Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Nem egészen két évtizedes múltra tekint vissza a szánk- móricgáti Petőfi Tsz. A közös gazdaság 1954-ben alakult, ösz- szesen 450 holdas területen. Az átszervezéskor a terület csak­nem a négyszeresére növekedett. Azóta ez úgyszólván alig változott. Mind ez ideig a kedvezőtlen adottságokban sem követ­kezett be lényeges változás. Az átlagos aranykoronaérték a 3,7-et nem haladja meg, s az egyenetlen megoszlásból adódóan a terület nem csekély részén ezt a hányadot sem éri el. Erre utal a termelésszerkezet is: a 2000 holdas összterület 820 hold­ján folytatnak szántóföldi növénytermesztést, van ezenkívül még 150 hold üzemi szőlő és gyümölcsös, 200 holdnyi az erdő- telepítés, van egy kevés nádas, és — leszámítva a háztáji föl­deket — még mintegy 150 hold az, amelyen mód van az in­tenzívebb rét- és legelőgazdálkodás kialakítására. Ilyen körülmények kozott már azt is jelentős eredménynek kel­lene elkönyvelnünk, hogy 12 év óta — a főkönyvelőt leszámítva — a vezetés összetétele változat­lan, s ugyanezen idő óta nem volt veszteséges éve a Petőfi Tsz-nek. (Az azt megelőző esz­tendők mindegyike mérleghi­ányos volt.) Csak ami gazdaságos Ám távolról sem csak ennyi­ről van szó. Ez a kis homoki gazdaság szinte példa nélküli erőfeszítéssel teremti meg az in­tenzív, eredményes gazdálkodás feltételeit. A folyamat természe­tesen már évek óta tart. A ta­valyi eredmények alapján agg?- daság legutóbb már a Kiváló Termelőszövetkezet címet nyerte el. Egy hektárrá számítva több mint 30 ezer forintos termelési érlékre tettek szert. Még jobb­nak ígérkezik az idei év: 36 mil­lió forintos árbevételre számíta­nak. A további gyors növeke­désnek is megvan az alapja: a tervekben 1975-re 50 milliós ár­bevételt irányoztak elő. Nyilvánvaló, hogy ennek a né­pes — mintegy 350 személyt számláló — tagsági és alkalma­zotti gárda is hasznát látja. Évek óta havi 100 %-os készpénzbé­rezést alkalmaznak, az állami gazdasági, illetőleg — a mellék­üzemágban — az ipari normák szerint. Az egy főre jutó átla­gos évi jövedelem tavaly 22 ezer forint volt. Minden bizonnyal összefügg ezzel az a tény, hogy az átlagos életkor 40 év - körül van. Miben rejlik az eredményes­ség oka? A szőkébb értelemben vett termelésszerkezet erről nem sokat árul el. Annyit azért igen, hogy a leggyengébb szántókon is csak a gazdaságosan termeszthe­tő növényekkel foglalkoznak. Fő­leg a gabonával és a pillangó­sokkal. Ami az utóbbit illeti, évente 35—40 mázsás lucerna­termést takarítanak be holdan­ként. A gyenge homokon ez ki­magasló eredménynek számít. Tavaly 400 hízómarha értéke­sítésébe került sor. Az idén ez a szám 600-ra, jövőre 800-ra, s azt követően, az új férőhelyek meg­épülésével, már 1200-ra növek­szik. Az ágazat, azonkívül, hogy te­temes bevételhez juttatja a gaz­daságot, s a nyereséghányadot is növeli, a talajerőpótlás szem­pontjából is beláthatatlan jelen­tőségű. Ahány szarvasmarha, évente annyi vagon szerves- anyag juttatható ki az alig ezer holdas művelt területre. Ipar a pusztán Nagy gondot fordítanak a szőlő- és gyümölcsültetvény intenzí­vebb hasznosítására. Mellesleg a rossz adottságokra utal még, hogy az erdőtelepítésnél kizáró­lag csak a fenyő jöhet számítás­ba. Nagy gondot fordítanak a gé­pesítésre: 12 traktor, kombájnok és mindenféle célgépek segítik az eredményes munkát. Itt is ki­látásban a további előrelépés; 1975-ben már — a szüreti idő­szaktól eltekintve — egész év­ben 15—20 ember ellátja a nö­vénytermesztéssel kapcsolatos teendőket. Ezerkétszáz hízómarha Akik óvakodnak a merész kez­deményezésektől, azok aligha lát-, nának itt lehetőséget a modern állattartás megteremtésére. A Petőfi Tsz vezetői azonban már évekkel ezelőtt úgy látták, hogy a móricgáti pusztaságban első­sorban a marhahizlalás ígér si­kereket. Ennek megfelelően lát­tak hozzá a fejlesztéshez. Hitel igénybevétele nélkül, saját erő­ből — és saját kivitelezésben —■ hozták tető alá a teljesen kor­szerű gépi apparátussal felsze­relt hizlaló istállót, ahol — sza­bad tartásban — a 300 hízómarha gondozását egyetlen ember lát­ja el, s az is inkább csak felü­gyeletet gyakorol. Üjabban már a bővítés folyik tovább nagy ütemben. Dunaúj­városi mintájú vasvázas színeket alkalmaznak, bár ezek szélesebb épület kialakítására adnak le­hetőséget, mint a korábbi típu­súak. A telephez raktár, takar­mánykeverő, s rövidesen egy — a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz-szel kooperációban épülő — forrólevegős lucernaszárító is tartozik. Ez utóbbi természete­sen más termények megszárítá- sát is lehetővé teszi. A szántóföldi termesztés struk­túrája az elkövetkező években olyképpen módosul, hogy egyre inkább a marhahizlalás takar­mányszükségletének előteremté­sét szolgálja. De mindezzel együtt is az éves árbevétel 55 "o-a származik az alaptevékenységből. A 45 11 o-os hányadot az ipari tevékenység produkálja. Lényegében a Petőfi Tsz érde­me, hogy az üzemszerű ipart termelést meghonosította a mó­ricgáti homokpusztaságban. Már az méltányolást érdemelne, ha csupán ennyi történt volna. De már kezdetben többről volt szó. öt évvel ezelőtt a gépjavító műhely két kis esztergagépén kezdték el a szarvasmarha ön- itatok szelepeinek sorozatgyár­tását. Ez akkor országosan hi­ánycikk volt. A szelepgyártás-* sál két és fél éven át foglalkoz­tak, készítettek mintegy 30 ezer* darabot, s ezzel megalapozták az ipari tevékenység nagymérvű kiszélesítését. További — na­gyobb teljesítményű — eszterga­gépeket vásároltak, s létrehoz­ták a galvanizáló, a lakatos és a tömegcikkgyártó részleget. Ez utóbbi jelenleg — ipari koope­rációban — gázégőket, s más gázkályha alkatrészeket készít. De ugyancsak az ipari vállala­tokkal való együttműködés — némely tekintetben tíz évre szó­ló szerződés alapján — ad rend­szeres elfoglaltságot a lakatos, a forgácsoló és a galvanizáló rész­legnek is. Az ipari melléktevékenységből az idén várhatóan 18 milliós termelési érték származik. Rend­szeres munkát és keresetet nyújt 160 személynek (Ezek között 90 a nő.) És már az itteni fejlesztés táv­latai is kirajzolódtak. Egy 300 személyt foglalkoztató ipari üzem kialakítását vették számí­tásba, s ez egyúttal a mintegy 1100 lelket számláló tanyatele­pülés legjelentősebb munkahe­lyét is jelenti majd. Talán a legvonzóbbat is ... Ezzel együtt a gazdaság vezetői azon gondol­kodnak, hogy ne csak kooperá­ciós alkatrészeket, hanem fém­ipari késztermékeket is állítsa­nak elő. S ehhez a személyes feltéte­lek is adottak. A melléküzem- ági tevékenységet két mérnök és nyolc technikus irányítja je­lenleg is. Évente ipari tanuló­kat iskoláznak be, s ez annyit jelent, hogy az évente itt végző mintegy 20 nyolcadikos közűi 13-an, 14-en a tsz támogatásá­val tanulnak tovább. Az elnép­telenedéstől tehát nem kell tar­tani. Mindehhez hozzátartozik, hogy a gazdaság az iskolával igen termékeny és jó kapcsola­tot teremtett és tart fenn. Mert nem utolsósorban azt is felismerték a szövetkezet veze­tői, hogy a fiatalok itteni jó köz­érzete — létkérdés. Ügv a je­len, mint a jövő'szempontjából. A tanyavillamosításra tavaly csaknem félmillió forintot köl­töttek, s a program — az anya­gi lehetőségek szerint — tovább folytatódik. A tsz szerződést köt az itt megtelepedő fiatalokkal, a családosok részére tanyát is vásárol, kedvezményes törlesz­tésre. de az új házat építőket js egyenként ötezer forinttal tá­mogatja. Korszerűbb életforma Az elmúlt ősz óta egyedülálló lépéseket tettek a ]ri£mgvel6d&- si feltételek megjavítására. A gazdaság átvette az eladdig sze­rény külsejű, nem túl vonzó ta­nyasi kultúrotthont, s azt 700 ezer forintos költséggel — amelyből 200 ezret a KISZ me­gyei bizottsága vállalt át —, to­vábbá a móricgáti fiatalok lel­kes társadalmi munkájával ra­gyogó művelődési és klubköz­ponttá varázsolta át. Még az eszpresszó és a könyvtár funk­cióját is sikerült egymáshoz kö­zelíteni, az utóbbi javára. Ugyan­akkor a színházterem nappal tornateremként is igénybevehe­tő, s ennek a szomszédos iskola látja hasznát. Nagymértékben javult a filmvetítés technikai színvonala is. A pár hete megnyílt kultúr- központot á gazdaság lényegileg az ötven tagú KISZ-szervezet gondjaira bízta. A bevétellel a fiatalok alapszervezete gazdál­kodik, azon túl, hogy a szövet­kezettől évi 100 ezer és Szánk községtől 20 ezer forint támoga­tást kap. S máris azt tervezik, hogy jövőre kuglipályával és kerthelyiséggel bővítik a létesít­ményt. A móricgáti tanyavilágban nemcsak a szövetkezeti gazdál­kodás, de az életforma is mind korszerűbbé válik. S ez így van rendjén. (x) • Iskolai és óvodai székek vasvázát készítik. • Móricgáti nők, mint esztergályos szakmunkások segédüzemben. • A leendő kismamáknak könnyebb munkát adnak... • Az egyik szép példány, elszállítás előtt Belső panoráma — hízóbikákkal • Asztali játékok — és játékosuk az ifjú­sági klubban. vonzó eszpresszójában • Könnyű szerkezetekből épült modern hizlaló istálló Gyenge homokon kiváló eredmények Minek köszönheti sikereit a móricgáti Petőfi Tsz?

Next

/
Thumbnails
Contents