beszerezni, amelynek kitűnő az áruellátása. A történtek után két kérdésem van: 1. Milyen jogon számláz munkadíjat egy szolgáltató vállalat akkor, ha ,npm véggz munkát? 2. Az illetékes kereskedelmi szervek miért nem ‘gondoskodnak arról, hogy a forgalomban levő háztartási berendezésekhez szükséges alkatrészekből zavartalan legyen a megyei áruellátás? Görcs Tibor Vaskút Damjanich u. 98. A kalauznő levele Augusztus 4-én reggel autóbusszal utaztam Kunszállásról Kecskemétre. Egy darab papír húszast adtam a kalauznőnek, aki átnyújtotta nekem a 7 [&- rint 30 fillér értékű jegyet, majd közölte: jó lenne, ha aprópénzzel fizetnék, máskülönben nem tud visszaadni. Csupán 30 fillérem volt, így azt is odaadtam, mire visszakaptam 3 forintot. Már a leszálláshoz készülődtem, amikor udvariasan figyelmeztettem a hölgyet, hogy még adós 10 forinttal. Erre azt felelte, utazzam a végállomásig, ott majd kiegyenlíti tartozását. Tekintettel arra, hogy sürgős intéznivalóm volt, így nem fogadhattam el invitálását, s a belváros egyik megállójában leléptem az autóbuszról. A történteket követő negyedik napon levelet kézbesített számomra a • posta. A borítékban 10 forintot találtam és egy nyugtát, amely — nem kis meglepetésemre — kioktató üzenetet tartalmazott, hogy máskor csak aprópénzzel a zsebembe szálljak fel a buszra. A néhány soros szövegben — amelyet csak a szóban forgó kalauznő írhatott — szinte hemzsegtek a helyesírási hibák, valamint a becsületsértés tényét is kimerítő durva megjegyzések. Tisztelettel kérem a Volán 9-es számú Vállalat vezetőit, vizsgálják ki ezt a felháborító esetet, részesítsenek engem erkölcsi elégtételben, s intézkedjenek annak érdekében, hogy hasonló esetekre ne kerüljön sor a jövőben! Tarjányi József Kunszállás Bem József u. 15. Szerkesztői üzenetek Balázs Imre, Kiskunfélegyháza: A helyi hatóságok és az érintett társadalmi szervek széles körű vitájának eredményeként készült el Kiskunfélegyháza köz- tisztaságával foglalkozó rendelet- tervezet, amelyet a tavaly __ november 15-én tartott ülésén ha- gyot jóvá a városi tanács. E rendelet 19. paragrafusa rögzíti az állattartással kapcsolatos előírásokat. A városközpont rekonstrukciós tervével, valamint a település állattenyésztési hagyományaival összhangban álló szabályzat egyértelműen meghatározza, hol tilos az állattartás, illetve, hogy mely utcákban, utcaszakaszokban, városrészekben és milyen feltételek közepette engedélyezett e lakossági tevékenység. Például a Némedi Varga Sándor utcában — ahol ön lakik — az 1—18. szám alatti házaknál egyáltalán nem lehet számos állatot tenyészteni, és családonként mindössze évi 2 darab hízósertés tartható. Az utca további részén lakókra már nem terjed ki ez az intézkedés. Es még egy fontos tudnivaló ez ügyben: ha a város lakói közül bárki x több állatot tart a megengedettnél, s ezáltal veszélyezteti környezetének egészségügyi helyeztét, vagy esztétikai rendjét, úgy — akár hatósági, akár egyéni feljelentés alapján —szabálysértési eljárás indítható ellene és szankcionális intézkedésekkel kötelezhető a vonatkozó tanácsi rendelet maradéktalan betartására. Kariné, Laki telek: A családjogi törvény érteimében az elr vált feleség, illetve férj részére — indokolt esetben — tartásdíjra való jogosultságot állápíthat meg a bíróság. E jogosultság megszűnik akkor, ha az érintett személy újabb házasságot köt, vagy magatartása miatt érdemtelenné válik e „jövedelemre'*. A vagyoni helyzetben bekövetkezett kedvező változás szintén előidézheti a tartásdíj megvonását. Ez utóbbi intézkedésre viszont nem feltétlenül kerül sor, ha a tartásdíjra jogosult házasságon kívüli életközösséget létesít. „Kórházi dolgozók” jeligére, Kecskemét: Köszönjük a közérdekű bejelentést, amelyben foglaltak megfeleltek a valóságnak. Az ügyben vizsgálatot tartott a megyei vendéglátó vállalat, és intézkedése nyomán oly módon rendezték át a megyei kórház büféjének eladóterét, hogy az ottani mérleg használatát, annak pontosságát ezentúl a vendégek is ellenőrizhetik. összeállította: Velkei Árpád A tiszakécskei REMIX-gyárban abban a műhelyben, ahol a papírkondenzátorok készülnek, halk járású gépek mellett ügyes asszonyok és lányok végzik a kevés mozdulatot, ám annál több pontosságot igénylő munkát. A kis tekercsek innen az export-impregnáló műhelybe kerülnek, ahol a Lenin nevét viselő szocialista brigád dolgozik. Az üzem program szerint teljesítette az első félévi tervét A kondenzátorgyártásban a selejtet sikerült 0,5 százalék alá szorítani. Ebben is nagy szerepe van annak, hogy az említett kollektíva és a papírkondenzátorokat készítők rendszeresen kicserélik termelési tapasztalataikat. Az üzem legismertebb brigádja a félkész kondenzátorok papírrészét epoxival itatja át, hogy szárítás után tökéletesen szigeteljen. Nyáron 40 Celsius-fokos hőségben dolgoznak. A körben guggoló szárítókemencék, vákuumüstök ontják magukból a forróságot. Néhány tartályban az akácmézre emlékeztető epoxi áll. A műszakban levő dolgozók éppen vákuumszárítás alá helyezik a már előszárított kondenzátorokat. Mostanában a megbecsüléssel járó jó munkán, a vállalások pontos teljesítésén túl más is öregbítheti ennek az együttesnek a jó hírét. — Közös üggvé tettük, hogy Bagi Gyula brigádtársunk még az idén beköltözhessen az épülő új lakásába. Megegyeztünk abban is, hogy ezután kölcsönösen támogatjuk egymást a nagyobb erőt kívánó gondok megoldásában. Gyuszi egy régi. düledező nádtetős épületben lakott négytagú családjával. Annak a helyén épül most az összkomfortos családi ház. Eddig a betonalap készítésében és a falak felhúzásában segítettünk a legtöbbet — tájékoztat Vonák Mihály csoportvezető-helyettes. — Műszak előtt vagy után, szabad napon, ki mikor tudott, akkor segített. A strand, vagy a presszó helyett most én is inkább az építkezéshez siettem, örülök neki, hogy a barátomnak hamarabb lesz tágas szép lakása, és hogy hozzájárulhattam ehhez — fűzi tovább a szót Kiss József. — A velünk ledolgozott egy év alatt Gyula beilleszkedett a csoportba. Szereti és jól meg is tanulta ezt a munkát. Szerény, mindig segítőkész! társ — így jellemzi az épp szabadnapos „főszereplőt” Kasza Sándor, akivel együtt vezetik a brigádnaplót. A sátortető csúcsáról már lekerült az építők diadalát hirdető bokrétás zöld ág. Fedél alatt van Bagiék új otthona. Az udvaron hosszú gumicső kígyózik a kúttól az épületbe. A „gazda” ott serénykedik. Amint beszél, a mellettünk magasodó falakra pillant: — Nem lehet forintban meghatározni azt hogy mennyit jelentett nekem a fiúk támogatása. Kispénzű ember vagyok. így számomra a megtakarítás is igen jelentős. De többet kaptam a pénznél. Nem tudnám ezt a közösséget otthagyni, ősszel beköltözhetünk. Ha jönni kellett, hívás nélkül megjelentek. Természetesen én sem felejtem el a jelmondatunkat: „Mindenki egyért — egy mindenkiért!”. A. Tóth - Sándor l A „Lenin” szocialista brigád Bagi Gyula épülő házánál segitkezik. • Vonák Mihály és Kiss József az üzemben vákuumszárítás alá helyezik a kondenzátorokat. (Foto: Szabó Ferenc) a gyáregységben Pártmunka i Az iparban végbement koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek pártszerveztei az elmúlt években ielentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagy- vállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását. a munkaverseny ki- szélesedését is. ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás. a munkakörülmények javítását. Többirányú politikai munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó, többsége évről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékoyságát azonban .még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni, amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természetesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. Sajátos feladatokkal jár, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításában a pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában, így a tervjavaslatok kialakításában is. A pártszervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés sokrétű, bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelnünk, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazdasági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazdasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartását. Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagyvállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a párt- szervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan „önállósdival” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági vezetést, hogy jól éljen a meglevő önállósággal . Tudatosítani kell, hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes feilődésre, amelyik saját erőforrásait maximálisan kihasználva kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó minőségű termékek szállításával elégítik ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra, hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érkekeit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva -érdekeivel is szemben állnak. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kel) venni, hogy e kapcsolatok mögött a termelésen túl emberi viszonyok is vannak. Azok a párt- szervezetek iárnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati központok és a gyáregységek között viták adódnak. . a többi között ai bérszínvonalban meglevő különbségekről. a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról. a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájékozottaknak kell lenniük a nagy- vállalat gazdasági helyzetéről, termelési mutatóinak alakulásáról, a távlati feilesztési célkitűzésekről a bér- és iövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottságáról. Helvteleriül jár el az a pártszervezet, amelv véleményeltérések esetén, a valódi ösz- szefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni. A pártszervezetnek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szakszervezeti tanácsba választott helvi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének időszakában ! Még viszonylag kevés gyáregységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásban rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző párt- szerv, a vállalati központ párt- szervezete .számára biztosít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javaslattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi-összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. Merbler Károly az MSZMP KB munkatársa Az illetékesek demokráciája Demokráciát akarni ott, ahol egyszemélyi felelősség van — ez, első gondolatra, feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem,, rend, pontosság és utasítás. A termelés folyamata egyben az utasítások végtelen sorának hiánytalan teljesítése Is. Nem is lehet másképp korszerű nagyüzemi munka és valódi üzemi demokrácia sem. Sőt az igazi demokráciához kell csak igazán a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegyelemnek ellentmond — az az anarchia. Tehát az üzemi demokrácia — fegyelmezett demokrácia: vagyis a megfelelő időben és a megfelelő helyen megnyilvánuló joga, , de kötelessége is — beosztottaknak. vezetőknek egyaránt. Egyszerűsítve: döntések előtti véleménycsere a munkaértekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti gyűléseken, a brigádértekezlcteken. Döntés után megszűnik a vita. de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita. a munkát, a cselekvést ritkán helyettesíti. Az üzemi demokrácia egyben az illetékesek demokráciája is. Ez alatt az értendő, hogy teszem azt. a lakatos nem igyekszik beleszólni egy-egy gyár kereskedelempolitikájába, a kereskedelmi igaz :atót más belátásra hírni — ez mindenekelőtt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, előadóinak. piackutatóinak dolga. A lakatos a karbantartás rendszerébe, az anyagellátás módjába, a gépek cseréjébe, a bérezés rendszerébe szólhat a saját műhelyében, mert ehhez van naprakész tájékozottsága, ebben gyűlt ösz- sze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben —* a műhelyben szerzett tapasztalatok alapján — már az egész gyárra érvényes javaslatai is lehetnek, ezekben a témákban, inért ebben Illetékes... Ha az illetékesek demokráciájának tekintjük az üzemi demokráciát, akkor á sokat emleget ét i információáramlás is könnyebben megszervezhető. Ügy látszik többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szükséges információkat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az információáramlást. adjunk közérthető. pontos tájékoztatást az embereknek. Ha viszont az illetékesek demokráciáját akarjuk megszervezni — tehát a kereskedelmi osztály dolgozói a kereskedelmi osztályon élhetnek demokratikus jogaikkal. a lakatosok pedig a tmk-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondolom, hogy például a tmk-műhely dolgát érintő információk döntő többségével a tmk- műhely munkásai rendelkeznek. Sőt olyan információknak is birtokában vannak. amelyekről az igazgatóság esetleg műn is álmodik. Ezeket az információkat már csak kiegészíteni kell — egy-ket jól megválasztott ténnyel, adattal, „hozzákapcsolni” a gyárhoz a tmk-t. s máris tájékozott és illetékes emberek ülhetnek le eszmét cserélni az értekezleten. Az információval kapcsolatban még azért Is érdekes az illetékesség, mert az emberek többnyire a saját világukról hallanak /szívesen. az azt érintő tényekre figyelnek oda. Azzal tudnak mit kezdeni. A munkahelyeken sokszor felvetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele9 A fentiek alapján a válasz egyszerű: mindenbe — ami rám tartozik, s amihez értek. Ez a lényege az illetékesek demokráciájának: a helyi illetékesség, párosulva a tulajdonosi illetékességgel. Mert a munka- vállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is. s mint ilyennek egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. De a dolgok menetét javítani kell. nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illetékességet Is hangsúlyozni, amely tehát azonos a hozzáértéssel és a helyi lehetőségek pontos ismeretével. G. F.
