Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-22 / 195. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 22. 776 EZER SERTÉS, ÁTLAG 32 KG SERTÉSHÚSFOGYASZTÁS Tovább épülnek a szakosított telepek Bács-Kiskun megyében Az ország területének 9,2 százalékát kitevő Bács-Kiskun megyében a mezőgazdaság árutermelésének 43 százaléka, csaknem 2,5 milliárd forint 1972-ben az állattenyésztésből származott. A megye ilyen arányú termelését 140 ezer szarvas- marha, 776 ezer sertés, 240 ezer juh és 4 millió baromfi adta az elmúlt esztendőben. A világ 600 milliós sertésállományának több mint egy százaléka van hazánkban, és valamivel több mint, 0.1 százaléka Bács- Kiskun megyében. Létszáma itt évtizedeken keresztül 400 ezer körül ingadozott. 1954-ben volt a legalacsonyabb, összesen 300 ezer. de 1969-ben már elérte az 534 ezret. 1969-ben a megyében 428 ezer sertést, ebből 37 500 anyakocát, hazánkban összesen 5 millió 334 ezer sertést tartottak. Az 1973-as tavaszi állatszámláláskor Bács- Kiskun megyében 776 ezer sertést, ebből 71 400 anyakocát, az országban 6 millió 980 ezer sertést írtak össze. Az 1967-es kormányhatározat előtt a sertéseknek zöme még a nagyüzemekben is korszerűtlen épületekben volt. A szövetkezetek, állami gazdaságok ezek DÓtlásárá és újak építésére állami támogatást vettek igénybe. Az országban 283, szű- kebb hazánkban 23 szakosított sertéstelep építésére vállalkoztak. A Bács-Kiskun megyében felépült hizlaldák közül tavaly már 12 teljes termeléssel működött. A huszonhárom hizlalda évente 350 ezer vágósertés kibocsátására képes, s közülük 3 zárt rendszerű. Teljes benépesítésük 1975- re várható, amikor Bács-Kiskun megye vágósertés-előállításának több mint a felét a szakosított telepek adják. Néhány gazdaság a telepek építése során kedvezőtlen anyagi körülmények közé került. Ebben közrejátszott, hogy ilyen korszerű gazdasági épületek, telepek építéséhez nem volt meg a megfelelő gyakorlat. Befolyásolta a beruházás költségeit az áremelkedés. Menet közben derültek ki a takarmányozási technológia hibái. Több gazdaságnak nem volt módja á hizlaldákba megfelelő mennyiségű, teljesítőképességű sertésfajtákat elhelyezni. Termelési, hitel visszafizetési gondokat okozott a szakosított telepek építésének elhúzódása. Mindezek hozzájárultak az -olyan szemlélet kialakulásához, amely elveti a szakosított telepek szükségességét. Pedig már bebizonyosodott a fontosságuk. A sertéstenyésztésben. hizlalásban a háromévenkénti ingadozást sikerült visszaszorítani és az állandó időszakot eddig soha sem tapasztalat mértékben megnyújtani. Á szakosított telepek gazdaságosságáról még korai volna nyilatkozni, hiszen a termelési tapasztalatok hézagosak. A mai követelményeknek megfelelő sertéshizlaldák építésének éveiben az árutermelés folyamatosságát lehetővé tette az az ár- kiegészítés. amelyet az elavult ólakban, hizlaldákban felnevelt, meghizlalt vágósertésért fizettek. Ez a támogatási forma jól beleilleszkedett a fejlesztési tervbe és napjainkban is érezteti hatását. A sertéstartás fellendülésére kihatott a takarmány szabadforgalma. a növendékállatok szabadpiaci kínálatának szervezett vásárlás útján történt átvétele és elhelyezése. Bács-Kiskun megyében manapság is nagy szerepe van a háztáji állattartásnak, hiszen a sertésállom ánv 60 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokban található. A háztáji gazdaságok tavaly 220 ezer sertést hizlaltak meg saját fogyasztásra, s így elég jelentős szerepük volt a húsellátás javításában is. Ügy tűnik, hogy a jövőben egyre többen hizlalnak a saiát szükségletükön felül értékesítésre. Mindezekből következett, hogy az átlagos sertéshúsfogyasztás a felszabadulás előtti 15 kilogrammról tavaly már 32 kilogrammra emelkedett. Ezzel Európában az elsők között vagyunk. ősszel Bács-Kiskun megyében is pusztított a száj- és körömfájás. A betegség miatt 20 ezei sertés elhullott, több mint 18 ezer értékesítésre szerződött vágóállatot, mivel elszállítani nem lehetett, helyben vágtak le. Ennél nem kevésbé súlyos az a veszteség, amelyet a betegség az állomány szaporodásában, a hízók súlygyarapodásának csökkenésében előidézett. Mindezeknek a következményeivel az idei vágóállat-átvételnél számolni kell. Sertéstenyésztésünk biztonságát azonban még a tavalyi betegség sem tudta jelentősen befolyásolni. nem csökkent a tenyésztői kedv sem. Az iparszerű árutermelés kezdődő kibontakozása, a közgazda- sági ösztönzők jobb érvényesülése folytán 1973-ra már elérte Bács-Kiskun megye vágósertéstermelése a negyedik ötéves terv végére előirányzott mértéket. Megoldásra vár a termelés és a feldolgozás összhangjának a megteremtése. Bács-Kiskun megyében csupán egyetlen feldolgozó nagyüzem van. a kiskunfélegyházi vágóhíd, amelynek 80 ezer vágás az évenkénti teljesítménye. Tavaly az üzemben 100 ezernél több sertést vágtak és dolgoztak fel. 300—350 ezer vágóállatot az ország többi húsüzemébe kellett elszállítani. Bács- Kiskun megye húsipara tavaly több mint 23 ezer élő sertést exportált és 27 200 mázsái húskészítményt gyártott. A vágóállat-termelés és feldolgozás közötti feszültség megszüntetésére épül a miskolci, a szegedi, a szekszárdi vágóhód, még 1975-ig megkezdődik a kiskunfélegyházi üzem teljes felújítása. korszerűsítése is. A munka az ötödik ötéves terv első felére készül el. amikor 200 ezer sertés vágására lesz alkalmas a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üzeme. A húsfeldolgozást növeli a harmincöt termelőszövetkezet, öt állami gazdaság, valamint a húsipar társulásával felépülő bajai vágóhíd. Ez a létesítmény Bács- Kiskun megyében aiz ötödik ötéves terv időszakának legnagyobb élelmiszer-gazdasági beruházása lesz. s több mint 300 millió forintba kerül. Előreláthatólag évente 200 ezer sertést tud levágni és feldolgozni. E két nagy teljesítményű vágóhíd sem lesz elegendő, ezért a szakemberek most vizsgálják annak a körülményeit, hogy miként lehetne Bács-Kiskun megyében még egy nagy teljesítményű vágóhidat felépíteni. Molnár István Novemberre készül el a Bácsalmási Állami Gazdaság szakosított sertéshizlaldája, amely évente 34 ezer vágósertést bocsát ki. A télen takarmánykeverő üzemében Gert Peterson dán mérnök magyarázza Érti Istvánnak az ellenőrző berendezések működését. Megdolgozott kenyér Kétszázezer ember asztalára ad kenyeret a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat. A mindennapi ellátás garantálása mellett az sem mindegy, milyen megélhetést nyújt azoknak, akik az árut készítve, a félautomata kemencék, dagasztógépek mellett dolgoznak. Az utóbbi 5 évben igen erőteljes ütemben 29 és fél százalékkal emelkedett itt a bérszint, s az idén megvalósított további, 13 százalékos fejlesztéssel az átlagfizetések elérik a 32 ezer forintot egy év alatt. Az esztendő első felében, amióta a jelenlegi helyén dolgozik, Drozdik Imre, a vállalat kiskunfélegyházi üzemének munkása kereste a legtöbbet, összesen 38 133 forintot tett ki a jövedelme, ami hétezerrel meghaladja Somogyi József igazgatóét, beleértve a fizetést, természetbeni juttatást, a nyereségrészesedést és a prémiumot. Fekete haját fehér vászonból varrt péksapka fedi, arányos, erős bestén rátapadt lisztpor a verejték. Nem Ford-Taunus-szal jár, hanem férfikerékpár pedáljait tapossa. Lassan alkonyodik már, amikor a délutáni alvásból íölébred. Szinte a holdkoronggal indul el az üzembe, hogy beálljon este 9-kor kezdődő műszakba. S másnap magasan jár a Nap, amikor hazaindul, jó ha a harangszó útközben találja. Ezt nevezik éjszakázásnak és 14 órázásnak. 36 éves. — Megy ez még később is. Az elődöm, András bácsi nemrég vette le a fejéről a péksapkát. A postás most sem kézbesít a címére havi négyezernél kevesebbet. Ennyi a nyugdíja — jegyzi meg Drozdik Imre a munkahelyén, az úgynevezett finomüzemben. A targoncát maga előtt tolva lisztet hoz a raktárból, szitán keresztül a dagasztógép öblös Csészéjébe tölti. Lendületbe jön a berendezés két összehajló fém karja. Ezután érik a tészta, majd a mester egy-egy szakavatott érintéssel eldönti, hogy eléggé megkelt-e, és kezdődhet a vetés. A furnérlemezes szakajtókat villámgyorsan borigatja ki egy hosszúkás .gyűjtőlapra, amelyet hárman fognak meg, becsúsztatják az „emeletes” kemence torkába. hogy aztán üresen rántsák vissza. A hőmérő 50 Celsius-fo- kot mutat a kemence előtt. Üj lisztből sül a cipó, kifli, zsömle, a büfé- és zsúrkenyér. Ropogós, piros-pozsgás a héjuk, de csak ritkán vesz belAük kóstolót. — Éppen eléggé teleszívom magam lisztporral, a tészta már nem ízlik. A száraz koszt sem akar lecsúszni az éjszakázások miatt. így aztán elég sokat költünk élelemre, főleg húsra, és egy-egy pohár sört sem sajnálunk magunktól. A zöldség, gyümölcs nagy részét ugyancsak a piacról vesszük, bár van egy kis kertünk, de a fák azt szeretik, ha gondozzák őket. Ilyesmire viszont alig marad időm. Eszébe villan és ki is mondja, hogy a felesége, Rozália, akii ápolónő a kórház belgyógyászatán, most éppen otthon van. Az ügy,eletekkel együtt ő is megkeres csaknem kétezer forintot. Váltott műszakban dolgozik és amikor délutános, szükségképpen elkerülik egymást. Ilyenkor leveleznek. __— A házasságunk alatt, immár 15 éve, két köves helyiségben laktunk. Végre felpadlóztattuk a nagyobb és kisebb szobát, az egyikbe új bútorgamitúra került, és eléjük folyosót is húztunk. A legközelebhi terv az, hogy motorkerékpárt veszünk. Szükség van rá, hiszen naponta 6 kilométert kerekezek az üzem és az otthon között, oda-vissza. A márkát még nem néztem ki magamnak, de jó nagyot és erőset aka• Aki többet keres az igazgatójánál. rok, amelynek a nyergében együtt kirándulhatunk. A fizetések értékelésénél rendszerint végletek alakulnak ki. Vannak, akik többet dolgoznának, ha arányosan emelkedne a pénz, de akadnak, akik mindenek előtt egy ekkora summát szeretnének zsebrevágni Valamivel több mint 6 ezer forint havonta. Még ennél a vállalatnál is, ahol magasabbak a bérek, két keresetnek felel meg. Megdolgozik érte. — Tizenhat éves koromban kimaradtam a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumból. Ahhoz, hogy tovább tanuljak, kevés volt otthon a pénz, a föld- művességhez viszont, amit a szüleim csináltak, nem volt kedvem. Szakmát tanultam. Jói fizető hely ez, csak fárasztó az állandó éjszakázás, idegkimerítő a hosszú műszak. A lánya, Mónika most megy első osztályba — a Móra Ferenc Gimnáziumba ... Halász Ferenc KORSZERŰSÍTETT, GÉPESÍTETT POSTA A postai munka nemcsak hazánkban, de a világ sok más országában is korszerűsödik. A gépesítés alapja mindenütt a mienkhez hasonló irányítószámrendszer. Ä képen látható automatikus szelektáló és osztályozó gépsort a norvég posta állította üzembe. Ez az „okos” berendezés mindenekelőtt szétválogatja a gépi feldolgozásra alkalmas, szabványos méretű küldeményeket és az ezektől eltérőket. A következő lépésben a gép azt ellenőrzi, hogy a súly és méret szerint osztályozott leveleken van-e, illetőleg a megfelelő helyen van-e a bélyeg. Az automatasor következő feladata az, hogy a leveleket kézzel írt irányítási számokat géppel érzékelhető jelekké alakítsa át és az első számjegynek megfelelő jel szerint szétossza őket. Az elsőt a kódoló, a második feladatot az előzetes szétosztó gépegység végzi. Az írógéphez hasonló külsejű kódolóban a levelek egyenként egy ablak elé kerülnek. A kezelő a billentyűkön lekopogtatja a levélre írt irányítószámot, ezt a gép rögtön jelrendszerré alakítja, és lumineszkáló festékkel rányomja a borítékra. Az előzetes szétosztó berendezés azután az első számjegynek megfelelő gépi jel — kódjel — alapján osztályoz. Természetesen a további számjegyek szerinti osztályozást is elvégezheti a gép. Két műszakban készül a pulóver Nem is olyan régen még arról panaszkodtak a HÓDIKÖT jánoshalmi telepének vezetői, hogy sok gondot okoz számukra a munkaerő-hiány. A község fiatal- asszonyai és leányai azonban úgy látszik, megkedvelték a gyors, ügyes kezeket — egyébként könnyű munkát — igénylő üzemet. A termelői létszám ugyanis már elérte a 140 dolgozót, s ily módon két műszakban, két szalagon szervezhették meg a termelést. Az üzemben dolgozók átlag életkora nem éri el a 30 évet. A jánoshalmi FIÓDIKÖT-tele- pen férfi- női és gyermekpulóverek összeállítását végzik, igen sokféle fazonban. Szalagonként egy műszakban 350—400 darabot gyártanak. Sikeresen fejlődik a fiatal üzemben a munkaverseny, • Dági József né brigádtag. Teljesítményével elégedettek az üzemben. nemrég megalakultak a szocia(Pásztor Zoltán felvételei) lista címért küzdő brigádok is. • Mityó Kálmánná még csak 5 hónapja van az üzemben, de már ő is a normát rendszeresen teljesítők közé tartozik. A legeredetibb pincér Brüsszelben „eredetiségi” pin- eérversenyt tartottak. A világ sok országából egybegyűlt tálca- és szalvétaművészek igyekeztek felülmúlni egymást. Az olasz pincérek a terítés és az ételek felszolgálása közben lágy -hangon énekeltek. A holland Kaarel van Munn görkorcsolyán jelent meg, a spanyol Mario Rojas, ha borravalót' kapott, tüzes jotát táncolt, Pej Len-csi singa- pore-i pincér zsonglőrmutavá- nyokat végzett a poharakkal és késekkel megrakott tálcával, a számla átnyújtásakor pedig cigánykereket hányt és ügyes bűvészmozdulattal a vendég füle mögül tearózsát húzott elő. A díjat mégsem kapta, meg egyik szemfényvesztőén ügyes pincér sem. A zsűri nyilván any- nyira torkig volt a sokféle mutatvánnyal, hogy az „eredetiségi díjat” — egy aranyzsinóros szmokingot — a jugoszláv Jelkó Kreszticsnek ítélte oda, aki azzal lepett meg mindenkit, hogy a legegyszerűbb módszerrel, udvariasan és kifogástalanul szolgálta ki vendégeit...
