Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 28. Mindenki egyért egy mindenkiért Köszönet a becsületes megtalálónak Augusztus 6-án reggel Kecs­keméten, a Nagykőrösi utcában levő sütőipari szaküzletben vá­sároltam. Miközben az áruki­adásra vártam, elveszítettem a pénztárcámat, amelyben több mint 1300 forint, valamint egy névre szóló kerékpárigazolvány volt. A történteket csak a keres­kedelmi egységből való távozás után vettem észre, s bár oda azonnal visszasiettem, az eladók nem tudtak segítségemre lenni, mondván, hogy a megtaláló nem jelentkezett még. Mivel az előző havi fizetésem kétharmadáról volt szó, bizony nagyon elkeseredtem. Tájékoz­tattam az esetről ismerőseimet is, akik — főleg a saját tapasz­talataikra hivatkozván — ke­Kegyelettiprók Ha nem látnám, el sem hin­ném, hogy milyen felháborító dolgok történnek Kecskeméten, a leninvárosi temetőben. Ott, ahol az örök nyugalmat idéző csendnek kellene honolnia, ahol a holtak iránti tiszteletadásnak általános gyakorlattá kellene vál­nia, ott manapság harsány üvöl­tés remegteti meg a levegőt. Idős, nyugdíjas ember lévén, sokszor felkeresem az egykori ismerősök, barátok, valamint a hozzátartozók sírjait, s ilyenkor vagyok kénytelen tapasztalni, hogy a tizenéves fiatalok — köz­tük az általános iskolások — valóságos csatatérré változtatják a környéket. Nemegyszer kité­pik a sírkövek mentén elültetett virágokat, csúzliznak, szemetel­nek, futballoznak, sőt kerékpár­vésbé biztattak, hogy viszontlá­tom a pénzemet. Néhány nap múltán azonban kellemes meg­lepetésben volt részem. Korábbi albérleti lakásomon — ez a cím volt feljegyezve az említett igazolványon — kopog­tatott. egy idős ember, Papp Já­nos tiszabögi lakos és közölte a házigazdával, hogy a talált pénz­tárcát szeretné átadni tulajdo­nosának. Rövidesen felkeresett engem is a bácsi, akitől hiányta­lanul megkaptam a szóban for­gó összeget, valamint ' a tárcá­ban levő egyéb iratot. Becsüle­tességét, példamutató cselekede­tét ezúton köszönöm meg. Páhi Sándor Kecskemét, Kertészeti Főiskolai Kar versenyt is lebonyolítanak. Van­nak aztán olyan ifjoncok is, akiknek feltett, szándékuk, hogy bejussanak a kripták belsejébe. Ennek érdekében olykor feszítő­vassal, kalapáccsal a kézben je­lennek meg a helyszínen. Dics­telen próbálkozásaik nyomai jól láthatók. Én már többször rendre utasí­tottam néhányukat — mások is megtették ezt —, de csupán ar­rébb kódorogtak, s folytatták, amit elkezdtek. Nagyon érdekel­ne, vajon az érintett szülők tud­ják-e, mit csinálnak gyermekeik szabad idejükben? Aztán kíván­csi vagyok, hogy a közöltekről mi a véleménye a kecskeméti temetőgondnokságnak? Szabó József Kecskemét Munkadíj munka nélkül? Kétéves kisfiam a napokban felfedezte a konyhánkban levő lengyel gyártmányú gáztűzhe­lyet, s hozzálátott a gázcsap gombjainak csavargatásához. Ebbéli tevékenységében igen szorgalmasnak bizonyult, s már- már aggódtam, hogy a szokat­lan „megterhelés” következtében egyszer csak felmondja a szol­gálatot a kis szerkezet. Akkor el is határoztam, hogy beszerzek pár darab tartalékalkatrészt. Baja valamennyi műszaki szaküzletét végigjártam, de min­denütt azt válaszolták: sajnos, nincs ilyen apró áru. Eljutot­tam a DÉGÁZ városi kirendelt­ségéhez is, ahol megvolt ugyan a keresett csavarógomb, még­sem- kaphattam Tneg, mert* az­nap házon kívül tartózkodott az a személy, akinek joga ván utáll vánvoznia a raktárból az áru­kiadást. Azt ígérték viszont az ottani alkalmazottak, hogy az alkatrészt sürgősen eljuttatják a lakásomra. Minden úgy történt, s pár napon belül már birto­komban volt a két tartalékgomb, meg a számlája is. Ez utóbbi 40 Ft munkadíjat is tartalma­zott. Hogyan — kaptam fel a fejem —, javítás nélkül is fel­számolják a javítási költséget9 Másnap reklamáltam a kiren­deltségen, ahol felvilágosítottak: mivel áruértékesítéssel nem fog­lalkoznak, márpedig az én ese­temben ez történt, így e megbí­zás teljesítésénél is fel kell szá­mítaniuk a munkadíjat. Végül egy baráti tanáccsal szolgáltak: az említett és az ahhoz hasonló alkatrészeket máskor a szek­szárdi műszaki szaküzletben pró­báljam beszerezni, amelynek ki­tűnő az áruellátása. A történtek után két kérdésem van: 1. Milyen jogon számláz munkadíjat egy szolgáltató vál­lalat akkor, ha ,npm véggz mun­kát? 2. Az illetékes kereskedel­mi szervek miért nem ‘gondos­kodnak arról, hogy a forgalom­ban levő háztartási berendezé­sekhez szükséges alkatrészekből zavartalan legyen a megyei áru­ellátás? Görcs Tibor Vaskút Damjanich u. 98. A kalauznő levele Augusztus 4-én reggel autó­busszal utaztam Kunszállásról Kecskemétre. Egy darab papír húszast adtam a kalauznőnek, aki átnyújtotta nekem a 7 [&- rint 30 fillér értékű jegyet, majd közölte: jó lenne, ha aprópénz­zel fizetnék, máskülönben nem tud visszaadni. Csupán 30 fillé­rem volt, így azt is odaadtam, mire visszakaptam 3 forintot. Már a leszálláshoz készülődtem, amikor udvariasan figyelmeztet­tem a hölgyet, hogy még adós 10 forinttal. Erre azt felelte, utazzam a végállomásig, ott majd kiegyenlíti tartozását. Te­kintettel arra, hogy sürgős in­téznivalóm volt, így nem fogad­hattam el invitálását, s a bel­város egyik megállójában lelép­tem az autóbuszról. A történteket követő negyedik napon levelet kézbesített szá­momra a • posta. A borítékban 10 forintot találtam és egy nyugtát, amely — nem kis meg­lepetésemre — kioktató üzene­tet tartalmazott, hogy máskor csak aprópénzzel a zsebembe szálljak fel a buszra. A néhány soros szövegben — amelyet csak a szóban forgó kalauznő írha­tott — szinte hemzsegtek a he­lyesírási hibák, valamint a be­csületsértés tényét is kimerítő durva megjegyzések. Tisztelettel kérem a Volán 9-es számú Vállalat vezetőit, vizsgálják ki ezt a felháborító esetet, részesítsenek engem er­kölcsi elégtételben, s intézkedje­nek annak érdekében, hogy ha­sonló esetekre ne kerüljön sor a jövőben! Tarjányi József Kunszállás Bem József u. 15. Szerkesztői üzenetek Balázs Imre, Kiskunfélegyhá­za: A helyi hatóságok és az érin­tett társadalmi szervek széles körű vitájának eredményeként készült el Kiskunfélegyháza köz- tisztaságával foglalkozó rendelet- tervezet, amelyet a tavaly __ no­vember 15-én tartott ülésén ha- gyot jóvá a városi tanács. E ren­delet 19. paragrafusa rögzíti az állattartással kapcsolatos előírá­sokat. A városközpont rekonst­rukciós tervével, valamint a te­lepülés állattenyésztési hagyo­mányaival összhangban álló sza­bályzat egyértelműen meghatá­rozza, hol tilos az állattartás, il­letve, hogy mely utcákban, ut­caszakaszokban, városrészekben és milyen feltételek közepette engedélyezett e lakossági tevé­kenység. Például a Némedi Var­ga Sándor utcában — ahol ön lakik — az 1—18. szám alatti házaknál egyáltalán nem lehet számos állatot tenyészteni, és csa­ládonként mindössze évi 2 da­rab hízósertés tartható. Az utca további részén lakókra már nem terjed ki ez az intézkedés. Es még egy fontos tudnivaló ez ügyben: ha a város lakói közül bárki x több állatot tart a meg­engedettnél, s ezáltal veszélyez­teti környezetének egészségügyi helyeztét, vagy esztétikai rend­jét, úgy — akár hatósági, akár egyéni feljelentés alapján —sza­bálysértési eljárás indítható el­lene és szankcionális intézkedé­sekkel kötelezhető a vonatkozó tanácsi rendelet maradéktalan betartására. Kariné, Laki telek: A család­jogi törvény érteimében az elr vált feleség, illetve férj részére — indokolt esetben — tartásdíj­ra való jogosultságot állápíthat meg a bíróság. E jogosultság megszűnik akkor, ha az érintett személy újabb házasságot köt, vagy magatartása miatt érdem­telenné válik e „jövedelemre'*. A vagyoni helyzetben bekövet­kezett kedvező változás szintén előidézheti a tartásdíj megvoná­sát. Ez utóbbi intézkedésre vi­szont nem feltétlenül kerül sor, ha a tartásdíjra jogosult házas­ságon kívüli életközösséget lé­tesít. „Kórházi dolgozók” jeligére, Kecskemét: Köszönjük a köz­érdekű bejelentést, amelyben foglaltak megfeleltek a valóság­nak. Az ügyben vizsgálatot tar­tott a megyei vendéglátó válla­lat, és intézkedése nyomán oly módon rendezték át a megyei kórház büféjének eladóterét, hogy az ottani mérleg használa­tát, annak pontosságát ezentúl a vendégek is ellenőrizhetik. összeállította: Velkei Árpád A tiszakécskei REMIX-gyárban abban a műhelyben, ahol a papírkondenzátorok készülnek, halk járású gépek mellett ügyes asszonyok és lányok végzik a kevés mozdulatot, ám an­nál több pontosságot igénylő munkát. A kis tekercsek innen az export-impregnáló műhelybe kerülnek, ahol a Lenin nevét viselő szocialista brigád dolgozik. Az üzem program szerint teljesítette az első félévi tervét A kondenzátorgyártásban a selejtet sikerült 0,5 százalék alá szorítani. Ebben is nagy szerepe van annak, hogy az említett kollektíva és a papírkondenzátorokat készítők rendszeresen kicserélik termelési tapasztalataikat. Az üzem legismertebb brigád­ja a félkész kondenzátorok pa­pírrészét epoxival itatja át, hogy szárítás után tökéletesen szige­teljen. Nyáron 40 Celsius-fokos hőségben dolgoznak. A körben guggoló szárítókemencék, vá­kuumüstök ontják magukból a forróságot. Néhány tartályban az akácmézre emlékeztető epoxi áll. A műszakban levő dolgozók ép­pen vákuumszárítás alá helyezik a már előszárított kondenzátoro­kat. Mostanában a megbecsülés­sel járó jó munkán, a vállalások pontos teljesítésén túl más is öregbítheti ennek az együttesnek a jó hírét. — Közös üggvé tettük, hogy Bagi Gyula brigádtársunk még az idén beköltözhessen az épülő új lakásába. Megegyeztünk abban is, hogy ezután kölcsönösen támo­gatjuk egymást a nagyobb erőt kívánó gondok megoldásában. Gyuszi egy régi. düledező nádte­tős épületben lakott négytagú családjával. Annak a helyén épül most az összkomfortos családi ház. Eddig a betonalap készítésé­ben és a falak felhúzásában segí­tettünk a legtöbbet — tájékoztat Vonák Mihály csoportvezető-he­lyettes. — Műszak előtt vagy után, szabad napon, ki mikor tudott, akkor segített. A strand, vagy a presszó helyett most én is inkább az építkezéshez siettem, örülök neki, hogy a barátomnak hama­rabb lesz tágas szép lakása, és hogy hozzájárulhattam ehhez — fűzi tovább a szót Kiss József. — A velünk ledolgozott egy év alatt Gyula beilleszkedett a cso­portba. Szereti és jól meg is ta­nulta ezt a munkát. Szerény, mindig segítőkész! társ — így jel­lemzi az épp szabadnapos „fősze­replőt” Kasza Sándor, akivel együtt vezetik a brigádnaplót. A sátortető csúcsáról már leke­rült az építők diadalát hirdető bokrétás zöld ág. Fedél alatt van Bagiék új otthona. Az udvaron hosszú gumicső kígyózik a kúttól az épületbe. A „gazda” ott se­rénykedik. Amint beszél, a mel­lettünk magasodó falakra pillant: — Nem lehet forintban meg­határozni azt hogy mennyit je­lentett nekem a fiúk támogatása. Kispénzű ember vagyok. így szá­momra a megtakarítás is igen je­lentős. De többet kaptam a pénz­nél. Nem tudnám ezt a közössé­get otthagyni, ősszel beköltöz­hetünk. Ha jönni kellett, hívás nélkül megjelentek. Természete­sen én sem felejtem el a jelmon­datunkat: „Mindenki egyért — egy mindenkiért!”. A. Tóth - Sándor l A „Lenin” szocialista brigád Bagi Gyula épülő házánál segitkezik. • Vonák Mihály és Kiss József az üzemben vá­kuumszárítás alá helyezik a kondenzátorokat. (Foto: Szabó Ferenc) a gyáregységben Pártmunka i Az iparban végbement koncentrációs folyamat eredménye­ként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos ipar­ágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tar­tozik. Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. A központokhoz tartozó gyár­egységek pártszerveztei az el­múlt években ielentős munkát végeztek. Politikai tevékenysé­gükkel elősegítették a gyáregy­ségek beilleszkedését a nagy- vállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda ki­alakulását. a munkaverseny ki- szélesedését is. ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdések­ben, szorgalmazzák a szociális ellátás. a munkakörülmények javítását. Többirányú politikai munkájuk nagymértékben hozzá­járult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó, többsége év­ről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési fel­adatát. Munkájuk hatékoyságát azon­ban .még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelőssé­güket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyár­egységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mind­azokkal a jogokkal és kötelezett­ségekkel kell rendelkezni, ame­lyekkel az önálló gazdasági egy­ségekben tevékenykedők! Ugyan­akkor a nagyvállalati szervezet­ből adódó sajátosságok természe­tesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. Sajátos feladatokkal jár, hogy a gyáregységek a vállalati köz­ponttól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt, hogy a döntések kiala­kításában a pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Rész­vételük fontos a jelentős gaz­dasági döntések meghozatalá­ban, így a tervjavaslatok ki­alakításában is. A pártszerveze­teknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés sokrétű, bonyolult mun­kájába, hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban he­lyes ügyelnünk, hogy a tervja­vaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a ve­zetőségi ülésen, hanem taggyűlé­seken és a dolgozókkal közös ta­nácskozásokon is. A pártszerve­zetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazda­sági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazda­sági igényekkel, tükrözze a táv­lati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szer­ződések betartását. Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagyvál­lalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyol­dalú értékesítési, ármanőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elég­szer hangsúlyozni, hogy a párt- szervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan „önállósdival” szemben, ugyan­akkor ösztönözve a gazdasági ve­zetést, hogy jól éljen a meglevő önállósággal . Tudatosítani kell, hogy csak az a gyáregység szá­míthat ütemes feilődésre, ame­lyik saját erőforrásait maximáli­san kihasználva kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettsé­geit jó minőségű termékek szállí­tásával elégítik ki. A pártszer­vezeteknek rá kell mutatniok arra, hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érkekeit sértik, de végső soron a gyáregy­ségben dolgozó kollektíva -érde­keivel is szemben állnak. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcso­latai igen sokrétűek. A pártszer­vezeteknek mindennapi munká­jukban mindig számításba kel) venni, hogy e kapcsolatok mö­gött a termelésen túl emberi vi­szonyok is vannak. Azok a párt- szervezetek iárnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kap­csolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati központok és a gyáregységek között viták adódnak. . a többi között ai bér­színvonalban meglevő különbsé­gekről. a beruházás és a fejlesz­tés, a nyereségrészesedés felosz­tásáról. a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesz­tése kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és ha­sonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a leg­teljesebb objektivitásra kell tö­rekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájéko­zottaknak kell lenniük a nagy- vállalat gazdasági helyzetéről, termelési mutatóinak alakulásá­ról, a távlati feilesztési célkitű­zésekről a bér- és iövedelmi vi­szonyok vállalati szintű alakulá­sáról és a dolgozók szociális ellá­tottságáról. Helvteleriül jár el az a pártszervezet, amelv vélemé­nyeltérések esetén, a valódi ösz- szefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jövedel­mek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával cél­szerű foglalkozni. A pártszerve­zetnek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kor­mányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógi­ával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vál­lalati szakszervezeti tanácsba választott helvi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének idő­szakában ! Még viszonylag kevés gyár­egységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásban rej­lő lehetőségekkel, pedig ez nem­csak a koordinálást végző párt- szerv, a vállalati központ párt- szervezete .számára biztosít jo­gokat. A gyáregységi pártszer­vezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind ja­vasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javaslattevő jo­gával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi-összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. Merbler Károly az MSZMP KB munkatársa Az illetékesek demokráciája Demokráciát akarni ott, ahol egyszemélyi felelősség van — ez, első gondolatra, feloldhatatlan ellentmon­dásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem,, rend, pontosság és utasí­tás. A termelés folyamata egyben az utasítások végte­len sorának hiánytalan tel­jesítése Is. Nem is lehet másképp korszerű nagyüze­mi munka és valódi üze­mi demokrácia sem. Sőt az igazi demokráciához kell csak igazán a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegyelemnek ellent­mond — az az anarchia. Tehát az üzemi demok­rácia — fegyelmezett de­mokrácia: vagyis a megfe­lelő időben és a megfelelő helyen megnyilvánuló joga, , de kötelessége is — beosz­tottaknak. vezetőknek egy­aránt. Egyszerűsítve: dön­tések előtti véleménycsere a munkaértekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti gyűléseken, a brigádértekezlcteken. Döntés után megszűnik a vita. de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita. a munkát, a cselek­vést ritkán helyettesíti. Az üzemi demokrácia egyben az illetékesek de­mokráciája is. Ez alatt az értendő, hogy teszem azt. a lakatos nem igyekszik bele­szólni egy-egy gyár keres­kedelempolitikájába, a ke­reskedelmi igaz :atót más belátásra hírni — ez min­denekelőtt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, elő­adóinak. piackutatóinak dolga. A lakatos a karban­tartás rendszerébe, az anyagellátás módjába, a gé­pek cseréjébe, a bérezés rendszerébe szólhat a sa­ját műhelyében, mert eh­hez van naprakész tájéko­zottsága, ebben gyűlt ösz- sze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben —* a műhelyben szerzett ta­pasztalatok alapján — már az egész gyárra érvényes javaslatai is lehetnek, ezek­ben a témákban, inért eb­ben Illetékes... Ha az illetékesek demok­ráciájának tekintjük az üzemi demokráciát, akkor á sokat emleget ét i infor­mációáramlás is könnyeb­ben megszervezhető. Ügy látszik többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szüksé­ges információkat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az infor­mációáramlást. adjunk köz­érthető. pontos tájékozta­tást az embereknek. Ha vi­szont az illetékesek demok­ráciáját akarjuk megszer­vezni — tehát a kereske­delmi osztály dolgozói a kereskedelmi osztályon él­hetnek demokratikus jo­gaikkal. a lakatosok pedig a tmk-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondolom, hogy például a tmk-műhely dol­gát érintő információk döntő többségével a tmk- műhely munkásai rendel­keznek. Sőt olyan informá­cióknak is birtokában van­nak. amelyekről az igazga­tóság esetleg műn is ál­modik. Ezeket az informá­ciókat már csak kiegészíte­ni kell — egy-ket jól meg­választott ténnyel, adattal, „hozzákapcsolni” a gyár­hoz a tmk-t. s máris tá­jékozott és illetékes embe­rek ülhetnek le eszmét cse­rélni az értekezleten. Az információval kapcso­latban még azért Is érde­kes az illetékesség, mert az emberek többnyire a saját világukról hallanak /szíve­sen. az azt érintő tények­re figyelnek oda. Azzal tudnak mit kezdeni. A munkahelyeken sokszor fel­vetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele9 A fen­tiek alapján a válasz egy­szerű: mindenbe — ami rám tartozik, s amihez ér­tek. Ez a lényege az ille­tékesek demokráciájának: a helyi illetékesség, páro­sulva a tulajdonosi illeté­kességgel. Mert a munka- vállaló a gyárban, a szo­cialista társadalomban — egyben tulajdonos is. s mint ilyennek egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. De a dol­gok menetét javítani kell. nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illeté­kességet Is hangsúlyozni, amely tehát azonos a hoz­záértéssel és a helyi lehe­tőségek pontos ismeretével. G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents