Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Háromezer liter tejet ad évente a magyar tarka tehénállomány ® Elkészült a szárító és épül a 200 vagonos terménytároló Negyedszázad kiváló eredményei Lajosmizsén Megsárgult, itt-ott szakadozott papírok fekszenek a lajns- mizsei Népfront Termelőszövetkezet elnöki irodájának asz­talán: keménytáblás füzet, napszítta, vonalas lapjain abc-sor- rendben feltüntetve néhány név, s hogy hol, mit dolgozott — munkanapló 1948-ból. Mellette a régi Törekvés, vagy első nevén Ricsóvári Tsz 1949—50. évi üzemterve — mindössze egy gépelt oldal. Ugyanennek a csoportnak a bizonytalan vo­nalakkal felvázolt birtoktérképe, egyik sarkában tintával írott névsor — a 13 alapitótagé. A Sallai Tsz megalakulás utáni első éveinek emlékét már nyomtatott füzetecske őrzi. A harmadik szövetkezetről, a Vörös Csillagról még nem sike­rült hasonló, korabeli dokumentumokat szerezni, de remélik, hogy még az is előkerül. Mert Lajosmizsén a negyedszázados jubileumra készül az 1948 őszén alakult három tsz-ből lett Népfront Termelőszövetkezet. # Sh" Mihály TsallafbóT0’ a,ap't<itag0k k8:tül: PéU Laj0s és Rimótzi László a Vörös Csillagból, Vidra Mihály a Törekvésből és A közös munka kezdete A három tsz gazdálkodása tu­lajdonképpen két szakaszra bont­ható: az elsőt a megalakulástól a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséig eltelt évek jelentik, a másodikat pedig 1961-től 1968- ig lehet számítani. Ettől kezdve már közösen gazdálkodtak. A három tsz-ben már 1967 június 10-én egyenként közgyűlést tar­tottak, majd augusztus 26-án is­mét összehívták a gazdákat — immáron együttes ülésre. Az ak­kor készített jegyzőkönyv tanú­sága szerint: „A gazdasági tevé­kenységüket ez évben önállóan végzik és rendezik a termelő- szövetkezetek. A jogokat és kö­telezettségeket az egyesült szö­vetkezet 1968. január 1. napjával veszi át.” Akkor már megválasz­tották a leendő vezetőséget, az ellenőrző, a szociális és a ház- láji bi^ettságot, s elhatározták, hogy csatlakoznak a Homokhát­sági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségéhez. A korabeli mérlegbeszámolók bizony szomorú képet mutattak: a Sallai, a Vörös Csillag és a Törekvés egyaránt mérleghiány­nyal zárta az 1967-es esztendőt, az összeg együttesen 1 millió 795 ezer forintot tett ki. A gyenge termőhelyi és az egyéb kedve­zőtlen közgazdasági adottságok mellett a nem megfelelő üzemi méretek is szerepet játszottak abban, hogy éveken át nem tud­tak előre lépni. Az első esztendőt, az 1968-ast már közös terv szerint készítet­ték elő: együtt végezték az őszi talajmunkálatokat, a vetést. Nem volt könnyű munka. Az egyesü­léskor a géppark nagyon elhasz­nált és vegyes volt; a 31 traktor 11 típusú, rossz állapotban levő. s ugyanígy a munkagépek is. (Ma már mindössze 19 erőgép­pel végzik a munkát.) A 3437 hektár közös terület a Pest me­gyei határtól egészen Kecske­métig terjedő, közbeékelve a szakszövetkezeti földek. A szán­tókon 26 féle növény termett, a szarvasmarha, a ló és a juhállo­mány 32 istállóban, egymástól távol eső majorokban állt. A iöldnek csaknem 50 százaléka a 2—3 aranykorona értékű futóho­mok, a szántók átlagos aranyko­rona értéke is mindössze 6,46. Tápanyag-utánpótlást csak kis mértékben kaptak a talajok. Az első két esztendőt még alaphi­ánnyal zárta a Népfront Tsz, 1970-ben jött egyenesbe, amikor is 4 millió 327 ezer forint nye­reséget könyvelhetett el. Korszerűsítették a gazdálkodást Az 1970-es évben alapvető vál­tozás következett be a szövetke­zetben. Bár a termelési érték meghaladta a 33 millió forintot, a szövetkezeti gazdák jövedelme duplájára nőtt, kicserélték az elhasználódott gépeket, növelték az állatállományt — nyilvánva­lóvá vált, hogy további előrelé­pés az addigi széttagoltsággal, módszenekkel nem lehetséges, Ekkor vetődött fel a szakosítás gondolata. Szükségessé vált, hi­szen mind kevesebb volt a mun­kaerő, a 26 féle növény elapróz­ta az energiát, arról nem is szól­va, hogy az állatállomány szá­mára nem tudtak elegendő ta­karmányt termeszteni. Az új, a nagyobb teljesítményű gépek is arra ösztönöztek: a jó kihaszná­lás érdekében lehetőleg nagyobb táblákban kevesebb növényt ves­senek. Alapos közgazdasági elemzések elvégzése után 1971, január 1-re teljesen átszervezték a közös gazdaságot. Az adottsá­gokat és a távlati fejlesztési el­képzeléseket összevetve alakítot­ták ki a korszerű mezőgazdasági üzemet. Az eredményi mindig rontot­ta, hogy még a 2—3 mázsa ro­zsot termő területeket is hasz­nosították, ami csak ráfizetést jelentett, nyereséget nem adott. Ügy határoztak hát, hogy ezeket — a zömében futóhomokos — talajokat nem művelik tovább, hanem mihelyt az anyagi erő engedi, megkezdik az erdősítést, a nyárfatelepítést, a rendelke­zésre álló pénzt pedig teljes egé­szében a szántóterületre kon­centrálják. Felmérvén a munkaerőhelyze­tet megállapították: csak olyan növényekkel foglalkozhatnak, amelyeknek munkálatait gépesí­teni lehet. Az addigi növényszá­mot jelentősen csökkentették, mindössze nyolcfélét hagytak meg. Elsőrendű szempontként szerepelt, hogy az állatállomány takaTmánybázisát maguk te­remtsék meg: megszüntetvén a részesművelést, növelték a kuko­rica és a pillangósok termőterü­letét, 70 hektáron létesítettek mesterséges legelőt. A kukoricatermesztési ágazat­ban a komplex gépesítést 1971- ben valósították meg. A kemizá- lás általánossá vált, teljes terü­leten végeztek vegyszeres gyom­irtást. Segítségei kértek a BÁCS- AGROT-tól is — közösen dol­gozták ki a tsz számára a tech­nológiát. Ennek eredményeként 1972-ben — májusi morzsolt.ban — 27,5 mázsa szemet takarítot­tak be holdanként, s az idén még ennél is jobb eredményt várnak. Korszerű terményszárí- 1ót építettek. Ítészül már a 200 vagonos tároló is. Ugyanitt lesz a daráló, a tisztító és a takar­mánykeverő. A termelési sgint növelésének egyik legfontosabb tényezőjeként a technológiai /egyelem mara­déktalan betartását tartják szá­mon. Az írásban kiadott, ágaza­tonkénti előírásoktól eltérni csak a felelős szakmérnök vagy a íő- agronómus engedélyével lehet. Tudván, hogy a nyilvántartások­nak a gazdasági döntések meg­alapozását is szolgálniuk kell. minden hónapban elkészítik az ágazatonkénti tájékoztató érté­kelést: a naturális és értékbeni mutatók ismerete lehetővé, teszi, hogy időben intézkedhessenek. Az eddigi legjobb év A mezőgazdaságban sok min­dentől függnek az eredmények, a legjobban előkészített, megala­pozott munkát is tönkre teheti a jégverés, a fagy vagy az aszály. Tavaly a csapadékszegény tél és tavasz után még többször kap­tak jégverést, ősszel a betakarí­tás időszakában pedig az állan­dó esőzések nehezítették a ter­més biztonságba helyezését. A sorozatos elemi csapások ellené­re is kiválóan tudták zárni az. évet. A növénytermesztésen belül a legnagyobb volument a kukorica képviselte 1972-ben is 288 hek­tárral. A vetésszerkezetet annyi­ban módosították, hogy az őszi- árpa helyett a biztonságosabban termő takarmánybúzát vetették, aratták. Mindegyik gabonaféle jól fizetett: kenyérgabonából 89. takarmánygabonából 18, kukori­cából 58 vagonnal értékesítették, összességében 36 vagonnal töb­bet, mint az előző évben. Bebi­zonyosodott, hogy a fajta jó meg­választása, a nagy adagú műtrá­gyázás és a vegyszeres gyomir­tás meghozza az eredményeket. Silókukoricából is a mar Ion vá­sári és a keszthelyi hibrideket vetették, igy aztán 160 mázsát vágtak le belőle holdanként és összesen 253 vagonnal tartósítot­tak illetve etettek meg. Mindent összevetve a növény- termesztési ágazat csaknem 2 millió forint tiszta nyereséget adott a gazdaságnak. Tulajdonképpen az állatte­nyésztés a termelőszövetkezet fp profilja, az alaptevékenység ösz- szes árbevételének 70 százalékát ez adja. Szarvasmarha-tenyész­téssel és juhászánál foglalkoz­nak. Az állomány még ma is 32 istállóban van: átlagosan 900— 1000 szarvasmarha és 1200 juh. A Népfront azon kevés szövet­kezet közé tartozik, ahol a te­hénállomány már 1969 óta tbc- és brucellózismentes. A magyar­tarka állomány átlagosan 3000 liter tejel ad évente. Az után­pótlással, a szaporulat felnevelé­sével is maguk foglalkoznak, sőt az idén beállítottak már inter­venciós borjakat is. Bikahízlalás több helyen van. Az istállók korántsem a leg­modernebbek, de a nehezebb munkálatokat gépesítették: kéz­zel már seholsem fejnek, s az istállók közepén ott húzódik a sín a csillék számára. A tejet a tsz kezelésében levő községi tej- beg.vűjtő állomásra szállítják lo­vas fogatokkal és gépkocsival. A tavalyi esztendőben a leg­nagyobb eredmény volt talán, hogy a teljes takarmánybázist maguk termesztették meg, vásá­rolni csupán a keverékeket, kon- centrátumokat kellett. Mindahhoz persze, — hogy a gazdaságban zökkenőmentesen dolgozhassanak, — szükséges a gépműhely jó munkája is. A za­vartalan üzem létkérdés, ezért fontos, hogy a gépműhelyben időben elvégezzék a hibamegelő­ző karbantartásokat és az elrom­lott gépeket minél előbb kijavít­sák. Tavaly szervezetten, jól ol­dották meg ezt a feladatot, de elkészítették a terményszárító azon részeit is, amelyek olcsób­bá tették a beruházást. Az évek során már megszokottá vált anyaghiány enyhült, vásárolták a műhely számára egy eszterga- padot, oszlopos fúrógépet és egy adagoló-bemérő padot. A Népfront Termelőszövetke­zetnek 408 tagja van összesen, közülük százhármán a két közös vállalkozásnál dolgoznak. A tsz ily módon gondoskodik tagjairól. Igaz. kezdetben meglehetősen küszködtek a munkaerőhiány miatt, az erőteljes gépesítés után viszont már felesleges munkaerő is lett. Azokat a gazdákat, akik­nek a szövetkezet már nem tu­dott munkát adni — az AGRO- TÁP és a Vegyesipari ÖKV-nál alkalmazzák, de továbbra is meg­maradnak a tsz tagjának. A két vállalkozás nemcsak ilyen szem­pontból előnyös a Népfront szá­mára, hanem az eredményeket tekintve is: az elmúlt esztendő­ben hárommillió forint nyeresé­get hoztak a szövetkezetnek. így összességében 5 millió 800 ezer forint nyereséggel zárták az évet. Mind több juttatás A háztáji gazdálkodás a tsz- ben is önálló ágazat lett: tavaly 1054 hízót, 34 szarvasmarhát ér­tékesítettek a közös gazdaságon keresztül. Az idén már majdnem 1400 sertésnél tartanak és a ház­táji gazdaságok istállóiban 397 szarvasmarhát nevelnek. Igaz, a szövetkezet mindenben segíti az állattartást: 1972-ben 28 vagon táptakarmányt adtak el számuk­ra. az igényeknek megfelelően mérik ki a legelőket kis térítés ellenében. Megkötik a szerződést n felvásárlóval, beszállítják n hízót, a tejet az átvevőhelyre. Az idén 30 önetetőt is kiadtak azoknak a gazdáknak, akik 30— 40 sertést hizlalnak évente. A háztáji földeket ugyanúgy szántják, vetik, műtrágyázzák, mint a közösét. A szállításhoz adnak lófogatot, a földet kulti- vátorozzák, ha keli. Mindezt a nyugdíjasok teljesen ingyen kap­ják. A Népfront Tsz-hez 154 tanya tartozik, ezek közül kilencven­hatba már bevezették a villanyt. Ebben is segített a közös gaz­daság: oszlopokat és pénzt adott. Tavaly a községi tanáccsal egyet­értésben 33 telket mértek ki. Az egyenként 260 négyszögöles ház­helyeket nagyon kedvezménye­sen értékesítették: a munkában eltöltött minden év után elen­gedtek a vételárból 1 százalékot. Vettek a telekből fiatalok és idő­sebbek egyaránt, az új háza­sok, s azok, akik a tanyáról akarnak beköltözni a községbe. Nemrégiben rendelték meg a mikrobuszt is, hogy az egymás­tól távol eső munkahelyekre ké­nyelmesen juthassanak el a gaz­dák. * * * Ma már szinte valószínűtlen­nek tűnik a reszketeg birtokváz­lat a 173 holdról, különösen a 3500 hektáros nagygazdaság rész­letes genetikai térképe mellett. A múltat jelenti már, a 2—3 má­zsás valamikori rozstermés is — az idén már 14,2 mázsát takarí­tottak be holdanként belőle, bú­zából meg 25,2 mázsát. Ma 31 milliót ér a tiszta vagyonuk és a gazdák éves jövedelme 28 és félezer forint. Az elmúlt évek óriási fejlődését nemcsak a pa­pírok bizonyítják, hanem az em­berek megváltozott életkörül­ményei is. És élnek, dolgoznak aktívan az alapító tagok közül négyen: Palotai Mihály, Vidra Mihály, Péli Lajos és Rimóczi László, akik élőszóval számol­hatnak be arról az időről, ami­kor két lovuk és négy üszőjük volt mindössze. És a jubileumon érdemes visszatekinteni a meg­tett útra, hiszen van mivel büsz­kélkedni. S már azt is tudják a Népfront Tsz gazdái, mi követ­kezik ezután: tovább fejlesztik az állattenyésztést, a homokra erdőt telepítenek és nyárjaso- kf>* Ha í-T'nak rá engedélyt — gázzal látják el a központi ma­jort. És amint az anyagi erő en­gedi. segítenek a nyugdíjasok­nak. járadékosoknak:^ kiegészí­tik havonta a jövedelmüket. (X) • A gondosan ápolt földeken jól fizet a kukorica, az idén a becs- • Évente átlagosan 660 hízóbikát adnak át a felvásárlóknak: az áru • Az idén kezdtek foglalkozni az intervenció« hnri»L , lések szerint 45 mázsa lesz hektáronként. 90 százaléka élőexportként kerül külföldre. m,OS jaK nevclesevel

Next

/
Thumbnails
Contents