Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-18 / 193. szám
Háromezer liter tejet ad évente a magyar tarka tehénállomány ® Elkészült a szárító és épül a 200 vagonos terménytároló Negyedszázad kiváló eredményei Lajosmizsén Megsárgult, itt-ott szakadozott papírok fekszenek a lajns- mizsei Népfront Termelőszövetkezet elnöki irodájának asztalán: keménytáblás füzet, napszítta, vonalas lapjain abc-sor- rendben feltüntetve néhány név, s hogy hol, mit dolgozott — munkanapló 1948-ból. Mellette a régi Törekvés, vagy első nevén Ricsóvári Tsz 1949—50. évi üzemterve — mindössze egy gépelt oldal. Ugyanennek a csoportnak a bizonytalan vonalakkal felvázolt birtoktérképe, egyik sarkában tintával írott névsor — a 13 alapitótagé. A Sallai Tsz megalakulás utáni első éveinek emlékét már nyomtatott füzetecske őrzi. A harmadik szövetkezetről, a Vörös Csillagról még nem sikerült hasonló, korabeli dokumentumokat szerezni, de remélik, hogy még az is előkerül. Mert Lajosmizsén a negyedszázados jubileumra készül az 1948 őszén alakult három tsz-ből lett Népfront Termelőszövetkezet. # Sh" Mihály TsallafbóT0’ a,ap't<itag0k k8:tül: PéU Laj0s és Rimótzi László a Vörös Csillagból, Vidra Mihály a Törekvésből és A közös munka kezdete A három tsz gazdálkodása tulajdonképpen két szakaszra bontható: az elsőt a megalakulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig eltelt évek jelentik, a másodikat pedig 1961-től 1968- ig lehet számítani. Ettől kezdve már közösen gazdálkodtak. A három tsz-ben már 1967 június 10-én egyenként közgyűlést tartottak, majd augusztus 26-án ismét összehívták a gazdákat — immáron együttes ülésre. Az akkor készített jegyzőkönyv tanúsága szerint: „A gazdasági tevékenységüket ez évben önállóan végzik és rendezik a termelő- szövetkezetek. A jogokat és kötelezettségeket az egyesült szövetkezet 1968. január 1. napjával veszi át.” Akkor már megválasztották a leendő vezetőséget, az ellenőrző, a szociális és a ház- láji bi^ettságot, s elhatározták, hogy csatlakoznak a Homokhátsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez. A korabeli mérlegbeszámolók bizony szomorú képet mutattak: a Sallai, a Vörös Csillag és a Törekvés egyaránt mérleghiánynyal zárta az 1967-es esztendőt, az összeg együttesen 1 millió 795 ezer forintot tett ki. A gyenge termőhelyi és az egyéb kedvezőtlen közgazdasági adottságok mellett a nem megfelelő üzemi méretek is szerepet játszottak abban, hogy éveken át nem tudtak előre lépni. Az első esztendőt, az 1968-ast már közös terv szerint készítették elő: együtt végezték az őszi talajmunkálatokat, a vetést. Nem volt könnyű munka. Az egyesüléskor a géppark nagyon elhasznált és vegyes volt; a 31 traktor 11 típusú, rossz állapotban levő. s ugyanígy a munkagépek is. (Ma már mindössze 19 erőgéppel végzik a munkát.) A 3437 hektár közös terület a Pest megyei határtól egészen Kecskemétig terjedő, közbeékelve a szakszövetkezeti földek. A szántókon 26 féle növény termett, a szarvasmarha, a ló és a juhállomány 32 istállóban, egymástól távol eső majorokban állt. A iöldnek csaknem 50 százaléka a 2—3 aranykorona értékű futóhomok, a szántók átlagos aranykorona értéke is mindössze 6,46. Tápanyag-utánpótlást csak kis mértékben kaptak a talajok. Az első két esztendőt még alaphiánnyal zárta a Népfront Tsz, 1970-ben jött egyenesbe, amikor is 4 millió 327 ezer forint nyereséget könyvelhetett el. Korszerűsítették a gazdálkodást Az 1970-es évben alapvető változás következett be a szövetkezetben. Bár a termelési érték meghaladta a 33 millió forintot, a szövetkezeti gazdák jövedelme duplájára nőtt, kicserélték az elhasználódott gépeket, növelték az állatállományt — nyilvánvalóvá vált, hogy további előrelépés az addigi széttagoltsággal, módszenekkel nem lehetséges, Ekkor vetődött fel a szakosítás gondolata. Szükségessé vált, hiszen mind kevesebb volt a munkaerő, a 26 féle növény elaprózta az energiát, arról nem is szólva, hogy az állatállomány számára nem tudtak elegendő takarmányt termeszteni. Az új, a nagyobb teljesítményű gépek is arra ösztönöztek: a jó kihasználás érdekében lehetőleg nagyobb táblákban kevesebb növényt vessenek. Alapos közgazdasági elemzések elvégzése után 1971, január 1-re teljesen átszervezték a közös gazdaságot. Az adottságokat és a távlati fejlesztési elképzeléseket összevetve alakították ki a korszerű mezőgazdasági üzemet. Az eredményi mindig rontotta, hogy még a 2—3 mázsa rozsot termő területeket is hasznosították, ami csak ráfizetést jelentett, nyereséget nem adott. Ügy határoztak hát, hogy ezeket — a zömében futóhomokos — talajokat nem művelik tovább, hanem mihelyt az anyagi erő engedi, megkezdik az erdősítést, a nyárfatelepítést, a rendelkezésre álló pénzt pedig teljes egészében a szántóterületre koncentrálják. Felmérvén a munkaerőhelyzetet megállapították: csak olyan növényekkel foglalkozhatnak, amelyeknek munkálatait gépesíteni lehet. Az addigi növényszámot jelentősen csökkentették, mindössze nyolcfélét hagytak meg. Elsőrendű szempontként szerepelt, hogy az állatállomány takaTmánybázisát maguk teremtsék meg: megszüntetvén a részesművelést, növelték a kukorica és a pillangósok termőterületét, 70 hektáron létesítettek mesterséges legelőt. A kukoricatermesztési ágazatban a komplex gépesítést 1971- ben valósították meg. A kemizá- lás általánossá vált, teljes területen végeztek vegyszeres gyomirtást. Segítségei kértek a BÁCS- AGROT-tól is — közösen dolgozták ki a tsz számára a technológiát. Ennek eredményeként 1972-ben — májusi morzsolt.ban — 27,5 mázsa szemet takarítottak be holdanként, s az idén még ennél is jobb eredményt várnak. Korszerű terményszárí- 1ót építettek. Ítészül már a 200 vagonos tároló is. Ugyanitt lesz a daráló, a tisztító és a takarmánykeverő. A termelési sgint növelésének egyik legfontosabb tényezőjeként a technológiai /egyelem maradéktalan betartását tartják számon. Az írásban kiadott, ágazatonkénti előírásoktól eltérni csak a felelős szakmérnök vagy a íő- agronómus engedélyével lehet. Tudván, hogy a nyilvántartásoknak a gazdasági döntések megalapozását is szolgálniuk kell. minden hónapban elkészítik az ágazatonkénti tájékoztató értékelést: a naturális és értékbeni mutatók ismerete lehetővé, teszi, hogy időben intézkedhessenek. Az eddigi legjobb év A mezőgazdaságban sok mindentől függnek az eredmények, a legjobban előkészített, megalapozott munkát is tönkre teheti a jégverés, a fagy vagy az aszály. Tavaly a csapadékszegény tél és tavasz után még többször kaptak jégverést, ősszel a betakarítás időszakában pedig az állandó esőzések nehezítették a termés biztonságba helyezését. A sorozatos elemi csapások ellenére is kiválóan tudták zárni az. évet. A növénytermesztésen belül a legnagyobb volument a kukorica képviselte 1972-ben is 288 hektárral. A vetésszerkezetet annyiban módosították, hogy az őszi- árpa helyett a biztonságosabban termő takarmánybúzát vetették, aratták. Mindegyik gabonaféle jól fizetett: kenyérgabonából 89. takarmánygabonából 18, kukoricából 58 vagonnal értékesítették, összességében 36 vagonnal többet, mint az előző évben. Bebizonyosodott, hogy a fajta jó megválasztása, a nagy adagú műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás meghozza az eredményeket. Silókukoricából is a mar Ion vásári és a keszthelyi hibrideket vetették, igy aztán 160 mázsát vágtak le belőle holdanként és összesen 253 vagonnal tartósítottak illetve etettek meg. Mindent összevetve a növény- termesztési ágazat csaknem 2 millió forint tiszta nyereséget adott a gazdaságnak. Tulajdonképpen az állattenyésztés a termelőszövetkezet fp profilja, az alaptevékenység ösz- szes árbevételének 70 százalékát ez adja. Szarvasmarha-tenyésztéssel és juhászánál foglalkoznak. Az állomány még ma is 32 istállóban van: átlagosan 900— 1000 szarvasmarha és 1200 juh. A Népfront azon kevés szövetkezet közé tartozik, ahol a tehénállomány már 1969 óta tbc- és brucellózismentes. A magyartarka állomány átlagosan 3000 liter tejel ad évente. Az utánpótlással, a szaporulat felnevelésével is maguk foglalkoznak, sőt az idén beállítottak már intervenciós borjakat is. Bikahízlalás több helyen van. Az istállók korántsem a legmodernebbek, de a nehezebb munkálatokat gépesítették: kézzel már seholsem fejnek, s az istállók közepén ott húzódik a sín a csillék számára. A tejet a tsz kezelésében levő községi tej- beg.vűjtő állomásra szállítják lovas fogatokkal és gépkocsival. A tavalyi esztendőben a legnagyobb eredmény volt talán, hogy a teljes takarmánybázist maguk termesztették meg, vásárolni csupán a keverékeket, kon- centrátumokat kellett. Mindahhoz persze, — hogy a gazdaságban zökkenőmentesen dolgozhassanak, — szükséges a gépműhely jó munkája is. A zavartalan üzem létkérdés, ezért fontos, hogy a gépműhelyben időben elvégezzék a hibamegelőző karbantartásokat és az elromlott gépeket minél előbb kijavítsák. Tavaly szervezetten, jól oldották meg ezt a feladatot, de elkészítették a terményszárító azon részeit is, amelyek olcsóbbá tették a beruházást. Az évek során már megszokottá vált anyaghiány enyhült, vásárolták a műhely számára egy eszterga- padot, oszlopos fúrógépet és egy adagoló-bemérő padot. A Népfront Termelőszövetkezetnek 408 tagja van összesen, közülük százhármán a két közös vállalkozásnál dolgoznak. A tsz ily módon gondoskodik tagjairól. Igaz. kezdetben meglehetősen küszködtek a munkaerőhiány miatt, az erőteljes gépesítés után viszont már felesleges munkaerő is lett. Azokat a gazdákat, akiknek a szövetkezet már nem tudott munkát adni — az AGRO- TÁP és a Vegyesipari ÖKV-nál alkalmazzák, de továbbra is megmaradnak a tsz tagjának. A két vállalkozás nemcsak ilyen szempontból előnyös a Népfront számára, hanem az eredményeket tekintve is: az elmúlt esztendőben hárommillió forint nyereséget hoztak a szövetkezetnek. így összességében 5 millió 800 ezer forint nyereséggel zárták az évet. Mind több juttatás A háztáji gazdálkodás a tsz- ben is önálló ágazat lett: tavaly 1054 hízót, 34 szarvasmarhát értékesítettek a közös gazdaságon keresztül. Az idén már majdnem 1400 sertésnél tartanak és a háztáji gazdaságok istállóiban 397 szarvasmarhát nevelnek. Igaz, a szövetkezet mindenben segíti az állattartást: 1972-ben 28 vagon táptakarmányt adtak el számukra. az igényeknek megfelelően mérik ki a legelőket kis térítés ellenében. Megkötik a szerződést n felvásárlóval, beszállítják n hízót, a tejet az átvevőhelyre. Az idén 30 önetetőt is kiadtak azoknak a gazdáknak, akik 30— 40 sertést hizlalnak évente. A háztáji földeket ugyanúgy szántják, vetik, műtrágyázzák, mint a közösét. A szállításhoz adnak lófogatot, a földet kulti- vátorozzák, ha keli. Mindezt a nyugdíjasok teljesen ingyen kapják. A Népfront Tsz-hez 154 tanya tartozik, ezek közül kilencvenhatba már bevezették a villanyt. Ebben is segített a közös gazdaság: oszlopokat és pénzt adott. Tavaly a községi tanáccsal egyetértésben 33 telket mértek ki. Az egyenként 260 négyszögöles házhelyeket nagyon kedvezményesen értékesítették: a munkában eltöltött minden év után elengedtek a vételárból 1 százalékot. Vettek a telekből fiatalok és idősebbek egyaránt, az új házasok, s azok, akik a tanyáról akarnak beköltözni a községbe. Nemrégiben rendelték meg a mikrobuszt is, hogy az egymástól távol eső munkahelyekre kényelmesen juthassanak el a gazdák. * * * Ma már szinte valószínűtlennek tűnik a reszketeg birtokvázlat a 173 holdról, különösen a 3500 hektáros nagygazdaság részletes genetikai térképe mellett. A múltat jelenti már, a 2—3 mázsás valamikori rozstermés is — az idén már 14,2 mázsát takarítottak be holdanként belőle, búzából meg 25,2 mázsát. Ma 31 milliót ér a tiszta vagyonuk és a gazdák éves jövedelme 28 és félezer forint. Az elmúlt évek óriási fejlődését nemcsak a papírok bizonyítják, hanem az emberek megváltozott életkörülményei is. És élnek, dolgoznak aktívan az alapító tagok közül négyen: Palotai Mihály, Vidra Mihály, Péli Lajos és Rimóczi László, akik élőszóval számolhatnak be arról az időről, amikor két lovuk és négy üszőjük volt mindössze. És a jubileumon érdemes visszatekinteni a megtett útra, hiszen van mivel büszkélkedni. S már azt is tudják a Népfront Tsz gazdái, mi következik ezután: tovább fejlesztik az állattenyésztést, a homokra erdőt telepítenek és nyárjaso- kf>* Ha í-T'nak rá engedélyt — gázzal látják el a központi majort. És amint az anyagi erő engedi. segítenek a nyugdíjasoknak. járadékosoknak:^ kiegészítik havonta a jövedelmüket. (X) • A gondosan ápolt földeken jól fizet a kukorica, az idén a becs- • Évente átlagosan 660 hízóbikát adnak át a felvásárlóknak: az áru • Az idén kezdtek foglalkozni az intervenció« hnri»L , lések szerint 45 mázsa lesz hektáronként. 90 százaléka élőexportként kerül külföldre. m,OS jaK nevclesevel
