Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

1973. augusztus 28. • PETŐFI NEPE • I A Tiensan kék Kirgíziában, a Tiensan hegyei között, a tenger szintje felett több mint 1600 méter magasan kéklik a keletről nyugati irány­ban csaknem 200 kilométer hosz- szúságban húzódó, 60 kilométer széles Isszik-Kul-tó. A táj szép­sége, az egészséges hegyi levegő, a gyógyvizek és gyógyiszapok, a homokos strandok a pihenő és gyógyulni vágyók ezreit vonzzák. 1972-ben határozat született, hogy az Isszik-Kult üdülőhellyé fej­lesztik. A tervek szerint 15—20 év alatt alakítják ki az üdülő- központot. Ez idő alatt 200 ezer személyt befogadó üdülőket és gyógyüdülőket építenek. Az lsszik-Kul-tó környékének természeti kincseit védetté nyil­vánították. Korlátozták a moto­ros úszó jármüvek közlekedését. A tó partja mentén több mint 600 ezer gyümölcsfát és díszcser­jét ültettek, 6 ezer hektár erdőt telepítettek. Képünkön: a gyönyörű fekvé­sű lsszik-Kul partját hosszú ki­lométereken át üdülők, szanató­riumok, turistaházak szegélyezik. (Foto: APN—KS — I. Dronova felvétele.) A vezetőség, akik... A főnévi vonatkozó névmások­kal még foglalkoznunk kell, sok egyeztetési hiba fordul elő ugyanis írásban és szóban. A nyelvjárásokban, tehát a nép nyelvében az aki nemcsak sze­mélyre, hanem állatokra, sőt élettelen tárgyakra is vonatkozik. „Elszárad az a fű, kit a kasza levág”, „Nincs az a szerelem, aki el nem múlik” — így mondja a népdal. „Aki kutya ugat, nem harap” — ez a közmondásunk is példa lehet rá. Arany Toldijának előhangjában olvassuk ezt az llosvai Selymes Pétertől átvett sort: „És kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.” Népies stílusban nem hibáztathatjuk az aki hasz­nálatát amely helyett. De sajnos, írásban is, beszéd­ben is sokszor helytelenül hasz­náljuk az aki névmást gyűjtő­nevek után (gárda, család, bi­zottság, csoport). Hiába élő sze­mélyek a tagjai a családnak, a bizottságnak, a vezetőségnek, a helyes egyeztetés szerint az ame­lyet kell utánuk használni (pl. a család, amely). Mégis ilyen mondatokat olvashatunk: „A há­rom pedagóguscsalád — aki a nevelőotthonban lakik — novem­berben költözik ide.” „A gyakor­lat végrehajtását az államosított bizottságok végezték, akiknek ne­vét sokszor csak az államosítási jegyzőkönyvek őrizték meg.” Ezekben a mondatokban az akik, akiknek helyett az amely, ame­lyeknek lett volna a helyes, de legalább a számbeli egyeztetés megvan. Olyan esetek is vannak, amikor az egyes számú, de sok egyes személyt jelentő gyűjtőnév után többes számú a vonatkozó név­más. Pl.: „A vezetőség, akik a növényvédelmet megszervezték.” „Van olyan fiatal gárdánk, akik­re joggal büszkék vagyunk.” Az ilyen egyeztetés csak értelmileg helyes, mert hiszen a beszélő, vagy az író tudatában a vezető­ségre, gárdára gondolva több sze­mély jelenik meg. Nyelvészeink szerint ez az egyeztetés pongyo­la, felületes, tehát kerülendő. Van egy másik megoldás is, amikor nyelvtanilag pontosan egyeztetjük a névmást. Pl.: „Van olyan fiatal gárdánk, amelyre büszkék vagyunk (vagy esetleg amelynek tagjaira büszkék va­gyunk).” „A vezetőség, amely a növényvédelmet megszervezte (esetleg amelynek tagjai a nö­vényvédelmet megszervezték).” A névmásnak ez az egyeztetett for­mája nyelvtanilag hibátlan. A pongyola értelmi egyeztetés he­lyett ez a gondos nyelvtani egyeztetés az elfogadhatóbb. Még egy esetre kell utalnunk. Arra, hogy a számjelzős főnév után egyes vagy többes számba kerüljön-e a vonatkozó névmás. Pl.: „Két fiatalemberről kérnek véleményt, akik tisztek szeretné­nek lenni.” „A másik két bri­gádtagot, akik szintén felelősek a késedelemért, nem láttam a közelben.” „Néhány olyan verset olvastam, amelyek mai költé­szetük java terméséhez tartoz­nak.” Mind a három mondatban többes szám van (akik, amelyek). Megfelelő a többes szám, de hasz­nálhatunk egyes számot is (aki, amely). De lássunk még egy mon­datot! „Egy-két gondolatot emlí­tek, amelyek szorosan a tárgyhoz tartoznak.” Ebben a mondatban az egy számnév is szerepel. Használjuk tehát az egyes szá­mot, mert az ilyen esetekben az egy és a többes szám ellentéte nagyon kiütközik. Kiss István ÉBRESZTŐ UTÁN TASSON A Csepel-sziget után mellék­ágával egyesülve szélesen, nyu­godtan hömpölyög a Duna. Állok a parton, nézem a festői tájat. A túloldali fák, bokrok lombte­nyerén méltóságteljesen pipáz­nak a dunaújvárosi gyárkémé­nyek. Néhány kajakos küzd az árral — mint megtudom, bulgár fiatalok, a közeli csárda emeleti szobáiban laknak. Sok hazai és külföldi túrista keresi fel az it­teni 'Strandot. Mögöttem légvo­nalban 3 kilométerre van Tass. Ha itt laknék, nyáron gyakran kijönnék a Dunához. És eszembe se jutna a kánikulában Buda­pestre, Dunaújvárosba, vagy Kun- szentmiklósra utazni, mint sok tassi fiatal teszi. Ügy látszik, ők még nem fedezték fel kincsüket, illetve azt, hogy milyen pompás víziéletet lehetne itt teremteni. Pedig csipkerózsika álmuk után felébredve ez lenne a legjobb frissítő. Ha nem is ugrásszerű a tassi fiatalok körében a társadalmi fejlődés, az kétségtelen, hogy az utóbbi félévben jó eredményeket értek el, elsősorban a közös kul­túrműsorok, klubdélutánok, sport- versenyek rendezésében. Mint azt Devecsai Vera, a KISZ községi alapszervezet titkára hozzánk címzett levelében írta, a lapunk­ban megjelent Ébresztő Tasson című cikk „rázta fel” őket. Hatszáz fiatal él Tasson. . Kö­zülük sokan a budapesti, duna­újvárosi, kunszentmiklósi üze­mekben dolgoznak. Az ingázók naponta 2—3 órát utaznak, este­felé fáradtan érnek haza, vacso­ra után már nemigen keresik fel a művelődési házban működő KISZ-klubot. Ide általában a községben dolgozó KISZ-esek járnak, de az érdekesebb ren­dezvényekre a Petőfi, a Rákóczi és a Lenin Termelőszövetkezet, valamint a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás tassi kiren­deltségének KISZ-esei is elmen­nek. A nyár elején Fehér Klára író—olvasó találkozóján, Szűcs Lajos labdarúgó élménybeszámo­lóján zsúfolásig megtelt a klub. Jelenleg öt szakkör — báb, modellező, asztalitenisz, rádió, lö­vész — működik. A 12 tagú iro­dalmi színpad most egy vidám műsorra készül, amelyet a szü­reti bálon mutatnak majd be. Minden második szombaton 6-tól éjfélig a Krédó beat-zenekar ját­szik a klubban. — Nemrég vendégül láttuk a ceglédi fiatalokat, akikkel tavaly vettük fel a kapcsolatot — ma­gyarázta Devecsai Vera. — Ta­vasszal egy karékpártúrát ren­deztek, s most Dózsa útjain cím­mel élménybeszámolót tartottak. Szeptember elején pedig mi lá­togatjuk meg őket. A kunszent­miklósi KISZ-esek is jó baráta­ink, velük egy ifjúsági tábort építünk a Dunaparton. Ha eljön­nek hozzánk, kihívjuk őket lö­vészversenyre. A tanács és a Rákóczi Termelőszövetkezet 30 ezer forintos beruházással lőpá- lyát épített nekünk, amelyet má­jusban adtak át. Nemrég készült el a tűzoltószertár is, ahol az MHSZ-foglalkozásokat tartjuk. A tavalyi ifjúsági alapból, játéko­kat vásároltunk a KISZ-klubnak. — Szemmel látható az ifjúság szervezeti életének fellendülése, de nagyon sok lehetőséget még nem használtak ki — jegyezte meg Tenke András tanácselnök. — A tízezer forintnyi ifjúsági alapból az idén semmit sem kér­tek a fiatalok. Csónakot, gumi­matracokat, strandfelszerelése­ket, az ifjúsági klubba játéko­kat lehetett volna ebből a pénz­ből vásárolni. De nem kérték, s így sportköri felszerelésekre és az MHSZ-szakkörökre költöttük az alap egy részét. Még most is van 2—3 ezer forint, várjuk az igényeket. De igények — az ifjúsági tör­vény paragrafusaira gondolva, jogai — nemcsak a fiataloknak, hanem a tassi tanácsnak, a köz­ség közéletének is van. Munka­helyeiken, az üzemekben, terme­lőszövetkezetekben jól dolgoznak a tassi fiatalok, a vezetők elége­dettek a munkájukkal. De külön­böző elfoglaltságokra hivatkoz­nak, ha társadalmi munkára hív­ják őket. Pedig sokat tudnának segíteni. Az alapszervezetek kö­zös összefogásával nem is lenne megterhelő egy játszótér kialakí­tása, parkosítás, fásítás. És szé­gyen az itteniekre, hogy a kun­szentmiklósi KISZ-esek készítet­tek játékokat, virágállványokat, térelválasztókat, különböző szem­léltető eszközöket a tassi óvodá­nak és iskolának. Ezt a helyi termelőszövetkezet karbantartó­műhelyében dolgozó ifjúmunká­sok is megtehették volna. • Tóth Imre fiatal hegesztő, aki nem tiltakozna. Keveset törődnek KISZ-es kö­telességeikkel. Réti István, a köz­ségi pártszervezet csúcstikár-he- lyettese szerint ennek az egyik oka az, hogy a fiatalok nem is­merik egymást, az alapszerveze­tek nem tartanak közös progra­mot. Ha egy csúcsvezetőséget vá­lasztanának, amely összehangol­ná a feladatokat, bizonyára sok­kal eredményesebben dolgozná­nak az ifjúkommunisták. Lenin Termelőszövetkezet. Mi- zsei Ferenc párttitkár tájékoztat a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok helyzetéről, munkájáról. Harminc ifjúmunkás dolgozik itt, zömmel traktorosok, lakatosok, hegesztők és állattenyésztők. Ak­tívan, lelkiismeretesen kiveszik részüket a közös munkából. Min­den évben bekapcsolódnak a KISZ járási bizottsága által hir­detett munkaversenybe, s a tsz- területi szövetség által indított betakarítási versenybe. Az utóbbi vetélkedőn tavaly harmadik he­lyezést értek el. Nemrég kom­munista műszakot tartottak, az érte kapott 4 ezer forintból mag­netofont és könyveket veitek. Je­lenleg röplabdapályát alakítanak ki társadalmi munkában. Sokan tanulnak tovább. Töb­ben elvégezték már a hegesztő tanfolyamot, legutóbb ifjú Bog­nár Lajos, Hajdú Lajos és Gaj- dicza Pál kapott oklevelet. Jó eredménnyel végezte el a marxis­ta középiskolát ifjú Bognár La­jos és Kurdi Jánosáé. A KISZ ajánlására nemrég három fiatalt vettek fel a pártszervezetbe. — Ha a három szövetkezetben, s a növényvédő állomáson dolgo­zó fiatalok jobban megismernék egymást, közös feladatokat tűz­nének maguk elé, szerintem még jobb eredményeket tudnának el­érni — jegyezte meg a páttitkár. — Ez kötelességük is lenne, hi­szen mindannyian tassiak, tehát községük érdekéről van szó. — Kunszentmiklósról járok be a tassi szövetkezetbe — mondta Tóth Imre, a Lenin Tsz fiatal he­gesztője. — Ha valaki megkérne arra, hogy vegyek részt társadal­mi munkán, nem tiltakoznák. De eddig senki sem kért meg erre. Nincs aki összefogjon bennünket, erre egy vezetőséget kellene vá­lasztani. Egy évvel ezelőtt vettek fel a pártszervezetbe, ismerem a problémát. A megoldáshoz a község, s a szövetkezet vezetői­nek segítségét kérjük. Réti István megnyugtató'Vá­laszt adott. A községi pártszer­vezet a közeljövőben napirendre tűzi a tassi fiatalok helyzetét. A csúcstitkár-helyettes szerint a kultúrház, az ifjúsági szövetség és az úttörő szövetség jobb együttműködése szükséges. De ebben a gazdasági, társadalmi, politikai vezetők is segítsék a fiatalokat. Az új tanévtől kezdve két fiatal pedagógus, akik most végezték a főiskolát, s jártasak az ifjúsági mozgalomban, bizo­nyára bekapcsolódnak a KISZ- szervszetek irányításába. Ha megalakul a csúcsvezetőség, s a fiatalok egymástól nem el­szigetelten dolgoznak, bizonyára megoldódnak Tasson az ébresztő utáni gondok. Eredményeik már­is vannak, csak — ahogy mon- , dani szokás — ez még nem az igazi... Tárnái László • Devecsai Vera, a községi KISZ-szervezet titkára. (ff • Tenke András tanácselnök: „Nagyon sok lehetőséget még nem használtak ki a tassi fia* tatok.. ” • Közös feladatokat tűzzenek maguk elé — tanácsolja Mi- zsei Ferenc, a Lenin Tsz párt­titkára. • Réti István a pártszervezet csúcstitkárhelyettese megnyug­tató választ adott. A TUDOMÁNY TÁRSADALMI HASZNOSSÁGA Panoráma Panoráma Panoráma Panoráma A technika olvan régi. mint maga az ember, hiszen az em- berréválást az első szerszám el­készítése jelentette. Bolygónk arculata évezredek folyamán, a tudomány fejlődésével teljesen átformálódott. E változások ki­lencven százaléka azonban az utolsó három emberöltő alatt ment végbe. A tudományok fej­lődése termékenyitőleg hatott az emberi társadalom fejlődésére is. Jánossy Lajos professzorral foly­tatott beszélgetésünkkor e hasz­nos kölcsönhatás kérdéseiről volt szó. — Milyen szerepet játszik az ember a tudomány és a társa- sadalom formálásában? — A társadalom az őskorban akkor kezdett kifejlődni, amikor elkezdődött az emberi munka. Bizonyára nem túlzás, hogy a munkával együtt kezdetleges for­mában megjelent a tudomány is. A tudományos gondolkodás egy­részt a természet, másrészt a társadalom összefüggéseinek a megértésével foglalkozik. Koráb­ban a különféle jelenségeket a természet által, adottnak tekin­tették. A gondolkodó ember azonban ebbe nem nyugodott bele és firtatni kezdte, hogy mik azok a valódi összefüggések, amelyek a jelenségek mögött áll­nak. A társadalomtudományok­nál sok esetben kiderült, hogy azokat az adottságokat, amelyek látszólag kívülről meghatározot­tak, tulajdonképpen a társada­lom. tehát az ember határozza meg. A tudománvos tevékenység nemcsak egyszerű kíváncsiság. A jelenségek mögötti összefüggések megértésével egy lépéssel to­vábbjutunk és a megértés birto­kában körnvezetünket meg is tudjuk változtatni. A társada­lomban az összefüggések megér­tése hasznos társadalmi változá­sokat idézhet elő. A természeti törvények megértése pedig lehe­tővé teszi, hogy a természeti erő­ket fel tudjuk használni saját célunkra. Ha kissé romantikusan azt mondjuk, hogv az ember le­győzi a természetet, akkor az csak részben felel meg a való­ságnak. A természetet nem lehet legyőzni, a természeti törvények tőlünk függetlenek és minden kö­rülmények között érvényesek. Azonban e törvényszerűségek ki­használása igen hasznos lehet mind sajátmagunk. mind az egész társadalom számára. — Milyen példákat tudna mon­dani a felismerésre, a megértés­re és a megvalósításra? A múlt században mélyreható és aprólékos vizsgálatok az elek­tromosság különböző tulajdon­ságainak megértésére vezettek. Csakis a törvényszerűségek meg­értése birtokában sikerült később elektromos gépeket és automata- tákat konstruálni, amelyek nél­kül a mai társadalom már el­képzelhetetlen. Érdekes mozzanat volt Maxwellnek egy látszólag apró felfedezése, amely az akkori elektromágneses elméletnek egy látszólagos ellentmondására mu­tatott rá. Maxwell elméleti úton megmutatta, hogy hogyan lehet az elektromágneses egyenleteket úgy módosítani, hogy az ellent­mondás eltűnjék. Ez a módosítás technológiailag az egyenletekben egy további tag bevezetését je­lentette. Az ígv módosított elmé­let egy érdekes jelenség feltárá­sára vezetett: ígv ismerték fel először elméletileg — az elek­tromágneses hullámok létezését. Ebből következtetve rájöttek, hogy a fény maga is elektromág­neses jelenség. A puszta megál­lapításon kívül rájöttek arra is, hogy a fényen kívül más elek­tromágneses hullámokat is elő lehet állítani mesterségesen. És így Hertz.. Marconi és mások munkája nyomán létrejött a drót­nélküli távíró, a rádió és a tele­vízió. — A tudomány fejlődésének gyorsasága napról napra fokozó­dik. Szinte már úgy tűnik, min­den jelenségre magyarázatot kaptunk, és nincs mit felfedezni. Véleménye szerint a mai tudo­mány milyen feladatok megoldá­sa előtt áll? — A felsorolt példák jól mu­tatják, milyen fontos szerepe van a tudománynak és annak alkal­mazásának társadalmunkban. Ma sok vonatkozásban egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának. A mai tudomány legnagyobb és egyelőre teljesen megoldatlan feladata a következő: Fejlett technikánk segítségével termé­szeti kincseinket félelmetes gyor­sasággal használjuk fel és félő, hogy ha ez így megy tovább, ak­kor üresre esszük ..éléskamrán­kat” és utána éhen halunk. A ter­mészet- és társadalomtudomá­nyok legnagyobb feladata az emberi tevékenység olyan kere­tekbe irányítása volna, hogy ez a fenyegető perspektíva ne va­lósuljon meg. B. M. Kőcsipkék Azerbajdzsánban — az ősi ke­leti kultúra egyik legnagyobb körzetében — 959 régészeti és építészeti műemléket gondoz az állam. Ezek közül sok páratlan tudományos és művészeti értékű. Csipkére emlékeztetnek azok a fali kőfaragások, amelyek Baku középkori urainak, a Sirvansahok- nak a palotáját díszítik. Ez a XIV. században épült palota a város történelmi nevezetességű központjában áll, ahol , most nagyszabású restaurációs munká­latok folynak. Helyreállítják az ősi épületeket. Tervbe vették, hogy történelmi-építészeti védett területeket létesítenek Azerbajd­zsán két másik ősi városában: Susában és Ordubadban is. Pásztorbot és lant Érdekes könyv jelent meg Kir­giziában. Szerzője az egyik juh­tenyésztő gazdaság pásztora. Masdaj Kudajev. Címe: „Hegyi virágok”. A pásztorköltő verses­kötetében megénekli a végtelen altáji réteket, az Ala-Too hóföd­te csúcsait, pásztortársai életét. Mastaj Kudajev eddig hat köny­vet írt, nemrég lett a szovjet írószövetség tagja. A pásztorbot­tól azonban nem kíván megvál­ni. Az irodalmi alkotó tevékeny­ség széles körű népszerűségnek örvend a szovjet munkások és parasztok között. Üzbegisztánban például nemrég jelent meg Hali­ma Karabajeva fiatal parasztnő verseskötete, Moszkvában pedig Alekszandr Zatvornyickij építő­munkás verseit adták ki. A trákok kialudt vulkánja Bulgária délnyugati részén te­rül el a Szandanszki-Petrics sík­ság. Ennek közepén a vörös-szik­lás Koisuh-hegy emelkedik, amelyről úgy tudják, hogy Bul­gária egyetlen, immáron kihunyt vulkánja volt. Az alvó vulkán lábánál sok termálforrás fakad, amelyeket már ősidők óta hasz­nálnak. Szénsavas vizet adnak, hasonlót a franciaországi Vichy forrásaihoz. Évezredekkel ezelőtt a trák törzs, amelyből a trák rab­szolgák felkelésének vezetője, Spartacus származott, népesítette be ezt a vidéket. Ez a törzs a Petra nevű virágzó várost épí­tette, amelynek erős várfalai ki­tűnő védelmet nyújtottak a kör­nyéknek. Petra területén most ré­gészeti feltárás folyik: máris sok érdekes lelet került napvilágra.

Next

/
Thumbnails
Contents