Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

1973. augusztus 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A BÉKE TENGERÉN Greifswald, Usedom „A Keleti-tenger a Béke ten­gere” — hirdetik a feliratok a Keleti-tenger partvidékén. És hogy ez nemcsak szólam, bizo­nyítják az 1958 óta Rostock fő­terén minden évben megrende­zett keleti-tengeri hetek. 1958- ban ugyanis a környező államok fiatalsága tevékenyen részt vett -a rostocki nyílttengeri kikötő építésében. A német és a len­gyel prhajók biztosítják a békét Európának ebben a térségében. Ez év nyarán feleségemmel együtt 8 napot töltöttem a Ke­leti-tenger vidékén. Előzőleg már voltunk a zittaui hegyek­ben, a Spreewaldban és a VIT- re készülő Berlinben. Greifswal- di német barátaink Trabantján jutottunk el a Keleti-tenger is­mert szigeteire (Hiddensee, Usedom, Rüger), és ismertünk meg érdekes városokat (Stral­sund, Sassnitz és Rostock-War­nemünde). A kis Ryck folyócska mellett elterülő Greifswald jelentős egyetemi város. 1456-ban alapí­tott egyeteménél Eszak-Német- országban csak a rostocki ré­gebbi. A piactéren álló gótikus házai és a régi városháza szép műemlékek. Az egyetem alapí­tására a latin feliratú Rubenow- emlékmű utal. A város sértetlenül veszette át a második világháborút. Ez annak köszönhető, hogy a volt városparancsnok, Rudolf Pe- tershagen ezredes 1945. április 29-én harc nélkül adta fel a várost a szovjet csapátoknak. Később ezért Greifswald dísz­polgára lett. A fasizmustól való elfordulását A lelkiismeret lá­zadása címmel magyarul is meg­jelent könyvében írta meg. Nemcsak jó hazafi volt. írónak is kiváló. Első utunk Usedom szigetére vezetett. Ez a sziget a Greifs- waldi-öböltől délkeletre húzódik, déli része már lengyel terü­let. Először a Ryck folyó men­tén a tengerparti Wieck város­kába értünk. Halászkikötőjéről néhány szép felvételt készítet­tünk. Szerencsénk volt: az otta­ni, műemlékszámba menő régi fahidat éppen akkor vonták fel, hogy egy kis hajó a tengerre ki­futhasson. A tengerparti Lubmin érintésével a hajógyártásáról nevezetes Wolgast városon át jutottunk a szigetre. Partján egymás után sorakoznak a für­dőhelyek. A szeles, hideg idő és a sötét esőfelhők nem kedvez­tek a fürdőzőknek. A legtöb­ben a parti kosarakba bújva védekeztek a’ tengeri hideg szél ellen. Koserow strandja néptelen volt. A sötéten vonuló felhők alatt csak a partra kikötött mo­toros halászhajókat dobálták a tenger haragos hullámai. Bansin, Heringsdorf és Ahlbeck, a híres három tengeri fürdó közül csak Heringsdorfnál álltunk meg, de nem merészkedtünk ki a sze­les tengerpartra, csak a gát mö­götti szép parkban gyönyörköd­tünk. Heringsdorf régen a gaz­dagok drága fürdőhelye volt, ma már itt is és a többi keleti­tengeri fürdőhelyen a dolgozók üdülnek. Német barátainktól tu­dom, hogy az NDK-bán a dol­gozók üdültetését nagyon jól oldják meg. Kiss István / . r Fejlődő idegenforgalom Mit láthat a külföldi Bács-Kiskun megyében" • A greífswaldi . Miklós-temp- lom, az előtérben a Rubenow- emlékmű. . iip -­-~zWl • A wiecki fahidat kinyitják egy kis motoroshajó előtt. Évente mintegy 15 ezer turista látogat társasutazással megyénk­be az idegenforgalmi hivatal szervezésében, ezenkívül több tízezer magánútlevéllel. Bács-Kis- kun megyének nincs Balatonja, sem Mátrája, sem Mecsekje, mégis az idelátogató turisták legalább egyharmada kétszer, há­romszor, sőt négyszer is járt már ezen a vidéken. — Mi az, ami vonzza a turistá­kat Bács-Kiskun megyébe, milyen látványosággal bővül idegenfor­galmi programunk? Erre kértünk választ Reile Gézánétól, a Bács- Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől. — Ez év első felében mintegy 6 ezer, főleg nyugatnémet és oszt­rák turista vette igénybe társas­utazási lehetőségeinket. Sokan úgy vélik, hogy nem adunk elég látványos programot a Bugacra látogató nyugatiaknak. Tapaszta­lataink bizonyítják, hogy a nagy­városi élethez szokott turistákat éppen az alföldi síkság, a homo­kos bugaci puszta nyugodt lég­köre és a népviseletbe öltözött ka­rikásostoros csikós vonzza. Ha Bugacon neonfényes luxuspressó és betonút fogadná a külföldit, alighanem csalódottan távozna. — Nézze meg ezt a színes nyo­mású nyugatnémet kiadványt, a Schöne Weitet — nyújtja felém; az ízlésesen elkészített tájékoz­tatót, amelynek júliusi száma egy teljes oldalon szöveggel, 6 • fényképpel mutatja be Bugacot Az idén már megfordult nálunk svájci, olasz, francia, belga, svéd, kanadai és finn turistacsoport is. Programjuk első állomása termé­szetesen Kecskemét nevezetessé­geinek megtekintése. A különbö­ző csoportokhoz kiváló tolmácso­kat adunk. Tíz nyelvből fordí­tunk magyarra. Magyarról ide­genre hat nyelven. — Az idén új színfolttal gaz­dagodott bugaci programunk. Húsvétkor nemzetközi agárver­senyt rendeztünk, amelynek olyan nagy sikere volt, hogy a külföldiek kérésére minden év húsvétjára hasonló versenyt hir­detünk. Itt hadd jegyezzem meg, hogy évek óta megoldatlan prob­lémával állunk szemben. A kül­földi turisták társasgépkócsival, 40—80—‘120 személlyel látogatnak hozzánk és ennyi embernek nem tudunk szállást adni. — Ezért a megyében csak „át­utazó” turistaforgalomról beszél­hetünk, és programunkat is ennek megfelelően állítjuk össze. — Baján az idén nyílt meg az idegenforgalmi kirendeltségünk, s máris sokkal nagyobb az érdek­lődés iránta, mint gondoltuk. A megnyitással egyidőben elkészült a bajai „útikalauzunk”, melyből a vendégek megismerhetik a vá­ros nevezetességeit. Most készül — ugyancsak Bajáról — egy szí­nes leporelló. Júliusban indítot­tuk az első sétahajót a Dunán, amely azóta is kedvenc szórako­zása a vendégeknek. A bajai ki- rendeltségünk meglepetésnek szánja, hogy ez év nyarán forga­lomba hozza a múzeumi műtárgy- másolatokat, amelyek a helyszí­nen megvásárolhatók. És még egy bajai újdonság: jövőre elkészül a • Tengeri fürdő Usedom szigetén. Ifjúsági klubvezetők tanácskozása Tavaly a szelidi ifjúsági ta­lálkozó alkalmából azt írtuk lapunkban, hogy 1973-ban akár VIT-et rendezzünk Szelíden. Nos, ha nem is VIT, de kis VIT lesz az ifjúsági találkozóból. A mai nappal megkezdődik a rendezvénysorozat az ország minden részéből ide sereglett ifjúsági klubvezetők tanácskor zásával. A klubvezetők táborá­nak a szelidi ifjúsági kemping ad otthont. Itt tartják tanácsko­zásaikat, s ugyancsak itt lesz a politikai karikatúrakiállítás meg­nyitására is. Ma este tanulmányútra indul­nak Szelídről a klubvezetők: meglátogatják a járás és a váró* ifjúsági klubjait. Ellátogatnak kalocsai Fórum klubba, a fajs: a részteleki, az állampusztai, a liartai és a solti klubokba. A vendégek megismerkednek klubjaink életével, s valószínű, hogy a látogatás eredményeként házigazda és vendég egyaránt sok hasznos, a klubokban jól kamatoztató ötletre tesz szert. Persze, az ötietszerzésnek más módja is van. Erre lesz kiváló alkalom a klubvezetők holnapi programja, az ötletvásár „ter­mékeiből” tartandó bemutató. Az ötletvásár ifjúsági klubjaink egész friss mozgalma. A KISZ Központi Bizottsága és a Nép­művelési Intézet által elindított ötletvásár már sok klub által hasznosított módszer, de a klu­bok zöme csak most ismerke­dik meg a hasznos tapasztala­tok továbbadására kiválóan al­kalmas mozgalommal. Reméljük, a vásáron igazán gazdag lesz a kínálat. A klubvezetők kétnapos ta­nácskozásán még sok érdekes program szerepel. Megismerked­nek egymás munkájával, ízelí­tőt kapnak megyénk népművé­szetéből. Emellett a klubtalálkozók el­maradhatatlan programjából, a közös éneklésből is lesz mód­juk „vizsgázni”. Ügy gondoljuk, hogy a klubtáborból hazatérve, sok hasznos, a klubtagság ér­deklődésére számottartó új módszert visznek magukkal, amik az ország sok ifjúsági klubjának tevékenységét teszik még színesebbé, vonzóbbá. Farkas Gábor A gyakorlóiskolák feladata A művelődésügyi miniszter sza­bályozta a tudományegyetemek gyakorlóiskolái szervezetének és működésének általános kérdéseit. Egyebek között megállapítja: a gyakorlóiskolák sajátos feladata, hogy — az egyetem irányítása alatt és az egyetemi képzés szer­ves részeként — korszerű és pél­damutató iskolai oktató-nevelő munka keretében gondoskodjanak a tanárjelöltek gyakorlati képzé­séről. A gyakorlóiskolákat közvetle­nül az illetékes egyetemek rek­torai irányítják. A tanárképzés igényeinek megfelelően a gyakor­lóiskolák általános iskolai felső tagozattal (esetenként alsó tago­zattal is) rendelkező gimnáziu­mok. A gyakorlóiskolák mellett «kollégiumok, napközi otthonok és tanulószobák is szervezhetők a fizikai dolgozók tehetséges gyer­mekei továbbtanulásának segíté­sére. A gyakorlóiskolákban — esti, vagy levelező tagozatként — dol­gozók általános iskolája, illetőleg gimnáziuma is szervezhető. Ha a gyakorlóiskola ilyen tagozata ta­nárképzési feladatokat is, végez, ennek személyi és tárgyi feltéte­leit külön biztosítani kell. A gyakorlóiskolák igazgatóit, igazgatóhelyetteseit, tanárait, és tanítóit pályázat útján nevezik ki. Űj görögdinnyefajták kis gyümölcsű dinnyét keresik a fogyasztók Geológusok a felhők felett Időszerűvé vált a hazai görög­dinnye-termesztés felújítása, mi­vel leromlottak, gazdaságtalanok a köztermesztésben levő fajták, s változott a fogyasztók igénye is. Máris, de a jövőben még in­kább a korai érésű, kis gyü­mölcsű görögdinnyét keresik. A fajtaváltáshoz a választékbő­vítéshez Kecskeméten, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézetben nemesítik az új hibrideket. In­nen került köztermesztésbe a kecskeméti piros húsú és még jó néhány kis gyümölcsű görög­dinnyefajta. A korábbi nemesítésűek egyike a „korai hibrid II” faj­tajelölt üzemi t termesztésben vizsgázott az idén. Az ország leg­nagyobb dinnyetermelő gazdasá­ga, a hevesi Rákóczi Tsz szapo­rította sikeresen. Mire a hagyo­mányos fajták piacképesek let­tek, az új hibrid termése le­érett. Koraisága növelte értéke­síthetőségét — zöme exportra került —, formája, beltartalmi értéke pedig a versenyképessé­gét. Gyümölcse 1,5—2 kilo­grammra fejlődött — s így el­fér a hűtőszekrényekben —, s a piros húsú dinnyének rendkí­vül vékony a héja. A piaci si­ker után a szakemberek alkal­masnak találják a fajtaváltás­ra. Az intézet jelöltjei közül jó néhány rendelkezik hasonló tu­lajdonságokkal. Rövid tenyész­idejűknél fogva biztonságosab­ban termeszthetők, mint az ed­digiek, s ezek elszaporításával a görögdinnyeszezon is koráb­ban kezdődhet és tovább tarthat. Az intézetben megkezdték az új fajták magszaporítását, figye­lembe véve a gazdaságok igényét, az előző évinél több elitmagot állítanak elő görögdinnyéből. A Kazah Tudományos Akadé­mia K. I. Szatpajev, geológiai intézetének kutatói a Dzsungari és a Zailijszkoje Alatau hegy­ségben, több mint 4 ezer méter­rel a tenger szintje felett folytat­tak kutatásokat. A geológusok földpát, gránit­telepekre bukkantak és rezet, ól­mot, ónt, valamint más fémeket üs kimutattak az új lelőhelye­ken. A felhőkön , túli szintekről vett. kőzetminták elősegítik a Föld geológiai felépítésére vonat­ig vodai jelentkezés e. hó 15-ig A napokban tájékoztattuk ol­vasóinkat a kecskeméti óvodai jelentkezésekről. Azóta megtud­tuk, hogy a városi tanács műve­lődésügyi osztályán az alapos és körültekintő elbírálások érdeké­ben úgy határoztak: csak augusz­tus 15-ig fogadnak el felvételi kérelmeket. A szükséges nyom­tatványokat a lakóhelyhez legkö­zelebb eső óvodában szerezhetik be a szülők. Petőfi-szigeten egy 300 személyes kemping, mintegy 10 millió forin­tos költséggel. A hercegszántói határátkelő ál­lomáson már kaphatók a Bács- Kiskun megye idegenforgalmi ne­vezetességeit feltüntető térképek. — Mi várható a közeljövő programjában? — A második félév legkiemel­kedőbb megyei rendezvénye a Duna menti folklórfesztivál, amelyre sok külföldi érkezik. A két vendégfogadó város Kalocsa és Baja. A másik jelentős megyei esemény a Duna—Tisza közi na­pok. Az idegenforgalmi érdeklő­dés nem kerüli el a Tőserdőt, Tiszakécskét, a Vadkerti- és Sze- lidi-tavakat. Gyakran kapunk le­veleket külföldi idegenforgalmi szervektől, melyben érdeklődnek a lovassporttal kapcsolatos lehe­tőségeinkről. Ez a kívánság augusztusban teljesül, ugyanis Kecskeméten lovasiskola nyílik. Folklórrendezvényeink iránt is nagy az érdeklődés. Üjabban a lajosmizsei tanyamúzeumban is egyre több külföldi fordul meg. — Tervezünk még éjfélig tartó zenés-táncos esti sétahajózást a Dunán, szeretnénk megvalósítani a dunai vízisízést, és igazi nyári műsort a bajai színpadon. Vál­tozatosabbá kívánjuk tenni a bu­gaci lovasbemutatókat is, hogy az ideérkező külföldi vendégek minél több élménnyel és a vi­szontlátás gondolatával búcsúzza­nak tőlünk — fejezte be Reile Gézáné. Szabó Ferenc Ijesztgetik az embert kozó törvényszerűségek feltárá­sát, a mélyen fekvő ásványi le­lőhelyek elhelyezkedésének meg­állapítását és a készletek pontos mennyiségi becslését. Szovjet tu­dósok a földfelszínen kimutatott mikroszkopikus zárványok elosz­lása alapján meg tudják álla­pítani az érclelőhelyeket. A ,szovjetrendszer idején az országban körülbelül 15 ezer iparilag hasznosítható, lelőhelyet fedeztek fel. • A geológiai intézet kutatóexpedíciója a Dzsungari Alaban hegyei­ben. • Mind gyakrabban hallani méltatlankodó panaszokat amiatt, hogy intézményesen ijesztgetik az embereket. Az ezzel vádoltak kö­zött szerepel a sajtó, a rádió és a televízió, tehát a három leg­fontosabb — divatosan szólva — tömegkommunikációs fórum. S hogy mivel ijesztgetik az olva­sót, hallgatót, nézőt? Vérfagyasz­tó közlekedési balesetekkel, ame­lyeket leírnak, elmondanak, meg­mutatnak. Ez a jelek szerint többeknek nem tetszik. A minap is egy tár­saságban, ahol tekintélyes, külön­féle értelmiségi munkakörben dolgozók beszélgettek a világ fo­lyásáról, dühödt kirohanásokat hallgattam végig ez ügyben. A jelenlevők azt állították, hogy nem vonják ugyan kétségbe az újságírók, riporterek jószándékát, de meggondolatlanul hadakoznak a közlekedési balesetek ellen, s ez éppen az ellenkező hatást vált­ja ki. A rémdrámák ismeretében az emberek félni fognak az autó­tól. Ha beleülnek a kocsijukba, akaratlanul is eszkübe jutnak a karambolok, amelyekről olvastak, hallottak, idegesebben fognak ve­zetni. s a következmény nem ke­vesebb, hanem több baleset lesz. A társaság tagjai különösen a televíziót hibáztatták, amely hét­végenként újra és újra elriasztó példákkal ijesztgeti a víkendre készülő autósokat, ahelyett, hogy megnyugtatná őket. Valaki gú­nyosan javasolta is. hogy talán vezessenek be úgynevezett fekete totót, amelyben a televízió nézői tippelhetnének a közlekedés szombat-vasárnapi halálos áldoza­tainak számára. Elgondolkoztatott az indula­toknak ez a heves kitörése, ame­lyet nem először és minden bi­zonnyal nem is utoljára tapasz­taltam különböző embereknél. • Ha sokan mondják ugyanazt, arra feltétlenül oda kell figyel­ni, de vajon igazuk van-e azok­nak, akik ijesztegetésnek minő­sítik a közlekedési balesetek em­legetését? Ebben egyáltalán nem vagyok biztos, hiszen ilyen ala­pon rémítgetésnek fogható fel a lopásokról, betörésekről, gyil­kosságokról, erőszakos bűncse­lekményekről szóló valamennyi rendőrségi tudósítás is, nem szólva a társadalmi élet egyes visszásságairól. Ezeket mind el kellene hallgatni és akkor egv- csapásra megnyugodna a közvé­lemény? Nem hiszem, mert ré­gi tanulság, hogy amiről nem beszélnek, az attól még létezik, a kedvezőtlen jelenségekre az agyonhallgatás nem orvosság. Engem személy szerint nem annyira a súlyos közlekedési balesetekről szóló közlemények idegesítenek, hanem a súlyos közlekedési balesetek. Mert a közlemény, a baleseti krónika nem ok, hanem okozat, csupán regisztrálása a sajnálatos ka­rambolnak. S ha olykor nem a legjobb érzésekkel ülök be a ko­csiba, akkor annak semmikép­pen a sajtó, a rádió Vagy a te­levízió az oka, hanem a közuta­kon száguldó sok ámokfutó, akikkel találkozni kész szeren­csétlenség. A múltkor úgy hoz-' ta a sors, hogy a délelőtti órák­ban a szentendrei .úton jöttem Pest felé, melle tteíh végeérhe­tetlen kocsisor igyekezett az el­lenkező irányba, a Duna-kanyar felé, csúcsforgalom lévén meg­lehetősen lassú tempóban. Egy- szercsak elhűlve veszem észre, hogy a békés karaván mellett veszett iramban közeledik egy FIAT, szembe velem, minthogy nem talált helyet a visszasoro- láshoz, annyira szoros egymás­utánban jöttek a kocsik. Mit te­hettem volna? Amennyire tud­tam lehúzódtam az útról, fél ko­csival már a hepehupás szántó­földön zötykölődtem, amikor se­bességének csökkentése nélkül elzúgott mellettem a szabály­talan előzés iskolapéldáját be­mutató 1 autós gengszter, fiatal férfi, ifjú hölggyel az oldalán. Annyira pillanatok alatt történt az egész, s annyira elfoglalt sa­ját biztonságom lehetőség sze­rinti megőrzése, hogy nem tud­tam megjegyezni a rendszámát, örültem, hogy élek. # Melyik autós ne tudna tucat­szám mesélni hasonló történe­teket? Kivéve azokat, akik már örökre elnémultak, mert bár ők szabályosan vezettek az ország­úton, de valamelyik szembejövő szabálytalanul előzött és telibe­találta a vétlen jármű vezetőjét és utasait, mint ez legutóbb egy csehszlovák turistacsaláddal tör­tént. Az ilyen tragikus karam­bolok tanulságait rendszerint úgy foglalják össze, hogy javí­tani kell a közlekedési morált. Holott korántsem csak erről van szó. A volán mögött tanúsított gátlástalan törtetés az esetek túlnyomó többségében olyan szemléletet tükröz, amely az élet más területén is megnyilvánul az illetők magatartásábah. Ezért én, ha hatóság volnék, a külö­nösen durva, erőszakos szabály­sértéseknél nemcsak a KRESZ-t firtatnám, hanem azt is, hogy az illető miért viselkedik tűrhetet­lenül a forgalomban, milyen ember egyébként kocsi nélkül, a munkahelyén, az embereik kö­zötti kapcsolatokban. • S ha bebizonyosodik, ami alapos okkal feltételezhető, ak­kor az ilyen emberektől nem­csak a jogosítványukat venném el, hanem azon lennék, hogy ne legyen lehetőségük másfajta ve­zetésre, ügyeskedésre, vagy má­sok rovására történő érvényesü­lésre sem. S az a gyanúm, hogy ez esetben ugrásszerűen megja­vulna a közlekedési morál is. A. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents